Nem tudod mit vétettél..... (27)

Fanni POV

-Lehet mentőt kéne hívnom.Eléggé rosszul néz ki. - vakartam a fejemet.


-Nem nem ne aggódj!Jól lesz, csak levegőre van szüksége. - nyugtatgatott Rapmon aki épp Jimint támasztotta a padon.
Egy kamera hangját hallottam magam mögül.Azt a jellegzetes okostelefonos kattanást, amikor képet csinál.Megfordultam és egy rajongó fényképezte Jimint.Basszus!Hisz ha kijönnek visszakapják a mobiljukat!Máshová kellett volna kivinnünk.Viszont ez már mindegy, és most harci tudásomra lesz szükség.Ráugrottam a kis csajra és próbáltam kitépni kezéből a mobilt.
-Add azt ide! - üvöltöttem fülébe.
-Neeeeeeeeeem! - küzdött nagyon.
Egy biztonsági őr szedett le róla, a kis köcsög meg újabb képet akart lőni az ájuldozó Jiminről.Ekkor megláttam Francit az ajtóban.
-Vedd el a telefonját! - üvöltöttem és mutogattam, ahogy épp elráncigált az őr.
Hál'istennek kapcsolt és kiszúrta a lesifotóst.Lerohanta, és a hátulról érkező támadásra nem számító csajtól elvették a mobilját.Biztonsági őr csak egy volt, így Franci szabadon futhatott vele és törölgette a képeket.A kis ribanc rohant utána, de még így is gyorsabb volt magassarkúba.Mikor végzet a törléssel darabokra szedte a telefont.
-Nesze! - dobta vissza a csajnak - Az aku pedig nálam marad, míg el nem tűnünk.
-Hát jobban is teszitek, ha felszívódtok különben rendőrt hívok! - kiabált vele az őr, én pedig majd megsüketültem a hangjától.
-Ne aggódjon, már megyünk is! - hámoztam ki magam kezei közül és megigazítottam a ruhámat - Jin szólj a többieknek!Indulunk! - néztem farkasszemet az őrrel.
Az eddig Francit követő Jin visszament és összeszedte a többieket.Mi addig ugrásra készen álltunk az utcán és idegeink pattanásig feszültek.Nem szabad, hogy Jiminről kép készüljön ilyen állapotában.Franci azért telefonált, de egy pillanatig sem vette le szemét a csajról.Taxit hívott és amíg ki nem értek a fiúk győzködtük a sofőrt, hogy Jimin nem fogja összehányni a taxiját, csak vigyen haza minket.De nem ment bele.Így viszont sétálhatunk és ez elég sokáig fog tartani.Remélem a hidegben nem fog megbetegedni senki és hogy a felhő még vár egy kicsit.
-Induljatok el!Mikor már messze jártok utánatok megyek.A lakáson találkozunk! - szorongatta Franci továbbra is a telefon aksiját.
-Oké.Jin segíts Rapmonnak! - és felkapták Jimint, majd elindultunk.
Hosszú volt az út és hideg, de inkább a fiúknak adtam a cuccaimat.Franciska is már az indulás előtt szétosztotta a meleg ruháit, mondván, hogy nem fázik, de biztos vagyok benne, hogy hazudott.Én is didergek, csak jól leplezem.

Ahogy visszaértünk a lakásba a portás kedvesen üdvözölt minket., majd felajánlotta, hogy segít.Én csak törülközőket kértem, vizet meg vödröt, hátha másnak is hánynia kell majd.Azért V és J-Hope is eléggé készen voltak, így esélyes volt, hogy kelleni fog.
Mikor felértünk Franci még sehol sem volt.Jimint bevittük a fürdőbe és leültem vele a földre.
-Pihenjetek le és igyatok sokat!Na meg vigyázzatok a többiekre! - küldtem ki a fiúkat.

Fanni POV end

Jin POV

Szegény Jimin nagyon kiütötte magát.Remélem nem lesz baja.Bár úgy tűnt Fanni érti a dolgát.
Ahogy kisétáltunk a többiekhez a nappaliba hallottuk, hogy mennyire szarul is van.Jobb, hogy nem maradtunk bent.Ettől én is rosszul lennék.
Épp Jungkookiet kapartuk fel a kanapéra amikor Franciska betoppant.
-Csakhogy hazaértél.Elkapott útközben egy pasi? - haragudtam még rá.
-Hehe nagyon vicces. - ment a fürdő felé, átlépkedve Vt és Hoseokot.
Megállt az ajtóban és beszélt valamit Fannival, majd felénk jött.
-Ha érdekel siettem, csak másik úton jöttem, hogy ha követne a csaj le tudjam rázni.De biztosan nem hiszed el.Hisz mindenki magából indul ki. - flegmázott, ahogy lepakolt az asztalra Suga elé.
-Kezdődik.
-Te kezdted! - emelte fel hangját és felé fordultam.
Újra üvöltözni kezdtünk és szép lassan eltértünk a témától.
-Ne veszekedjetek!Inkább csókolj meg Franciska! - erőlködött V aki Franci nyakában kötött ki.
Ő elkapta és próbálta elzavarni.
-Na mi van ő nem elég jó neked?Mégis csak válogatsz? - kiabáltam tovább.
-Mit képzelsz magadról! - nézett rám újra - Tudjad hol a helyed ember!
-Én tudjam!Hogy mersz így beszélni velem!Én vagyok az aki fizet neked, szóval a talpamat kéne nyaldosnod!
-Ja bocs!Ha így állunk akkor fizesd ki a mai piáitokat is!Vagy őfelségének ez már sok lenne?! - üvöltött vissza rám.
Ekkor a portás jelent meg és kedvesen beszólt az ajtón angolul.Gondolom hallotta, hogy ezen a nyelven veszekedünk.
-Mi van!? - üvöltött vele is Franciska és eldobta Vt.
-Csak meghoztam a dolgokat asszonyom.A barátnője kérte.
-Rendben köszönöm! - folytatta az üvöltözést és visszafordult felém.
Tovább vitatkoztunk hülyeségeken és Fanni kijött a fürdőből.
-Nem akarok geci lenni, de Jimin bealudt, szóval fogjátok vissza magatokat!Rapmon te meg szedd le Hoseokot a portásról.
-Azt megköszönném! - próbált menekülni szegény pasi.
Rapmon engedelmeskedett, Jungkookie pedig csak nevetett az egészen Sugával együtt.
-Suga te meg kapard fel a földről Vt! - utasította őt is és eleget tett a kérésnek.
-Látod, senkire sem tudsz vigyázni. - nyögtem oda félvállról Franciskának.
-Most már aztán elegem van!Hogy lehetsz ilyen tahó?! - üvöltött újra - Én itt szívem, lelkem kiteszem értetek és ez a hála?Jöhet ám helyettem más is, de akkor szarabb dolgotok lesz!
-Jaj elnézést! - kerestem a szavakat idegességemben, és nehezen találtam meg őket most - Nem tudtam, hogy így meg vagyunk tisztelve a jelenléteddel.Bár kétlem, hogy ez kiváltság lenne, elvégre minden jöttment faszival összefekszel.
-Tudod jól, hogy ez nem igaz! - mutogatott
-Na álljatok le! - szólt bele Fanni halál nyugodtan
-Honnan tudhatnám, hisz csak ezt láttam.Apuci biztos büszke lehet a kislányára, hogy így riszálja a picsáját mindenkinek!
-Ezt kurva gyorsan szívd vissza! - emelte fel a hangját Fanni.
-Minek?Hisz igazam van.Mindannyian láttuk! - tártam szét karjaimat és Fannira néztem.
-Nem azt te paraszt! - láttam, hogy nagyon mérges.
Visszafordultam Francira, ő pedig már nem tűnt mérgesnek.Inkább ledöbbentnek és elgondolkozónak.De nem tudtam megállni itt.Nagyon belelendültem.
-Alig várom már, hogy haza menjünk és ne kelljen azt néznem, hogy minden hülyével kikezdesz! - folytattam üvöltve.
-Te tajparaszt!Gyorsan kérj bocsánatot te állat! - üvöltött velem Fanni és már mellém lépett, én pedig felé fordultam újból.
Fel tudott volna robbanni.Láttam az arcán, hogy csak hajszál választja el attól, hogy darabokra ne tépjen. Mikor visszafordultam volna Franciskára már az ajtóban járt.Nem láttam az arcát és nem hallottam hangját.Csak a cipője kopogását a folyosón.
-Gratulálok. - suhant el mellettem Fanni és utána akart menni, de V elkapta útközben - Eressz már el!Ne, Franciska várj!Nem úgy gondolta!
-De igen. - mondtam már elbizonytalanodva.
-Ezt akkor mond majd, újra ha megtaláltuk. - fordult felém és végre kiszabadult V karmai közül.
Az ajtóban megtorpant és mind hallottuk, ahogy bezáródik a lift ajtaja.Én még egy utolsó hangot is hallottam, amit nem akartam.Franciska szipogott.Te jó ég mit tettem?Miattam sír!Ne ne ne én csak dühös voltam, ahogy ő is.Nem gondoltam komolyan amiket mondtam.Az ajtóhoz futottam és kétségbe esetten ragadtam meg Fannit.
-Hova ment?!
-Nem tudom!Sok lehetőség van.
-Melyik a legvalószínűbb?!Vigyél oda!

Jin POV end

A szokásos helyemen ültem és a várost néztem.Nagyon sírtam.Csak a fényeket láttam.A kivilágított Lánc hidat, Parlamentet és a fényárban úszó Dunát.Jaj apa, mért nem vagy itt?El sem hinnéd mit mondtak!Csak szorongattam a kis origami madaramat és rá gondoltam.Vajon mérges lennél most és Jin fejére vadásznál?Vagy csak engem vigasztalnál, hogy majd jön másik?Hah, annyira rossz, hogy nem tudom mit tennél!A legrosszabb viszont az, hogy nem tudom büszke vagy-e rám.Annyit dolgoztam, olyan keményen küzdöttem. Anya mindig azt mondta, hogy az álmaidban hittél és azokat követted.Próbáltam én is így tenni.Ugye felértem az elvárásaidhoz?
De ettől csak még jobban sírtam.Hiányzott az apám, hiányzott az anyukám és Jin is.Hihetetlen mennyire utáltam és szerettem egyszerre.A környezetem pedig egyre hidegebb lett és esőt kaptam nyakamba. Szeretem az esőt.Főleg ilyenkor.Nagyon jól esett, de jelnek vettem, hogy ideje haza indulnom.A saját otthonomba.....Ahol nem bánthat senki.Leraktam a kis madárkámat és lemásztam.Visszabotorkáltam a taximhoz és sok napja először a saját címemet adtam meg.Felemelő érzés volt kimondani.

Fanni POV

-Ez az utolsó hely.A többinél semmi nyoma sem volt!Itt kell lennie! - pattantam ki az esőbe és futni kezdtem.
Jin jött utánam, a taxisnak pedig várnia kellett a pénzére.De itt sem volt senki.Kerestem nyomát és végül megtaláltam.
-Itt járt látod!?Na nyomás a lakására! - adtam oda az elázott madárkát Jinnek és visszaindultam.
-Honnan tudod? - üvöltött utánam.
Megálltam és lihegve megfordultam.
-Azt a madarat akkor hajtogatja ha szomorú.Ettől közelebb érzi magát az apjához.Irigyli a madarakat, mert azok magasan szállhatnak és nincsenek olyan messze a mennyországtól, mint ő.Most pedig gyere már!El kell érnünk mielőtt újra felszívódik.Az anyját nem tudom hol lakik. - intettem és most már jött ő is.

A taxiban ülve a körmömet rágtam.Csak reménykedtem, hogy még otthon lesz.Jinre néztem, ő pedig a madárkát szorongatta.Szemét le sem vette róla és láttam, hogy a sírással küszködik.Viszont ha most hozzáérek, biztosan elbőgi magát ő is.Ezért csak bámultam kifelé az ablakon.

Franciska lakásához érve Jin pattant ki elsőnek a kocsiból.Én kifizettem a taxist és felvezettem Jint Francihoz.
-A fene - ráztam a kilincsét - pedig itthon van.Hallod a zenét?Zuhanyzik.Mindjárt befejezi és bejutunk.....talán.
De Jin nem szólalt meg.Továbbra is a madárkát szorongatta.Úgy látszik megértette mi volt a legsúlyosabb amit mondott ma.
Franciska befejezte a zuhanyt és ütni kezdtem az ajtaját.
-Engedj be!Had vigasztaljalak meg!Tudod jól, hogy nem tudja mit vétett!
-Egyedül vagy?
De csak hallgattam.Nem akartam hazudni, viszont nem válaszolhattam.
-Akkor nem!
-Áááááá ne legyél ilyen makacs!El sem hiszed milyen rosszul érzi magát!
-Ja, még a végén bedőlök ennek. - hallottam elcsukló hangját.
Ez volt az utolsó csepp Jinnél is.Mellettem termett és hatalmasat ütött az ajtóra.
-Engedj be! - üvöltött - Kérlek! - kezdett ő is sírni - Nem gondoltam komolyan!Csak mérges voltam. - esett össze, én pedig próbáltam elkapni, de a a földre rogyott.
-Mi ez a ricsaj? - jött ki egy néni a szomszéd lakásból.
-Elnézést!Nem akartuk felkelteni.Azonnal befejezzük. - intettem le.
-Ajánlom is vagy rendőrt hívok! - ment vissza a lakásába.
Hogy ma este milyen népszerűek a rendőrök!Viszont nem tudom most mit tegyek.Hallom, hogy az ajtó másik oldalán sír a legjobb barátnőm a pasija miatt, aki viszont idekint bőg az én karjaimban.Jó felállás!