2016. július 14., csütörtök

Three sides of life 80. rész: Hatalmas erő csöppnyi testben

-De mi meg látunk este és szeretem a fényeket. Na de mindegy. Aludjatok jól, aztán holnap mászkálunk megint.
-Jah. Szép álmokat! - bújt párjaihoz Taetae.
-Jó éjszakát! - ölelte magához lábát Kookie, miközben Jin hasához bújt.
-Jó éjt kis aranyosok!

Úgy tűnt, kezdik megszeretni ezt az esti pózt. Jin és Tae homloka összeért, miközben a kisebb hol az egyik, hol a másik hasát használta párnának a forróságban. Párjai melegítették, ami talán egy téli éjszakán jól is jött volna, ám most kifejezetten zavarta az alvásban. Forgolódott, majd szép lassan megszabadult ruháitól, mikor pedig boxerját is messzire dobta csak remélte, most már fog tudni aludni. Végül azonban még így is melege volt párjai között, kiket sikeresen arrébb lökdösött kis esti akciójában, ezért már nem olyan könnyen választott magának párnát az alváshoz, mint a kezdetekben, de nem is bánta. Ahogy kezdett kintről behallatszódni a madárcsicsergés, ő azzal a lendülettel adta is fel az alvást, mert ha idáig nem ment, akkor sajnos ezután sem fog. Kicsit álmosan ült fel két alvó szerelme között, pár pillanat múlva pedig szemeit dörzsölte meg, majd lassan mászott ki az ágyból. Természetesen Jjanggu már ott ugrált lábainál, hisz ilyenkor szokta kelteni mélyen alvó gazdáit, kik felveszik magukhoz a pihe-puha takaróra, ám ezúttal nem járt szerencsével, mert volt egyetlen egy személy kivel kivételesen egyszerre ébredtek.
-Te legalább aludtál és most kelsz. Én végigvirrasztottam. - beszélt a kiskutyához, miközben felállt és alsóját kezdte keresni.
Pár perc múlva meg is lett ám csak annyi időre vette vissza, amennyi alatt friss ruhát kotort magának, majd eljutott a zuhanyig. Jjanggut ezúttal beengedte magához, mert nyitva hagyta a fürdő ajtaját, ám a kicsi nem szeretett volna vizes lenni, így biztos távolból várta meg legfiatalabb gazdáját. Miután Kook elkészült, már körbe is nyalta bokáját a kutyus örömében, hogy foglalkoznak vele, végül kikísérte a konyhába a cica hapci tiszta Jungkookot.
-Reggelizni kéne valamit. - nyitotta ki a hűtőt, de abban nem sok reggelire való finomság ácsorgott - Talán tej. - fogta meg a dobozt, de annak aljában csupán néhány korty lötyögött - Hahh! - tette vissza nagyot sóhajtva - Mit gondolsz Jjanggu? - fordult a kutya felé becsukva a hűtőt - Szerezzünk reggelit, vagy szerezzünk reggelit? - hajolt le hozzá, mire a kis házi állat hátsó két lábára állt, Jungkook pedig megsimogatta az akrobatát - Szerzünk reggelit. - ment is a kutyus pórázáért.

Miután Jjanggut és magát is felkészítette az útra, ami abból állt, hogy utcai ruhát öltött magára, a kutya pedig nyakörvére plusz kelléket kapott, melynek másik végén Jungkook díszelgett, már indultak is reggeli után. Kooknak pontos elképzelése volt, hol fognak valami ehetőt szerezni és azt is kitalálta már, hogy mivel térnek haza, mert nem csak magának, de társainak is szeretett volna reggelinek való finomságot varázsolni az üresen ácsorgó konyhába. Ezért lendületesen indult meg a kiskutyával, ám a heves tempó hamar lassúra váltott a még nem is olyan meleg időben, hiszen Jjanggu kiélvezte a sétát, Jungkook pedig nem merte siettetni. Szívesen hagyta rohangálni a nem túl zsúfolt utcán, bár nem engedte messzire. Féltette az idegenektől akiket viszont így sem tudott elkerülni.
-Jaaaaj, de aranyoooos! - guggolt le három lány a kis házi kedvenc köré, ki kifejezetten élvezte, hogy ő került a figyelem középpontjába. - Hogy hívják? - érdeklődtek.
-Jjanggu.
-De cukorka! - folytatta egy másik lány - Hány éves?
-Még nincs egy éves, alig pár hónapos.
-Hát akkor azért ilyen cuki. - simogatták a kis szőrcsomót.
-Sokszor hozod erre? - érdeklődtek, miközben már Kookra is csillogó szemekkel pillantottak fel.
-Nem az enyém és csak reggeliért jöttünk. Mennénk is, ha elengedtek. - vonta el Jjanggut a nyivákoló lányoktól.
-Rendben, sajnáljuk, hogy feltartottunk benneteket. - vették zokon Jungkook rohanni vágyását - Azért szebb napot!
-Nektek is. - pislogott álmosan a célja felé - Jjanggu túl cuki vagy. - léptek párat, majd inkább karjaiba vette az említettet - Mindenki leáll veled partyzni. Mostantól nem állunk meg a pékségig. - Lépkedett is lendületesen az üzlet felé.
Odaérve tette csak le a kiskutyát, de a pórázt nem vette le róla, hiszen nem vihette be, így árnyékos helyre kellett ültetnie. Lelkére kötötte a szerény jószágnak, nem megy sehova és nem fogad el senkitől semmit, míg ő távol lesz, az okos Jjanggu pedig nem is tervezett mással foglalkozni miután eltűnt gazdája. Rendületlenül nézte az üvegajtót, melyben önmagát látta, de reménykedett, gazdája visszajön majd és nem hagyja őt ott örökre. Már kezdett is elszomorodni, mikor sokadik perc után sem bukkant fel Kookie, mikor már negyedszerre nyílt legalább a bejárat és nem az lépett ki rajta, kire ő számított. Lefeküdt, fülei is lekonyultak, éppen nyüszítésbe szeretett volna fogni amint meghallotta a jól ismert lépteket és inkább felpattant. Lendületesen kezdte csóválni apró farkát, majd felborult örömében, mikor a végtelenségnek tűnő idő után végre felbukkant Jungkook.
-Ennyire hiányoztam? - guggolt le hozzá és megsimogatta - Pedig alig volt pár perc az egész. - kötötte is ki a pórázt, hogy indulhassanak haza.
Így, egyik kezében a reggelivel, másikban a Jjanggut irányító kellékkel, kezdett hatalmas léptekbe, amiben a kis kutya megint nem értett egyet. Barátkozott volna, körbe nyalt volna minden gyereket és lányt, kik megálltak vele foglalkozni, de Kooknak egyre jobban fogyott türelme, végül pedig akkor veszett el az utolsó csepp is, mikor ismerős, de kellemetlen hang szólalt meg mögüle.
-Aranyos. A te kutyád Jungkook-ah? - érdeklődött az, kitől görcsbe rándult éhes gyomra és már nem is kívánta a reggelit.
-N-nem, nem az enyém. - fordult csak aprót, jelzés értékűt fejével a jól ismert alak felé, miközben Jjanggut próbálta rávenni, itt az ideje távozni.
-És mi járatban errefelé? - állt mellé Wonmin és kedvesen mosolygott rá.
-Csak.... csak reggeliért jöttem, már megyünk is. - tessékelte odébb a kutyust, ki apró lábait kezdte is szedni hazafelé Jungkook másik oldalán, mert ő is tartott valamiért a férfitól. Talán megérezte gazdája félelmét.
-És milyen volt a gumicukor? - érdeklődött a férfi, ki kísérte őket.
-Még nem bontottam fel. - nyelt nagyot a kisebb, ki kerülte tekintetét.
-Ohh, értem. De majd edd meg. Ne hagyd kárba veszni.
-N-nem fogom.
-De ha gondolod, a lehozhatod a bárba. Vodkával egészen különleges íze van.
-Ohh neeeem. Köszönöm szépen a meghívást, de nem. - rázta fejét, miközben egyre jobban félt főleg azért, mert olyan sikátorok előtt haladtak el, amik miatt normál esetben a túl oldalt választotta volna, ám most nem szeretett volna ezzel civódni pluszban, de nem is tudott
-De mért nem? Én ott leszek, bajod nem eshet, Taehyungie sem fog vissza, szabad lennél, kiélhetnéd magad. Bulizhatnál rendesen.
-Nem szeretek Taetae és Jin nélkül bulizni. Bulizni sem szeretek.
-Jaj, ne hazudj itt nekem! - mordult rá az idősebb, mitől Jungkook megtorpant, Wonmin pedig így még elé is került - Tudom, hogy imádsz bulizni.
-De csak Taetaeval és Jinnel.
-Viszont én csak téged hívtalak. Hidd el, nélkülük is tudnád élvezni az estét. - lépett közelebb hozzá a kicsit sem szimpatikus férfi.
-Nem, köszönöm. - hadarta el válaszát és kerülte volna ki Wonmint, ám az elkapva őt tessékelte a sikátorba az ébredő Nap sugarai elől.
-Legalább gondold át. Mi bajod eshetne? - közeledett felé, de Jungkook inkább hátrált be a sötét, szűk utcába, hiszen most nem tudta, melyiktől fél jobban.
-Umm.... nem tudom.
-Na látod. Akkor jössz este?
-N-n-nem tudom.
-Mit nem lehet ezen tudni? - nyomta a falnak Jungkookot, ki félelmében el is ejtette a reggelivel teli szatyrot. - Csak bökj ki egy igent - támaszkodott meg mellette Wonmin, így pedig nem tudott menekülni sem - és gyere le este.
-Még még meggondolom. - nyelt nagyot, miközben igyekezett úrrá lenni félelmein.
-Ne gondolkozz! - hajolt füléhez az idegen, Jungkook pedig kezdett egyre rosszabbul lenni - Csak add át magad nekem. - vezette szabad kezét Kook derekára.
-Nem szeretném. - lökte el a gyengéden induló kezet, mely hamar erőteljesre váltott és inkább az ő karját hessegette el.
-Ne merj nekem ellent mondani! - lihegett már Jungkook nyakába. Tisztán érezte bőrén.
-Ne, kérem! - félt a továbbiaktól, ezt pedig már Jjanggu is megérezte és bár kiskutya volt még, de belekezdett rendületlen ugatásába.
-Nem tudsz mit tenni. Erősebb vagyok. - harapott nyakába, mire Kook ellökte magától, ám nem sikerült elég messzire - No no no! - fogta is le csuklóinál - Azért jó leszel. Kezdesz még jobban tetszeni. - vigyorgott.
-Hagyjon! - lihegett Jungkook.
-Pár perc és hagylak. - tért vissza nyakához, miközben egy kezébe fogta össze törékeny csuklóit, szabaddal pedig már kezdte is kigombolni farmerját.
-Ezt ne! Nem akarom!
-Az nem számít, mert én akarom. - sugdosta fülébe, ujjai pedig lassan becsúsztak Kook nadrágjába, ki azonnal ellenállást tanúsított.
Minden erejét összeszedte, amit még a félelem engedett, és a férfiak leggyengébb pontját becélozva rúgott egyet, karjaival pedig megpróbálta messzire lökni Wonmint, ki kifejezetten szívósnak tűnt, így alig tudott megtenni egy lépést máris újból a falnak nyomták, ám ezúttal sajnos háttal volt a támadónak.
-De kis sunyi dög vagy te. - lihegett fájdalmában - Pont a farkamat mi? Na ezt még nagyon megbánod. - csavarta ki Kook kezeit.
-Áááá, ez fáj! Ne! Kérem ne!
-Így legalább nyugton maradsz. - kényszerítette kis terpeszbe, majd szabad kezével már nyúlt is előre a kigombolt nadrághoz, ám ezúttal nem elégedett meg ennyivel, rögtön a boxerba kúsztak ujjai - Pont, mint amire számítottam. - ért Jungkook férfiasságához, a fiatalabb arcán pedig könnyek futottak végig amint tudatosult benne, mi is következik.
-Könyörgöm engedjen el. Én ezt.... ezt nem akarom. Kérem ne!
-Dehogynem szeretnéd. Majd rájössz, milyen kellemes is.
-Segítség! - kiáltott felmentésért.
-Csak csendesen! Vagy Heesooról is tudni fog mindenki. - fenyegette meg. Tudta jól, Heesooról nem tudhatnak túl sokat Jungkook párjai, illetve párja, mert azt nem tudta viszont, hogy hárman vannak a kapcsolatban.
-Heesoo csak.... ő csak segített.
-Óóóóó tudom én azt. Szexben is, igaz? - masszírozta Kook nemességét.
-Nem.... ő csak.....
-Ha azt akarod, hogy ne mondjam el senkinek, akkor most szépen csendben maradsz.
-De..... ő csak......
-Csssssss. - lehelte fülébe a csitító szót, miközben ujjai egyre kellemetlenebb helyre csúsztak.
-Ne. Segítség. Valaki....... segítsen. - zokogott behunyt szemekkel és bár ember nem hallotta szavát, vagy nem akarta meghallani, valaki más figyelt rá, apró termete ellenére pedig mindent megtett, hogy megmentse elkeseredett gazdáját.
-A rohadt dög! - rázta le lábáról Jjanggut Wonmin, mérgében pedig egy pillanatra meg is feledkezett Kookról, ki azonban ekkor ébredt meg és nem arra, hogy enyhült a szorítás, hanem arra, hogy felnyüszített kis társa, aki valószínűleg életével játszott, amikor gazdájáért mozdult.
-Ne bántsa! - húzta ki karjait az ellenség ujjai közül, majd lendületesen megfordulva rúgta is messzire magától az erőszakos lelket - Jjanggu! - Kapta fel a kicsi állatot, ki éppen feltápászkodott, majd minden hátrahagyva kezdett sebes vágtába karjaiban megmentőjével.

-Taetae..... kicsim! - ébresztgette párját Jin - Jó reggelt kicsim! - térdelt felette, így mikor kinyitotta szemeit Seokjin volt az első kit meglátott.
-Hány óra?
-Fél kilenc.
-Ahh, Jiiiiiin. - fordult másik oldalára, hogy aludni akar még.
-Taetae hazavitted Jungkookot?
-Nem.
-Oh..... oké. - mászott ki az ágyból Jin, ám Taehyung kapcsolt.
-Mert? Nincs itt? - pillantott párjára.
-Lehet csak átugrott Junához reggelire. - nyugtatta Seokjin.
-Hagyott papírt? - ült fel és már nem is volt álmos.
-Nem. Ezért gondolom. Biztos csak pár emelettel van feljebb. - mosolygott kedvesen - Megyek is, megnézem.
-Jin! - mászott ki az ágyból - Megyek veled.
-Ne ne. Te aludj csak még.
-Nem vagyok álmos. - kereste papucsát - Hé.... hol van Jjanggu?
-Hát.... biztos magával vitte.
-Jin ez nem vicces.
-Mindjárt meglesz. - csapódott is ki a bejárati ajtó - Látod? Mondtam. - indultak volna a hazatért maknae felé, ám az előbb ért eléjük és térdre is rogyott.
-Én annyira, de annyira sajnálom. - szipogott, miközben hadarni próbált.
-Jungkook. - guggoltak le hozzá - Mi a baj picur? - simogatta karját Jin.
-Jjanggu. Bántotta, pedig Jjanggu csak segíteni akart. - engedte ki karjaiból a kiskutyát, ki nem úgy tűnt, mint akinek baja van, miközben tovább hullottak könnyei.
-Nyugalom Kookie. Mond el, mi történt. - próbált segíteni Taetae a kisebbnek, miközben saját vérnyomását már tolta fel. Félt a választól, félt attól, igaza lesz és attól is, hogy nem fogja tudni kezelni érzéseit, ha tényleg az történt amire gondolt.
-Jin! - kapta el az említett pólóját - Én voltam Heesoonál, de nem történt semmi. Csak Taehyung miatt mentem, hogy segítsen, hogy segítsek rajta. Én csak segítséget szerettem volna. Aztán megtanított csókolni, de esküszöm, nem történt semmi több. Végig rátok gondoltam. Én csak meg akartam felelni. Csak jó akartam lenni valamiben. Könyörgöm Jin, ne hagyj el. - zokogott tovább, miközben Jjanggu körbeugrálta őt.
-Úristen Jungkook mi történt? Te jó ég, nyugodj le! - húzta magához a kicsit és megölelte.
-Esküszöm, többé nem megyek egyedül sehova. A postaládáig sem.
-Kook hol voltál? - kérdezte nyugodtságot színlelve Tae, miközben már forrt a vére, kezei pedig ökölbe szorultak. Wonmin volt a ludas mindezért, tudta jól.
-Én csak.... elmentem reggeliért.
-És mi történt?
-Jöttem haza. - bújt Seokjinhez, miközben félszemmel mert csak másik párjára pislogni - De Wonmin... ott termett.
-Hozzád ért?
-I-igen. - nyelt nagyot, miközben könnyeivel küzdött.
-Hol?
-Én....... erős volt. - hunyta be szemeit
-Ó hogy az a.... - kezdett Istent nem ismerő káromkodásba Tae, miközben felpattant és ruhát keresett magának, amiben utcára mehet, Jjanggu pedig ezúttal őt követte.
-Mi történt Jungkook? - simogatta fejét a legidősebb, míg Taehyung csak morgott magában mérgesen.
-A nadrágomba férkőzött - kezdett mesélni, bár alig kapott levegőt - és azt mondta, ha ellenkezek, elmondja neked Heesoot. - esett lassan pánikba.
-Nyugalom, semmi baj. Itt vagyok Jungkook, itt biztonságban vagy. - próbálta csillapítani a kicsit, amint elvesztette légzése felett a kontrollt olyannyira, hogy beszélni sem tudott.
-Megölöm. - trappolt ki Taehyung a szobából.
-Hova mész?! - kiáltott utána Jin.
-Most mondtam. Megölöm! - kapta fel cipőjét, majd az ajtót becsapva maga után tűnt is el szemeik elől.
-Nem akarom, hogy még egyszer úgy érjen hozzám. - szólalt meg néhány pillanattal később Kook.
-Nem fog soha többet. Sehogy sem fog hozzád érni. - dühödött fel most már Jin is. Tisztán látta a jelekből, Tae mérgéből és Jungkook pánikrohamából mesélése közben, mi is történt, ezért nem erőltette tovább a reggel elmondását.
-Jjanggu.... - ugrált mellettük a kutyus - Jjanggu megsérült. Állatorvoshoz kell vinnünk. - távolodott el az idősebbtől Kookie.
-Előbb te jössz rendbe.
-Nem! Jjanggut el kell vinnünk. Megmentett. Vigyük orvoshoz. - vette karjaiba újra a kis kedvencet, ki azonnal puszit akart adni neki - Vigyük el. - pillantott könnyes szemekkel Seokjinre, miközben még hatalmas cseppek gördültek le arcán.
-Hahh.... rendben. - hevert darabokban lelke. Összetört attól, ami Jungkookkal történt, de legjobban attól, hogy azt mennyire nem érdekli, mennyire nem akar vele foglalkozni és inkább Jjanggura koncentrál, mert ebből tudta, ez talán rosszabb, mint bármilyen rémálom, hiszen ez most valóra vált, átélte, ezúttal pedig beleszólása sem volt a történésekbe, fel sem tudott ébredni a szörnyűségből, csak bízhatott a szerencsében, mely Jjanggu képében jelent meg.


(Folytatjuk :D Bár ez nem éppen vigyorgós rész lett :/ Tudom, korábbra ígértem, de ezt nem akartam elkapkodni. Akkor akartam nektek megírni, mikor jött rendesen ihlet, mert ez nem egy filler, ez a lényege az egésznek. Őszintén szólva nekem is nagyon nehéz volt ezt megírni, mert minden pillanatot elképzeltem és hiába vagyok én az író, azért azt a tehetetlenséget, hogy nem írhattam bele, hogy egy katanával ezernyi darabra szeli két másodperc alatt, nem kívánom senkinek. De legalább izgalmas, érdekes sztori lett. Tyűűűűű......
[FONTOS] Új koncert kampány indult és a My Music Taste Facebook csoportjában pedig most játék is, ahol minden kampányban van játék és majd az első 3 helyezett kap értékes nyereményeket. Azaz 12 nyertes lesz! Ne hagyjátok ki, nem érdemes!
Facebook My Music Taste csoport --> LINK (HELPER)
iKON kampány --> LINK
FTIsland kampány --> LINK
BTS kampány --> LINK
Block B kampány --> LINK
Idolater Magazinok --> LINK
Facebook oldalunk --> LINK )

2016. július 9., szombat

Three sides of life 79. rész: Tervez, szervez

-Örültem a találkozásnak.
-Mi nem. - siettek mind messzebb, majd már a sokadik sort elhagyva szólalt csak meg Jin - Mostantól inkább együtt mászkálunk, ha tovább is tart.
-Ez jó ötlet.
-Taenak pedig egy szót se.
-Eszembe se jutott.

Bár még volt egy-két hozzávaló, amit Jin mindenféleképpen be akart szerezni, így is hamar a végére értek a kis bevásárlókörútnak és rohanhattak a pénztárhoz, hogy minél előbb megmenekülhessenek a nem kívánt személytől, kit szerencsére nem láttak azok után, hogy otthagyták a hentespultnál. Már éppen meg is nyugodtak, amint felemelték a két szatyrot, mikor ott termett előttük.
-Megvettem mindkettőt. - nyújtotta Jungkooknak a zacskókat - Melyiket szeretnéd? - mosolygott rá kedvesen, de a kisebb megszeppenve pislogott csak. Most válaszolnia kéne?
-Egyiket sem, köszönjük szépen. - zárta le volna az egészet Seokjin.
-Jungkook miatt vettem kettőt. Én nem tudtam dönteni és megbeszéltük, megveszem mindkettőt, majd sorsolással eldöntjük melyik maradjon nálam, mivel ő is imádja ezeket. - magyarázott Jinnek, miközben a szemében az tükröződött, hogy legszívesebben hazazavarná az idősebbet, mert őt csak és kizárólag a picur érdekli.
-Ummm.... talán a gyümölcsöset jobban szeretem.
-Ohh. Nekem így is jó. - mosolygott újból nyájasan a kisebbre, ki elvette tőle a csomagot.
-Köszönöm.
-Szívesen! Aztán vigyázz ebben a melegben. Hőgutát ne kapj.
-Nem fog. - vonta inkább magához a kisebbet Jin.
-Nem veled beszélgetek. - förmedt rá Wonmin mitől az idősebb megdöbbent. Csak Kookkal kedves, ám mindenki mást szét tudna tépni.
-Nem lesz baj. Most mennünk kell. Köszönöm, viszlát! - fogta meg Seokjin kezét, mondatára pedig párja indult is haza.
-Szép napot Jungkook! Remélem még találkozunk. - szólt utánuk, de választ már nem kapott.

-Úgyhogy most Heesoo és a vadállat énem a legnagyobb gondom. - fejezte be mesélését barátainak V, kik éppen kockultak persze őt kihagyva, hiszen akkor esélyük se lett volna, így ő csak lassan eszegette a neki kikészített pattogatott kukoricát.
-Azt hittem a távoltartási örök érvényű. - szólalt meg Hoseok.
-Én is. - fintorgott Taehyung.
-És akkor most mi lesz? Tudja hol laksz. Bármikor beugorhat szó nélkül.
-Akkor már megtette volna. - válaszolt neki Jimin - Nem Tae a célpont. Tuti Kook lesz az. Szerencséje, hogy eddig még nem kapta el.
-Nem tudom mire készül, de remélem semmire. Ha Jungkookhoz csak egy ujjal is hozzá mer érni, akkor azt hiszem börtönben fogom leélni az életem emberölésért. - forrongott Tae.
-Lehet ezúttal békén hagy.
-Egyből betámadott a bárban is. - rágcsálta a nasit - Kétlem. Nem olyan.
-És ha van más áldozat? - dobta ne az ötletet J-Hope - Semmivel sem jobb, mert szegény srác szenved, de legalább nem ti.
-Remélem igazad lesz.
-Éljeeeeen! - nyomta le Hoseok Jimint - Szar vagy Jimin.
-Csaltál.
-Elmondanád, hogyan?
-Nem tom, de csalsz. Biztos vagyok benne.
-Jah, persze. Biztos megbuheráltam a kontrollered. - kelt fel a kanapéról Hoseok.
-Belőled kinézem. - követte végig társát szeeivel Jimin, ahogyan az kisétált a szobából.
-De mi van, ha tényleg Kookot akarja? - sóhajtozott Taehyung.
-Ha őt akarja, akkor zaklatni fogja és mehetünk a rendőrségre. - nyugtatta Jimin, bár ez nem volt épp a legmegfelelőbb.
-Kösz. - húzta száját V.
-Jobbat nem tudok. Nem érhetünk hozzá.
-Tudom. Hahhhh! - ejtette hátra a fejét a kanapé támlájára - Nem akarom, hogy átélje azt amit én.
-Azt biztosan nem fogja, elvégre veletek van nem vele. Sosem bánthatja úgy, mint téged.
-Remélem. Remélem Kook tényleg szót fogad és nem megy egyedül még jó darabig sehova.
-Eddig sem ment. Még Heesoohoz sem. Szerintem ne aggódj.
-És akkor most nincsenek rossz álmaid? - tért vissza Hoseok, kezében a behűtött kólával és három pohárral.
-De vannak, csak a picur tud rá gyógyírt.
-Na szuper. Akkor igazán nincs miért haragudnod rá és Heesoora.
-Az ébresztő csókja Heesoo előtt is jó volt. Nem kellett volna elmennie hozzá.
-De most már az alapja is jó. Ergo megérte. - pakolt le.
Miközben öntött barátainak inni a házigazda tovább vitatták a Heesoos esetet és a megcsalás határait. Taeval most kivételesen szemben álltak barátai, így régi párját védték, hiszen az mindig segíteni akart, néha pedig tényleg átlépett bizonyos határokat, de sohasem tett semmilyen kárt. Ezúttal sem csábította el a kisebbet, csak rendesen megtanította egy olyan dologra, amitől elolvadt ő is és Jin is, így igazán nem érdemelte meg az idősebb a dorgálást, de azért Taehyung el akart vele beszélgetni.
-Mindegy, ettől még holnap átmegyek hozzá. Tudni akarom, merre jár a picur.
-Nem vagy az anyja. - jegyezte meg Hoseok.
-Tudom, de féltem.
-Ezt meg én tudom. De felnőtt lassan. Önállósodnia kell.
-Hahh.... még nem. Majd.... majd idővel nem leszek ennyire óvatos.
-És mikor mondod neki, hogy szereted? Hiszen látszik rajtad, minden tettedből tisztán kiolvasni. Mért irigyelsz tőle egy ilyen szót?
-Ez lesz élete első szeretlekje amit kap egy "idegentől", aki nem családtag. Tökéletesre akarom.
-És ezt hogy akarod elérni? - kérdezett Jimin is.
-Nem tudom még, ötletem sincs. Legkésőbb karácsonykor fogom neki mondani. Ha addig nem jön alkalom, akkor kiviszem a központban felállított fához és ott fogom mondani neki.
-Ez sablonos.
-Jó, na! - háborgott Taetae - De ha addig nem jön tökéletes alkalom nem fogom. Az meg olyan romantikus meg minden. Plusz nyilvánosan fogom megcsókolni. Odáig lesz érte.
-Hát értékeli fogja, hiszen ő is szeret, csak.... ha már ennyire felfújod, hogy hűűűűű, de nagy cucc, akkor legyen is olyan. - fejtette ki fenntartásait Hope.
-Várom az ötleteket. - fonta össze karjait mellkasa előtt Tae.
-.... Még egy menet Jimin?
-Benne vagyok!
-Rögtön gondoltam. - grimaszolt Taehyung. Ötletet nem kap, de kritikát igen, mint mindig.

-Nem tetszik nekem ez a pasi. - pakolt el Jin a konyhában.
-Nekem sem. Hahh hyung! - ölelte meg az idősebbet Kook - Nem akarok találkozni vele.
-Nem fogsz. De ha mégis, én ott leszek és vigyázok rád. Vagy Tae. - simogatta hátát.
-Múltkor is láttam a házunk előtt.
-Nálatok volt? - lepődött meg Seokjin.
-Igen. Nem tudom honnan tudja, hol lakok. Félek hyung.
-Fura alak. - grimaszolt. Nem tetszett neki, hogy ennyire a kisebb után koslat az a férfi. Kezdi komolyan félteni a kicsit tőle.
-Utálom.
-Megértem, én is. De nyugalom. - csókolt fejére - Már itt vagy, itt nem bánthat. Naaaa. - simogatta hátát - Nyugalom tényleg. Főzök neked finom ebédet és sütit is csinálok.
-Köszönöm hyung. Meg sem érdemellek. - jutott eszébe Heesoo, hogy nem mondta el neki, titkolja előle, pedig tudatnia kéne vele mindent.
-Hülyeségeket beszélsz. Na! - tolta el magától a kisebbet- Játssz Jjangguval míg főzöcskézek.
-Rendben. - pislogott párjára nagyokat Kookie, majd miután kapott egy édes, nyugattó csókot ment is kutyázni.
Míg Seokjin a konyhában ügyködött, ő kivételesen minden idejét Jjangguval töltötte. Még tévézés közben is a kis szőrgolyóval játszott, majd ebéd alatt lábával vakargatta a hasát, min Jin csak mosolygott, végül mellkasára véve, a kanapén fekve bambult a televízióra, mert a kölyök elfáradt és ott aludt el, mialatt a gazdája már a süteményt készítette. Az állatka teljesen kidőlt, de a picur is lassan elszundított a kényelmes kanapén teli pocakkal, így mikor Tae csöngetett, hogy visszatért, Jinnek kellett beengednie.
-Na sziasztok! - köszönt be a lakásba.
-Ssssh! - szólt rá Seokjin, ahogyan még kesztyűben tolta be a süteményt a forró levegőbe - A kicsik alszanak. - súgta oda társának, ki levette cipőjét, majd megnézte az említetteket a kanapén.
-De cukik! - beszélt halkan ő is, miközben lefényképezte a kisebbeket - Kell egy az arcáról is. - ment a kanapé elé, majd odaülve fotózta az alvó picurt és Jjanggut.
-Éhes vagy? - érdeklődött Jin.
-Hát ennék valamit. - sétált a konyhába inkább csevegni - Hoseoknál csak nassolni való volt.
-Sütöttem husit, melegítek neked. Milyen volt a barátaidnál?
-Jó volt. Beszélgettünk, játszottunk. Meséltek a csajokról a parkból. Hát... nem fognak többször összefutni szerintem.
-Nem jöttek be nekik?
-Éppenséggel fordítva. Hopiék gondolták meg magukat.
-Óóóó, értem. - szedett ebédet Taenak Seokjin, miközben az tovább mesélt napjáról.
Elmondta a játékot is, hogy teljesen kizárták belőle, hogy Hoseok anyukája megint beégette a fiát mikor hazaért, végül másnapi tervével zárta monológját, miszerint Heesoot kell majd kicsit meglátogatnia, mert beszélniük kell. Persze ezt Jin úgy értelmezte, a vaduló énje miatt kér újból segítséget Taehyung, így nem sejtett semmit, viszont kicsit zavarta, hogy megint az ex-barátjához fordul ezzel párja, ám inkább meg sem említette. Elfogadta a tényt és ő is megosztotta társával napjukat, miközben az evett a süti pedig sült. Ugyan meg akarta lepni a kész édességgel, de így is jó volt az időzítése, hiszen míg beszélgettek, az lassan elkészült, Jungkook pedig felébredt a finom illatra, melyet nyújtózkodásával jelzett. Nyammogott kicsit, miközben Jjanggu is magához tért, remek házi kedvenc példájára pedig addig csak csóválta farkincáját, amíg Kook el nem kezdte simogatni.
-Jót aludtunk együtt, nem igaz? - vakargatta fülét, majd a kis állatka inkább úgy döntött, megpuszilgatja a picurt, ki ezért felült, hogy ne érje el őt a kutyus.
-Jó reggelt picur! - köszönt rá Tae.
-Szia! - üdvözölte ő is társát még álmosan.
-Jót aludtál?
-Ühüm. - tette le Jjanggut a földre, ő pedig lassan felállva sétált az asztalhoz, ahol azonnal le is ült - Álmos vagyok még. - ásított.
-Kérsz süteményt? - pakolt ki a sütőből Jin - Most lett kész.
-Igen. Ezzel álmodok már mióta.
-Megérezted. Jó napod volt neked is picur?
-Uhum. Nyugis, pihis, Jines. Nem panaszkodok. - nyújtózott mosolyogva.
-Akkor jól van. Arra gondoltam egyébként, és ezt neked is mondom Jin, - nézett idősebb párja felé, ki még rendezkedett - hogy elmehetnénk strandolni a hőségben majd.
-Jó ötlet. Aqua park tökéletes lenne. - válaszolt Seokjin.
-Picur? - pillantott a kisebbre.
-Ha van csúszda, jó.
-Olyan helyre viszlek titeket. Csak vigyünk majd enni, mert az nagyon drága.
-Persze, majd csomagolok valamit. - vágta fel az édességet Jin.
-És mikor megyünk? - érdeklődött fáradtan Kook - Holnap?
-Akkor biztos nem, mert Heesoohoz el kell mennem. - ébredt fel rekordsebességgel erre Kookie - Max utána.
-O-oké. - ő tudta jól, miatta megy Heesoohoz, hogy elbeszélgessen vele az oktatásról.
-Addig jelentsd be otthon, meg szerezd meg a fürdőruhád, meg némi pénzt is hozz, ha ott akarsz enni valamit Kookie.
-Rendben.
-Csak egyedül sehova, tudod.
-Tudom.
-Majd holnap este átmegyünk hozzájuk. - tett le egy tál süteményt Jin az asztalra - Még forró, de kóstoljátok meg, csak óvatosan.
-Ez az a csoki és vanília tésztás süti, amiben málnadarabok vannak. - vett egy kisebb darabot Jungkook.
-Jah, ez van Three sidesban is Namnál, nem? - pillantott fel társára Tae.
-De igen. Kook Three sidesos ebédet akart. Hát ezt hoztam össze neki. Kértek egy kávét mellé?
-Én igen! - jelentkezett Kookie.
-Te csak gyengét kapsz. - fordult vissza a konyhába Jin - Taetae?
-Jöhet nekem is. - vett végre ő is egyet a tálról.
Persze nem bírták megvárni, hogy rendesen kihűljön a sütemény, így küzdöttek a meleg falatokkal, miközben Seokjin csodálatosan díszített kávékat rakott eléjük és jót nevetett rajtuk, hiszen ő előre szólt. Elszürcsölgette langyos italát, míg a kicsik inkább sütizni akartak, majd mikor már eléggé lehűlt a finom tészta színes cukrokkal a tetején ő is hozzálátott. Kellemes kis délutánt töltöttek így, miközben sütiztek, kávét iszogattak és meséltek, nap végére pedig mindannyian elfáradtak. A meleg kiszívta belőlük az energiát.

-Jjanggu ül! Ül!..... Ül! - próbálta pizsamában a földön ücsörögve oktatni Jin a kutyust - Mondom ül! - vitte egyre hátrébb neki a falatot, mire kénytelen volt letenni a seggét, így meg is kapta a kis nasit.
-El fog hízni. - feküdt az ágyon Kook és érdeklődve figyelte őket.
-Ennyitől nem fog. Okos vagy Jjanggu. - vakargatta meg fülét - Na gyere megint. Ül!.... Jjanggu ül!
-Szerintem sosem fogja megtanulni.
-De igen. Okos kutya. Jjanggu ül! - mire kivételesen magától tette le fenekét a kiskutya - Látod? Máris gyorsabb. Ügyes vagy Jjanggu. - simogatta - Nagyon ügyes vagy, jaaaaaj gyere ide kis cukim! - terült el a földön a kutya mellett, ki azonnal rá is rohant és elkezdte arcát nyalogatni, amitől Seokjin menekült.
-Jjanggu! - szólt neki Kookie, mire a kicsi felfigyelve másik gazdájára ment az ágy széléhez, majd felnézve Jungkookra állt két lábra, de nem ért fel hozzá - Jjanggu ül!..... Látod, nekem nem megy.
-Mert nem te tanítod, hanem én. Egyenlőre tőlem várja el. De majd nektek is szót fogad.
-Mehetsz Kookie. - jelent meg Tae pizsamában, a fiatalabb pedig rohant is fürdeni.
-Ma is én leszek a vita tárgya? - nézett fel rá Jin, miközben Jjanggu megint rá akart mászni, de ezúttal lefogta.
-Hát, ha Kookie nem enged, akkor igen.
-Ha középre fekszek nem jobb?
-Igazából a tegnapi is tök jó volt. Kényelmes. Felrakhattam a lábam is és nem zavarta.
-Akkor marad az. - tápászkodott fel Seokjin - Csak adjatok több helyet, mert alig fértem el. - mászott az ágyba.
Taehyung is befeküdt mellé, majd míg a legkisebbet várták, ölelgették egymást és a következő napról beszélgettek. Eltervezték előre, ki, merre, mikor megy, hol találkoznak végül és kinek a táskájába pakolnak majd a másnapi pihire, miközben a legfiatalabb tökéletesen elkészült.
-Na adjatok helyet nekem is! - nyomta le a villanyt Kook és már be is csapódott kettejük közé.
-Ahh, Kookie! Belém tapostál. - fájlalta oldalát Tae.
-Bocsánat! - fészkelődött a kisebb.
-Most már kényelmes? - érdeklődött Jin.
-Még nem.
-Áhh! Az én volt picur! - nyögött fel Seokjin, amint a kisebb belerúgott.
-Bocsánat.
-Na most már ajánlom, hogy jó legyen.
-Most jó. - vigyorgott, bár senki sem látta, csak kihallották hangjából.
-Mondjuk a redőnyt felhúzhattad volna.
-Akkor meleg lesz reggel.
-De mi meg látunk este és szeretem a fényeket. Na de mindegy. Aludjatok jól, aztán holnap mászkálunk megint.
-Jah. Szép álmokat! - bújt párjaihoz Taetae.
-Jó éjszakát! - ölelte magához lábát Kookie, miközben Jin hasához bújt.
-Jó éjt kis aranyosok!

(Folytatjuk! :D bár vasárnap nem lesz rész szerintem, de kiderül. Viszont.... izgalmas rész jön. Bepöccenünk kicsit :3 Nomnom, de jó is lesz. Aztán, ha lezártuk Wonmint yaoi pihi lesz, mert befejezem a hentaiainkat. Szóval azokba is bele lehet kezdeni.
My Music Taste K-pop koncert kampány ---> LINK
Facebook My Music Taste csoport --> LINK (HELPER)
iKON kampány --> LINK
FTIsland kampány --> LINK
BTS kampány --> LINK
Idolater Magazinok --> LINK
Facebook oldalunk --> LINK )

2016. július 8., péntek

Three sides of life 78. rész: Gumicuki

Egy pillanat alatt szúrta ki a piros foltokat, melyeket gyűlölt, rosszul lett tőlük, még ha a kisebbnek tetszettek is, de közben újra izgult Kookra. Ezzel kész, elbukott, elvesztette az állat énjével folytatott heves harcot és előre félt a folytatásól.
-Basszamegh! - kelt fel inkább, majd rohant a fürdőbe. Hideg kell, jéghideg zuhany jegesmedvék és pingvinek társaságában, vagy vér fog még folyni az este.

Mérgesen állt a csobogó víz alá, melytől megváltást remélt. Dühöngött, tajtékzott, hogy még ez is beleszól az életébe. Sikerült megoldani egy problémát, tud aludni és a kicsi rájött az új gyógymódra, ha mégse sikerülne, most meg ez.... amivel már nem tud mit kezdeni, ami újabb küzdelmet jelentene mindannyiuknak, ha nem tudja lefékezni önmagát. Heesoo ezúttal nem merülhetett fel, hiszen a megcsalás fogalmát messze kimerítették volna a kezeléssel, ráadásul a kórházban kötöttek volna ki megint, mint régen mindig. Így most magára maradt, neki kellett megoldania problémáját, melyre csak azt a kiutat látta, hogy nem izgulhat fel ennyire párjaira soha. Valamivel el kell vonnia figyelmét, elterelni gondolatait, kicsit kizökkentenie önmagát, dolgozni az élvezkedés ellen, különben hatalmas károk keletkezhetnek még a kisebb testében, de Jinében is egyaránt. Könnyek hullanának vércseppek kíséretében, földet érő koppanásukat pedig csak csontroppanás nyomná el.
-Kicsim? - nyitott be hozzá Seokjin - Minden rendben?
-Hmm? - próbálta összekaparni magát és eltávolodni kicsit a faltól, mert annak döntve homlokát ostorozta lelkét gyengeségéért, hiszen nem tudta visszafogni állati felét.
-Mi a baj? - lépett be hozzá a zuhany alá, de a hideg cseppektől inkább távol maradt - Megfázol. - változtatott inkább a hőfokon.
-Nem fogok, jó ez így. - próbált érzelemmentesen válaszolni, miközben kerülte tekintetét.
-Akkor én fázok meg. - figyelte társát, majd pár pillanat múlva folytatta - Mi a baj? - ért kezéhez és lassan húzta maga felé, miközben Taetae ujjaik találkozására szegezte szeme világát.
-Semmi. Semmi baj. Megoldom.
-De mit? Hogy vad vagy? - forgatta szembe magával a kisebbet és állánál fogva emelte kicsit feljebb fejét - Még nem volt vészes. Csak egy picit lágyabban. - mosolygott rá, mire Tae végre engedett és összetalálkozott tekintetük.
-Sokkal lágyabban. Nem akarom bántani, nem akarom megharapni, nem akarok újra olyan lenni. Figyelni fogok mostantól, visszafogom magam.
-De ne vegyél le az élvezetből. Ezt pont ezért csináljuk, hogy örömet nyújtsunk egymásnak. - fogta meg csípőjét - Legfeljebb kapsz szájkosarat. - vigyorgott, de Tae csak felsóhajtott - Kicsim. Élvezd te is. Szívesen teljesítjük a kéréseidet, mert akkor mindenki boldog. A végén úgyis egymás kezeiben fogunk kikötni, szívünk egymásért fog dobogni.
-De ha ezt folytatom, a tietek nem fog. Ez csak a jéghegy csúcsa hyung. Viszont lehet még tudom kezelni. Most megfogom. Nem engedem elszabadulni. - ölelte át párját a zubogó cseppek alatt állva.
-Hát rendben kicsim. - simogatta hátát - Ahogyan gondolod. Csak ne rohanj így el, mert a szívbajt hozod rám. - csókolt fejére.

Végül hosszú percek után lenyugodott a kisebb párja karjai között, az este folyamán pedig továbbra is igényelte párja érintését, miközben Jungkook sem engedte őt messzire.
-De most Jin álla alá fogok bújni. - mocorogtak a takaró alatt, míg az idősebb elpakolt mindent, hiszen rengeteg "kelléket" vett elő Tae, melynek csak egy részét használták, így időbe telt visszarakni mindent eredeti helyére.
-De engem is ölelgess. - karolta át társát a legkisebb, ahogyan még egymással szemben feküdtek és Taehyung előre törlesztette esti törődését a kicsinek.
-De most Jin fog engem.
-Akkor befekszek én középre.
-Én akarok Jinhez menni. - fészkelődtek tovább.
-De elbújok köztetek elférek. - mászott át Vn Jungkook.
-Koooookie! Én akarok! - állította meg a kisebbet, ki így csípőjére ült a takaró alatt, mikor Seokjin visszaért.
-Ummm... - nyammogott egy szem epren, amint megtántorodott a küszöbön - Visszajöjjek később?
-A picur akar középen aludni, de én akarok most az állad alá bújni. - hallatszott ki Tae válasza a takaró leple alól.
-De beférek középre. - húzta ki csuklóit a másik szorító ujjai közül és befeküdt a Jin feléhez közelebb eső részre.
-Aaaa! Jin szólj rá! - ült fel Taehyung és végre látszódott arca.
-El fogunk férni rendesen. Kapcsolhatok villanyt?
-Igen! - vigyorgott Kook kidugva fejét a takaró alól, mire Seokjin sötétséget teremtett a hálóban.
-Jjanggu, ne állj elém! - csoszogott lassan az ablak felé, hogy felhúzza a redőnyt és a város fényei világítsanak tovább, miközben kiskutyája ott toporzékolt lábai alatt. Végül Jin inkább szabad kezébe vette, majd az ablakhoz érve tette le, falta be epre utolsó falatját, majd megnyalva ujjait varázsolt kellemes félhomályt a szobába - Szóval hol alszok? - fordult párjai felé.
-Itt! - mutatott maga mellé Kook.
-De ha középre fekszek, akkor mindketten tudtok bújni hozzám.
-Én az állad alá akarok szerelmem. - húzta száját a legkisebb miatt V.
-Én is! De elférek a pocidon közted és Tae között is.
-Biztos? Nem leszünk szűkösen? - sétált az ágyhoz, majd mászott fel rá.
-Amúgy is úgy vagyunk. Omnomnom. - lopta is el a távolságot kettejük közül Jungkook.
-Így nem fér ide Taetae.
-Lejjebb megyek.  - bújt is inkább két párja hasa közé.
-Ez fura. - jegyezte meg Jin.
-De legalább tényleg ideférek. Picur meg elviseli, hogy rárakom a lábam.
-Nem zavar. - karolta is át a kisebb.
-Hát, ha nektek kényelmes akkor szép álmokat. - simogatta meg a legkisebb fejét Seokjin, majd Taehyung arcát is - Bármi van, keltsetek fel. - cirógatta tovább a mostanában szenvedő.
Végül egész kényelmesen aludtak így hárman, bár Tae az éjszaka közepén újból rossz állapotba került. Ezúttal azonban tett rá egy lapáttal emléke a picurról és annak foltjairól, fájdalmas nyögéseiről, ellenkezéséről, menekülni akarásáról, így mikor az ezúttal is édes csókjával keltette Taehyung szíve majd megszakadt. A kisebb annyira szerette, ő pedig ezzel hálálta meg, hogy fájdalmat okozott neki, kárt tett testében. Ezért őt ölelve tervezte, hogy visszaalszik miután csillapodott szíve, melyben Jin látványa segített. Az idősebb fáradtan pislogott rá és láthatóan boldog volt, amiért ennyire foglalkozik Kookkal, hiszen mosolygott, majd ő is odaférkőzött hozzájuk, bár csak a legkisebb hajába bújt orrával, ki halkan nyögött fel, hogy ne zavarják meg újból, de nem is tervezték. Csak egymáshoz szerettek volna érni mindannyian míg édes álmaikat alusszák.

Reggel viszont már nem együtt végezték dolgaikat. Taet elrángatta Hoseok és Jimin időre, így ő korábban kelt Jinnel, ám Jungkook nem tervezte követni társait, ezért egyedül maradt a puha takaró alatt. Seokjin is csak kifeküdt pizsamában egy finom kávéval a kanapéra, míg Taetae rendbe szedte magát, majd elköszönt legidősebb szerelmétől.
-Sietek vissza. - engedte el Jin ajkait, majd még lehajolva mosolygott rá.
-Nem kell kicsim, élvezd ki a társaságot, ne hanyagold el őket.
-Nem fogom. - húzta ki magát - De azért még jobban szeretek itt lenni. - indult az ajtó felé, Jin pedig legalább addig kikísérte.
-Még. - kuncogott.
-Aztán majd elmegy a kedvem. - lépett is ki a lakásból.
-Akkor majd az ágyhoz kötözlek.
-Úúú. - fordult vissza és Seokjin füléhez hajolt - Akkor már most sincs kedvem.
-Szerzek estére akkor hozzávalókat.
-Vagy hozok otthonról. - vigyorgott a kisebb kicsit eltávolodva társától.
-El is felejtettem, neked mindened van.
-Nem, egy dolgom nincs.
-Na mi az? - lepődött meg Jin - Mi nincs neked?
-Szüzességem.
-... Jól van, jó mulatást! - csukta volna be az ajtót a fárasztó vicctől Seokjin, miközben Tae mosolygott és megakadályozta benne.
-Sietek vissza. - nyomott egy gyors csókot ajkaira, majd rohant is a lift felé.
Míg pedig ő barátaival töltötte a napot, párjai ugyanúgy együtt lustálkodtak a legidősebbnél, ki a nap első részében még nézhette sorozatát csendes magányában, míg a picur fel nem kelt pisilni és oda nem ment hozzá a kanapéhoz, hogy ne egyedül keljen folytatnia szundiját. Szó nélkül feküdt társára, ki alatt átdugta karjait, így ölelgetve pihent a másikon.
-Ideje lenne felkelni. - simogatta Jin.
-Mmmmmm. - nyöszörgött. Nem szeretett volna még, de muszáj volt.
Hosszú percekig nehezedett párjára, ki csak cirógatta és igazából nem akarta felébreszteni. Elvoltak békében, nyugalomban, semmi program sem siettette őket, így kényelmes napot terveztek. Ám a picur lassan tényleg magához tért. Pislogott csak a tévére Jin mellkasán fekve, majd feltápászkodva az idősebbről kezdte rendbe szedni magát aznapra, ám még a készülődés előtt jelentette be társának, éhes. Reggelire tudott is neki mit csinálni párja, viszont ebédre ötlete sem volt, mit készíthetne, hiszen majdnem üresen állt a hűtő.
-El kell mennünk vásárolni, ha ettél. - kócolta össze a kisebb haját, mit épp most fésült meg tulajdonosa, ahogyan a hálóba indult Seokjin.
-Mmmm. - nyelte le a falatot az asztalnál ülő - Most fésülködtem.
-A te hajad úgyis visszaáll. - kiabált ki a szobából az idősebb.
Jin is felöltözött vásárlásoz méltóan, mire pedig Jungkook jóllakott addigra ő is készen állt.
-Mehetünk is. - rakta zsebre cuccait, mialatt a kisebb még leöblítette reggelijét.
-Óóóóó. - tette le poharát szomorkodva.
-Mi az? - pislogott rá érdeklődve Jin.
-Túl jól nézel ki.
-És? - mosolyodott el ezen a másik.
-Rád mozdulnak a csajok. - kerülte társa tekintetét a pulton támaszkodva Kookie.
-Mert rád nem. Az új ruháidban olyan vagy, mint valami idol. - sétált hozzá Seokjin, majd megcsókolta homlokát - Na gyere, menjünk. Ha pedig ránk mozdulnak akkor majd tudtukra adjuk, van párunk. - indult az ajtóhoz.
-Megcsókolsz a boltban? - követte őt Jungkook elkerekedett szemekkel.
-Nem.
-Aaaaaa, pedig már azt hittem. - léptek ki az ajtón, a legkisebb pedig elszomorodott, mert nagyon örült volna az ilyen megnyilvánulásoknak, melyek sosem történtek meg még véletlenül sem.

Seokjin úgy tervezte, kedvenc boltjába mennek, útközben pedig beugranak a fűszereshez is a különlegességekért, ám végül a forróság miatt inkább nem tettek meg nagy távot.
-Hahh! Itt sokkal jobb idő van. - fújta ki magát Jungkook, amint beléptek az áruházban.
-Veszünk valami hűtött üdítőt is hazaútra. - hozott egy kosarat Jin, majd azt tolva haladtak beljebb - Mit szeretnél enni ma meg holnap?
-Én választhatok?
-Persze. Szívesen megcsinálok neked bármit.
-Hmm. Nem tudom. Three sidesos kajákat is tudsz? - gondolkozott el a kisebb.
-Hát mondjad mire gondoltál és majd mondom, hogy igen, vagy nem.
Jungkook el is kezdte sorolni, mik a kedvencei, melyből igazából választania kellett volna, így nem segített egyáltalán társának. Főleg nem akkor, mikor az édességek színáradata magával ragadta, ő pedig ráncigálta társát is.
-Ne fogdoss össze mindent!
-Mért ne? Be vannak csomagolva. - vette le a sokadik gumicukrot a polcról.
-Amúgy is, már választottál.
-Mást nem lehet? - nézett rá Kookie.
-Hát ez nem elég? Így sem fog elfogyni napokig.
-De igen. Holnapra semmi nem lesz belőle.
-Meg belőled sem, ha ezt mind megeszed. - sétált mellé Jin - Inkább rakd vissza és nézzünk ebédnek valót. - vette ki kezéből a zacskót Seokjin.
-Aaaaa. - sétáltak el az édességektől, miközben a kisebb húzta száját.
-Ismered azt a szószt, amit múltkor is öntöttünk a husira Namnál ugye? - álltak meg.
-Ahha. - bólogatott Jungkook.
-Akkor hozz nekem olyat, míg elmegyek húsért. Meg hozhatsz olyan grillfűszert is, ha pedig szeretnél este sütit, hozz díszítőcukrokat.
-Sütsz is? - vigyorgott Kookie.
-Gondoltam Taenak a  beígért tortát, de ha nem is azt, akkor valami édességet.
-Óóóóó, benne vagyok. Hozok cukrokat.
-De fűszert is.
-Oké-oké, hozok azt is. - indult is útjára, Jin pedig a húspulthoz.
Szerencsére a Seokjin által kért dolgok egymás közelében voltak elhelyezve, direkt azért sorolta is így fel őket, hogy a kisebb hamar rájuk leljen, ami sikerült is. Jungkook egyből megtalálta azt, amit keresett, majd a szószt és a fűszert összeszedve ácsorgott a cukrok előtt. Válogatott, milyen alakút szeretne a süteményre, mert mindegyik olyan jól nézett ki, hogy kellett egy kicsit dilemmázni az ügyön.
-Bocsánat. - hessegette arrébb egy másik vásárló, kinek útban volt.
-Elnézést. - lépett is el.
-Semmi baj. - nézett rá az idegen - Ohh! Szia! Jungkook, igaz?
-Hmm? - pillantott rá az említett és meglepetésében még szét is váltak ajkai, amint felgyorsult szíve.
-Jungkooknak hívnak ugye?
-I..... igen.
-Akkor még jó a névmemóriám. Örülök, hogy újra találkozunk. - pakolta be kosarába az elvett árut Wonmin, ám Kook nem viszonozta kedvességét. Ő nem így gondolta már mióta tudatosult benne, követi őt a férfi - Nem kell félni tőlem, nem eszlek meg. - mosolygott kedvesen.
-Umm. - csukta be végre száját, majd alsó ajkát kezdte rágcsálni.
-Mi járatban? Anyud küldött?
-Umm... Jin..... egy barátommal jöttem. Szakács, csinál nekem ebédet. - nem tudott értelmes választ adni, csak információkat közölt, bár nem értette, ez pont mért volt fontos.
-Cukrász is, hogy itt nézelődsz?
-É-ért hozzá. - pillantott inkább újra a polcokra, hogy végre válasszon és felszívódjon, ezért le is vett egy cukrot, melyen elsőre akadt meg szeme - Megyek is. Viszlát! - indult a húspulthoz Jinhez, ám Wonmin ment vele.
-Szerintem egy irányba megyünk. Nem baj, ha elkísérlek? - érdeklődött.
-Nem. - rázta fejét a fiatalabb, miközben az ellenkezőjére gondolt.
-Úúú. Gumicukik. - jegyezte meg az édességes sor előtt megállva a férfi, majd el is kapta Kook felsőjét - Kérsz valamit?
-Márt vettünk. - állt meg Jungkook.
-Ohh. Akkor segíts nekem választani. - húzta maga után a sorok közé - Én sosem tudok.
-Nekem is nehezen megy. - nyelt nagyot.
-Két kedvencem is van, de nem akarok kettőt venni, mert akkor egyszerre megeszem és rosszul leszek. - vette le Jungkook legjobban kedvelt gumicukrait a polcról - Szerinted? - nézett rá.
-Hát.... nem tudom. Én is ezeket szeretem a legjobban.
-Ahh, akkor jó embert hoztam. - mosolygott, majd újra a csomagolásokra nézett - Inkább megveszem mindkettőt és az egyiket megkapod. - pakolta be kosarába.
-Nem kell köszönöm. - indultak tovább.
-Ó, dehogynem. Majd sorsolunk, így én sem leszek rosszul holnap, de nem is kell válasszak.
-Umm.
-És hol a barátod, akivel jöttél?
-Húst vesz.
-Ohh. Akkor tényleg egy irányba megyünk. - közeledtek is a hentespult felé, hol már Jint szolgálták ki - Ohh a magas fiú nem? Vele láttalak este is.
-I-igen. - sietett társához a kisebb, kit megijesztett hirtelen érkezésével.
-Ahh, Kook! Mondtam már, ne ijesztgess. - pakolt a kosárba közben - Köszönöm szépen!
-Ő Jin gondolom. - szólalt meg Wonmin, mire az említett felismerve a hangot kicsit sem örült tulajának. Bár csak egyszer hallotta, de Tae idegességétől megjegyezte egy életre.
-Mit keres maga itt? - tette az utolsó szatyrot is a kosárba, majd megfogva Kook pólóját húzta inkább maga mögé a kisebbet, bár nem volt rá szükség, ment ő noszogatás nélkül is.
-Vásárolgatok, ahogy minden vevő.
-A környéken lakik esetleg?
-Fogjuk rá. - válaszolt, de látszott rajta, Seokjinnek nem örül, inkább zavarja, hogy ott van.
-Akkor jó vásárlást, nekünk most mennünk kell. - tolta is el a kosarat, miközben Kook átrohant azon oldalára, ahol a legmesszebb volt az idegentől.
-Lehet még összefutunk, nem olyan nagy ez a bolt. - szólt utánuk.
-Kétlem.
-Örültem a találkozásnak.
-Mi nem. - siettek mind messzebb, majd már a sokadik sort elhagyva szólalt csak meg Jin - Mostantól inkább együtt mászkálunk, ha tovább is tart.
-Ez jó ötlet.
-Taenak pedig egy szót se.
-Eszembe se jutott.

(Folytatjuk :D Lassan, de biztosan. Na most fognak jönni azok a napok, amikben tutira fullra vagyok táblázva és láttam előre, de megpróbálok előre gyártani. Mondjuk eddig semmi írással kapcsolatos tervem nem jött össze XDDD szóval meglátjuk :D
My Music Taste K-pop koncert kampány ---> LINK
Facebook My Music Taste csoport --> LINK (HELPER)
iKON kampány --> LINK
FTIsland kampány --> LINK
BTS kampány --> LINK
Idolater Magazinok --> LINK
Facebook oldalunk --> LINK )

2016. július 5., kedd

Three sides of life 77. rész: Epres csók

-Én is itt vagyok!
-Hát észrevettük. De ezért nem kíméllek. - szabadult meg Taehyung is első ruhadarabjától annak ellenére, hogy azt szerette volna, ha párjai vetkőztetik - Most összesítjük az apróságokért járó büntiket és megkapod. - mászott fölé.
-Benne vagyok.
-Én meg benned. - vigyorgott Tae saját elmés viccén, miközben két társa inkább fejét fogta, hogy egy ilyen pillanatban mégis hogyan, mért mondhat ilyet.

-Hogy tudsz ilyet mondani, pedig olyan jól indult! - fogta fejét Kook.
-Mért? - mosolygott Taehyung - Elment ettől a kedved? - emelkedett fel és Jungkook lábaira ült.
-Hát egy kicsit.
-Pedig ideillő volt.
-De most nem.
-Inkább akkor kellett volna mondanom mikor ténylegesen is benned vagyok és még egy lökéssel mélyíteni is a dolgot?
-Pontosan. - csapott combjaira a kisebb.
-Ez tényleg fájdalmas vicc volt. - feküdt melléjük Seokjin - Most kezdhetjük elölről az egészet.
-Hátha nálatok ez a helyzet, akkor én a háttámlának dőlök és jöhet az a térdelés, amit mondtál.
-Azt... - pislogott sűrűn Jin, miközben pirult arca - ...umm.... csak kicsúszott.
-Na mi az? A picurnak szívesen nekem meg nem? - vigyorgott.
-Nem arról van szó csak.... aaaaaaa! - temetkezett tenyereibe.
-Jin vízforralósat játszik. Ritkán ilyen. - kuncogott a kisebb.
-Kookie! - csapta meg társa.
-Tiszta vörös vagy. Lángra ne kapj! - ért arcához Kook.
-Te ne heccelj picur, mert tényleg bünti jár!
-És előtte vagy utána hozzak jégkockát? - mosolygott.
-Na gyere csak ide! - kelt fel Jin, hogy most aztán visszavág, a fiatalabb pedig menekülni próbált, de lábain ülő társa miatt nem tudott.
-Taetae engedj!
-El ne engedd! - térdelt a legfiatalabb mellé és csikizni kezdte - Megérdemli most!
-Neheheee! - tört ki nevetésben - Taeeeeh! - kapálózott mitől alig bírta lent tartani őt társa, végül pedig veszített is és Jungkook ledobta magáról.
Négykézláb kezdett menekülésbe, ám kis gömbben végezte amint Seokjin derekánál fogva oldalára borította, mialatt alig jutott már levegőhöz.
-Na heccelsz még ha?
-Hyu-hyu-hyu neeeeeeh! - nem bírt megszólalni.
-Mutasd magad! - ölelte magához a picurt, majd bele is fújt annak nyakába és a kisebb megborzongott - Visszabeszélsz?
-Elégh! - kapkodott levegő után hatalmas vigyorral, összeszorított szemekkel.
-Kis gonosz vagy ám, tudod-e? - fonta karjait szorosan a másik köré és arcát kezdte puszilgatni.
-Nem is igazh. - lihegett - Naaaaa hyuuuung! Nyálas leszek.
-És elolvadsz, vagy mi? Cukorból vagy?
-Igen!
-Még mindig nincs kedvetek? - szólt közbe Tae őket nézve, sarkán ülve.
-Nekem mindig van, csak elölről kell kezdeni. - fordult hátára Jungkook, miközben Jin mellette könyökölt, szabad kezével pedig böködte meztelen felsőtestét.
-Akkor van egy ötletem. - pattant fel Taehyung, majd kirohant a szobából.
-Előre félek. - nyomkodta a kisebb oldalát Seokjin.
-Ne csikizz! - kapta el ujját a legfiatalabb.
-Nem csikizlek.
-Jah, akkor mit csinálsz?
-Bökdöslek. Nem szabad? - pislogott rá hatalmas szemekkel Jin.
-Inkább mást csinálj! - fordult vele szembe a kisebb és közelebb bújt hozzá, majd egy csókot lopott tőle.
Míg elmerültek egymásban Tae módszeresen pakolta ki a hűtőt összeszedve azokat az ehető kellékeket, amikkel el tudta képzelni az estét. Már egy szatyorban gondolkozott, hogy azt kéne megpakolnia, mikor hallotta a kisebb sóhaját. Le fog maradni, ezért inkább megelégedett annyi cuccal, amennyit addig összekapart és rohant is vissza társaihoz a hálóba, ahol Jin már Jungkook lábai között foglalt helyet, támaszkodott egyik kezén, míg másikkal húzta magához a kisebb csípőjét, mialatt nyelve a fiatalabb nyakát ízlelgette.
-Újra kell kezdeni, hm? - pakolt le a földre Tae, majd Jjanggut kihessegetve zárta be az ajtót gyorsan, hogy hamar csatlakozhasson ő is.
-Mit hoztál? - emelkedett fel Seokjin.
-Ne hyungh! - nyelt egyek Jungkook - Folytasd! - fogta immáron a másik mindkettő mellette támaszkodó karját.
-Ennivalót. - pattintott ki egy jégkockát a tartóból - Még mindig forró vagy kicsim? - vette szájába.
-Most Kook a melegebb. - tette tenyerét az említett mellkasára, miközben kicsit feljebb emelkedett, amint Tae közelített hozzá.
 -Akkor majd így, - helyezte fogai közé a hideg darabot egy pillanatra - vedd a szádba és úgy menj a nyakától a nadrágjáig. - Jin pedig egy "uhum" kíséretében bólintott - De előbb vedd el! - fogott párja arcára és megcsókolta.
Viaskodtak nyelveik, ám nem sokáig, mert a kocka olvadt, Kook pedig nyafogott. Mikor Taehyung elengedte az idősebbet az azonnal a legfiatalabb füléhez hajolt, majd arrébb lökve annak arcát, ezáltal elfordítva fejét, kezdte meg útját a másik érzékeny hallószerve mögül le, végig nyaka legforróbb vonalán egészen kulcscsontjai találkozásáig, majd onnan fájdalmasan lassan mellkasán keresztül folytatta, hasfala mentén nadrágja pereméig. Jungkook közben nyögdécselt. Füle tövében még kellemetlenül hideg érzés fogta el, így párja karjait szorította, nyakánál viszont már élvezetes hűvösség futott végig gerincvonalán, mely a kockával együtt folytatta lomha útját, mikor viszont a farmer pereméhez ért társa, sunyi módon pedig becsúsztatta nyelvével az addigra apróvá redukálódott kis gyönyört egészen boxerjába ujjai segítségével, Kook újra nyafogni kezdett.
-Hyuuuung! - támaszkodott az idősebb vállaira.
-Mi az? - nézett fel rá csillogó szemekkel.
-Ez nem volt szép. Ahhj!
-Mi van picur? - jelent meg újra Tae, ki megint matatott addig valamit az ágy mellett, míg Jin kényeztette a legfiatalabbat.
-Hyung berakta a nadrágomba a jeget és ahh, hh neeeee! Mmmmm. - szorította össze szemeit - Végig pont az mentén neee! - remegett meg.
-Mond áááá! - hajolt fölé fejjel lefelé V.
-Miért?
-Csak mond. - mosolygott és Jungkook eltátotta száját mibe kapott egy epret - Kis nasi. Fele az enyém. - hajolt a kisebb ajkaira, majd leharapott egy darabot a gyümölcsből, mialatt Seokjin elkezdte megszabadítani a kicsit alsó ruházatától.
Tae lassan tért át a szó szerint édes csókba és jót mosolygott, amint a kicsi botladozva rágott aprókat a falaton majd nyelte le, miközben nem akarta megtörni a csókot. Pedig erre a néhány pillanatra Taehyung megengedte volna, hiszen neki is kellett az a cseppnyi idő. Végül csak összefonódtak nyelveik, melyek eperrel voltak ízesítve, és a legfiatalabb élvezte az új felállást, míg meg nem szabadították alsójától, mert azután pár pillanattal később kipattantak szemei, miközben elakadt lélegzete.
-Hyungh! - tolta el Taetaet és lenézett említett társára, ki a második jégkockát fogva ujjai közé simogatta már hasát, viszont előbb még makkján volt a fagyos kis darabka.
-Nem jó?
-Ümmm.... hideghh! - könyökölt fel, míg Taehyung újabb epret vett ajkai közé.
-Pedig alig ért hozzád. - vitte újra érzékeny terültre a hideg kockát, mire a kisebb nyögve húzta fel lábait és gondolta, összezárja térdeit, akkor majd megszabadul az olvadozó jégtől, ám Jin szabad kezével lenyomta az egyiket a puha matracra - Olyan aranyos vagy. Látszik ám, élvezed. És ez milyen? - húzta végig teljes hosszán az egyre apróbb tárgyat.
-Neeee! - fogta meg csuklóját a kisebb.
-Ha nagyon akarnál, le tudnál állítani. - simogatta a kisebb legérzékenyebb részét a lassan teljesen vízzé váló kockácskájával, végül ujjai melegével enyhítette az elméletileg kellemetlen tett hidegségét.
-Jin! - jelent meg Tae fogai között egy eperrel és  Seokjint az ágy háttámlájának tolva csókolta meg.
A kis gyümölcsön azonnal osztoztak, persze az idősebb nagyobb arányban részesült belőle, hiszen imádta, miközben a fiatalabb ujjai már nadrágját gombolták ki, végül a cipzár lehúzása után bújtak is legféltettebb részéhez, bár még csak egy vékony anyagon keresztül simogatták azt, mi lassan teljes méretében pompázott. Jinnek hihetetlenül tetszett az epres csók és alig tudta elengedni a kisebbet, hogy megszabaduljon önmaga által felsőjétől, de párja által alsójától - Nem akarsz akkor térdelni nekem Kookkal? - mosolygott Taetae.
-Hát.... ha.... ennyire szeretnéd. - pirult újból.
-Csak egy kicsit. - csókolt nyakába - Nem lesz rossz. - hajolt füléhez.
-Umm.... jóh. - sóhajtott aprót, majd lassan felkelt, amint társa hagyta.
Taehyung az ágyszélére ült, hogy mindketten hozzáférhessenek kényelmesen, Jin és Kook pedig sarkaikon foglaltak helyet a földön. A legidősebb valóban zavarban volt, bár nem tudni miért, hiszen a legfiatalabbat már kényeztette így önként, ki most elsőként szeretett volna megmozdulni és ezért még segített is Taenak vetkőzni, miközben az jót mosolygott rajta. Amint pedig földet ért az alsónadrág is Jungkook bevetette magát és társa férfiasságára fogva nyalt azon végig, mint valami fagyin, miközben végig szerelme szemeibe pislogott ártatlanul, mintha semmi rosszat sem tenne. Majd makkját kezdte szopogatni, nyelvével ízlelgetni, min Jin csak nagyot nyelt. Izgató volt így látni a kisebbet, azonban semmi ötlete sem támadt, hogyan csatlakozhatna be. Inkább nézte őket, hallgatta Tae sóhaját és gyönyörködött percekig, míg a legfiatalabb meg ne szólalt.
-Hyungh! Gyere. - fogta meg kezét és húzta oda.
Újból végignyalt Taetae teljes hosszán, majd csókolgatni kezdte, mire lassan Seokjin is erőt vett magán, mert felnézett párjára, ki őt figyelte és most rá volt kíváncsi. A kicsi lelkes volt, így az idősebb bizonyult kihívásnak. Mikor összeakadt tekintetük Tae ezért el is pirult ugyan úgy, ahogyan Jin, majd mikor az követte Kook tetteit Taehyung felsóhajtott. Nagy lépésnek érezte és muszáj volt hangot adnia örömének. Közben társai egyre jobban belejöttek, már nyelveik is találkoztak férfiasságát kényeztetve, mikor viszont annak hegyére adtak szinte egyszerre csókot és összeakadt tekintetük megálltak egy pillanatra, végül egymásnak estek. Taetae ekkor feküdt ki az ágyon kezeibe temetve arcát hatalmas nyögéssel. Megőrjítették. Imádta őket nézni bármilyen helyzetben, de ahogyan nemessége felett támadták le a másikat azok után, hogy miket műveltek azzal, elszabadult fantáziája és szüksége volt némi pihire, mielőtt még feltámadt volna az az énje, kivel mostanában olyan sokat harcolt.
-Gyereh Kookh! - vette ölébe az említettet Jin, ki vállára támaszkodva tolta ki fenekét és ejtette hátra fejét, amint megérezte magában párja első ujját.
Egymáshoz simultak, péniszeik is összeértek a kisebb megfeszülése közben, ki megbillentette még pluszban csípőjét, hogy megőrjítse szerelmét és siettesse, ami bevált. Seokjin kulcscsontjára ejtette fejét nyögése közben, a picur pedig folytatta. Visszaemelte tekintetét, kezét pedig levezette kettejük közé. Míg párja második ujját készült bevetni, addig ő összefogta férfiasságukat, majd ütemesen mozgatni kezdte csuklóját.
-Kookh!..... Picurh! - sóhajtozott az idősebb, végül duettben törtek ki, miközben Tae lassan tért magához a hangoktól.
A nyögések keltették, a legkisebb neve, amiket Jin csak akkor szokott ilyen kéjesen lehelni, ha már közel jár. Ezért erőt vett magán és felült, ekkor pedig az a látvány fogadta, hogy miközben Seokjin még csak bemelegítette a kisebbet, már nyakába temetkezett, fenekét is szorította szabad kezével, a fiatalabb pedig munkálkodott profi csuklójával és idősebb párja hajába bújt orrával.
-Nana! - húzta fel Jungkookot az ágyra, ki szomorúan nyüszített. Belejött mióta kis kutyus füleket hordott - Lassabban. - mászott vele feljebb az ágyon, Jin pedig éhes tekintettel követte őket.
Kérdés sem volt, a legkisebb ragadt kettejük között, de nem bánta.
-A csókot én kérem! - tapadt is ajkaira hyungja, mialatt Tae elengedte a fiatalabb kezeit, így az tudott Seokjinbe kapaszkodni ahogyan Taehyung megemelte, de inkább nem folytatta tettét, mert a kisebb fájdalmasan nyögött és meg is feszültek karjai, hogy most Jinre fog támaszkodni.
-Édesemh. - puszilt Jungkook vállára, majd újra Seokjint szólította - Szerelmem. Csak egy röpke pillanat.
-Mmmh. - engedte el Kook ajkait nagyot nyelve.
-Síkosító. - ölelte magához a legfiatalabbat, hogy könnyebben megtarthassa, míg támasza egy másodpercre eltávozott. Nem is volt több, hiszen sietett vissza és Taetae kezébe nyomva a kis tubust kapta el újra a picur nyelvét - Köszönöm. - mosolygott a kapkodáson, de legfőképpen azon, hogy milyen könnyedén tette tulajdonképpen szolgájává Jint Kookie.
Elengedte a legfiatalbbat, míg saját magát kente be a hideg folyadékkal, párjai pedig kezdtek visszatérni ahhoz, amit elkezdtek. Végül nem is vette újra ölébe a kisebbet, inkább feltérdeltette, mire az önként, bármiféle utasítás nélkül tolta is ki formás popsiját párjának, ki már sokkalta könnyebben foglalta el helyét.

Amint lassan csúszott beljebb, a mindig örömet nyújtó forróságba, a szokásos módon sóhajtottak fel egyszerre bár Kook ezúttal nem emelte fel annyira fejét. Inkább Jin fülébe nyögdécselt húzva ezzel az idősebb agyát, majd újból férfiasságára fogott, ám ezúttal csak az övére, végül egy ütemre kezdte mozgatni kezét Tae csípőjével. A legidősebb végigcsókolta nyaka minden négyzetcetijét, mialatt ujjai lesiklottak a legfiatalabb két oldalán forró, puha bőrén. Lassan mindhármuk vére meggyulladni készült, ahogyan az eddigi talán legjobb felállást találták meg, ám mikor Jungkook eltolta a ház urát, majd lehajolt péniszéhez és kérdés nélkül vette nyelve mellé, Jin kifeküdt. Úgy húzta fel lábait, ahogy a kisebb tette a jégkockától pár perccel korábban és próbálta elfojtani nyögéseit keze segítségével, ám nem ment. A picur.... heves volt, ráadásul elképesztően ügyes.
-Hahhh! Kookh! - markolt a lepedőbe mikor Jungkook hangjától kellemes rezgés vette körül férfiasságát - Még egyh.... ilyenh éshh.... - lihegett, Tae pedig látni akarta, hogy tényleg az lesz-e, amire gondol, ezért a kisebb legkellemesebb pontját kereste és találta is meg.
Seokjin megfeszült a picur újabb morgásától, mely ezúttal is péniszét vette körül, majd száját töltötte meg édes nedvével, melynek nem tudott parancsolni. Nem szerette volna így befejezni semmiképpen, mert nem rajongott érte, de nem tudott vele mit kezdeni. Kook szuper volt, a csókkal pedig korábban már elvette minden önuralmát.
-Hahh! Taehh! - támaszkodott meg Jin csípője mellett - Hyuuuungh!
-Kookh! - engedte el magát végül Taehyung és kibukott kicsit másik énje, ki meg is ragadta a fiatalabb tincseit, majd azokat meghúzva emelte feljebb a kisebbet - Nyögh! - harapott nyakába.
-Hyuuungh! - fogott csípőjén pihenő kezére és haját markoló ujjaira - Nem bíromh! - sóhajtozott, pár pillanattal később pedig már Jin forró tenyere is nehezített helyzetén.
Többé egy másodpercre sem tudta becsukni száját, végül lábai kezdtek remegni, ahogyan fel is oldódott, majd legidősebb hyungja bőrén folytak végig most az ő cseppjei bőségesen, mint mindig, melyeket mély nyögések kísértek.
-Ehzt! Mééééghh! - cincálta fülét is Taetae, miközben lassított. Hamarosan ezernyi kis fognyomot hagyott maga után a pihe puha bőröcskén, végül megelégelte a felállást és leterítette Kookot.
Jin mellé nyomta az ágyba szó szerint, hiszen csuklóira támaszkodva támadta meg nyaka eddig érintetlen felszínét, mialatt erőteljes mozgásba kezdett. Jungkook persze élvezte, hogy társa megint elengedte magát, állati ösztöneit és az alapján végzi minden mozgását, mert így sokkal jobban kimutatta érzéseit. Tisztán látták rajta mindketten, mennyire imádja azt, amit csinál, vágyik a kielégülésre, mikor pedig felmordult, erőset harapva Kook vállába, ami már inkább fájdalmas volt, mintsem izgató, megszorította csuklóit is, végül megtöltötte a legkisebb forróságát.
-Taeh! - húzódott el fogaitól - Neh! - bújt nyakába inkább amennyire tudott, hiszen még lefogták - Ahh! - lökött rajta erőset párja - Elégh lesz.
-Jungkook-ah! - harapta most fülét, mire Kook újra felnyögött kicsit sem élvezetében.
-Fáááájh! Taeh kérlekh. - menekült volna párja azonban csak néhány pillanattal később engedte.
-Hahh. - emelkedett fel teljesen a kisebbről lehajtott fejjel - Bocsánath. - temetkezett egyik kezébe.
-Semmi bajh! - lihegett a kicsi - Csakh.... ez most nem esett jól. A nyakamon jobbh. - simított végig az említett bőrfelületen Kook, mire Taetae kábán követte tekintetével azokat és sajátjait szája elé csúsztatta.
Egy pillanat alatt szúrta ki a piros foltokat, melyeket gyűlölt, rosszul lett tőlük, még ha a kisebbnek tetszettek is, de közben újra izgult Kookra. Ezzel kész, elbukott, elvesztette az állat énjével folytatott heves harcot és előre félt a folytatásól.
-Basszamegh! - kelt fel inkább, majd rohant a fürdőbe. Hideg kell, jéghideg zuhany jegesmedvék és pingvinek társaságában, vagy vér fog még folyni az este.


(Ebből a részből annyi igaz, hogy Jin imádja az epret.)
(Folytatjuk :D Sorry még mindig a lustaságomért, nehezen veszem rá magam, de igyekszem, csak nehéz >< Közben csináljátok amiket kérünk és ezt a részt is TESSÉK OLVASNI! Itt is vannak lényeges dolgok, ha pedig nem olvassátok akkor a fici közepén a legjobb résznél lesz figyelemfelhívás, hogy elbasszam az élvezetet, de végre figyeljetek arra amit én is kérek. indig csak ti kértek,a  ti kedvetekben járunk, MOST TI JÖTTÖK!
My Music Taste K-pop koncert kampány ---> LINK
Facebook My Music Taste csoport --> LINK (HELPER)
iKON kampány --> LINK
FTIsland kampány --> LINK
BTS kampány --> LINK
Idolater Magazinok --> LINK
Facebook oldalunk --> LINK )

2016. július 2., szombat

Three sides of life 76. rész: Jin is tapasztal

-Muszáj. - nyomta a falnak Kookiet - Különben egy pillanatig sem foglalkoznék veled, csak a szexszel. - harapott fülébe.
-Fázni fogok. - karolt a másik nyakába.
-Majd akkor fűtelek. - fogta fogai közé a kisebb puha bőrét nyakán, mire az jólesően felnyögött.
-Taeh! Ne kímélj!
-Ohh, ne aggódj. - csókolt állára - Nem foglak. - harapta be alsó ajkát és farkas éhesen pillantott Kook szemeibe ki ebből tudta is, nem állnak majd meg egy menet után.

-Ezt apám nem tudhatja meg. Sőt! Senki. - kötötte ki a szabályokat Taetae, miután sikerült már teljesen lenyugodva feküdniük.
-Nem fogja.
-Megrontottuk a fürdőszobát. - simított végig saját arcán Tae.
-Már ideje volt felavatni szerintem. - fészkelődött a kisebb.
-Fel kéne ám öltöznünk. - puszilta meg Kook halántékát, ki vállán pihentette fejét.
-Minek? Nincs itthon senki.
-Mert bármikor hazajöhetnek, lassan pedig Jinhez is mehetünk.
-De én még szeretnék pihenni. - fordult oldalára, ezzel pedig Tae mellkasára feküdt.
-Ruhában is tudsz.
-De úgy nem olyan.
-Mért nem lenne úgy jó? Puhább is és nincsenek útban a csomagok. - mosolygott Tae a fiatalabbat ölelgetve.
-De szeretem érezni a bőröd. És szeretek így aludni veled. Mikor itt voltam egy hetet is az volt a legjobb, még ha az öcsédtől való félelemre is keltem.
-Ennek örülök ám. - simított végig párja puha nyakán - Kis selymes.
-Na látod. Akkor nem öltözök fel. - élvezte amint az idősebb ujjai vándorolgattak testén.
-Deeee. Öltözzünk. Lassan hazaérnek anyáék és rohanhatunk Jinhez.
-Majd akkor felöltözök. - bújt Taehyunghoz - Folytasd. - sóhajtott jólesően.
-Néha nehéz eset vagy.
-De így szeretsz.
-Mondhatjuk ezt is. Viszont a Heesoos esetet nem felejtem. Azt még... arra még találok valami büntit és vele is elbeszélgetek.
-De most mééééért? - támaszkodott fel - Jó vége lett, te is élvezed az eredményét.
-De megcsókolt Kook. Ez a megcsalásnak egy lágyabb foka. Jó, hogy nem feküdtetek le is.
-Nem akartam ám. Először elutasítottam pont ezért. Aztán mondtad, az esti Kookra vágysz, arra a csókra. Ezért fogadtam el végül.
-Ahhh de, - húzta száját Tae - nem kellett volna. Hozzád nem érhet senki más, főleg nem így. Téged ne csókoljon más.
-Féltékeny vagy? - vigyorgott a kisebb, miközben hallottak némi zajt a bejárat felől.
-Igen. Te csak Jint és engem csókolhatsz. Mást.... mást nem! Ne csalj meg többször! - kelt fel.
-Nem csaltalak. Én csak titeket szeretlek. - feküdt hanyatt mosolyogva.
-Ne firtassuk tovább. Jinnek pedig ne mond, mert dühös lesz. - vett fel egy nadrágot - Öltözz! - nézte Jungkookot, miközben felhúzta cipzárját.
-Mindjárt. - harapott vigyorogva alsó ajkába.
-Megyünk Jinhez és hazaértek a szüleim.
-Mindjárt. - nyújtózott - Mért siettetsz? Nem tetszek neked? - húzta fel lábait kis terpeszben.
-De és pont ez a baj. - állt meg Tae az öltözködésben, majd leplezetlenül mérte végig a kisebbet - Kiköszönök. Öltözz! - nyelt nagyot.
-Vagy megvárlak és indulás előtt még egyet.
-Picur. - mászott fölé Taetae, hogy fülébe súghassa amit szeretne - Ne térjen vissza a szexmániád. - emelte meg egy pillanatra a másik csípőjét, ki már vállaiba kapaszkodott - Maximum Jinnél fogunk már csak, ha szeretne. - puszilta meg arcát - Öltözz és menjünk. - pattant ki az ágyból, végül egy pólót szerezve sietett ki a hazaérkezetteket köszönteni.

Boldogan konstatálta, hogy szülei együtt tértek haza, így mindkettejükkel tudott beszélni mielőtt elmentek volna legidősebb párjukhoz Kookkal. Végül hosszúra nyúlt az üdvözlés, mit a picur megunt, így ő is részt vett az utolsó pár percben, hiszen kiment társához immár felöltözve, ám amint elkezdte párja kezét szorongatni már Tae is sietősre vette. Így elhadarta csak mit szeretett volna, majd összeszedve cuccaikat rohantak is Seokjinhez, miközben már süllyedt a Nap az ég tengerén.
-Ha kérdezi, - kopogott Jin ajtaján Tae, mert az kivételesen nem várta őket a küszöbön, mialatt Jungkook fülébe sugdosott - akkor tőlem tanultad meglepetésként neki.
-Rendben. - bólintott, Seokjin pedig ajtót is nyitott, ám telefonált, így csak eltátogta a kisebbeknek, hogy üdvözli őket.
Illemtudóan csendben maradtak, nem is szóltak közbe, csókot sem loptak tőle, főleg a legfiatalabb, mert hamar kiderült, Sugával beszélt ki kicsit sem volt jó hangulatában. Valószínűleg morgolódott csak, mert Seokjin nyugtatni próbálta, jobb modorra kényszeríteni kedves szavakkal, mialatt ő maga is egyre feszültebb lett sajnos. Yoongi húzta az agyát, önfejűsége pedig lassan megőrjítette az idősebbet, aki kezdte feladni a küzdelmet. Hiába próbál segíteni, ha barátja csak azért sem fogadja azt el felesleges veszekedniük tovább, így miután ezt el is magyarázta a másiknak meg nem várva annak válaszát köszönt el és kinyomta.
-Kookie, a bátyád nagyon nagy segg tud lenni. - tette le telefonját, miközben fejét rázta.
-Tudom. - fordult az idősebb felé, ki a konyhában kezdett pakolászni - Most mi történt? - támaszkodott a kanapén Taehyung mellett térdelve.
-Narival veszekednek, de a bátyád a hülye, megérdemelné, ha a lány otthagyná. - emelte fel tányérját, mert vacsorázni szeretett volna hazaérte után, ám Suga szövegelés emiatt nem jutott el addig.
-Jó étvágyat!
-Köszönöm. - ült le az asztalhoz a legkisebb pedig továbbra is nézte - Mi az?
-Nem jössz ide? - döntötte oldalra a fejét.
-Ő szeret az asztalnál enni. - simogatta Jungkook pociját Tae, miközben továbbra is a tévét nézte - Ülj vissza, majd jön Jin is. - karolta át derekát és próbálta leültetni, de a kisebb erősen kapaszkodott. Nem hagyta magát.
-Naaaa, hyung! Gyere ide! - biggyesztette ki alsó ajkát és hatalmasakat pislogott Seokjinre.
-Jó nekem itt picur.
-De itt is jó. A tévét is jól látod és ölelgethetlek is.
-Jobban szeretek asztalnál enni. - mosolygott rá lágyan.
-Naaaaaa! Kérlek. Csak most.
-Nem fogod abbahagyni, igaz?
-Nem hát. - vigyorgott a kicsi, majd Jin egy hatalmas sóhaj kíséretében engedett neki.
Végül odaült hozzájuk, de a kanapé elé tányérjával, így míg vacsorázott a legfiatalabb tudta szeretgetni, de leginkább zargatni étkezésében.
-Eszek Kook! - vett újabb falatot szájába, miközben Jungkook már mögé telepedett a földre és kis majom módjára szorította társát.
-Egyél csak.
-Így nem tudok. De mindjárt befejezem addig elengedhetnél.
-Így is megy nem?
-Fárasztó vagy. - nyammogott Jin, majd lenyelve a falatot fojtatta - Akárcsak a bátyád. - távolodott el Jungkooktól ki eresztette és egymásra néztek.
-Naaaa. - szomorodott el a kisebb - Nem vagyok olyan. Én nem vagyok bunkó.
-Nem hát, te cuki vagy. - puszilta meg - Csak túlbuzgó néha. - szólalt meg közben Taehyung telefonja valahonnan messziről, mire a tulajdonosa felpattant a kanapéról és már rohant is érte - Kapás van. - nézett utána Jin.
Taetae hosszú kotorászás után túrta csak elő valahonnan cuccai közül, majd első mondatából ki is derült, Hoseok kereste barátját, így az elvonult vele beszélni egy másik szobába, hogy ne zavarja őt a tévé, sem ő a többieket.
-Hyung, tanultam valamit. - pislogott újra az idősebbre a legfiatalabb, miközben az emlegetett befejezni készült vacsoráját.
-Ész mi asz? - rágta utolsó falatják és felkelt kezében tányérjával, hogy elpakol.
-Ha visszajöttél megmutatom. - nézte végig mosolyogva párját, ki kezdett félni, megint valami perverz dologba avatta be Taehyung a kisebbet - Tetszeni fog.
-De ugye, - nyelt nagyot - a ruha marad rajtam. - pakolt be a mosogatóba, majd ivott, míg a kisebb a kanapéra mászva válaszolt szempilláit rebegtetve.
-Igen, igen. Nagyon fog tetszeni. Mert csak miattatok tanultam és Tae is büszke rám. Nagyon imádja.
-Te jó ég! - tette le poharát - Mit tanultál te és kitől? - indult vissza a fiatalabbhoz.
-Taetaetól tanultam és ne aggódj már. Csak ülj ide mellém. - gyűrte maga alá egyik lábát, míg a másik lelógott, Jin pedig tükörképben foglalt helyet vele szemben a háttámlán támaszkodva.
-Azért kicsit félek. - mosolygott.
-Nem kell. - mászott közelebb hozzá a picur, majd nyakába karolva csókolta meg szerelmét, miközben lassan a másik ölébe fészkelte magát.
Seokjin meglepődött. Erre nem számított, inkább valami perverz dologra, egy erotikus vetkőzésre, új pózra, esetleg felizgatási technikára, de semmiféleképpen sem romantikus csókra. Fel sem merült benne még akkor sem, hogy ebben tanult újat, mikor a kisebb nyakába karolva tapadt ajkaira, ám abban a pillanatban, ahogyan nyelveik összefonódtak, a fiatalabb pedig kora ellenére lassú tempót diktált, Jin nagyot sóhajtott. Meglepődött, de kellemesen, melynek hangot is adott, ezzel pedig Jungkook lelkének okozott hatalmas örömöt. Igen, jól csinálta, annyira tökéletesen, hogy az idősebbnek korábbi kapcsolatai jutottak eszébe, melyekre mind azt hitte, azok lesznek az igaziak, annál tökéletesebb csókokat pedig sohasem élhet majd meg, de tévedett. Abban a pillanatban ráébredt, nincs még egy ember, aki olyan profin, édesen csinálná, mint a picur.
-Wow. - sóhajtott halkan csukott szemmel, ahogyan a kisebb eltávolodott ajkaitól.
-Tetszik? - vigyorgott a fiatalabb.
-De még mennyire. - nyelt nagyot Jin és Kook szemeibe nézett - Ez..... elképesztő, teljesen más, mint eddig. Ez alatt a pár nap alatt tanultad?
-Igen. Bár órákig csókolóztunk, de adott tanácsot és figyelek rá, így pedig sokkal jobb. - mosolygott tovább.
-Az nem kifejezés. Adj még egyet. - ölelte át a kisebbet és magához húzta, ám Jungkook inkább homlokát a másikénak döntve simított annak arcára kuncogása közben.
-Odáig vagy érte.
-Naná! - kapott ajkai után, majd hosszú percekig el sem engedték egymást.
Addig élvezték az új csókot ameddig csak lehetett, míg tudtak lélegezni segítség nélkül, viszont mikor megjelent újra Tae, zavarása egyfajta megkönnyebbülés is volt, hiszen elváltak egymástól és levegő után kezdtek kapkodni.
-Holnap Hopiznom kell. - állt meg a nappali bejáratában és párjaira bámult, kik jó hogy nem szeretkeztek már a kanapén NÉLKÜLE - Mit csináltok?
-Csókolózunkh. - lihegett a kisebb.
-Ez valami elképesztőh, amire tanítottadhh. - bújt nyakába Seokjin - Istenihhhh! - ölelte magához.
-Tetszik nekih. - pislogott Jungkook Taehyungra alsó ajkát beharapva enyhén ködös szemekkel, hogy igenis, jó ötlet volt meglátogatni Heesoot és beengedni szájába.
-Hmm. - dőlt a falnak V - Örülök, hogy tetszik. - mosolyodott el. Tényleg fájt neki, hogy a kisebbet más is úgy érintette, ahogy ő és Jin szokta, más is csókolhatta és tarthatta karjaiban, mert biztos volt benne, hogy Heesoo passzív fél mivolta ellenére azért erőteljesen irányította Kookiet. De talán nem bánta már annyira az egészet, nem volt oly mérges, mint elsőre, mert Jin imádta. Jobban belehabarodott ettől a picurba, ráadásul belőle is ugyan azt a hatást váltotta ki. Felgyorsította szívét, felperzselte lelkét és fogadni mert volna, nadrágjában is kezdett szűkössé válni a helyzet - De azért legközelebb ne kezdjetek bele nélkülem. Még a végén szexbe torkollik és kihagytok, csak mert zuhanyzok, vagy elugrottam a mosdóba.
-Sosem hagynánk ki szívem. - kezdte csókolgatni a fiatalabb állvonalát Seokjin.
-Jah látom.
-Csak szeretgetem.
-De nagyon, mert máshol is érzem. - mondta Taet nézve a legkisebb.
-Árulkodós. - harapott fülébe.
-Nem folytathatnánk ezt inkább a hálóban?
-Mért? - fordult amennyire csak tudott Taehyung felé Jin - Nem jó itt?
-Nem férek oda sehogy sem. Az kanapé. Kicsi.
-Neked csak le kell ülni rá, mi majd letérdelünk eléd.
-Ugh.... hyung. - lepődött meg Jungkook és fülig pirult társa mondatától, míg az őt ölelve bújt álla alá.
-Ejha! - lepődött meg Taetae is - Ezt..... ez honnan jött? Komolyan gondoltad?
-Hát.... én sem hiszem el, hogy kimondtam. Felejtsd is el. - engedett szorításán, majd kimászott a kisebb alól és másik párjához indult - Akkor háló. - puszilt orrára -  Csak hozok egy vizet. - Fordult a konyha felé, miközben Tae Jungkookot hívta magához, ki lelkesen pattant is.
Kook ment elől, maga mögött húzva Taehyungot, kivel pár órája már megejtettek néhány intimebb pillanatot, de ettől még kicsit sem lankadt lelkesedése. Ugyanolyan lendülettel dobta le magát az ágyra hatalmas mosollyal arcán, míg párja csak rajta vigyorogva állt előtte.
-Elképesztő vagy!
-Tudom. Kezdj vetkőzni!
-Na! Majd ti vetkőztettek, én meg titeket.
-Így is megfelel.
-Itt vagyok. Ne hagyjatok ki! - tekerte vissza a kupakot az üvegre, melynek negyedét le is öntötte már torkán a házigazda, majd gondosan kizárta Jjanggut, ne zavarjon bele szerelmi pillanataikba a kis szőrmók.
-Kiszáradtál édesem? - követte végig mozdulatait Tae.
-Kicsit. Na gyere ide! Te is olyan jó vagy, mint Kook? - ölelte át derekát.
-Nem, csókban nem. Szexben viszont ő a rosszabb.
-Hééj! - háborgott Jungkook, miközben felkönyökölt.
-Majd abból is kioktatlak ÉN! - hangsúlyozta, hogy a kisebb tudtára adja, ebből tényleg nem taníthatja őt senki más.
-Itt a lehetőség. - húzta fel lábait terpeszbe.
-De előbb csókot kérek. - lökdöste lágyan orrával párja arcát Seokjin - Hiányoztál.
-Te is nekem. - fordult vissza hozzá Taehyung, majd el is merültek egymás szájában hosszú percekre.
Olyannyira belefeledkeztek a másikba, hogy Kook mérges lett. Az elején még boldogan nézte, amint vágyakozóan, éhesen esnek egymásnak, ám mikor már hevesebben simogatták a másikat előtte sokadik pillanat óta, irigykedni kezdett. Ő is akart ficánkoló ujjacskákat pólója alá, de mivel épp nem kapta meg, ezért levette felsőjét és párjaihoz vágta azt.
-Héééj! Jungkook-ah! - mordultak rá társai.
-Én is itt vagyok!
-Hát észrevettük. De ezért nem kíméllek. - szabadult meg Taehyung is első ruhadarabjától annak ellenére, hogy azt szerette volna, ha párjai vetkőztetik - Most összesítjük az apróságokért járó büntiket és megkapod. - mászott fölé.
-Benne vagyok.
-Én meg benned. - vigyorgott Tae saját elmés viccén, miközben két társa inkább fejét fogta, hogy egy ilyen pillanatban mégis hogyan, mért mondhat ilyet.


(Folytatjuk! :D Elnézést lustaságomért minden téren, igyekszem összeszedni magamat :D Közben azonban kibővült az MMT koncert kampányunk egy FTIsland-el, szóval arra is tessék nyomni már! KÖSZÖNJÜK!
My Music Taste K-pop koncert kampány ---> LINK
Facebook My Music Taste csoport --> LINK (HELPER)
iKON kampány --> LINK
FTIsland kampány --> LINK
BTS kampány --> LINK
Idolater Magazinok --> LINK
Facebook oldalunk --> LINK )

2016. július 1., péntek

Idolater magazin 1. évfolyam 2. szám ~ Több Korea

Megjelent az Idolater magazin 2. száma.



Tartalom

Beköszönő
Kultúra: Dél-Korea
Álljunk meg egy szóra: A koreai ABC, avagy a Hangeul
Hazai pálya: Min
A hónap csillaga: Jisung
Sorozatfüggő: Kill Me Heal Me
Felfedező: NCT
Összegző: Összegző
Múlt idéző: Shinhwa
Kikapcsoló: K-Pop  kvíz
Szövegelő: BTS - FIRE
Tuti divat: Nyári smink
Csináld magad: Kártyatartó
Kikapcsoló: Kösd össze
Fan-sarok: Fan Art, Csere-bere, Adás-vétel
Credits