A következmények (34)

Én innentől nagyon hallgatóztam és figyeltem mindenre.Nem kell még egy bunyó!

Berontottunk a lakásomba és az ajtóban kiesett minden a kezemből.
-V!Pakolj be a hűtőbe! - parancsoltam rá, majd a fiúkkal foglalkoztam - Ti pedig azonnal üljetek le! - kaptam el mindkettőt és a hálómba rángattam őket.Nem nagyon van más ülőalkalmatosság nálam.
-Mi történt?  - kérdezte V és ahogy meglátta Sugat, azonnal elkezdett koreaiul beszélni.
Mindenki azonnal megjelent.A fiúkat ugrálták körbe és csak az aggódást tudtam kivenni szavakból.
-Engedjétek őket leülni! - zavartam félre mindenkit.
Az ágyhoz rángattam őket és nagy nehezen leültettem mindkettőt, majd a konyhába indultam kötszerekért.Jin jött utánam.
-Te jól vagy? - fogta meg a kezemet útközben.
-Persze persze.
-Suga azt mondta az előbb, hogy téged is megütöttek. - álltunk meg a konyhában és kutakodtam.
-Jaj dehogyis!Akkor most nem itt lennénk szerintem.Hohóóó megvan! - találtam meg a nagy elsősegély dobozomat.
-Utálsz?
-Mért tenném?
-Csak, hogy ennyire lerázol. - jött megint mögöttem.
-Sugáék megsérültek - fordultam hátra - most velük foglalkoznék, ha nem bánja őfelsége. - folytattam utam ő pedig csöndben maradt.
Arrébb zavartam mindenkit és Sugához férkőztem.Kookie mosolyogva mesélt.Büszke volt magára és Suga is.Na hát nem igazán rajtuk múlt ez a dolog.Örülhetünk, hogy ennyivel megúsztuk.
-Te jól vagy? - hallottam mellőlem Rapmont.
-Igen semmi bajom.
-De megütöttek.
-Nem igazán.Suga rosszul láttad. - néztem szemeibe.
-Pedig azt hittem.Annyira magyarázott az a gyökér.Ezért ütöttem meg megint.
-Igen azt nem kellett volna.Csak fenyegetett, hogy megüt, de nem tette. - nagyot sziszegett amikor a betadin elérte sebét.
-Jááááj ez csíp!
-Fertőtlenít.Ez kell!Jungkook!Te mosd meg a kezed!
-Oké! - pattant fel és a fürdőbe sietett.
-Valaki kísérje el.Nem tudom meddig van még ilyen jól.
-Rendben. - ment utána Jin.
Sugat foltoztam éppen amikor visszatértek, de még mindig jól volt a kis evil maknae.
-Mondtam, hogy nem az én vérem. - mutogatta nekem sértetlen kezét.
-Hát ez szuper.Öltözz át!Véres a pólód.Neked se ártana Suga.A szemed meg majd ne bántsd! - raktam rá az utolsó tapaszt.
-Jó jó!
-Nem kéne egyébként egy doki? - aggódtam
-Nem!Semmi bajunk.
-Ja látom. - húztam a számat.
-Jó, ez semmi.Ne aggódj, nem lesz bajunk. - nyugtatgatott.
-Majd meglátjuk még.Na akkor kértek egy kakaót?
-Igeeeen! - hallottam mindegyik hangját.
Összepakoltam és kimentem a konyhába.Jött velem mindenki, de Kookiekat a földre parancsoltam.Először sajnáltam, hogy nincs székem.Mindenki leült velük, csak Jin ácsorgott mellettem.
-Most már tudsz rám is figyelni ugye?
-Igen, csak nincs kedvem.Ha figyelemre vágysz felhívhatjuk a Grétát. - mondtam a szemébe majd folytattam dolgomat.
-Mondták Hoseokék, hogy utálod a csajt.De velem nagyon kedves volt.
-Hát persze.Hisz látta, hogy felém mozdulsz.
-Ezt meg, hogy érted.
-Úgy, hogy azért volt veled ilyen rohadt kedves, mert minden kell neki, ami az enyém. - dühödtem fel megint.
-De én csak a tiéd vagyok.
-Ja láttam.Főleg mikor etetted ott. - ráztam kicsit a fejemet.
-Te voltál az aki nem hagyta, hogy megöleljem. - magyarázott.
-Azért mert nem akartam, hogy rájöjjön mi van velünk.De persze nem jártam sikerrel.
-És ezért vagy rám dühös?
-Nem!Azért, mert utána le se tojtál.De ami rosszabb, hogy őt viszont a tenyereden hordoztad. - készültek el a kakaók - De ma este már volt épp elég izgalom.Ezt hagyjuk holnapra. - mentem el mellette és elkezdtem kiosztani.
Körben ültünk és iszogattunk.Meg beszélgettek a fiúk, miközben én smseztem az anyámmal.Nem tudtam, hogy merre jár, de még ébren volt és nem hívott.Biztos az nem alkalmas.Ő is azt javasolta amit én a többieknek.Menjünk dokihoz.Sajnos nem vihetem őket, ha nem akarnak menni.Reménykedünk, hogy az alap elsősegély tudásom elég lesz.Komoly bajuk csak nincs, ha meg lesz, az agyrázkódás lesz maximum.Azt meg hamar kiszúrom.
-Haaaaah! - hallottam Kookie hangját.
-Mi az? - kaptam rá tekintetemet.
-Most érzem mennyire fáj.Már azt is tudom, hova kaptam pofont.Jaj de fáj az arcom.Meg a kezem is. - vágott fancsali képet.
-Ja már én is érzem. - csatlakozott Suga.
-Akkor megnyugodott a szervezetetek. - másztam hozzájuk - Mutika hol fáj! - mentem először Kookiehoz.
Az arccsontjára mutatott főleg.Az mindkét oldalon.És az állkapcsa is nagyon fájt neki.Nem csodálom. Egyedül volt és elég nagydarab ellen ment.Bár szerencse, hogy már ennyire kigyúrta magát.Az most sokat segített rajta.A keze is nagyon fájt neki.Nem is használta inkább a jobbját.Lerakta az ölébe miután megnézegettem és megtapogattam.
-És te Suga? - másztam oda hozzá is.
-Hát főleg a szemöldököm.Bár ez nem újdonság.Meg nekem is azok amik Kookienak.Csak nekem mindkét kezem.
-Igen ezt gondoltam.Te többet kaphattál.Reggelre szép színesek lesztek.De majd szerzünk sminket, meg kenőcsöket és hamar elmúlik.Viszont a kezeteket már most bekötözöm. - felálltam és megint kötszerekért mentem.
Elkezdtem bekötözni először Kookie kezét és Jimin megszólalt.
-Hogy tudod ezt ilyen profin?
-Volt egy bunyós barátom még mikor fiatal voltam.Eléggé beletanultam akkor ebbe.Mindig sebesülten jött hozzám.
-Jó gyerek lehettél.
-Én az voltam.Csak vonzottak a rossz fiúk. - mosolyogtam rá és Sugához másztam.

-Na így.Ne nagyon használjátok a kezeteket most!Pihentessétek aztán reggel első megálló a DM.
-A mi? - kérdezte Hopei.
-DM.Drogerie Mark.Sminkért.Nagyon bocik lesznek reggelre, elhiheted.
-Boci?
-Foltos.
-Jajajaja. - kuncogott.
-Na amíg megisszátok szerzek matracot. - mentem az ajtóhoz.
-Segítsek? - jött utánam V.
-Ha akarsz jöhetsz. - furcsálltam, hogy nem Jin jött, de elég durcásnak tűnt ma este.

Felmentünk két emeletet, mert ott szoktak bulik lenni, és reméltem, hogy ezért matracok is lesznek.
-Helló Ádám!Bocs, hogy zavarok.Épp vendégeim vannak és nincs hol aludniuk.Tudnál adni néhány matracot.Csak egy éjszakára.
-Szia!Nem zavarsz még egy darabig nem alszok.Jah tudok adni.Most csak kettő van itt, de a szembe szomszédnak még vannak.Gyertek be ezekért aztán felkeltem őket.
-Köszi köszi, örök hála. - mentünk be és felkaptuk a két matracot.
Megvártuk vele amíg kunyerált másik hármat és segített lecipekedni.
-Ezt majd még meghálálom.Szólj ha bármi kell!
-Ó ez az én köszönetem.Amiért mindig megmentettél a zsaruktól.
-Jah, hangod bulikat csaptok.
-Néha lehet. - nevetett.
-Azért szólj, ha kell valami!
-Persze persze!Na sziasztok, jó éjt! - köszönt és el is ment.
-Helló! - hangzott kórusunk.

Szerencsére kaptunk pár takarót is tőle, mert ő fel van szerelkezve ilyesmikkel és nagy szíve is van.Így mindenki jól tudott aludni.Jin és Rapmon feküdtek az ágyamba, a többiek pedig szanaszét a földön.Minden ajtó nyitva maradt, hogy tudjanak beszélgetni, én pedig a fürdőkádamban aludtam.Azt mondták a bulis ismerősök régebben, hogy iszonyat kényelmes.Na most tesztelem!

Egész jól is aludtam, amíg egy rossz álom fel nem zavart.Megint bunyóztunk, ugyan azokkal.De most más is történt.A másik két csaj nem segített, inkább engem vettek kezelésbe.Most én is kaptam párat, de elég jól bírtam.Feltűnően jól.Ekkor jöttem rá, hogy valószínűleg álmodok.Meg akkor amikor simán leterítettem őket.Viszont mikor a második is elterült, a Kookieval küzdő srác egy kést rántott elő.Összeszorult a gyomrom és elakadt a lélegzetem.Elindultam feléjük de elkéstem és Kookiet leszúrták.Aki azonnal a földre rogyott.Engem elkapott a srác a hajamnál fogva és úgy húzott el tőle.Csak szemlélhettem, ahogy Kookie ott haldokolt.Majd megláttam Sugat is a földön, ahogy ketten rugdossák és ekkor már nagyon bőgtem.Azonnal fel is riadtam.Körülnéztem, hogy hol vagyok, majd mikor eszméltem, hogy otthon, kipattantam a kádamból. Kirohantam hozzájuk és felvertem mindenkit.
-Mi az? - bökte ki nagy nehezen a félálomban lévő Kookie, Suga pedig még mindig aludt, ahogy szorongattam.
-Annyira örülök, hogy nincs nagyobb bajotok. - bőgtem és még jobban ölelgettem őket.
Ők is átöleltek és mindenki odajött.
-Mi a baj? - kérdezte J-Hope.
-Rosszat álmodtam. - törölgettem könnyeim.
-Mit? - láttam álmos arcát, ahogy érdeklődik.
-Kookiet leszúrták és épp elvérzett.Sugat pedig a földön rugdosták ketten.
Ezt nem értették, de Rapmon fordított nekik.Mindneki ölelgetett minket, én pedig szép lassan lenyugodtam.
-Aludj velünk! - ajánlotta fel Suga - Szűk, de elférünk.
Most nem akartam visszautasítani.Kivittem takarómat és közéjük feküdtem.A matracokat széttoltam, hogy legalább én ne foglaljam a helyet, mert nekem jó a föld is.Suga ölelgetett ahogy elért, Kookie pedig a kezemet fogta.Mindenki kijött hozzánk aludni és bár tényleg nagyon szűkösen voltunk, de egy helyen. Mindenkiről tudtam, hogy itt van és semmi baj nem lehet.Így sikerült elaludnom és most nem vert fel semmilyen rossz álom.

Reggel halkan hallottam telefonom ébresztőjét.Mikor rájöttem, hogy ez mi, felpattantam.A telefont a fürdőben felejtettem és most gyorsan le kellett volna nyomnom.Kookien még átléptem, de elfelejtettem, hogy ott van Jimin, így hatalmasat rúgtam a hasába.
-Jaj jaj, bocsi! - de haladtam tovább és ráléptem J-Hope egyik testrészére, így most ő nyögött fel fájdalmasan - Ne haragudj! - fordultam felé és el is estem, egyenesen Vre - Ahjahaj bocsánat emberek! - másztam tovább a telefonomért.
Mikor lenyomtam visszamentem és már mindenki ébren volt.Bár ezt csak a nyöszörgésekből tudtam, meg abból, hogy Suga hangját hallottam a takaró alól.Biztos most int csendre mindenkit.
-Neked is jó reggelt! - hallottam a jajgató Jimin hangját.
-Istenem!Annyira sajnálom.Elfelejtettem, hogy itt vagytok.
-Észrevettük. - dörzsölgette J-Hope a lábát.
-Szóval arra léptem rá?
-Igen.
-Ahhhhh - hallottam Kookie halálhörgését.
-Na, hogy vagytok? - másztam vissza hozzájuk négykézláb - Mutasd az arcod! - húztam le róla a takarót.
Atyaég!Ahogy megláttam az arcát elkerekedett a szemem.Gyorsan kezéről is leszedtem a kötést, de az jobb állapotban volt.
-MI az? - kérdezte, ahogy arcomat nézte.
-Nagyon színes vagy.
-Fáj is.Még beszélni is rossz.
-Azt el is hiszem!Suga! - fordultam felé - Mutasd magad. - próbáltam leszedni róla a takarót, és egy kis küzdés után sikerült is.
-Nekem is fáj mindenem.
-Gondoltam.Pont ugyan olyan rosszul nézel ki.Kezed? - fogtam meg egyik kezét.
Leszedtük a kötést és neki csak a jobb keze volt egy kicsit rossz állapotban.A másik csak sajgott neki.
-Fejetek nem fáj?Nem szédültök?Hányinger?Emlékeztek a tegnapra?
-Várj! - néztünk Kookira, ahogy megszólalt - Te ki vagy? - kicsit aggódni kezdtem, de elnevette magát.
-Jaj, ne ijesztgess! - csaptam mellkasára
-De most komolyan!Hogy kerültünk ide? - szállt be Suga is, de ő is nevetett.
-Fiúk ez fontos! - néztem Sugára.
-Ez is! - kiáltott Kookie és lecsapott egy párnával.
-Héj!Nem is fáj semmid!
-De igen, csak ezt nem hagyhattam ki. - mászott felém párnájával.
-Ajeeeeee! - ütötte le őt J-Hope.
A reggeli ébredés végül egy párna csatába torkollott, és örültem, hogy nagyobb bajuk nincs.Csak rengeteg sminket kell majd szereznem, hogy annyira ne nézzenek ki rosszul, meg fájdalomcsillapítót.Ha még mindig fáj a beszéd nekik, akkor nehéz lesz felvenni az album többi részét.Meg azért a tánc is nehéz lesz így.Jaj de mozgalmas nap vár rám!


(Folytatás holnap!Yaoi és hentai oneshotok várhatóak! :D )