Ne haragudj!Kérlek... (14)

A tökéletes teste pedig nem segít a helyzetemen.Túl jó, túl finom, túl erős......

Összepréselődtünk.Éreztem a vágytól fűtött teste melegét.A bőre iszonyat forró volt, szíve nem is doboghatott volna gyorsabban, izmai megfeszültek, ahogy magához húzott és egyúttal az ajtónak nyomott. Nagyon megkívántam.De még mennyire!Olyan rég volt alkalmam és most itt a lehetőség, a világ egyik legszexibb férfijával, aki csak úgy felajánlotta magát nekem.Nem bírok ellenállni.Még még még!!!
Ahogy megfeledkeztünk a külvilágról, és teljesen elvesztettük a maradék józan eszünket is, visszarántottuk egymást a valóságba.Én lenyúltam, hogy megszabadítsam törülközőjétől, ő pedig kikapcsolta a melltartómat.Ezt szinte egy pillanatban, mire mindketten meglepődtünk és megszakadt hosszú csókunk. Nagyon zavarban voltunk hirtelen mindketten.Csak egy pillanatra tudtam az arcát nézni, majd mellkasára hajtottam fejemet.Átkaroltam derekát és közben fogtam a törülközőjét.Jobb ha ott marad, ahol van.Könyökömmel pedig a saját melltartómat tartottam a helyén.Ő megtámaszkodott az ajtón és hangosan lihegett, akárcsak én.Még mindig nagyon meleg volt, és nagyon feszült.
Próbált pár nagyobb lélegzettet venni, hogy megnyugtassa magát, de csak a sokadikra sikerült.Kezeimből kivette a törülközőjét és újra megkötötte derekán.Megfogott és elhúzott az ajtótól, majd kikopogott és ki is szólt valamit.Már sokkal nyugodtabb hangon.Mielőtt kinyílt volna az ajtó, még megfogta az államat és adott egy utolsó csókot.Pont mint a filmekben.Az ajtó közben kinyílt, de nem hagyta abba.Lehet azért mert érezte mennyire tetszik nekem.
Kiment és Kookie meg Hoseok ott álltak az ajtóba, teljesen ledermedve.Nem tudtam mit mondani.Hol rám hol Vre néztek csodálkozva.V mondott nekik valamit, majd megismételte, már sokkal hangosabban és mérgesebben, és becsapta a fürdőszobaajtót.
Kellet pár perc, hogy tudjam folytatni a dolgomat, és közben végig azon járt az eszem, hogy ez most mi hogy mit miért?Nem tudtam hova tenni ezt az egészet.Annyira beindult, olyan jó volt ez az egész.Talán ha a többiek nem álltak volna itt, tovább megyünk.Jaj nem, nem szabadott volna, hisz én mást akarok.Ezek csak a hormonok, meg a hiány.De még is.....annyira jó volt.Ahhj, de kínzó most ez.

V POV

Csak egy gyors búcsúcsókot akartam adni neki.Egy elköszönő kis puszikát, hogy még egyszer utoljára kiélvezhessem.De ahogy reagált rá, azt nem bírtam megállni.Így is nehezemre esett befejezni és elhagyni a fürdőt.Pedig ahhj, de miket műveltem volna vele.
-Csukjátok be az ajtót, had fürödjön! - szóltam a fiúkra, de semmi reakció.
Megfordultam és láttam mennyire bámulnak.Visszaindultam, most már nagyon dühösen.Ne szórakozzanak velem!Elég volt mára!
-Mondom!Csukjátok be az ajtót, had fürödjön! - és becsaptam.
Ez után rohantam a szobába, hogy bocsánatot kérjek Jintől.Már lefeküdt, de nem olyan rég, még talán ébren van.Muszáj most bocsánatot kérnem, különben nem fogok tudni aludni.
-JIN HYUNG! - rontottam be a szobába, és felkapcsoltam a villanyt.
Mindenki felébredt hirtelen, és nagyon idegesek lettek, amiért nem hagyom aludni őket.
Jin hyung bocsánatot kell kérjek!Én nem akartam, - térdeltem le az ágya mellett - de Kook és Hoseok bezártak engem és addig nem engedtek ki, amíg meg nem csókoltam, és tudod milyen ritkán látunk nőt közelről.A többi csak jött magától, de még időben abbahagytuk, nem történt semmi egyéb.Kérlek bocsáss meg! - könyörögtem az álmos Jinnek
-M-M-Miről beszélsz te?Hova zártak be?Kit csókoltál te meg?Mivan?
-A fürdőbe zártak be, míg Franciska bent volt.
-MIVAN? - nagyon ideges lett.
-Ne haragudj kérlek, én tényleg nem akartam.Hoseokék zártak be.
-Igen, ez igaz, ne őt büntesd mi voltunk a hibásak.Csak viccnek indult. - jöttek oda mellém.
Jungkook nagyon félt Jintől, így ő maradt a leghátrább, Hoseok viszont bátram elém állt.Még sosem láttuk Jint ennyire dühösnek.Furcsa volt így.Kínjában a haját tépte, és a földet nézte az ágyon ülve.Síri csend uralkodott el a szobán, és nagyon féltünk.
-Jó!Nem is érdekel inkább! - feküdt vissza, de látszott rajta, hogy nem tud megnyugodni - Aludjunk most már!
Ez a hang.Te jó ég, inkább jobb ha nem is szólunk hozzá.

V POV end

Úgy feküdtem le aludni, hogy továbbra sem tudtam napirendre térni a dolog felett.Furcsa álmaim voltak és nem is aludtam jól.V most nagyon megkavarta az életemet.De nem az ő hibája.Jungkook és J-Hope voltak a ludasak.Na reggel majd le is támadom őket, ahogy felkeltek ők is.Többet ilyet ne merjenek eljátszani.Amúgy meg, mire volt ez jó?Mik ők még óvodások.Ahh hagyjuk.

Tettem vettem a konyhában.Szokásos reggeli túra.Zöld tea és kaja kikészítés.Hallottam, hogy kinyílt a szoba ajtó és odafordultam.Mostanában mindig felkel valaki magától.V volt az.Na erre nem számítottam.Ez most elég kínos helyzet.
-Jó reggelt!Hogy aludtál? - kérdeztem úgy, hogy közben nem őt néztem.Inkább a dolgomra koncentráltam.
-Hát....Nem túl jól. - jött oda - Figyelj én csak bocsánatot akarok kérni. - állt elém, rám kényszerítve, hogy ránézzek - Nem akartam.Mármint biztosan észrevetted, hogy igen is akartam, de az főleg azért volt, mert rég voltam nővel.Főleg ilyen széppel mint te. - magyarázkodott és alig értettem mit mond.Az a fránya angol.
-Ne ne állj!Inkább csak......hagyjuk jó?Jó volt persze, meg....ugyan az a helyzet nálam, mint nálad.Talán nálam kicsit súlyosbítva van, de így, hagyjuk oké? - erőltettem mosolyt az arcomra.
-Jó, persze.De ugye nem haragszol?
-Nem nem, dehogyis.Majd Kookékkal fogok egy fejmosást tartani.
-Egy mit?
Megint az az angol.Ahh!!!
-Beszélek velük, hogy ilyet többet ne.
-Este már mindenki leszidta őket, de bocsánatot fognak kérni majd.
-Öhm.....oké akkor én nem leszek olyan kemény velük. - milyen gyorsan megbeszélnek mindent!

Adtam reggelit V-nek, és láttam, hogy nem is kelt sokkal korábban.Ezért elkezdtem felébreszteni a többieket.Jin azonnal kipattant az ágyból, ahogy beléptem a szobába, és csak egy gyors sziát vágott oda hozzám, mielőtt kiviharzott a szobából.Jaj ne, most mi baj van megint?A tegnap este miatt haragudna rám?Nem azért biztos nem.De akkor mért?Ahhj ez most nagyon fáj.Pont ő.Csak ő ne!
Ahogy elkezdtem szomorkodni egy Jungkook és egy Hoseok termett előttem, és azonnal le is térdeltek.Szinkronban mondták, hogy nagyon sajnálják és remélik nem haragszok.Megnyugtattam őket, hogy nem, de ez rossz vicc volt.Most nem tudok haragudni.Jin mérges rám és nem tudom miért.

Az egész nap ezzel telt.Megint ugrásokat gyakoroltak, mert egy hét alatt le akartuk ezt tudni, hogy utána már menjen a koreo.De míg a többiekkel tudtam beszélni napközben, addig vele egy szót is alig.Ettől egész nap rossz kedvem volt.Inkább távol maradtam a többiektől és a telefonokra, meg e-mailekre koncentráltam. Másra úgysem tudtam volna.Erre is nehezen ment.
A délutánt már a táncteremben töltöttük.Megint rendeltünk kaját, bár én csak egy rament ettem.Mostanában ezen élek.Végig a laptopomat bámultam kaja közben is.De kiment a teremből Jin, én pedig nem tudtam kihasználatlanul hagyni a lehetőséget, hogy négy szem közt beszéljünk.Felpattantam és mezítláb utánarohantam.
-Jin!Várj! - futottam utána a folyosón.
Nagy nehezen megfordult, bár láttam az arcán, hogy nem örül nekem.
-Nem tudom mért haragszol rám, de bocsánat érte.Bármi is legyen az ok, nem direkt tettem.Ne utálj ennyire kérlek! - néztem a földet szomorúan.
-Igazából nem rád haragszok.Vagyis....nem tudom.Csak rossz kedvem van.Rosszul aludtam.Ne aggódj, jó? - folytatta útját.
Hát ez nem volt meggyőző, és nem lettem jobban.El fog tartani egy darabig, úgy érzem, ez a dolog.Bár csak tudnám mi a baj!Sokkal könnyebb lenne.
Visszamásztam a helyemre és folytattam a munkám.J-Hope odajött párszor.Biztos látta, hogy milyen rossz kedvem van.Próbált felvidítani, de csak a morcos Jin járt az eszemben.Amikor néha találkozott tekintetünk gyorsan másfelé nézett, én pedig kezdtem ebbe beleőrülni.

Hál'istennek nem próbáltak nagyon sokáig és hazavittem mindenkit.Az esti rítus is jól ment.Csináltam pár kakaót, mert nagy volt rá az igény, és szép sorba lefeküdtek.Jin volt az utolsó aki kint botorkált és reméltem, most meg tudjuk beszélni.Ahogy a konyhában szöszmötöltünk mindketten, erőt vettem magamon.
-Én ezt nem bírom!Nem akarom, hogy utálj.Mond el, mit vétettem!?Had tegyem jóvá. - támadtam le.
-Nem utállak, csak mérges vagyok és nem rád.Már mondtam.
-De mégis úgy érzem.Egész nap kerülsz - kezdtem elszomorodni - és hozzám se szólsz. - sóhajtottam - Ez nagyon rosszul esik.Így nehéz együtt dolgoznunk.Bárki más nem érdekelne, de te vagy a nagy kedvenc és...... - Elkerekedtek szemeim és figyeltem mit reagál.
Atyaságosuramisten.Mit mondtam én itten?Jajaj ebből baj lesz, ebből baj lesz.Nagy szemekkel nézett rám, és nem tudtam mire gondol.Baj van, baj van, baj van!Na most, hogy mentsem magam?
-Mármint, ezt úgy értem - és nem tudtam befejezni.
Hah, el sem hiszem.Jintől kapok csókot.Mentem meghalok.Nem tartott sokáig, de épp elég volt, hogy elgondolkozzak.Láttam rajta, hogy kicsit zavarban van, és muszáj volt megkérdeznem.
-Szóval.......veled álmodtam?