2015. február 2., hétfő

A kakaócsodám (10)

Jin POV

Annyi gondolat járt a fejemben és sajnos nyerésre az állt, amit nem lenne szabad megtennem.Lopni még egy csókot, itt mindenki előtt.

-Mi a helyzet? - érdeklődött, iszonyat fáradt hangon.
-Öhm.....végeztünk a tánccal mára és elfáradtunk.Mehetünk, ha gondolod. - pislogtam rá nagy szemekkel.
-Persze csak egy pillanat és indulunk is.Nektek mindenetek megvan?Ne hagyjatok itt semmit!Holnap lesznek még itt előttetek mások. - kezdett pakolászni.
-Még összeszedünk pár dolgot és mehetünk. - törte meg a kettőnk közötti kapcsolatot Rapmon.
Feltápászkodtam én is és elindultam a cuccaim felé, hogy összeszedjek mindent.Ekkor szembesültem vele, hogy J-Hope felvette az egészet.
-Add azt ide! - kiabáltam rá és nyúltam a kameráért.
-Nem nem hyung ez már a mienk! - menekült előlem.
V meg Jimin pedig segített neki.El sem hiszem milyen gonoszak velem néha.Ha ez a felvétel megmarad, bármikor felhasználhatják ellenem.Meg kell szerezzem!

Jin POV end

Jimin hangos kiabálására ébredtem, meg egy puffanásra.Mikor kinyitottam a szememet Jint láttam magam előtt térdelni.Valóra vált álom.Milyen cuki ilyen fáradtan is!Elképesztő egy srác.Érdeklődtem, hogy mit szeretne, majd közölte velem, hogy végeztek és mehetünk.Rendben.De mégis mennyit aludtam itt a sarokban?Már a laptopom is hibernálódott.Két óra biztos volt.Ahh!De nem használt, sokkal inkább rontott a helyzetemen.Még álmosabb vagyok, mint előtte.Így viszont nem merek vezetni.Míg Jin, úgy tűnik meg akarja ölni a fiúkat, én inkább intéztem egy hívást.Kellett egy sofőr helyettem ma estére.Nem kockáztatom más életét az én marhaságom miatt.Amint pakolásztam odajött Suga.
-Hogy vagy?
-Egész jól.Köszönöm kérdésed.De még nem tudunk elindulni.Ma nem én vezetek és meg kell várnunk a sofőrünket.
-Semmi baj.Elvagyunk, mint látod. - bólintott a küzdő tagok felé.
Namjoon épp próbált rendet teremteni a srácok között, míg Jungkook csak élvezte a kialakult harcot és hol az egyik félnek szólt be valamit, hol a másiknak.Bár nem értettem mit, mert koreaiul beszélgettek.
-Hah!Tényleg kényelmes itt! - ült le mellém.
-Hát még a sarokban.Minden oldalról kitámasztva.A legjobb. - mosolyogtam rá hulla fáradtan.
-Szerintem aludj vissza amíg nem indulunk.Ha úgysem te vezetsz, tök mindegy, hogy most visszaalszol-e vagy sem.
Igaza van.Nagyon álmos vagyok.Ledöntöttem a fejemet a vállára és azonnal visszaaludtam.

Legközelebb arra ébredtem, hogy nagyon hideg van.Alig tértem magamhoz, de éreztem, hogy mozgok.Valaki visz.Jimin volt az.Ugyan begöngyölt a takaróba,de így is éreztem a hideg estét.Az autóba már a saját lábamon szálltam be, előre az anyósülésre.Viszont a sofőr kicsit meglepett.
-Anya?
-Igen kislányom.A titkár szólt, hogy sofőr kell neked.Kíváncsi voltam mi a baj így én jöttem.Meg persze Ádám, mert szerencsédre épp ráért.Megint beteg vagy?
-Sajnos.De már voltam ilyen beteg és tudok dolgozni ne aggódj.
-Nem aggódok érted.Te tudod, mennyit bírsz.Ha kell valami csak szólj.Örülök, hogy nem kockáztattad meg, hogy te viszed haza a fiúkat.Felelőtlenség lett volna tőled.Na aludj amíg hazadoblak titeket! - indította a kisbuszt.
-Nem akarok már.Akkor nem fogok tudni felmenni a lakásba.
-Majd a fiúk felvisznek.Elvégre most is úgy kellett sorsolni, hogy ki hozzon ki. - mosolygott.
-Hmm.Nagyon kedvesek.
Próbáltam ébren maradni az úton és elég jól sikerült.Anya fenntartott.Beszélgettünk.Elvégre ritkán találkozunk, még akkor is, ha ő a főnököm.Az úton a fiúk is elaludtak így nagyon nagy csend volt a buszban.
Most nekem kellett őket felkelteni mikor odaértünk.
Az esti fürdés elmaradt.Ott maradtak ahova rakták őket.Én bevettem az esti gyógyszer adagom és hasonlóképpen kidőltem.Számoltam ezzel, így reggelre raktam időt, hogy tudjon mindenki kényelmesen zuhanyozni.

Megint elsőnek keltem, de most sokkal jobban voltam mint előző reggel.Végre!Érzem, hogy gyógyulok.
Főztem egy teát magamnak, ahogy szoktam, hogy meglegyen a reggeli koffein adagom.A fiúk még aludtak egy darabig, én pedig nagyon kapkodtam, hogy legyen egy kis csend míg a többi dolgom intézem.Sikerült is, de a tervezettnél előbb kelt fel Rapmon.
-Jó reggelt!Hogy-hogy magadtól keltél?Baj van? - érdeklődtem a laptopom mögül.
-Szia!Forgolódok már egy ideje és meguntam, hogy nem tudok aludni.
-Kérsz enni?Vagy előbb zuhanyoznál?
-Hát.....csinálsz nekem míg zuhanyzok?
-Persze, azért vagyok.Mit szeretnél? - álltam fel és mentem a konyhába.
-Hát.... mi van? - jött oda mellém.
Atyaég, de magas.Még sosem állt mellettem, ezért észre sem vettem, mekkora a különbség köztünk.
-Müzli, kakaó, melegszendvics, tojásrántotta, pirítós, hal......azt hiszem ennyi.
-Hűha!Várj egy kicsit, had gondolkozzak!..... - elmélkedett - Milyen az a melegszendvics?
-Hát rakok bele ilyesmiket - nyitottam ki a hűtőt és kipakoltam a felvágottakat - meg jó sok sajtot és van hozzá szendvics sütőm.
-Jó lesz az köszönöm.Akkor én addig zuhanyzok.
Besétált a fürdőbe, én pedig nekiálltam a szendvicsnek.Biztos vagyok benne, hogy az illatra fel fog még kelni valaki, így nem fogok elpakolni.
Igazam is lett.Az illatra egy J-Hope jelent meg a nappaliban.
-Neked is csináljak ilyet? - mutattam szendvicsekre, amit már Namjoon majszolt.
-Hát nem tudom.Az illata nagyon jó, de az íze is?
-Szerintem elég jó lett. - válaszolt helyettem Rapmon.
-Hát...akkor jöhet nekem is kettő.
-Rendben.Mire lezuhanyzol kész is lesz.Igen, ez egy célzás akart lenni, hogy mozgás. - mosolyogtam rá.
Szót fogadott és bebotorkált a fürdőbe.Szuper ez a reggel!A gyógyszerekkel már majdhogynem teljesen jól vagyok, a fiúk pedig maguktól kelnek.Lehetne jobb ennél?J-Hope után V is felkelt és leadta a rendelését.Őt is rávettem, hogy addig zuhanyozzon le, és mint a jól nevelt gyerekek, engedelmeskedtek.Na ilyen olajozottan is rég ment valami.Visszaültem az asztalhoz a laptopom elé és a kockuló Rapmon beszélgetős kedvében volt.
-Látom jobban vagy.
-Sokkal!A gyógyszerek csodákra képesek.
-Pedig tegnap este még úgy versengtek a srácok, hogy ki vigyen ki az autóhoz.Szerintem reménykedtek benne, hogy ma is küzdhetnek a kegyeidért.
-Jah igen, anyum mesélte útközben, míg aludtatok. - nevettem kicsit, de zavarba estem.Ennyire kelendő lennék?
-Pedig annyira reméltem, hogy én fogok győzni. - szállt be a beszélgetésbe a reggeliző V - De nem volt most szerencsém.
-Hát én is vesztettem. - kommentálta Hoseok.
-Reméljük ma mind a hárman szerencsések lesztek, mert ma Plate King forgatás. - vigyorogtam rájuk.
-Én jól viselem a büntetéseket. - nyelt egyet V.
-Jah persze. - nézett rá hitetlenkedve Namjoon - Szerintem J-Hope tudna erről mesélni.Elvégre....köztetek csattant el egy csók.
-Jaj tényleg! - törtem ki hangos nevetésben.
-Na jó, ezt inkább hagyjuk, ha lehet. - tette le V az utolsó szendvics felét.
-Igen, szerintem is. - fancsalodott el Hoseok.
-Mi van, elment az étvágyad, kis alien?  - nevetett velem Namjoon.
-Örökké bánni fogjuk azt a dolgot. - néztek egymásra a fiúk.
-Na majd én elfeledtetem veletek.Iszok egy kakaót, és ha megtetszik, csinálok nektek is.Szerintem ilyet azért ritkán láttok, mint amilyet össze tudok hozni. - erőt vettem magamon, hogy abbahagyjam a nevetést és a konyhába indultam.Közben szemügyre vettem a telefonomat is, hogy ma még csak sms-ek és e-mailek jöttek.Semmi csörgés.Érdekes.
Elkezdtem összerakni a kakaómat, a fiúk pedig körbeálltak.Hideg tejbe nagy adag kakaópor, majd ebbe vanília fagyi.Nyomtam a tetejére jó sok tejszínhabot, amit megszórtam kakaóporral , meg kis csokidarabokkal, meg színes cukorkákkal.
-Na kinek csinálhatok még? - néztem rájuk.
Hát, ahogy elnézem mindenkinek.Láttam az arcukon, hogy megkívánták.
-Enyém az első! - kapta ki a kezemből V a prototípust.
-Hé, ne legyél mohó, adj nekünk is belőle amíg a miénk elkészül! - szólt rá Rapmon.
-Én kérhetek bele a tejbe ilyen csokit is? - mutogatott Hoseok a csokidarabokra.
-Persze, olvaszthatok bele.Szoktam is, csak annyira zavarba hozott az, hogy itt álltok, hogy elfelejtettem.
-Úúúúú akkor nekem olvassz bele.Ez már magába is finom, biztos a tejben is nagyon finom lesz. - nyammogott a csokin, amit ki is kaptam a kezéből.
-Én is, én is! - tért vissza V
-De neked már ott van a kezedben, nem kérhetsz még egyet! - szólta le Rapmon.
-Akkor neked adom.
-Nem kell, én is kérek bele csokit.
-Akkor azt majd megiszom én. - vettem ki a kezéből a már félig elfogyasztott kakaót.
Elkezdtem csinálni a többi és nem győztem kikapkodni a kezükből a csokit.Felzabálják itt nekem mielőtt elkészülnének a remekműveim.Közben jókat kuncogtam magamban a gyatra angoljukon.Nagyon kis aranyosak, amikor próbálkoznak.
-Aaaaah ez nagyon finom!Ilyet kéne minden reggel csinálnod.Kérj bármit megteszem, csak had ihassak ilyet mindennap. - hálálkodott V
-Csinálok én, ha kértek, csak szóljatok.Viszont fel kell keltsem a többieket.Addig egyetek csak.
Namjoon csak hümmögött, de Hoseok utánam rohant.
-Ne menj el, ó nagy hercegnőm! - térdelt elém - Hálám jeléül fogadd el tőlem ezt a a kihagyhatatlan csókot! - pattant fel és húzott magához.
Nem is tudtam, hogy hirtelen mit reagáljak.Ez most lesokkolt kicsit.Az idő belassult és éreztem ahogy J-Hope kezei köré kerülök.Ahogy végigsiklik a hátamon a bal keze, a jobb meg szorosan megfogja a csípőmet , közben pedig ledönt, mint a filmekben.Te jó ég!!!Ilyenben még nem volt részem!Ijedtemben átkaroltam a nyakát és éreztem, ahogy közeledik.Na most nincs menekvés!

:DDD

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése