Jimin hagyjál már! (30)

Na király.Most kell valami amivel Fannit holnap összeszedem.Elég nehéz lesz, mert szerintem a kis szabadidejét is az exére fordítja.De valamit csak összehozok.Szükség megoldásában ász vagyok.

Másnap reggel Jin ébresztett.
-Héj!Te mit csinálsz! - mordultam rá még félálomban, ahogy felkapott.
-Még van fél óránk.Azt velem töltöd!
Nagyon álmos voltam, úgyhogy csak kapaszkodni próbáltam, de az sem ment igazán, amíg eszembe nem jutott a telefonom.
-Telefonom?
-Itt van a kezemben. - mutatta.
Ezt leellenőrizve, úgy döntöttem, hogy visszaalhatok arra a fél órára.Szóval lehunytam a szemem még útközben és élveztem, hogy Jin hordoz.Óvatosan rakott le az ágyában, majd arrébb túrt, hogy ő is elférjen.Én csak élveztem a kis puha fekhelyet.Az enyém ehhez képest szöges ágy.Az pedig, hogy Jin hozzám bújt csak még kényelmesebbé tette.Átöleltem, ahogy szoktam és hallgattam, ahogy dobog a szíve. Ezt a ritmust imádom, és persze azonnal vissza is aludtam tőle.Félálomba még éreztem, hogy birizgálja a hajamat, de nem tudtam viszonozni a cirógatást.Sokáig dolgoztam, álmos voltam.

Alig hallottam a telefonomat és nem is arra keltem.Jin felpattant, ahogy megszólalt, és valahogy le is verte.Ezért utána nyúlt, amitől viszont lemászott az ágyról, én pedig lecsúsztam róla.
-Jahj!Neked is szép reggelt.
-Ne haragudj! - mászott vissza hozzám és megölelt - Csak ez a sz*r. - szorongatta a telefont.
-Annak köszönheted, hogy itt vagyok....részben.Na adjad!Megyek is dolgomra.Te még pihenhetsz.
-Felkelek veled! - jött utánam.
Kifelé menet a szobából Jimint hallottam.Karját felém nyújtotta és megpróbált felkelni, de nem sikerült neki.
-Fanni... - zuhant vissza a párnájára.
Jahj megint emlékeztetett.Megígértem neki, hogy odahívom ma a stúdióba, de hogy hogy, azt még nem tudom.Reggel erről is beszélgettem Jinnel.Kellett valami ötlet, viszont neki se jutott semmi jó az eszébe.Nem túl kreatívak ilyen téren.
Reggelivel keltettük a fiúkat és minden a szokásos rendben ment, kivéve azt, hogy Jimin végig engem nézett.
-Nem felejtettem el!
-Remélem is. - hunyorgott.
Jaj istenem, de fárasztó tud lenni.Jó mindegy!Akkor egy boltot még be kell iktassak.

Még induláskor megkérdeztem tőle a kocsiban a részleteket.
-Gondolom többször is akarsz találkozni vele ugye?
-Igen.
-Akkor most csak egy valamit adj neki.
-Mondjuk a nyelvedet. - szólt bele Jin és rám nézett.
Máris hiányozna neki?Hisz nem volt olyan sok nap amit e nélkül töltöttünk.Azt hiszem kezdhetek félni.
-Nem!Azt semmi kép. - néztem Jinre és grimaszoltam - Rózsa vagy csoki?Vagy nem tudom.Ha van esetleg jobb ötleted hallgatlak.
-Szívecskés plüss! - ujjongott
-Na azt biztos nem!Egyéb?
-Óóóóóó - szomorodott el.
-Jó akkor vigyél neki ma csokit.Az nem olyan nyomulós.És akkor itt meg is állok. - kanyarodtam be egy bolthoz.
-Sietünk fiúk!Nem fogtok elkésni! - szóltam hátra, miközben kiszállt Jimin - Jin!Zárd be a buszt.Ott van a kis lakatos gomb.Ne legyetek itt védtelenül!
-Én nem mehetek? - nézett rám.
-Most nem.Sietni akarok. - szálltam ki és becsaptam az ajtót.
Elég nekem az, hogy egy szerelmes kis galambot kell kísérgetnem az ajándék részlegen.Egy másik csak még jobban hátráltatna.

Rohantam Jiminnel.Illetve próbáltam, de nagyon válogatott.Hiába mondtam neki, hogy szeret minden csokit, csak menjünk már, nem hallgatott rám.Még a formája is fontos volt.Istenem!Hisz ez csak egy csoki!Nem ezen fog múlni.Na mindegy.Nem nagyon tudtam ellene mit tenni, így csak várhattam.Legalább az önkiszolgáló kassza segített, de leállt a virágosnál ajándékszatyrot nézegetni.
-Jimin!Ha nem jössz, itt maradsz! - tettem csípőre a kezemet.
-De de de.....kell ilyen is!
-Nem kell!Ez csak egy csoki!Gyere már! - cibáltam el a kirakatból.
Nagy nehezen betuszkoltam a kocsiba és rohantunk tovább.
-De ma nem menekülsz!? - hallottam Jint.
-Remélem nem arra gondolsz, ami most az eszembe jutott! - pillantottam rá fél szemmel és mosolyogtam. Ennyire hiánya lenne?
-De!De nem várom meg, hogy hazaérjünk. - vigyorgott ő is.
Na király.Egy szerelmes hülye, meg egy kanos barom.Szép napot!

Ahogy odaértünk a stúdióba alig pakoltam le, Jimin máris ott volt.
-Na mikor hívod? - izgatott volt.
-Hát nem most.
-De mért?
-Jimin, nyolc óra van!Neki kötetlen a munka ideje.Lehet még alszik.Majd tízkor jó? - néztem rá értetlenül.
-Jóóóóó. - kicsit nyugtatott magán - De ne felejtsd el!
-Hidd el, nem tudom elfelejteni. - kezdtem kicsit nevetni.

Végre leültem dolgozni, a fiúk meg folytatták a munkákat.Hallgattam a szép hangokat és Kookie néha odajött, mert új játékot szerzett, de nagyon angol volt, így én magyaráztam.Már amennyire értette azt.De előrébb volt egy pindurit velem.Azért ő annyival jobb volt, hogy hagyott dolgozni és kivárta a sorát.Kedves tőle.Nem olyan, mint Jimin vagy Jin.Ők mindig azonnal letámadnak, nem foglalkoznak vele, hogy épp mit csinálok.Persze a mai nap sem telt el sokáig a kis Jin nélkül.Odabújt mellém és nézte mit csinálok.Mikor már kezdett idegesíteni, szóltam csak hozzá.
-Nem zavarok?
-Nem.
Forgattam kicsit a szememet és elgondolkoztam.Illetve vártam, hogy kapcsoljon.
-Te viszont nagyon tudsz zavarni. - néztem rá.
-De most látom van időd.
-Mert?Ezt meg honnan veszed?
-Felnéztél a laptopodról. - vigyorgott.
-Jah bocs! - kacagtam kicsit - Mit szeretnél.
-Ó - mosolygott sunyin - Tudod te azt. - megcsókolt.
-Itt nem!De ezt már mondtam, szerintem.Vagy csak akartam? - néztem fel, ahogy kutattam emlékeimben.
-De akkor is lesz ma.Itt.....és most. - nevetett kicsit - Na jó nem most, de minimum ma.
-Ja igen álmodozz csak.Na szia! - toltam el - Dolgoznom kell.
Fejét csóválva visszament és tudtam folytatni amit elkezdtem.De picit aggódtam amikor pisilni kellett. Ha most felállok és kimegyek, Jin tuti fog jönni utánam.Viszont akkor még annyit dolgozok, amennyit kibírok. Hát nem sokáig tartott, de az utolsó e-mailt még pont be tudtam fejezni.
-Húúú pis pis pis! - pattantam fel és ki siettem.
 Láttam szeme sarkából, hogy Jin is jön, de gyorsan eltűntem a wcben.Amikor pedig végeztem, körülnéztem kis sunyin, mielőtt elhagytam volna a mosdót.Jin sehol sem volt.Furcsálltam is.Óvatosan indulta vissza amikor hátulról elkapott.
-Te milyen csöndben tudsz sétálni! - nyögtem oda neki ahogy a falhoz nyomott.
-Muszáj, ha ennyire elutasítasz. - csókolt meg azonnal.


Jimin POV

Ahogy lement a mai részem, kijöttem a mikrofon mögül és Franciskát kezdtem keresni.De eltűnt míg bent voltam.
-Hol van Franci? - kérdeztem a fiúkat.
-Mi? - nézett rám Namjoon, majd körbepillantott - Ja, nem tom. - nézett vissza telefonjára.
-Wcre rohant.De ment vele Jin is. - nyögte oda nekem Hoseok.
-Te így számon tartod?
-Nem én!Mi! - mutogatott magára és V re, aki vigyorgott.
-Ohh.Ennyire érdekesek lennének?
-Nem, csak cukik. - mondta Hoseok.
Legyintettem rájuk és Franciska után indultam.Már elmúlt tíz óra, de biztos, hogy nem hívta még Fannit.
Körbejártam az egész stúdiót, de sehol sem találtam őket.Ott is voltam ahonnan indultam, hátha közben elkerültük egymást, de nem.Egy helyen nem jártam csak, de oda nem is akartam volna utána menni.Viszont idegesített, hogy megígérte és így figyelmen kívül hagyja amit mondott.Szóval bementem a női mosdóba is. Lihegést hallottam, de meg sem fordult a fejemben, hogy mi lehet ez, csak megörültem, hogy megtaláltam.
Benyitottam a wckhez és egy félmeztelen Jint meg Franciskát találtam.
-Jimin! - szóltak rám mindketten - Mit keresel itt?!
Egy pillanatra elakadt szavam.Nem akartam őket zavarni, de felbátorodtam.
-Te mit keresel itt Jin!És mikor hívod Fannit Franciska!? - mordultam rájuk.
-Legalább a szemed takard el!Ha nem látnád nincs rajtam melltartó! - takargatta magát.
-Hál'istennek! - nézett rá Jin és újra meg akarta csókolni.
-Emberek itt vagyok!Ne folytassátok már előttem, mert nem érdekel!Hívd fel Fannit!Utána befejezhetitek.
-Mi folyik itt voaaaaaaaaaaa! - jelent meg Hoseok és V.
-Mi a szösz, kupak tanács van itt? - fogta a fejét Franciska.
-Fiúk!Kicsit magunkra hagynátok kérlek? - nézett ránk Jin és Franciskát ölelgette.
-Ezt nem hagyjuk ki, hová képzelsz! - mondta V és nevetett.
-Csak hívja fel Fannit és kizavarom őket. - ajánlottam alkut.
Jin felé fordult és a telefont kezdték keresni.Annyit értettem, hogy azt mondta a nadrágjában van.
-Mi nem láthatjuk a mellbimbód? - szemtelenkedett V.
Franciska szava elakadt, mert annyi mindent akart egyszerre mondani.Csak grimaszolt és láttam, hogy ezernyi kérdésre mozdul a szája, de egyet sem tesz fel.V meg Hoseok csak ott nevetett.
-Na meg vannak? - jelent meg Kookie is - Ó!Műsor is van?! - kezdett ő is vigyorogni.
-És te meg, hogy kerülsz ide! - mutogatott Franciska az e egyik kezével., miközben Jin még mindig a telefont kereste.
-Siettem. - nevetett - Nem, amúgy téged kerestünk.
-Meg van!
-Köszönöm.És milyen indokkal hívjam?
-Hogy a fiúk beszorítottak a wcbe és mindjárt......2-4-5-en meg....tudod te azt. - vihogott Hoseok.
-Jin! - nézett rá aggódóan.
-Csak fenyegetőzik.Nem merné.
-Hát figyelj!Te egyedül vagy.
-Én megvédem. - pillantott ránk Jin.
-Jó akkor ketten vagytok.Még mindig vezetünk.
-Hagyjuk már!Hívd ide és kész!
-Jaaaahj várjatok!Had találjak ki valamit, csak csend legyen!Te meg nehogy eleressz! - húzta vissza magához Jint.
Pár perc kellett és telefonált is.Nem értettem milyen indokkal, de utána rám nézett.
-Lassan itt lesz.De addig meg szeretnénk ezt befejezni.Szóval sziasztok! - legyezgetett minket kifelé.
-Jól van akkor. - fordultam meg - Na srácok vége a mozinak! - terelgettem kifelé mindenkit.
-Ne már!Legalább had nézzük! - nyavajgott Kookie.
-Mi van? - néztem rá, ahogy ráncigáltam az ajtóhoz.
-Hoseok ötlete volt!
-Ja perszeeeeee.Na kifelé!


(Folytatjuk! :D)