Jungkook hentai oneshot(rendőr)

Harmadik fél szemszögéből. Kérésre a rendőr Kookonk megbüntet egy rossz kislányt. :D

A új MV forgatására mind a hét fiú más személyiséget öltött, persze az I Need You-nak megfelelően. V nyomozó lett, míg előzőleg gyilkos volt. Jin doki lett, mert legutóbb egy rohamba halt vele. Jungkook pedig kifejezetten élvezte a szexi rendőr jelmezt, mert előzőleg csúnyán megverték a klipben. Amint felhúzta csizmáját és a tükörben megcsodálta magát, máris tisztában volt vele, hogy szívdöglesztően jól fest. Ezt kihasználva minden ott sürgő-forgó lánnyal leállt beszélgetni. Hihetetlen sikereket ért el, amiket meg is osztott társaival.

-Suga hyung! - rohant oda társához - Te, hogy haladsz a versennyel?

-Versenyzünk?

-Igen! Aki a legtöbb lányt hozza zavarba, az nyer. - mondta izgatottan az idősebbnek.

-Hát, ha ezen múlik, győztem. - válaszolt kicsit flegmán a másik.

-De nem perverzséggel, hanem csupán a megjelenésünkkel. A szexi kinézetünkkel.

-Élvezed a rendőr cuccot mi?

-Nagyon!

-Kook gyere ide! - szólt neki Jimin - Muti a botod!

-Juhúúú! -  állt tovább a legfiatalabb - Ezt tökre bírom.- vette le övéről a gumibotot.

-Muta! - próbálta elvenni tőle V.

-Nem! Egy rendőr dolgaihoz civil nem érhet. - hadonászott.

-Nyomozó vagyok.

-Akkor..... Más nem érhet. Hehehe. - sajátította ki a kis kellékét.

-Na Kookie, - jelent meg Hoseok, kezében a bukósisakkal - ha azt a lányt zavarba tudod hozni, nyertél. - mutatott egy fekete hajúra, aki a büféasztalnál állt és válogatott.

-Mert?

-Mert ő nagyon kemény dió. Jinnek se ment.

-Na ez nekem való feladat. - indult meg a lány felé, kezében a gumibottal.

-Nem tudod, mit egyél? - kezdett hozzá bátortalanul, elvégre csak azt kellett elérnie, hogy ránézzen. Gondolta ő.

-Nem. - pillantott oldalra a lány, mire Kook győztesnek érezte magát, de csak végignézett rajta, és folytatta a válogatást.

-A szendvicsek finomak. - jegyezte meg zavarában, ahogy nem ért el különösebb hatást a másiknál.

-Kösz! - kapott fel valamit az asztalról, majd az öltözők felé indulva azonnal meg is ette a falat ételt.

-Várj! - rohant utána Kook. Nem akart veszteni, így hirtelen kezdeményezett beszélgetést - Szerinted melyikünk a legszexibb? - hirtelen jött mondatára még ő maga is zavarba esett, de tovább követte a másikat.

-Szexibb? Hmm. - gondolkozott, de nem állt meg - Szeretem az egyenruhát, de nem tudok választani. - ért egy öltözőhöz és be akart nyitni, de Kook nem hagyta. Az ajtónak támaszkodott.

- De választanod kell! - ért a gumibottal a lányhoz és végigsimított vele az oldalán - Ha nem teszed, megbüntetlek. Én vagyok a törvény embere. A helyedben nem kekeckednék magammal. - követte tekintetével a bot útját, miközben alsó ajkába harapott, ahogy ráeszmélt, milyen tökéletes alakja van a lánynak.

-Valóban? És hogy büntetsz meg? - fordult szembe Jungkookkal - Elfenekelsz a botoddal? - kapta el az említett eszközt és magához húzta kicsit Kookot, aki nagyon meglepődött - Vagy megbilincselsz? - akasztotta egy ujját az övön lógó karperecbe.

-Öhm...... Ha rossz kislány vagy..... lehet. - pislogott megszeppenve a kis maknae.

-Csak a szád nagy. - lökte kicsit hárta Kookot, így már be tudott jutni az öltözőbe, ahol a dolgozók cuccai voltak.

-Huh! - ment utána, majd csapódott az ajtó - Ezért valóban büntetés jár. - állt meg az ajtóban gumibotját a kezében tartva és fenyegetően nézve a lányt.

-Na megnézem én azt! - guggolt le táskájához és turkálni kezdett benne.

-Álljon a falhoz hölgyem! - lépett mögé Kook.
-Mi? - emelkedett fel hozzá a lány és szembefordult vele.

-Mondom a falhoz! - fogta meg egyik csuklóját és a legközelebbi szabad helyhez vezette, majd megforgatta - Lábakat szét! - lépett a lányhoz és kis terpeszbe kényszerítette - Kezeket a falra! Motozás. - akasztotta vissza övére a botot.

-És ha nem talál nálam semmit, a Biztosúr? - fordította kicsit oldalra a fejét a lány.

-Akkor azonnal megbüntetem a kis hölgyet - hajolt füléhez Kook - az engedetlenségért.

-Valóban? - tolta ki fenekét, mire meglökte kicsit Jungkookot, pont a legjobb helyen.

-Ilyet ne csináljon Miss.....

-Juna.

-Miss Juna, különben komolyabb büntetést kell kiszabnom. - indultak meg Kook ujjai a lány oldalain lefelé.

-Lehet nem bánnám. - harapott alsó ajkába Juna, miközben Kook kezei fenekére siklottak.
Határozottan megmarkolta a kis maknae a formás hátsót, majd végigsimított a lány lábain is.
-Fordulj meg! - állt fel Kook,
-Na hova tűnt a magázás? - álltak végre szemtől szembe egymással.
-Valahol a kerek fenekednél elvesztettem. - támaszkodott a falnak Kook Juna két oldalán, és egyre csak csökkent a távolság kettejük között.

-Akkor lehet szólnunk kéne a nyomozónak, hogy keresse meg. - fordította el arcát Juna, hogy Jungkook ne tudja megcsókolni.
-Nem engedelmeskedsz a hatóságoknak? - harapta meg a lány fülét költői kérdése után - Akkor kénytelen leszek erőszakot alkalmazni.
Juna eltolta magától Kookot, ahogy megérezte annak fogait, de az egyenruhát markolta, és nem eresztette el a másikat. Egymás szemeibe néztek, majd hirtelen a maknae gumibotjához nyúlt, de elkapták apró kezét.
-Ez már bűntett. - tartotta fogságban az apró ujjakat Kook, mire Juna magához húzta őt és hevesen megcsókolta.
-Akkor büntess meg! Használd a gumibotod, a bilincsed, meg mindent, ha már beszereztem neked. - kapkodta a levegőt Juna, ahogy fantáziája beindult.
-Nem kell kétszer mondani! - fejtette le a lány kezét a kellékről,
Újra megcsókolták egymást, és nyelveik harca közben Kook a gumibotjával kezdte simogatni Junát. Végigvezette combján majd, a pólójába akasztotta, így lehetősége nyílt felhúzni azt, hogy megpillantsa Juna hófehér bőrét. Elváltak egymás ajkaitól, és ördögi mosollyal nézett végig a lányon Jungkook. Szinte látszott, ahogy heves lélegzetei közben minden lehetséges pózt végigpörget fejében. Míg másik kezével is besimított a lenge póló alá, Juna elkezdte kigombolni a rendőr ruhát. Kapkodott, ahogy Kook egyre feljebb ért és meg is harapta érzékeny nyakát. Hangosan felnyögött az éles fogak hatására, majd bebújtatta ujjait a rendőregyenruha alá. A maknea felmordult az érintésre, nem bírt tovább játszadozni, így kicsit eltávolodva, azonnal megszabadította Junát a felsőjétől. Végigsimított nyakán a gumibottal, majd a már hevesen emelkedő mellkasán is. Mindketten felnyögtek, ahogy a gyönyörű mellek között húzta végig a hideg eszközt. Mást képzeltek annak helyébe, és Jungkook még nyelt is egyet a gondolatra. Juna közelebb lépett hozzá, hogy sürgősen megszabadítsa felsőjétől, mire csattant a gumibot a fenekén, amit még farmerja takart. Meglepetten felsóhajtott Kook hirtelen tettétől és felnézett rá, de az csak kajánul mosolygott. Megmarkolta Juna hosszú tincseit és hátrahúzva fejét, majd nyakára kapott. A lány élvezte a maknae erőteljes, uralkodó jellemét, ezt pedig nyögésekkel adta annak tudtára, miközben körmeit végighúzta a csupasz felsőtesten. Miközben Kook lefelé halad csókjaival és harapásaival, amiknek biztos, hogy nyoma maradt, Juna lassan letolta vállairól a rendőr inget, amit Jungkook kicsit elhúzódva gyorsan le is kapott. A lány lerúgta cipőit, mialatt azonnal a nadrágba akasztotta ujjait, majd el is kezdte kioldani a szexi csípőn feszülő övet.
-Rossz kislány! - csattan újra a bot, mire Juna felnyögött - Előbb te! - dobta el a kelléket Kook.
A legközelebbi asztalhoz vezette a lányt, miközben teljesen meglazította annak nadrágját, majd felfektetve a hideg falapra, meg is szabadította a farmertől. Végignézett a fehérneműben előtte fekvőn Kook és nagyot nyelt a látványtól. Túl szép volt azokban az aprócska ruhadarabokban.
Miközben gyönyörködött, Juna nem tétlenkedett. Lábfejével végigsimított Jungkook belső combján, majd férfiasságához érve masszírozni kezdte. Alsó ajkába harapott és melleire fogott, ahogy Kook sóhajtozott.A maknae kihúzta övét nadrágjából, majd Juna lábát arrébb lökve közelebb lépett hozzá.
-Mostantól Biztosúr vagyok. Megértetted? - tekerte a lány nyaka köré az övét.
-Igen. - hunyta le szemeit, miközben Kook kezei munkálkodtak.
-Igen mi?
-Igen Biztos úr.
-Ezt már szeretem. - húzta meg az övet, és ezzel egy nyakörvet varázsolt Junára.
Végigvezette forró ujjai a puha bőrön, egészen az apró bugyiig. Egyik kezével tovább haladt, így érzékeny területen kezdte simogatni Junát, aki mély lélegzetekkel próbálta visszafojtani hangját. Kook igyekezte megszabadítani melltartójától, amihez kapott is segítséget, majd azonnal ajkai közé vette az egyik érzékeny bimbót. Kezdetben csak nyelvével cirógatta, majd fogait is bevetette, ezzel pedig hangos nyögéseket csalt ki Junából, aki kezeit Kook nyaka köré fonta és beletúrt annak hajába. Jungkook áttért a másik bimbóra is, miközben tovább simogatta odalent a lányt, aki egyre kevésbé bírt magával.
-Dugj meg! Kérlek, tedd be! - karmolt végig Kook vállain, ahogy már érezte, hogy nem sokáig bírja keze munkáját tovább.
-Elfelejtettél valamit. - emelkedett fel kicsit Jungkook és abbahagyott mindent, amitől Juna szenvedett.
-Biztosúr... nhhh .... kérem! - nézett Kook szemeibe, miközben nyakába kapaszkodott és ajkaira húzta.
-Túlságosan önálló vagy. - szorította le Juna kezeit megszakítva ezzel a csókot. - Majd én irányítok. - nyomta merevedését az amúgy is vonagló lány bejáratához, aki ettől hatalmasat sóhajtott.
Megharapta annak nyakát, majd a hangos nyögés után felegyenesedett és megfosztotta bugyijától is. Bedugta két ujját Juna szájába, hogy benedvesítse azokat, miközben saját nadrágjától szabadult meg. Újabb hang hagyta el a csodás ajkakat, amint Juna meglátta Kook merevedését a boxeron keresztül. Már alig fért el a szűk ruhadarabban, de még nem vált meg tőle, csak végigsimított nedves ujjaival a lány testén, majd játszott egy kicsit annak csiklójával.
-Ahhh! Nem bírom! - kapkodta a levegőt Juna, mialatt lábait felhúzta.
-A rossz kislányok büntetést érdemelnek. - csúsztatta be ujjait a lánynak majd ő maga is egy hangosabbat mordult - Istenem! Olyan nedves vagy! - lepődött meg Kook. Ez viszont kicsit bezavart terveibe.
Juna felült és elkapta Kook boxerját, amit azonnal le is húzott róla ameddig csak tudott.
-Térdelj le! - lépett hátra kicsit Jungkook, miután kihúzta ujjait Junából.
-Nem! Dugj meg! - könyörgött.
-Előbb térdelj le! És neked Biztosúr! - húzta le a lányt az asztalról - Várj! - nyúlt a földön heverő nadrágjához, majd előkeresve a karperecet, Juna kezeit hátrabilincselte - Most pedig térdre!
-Igenis Biztosúr! - tette azt, amit parancsoltak neki.
Készségesen leereszkedett, majd megnyalta Jungkook férfiasságának hegyét, aki ködös tekintettel figyelte a munkálkodó lányt. Juna végigvezette nyelvét a teljes hosszon, végül lassan a szájába engedte Kookot, aki jólesően felsóhajtott. Ütemesen mozogni kezdett Juna, de Jungkook többet akart. Kezét a lány tincsei közé vezette, majd egy mozdulattal teljesen magára húzta. Hangosat nyögött az új érzéstől, de nem akarta sokáig ezzel kínozni Junát, így elengedte, ám pár mozdulat után újra átvette az irányítást. Minden alkalom után egyre jobban lüktetett a már amúgy is hatalmas férfiassága, míg meg nem unta a játékot. Felhúzta Junát, mélyen megcsókolta, majd az asztalra fektette.
-Csak kíváncsi vagyok, milyen vagy. - ereszkedett le a lány lábai közé.
Juna meglepetten nyögött fel, amint megérezte Kook nyelvét, ahogy bejáratát kényezteti.
-Nhh.... Biztosúr! Ne kínozzon továbbhh! Büntessen meg rendesenhh! - kapkodta a levegőt.
Jungkook nem is akart sokat játszadozni így vele, ezért a kérés hallatára újra felegyenesedett. Megfogta a nyakörvet, felhúzta magához Junát, majd egy heves csók után megfordította és terpeszállásba kényszerítette. Minden kedveskedés nélkül a lehető leggyorsabban töltötte meg a lány testét, aki felnyögött a feszítő érzésre.
-Aaaahh.... nagyhh! - zihált, amint Kook mozogni kezdett.
-Olyan szűk vagyhh... - fogott Juna csípőjére Jungkook, hogy kellemesebb ütemet tudjon diktálni, miközben már ő is egyre többször mordult fel - és olyan forróhh. Ahh! Túl jó! - ejtette hátra fejét, majd gyorsítani kezdett.
-Ohh..... ott! - feszült meg Juna, ahogy Kook megtalálta a legjobb szöget.
-Hah! De szűűűűk! - folytatta a tempót, újra és újra megérintve gyönyörközpontját.
Kook megfogta a nyakörvet, és kicsit felhúzta Junát, hogy a fülébe tudjon harapni.
-Túl finom vagy. - nyalta meg fülkagylóját, miközben levezette kezét a lány testén, hogy csiklójával is játszadozni tudjon.
-Hoh! - nyögött föl hangosan - Igenhhh! Mééééghh! - kezdett megremegni Jungkook alatt, ahogy az már minden lehetséges módon kényeztette. Nem tudta hol van, csak azt, hogy mennyire élvezi is Kook hatalmas férfiasságát magában és forró ujjait, amik csiklóját masszírozták.
A heves tempóból visszavettek, amint Kook inkább erőteljesebbeket lökött, majd Juna egy mélyebb mozgás után hosszan felnyögve megfeszült és elélvezett. Ám az őt kényeztető ujjaik nem álltak meg, miközben Kook közeledett a csúcs felé, amiben Juna kéjjel teli nyögései csak segítették.
-Élvezz belém! - szorította össze izmait, miközben megremegett az orgazmus utolsó hullámaitól.
A feszes érzésre Jungkook sem bírta tovább, és egy újabb mélyre hatoló lökés után, Junában ért a csúcsra. Mozgott még párat, majd lassan kicsúszott Juna testéből, aki egy elnyújtott nyögéssel jelezte, mennyire tetszett is neki az, amit vele tettek.

Kook végigsimított a lány hátán, majd az összebilincselt csuklóit megfogva húzta kicsit el az asztaltól. Megkereste a kulcsokat és felszabadította kezeit. Lassan felöltöztek, de Juna inkább Kook figyelésével volt elfoglalva. Gyönyörködött az izmos testében, amíg még lehetett.
-Ez - lépett közelebb a lányhoz Jungkook, majd megfogta a nyakörvé minősült övét - kell még nekem. - nézett Juna szemeibe egy apró mosoly kíséretében.
-Felvétel után ellenőriznünk kéne a jelmezed. - harapott alsó ajkába Juna.
-És mért?
-Ellenőriznem kéne azokat a gombokat.
-Semmi bajuk.
-Szerintem pedig - kezdte újra kigombolni Kook felsőjét - meglazultak.
-Ohh! - nyelt egyet Jungkook - Értem. Hát.... - nézett végig a fehérneműben ácsorgó Junán - állok rendelkezésedre.
-Ezt örömmel hallom. Aztán a gumibotod el ne felejtsd! - lehelte egyenesen Kook fülébe utolsó mondatát, miközben az befűzte övét.

-Merre jártál Kook? - kérdezte Jimin amint észrevette a közeledő maknaet.
-Ömmm.... győztem. - jegyezte meg, ahogy odaért hozzá.
-Mi?
-Na Kook, mi volt? Sikerült? - tűnt fel J-Hope - Csak azt láttuk, hogy elloholtok.
-Hát igen. De győztem. - vigyorgott.
-Hogy sikerült? - kérdeztek rá egyszerre.
-Hát..... rossz kislány volt...... szóval megbüntettem.
-Mi van? - tátották el a szájukat.
-Csak kellett a bilincs. - nézett el ártatlanul.
-Bazz, de perverz vagy. De most komolyan, mi volt? - fonta össze karjait Jimin.
-Komolyan! Ne egyetek a stáb öltözőjében az asztalon, mert...... nem tiszta. - erre leesett mindkettő álla.
-Ezt részletezd! - rázta meg kicsit a fejét Hoseok.
-Hát..... - vette észre Junát, ahogy Rapmon ruháján matatott valamit és találkozott tekintetük - A fantáziátokra bízom. - mosolygott.
A srácok is a lány felé fordultak, de nem akarták elhinni amit láttak.
-Legyőzött a maknae Jimin. Elhiszed ezt?
-Nem akarom. Ilyen nincs!

V&Yeeun 7.rész

De nem tudtam válaszolni. Nem akartam. Eléggé zavarba ejtő így is, hogy utalgattam, de hogy ő még konkrétan ki is mondja! Jaj nem akarok a szemébe nézni. Biztos ki fog nevetni.

Gyorsan el is fordultam és összeszorítottam szemeimet, miközben nagyokat lélegeztem. Ahh, nem akarom látni az arcát. Csak had rohanjak ki a világból és minden rendbe jön. De most nem tudok menekülni. Yeeun rajtam ül.

-V..... nézz ide! - fogta meg arcomat és maga felé fordított. Félve kukucskáltam egy szemmel, hogy mégis mi a reakciója - Mi a baj?
-Hát...... csak gyorsan nevess ki és engedj haza. - hadartam el, majd újra összeszorítottam szemeimet.
-Mért nevetnélek ki? Édes, hogy még nem voltál nővel, de főleg az hogy nem arra utazol.
-Tényleg? - pattantak szét szemhéjaim és meglepetten pislogtam, ahogy ő már lejjebb hajolva hozzám figyelt - Sokan ezt cikinek tartják ennyi idősen.
-Szerintem pedig aranyos. Plusz beavathatlak én. - mosolygott és megmozdította csípőjét.
-Ne! Kérlek. - próbáltam megállítani.
-Mért ne? - szomorodott el - Nem kívánsz?
-De. Én csak..... ez csak a második. Nem túl gyors? - sóhajtoztam.
-Lehet, hogy kicsit az, de akkor fogd fel, mint szívesség. - vigyorgott - Nekem segítesz, hogy ne csavarodjak be.
-Ez nagyon rossz indok.
-De nekem épp elég. És most még taníthatlak is korlátok nélkül. Bár ha nem akarod - egyenesedett fel - Akkor nem fontos..... vaaaagy - nézett a szekrénye felé - nyomjak neked egy táncot, hogy megjöjjön a kedved?
-Jaj te! - ültem fel én is és megölelgettem.
Hajamba túrt, majd ő is körém fonta karjait. A finom illata, lágy mozdulatai és puha bőre hihetetlenül megnyugtattak. Nem rég még ki akartam futnia  világból, de most azt szerettem volna, ha soha nem enged el. Alig ismertem még, de máris totálisan belezúgtam. Ez a lány bármit tehetett volna velem, én álltam volna, ha ölelgethetem.
Lassan erőt vettem magamon s eleresztettem kicsit, hogy felnézzek rá, mire már nem is olyan szex őrülten pillantott vissza szemeimbe, hanem inkább, mint egy angyal.
-Kapok csókot?
-Nem. - öltött nyelvet, mire kiskutyaszemek kíséretében kibiggyesztettem alsó ajkamat - Jaj de aranyos! Így kapsz. - nyomott is egy puszit számra, ami hamar átcsapott másba.
Utálom, hogy mindig el tudja venni az eszemet ennyivel, mert ezúttal is sikerrel járt. Újra lecsúsztak kezeim csípőjére, majd egyenesen combjaira, és vissza. Sóhajtozni kezdett a kis vándorutamtól, miközben egyre jobban hozzám simult. Ujjai tincseim közé vándoroltak, a kellemes érzésre pedig én is felmordultam.
-Egyre jobb vagy. - szakad el tőlem lihegve.
-Köszönöm.
-Következő lecke. - lökött vissza az ágyra, majd azonnal megszabadult felsőjétől - Vetkőztetés.
-Nekem kéne téged?
-Igen, de ezúttal elnéző leszek. - tűrte fel pólómat.
-Köszönöm tanárnő. - segítettem neki és messze hajítottam
-Mégis beleegyezel?
-Nem tehetek mást. A csókjainak nem tudok ellenállni.
-Ez a beszéd! - simított végig csupasz felsőtestem szemeivel kezeit követve, miközben újra combjait kezdtem szorongatni.
-Nem vagyok egy Adonisz.
-Beszélsz itt hülyeségeket. - hajolt nyakamba és csókolgatni kezdett, mire felnyögtem.
-Ahh! De.... ne várj tőle túl sokat.
-Hallgass már! - harapta meg fülemet.
-Igenis!
Behunytam szemeimet és igyekeztem elengedni magam, miközben ő végigcsókolta nyakam minden egyes kis négyzetmilliméterét. Fenekébe markoltam, majd lassan simogattam hátát, míg végül bele nem akadtam melltartójába. Ekkor újra felült és elöl kapcsolta ki fehérneműjét. Nem is tudtam, hogy ilyen is létezik, de nagyon megkönnyebbültem, ahogy alsó ajkába harapva egy kacsintás kíséretében tárta szemeim elé melleit. Esély nem volt rá, hogy értelmes reakciót fűzzek hozzá, csak egy szimpla "Ohh" szalad ki a számon, amint hasán felsimítva megfoghattam kebleit.Ő csak mosolygott rám, de hamar folytatta keze munkáját, és elkezdte kigombolni nadrágomat. Lemászott rólam, hogy le tudjam venni, eközben pedig ő is megszabadult sajátjától, ám nem hagytam utána, hogy ő kerüljön újra felülre. Lábai közé helyezkedtem és csipkés bugyijának peremétől kezdem végigcsókolgatni testét. Hasát behúzta a nedves puszik hatására, miközben aprókat sóhajtozott. Ahogy mellei közé csókoltam, egy élvezettel teli hullám futott át testén. Lenézett rám és arcomat megfogva húzott fel ajkaira. Felfalni készült miközben egyre jobban hozzám simult a heves csók közben. Mellette támaszkodtam és egyik kezemmel végigsimítottam oldalán, majd ahogy elértem bugyija pántjához, készségesen megemelte csípőjét. Sarkaimra ülve, szinte tűz piros arccal fosztottam meg utolsó darab ruhájától is, de ő kicsit sem volt zavarban ettől. Végignéztem tökéletes testén és meg sem rebbent. Inkább felült, majd az ölembe mászott, így viszont kemény péniszemhez ért boxeromon keresztül, ami hihetetlen kínzás volt számomra. Nyakamba csókolt, hajamba túrt és kicsit mozgatta csípőjét, így lassan kezdtem megőrülni. Hagytam neki, hogy ledöntsön az ágyra és azonnal megszabadultam alsómtól, míg ő a kis dobozkából kivett egy kotont. Fölém mászott, majd egyik kezével végigsimított forró bőrömön, miközben újra letámadott édes puszijaival. Apró ujjai végül férfiasságomhoz vándoroltak, és egy mordulással jeleztem számára, mennyire jól is kezdett velem játszadozni. Fenekét markoltam mély sóhajok kíséretében, ahogy egyre érzékenyebbé váltam keze alatt. Éreztem, hogy nem bírom tovább, ezért tarkójánál fogva húztam magamhoz puha ajkait. Abbahagyta kényeztetésemet, majd mikor lassan elengedtem édes nyelvét, hozzáértő kezeivel hamar felhelyezte a legfontosabb dolgot. Mellkasomon megtámaszkodva ereszkedett lassan rám és a mennyei érzéstől a kelleténél jobban megszorítottam combjait.
-Ahh~ Taehh..... ez fáj. - suttogta halkan, néhány nyögés kíséretében, miközben megfogta ujjaimat.
-Bocsánat. - hadartam el, majd felülve hozzá átkaroltam, és egy apró csókot leheltem füle mögé, amint teljesen rám ereszkedett.
Mozdítani szerettem volna csípőjén egyet, de még ellen tartott, amit végül is igen jól tett. Annyira élvezni szerettem volna teste mozgását, hogy hamar vége lett volna a dolgoknak, hogyha én irányítok, de hagytam a szakértőt munkálkodni.
-Csak - támaszkodott meg vállaimon és megmozdult - lassan. - nyögdécselt -  Ne kapkod..... elh!
Kicsit eltávolodtunk egymástól, miközben szavaihoz méltón ringatta csípőjét. Halkan nyögdécseltünk és sóhajtoztunk, majd végigvezettem kezemet gerince vonalán, mire fejét hátraejtette és egy elnyújtott hangot hallatott. Kulcscsontjára csókoltam, aztán ujjaim tovább kalandoztak testén, amelyet édes hangjával követett. Feltűnően jól bírtam tempóját, ahogy egyre hevesebben mozgott és kapkodta a levegőt. Nyakamba karolt, én pedig fenekére fogtam, így már én is tudtam irányítani mozgását, de nem volt rá szükség. Éreztem amint felgyülemlik bennem a gyönyör, melyet apró hangocskái még tovább fokoztak, míg minden izmom meg nem feszült és teljesen magamhoz szorítva megremegtem. Lélegzetem is elakadt egy pillanatra, ahogy egyenesen fülembe nyögött, miközben a csúcsra értem. Aprókat mozgott még, minek hatására olyan élményben volt részem, amiről addig álmodozni sem mertem. Vadállatként kaptam ajkai után, és heves csókunkból lassan lágyabb, igazán szerelmes ölelkezésben kötöttünk ki.
-Had jussakhh.... levegőhöz is! - szakadt el tőlem, de továbbra is nyakamba kapaszkodva ült az ölemben.
-Bocsánat.
-Semmi baj, de ne nézz ilyen kiskutyaszemekkel, mert megeszlek.
-Bocsánat.
-És ne kérj folyton bocsánatot, mert kénytelen leszek betömni valamivel a szádat.
-Bocsánat........ jöhet a nyelved. - pislogtam.
-Előbb felöltözök. - öltötte ki az említett részét - Kezdek fázni.

-Kérek még! - néztem rá, már az asztalnál ülve, ahogy újabb falatért szólaltam fel.
-Mi vagyok én, az anyukád, hogy etesselek? - mosolygott, miközben megdorgált.
-A te kezedből finomabb.
-El is hiszem. De akkor válaszolj nekem minden falatért.
-Rendben. - vállaltam el azonnal. Neki bármit elmondtam volna, amit csak tudni akart.
-Kedvenc számod?
-Tíz. - és kaptam is a falatomat. Ez jó játék lesz!
-Kedvenc ennivaló?
-Japchae. - omnomnom még egy falat!
-Van beceneved?
-Igen, V.
-Jaj ez aranyos. Na várjál összeszedek neked még egy falatot. Ez lesz a legfinomabb, ha válaszolsz.
-Kérdezz!
-Mért nem voltál jóban a bátyámmal? - na ez betalált. Bármit csak ezt ne! Eddig tök általános kérdésekkel bombázott, most meg......
Csak pislogtam rá, de nem állt szándékomban válaszolni. Erre nem szerettem volna.
-Na! Kérlek! Mond el nekem és kapsz finomat.
-Nem vagyok kutya. - fordítottam el fejemet.
-Kérlek válaszolj nekem.
-Haza kéne mennem. Későre jár.
-V! - váltott erőteljesebb hangra, amin meg is lepődtem és rákaptam tekintetem. Nagyon mérgesnek tűnt és kezdtem félni tőle - Mond el!
-Nem tudom.
-Ezt, hogy lehet nem tudni? - váltott megint kedvesebbre.
-Valami megváltozott. - sütöttem le szemeimet - Oviban imádtuk egymást, de felettem járt, hisz nálam is idősebb. Aztán szintén egy általánosba mentünk, de akkor már valamiért nem szeretett. Aztán.... nem került el sokáig.....
-Ezt, hogy érted?
-Csúnya harcaink voltak, de legtöbbször miatta. Valamiért megutált és utána folyton nekem esett minden ok nélkül. - simítottam meg tarkómat - Tényleg későre jár, mennem kéne. - álltam fel, de még mindig kerültem tekintetét.
-Ne menj el! - kapta el felsőmet és direkt úgy helyezkedett, hogy muszáj legyen ránéznem - Éppen hogy csak sötétedik. És megértem, hogy nem szívleled a bátyám emiatt. Bocsánatot kell kérnem helyette tőled. Nem tudom, mért tette azokat, de most, mikor mesélt rólad semmi ellenszenv nem volt a hangjában. Inkább olyan volt, mintha egy rég elvesztett barátjáról mesélne.
-Ezt nehéz elhinnem. - fogtam meg karjait, de nem akartam eltolni, csak érezni puha bőrét.
-Majd beszélek vele, és bocsánatot fog kérni. - váltott kicsit haragosabbra
-Jaj ne! Hagyjuk ezt! Inkább elkerüljük egymást és nem lesz baj. Kérlek ne beszélj rólam neki! Ezt meg végképp ne mond el.
-De.....
-Kérlek ne!
-Rendben. - szomorodott el picit.
-Talán maradhatok még egy kicsit. - igyekeztem felvidítani.
-Na annak örülnék! - bújt hozzám.
-Akkor örülni fogsz. - öleltem meg.

-Na na na? - szólt izgatottan a telefonba Hoseok, ahogy már a sötét estében hazafelé sétálva felhívtam - Mesélj, mi volt? Úúúú! Jó sokáig ott voltál, biztos volt valami.
-Hát..... igen és ez a te hibád!
-Az enyém?
-Igen! Ha nem adod oda azt a dobozt, simán megúszhattam volna!
-Áááááá! Az én kis Vm már nem szűz jaaaaaaaaaj, de kiráááály!
-Leállnál kérlek?
-Ez annyira jó! Ahh és mesélj még! Ugye iszonyat finom bőre van? És milyen az ágyban? Tuti jól mozog a csípője és hajlékony.
-Ezt nem fogom veled megosztani. - válaszoltam unottan. Ezt azért nem gondolta komolyan, ugye?
-Ahh, ne tedd ezt velem! Legalább a dobozt elhasználtátok?
-Nem.
-Ahhh! Nem baj kapsz még! Juj, gyere át! Kielemzünk pár pózt a pornókból. - pörgött a fejleményektől.
-Hoseok, este kilenc óra van. Tök álmos vagyok és örülök ha haza érek.
-Jaj tényleg! A szex leszívja az embert. - világosodott meg. - Nem baj, akkor majd holnap.
-Nem megy.
-Mert? - csodálkozott - Értem én, hogy hatig vagy bent, de után csak ráérsz.
-Nem az miatt. - utalgattam
-........ - gondolkozott, de végül koppant neki - ÚRISTEN! Ott alszol Yeeunnél?
-Zseni vagy. - vigyorogtam magamban, mert nagyon izgatott voltam, és már hihetetlenül vártam a következő estét.
-Azt a mindenit, de szerencsés vagy! Istenem! Majd mesélned kell! Te jó ég! Alig vesztetted el és máris ott is alszol! Csak párszor találkoztatok és meghívott magához, te pedig igent mondtál! - örvendezett.
-Ezt a gondolatmenetet! - nevettem.
-Jaj, de kapkodsz! És emlékszem, még te mondtad nekem anno, hogy lassítsak.
-Jó, na! Meghívott és vele akarok lenni. Már most nagyon hiányzik, meg azt mondta, fél egyedül a nagy házban.
-Nem baj! Nehogy azt hidd! Jaj egyedül a házban ISTENEM! Ez egyre jobb. Ahh, de izgatott vagyok! - jobban várta már, mint én.
-Te nagyon felpörögtél.
-Hát persze! El sem hiszed, hogy örülök neked.
-Hoseok, te meg mit dörömbölsz itt? - hallottam anyukája hangját.
-Csak ugráltam örömömben anya.
-Mért? - ajaj! Ez képes és elmondja neki.
-Azért, mert V
-J-Hope fogd be a szádat! - kezdtem üvölteni a telefonba - El ne merd mondani!
-Oké. - elhallgatott kicsit hosszabb időre, mire anyukája megszólalt.
-Jaj, gratulálok V! Majd hozd át a barátnődet, szeretném megismerni.
-Köszönöm. - nem hiszem el ezt a gyökeret - Hoseok!
-Igen?
-Mondtam, hogy hallgass.
-Azt mondtad, fogjam be a számat, azt nem, hogy nem mutogathatok.
-Szörnyű vagy.
-De így szeretsz.
-Na jó éjt! Hazaértem.
-Jaj, szép álmokat kis aranyos. Júúúúúj, de örülök neked!
-Örülök, hogy örülsz. Na szia! - dugtam kulcsaimat az ajtóba.
-Sziaaaaaaa!

(Folytatjuk XD Hoseok rosszabb mint egy anya lassan. Kérlek szavazzatok jobb oldalt felül! Köszönöm!)

V&Yeeun 6.rész

Felemeltem kezem, hogy elköszönök, de újabb meglepetés ért öt percen belül, ahogy felismertem Cso Gjuhjont. Az előbb még kiugrott a szívem, úgy dobogott, most pedig kihagyott egy ütemet. Nem hiszem el, hogy pont az ő húgát kellett kifogjam. De ami még rosszabb. Ő is felismert engem, bár már nem tűnt olyan gonosznak, mint anno. Ettől függetlenül úgy gondolom, ez veszett ügy.

-Mi? Gjuhjon? Azt, hogy? - döbbent le Hoseok a telefonban, mert hazafelé menet felhívtam, hogy közöljem vele a tragédiát.
-Nem tom, de még csak nem is hasonlítanak. A személyiségük is tök más. Ahh Hoseok, nem tudom mit tegyek. Talán jobb, ha itt fel is adom.
-Ne legyél ilyen hülye! Talán Yeeun azt mondta, nem szeret, vagy nem akar többé látni?
-Nem. Sőt kaptam is tőle egy csókot.
-Akkor végképp nem érem, mért akarsz megfutamodni. Mindketten felnőttetek, tudtok értelmes emberek módjára viselkedni. Ráadásul Gjuhjon egyfajta üzletember, nem?
-Fogjuk rá.
-Akkor biztosan normálisabb már. Ne félj tőle.
-Te könnyen beszélsz, nem téged bántott annyit.
-Jaj Taehyungi, gyere át!
-Nem lehet, most tanulsz. Meg..... nem is akarok.
-Akkor meg ne legyél ilyen gyökér. Yeeunnél nyert ügyed van. Ha meg a bátyja elhord neki téged mindennek, az őt minősíti. Megütni meg nem fog.
-Majd meglátjuk még. - túrtam hajamba - Nem tudom mi lesz.
-Én igen. Küld el Yeeunnek a kakao talk ID-et.
-Családi banzáj van.
-Küld el neki!
-Jó! Elküldöm.
-Na azért.
-Hoseok! - hallatszott be anyukája hangja a telefonba - Tanulnod kéne drága fiam!
-Mindjárt anya, Vvel beszélek.
-Óóó, szia Taehyung! - köszönt nekem kedves hangon, majd azonnal vissza is váltott - Rohadt gyorsan  tedd le, vagy nem kapsz édességet!
-Na le kell tennem, mert anyám bekattant. De ne félj tőlük, nem lesz bajod!
-Jól van, köszönöm.
-Semmiség. Na szia! Teszem már anya ne - nyomta ki a telefont.
-Szia....
Tényleg erre számítottam legkevésbé. Gondolta volna a fene, hogy a világ legszebb lánya, akinek tetszek is, az ex-legjobb barátom és általános iskolai legnagyobb gyötrőm húga. Bele is fájdult az állam, ahogy eszembe jutottak azok az évek. Ha Hoseok nem lett volna, valószínűleg már nem is élnék. Szegény mennyi mindent elviselt értem. Kegyetlen évek voltak azok, míg át nem iratkozott a mi sulinkba, de utána is még egy ideig. Annyira szégyenlem magam azóta, hogy belekevertem őt is. Bár biztos az ég küldte a megmentésemre. De hogy Yeeunt ki, vagy mi küldte, arról fogalmam sincs. Remélem ez csak egy rossz tréfa lesz.

Mire hazaértem már körbejárt a hír, és mindenki tudta, hogy kicsoda is Yeeun bátyja. Valószínűleg Hoseok sunyiban netezett még kicsit a telefonunk után. Persze Jimin egyből ugrott, hogy ő elveri nekem, ha szeretném, de ezzel kicsit sem segített. Inkább kerültem a témát és hamar ott is hagytam őket. Yeeunnek akartam elküldeni a kakaomat, csak nem tudtam milyen szöveggel. De Suga ebből kisegített.

"Írd ezt: Unalmas percekre, csak egy szó, és ott termek."

"Ez  nagyon költői..... túlságosan is ><"

"Akkor ezt: Ha unatkoznál, írj!"

"Ez meg túl egyszerű"

"Még egy apróság neked?"

"Ez jobb. Köszönöm :P"

"Szívesen"

Megírtam Yeeunnek az üzenetet, és szinte azonnal kaptam választ. Hiába mondtam, hogy nem akarom megzavarni a családi összeruccanást, ő csak kérlelt, hogy válaszolgassak. Végül feldobott egy briliáns ötletet, bár kettős érzéseim voltak.

"Ha holnap átjössz ma koncentrálok az ebédre."

"Hát...... nem túl korai ez még? Nem mintha nem szeretnék menni csak egyszer randiztunk eddig és nem  lenne fura?"

"Nem lesz otthon senki."

"Mit vigyek?"

"Hehe XD ezt már szeretem. Nem kell semmi. Kettőkor már otthon leszek gyere nyugodtan amikor akarsz aztán majd este hazadoblak vagy ahogy gondolod."

"Ohh! Olyan sokáig maradjak?"

"Ha ma már olyan hamar eljöttem akkor kárpótollak...... mindenhogy hihi 3:D"

"Ohm ezt most...."

"Értsd úgy igen. 3:D  Na csak viccelek.... bár még kiderül mi lesz."

"...... Oké. Na de jó étvágyat."

"Köszönöm. Majd még beszélünk puszika :* "

"Szia :) "

Te jó ég! Tényleg ilyen perverz lenne? Olyan mintha Jinnel beszélgettem volna, csak lányban. Húha! Azt hiszem párszor le fog izzasztani, ha ilyen beszólásai lesznek. Ráadásul egy egész délutánt akarja, hogy ott töltsek. Hoseok ki fog ugrani a bőréből.
Gyorsan megírtam neki, hogy mit egyeztettem Yeeunnel, meg el is küldtem a képet a kis "beszólásáról", de valószínűleg addigra már elvették tőle a mobilt, mert csak este kapott görcsöt az örömtől. Alig tudtam lecsillapítani, de amint közöltem vele, hogy Yeeunnel is beszélgetek, visszavett az ujjongásból. Megállapodtunk a délután három órában, Hoseokkal meg abban, hogy hazaszalad velem, ha már segíteni akar.

-Jó-jó, értjük Hoseok, de szedd a lábad!

-Ja tényleg! Hisz ma randid van megint. - jegyezte meg és gyorsított végre a tempóján.

-Ja sok sikert V, mi még elegyünk boltba. - maradtak le kicsit Kookék - Majd írj, hogy mi volt!

-Rendben, sziasztok! - köszöntem el - Gyere már Hoseok - kaptam el felsőjét és ráncigálni kezdtem, miközben ő is búcsút intett a többieknek.

Rohamléptekkel haladtunk haza, és csak ledobtam a táskámat az ajtóban, majd ittam gyorsan, aztán már indultunk is vissza a találka helyre.

-Legyél kedves és beszéltesd! - magyarázott Hoseok.

-Oké.

-Figyelj rá és ami a legfontosabb, itt van néhány koton. - nyomott a kezembe egy dobozt.

-Meg vagy te huzatva? - torpantam meg - Ez csak a második randink! - adtam volna vissza neki, de nem  vette el.

-Igen, és áthívott magához. Inkább legyen nálad. Na gyere, mert elkésel! - indult tovább, én pedig fintorogva elraktam. Hoseok, te állat!
Az utolsó sarkon megállt, majd elköszöntük egymástól és rohantam csajozni. Yeeun már ott állt és rám várt, de nem vett észre, mert nézelődött.

-Sokat vártál? - álltam mellé és picit megijesztettem.

-Jaj nem! - fordult felém - Dehogyis. Mehetünk?

-Igen... de biztos, hogy nem fogok zavarni? - indultunk tovább, már jóval lassabb tempóban.

-Nincs otthon senki. Apuék nyaralni vannak egy hétig. Ne aggódj már.

-És a...... - muszáj megkérdeznem - Bátyád?

-Rég máshol él. Senki sem fog minket zavarni. - vigyorgott perverzen, én  pedig kezdtem zavarban lenni. Gyorsan el is néztem más irányba, miközben újra beszélgetést kezdeményezett.

-Helyezd magad kényelembe! Kérsz enni? - léptünk be a bejárati ajtón, és gyorsan ledobta cipőit.

-Hát....

-Rengeteg kaja van tegnapról. Gyere kóstold meg a legfinomabbakat! - pakolászott a konyhában.

-Köszönöm. - mentem utána és a konyhába érve kicsit meglepődtem, mert az első amit kiszúrtam az egy melltartó volt az egyik széken.

-Gyere beljebb. Mit szeretnél? - nézegette a kajákat, majd felém fordult - Mi az?

-Széthajigálod a ruháid. - néztem a színes kis fehérneműt.

-Mit? Jah! Ohh, hát igen. - kapta fel gyorsan az emlegetett darabot - Siettem reggel. De nézd milyen szép csipkés! - állt meg vele előttem és nekem kezdte mutogatni - Nyáron mindig ilyenekben táncolunk.

-É-értem. - nagyon zavarba hozott ezzel. Bevállalós egy lány, az biztos.

-Na együnk! - hajította vissza az előző helyére a kis fehérneműt.

-Nem akarod elrakni?

-Minek? - pillantott fél szemmel rám, majd a pulton megtámaszkodva figyelt - Zavarban vagy?

-Nagyon laza vagy. - igyekeztem kerülni szemeit.

-És ez meglep a munkahelyem után? - lépett elém, én pedig igyekeztem uralkodni magamon, ahogy megfogta felsőmet.

-Nem tudom, mire számítottam. - találkozott végre tekintetünk, ahogy már túl közel volt.

-Miénk az egész ház, kicsi Tae. - húzódott apró kaján mosolyra szája.

-Ez.... korai. Nem gondolod? - fene az udvariasságomba. Pedig itt nyomba leteperném.

-Jaj a bátyám mondta, hogy tőled nem kell féljek. - ment vissza a kajákhoz, és két tálat felkapva indult felém, de ezúttal elsétált mellettem.

-Ohh.... - egy pillanatra megint megállt a szívem - Szóval mesélt rólam.

-Igen. - válaszolt, miközben követtem - Azt mondta nálad kedvesebbet nem is találhattam volna. Hogy igazi úriember vagy a lányokkal. - értünk feltehetően a szobájába.

-Ó! Ez meglepő. - csuktam be az ajtót.

-Mert? - rakta le a tányérokat az asztalára és megfordult.

-Nem voltunk túl jóban. - hát ez nem kifejezés.

-De mi jóban vagyunk. Na ülj csak le! - fogta meg a kezem és az ágyához vezetett, majd leültetett.

-Oké. - pislogtam, miközben visszasietett az asztalhoz - Mire készülsz?

-Ebédhez. - sétált újra hozzám.

-Héj héj héj! - mászott az ölembe, miközben csak szavakkal ellenkeztem. Nem akartam lelökni.

-Ááááá! - tartott egy falat..... valami a szám elé.

-Ez mi?

-Finom. Na nyisd ki! - mosolygott.

Végül is bíztam benne, meg...... éhes voltam, így szót fogadtam. Tényleg nagyon finom falatot kaptam, és meg is lepődtem.

-Látom ízlett.

-Hát igen .... igazad volt. De... így akarsz ebédelni?

-A kaja megvár. - bújtatta ujjait a pólóm alá.

-Mit csinálsz? - néztem szemeibe.

-Ebédelek. - harapott alsó ajkába, és kezdett kényelmetlenné válni a.... helyzet.

Lassan megcsókolt, miközben ujjai tovább vándoroltak felfelé csupasz bőrömön. Teljesen elfeledkeztem kicsi kezeiről, mialatt kiélveztem puha ajkait. Megfogtam arcát, hogy átvegyem az irányítást nyelveink harcában, ő pedig aprót nyögött. De még ekkor sem tértem magamhoz. A fellegekben jártam, ahogy combjára vezettem szabad kezem, ő pedig ujjaival simogatta oldalamat Csak amikor ledöntött ágyára és elszakadt tőlem, hogy levegye felsőjét, kapcsolt egy kis vészcsengő a fejemben.

-Ne, várj!

-Mire? - torpant meg.

-Ez csak a második randink. Én nem ilyen vagyok.

-Lassan másfél éve nincs pasim. - mászott fölém - Szóval, hacsak nem az a probléma, hogy nem áll fel, már pedig nem úgy tűnik a dolog, - húzta végig egyik kezét nadrágomon, én pedig nagyon is jól éreztem ujjait, ezért felsóhajtottam - akkor nem értem, mért kéne megállnom.

-Csak..... ez gyors! Én nem csak ezt akarom. Nekem te kellesz, mindenestül. - na a menekülésért mindent.

-Ez aranyos. - mosolygott, majd nagy levegőt vett - Biztos, hogy most nem?

-Igen.

-Holnap?

-Ennyire hiányzik?

-El sem hiszed mennyire. Tudod milyen jó ráülni egy olyan helyes férfira, mint te, - csinálta azt amit mondott és óvatosan helyet foglalt merev részemen - látni az izmait, ahogy megszorítja a combomat, végig simítani felsőtestén, majd lassan mozgásba lendülni?

-Ne mozogj! - fojtotta belém a levegőt, de megfogtam, hogy leállítsam.

-Na ez póló nélkül sokkal szexibb lenne. - tűrte fel kicsit saját felsőjét és alsó ajkába harapott.

-Yeeunhh..... kérlekhh.

-Hát... jó. - nyögött egy aprót, ahogy lemászott rólam - Nagy az önuralmad. - ha tudná pedig, hogy nem is az az, ami engem most gátolt, valószínűleg folytatná - Ez mi? -  nézett az ágy mellé, én pedig rákaptam tekintetem.

-Mi? - követtem mozdulatát, ahogy lehajolt és........ HOSEOK! Valószínűleg most okoztad a vesztem!

-Ez..... sajnálom Tae. - mászott vissza rám.

-Ne, kérlek! Félreérted! Azt a haverom adta mielőtt találkoztunk. Én nem akarom még, csak nem tudtam hova rakni. A-a Yeeun! - ült újra legérzékenyebb potomra, és elkaptam csípőjét.

-Ha már van nálad, használjuk ki a helyzetet!

-Ne! Nem akarom, hogy csalódj! - ez az utolsó érvem, és bár kicsit szégyennek érzem, de ez van.

-Mi? Várjuk csak?... Te szűz vagy.

De nem tudtam válaszolni. Nem akartam. Eléggé zavarba ejtő így is, hogy utalgattam, de hogy ő még konkrétan ki is mondja! Jaj nem akarok a szemébe nézni. Biztos ki fog nevetni.

Gyorsan el is fordultam és összeszorítottam szemeimet, miközben nagyokat lélegeztem. Ahh, nem akarom látni az arcát. Csak had rohanjak ki a világból és minden rendbe jön. De most nem tudok menekülni. Yeeun rajtam ül.

(Folytatjuk :D Jó helyen hagytam abba mi? XD hehe)

Végre! Ágy! (61)

Közben egy hosszú beszélgetés után, Tamás végül meggyőzte valahogy a kis nővérkét, vagy kicsodát, hogy toljon az orrunk alá egy papírt, amit ha Vvel aláíratunk, már vihetjük is haza. Így hatalmas léptekkel suhantam el a szunyókáló őreink előtt, akiket ezután Tomi el is kezdett felverni édes álmaikból, majd a kórházi szoba ajtaját lassan kinyitva próbáltam hangtalanul belépni. Gondoltam, ha még alszik V, nem fogom felkelteni, ám már fürkésző szemekkel kémlelete a bejáratot, és nagyon megörült, amikor ismerős arcot látok. Én is kivirultam. Sokkal jobban volt.

-Jaaahj te! - ölelgettem meg Vt - A frászt hoztad ránk. - ültem le az ágya szélére - Hogy vagy?
-Jobban. - válaszolt röviden. Az angolja nem lett tökéletes egy este alatt.
-Ennek örülök. - simogattam a kezét, miközben hatalmas vigyorral pislogtam.
-Na? - lépett be Fanni is, majd azonnal koreaira váltott.
Átadtam neki a papírt, mert ő jobban el tudott beszélgetni Vvel, és a helyemet is átvette. Én kiosontam a többiekhez, miközben hatalmasat ásítottam.
-Csabiék lassan indulnak. - mondta Tomi, miközben leheveredtem egy kanapéba.
-Szuper, de még korán van, nem? - helyezkedtem kényelembe és kezdem elaludni.
-Beugranak ide. Hé! - lökte meg a lábam.
-Hm? - nyitottam ki szemeimet.
-Ne aludj!
-Nem alszok. - igyekeztem ébren tartani magam, de már nagyon a végét jártam.
-Bence és Ádám hoznak reggelit, meg energiaitalt neked. - ült le mellém.
-Az menő. - ásítottam újra. Már teljesen elmúlt mindennek a hatása. Nem volt kötelezően elvégzendő dolgom, sem teám, vagy kávém, ráadásul le is ülhettem.
Épp kezdtem elszenderedni, amikor csörgött a telefonom, de így is Tomi keltett, hogy vegyem fel.
-Igen? - dörmögtem álmosan.
-Jó reggelt kincsem!
-Szia anya! - sóhajtottam.
-Hallom álmos vagy.
-Kicsit.
-Hát el is hiszem. Na emlékszel a gyakornokra?
-Basszus! - kaptam fel a fejem - Anya én ezt teljesen....
-Tudom. - nevetett - De nem is kell betanítani.
-Na hogy-hogy? - könnyebbültem meg.
-Interjúztattam és kiderült, hogy egyáltalán nem tud annyit, mint amennyiről papírja van. Szóval még keresek.
-Hah, köszönöm. - engedtem el magam újra a fotelben és lehunytam a szemem is.
-Ne nekem köszönd. Na maradj a srácokkal, vigyázz rájuk, aztán ha kell valami.... nem féltelek.
-Nem is kell. Szia!
-Kitartás! Szia! - tette le.
Újra elszenderedtem és bár hallottam a körülöttem lévőket, reagálni nem tudtam. Elfáradtam..... aludnom kellett.

Nagyon megijedtem és le is fejeltem Jint, ahogy egy apró puszival akart felkelteni, mire én felugrottam.
-Jaj, bocsánat! - de ő csak fogta az orrát és rázta a fejét, hogy semmi baj, miközben el is kezdett könnyezi, a többiek pedig nevettek. - Aaaaahj, de megijesztettél. Sajnálom.
-Semmi gond. Az én hibám. - engedte el arcát és nagyokat pislogva vett mély lélegzeteket, mialatt a fiúk betódultak Vhez - Fáradt vagy? - nézett rám.
-Mondjuk.
-Még egy kicsit bírd ki. - mosolygott, majd ő is bement a csapathoz.
-Mennyit aludtam? - néztem az őreinkre, akiken látszott, hogy hangos nevetésüket igyekeztek magukba fojtani.
-Háromnegyed órát nagyjából. - válaszolt Ádám, ahogy tudott uralkodni magán, és már csak nagyon vigyorgott - Hoztunk neked energiaitalt. - nyújtotta oda nekem a hatalmas dobozt.
-Köszönöm. - el sem hittem, hogy önként elvettem, majd kibontottam, de jelenleg nem volt más koffein forrásom. Jinért pedig ébren kellett maradnom és uralkodnom magamon.
-Mehetünk! - jött ki Fanni a fiúkkal együtt, Vt pedig Tomi hozta a karjaiban, aminek láthatóan nem örült a kis rokkant.
-Nem férfias mi? - álltam fel és magyarul szóltam Fannihoz.
-Nem tetszik neki, de nem ülhet, sétálni meg nem igazán tud. - válaszolt ő is a nyelvünkön, miközben elindultunk kifelé.
-Akkor dupla kocsizunk.
-Igen. V pedig fekszik és úgy kell bekötni, hogy ne guruljon le az első piros lámpánál.
-Menni fog. - kuncogtam magamban.

Külön autóval mentek azok, akik repültek haza, és azok, akik maradtak, így Vékkel utaztam a buszban, míg a többiek a testőreink autójában zötykölődtek. A reptéren persze odajöttek még elköszönni, én pedig felkaptam egy napszemüveget, hogy a karikás szemeim ne látszódjanak, majd Fannit és Tomit hátrahagyva a maradék csapattal elindultunk. Nem kis tömeg várta már a fiúkat, de a saját bejáratú hústornyaink megvédték őket. Az utolsó pontnál megálltam, ameddig még elmehettem, és könnyes búcsút vettek tőlem a fiúk.
-Szeretünk Franci! - ölelgettek mindannyian.
-Köszönünk mindent!
-Szívesen máskor is!
-Majd azért írj, meg küldj képet, meg minden! - magyarázott J-Hope.
-Meg majd látogass meg minket. Magyarokat szívesen látunk. - fűzte hozzá Suga, amin nagyon  meglepődtem.
-O-oké. Majd meglátjuk.
-Másfél hetet tudnak maradni a fiúk, addig hozd rendbe Vt! - közölte az infót Rapmon, miközben elengedtek.
-Meglesz. - bólintottam - Jó utat hazafelé!
-Köszönjük! Sziasztok! - integettek és gyorsan elmenekültek a nagy rajongói seregtől.
-Sziasztok!
-Akkor mehetünk is. - jegyezte meg Csabi.
-Ja igen-igen. A többiek unatkoznak. - fordultam meg és indultam volna utamra, de most engem támadtak le a rajongók, ijedtemben pedig Bence pulcsijába csimpaszkodtam, mert ő volt a legközelebb - Fiúk!
-Mióta ismered a fiúkat? Összejöttél valamelyikkel? Láttad őket meztelenül? Hol vannak a többiek? - repkedtek a kérdések különböző nyelveken, miközben menekültünk előlük.
Végig követettek mindannyian, ami kicsit sem volt megnyugtató, mert egyre közelebb értünk a buszhoz. Már láttam is a parkolóban, amikor Csabi kiadta a parancsot.
-Na futás! - így is tettem.
Ezúttal nem kaptam le a magassarkúmat, csak futni kezdtem, mialatt igyekeztek feltartani a rajongói tömeget. Gyorsan bepattantam hátra a srácokhoz, és Tomi máris útnak indult.
-Na mi az, híres lettél? - kérdezte Tamás.
-Igen, de nem is értmmm - hallgattatott el Jin, egy csókkal.
-Hiányoztál. - adott végül egy puszit a homlokomra, miközben két keze továbbra is rajtam pihent.
-Te is nekem. - fogtam meg meleg mancsait és behunytam szemeimet. Most azonnal el tudnék aludni.
-Jin, ülj le! Veszélyes. - utasította Tomi, mire el is engedett és helyet foglalt - Szóval híres vagy.
-Ja... igen-igen. A srácokról faggattak. Dilisek ezek a rajongók. V hogy van? - fordultam hátra Fanniékhoz.
-Jól van, ne aggódj! - nyugtatott meg a kis barátnőm.
-Akkor Fanni? - kérdezte Tamás, miközben a visszapillantóban rám nézett.
-Nem. Először autót cserélünk.
-Rendben.

Végül hatalmas örömben törtem ki, mert bár nem egy mai darabot, de egy kitűnő állapotban levő hét személyes mercit kaptunk. Azonban Tomi nem hagyta, hogy vezessem, mert rég aludtam utoljára.
-Köcsög vagy. - pislogtam rá Fanni felé menet.
-Nem, csak nem akarok meghalni. - szart a fejemre.
-Chh! - bámultam ki az ablakon.
Fannihoz érve, felvittük Vt, és a már kikészített ágyra fektettük le. Pont jó helyre vonszolta az éjszaka Fanni a kanapét, mert a lakás közepére húzta, hogy V mindent jól lásson, és képben legyen majd. Fent elbeszélgettek négyen, miközben láthatóan remek kedve volt mindenkinek.
-Na most már alszol? - kérdezte Tomi, de én a telefonom nyomkodtam.
-Nem. Költözünk és lakást takarítok.
-Őrült vagy.
-Csak elfoglalt. Na egy ember jöjjön segíteni átcuccolni és takarítani! - fordultam a srácok felé, de nem tudom, mért mondtam azt, hogy egy ember, hisz nyilván való volt, hogy Jin lesz az, aki önként segíteni fog nekem.

-Mindent levittünk, Tamás most pakol be. Kicsit szűkösen leszünk a kocsiban. - tért vissza Jin, miközben az ágyneműket dobáltam egy kupacba a lakás közepére.
-Köszönöm, nem baj.
-Ne segítsek?
-Hajtsd össze a takarókat és rakd be az ágyba! - hámoztam le az utolsóról is a huzatot.
Szépen rendet raktunk a lakásban, elvittünk minden cuccunkat és még a hűtőt is kiürítettük. Egész sok kaja maradt. Még jó hogy Fannihoz mentünk tovább.
-Na mehetünk végre? - lépett be az ajtón Tomi, mikor már jó ideje ránk várt.
-Várjál még becsukom az ablakokat azt mehetünk. - szaladgáltam továbbra is a lakásban, de már csak én egyedül, ugyanis más feladat nem volt - Jó asszem minden megvan. Rendet raktunk, szellőztettünk, a takarítók lassan jönnek. - álltam meg a lakás közepén - Hú de elszaladt az idő. - pillantottam az órámra - Tomi kéne nekem valami koffein, mert megint álmosodok és útközben vennünk kell vacsit.
-Rendben meglesz. De ugye tudod, hogy kiraklak titeket és én is megyek? - léptünk ki a lakásból és bezártam.
-Tudom.
-Akkor jó.
Leadtam a kulcsokat, majd egyre nagyobb ásítások kíséretében beültem hátra az autóba, és lássatok csodát, azonnal elaludtam. Ki gondolta volna?

-Franci! Franci! - ébresztgetett Tomi - Fizetni kéne.
-Mi? Mit? - keltem fel, de alig voltam magamnál.
-A vacsit.
-Ja..... jó. Megyek. - segített ki engem a kocsiból, majd kómás fejjel, másodszorra eltalálva a pin kódomat sikerült fizetni.
Egyáltalán nem érdekelt a vacsi, sem a pénz. Pont olyan zombi módjára, mint ahogy betántorogtam, visszamásztam az autóba és újra aludtam. Legközelebb már arra keltem, hogy kihámoznak az merciből, majd felcipelnek a lépcsőn, végül pedig egy ágyba fektetnek. Végre! Ágy! Ez volt az első gondolatom és az utolsó is. Ugyan éreztem az illatokat és kordult egyet a gyomrom, de az álmosság győzedelmeskedett. Utolsó erőmmel még magamra húztam egy takarót, majd elmerültem a Jines álmaimban.

(Folytatjuk :D És mivel végeztem a sulival, így nyári szüneten vagyok, szóval már tényleg nem lesz hetes, vagy hónapos szünet. Plusz készülünk egy karakterek menüponttal és egy íróink menüponttal is. A csokiöntet pedig a fagyin az az, hogy lesz külön e-mail cím az oldalnak, ahova írhattok kéréseket, illetve kérdéseket, amikre válaszolgatni fogunk, külön-külön bejegyzésekben. Addigra meglesznek a közreműködőink és remélhetőleg ők is beleegyeznek abba, hogy tőlük is lehessen kérdezni. :D)

V&Yeeun 5.rész

-Anya az a rózsaszín egyberuhád megvan még? - ment anyukája felé.
-Istenem, de hülye vagy Hoseok. - fogtam fejemet, majd után a kiabáltam - Rúzsozd is ki magad!
-Terveztem! - válaszolt, mire még jobban nevetni kezdtünk, és nem bírtuk megállni, hogy ne legyünk szemtanúi az átalakulásnak.
-Írok a srácoknak, hogy ezt élőben kell látniuk. - súgta nekem Kook és pötyögni kezdett a telefonján.
-Hozzanak popcornt is!

-Szóval. - krákogott Hoseok, immár teljes felszerelésben - Úgy örülök, hogy felhívtál! - beszélt vékony hangon.
-Ezt muszáj? - kérdeztem tőle, ahogy előtte álltam.
-Tae csináld! Kíváncsi vagyok, mit hoz ki belőle. - szólt rám Jimin, miközben a kukoricán csámcsogott a többiekkel. Ők az első sorban ülhettek és ingyen mozizhattak.
-Igen Tae, ne légy ilyen kis félős! - csapta meg mellkasomat J-Hope eléggé....buzisan.
-Haaahhh. Jó! Szóval. Örülök, hogy eljöttél. Akkor menjünk is fagyizni.
-Nem akarsz előbb mondani valamit nekem? - incselkedett Hoseok.
-De... akarok? - néztem rá kérdően.
-És mit akarsz?
-Őőőőőőmmm... csak azt, hogy.
-Hogy szerelmes vagy belém?
-Hát ez aztán iszonyat élethű. - kommentálta Suga.
-Hát tetszel nekem de
-Jaj, én is imádlak! - ugrott a nyakamba - Gyere, adj egy csókot.
-Mi? Ne, Hoseok! - próbáltam levakarni, de annyira rám nehezedett, hogy a földön kötöttük ki.
-Ugye már nem is olyan vicces, mikor téged akar lesmárolni? - hajolt fölénk Jimin, miközben a többiek csak nevettek.
-Gyere Jimine. - nézett fel rá hirtelen J-Hope és el is kapta a pólóját - Adj egy cuppanósat.
-Baszki Hoseok! - tartott neki ellen.
-Te az előbb még az én csajom voltál, most meg megcsalsz? Hát milyen asszony vagy te? - mordultam rá.
-Népszerű. - pillantott vissza rám.
-Jah.... bocs. Akkor mit tegyek, hogy mellettem maradj?
-Valld be, hogy szeretsz. - hajolt közelebb hozzám, Jimint pedig elengedte, aki megkönnyebbülten felsóhajtott.
-Hoseok tudod jól, hogy imádlak.
-Na ez a beszéd! - kelt fel rólam.
-Ennyi? - kérdezte Suga.
-Jaj, ne légy telhetetlen! - bökte oldalba Rapmon.
-De igaza van. - szólalt fel Kook - És az erkély jelenet?
-Jaaaaaj igeeeeen. - lágyult el Jin - Az a legromantikusabb.
-Oké, felmászok a kanapéra. - indult meg J-Hope.
-Én meg letérdelek. - helyezkedtem pozícióba.
-Hát ezt nem hiszem el. - hitetlenkedett Rapmon.
-Ó Júlia, mért vagy te Júlia? - kezdtem.
-Az nem így van. - szólt bele Jin.
-Most romantikát akarsz, vagy szöveghűséget? - néztem rá.
-Figyelek.
-Köszönöm. - fordultam vissza Hopi felé - Ó drága Júlia.
-Ó Rómeó, - folytatta Hoseok - mért vagy te Rómeó?
-Szeretlek Júlia! Gyere szökjünk meg együtt! - álltam fel, a többiek pedig már alig bírták nevetés nélkül.
-Rendben szerelmem! Kapj el! - ugrott karjaimba Hoseok.
-De rohadt nehéz vagy. - jegyeztem meg miután letettem.
-Nem mondunk ilyet egy nőnek! - kaptam egy gyenge pofont, ahogy elhúzódott tőlem.
-Na így már sokkal jobb volt. Jöhetnek a csajozós szövegek. - irányította Jin az eseményeket.
-Jaj igen! - dugta ki lábát Hoseok a szoknya alól és hatalmasakat pislogott - Bármivel kezdheted.
-Őőőő - pislogtam, miközben a többiek nem mertek enni, nehogy félrenyeljenek - Szép a férfiasan vastag és izmos combod. - poénkodtam el.
-Jaj, de cukor falat vagy. Máshol is sima vagyok ám.
-Fúúúúj bazdmeg Hoseok! - nevetek fel hangosan, mialatt mindenki gondolatát tolmácsolta Rapmon, és én is inkább megkapaszkodtam a kanapé támlájában.

-Na akkor reggel - álltunk a bejáratban miközben J-Hope elköszönt tőlünk, de főleg nekem magyarázott - tízkor felhívlak.
-Oké.
-Szép vagy Hoseok! - kiabált át a szomszéd, miközben az éppen hazaért.
-Köszönöm! - vigyorgott - Egész bejövős nekem is. - nevetett, és a szomszéd csak fogta a fejét.
-Imádok hozzátok átjárni. - jegyezte meg Jin.
-Jah, buli minden perc. Jó utat hazafelé! - köszönt el tőlünk, mire egyöntetűen mi is elbúcsúztunk.

-Igen? - vettem fel a telefont reggel, de még nagyon álmos voltam.
-Hívd fel Yeeunt és készülődj! - üvöltött a telefonba Hoseok, mire kinyomtam és visszaaludtam, de újra hívott, én pedig mit egy hülye, mit sem sejtve felvettem.
-Igen?
-Ki ne nyomj! Ébresztő hétalvó! Ma randid van! - de újra letettem. Állítottam ébresztőt, majd az felkelt.
Ám pár perc múlva hallottam, hogy valaki trappol a lépcsőn, és nem csalódtam.
-Tae! Ébresztő! - rántotta le rólam a takarómat.
-Ahhj Hoseok korán van! - fordultam a másik oldalamra.
-Lassan tíz óra. Tessék telefonálni és öltözni!
Nem is tudtam tovább bujkálni. Muszáj volt felkelnem, majd őfelsége parancsait teljesítettem. Yeeunt hamar elérem, a segítségnek hála pedig tisztáztuk az időt és a helyet. Majd szerencsémre, J-Hope hazament, mert tanulnia kellett. Én pedig ahogy telt az idő, egyre idegesebb lettem.

Ahh túl korán van. Késnem kellett volna legalább egy kicsit. J-Hope úgyis azt mondta, hogy a lányok folyton késnek. Ráadásul így azt fogja hinni, hogy nincs jobb dolgom, mint vele randizni. Mondjuk, ez igaz is. Jaj Istenem! El kéne mennem venni addig egy vizet.
Járkáltam fel alá idegességemben, majd mikor pont elhatároztam, hogy elmegyek venni valami innivalót, a nevemet hallottam és a hang irányába fordultam.
-Taehyung! - integetett Yeeun, majd hozzám futott - Sokat vártál? Remélem nem.
-Nem én - pislogtam, mert teljesen másnak képzeltem, de kellemes meglepetés ért, hogy még szebb, mint vártam. Ám ez újabb problémát jelentett. Így még kevesebb bátorságom volt hozzá - mindig korábban jövök. Még.... nincs is annyi, mit amennyit megbeszéltünk. - néztem az órámra, mert rá nem mertem.
-Tényleg? - hajolt ő is oda, én pedig hatalmasat nyertem - Jaj, tényleg! Ez a jó abban, hogy feledékeny vagyok. - szemlélte a saját karóráját - Elfelejtem, hogy siet. Na mehetünk fagyizni! - mosolygott fel ám.
-R-rendben. Gyere! - indultam el és ő követett.

-A roletti ajándék. - szúrt egyet-egyet az árus a fagyinkba.
-Köszönjük. - nyalt is bele Yeeun, ahogy a kezébe adtam, és elindult a szökőkút felé.
-Ne félj tőle. - súgta nekem a bácsi, ahogy még előtte álltam - Ő is csak egy lány, és ahogy elnéztem, tetszel neki.
-Így gondolja? - vörösödtem el.
-Rengeteg fagyit adok el nap mint nap fiatal pároknak. Felismerem a szerelmeseket. - mosolygott.
-Taehyungi! - kiabált nekem Yeeun - Gyere már!
-Köszönöm! - köszöntem el a bácsitól és Yeeun felé vettem az irány.
Kis gyerekek rohangáltak körülötte, ő pedig élvezte a dolgot.
-Fogd meg! - nyomta a kezembe a friss fagylaltját.
-De akkor megeszem.
-Nem baj. - mosolygott majd a kicsik felé fordult - Én vagyok a fogó! - a törpék pedig sikítva menekülni kezdtek előle.
Így már kevésbé aggódtam amiatt, hogy mennyire fog szeretni. Ő is pont ugyan olyan gyerekes és kattant volt, mint én.
Ahogy ott álltam kezemben a két tölcsérrel, egyszer csak egy kisfiú kapaszkodott meg a nadrágomban és elbújt mögém.
-Itt nem fog megtalálni vigyázz! - rejtegettem, de Yeeun észrevette, hogy valami nincs rendben.
-Mi a baj Tae? - jött felém mosolyogva - Csak nem bújtatsz valakit.
-Maximum a fagyidat.
-Na persze. Látom ám a menekültet mögötted.
-Ne ne ne! Maradj! Nem ér el rajtam keresztül. - menekült volna a kisfiú, de marasztaltam.
-Ó igazán? - állt elém Yeeun.
-Igen. - néztem rá, és egyre hevesebben vert szívem a közelségétől.
-Azt csak hiszed! - ölelt át, de a kisfiú résen volt és elszaladt, ám  én kaptam egy puszit - Köszönöm a fagyit. - távolodott el lassan, majd visszavette az édességet, de nem tudtam megszólalni. Belém fojtotta a puszija a szót.

-Szeretem ezt a parkot, bár ritkán járok erre. - sétálgattunk, miközben nézelődött.
-Én is. Csendes - igazi fecsegő partner vagyok basszus! De nem tudom mit mondhatnék.
-És picit kihalt. Nem olyan zsúfolt, mint a város. Majdnem vidék, csak mégse. - kuncogott.
-Én vidéken éltem, és igazad van. Kicsit valóba hasonlít. De nem az igazi. - végre nem csak egyszavas válasz. Zseni vagyok!
-Most, hogy-hogy itt laksz?
-Suli miatt. Vidékről nehéz lenne feljárni.
-Igaz.
-Megkérdezhetem, mért dolgozol a Once upon a timeban? - ez a kérdés tényleg fúrta az oldalam, de amint feltettem, legszívesebben elástam volna magam. Valaki adjon egy ásót!
-Persze! Bátyámé a hely, és igazából nem dolgozok ott. Csak zsebpénz nagyjából, meg szeretek táncolni, és tök menő az a hely. Beugró vagyok főleg. - magyarázott mosolyogva.
-Ohh értem. És mi az eredeti munkád? Vagy diák vagy?
-Jaja én is tanulok. Közgazdász leszek.
-Úúúú, akkor nagyon okos vagy.
-De van segítségem. Apa meg tesóm is. - értünk egy padhoz és leültünk.
-Ahh értem.
-Cica vagy macska? - kérdezte egy kis csend után.
-Mi?
-Vagyis. - nevetett - Gyorsan akartam kérdezni, na. Kutya vagy macska?
-Mindkettőt szeretem.
-Ohh. Én inkább cicás vagyok, de a nyuszikat jobban szeretem. Most is van kettő.
-Ezért az a beceneved? - néztem a földre.
-Részben ezért, részben azért, mert fura hangokat adok ki, ha jól érzem magam, meg puha a bőröm. Apu találta ki.
-Van egy ugyan ilyen haverom. Mármint, hang tekintetében. Vicces tud lenni. - mosolyogtam
-Majd elbeszélgetünk vele. - kuncogott újra - De lassan mennem kell.
-Tényleg? - kaptam rá tekintetemet - Mért?
-Tesóm elviszi étterembe a családot, mert szülinapja volt, csak sokat dolgozott.
-Ó értem.
-Aztán még haza megyek előtte átöltözni. Szóval sétálgassunk kifele. - állt fel.
-Rendben. - keltem fel én is.
-De csak lassan! - húzott vissza - Nem sietek.
-Bocsánat.
-Csak azért nem szeretem a parkokat, mert sokkal hidegebbek, és folyton fázok.
-Akkor viszont siessünk. Nincs nálam semmi, amit odaadhatnék.
-De van. A kezed. - bújt hozzám, és újra elakadt a szavam - Az jó meleg. - fogta meg.
-Öhm.... és... ez elég? Meg ne fázz. -  nyeltem nagyokat.
-Nem fogok. Ahh, tényleg jó meleg.
-Tényleg fura hangokat adsz ki. - néztem el más irányba.

-Na nézd már! Tudtam, hogy itt fog toporzékolni. - értünk ki a parkból, és egy fekete audira mutatott.
-Az a tesód?
-Igen. Ahh~ a nap! De jó meleg! - sétáltunk lassan az autóhoz - Köszönöm a mai napot. - állt elém - Remélem még megyünk majd máskor is valahova.
-Persze. Bár nem tudom, hogy vagy suliban.
-Csak írj és megbeszéljünk.
-Yeeun gyere már! - szólt ki a kocsiból a testvére, de csak a hangját hallottam. Olyan ismerős.... mintha már ismerném a hang tulajdonosát.
-Na rohannom kell. - fonta karjait a nyakam köré és megcsókolt.
Hirtelen azt sem tudtam mit tegyek. Ilyen még sosem történt velem, és nem akartam elrontani. Egy pillanatra ledermedtem, de ahogy mozgatni kezdte ajkait, követtem azokat, majd lassan elvált tőlem.
-Jó hétvégét Taehyung! - lehelt pár szót, majd rohant is az autóhoz.
Felemeltem kezem, hogy elköszönök, de újabb meglepetés ért öt percen belül, ahogy felismertem Cso Gjuhjont. Az előbb még kiugrott a szívem, úgy dobogott, most pedig kihagyott egy ütemet. Nem hiszem el, hogy pont az ő húgát kellett kifogjam. De ami még rosszabb. Ő is felismert engem, bár már nem tűnt olyan gonosznak, mint anno. Ettől függetlenül úgy gondolom, ez veszett ügy.

(Vajon mért mondott le V azonnal a megnyert lányról csupán a testvére miatt. Kövi részből megtudjátok :D Folytatjuk!)

JinKookV yaoi (már twoshots) 1. rész

(Ez most nem akart összejönni :/ )
3. fél szemszöge!

A BTS hosszú fáradtságos munka utána végre, kapott egy hét szabadságot, amit minden tag máshogy kívánt eltölteni. Ám az első pár napon még nem szivárogtak el annyira a fiúk, viszont Jin már ekkor is szerzett magának feladatot rögtön az első éjszakára.

-Fiúk, nekem át kell mennem anyuék házába, mert még nyaralni vannak, így én vigyázok este a lakásra. - pakolta el Jin utolsó cuccait is sporttáskájába.
-Úúúú! Tök egyedül? - kérdezte V, aki eddig a telefonjába merülve ült a nappali kanapéján.
-Igen. Ha gondolod jöhetsz te is. Nagy az a ház. Nem szeretek este egyedül lenni ott.
-Tényleg mehetek? - derült fel Taehyung arca.
-Persze nyugodtan.
-Én is hyung? - kérdezte Jungkook, aki viszont tovább játszott a tabletjén.
-Ha akartok, persze. Én csak örülök, hogy nem kell egyedül lennem. Csak akkor pakoljatok gyorsan.
-Oké! Kook összedobálok neked is pár cuccot. - rohant V a szobájába.
-Rendben hyung! Mindjárt megyek. - kockult tovább a legkisebb.

Menedzserük vitte át őket Jin szüleinek házához, így kényelmes és gyors utuk volt.
-Szép házatok van. - tátotta el száját V, ahogy ledobálták cipőiket az előszobában.
-Köszi! Pakoljatok be a szobámba. Én a szüleim ágyában alszok, ti alhattok az enyémben.
-Rendben. Melyik a te szobád?
-Háhá, hát erre hamar rájöttök majd.
-Én már látom. - indult meg Kook - Csak nem ez? - állt meg a három különböző méretű Marionál, amik egy ajtó mellett foglaltak helyet.
-Igen az. - mosolygott, és követte a legkisebbet - Na gyertek! Megmutatom milyen. - nyitott be saját szobájába, és a másik két tag elámult a gyűjtemény láttán.
-Nem is gondoltam volna, hogy ennyi Mariot adtak ki. Ez rengeteg. - nézelődtek a fiúk.
-Jah elég sok van, bár így sincs meg minden. - válaszolt a szoba tulaja, mialatt büszkén szemlélte gyűjteményét.
-És a Mekis Mariokat, hogy fogod összeszedni? Te nem szereted a hamburgert. - kérdezte V az idősebbre nézve.
-Majd a barátaim, meg a családom összegyűjti nekem. Vagy elmegyek veletek enni. - mosolygott Jin - Erről jut eszembe. Rendeljünk pizzát! Éhes vagyok, de a hűtő üres. - indult ki szobájából.
-Oké! - pattant le az ágyról a legkisebb, aki időközben azon állva szemlélte a gyűjteményt - Húsosat rendeljünk Jin!
-Jól mondja Kook. Ne akarj megint zöldséget ránk tukmálni. - nyilvánított véleményt V is.
-Jó-jó! Húsos lesz. - vette elő mobilját Jin és tárcsázott.

-Most ezt nem értem. - állt meg a csámcsogással Kook, miközben hárman ültek a kanapén és a pizza mellett filmet néztek - Ha a srác elmondta neki mit érez, akkor most mi baja ennek a csajnak? Mért nem megy vissza hozzá? Elvégre, eddig az volt a baja, hogy a pasija egy fasz, és szerelmes abba a srácba, de nem tudta, hogy kölcsönös-e. Most meg... nem értem. - döntötte oldalra a fejét, mint a kiskutya ki új dolgot lát, majd folytatta az evést.
-Ahh Kook ezt nem értheted! - mordult rá V, miközben Jin továbbra is csendben ült másik oldalán - Ez tömény romantika. Jin elmagyarázod neki?.... Jin - fordult az idősebb felé a középen ülő, de nagyokat pislogott mikor meglátta azt könnyes szemekkel.
-Ez olyan megható volt. Imádom ezt a filmet. - szipogott, ahogy már későre járt az idő.
-Jaj hyung, ez csak egy film. - ölelte meg V.
-Tudom, persze. - nyugodott le, miközben reklám ment a tévében, majd egyszer csak..... más csatorna indult - Hol a távirányító? - tért azonnal magához és megszabadult V szorító karjaitól.
-Nem tom, nem láttam. - nézett körbe Kook - Mért ez mi? - pillantott vissza a tévére.
-Semmi. - pattant fel, majd kutakodni kezdett - Hol van az a szar? - és elkezdődött az a reklám, amit el akart kerülni.
-Úúú hyung! El ne kapcsolj! - kerekedtek el Kook szemei és tátva maradt szája.
-Aaaah neee! V segíts már! - dobálta szét a párnákat, de a tévében már megindultak az események, a fiúk viszont nem mozdultak meg.... legalább is nem látványosan.
Tátott szájjal nézték a történéseket, ahogy az első lány nyögdécselni kezdett, majd hatalmasat nyelt a két fiatalabb. Vnek már muszáj volt megmozdulnia, mert túl kényelmetlené vált számára nadrágja, de ekkor kiderült hol a távirányító.
-Ahh hyung, gyorsan! Kapcsolj vissza! - kapkodott végre Kook és V felpattant.
-Az kéne még csak! Adjátok ide!
-Nem! - tértek vissza az előbbi csatornára, miközben a lehető legtávolabb tartották a kapcsolót Jintől.
-Most komolyan pornót akartok nézni? - adta fel az idősebb.
-Igen. - suttogta a lehető leghalkabban V.
-Ahhj, Istenem! Jó. - zuhant vissza a kanapéra - Hú ez agyon kényelmetlen póz ám. - fűzte hozzá véleményét a műsorhoz pár perccel később.
-Tudom. - válaszolt még hallhatatlanabbul V.
-Mért? - kérdezte a kis zöldfülű.
-A lánynak nagyon kényelmetlen..... és a pasinak is fárasztó. A legjobb az, amikor az öledben van a másik és.... ahh, kapcsoljunk már el.
-Ne ne ne! Engem érdekel. - nézett Jinre a kicsi Kook előrehajolva, mert V továbbra is köztük foglalt helyet - Taníts mester!

-Ömm... - viszonozta a pillantást, de ki is szúrta az elkalandozott Vt kettejük között, ki számára megszűnt a világ - Hát először is nem így kezdjük. - változtatott saját pózán, mert már neki is szűknek bizonyult alsója - Hanem kényeztetni kell a másikat. Például megharapod a fülét, valahogy így. - hajolt Vhez, akinek fel sem tűnt mi folyik körülötte, míg Jin ajkai meg nem érintették.
Jól esően felsóhajtott, ahogy a legidősebb megcsókolta, majd fogai közé vette hallószerve peremét. Nyelvével cirógatta, miközben apró lélegzeteit tisztán hallotta Tae és lassan kezdett megőrülni azoktól.
-Aztán….. lassan végigcsókolod a nyakát. - folytatta a másik kényeztetését, aki mély levegőket véve nyugtázta a dolgot, hogy nagyon is élvezi.
Jungkook készségesen lemásolta Jin tetteit, V pedig nem tudta kihez simuljon. A két nyelv egyszerre szánkázott végig nyakán, mire kiszaladt száján az első hang is. Lehunyta szemeit és átadta magát társainak, akik szinte egy időben értek a pólója alól kikukucskáló kulcscsontjához, amit a kis maknae gyengéden meg is harapott. Újabb nyögés csúszott ki száján és fejét hátraejtetve, miközben kezdett egyre gyorsabban lélegezni. Jin lassan becsúsztatta kezét V pólója alá, majd az érzékeny bimbóval kezdett játszadozni, mire az áldozat nem tudta mit tegyen. Már nem bírt csendben maradni, csak engedett a többieknek. A legidősebb levetkőztette majd ajkai közé vette az érzékeny bimbót. Jungkook megharapta V nyakát, mire az felnyögött és Kook felé fordult. Alig látott ki pillái alól, de találkozott tekintetük. Alsó ajkába harapott, majd megfogta a kis maknae pólóját és magához húzta. Falták egymást, szinte nem bírtak betelni a másikkal, miközben Jin lejjebb haladt csókjaival. Felkelt a kanapéról, ledobta pólóját és felmordult, ahogy a fiatalok heves harcát megpillantotta. Megfogta Kook felsőjének alját és lassan lehúzta róla, de csak annyi időre engedték el a kisebbek a másik nyelvét, hogy Jungkook levetkőzhessen. Viszont Jin érzékeltetni akart vele mindent, ezért sunyi módon apró, de annál forróbb puszit lehet a legkisebb nyakára is, aki ettől a csókba nyögött, majd el is engedte V ajkait. A legidősebb kigombolta Tae nadrágját, lehúzta a cipzárt, miközben végignyalt Kook bőrén, majd a földre térdelt V elé. Kook pár centire V puha párnáitól nyögdécselt, mialatt Tae csak gyönyörködöt az élvezkedő hangjaiban. Boxeron keresztül fogta ajkai közé Jin a már merev péniszt, és Taehyung is egyre csak hangosodott. Hajába túrt, miközben fejét újra hátra ejtette és igyekezett koncentrálni. Ez alatt Kook levetkőzött teljesen, és ahogy Jin lassan lehúzta Vről alsóját, majd apró csókokat lehet a csupasz péniszre, a V torkából feltörő hangok, amik megtöltötték a szobát, őt is megfosztották józan eszétől. Már épp saját férfiasságára akart ráfogni, hogy enyhítsen szenvedésén, amikor Jin Tae makkját kezdte szopogatni és felnézett a kisebbekre. Nem akarta, hogy bárki is önmagával játsszon, így megfogta V csuklóját és Kook péniszére vezette. V lélegzete akadozott, miközben végig szemlélte, mit művelnek vele. De engedelmesen dolgozni kezdett a legkisebben, aki el sem hitte mi történik. Különös érzés járta át testét, ahogy Tae mutatóujjával dörzsölte merevedése hegyét. Úgy érezte hamar el fog elélvezni, ha még sokáig csinálják ezt vele, így egyik kezével más mozgásra bírta társa ujjait, miközben remegő nyögéseket hallatott és meg-megrándult pénisze. Ezalatt V férfiassága teljesen elmerült az idősebb szájában, minek hatására hatalmasat nyelt. Jin olyan hozzáértéssel csinálta, hogy minden mozzanatába beleremegett. Ütemesen munkálkodott, és nyelvével sem tétlenkedett, így Tae kezdett megfeledkezni a kisebbről, ahogy egyre csak nyögött a szorgos szájtól. Annyira jól dolgoztak rajta, és olyan rég nem volt már ilyenben része, hogy érezte amint felgyülemlik benne az élvezet, de Jin még időben abbahagyta.
-Gyere Kookhh! - fogta meg a legkisebb csuklóját, mialatt Vt ledöntötte a kanapéra - Vigyázz rá, és csak lassan! - vezette V lábai közé.
Jungkook azonnal tudta mire gondol Jin, így mikor elengedték kezét, rögtön lüktető férfiasságára fogott és lassan kezdett behatolni.
-Nehhhh! - ült fel V, majd a kisebbik vállaiba kapaszkodott - Aaaahhh! Kooookhh! - zihált mire Jungkook megállt.
Rosszul érezte magát a fájdalomtól, amit okozott a másiknak, de alig bírta megállni, hogy ne nyomuljon tovább, mert V teste aköré a pár centi köré feszült, amivel már érezte a forróságát. Azonban Jin segített. Gyorsan megszabadult felesleges ruháitól, majd V füléhez hajolt, miközben péniszére fogott. Suttogni kezdett, hogy lazítson és harapdálta, nyalogatta a másikat, ezzel édes hangokat csalva ki belőle. Tae egy pillanatra megfeledkezett a kellemetlenségről, ahogy Jin férfiasságával és fülével játszadozott, majd Jungkook újra megmozdult. Fájdalmasan felnyögött, már szinte nyüszített, de ezúttal Kook nem állt meg, míg teljesen be nem hatolt. Ekkor visszadöntötte párját a kanapéra, megtámaszkodott mellette és várt, mert a feszülő testtől már nagyon a határra került. Azt hitte azonnal felrobban a másikban, de ezt nem akarta még. Lihegett és próbált úrrá lenni magán, amikor megérezte Jint maga mögött. A legidősebb kiesett a játékból, amint V újra a kanapéra dőlt, így kénytelen volt mással lekötni magát. A ziháló Jungkookhoz igazodott, majd végigcsókolt gerincvonalán, miközben egyik ujjával tágítani kezdte. A legfiatalabb a fájdalom hatására már képes volt megmozdulni, így lassan kicsúszott kicsit Taeből, majd erőset lökött az alatta ziháló társán. V kapkodta a levegőt. Fájt neki, de közben érezte a benne dobogó méretet is, amitől csak többet akart a másikból. Megmozdította csípőjét, mire a fiatalabbik eltátotta száját és hangosan felnyögött. Meglepődött, de annyira jól esett neki, hogy elkezdett ütemesen mozogni. Ezzel rájátszott Jinre is, aki időközben már két ujjával készítette fel a másikat, de úgy érezte, ennyi elég is volt, hisz a kisebbnek egyáltalán nem okozott fájdalmat az, amit csinált. Gyorsan Kook mögé helyezkedett, és ahogy az diktálta az ütemet az alatta nyögdécselő Taehyung számára, szinte nekitolta bejáratát Jinnek. Amint a legidősebb elmerült a fiatalabb forró testében, Kook megállt. Csak lihegett és nem tudta mit tegyen. Jin lassan kezdett mozogni, de ahogy lökni akart egyet, Jungkook neki tolta fenekét és teljesen befogadta férfiasságát.
-Jiiinhhh! - remegett a két fiú között.
Mindegy volt, hogy merre mozdult, mert mindkét irányból kényeztették, így teljesen magánkívül volt. Jin diktálta a tempót, ami Vt is meglepte, mert olyan erőteljes volt, hogy Kook egyre mélyebbre és mélyebbre ért, míg nem elérte azt a pontot amitől Tae egy pillanatra megfeszült.
-Hyuuuung! - markolt a kanapéba - Méghhh! - de nem is kellett mondania, mert Jin nem lassított.
Újra erőteljeset lökött a legkisebben, aki megint elérte V gyönyörközpontját és az hasfalára élvezett. Összeszorította szemeit és gerince ívbe feszült. Nyöszörgött még Kook alatt, ahogy társai továbbra sem lassítottak, viszont még mindig elérték legérzékenyebb pontját, ami már szinte kínzásnak számított. Újra és újra megremegett, miközben azt se tudta hol van, majd Jungkook megsimította férfiassága hegyét, mire felnyüszített.
-Aahhh…. é… érzékeny. - nézte társa ujjait - Neh…. ahh! - rándult meg férfiassága, ahogy csak nem hagyta abba a legkisebb a cirógatást, mialatt Jin folytatta mozgását, és már Kook hangja volt az, ami megtöltötte a házat.
Lehunyt szemekkel fogadta az idősebb lökéseit, miközben ujjaival V-t kínozta. De Jin máshogy kívánta befejezni. Leült a kanapéra, elhagyva a kisebb testét, majd Kookot maga felé fordítva az ölébe vette, és péniszére ültette.
-Kapaszkodj! - utasította Jungkookot, aki szorosan átkarolt a másik nyakát.
Ugyan olyan ütemben folytatta, ahogy félbehagyta, de az új póz miatt egyre mélyebbre ért a másikban. Igyekezte megtalálni annak gyenge pontját. Ám Jungkook annyira kéjesen nyögött, hogy nem tudta mikor érte el, de Kook egyre jobban szorított. Lélegzete akadozott, és Jin nyakába temetkezett.
-Hahh….. hyung én… én mindjárt! - simult jobban a másikhoz és tényleg nem bírta tovább.
Édes hangján felnyögött, miközben kettejük közé élvezett, majd egyre jobban megfeszült ő is. Jin pénisze már lüktetett testében, amikor annyira összeszűkült, hogy végül az idősebb sem bírta tovább. Pár erősebb lökés után megtöltötte Kookot. A legkisebb érezte, ahogy a forróság elönti, és csípőjével belemozgott még a másik élvezetébe, amitől hosszú sóhajokat váltott ki Jinből.

-Látod mennyivel jobb.... ha ilyen pózban csináljátok?..... Sokkalhh.... közelebb vagy hozzám. - nézett Jungkook szemeibe, az pedig csak bólintott, mert még nem volt ereje semmihez - V! - nézett át a kis maknae vállai felett, az említett pedig álmosan pislogott vissza rá. Lélegzete már viszonylag visszaállt, de azért a látvány nem hagyta elbóbiskolni - Jól vagy? - de csak halványan bólintott, miközben Kook újra megmozdult - Ezt ne! - állította le azonnal Jin.
-Mért?
-Mert…. ilyenkor nagyon más.
-De én még akarom.
-Akkor majd gyakorolsz Vn. - pillantott a másikra, aki még mindig csak feküdt és pislogott - De most hagyd pihenni! Meg engem is. - tette le öléből Kookot és Vhez sétált.
-Hyuuung! - nyavajgott a legkisebb - Kérlek!
-Majd később. Na gyere V. - vette karjaiba a másikat - Fürödjünk. - indultak meg, majd eltűntek .
Jungook a tévére pillantott, amiben továbbra is pornó ment, majd támadt egy ötlete, de Jin valahogy megérezte.
-Ne merj magadhoz érni! - kiabált ki a fürdőből - Inkább gyere ide! Ezt látnod kell.


(Lett folytatása!!!)

V&Yeeun 4.rész

-Mi ez? - kérdezte Suga.
-A csajaink számai! Na? Tegyem félre a farkam, mi?
-Imádunk Kook! - szólaltam meg, ahogy levegőhöz jutottam.
-Tudom. - vigyorgott - Hisz én olyan cuki vagyok, hogy engem csak szeretni lehet.

Miután Kook összeszedte a telefonszámokat, lassan megérkeztek a szülei is két kocsival. Mi, a szokásos négyes, elköszöntünk a többiektől, majd beültünk Kookie anyukája mellé.
-Na hallom srácok, kaptatok kicsit. - kezdte a beszélgetést.
-Hát csak Suga. A többiek csak dulakodtak. - válaszolt neki Kook.
Majd az estéről kezdtek beszélgetni, én pedig az ablakon bámultam kifelé.
-Ugye jól elraktad? - sugdosott fülembe Hoseok.
-Mit? - fordultam felé.
-Hát a számát.
-Jah, igen.
-Na akkor holnap fel kell hívnod.
-Majd.... majd. - néztem ki újra az ablakon.
-Jaj milyen kis nyuszi vagy Taetae. - csípte meg arcomat.

Kook anyukája engem vitt haza elsőnek, így viszonylag hamar ágyba kerültem. Mielőtt azonban még elaludtam volna, beszélgettem a fiúkkal a csoportunkba. Mindannyian Suga után érdeklődtünk, aki viszont a legkésőbb jutott internethez. Elmondta, hogy anyuja felkelt arra, hogy hazaért, majd rendesen le is baszta, hogy hogy lehet ilyen béna, miközben a fejét borogatta. De jót nevettünk a dolgon és megnyugodtunk, hogy semmi komoly baja. Legvégül pedig Hopi írt nekem, hogy ha gondolom, másnap átmehetek hozzá játszani. Persze azonnal rávágtam, hogy tuti megyek és készüljön, így húztam magamnak órát, majd mély álomba szenderültem

Nem akartam sokat aludni, mert akkor elmegy nap, ezért az ébresztőm keltett. Persze lenyomtam vagy háromszor, de számítottam erre is, így rengeteget állítottam be. Az utolsóra végül fel is tápászkodtam. Rendbe szedtem magam, és még a fürdőt se foglaltam sokáig, majd kimentem mamáékhoz a konyhába.
-Jó reggelt mama és papa! - köszöntem rájuk, miközben ők már nagyban reggeliztek.
-Szia kincsem! Mit kérsz reggelire?
-Nem tudom. Szerintem csak iszok egy kakaót és átmegyek Hoseokhoz.
-Milyen volt a tegnapi buli?
-Jó. Bááár.... verekedésbe keveredtünk, így korábban hazajöttünk. - pakoltam elő a kakaóhoz.
-Verekedés? - csodálkozott mama.
-Na mi van, a kis unokám férfivá érett? - tette le papa az újságot.
-Nem volt semmi különös, Csak Yoongi kapott, minket pedig csak lökdöstek.
-Na, ha ezt elmondod anyádnak biztos felmegy benne a pumpa. - kacagott papa.
-Hogy lehetsz ilyen papus? - csapta meg saját újságjával mama.
-Tényleg, amúgy beszéltetek velük? Tegnap nem tudtam felhívni őket. - sétáltam az asztalhoz, miközben belekortyoltam kakaómba.
-Igen. Kisöcsédnek nagyon jól sikerülnek a dolgozatai.
-Jaj de jó! - örvendeztem - Na ma felhívom őket.
-Mama add vissza az újságom! - kezdetek vitatkozni, miközben elszürcsöltem reggelim, és épp elraktam a poharat a mosogatógépbe.
-Nem adom, me' folyton olvasol. Sosem beszélgetünk.
-Na de mama! Én se veszem el a fakanalad. - háborodott fel papa.
-Megyek. - pusziltam meg őket - Majd jövök este felé.
-Rendben kis unokám. Vigyázz magadra!
-Ne aggódjatok. Sziasztok! - indultam öltözni, de ők tovább vitatkoztak.
-Taehyungi szólj rá mamára, adja vissza!
-Én már elmentem papó! - szóltam vissza miközben felhúztam cipőmet.
-Mamus add vissza, vagy elmegyek a kocsmába. - fenyegetőzött és jót nevettem magamban.
-No csak az kéne még! Ma segítesz nekem mosni papus.
-Most, hogy így mondod mamus, fáj a derekam. Inkább ledőlök a kanapéra.
-Na ne színlelj papi! Készülj fel inkább a mai napra.
-Megyek sziasztok!
-Szia édeském! - köszönt el mama.
-Várj Tae! Nem akarsz itthon maradni segíteni papának? - kiabált utánam papa.
-Szia papaaaaa! - csuktam be az ajtót.

-Jó reggelt! - köszöntem Hoseok anyukájának - Hopi mondta, hogy jöjjek át.
-Igen tudom, már egy órája itt sertepertél. Gyere csak be!
-Köszönöm.
-V! - jelent meg Hoseok - Ezt hozzad! Na gyere! - nyomott a kezembe két nagy üveg üdítőt - A szobámban leszünk anya. - indultunk meg Hopival.
-Rendben. Ha kértek valamit szóljatok!
-Jó-jó. - válaszolt, majd becsukta a ajtaját. - Na előkészítettem a kedvencet. Bár lassan kivégezzük.
-Naruto? - helyeztem kényelembe magamat tévéje előtt.
-Igen. Na te vagy a másik még mindig.
-Tudom. Húúú.... már elfelejtettem, mi hogy volt.
-Akkor menjünk egyet előtte az edzős pályára.
-Oké. - kezdtünk játszani, majd pár perc után témát váltott.
-Felhívtad már Yeeunt?
-Mi?
-Yeeun. Felhívtad ma már?
-Jah.... nem, még nem. - igyekeztem elbújni előle. Éreztem mi jön.
-Kim Taehyung! - állította le a játékot és felém fordult - Mért nem hívtad még?
-M... még korán van és biztos sokáig dolgozott.
-Hmmm.... na jó ez igaz. - fészkelte vissza magát - Ebédidőben felhívjuk.
-Juk?
-Igen. Kihangosítod és segítek. - nyomta vissza a játékot.
-Öhm.... oké.
-Jaj, csak nem zavarban vagy drágaság? - vigyorgott.
-Hagyjuk Hopi!
-Jaj de ééééédes. - nevetett és játszottunk tovább.

-Hakuna matat! Milyen gyönyörű szó! - kezdett énekelni, ahogy megszólalt a zene.
-Nem veszed fel? - kérdeztem miközben a játékot újra lestoppoltuk.
-De minnyá'. Szép az élet itt leeeeeeent!
-Vedd már fel!
-Jó van, na! Igen? - végre! - Suga az. - súgta nekem.
-Ohh. Hogy van?
-Hogy vagy? - ismételte kérdésem - Azt mondja jól, de nem ezért hívott.
-Akkor mért?
-Akkor mért hívtál? - Kezdett kicsit komikussá válni a helyzet.
-Azt mondta, haladjunk, és ne tolmácsoljak neked. - közvetített nekem megint, de már hallottam Suga hangját a telefonba, hogy üvölt Hoseoknak.
-Akkor mondja gyorsan.
-Akkor mondd gyorsan. - szólt Sugához tök nyugodtan, aki viszont szerintem már sík ideg volt.
-Azt kérdezi, van-e angol szótáram, mert kell az öccsének a vizsgához.
-Nem tudom, van? Nézzük meg! - keltünk fel és az íróasztalához mentünk
-Nem tudom. Megnézzük. - jött utánam - Azt mondja, hangosítsam ki, ha nem hagyom abba az ismételgetést.
-Akkor hangosítsd. - kutakodtunk a fiókjaiban, miközben meg is tette.
-Isten áldjon meg Hoseok, hogy lehetsz ilyen hülye baszki? Már rég végeztünk volna, ha nem ismételgeted. - hallatszott Suga dühöngése.
-De itt van V is, és nem hagyom ki semmiből.
-Akkor legközelebb fogd a kezét miközben a vécén ülsz!
-Szoktam - szivatta Hopi Sugát, aki le is döbbent.
-Nem szokta. - szólaltam meg végül.
-Basszus, pedig már kezdtem elhinni! Na találtatok már nekem szótárat?
-Nem igazán. Nem tudom hova lett. - válaszolt neki Hoseok - Hívd fel Kookot, már tuti felkelt. Azt mondta átjön, szóval siess.
-Oké, köszi. Akkor sziasztok.
-Szia! - köszöntünk el tőle.
-Na felhívod Yeeunt? - sétáltunk vissza a kanapéjához.
-Még korán van.
-Naaaa! Hívd fel. Azt ha alszik, akkor majd mondod neki, hogy leteszed és reméled veled fog álmodni.
-Te hogy tanultál csajozni Hoseok? Ez nagyon szar szöveg lenne. - beszélgettünk még a játék helyett.
-De akkor veled fog álmodnik és a randin majd a nyakadba ugrik. - kezdett el ölelgetni, hogy szimulálja mi fog történni.
-Honnan veszed, hogy ez lesz?
-Mert te cuki vagy és vicces. Biztos imádni fog. Jaaaj Tae! Annyira szeretek veled játszani. Vevő vagy mindenre.
-Na az biztos! Játszunk a macskáddal?
-Ahha! - eresztett el és felpattant - Kkanji! - nyitotta ajtaját és üvölteni kezdett - Anya hol van Kkanji? - kezdtük keresni a cicust a lakásban.
-Nem tudom! - válaszolt, miközben csengettek. Anyukája ajtót nyitott és hallottuk Kook hangját - Kicsim itt van a kis Kook is!
-Engedd be!
-Nem, majd kizárom.
-Hehe! Csókolom! - lépett be Jungkook és levette cipőjét.
-Szia kincsem. Épp macskát keresnek.
-Ohh! Nincs meg?
-Gondolom csak nyúzni akarják, ezért menekül előlük, de valahol meg kell lennie.
-Segíts Kook! - szólt rá Hoseok, miközben a szokásos helyein kerestük a macskát.
Ciccegtünk, de nem volt hajlandó megjelenni, végül azonban Kookie lelt rá. A fürdőszoba csapjában feküdt és úgy nézett ránk, mintha nem egy órája keresnénk. Én azonnal felkaptam majd a nappali közepén leültünk játszani és beszélgetni.
-Kookie te felhívtad már a lányt? - kezdte Hoseok.
-Hjojont? Ahha mikor felkeltem.
-És nem volt álmos?
-Nézd mekkora a szeme! - mondtam a fiúknak, ahogy Kkanji egyre jobban élvezte a kis játékát.
-Kicsit álmos volt, de azt mondta ők is hamar eljöttek. Nélkülünk nem volt jó a buli. - vigyorgott.
-Óóóóóó! Akkor neked nyert ügyed van. Látod Tae, neked is fel kéne hívnod. - bökött meg.
-De Yeeun ott dolgozik. - néztem rájuk - Kétlem, hogy hazaengedték volna. Vagy.... lehet elengedték?
-Hát figyelj Tae, ő a főnök húga. Tuti hazamehetett azok után. De hogy ez eddig nem jutott eszembe! - mondta Hoseok.
-A főnök húga. Lol, ezt nem is tudtam. - lepődött meg Kook - De ha tényleg így van, akkor tuti hazament az események után.
-Ja Tae, hívd már fel na.
-Jó' van felhívom. Hol a telefonom?
-Keressétek a földön. - nevetett Kookie.
Végül Hoseok hozta ki a mobilomat. A kanapéja mellett volt a padlón, szóval Kooknak megint igaza volt.
-De mit mondjak neki? - kerestem ki a számát.
-Talán kérdezd meg majd, hogy hogy van. - tanácsolta Jungkook.
-De előbb kezd a "Nem zavarlak?" mondattal. - javította kis Hoseok.
-Aztán meg mond neki, hogy pihenjen.
-És ebből, hogy lesz randi? - pislogtam rájuk.
-Úgy, hogy megkérdezed, hogy ki akar-e mozdulni, és ha igent mond, elhívod... fagyizni vagy nem tom. - válaszolt Kook.
-Vagy inkább megkérdezed, hogy segíthetsz-e neki valamiben, hogy tudjon pihenni.
-Másodikat választanám Kook.
-Semmi baj. - vigyorgott - Én is azt tenném. Na hívjad már!
Jó-jó. - nyomtam rá nagy nehezen a hívás gombra.
Ahogy egyre többet csörgött éreztem, hogy felkeltettem, így inkább le akartam tenni, de pont felvette, Hoseok pedig a fülemhez tapadt a telefon túloldaláról.
-Jó napot! Yeeun vagyok. Miben segíthetek? - szólt bele, én pedig mindent elfelejtettem szinte.
-Öhm. Szia! Taehyung vagyok a klubból.
-Jaaaj! Szia Taehyung! Mi a helyzet?
-Semmi különös. Csak gondoltam felhívlak, hogy hogy vagy.
-Jaj köszönöm, jól.
-Nem keltettelek fel?
-Nem. Már ébren vagyok egy ideje. Bátyámmal elmegyünk vásárolni, úgyhogy felkeltem.
-Óóó! - megakadtam.... Kimozdul. Most mit kérdezzek?
-Fagyi holnap? - suttogta Hoseok
-És holnap lenne kedved megint kimozdulni? - kérdeztem, miközben a cicát simogattam.
-Persze! Hova mennénk?
-Gondoltam elmehetnénk fagyizni, aztán sétálgatnánk egy... parkban.
-Jaj ez szuperül hangzik. És mikor?
-Hát őőő.... délután? Olyan három, négy felé? De majd még felhívlak pontosan mikor, jó?
-Rendben. Viszont most rohanok. Még beszélünk. Szia Taehyung!
-Szia! Jó vásárlás!
-Köszi, pusza! - tettük le.
-Eeeeeej! - ujjongtak a srácok - Akkor ma átvesszük a csajozós dumákat. - mondta Hoseok - Anya! Adj valami női ruhát?
-Minek az Hopi? - pislogtam.
-Én leszek a csaj, és neked el kell csábítani.
-Loool! - kezdett nevetni jó hangosan Kookie.
-Anya az a rózsaszín egyberuhád megvan még? - ment anyukája felé.
-Istenem, de hülye vagy Hoseok. - fogtam fejemet, majd után a kiabáltam - Rúzsozd is ki magad!
-Terveztem! - válaszolt, mire még jobban nevetni kezdtünk, és nem bírtuk megállni, hogy ne legyünk szemtanúi az átalakulásnak.
-Írok a srácoknak, hogy ezt élőben kell látniuk. - súgta nekem Kook és pötyögni kezdett a telefonján.
-Hozzanak popcornt is!


(Folytatjuk :D)

Jimin&Jungkook yaoi oneshot (kérésre szadomazo)

Aki nem szereti a szadomazo szexet az ne kezdje el! Én szóltam előre, innentől reklamációt nem fogadunk el!
Jimin POV

Sokáig voltunk a turnén, így jó darabig nem jutottunk hozzá a fanok által küldött cuccokhoz. Amikor pedig hazaértünk kiderült, hogy kettő irodát is telepakoltak csak a nekünk szánt rajongói holmikkal. Na az 'egy nap alatt lerendezzük' ekkor kiszállt a játékból, így új megoldáshoz folyamodtunk. Egy héten keresztül mindennap ezekkel fogunk foglalkozni.
-Na ki kezdi a sort? - kérdezte a leader az első otthon töltött este után.
-Én biztos, hogy visszafekszek a reggeli után. - közölte Suga.
-Én mosok Vel. megígérte, hogy segít. - nézett az említettre Jin, aki viszont kicsit megbánta amit mondott.
-Nekem meg a saját albumommal kell foglalkoznom most. Hát akkor srácok.... csak ti maradtatok. - fordult felénk Rapmon - Ti kezditek Kookkal, jó?
-Nekem jó. Semmit sem terveztem mára. - bólogattam
-Jungkook?
-Nincs ellenvetésem. - csámcsogott reggelijén.
-Rendben, akkor pakoljatok! Sok cucc van szóval ellesztek azzal egész nap. Vigyetek valami kaját is.
-Oké. - indultam a konyhába.
-Jin hyuuuuung! Készíts nekünk valami finomaaat! - zendített rá Jungkook és el is kezdődött a mini vita.

-Úristen! - nyitottuk be az irodába - Ez.... erre nem lesz elég egy hét. - állapítottam meg.
-Hát nem. - jegyezte meg a kis titkárnő, aki odavezetett minket - Na hajrá fiúk! Ha kell valami gyertek ki szólni. Sok sikert! - ment el.
-Köszönjük. - csukta be Kook az ajtót - Aaaaa néééézd hyuung! - rohanta le az egyik dobozt, amiből kikandikált valami - Nyuszífűűűűl! - vette fel - Na milyen?
-Aranyos.
-Imádni fogom ezt! - kutakodott tovább - Nézd! Ördög szarvak! Juj ezt te kapod. - sietett hozzám és a fejemre rakta - Illik hozzád.
-Hozzám? Mért? - kerekedtek el szemeim, miközben kezembe vettem a fejdíszt.
-Mindig rám szólsz!
-Ez nem igaz.
-De igen. Na de láttam még ott érdekes dolgokat. - fordult meg és visszaindult.
Lepakoltam cuccainkat, majd utána mentem. Pár dobozt arrébb raktam, így egy kis vár közepén ült le és kutakodott tovább. Egyszer csak megállt és lassan, megfontolva előhúzott valamit.
-Ez..... mi? - pislogott, majd megláttam, mit tart kezében. Egy korbács volt az - Ezt... mért? Hogy? Kitől?
-Őőőőőő. - egyből beindult a fantáziám. Mennyi mindent lehetne azzal csinálni.... - Ezt inkább add ide! - vettem ki kezéből, majd elkezdtem jobban szemügyre venni a tárgyacskát.
-Omg hyung! - vett elő egy.... el sem hittem.... SZÁJPECEK?
-Úristen Kook, ne kutakodj ebben tovább! - kaptam ki azt is kezéből, miközben a  korbácsot magam mögé dobtam.
-Ez egyre jobb! - kotorászott tovább.
-Nem Kook, ez nem jó! Milyen elmebeteg küld ilyeneket? - néztem a dobozba.
-Az aki küld harisnyakötőt is. - vigyorgott, miközben egy rózsaszín kis legényfogóval kezdett játszadozni.
-Inkább ezt átnézem én. Te menj másikhoz jó?
-Mért? Ezt élvezem a legjobban. - vágta hozzám a ruhadarabot - Omo nézd! Lovaglópálca! - húzta elő az említett dolgot is.
-Mondom, ez nem neked való doboz. - néztem rá, miközben arcomat csapkodta vele - Ez most hagy abba!
-Látod? Megint rám szólsz! - tért át nyakamra, de csak gyengéden folytatta, mialatt mosolya egyre szélesebb lett.
-Kook!
-Mi az? Tök izgató ez a cucc. - húzta végig nyakam vonalán, miközben mosolya fokozatosan eltűnt arcáról, én pedig ledöbbentem.
-Mi izgat téged ebben?
-Hogy..... olyan hangja van, amilyen. - ért a pácával pólóm pereméhez és alsó ajkába harapott, mialatt végig a bőrömet simító tárgyat követte szemeivel.
-Mi jár a fejedben? - kérdeztem a lehető leghalkabban. Reméltem, hogy nem az, ami az enyémben.
-Hát.... nem is tudom. - billentette oldalra fejét, miközben tovább birizgálta nyakamat.
-Nagyon rossz vagy, ugye tudod? - tettem le a játékszereket kezemből és megfogta a pálcát.
-És akkor most megbüntetsz? - emelte vissza fejét, majd találkozott tekintetünk.
-Lehet - húztam ki kezéből a lovaglópálcát, ő pedig közelebb mászott hozzám - Mi van kicsi maknae?
-Tervezgetem, hogy mi lesz veled.
-Velem? El vagy te tájolva.
-Pedig te vagy a szendébb. - kúszott még közelebb, így már alig voltak pár centire ajkai az enyémektől.
-Azt csak hiszed. - csaptam fenekére a pálcával, mire feljebb emelkedett és halkan felnyögött. Istenem! Ezt hallani akarom még!

-Így fura hangja van. - hunyta le szemeit látható zavarában.
Nem bírtam tovább nélküle. Túl édes volt, ahogy minden gátlását félredobva, tulajdonképpen megkért, hogy fenekeljem el. Megmarkoltam pólóját és csak egy kicsit rántottam magamhoz, de ez is elég volt, hogy megízlelhessem ajkait. Kicsit sem ellenkezett sőt, inkább csak egyre jobban behódolt nekem, ahogy nyelveink harcot vívtak, de végül az ő szájában kötöttek ki. Feltérdeltem, majd lassan sarkaira kényszerítettem. Mialatt faltuk egymást, megszabadultam a pálcától is, és elkezdtem vetkőztetni áldozatomat, aki időközben belenyögött csókunkba. Nem hittem el mit teszek, de nagyon élveztem és ő is, ezért fel sem merült, hogy megállok. Levettem pólóját, majd áttértem nadrágja övére. Segített nekem és felállt, megszakítva ezzel csókunkat addig, amíg levette magáról farmerjét, én pedig messzire hajítottam felsőmet. Önként mászott ölembe, mialatt legeltettem tökéletes testén szemeimet. Amint ráült a már kemény férfiasságomra, felmordultam és ezúttal kezemmel csaptam fenekére.
-Még mindig nem az igazi. - jegyezte meg.
-Haaahhh! Túl sokat beszélsz. - néztem magunk mellé, majd felkaptam a szájpecket.
-Hyung.... - szólt halkan, amint meglátta, hogy a kis piros labdát emelem szájához.
-Ááááá. - tátottam el számat, majd újra lehunyt szemekkel, követte példám - Így csak azokat a vadító nyögéseid fogom hallani. - igazítottam meg rajta a kis kelléket.
Mivel már nem élvezhettem csókjait, így nyakra tévedtem, miközben  egyre erősebben markoltam fenekét. Bőre egyre pirosabb lett, ahogy nyögéseitől, simogató kezeitől forrósodott vérem, és nem bírtam türtőztetni magam, megharaptam. Kezeit mellkasomra kapta, közben egy fájdalmas elnyújtott nyögéssel próbált eltolni. Elkaptam csuklóit és egy kezembe fogtam azokat, majd tovább haladtam lefelé. Mellbimbójához érve tényleg elvesztettem minden kontrollomat. Az a nyüszítés, ami feltört torkából mikor még csak nyelvemmel cirógattam, volt az utolsó döfés józan eszemnek. Hirtelen ráharaptam az érzékeny részre, mire újra ficánkolni kezdett. Élvezkedő nyögéseket hallatott annak ellenére, hogy szabadulni akart. Megelégelve küzdését, a földre ültettem, felálltam és körbenéztem még a dobozban.
-Mit kereselhh? - lihegett, de meg is találtam amiért mentem. Csak reméltem, hogy lesz, de szerencsém volt.
-Ne vedd ki azt a szádból! - tértem vissza hozzá, mire engedelmesen visszahelyezte fogai közé a labdácskát.
Mögé ültem és kezeit hátrafogtam, majd összekötöztem azokat a kötéllel, amit találtam.
-Valaki nagyon azt akarta, hogy ilyeneket játszunk. - súgtam fülébe, miközben szorosra húztam a kötelet csuklói körül és újabbakat nyögött.
Ledöntöttem a földre, hogy le tudjam róla húzni boxerját, amin keresztül már tisztán kivehető volt mérete. Ahogy eldobtam alsóját, eszembe jutott a pálca és hogy mennyire odavolt érte. Kezembe vettem, majd végigsimítottam vele immár csupasz testén. Lihegve szemlélt engem, olykor apróbbakat nyögve, de amint péniszéhez értem, hosszan sóhajtott és hátra csapta fejét. Iszonyatosan tetszett neki, én pedig tovább akartam fokozni élvezetét, ezért olyan gyengén ahogy csak lehet, rácsaptam férfiasságára. Elnyújtott nyögéssel reagált, miközben újra rám nézett. Miközben tovább simogattam a pálcával merev részét, olykor megmozdult, és abban a pillanatban mindig hallhattam Kook édes hangját. Ahogy másodszorra kicsit erősebben csaptam az érzékeny területre, újra nyüszített, akárcsak egy kiskutya. Ez felkeltette az érdeklődésemet, hogy hogyan reagálhat arra, ha azt teszem amire először kért. Felsegítettem, négykézlábra térdepeltettem, és vállaival a földön támaszkodott.. Gyorsan megszabadultam nadrágomtól, miközben ő engem szemlélt. A kis piros labdáról már csöpögött nyála, ami a kéjtől felgyülemlett szájában, és jobb ötletem támadt a fenekelésnél, de akkor is nagyon kíváncsi voltam. Ezért rácsaptam a pálcával csupasz fenekére, amivel a várt hatást értem el. Olyan szenvedélyesen nyögött fel, mint addig még soha. Nem gondoltam volna, hogy ennyire fogja élvezni, de azt sem, hogy én is. Újabbat csaptam hamvas, formás hátsójára, ő pedig megint érzékeltette, mennyire tetszik neki a dolog. Szabad kezemmel kénytelen voltam saját férfiasságomra simítani, mert a hangoktól már nem bírtam a szűk boxerban egyedül. Tovább fenekeltem, olykor pedig végigsimítottam újra péniszén, így sikerült lassan az őrülete kergetnem. Ám hangos nyöszörgéseitől én is kezdtem becsavarodni. Utoljára hatalmasat csattant a pálca Kook hátsóján és újra nyüszített. Kikészültem. Túlságosan hiányzott már, így szabaddá tettem kezeimet, felsegítettem a kis maknaet, majd sarkamra ültem. Kivettem szájából a labdát, amiről már vékony nyálcsíkok lógtak, és mélyen megcsókoltam. Faltam szinte, miközben bele-bele nyögött számba. Túlságosan feszültem már, ezért elengedtem nyelvét és kicsit hátrébb kényszerítve őt, letoltam boxeromat amíg tudtam. Nem is kellett ráerőszakolni a dolgot, mert azonnal tudta mit szeretnék. Ölembe hajtotta fejét és sikamlós ajkai közé vett. Hátraejtettem fejem, ahogy megéreztem nyelvét péniszem körül. A fellegekben jártam, miközben rajtam munkálkodott. Lassan kezdett annyira a szájába engedni, hogy torkát is megéreztem, de nem maradt sokáig olyan mélyen. Engem viszont csodás érzés járt át ettől, így tincsie közé túrtam, majd lenyomtam kicsit fejét és pár pillanatig tartottam, aztán elengedtem. Megremegtem a kellemes forróságtól, amit Kook nedves szája nyújtott nekem. Meglepően jól viselte a dolgot, így többször is megismételtem, amíg csak bírta. Számtalanszor érte el makkom torka kezdetét, és legalább ugyan ilyen sokszor szívott nagyot lüktető farkamon. Elképesztően jól csinálta, mindaddig míg már úgy éreztem, hogy ha nem váltunk gyorsan, akkor száját fogom megtölteni nedvemmel. Ezért felhúztam magamhoz, megcsókoltam, majd elterültem a földön és férfisságom fölé vezettem. Hátrakötözött kézzel térdelt felettem, miközben végigsimítottam combjain és felnéztem rá. Szája szélén kifolyt nyála, meg azok a ködös tekintetek meggátoltak abban, hogy gyengéd legyek. Csípőjére fogtam és minden előkészítés nélkül kezdtem behatolni. Ajkai még távolabb kerültek egymástól, miközben fájdalmasan sóhajtozott, majd mikor már egyre kevésbé tudta elviselni feszítő péniszemet, rám feküdt. Nyakamba temetkezett, mialatt továbbra sem álltam meg, csak mikor már tövig elmerültem benne.
-Ahh... hh Jiminehh.... fááájhh. - nyögdécselt fülem mellől.
-Csendben csak. Messze a szájpecek. - vigyorogtam kicsit oldalra fordítva fejem, de nem nézett rám. Csak összeszorította szemeit és lihegett - Lazíts! - csaptam fenekére és egy aprócska kéjes nyögést hallatott - Úgy-úgy.
Megharaptam nyakát, majd fülcimpáját kezdtem marcangolni, miközben fenekét markoltam és olykor rácsaptam. Már az én kezem kezdett fájni, de ő továbbra is élvezte.
Hamar meguntam a tétlenséget, ezért megmozdítottam őt magamon, amitől azonnal szóra nyitotta száját.
-Nehh! Még egy kicsithh.... nhhh - egyenesedett fel - fájhhh.... Jiminehh! - szólt rám, de mintha meg sem hallottam volna, folytattam.
Olyan szűk volt, hogy nem bírtam leállni. Lélegzete akadozott és lassan kezdtek nyüszítése kéjes nyögésekké alakulni. Felültem hozzá, miközben már magától lovagolt merev részemen, majd megállt egy kicsit, míg fogaim közé vettem egyik érzékeny bimbóját, és meglepetten felnyögött. Másik kezemmel is izgattam, de az hamarabb elvándorolt érzékenyebb területre. Lassan kezdte mozgatni csípőjét újból, én pedig csókokkal és harapásokkal haladtam felfelé. Mindenhol megízleltem ahol csak elértem, majd erősebbet haraptam nyakába, mire ő gyorsított. Péniszét kezdtem simogatni, majd ütemesen húzogattam rajta kezemet. Már nem volt egy pillanatra sem csend a szobában, mert édes nyüszítései és mély mordulásaim megtöltötték azt. Ahogy mélyen beleült miden alkalommal férfiasságomba rájött, mi a legjobb szög számára, így igyekezett csak úgy mozogni ahogy neki tökéletes.
-Haaaaaah..... Jimineee.... én....... nem bírom márhh! - csapta hátra fejét és megremegett, miközben markomba folyt édes nedve.
Lassítani akart, de nem hagytam neki. Belemozogtam még ringatózó csípőjébe és szabad kezemmel jobban magamra húztam, így viszonylag hamar, mély lökések közepette robbantam belé. Nagyot mordultam fülébe, majd kíméletlenül megharaptam. Továbbra is hátrakötözött kezei miatt pedig, nem tudott ellenállni.

-Na! - csattant kezem csupasz fenekén - Ne ficánkolj!
-Csakhhh..... ez már nem esett jól. - válaszolt halkan.
-Hmm.. láttam még ám abban a dobozban pár dolgot, ami lehet tetszene neked. - mosolyogtam és tekintetét fürkésztem, amit sikerült is elkapni, mihelyst mondatom végére értem.
-Mi? - pislogott.
-Van egy napunk Kookie. Használjuk ki! - simogattam meg péniszét és halkan sóhajtott.
-R..... rendben. De éhes vagyok.
-Van egy ötletem mit fogsz ebédelni. - szárnyalt tovább a fantáziám.