-Akkor már mért nem hozzám megyünk?Nekem nagyobb a lakásom.Jobban elférünk.
Óóóó, hogy rohadnál meg te kis.......Erre nem számítottam.Kell valami mentő indok, hogy mért nem.
-Reggel korán kelünk és rohanunk. - jött oda Rapmon - Inkább Francinál aludnánk, te meg menj csak haza.
Hah, el sem tudod képzelni, hogy ez most mennyire jól jött.Rapmon ezért most sokkal tartozom!
Láttam Grétán, hogy nem tetszik neki a dolog.Nagyon a fiúk közelében akar maradni, de ez, hogy pont a leader küldi el, kicsit felidegesítette.Rájött, hogy még egy ember átlát rajt és ez nem tetszik neki.Lebukott.
-Ha ennyire nem láttok szívesen. - kezdte összeszedni a cuccait és várta, hogy mondatára cáfoljak.
-Pihend csak ki magad, hisz szabad napod lesz. - húzódott mosolyra a szám.Végül elérem célomat?
-Jah.....a szabadnap. - nézett rám és tekintetével ölni tudott volna - Akkor megyek is. - indult az ajtó felé.
-Tudod, hol a lépcső?Lift nincs most. - szóltam utána, de felőlem el is tévedhet.
-Ja láttam valamit. - nyitotta az ajtót - Jaj, majd elfelejtettem! - jött vissza és Jinhez sétált, mondott neki valamit és puszikat adtak egymásnak.
Ne csinálja ezt!Jin meg mit viszonozza itt?!
-Akkor sziasztok! - suhant ki az ajtón és a tűsarkúját sokáig hallottam még.
Nagyon felidegesített.Megint!Pedig már tök boldog voltam, hogy végre eltűnik a színről, erre még egy ilyet benyom.Hát én itt halok meg!
-Te összeszedted már a cuccaid? - kérdezett tőlem egyet Rapmon, és felébredtem.
-A lakásomba megyünk.Csak a laptopom kell innen. - válaszoltam neki, de még az ajtót néztem.
Legszívesebben utána rohantam volna és lelöktem volna a lépcsőn.Akkor a lelkem biztos nyugodtabb lenne.
Inkább nagy levegőt vettem és elraktam a laptopom a táskámba, majd az ajtónál vártam mindenkire. Néztem, ahogy pakolásznak és közben rájöttem, hogy nálam semmi kaja és szerintem még kosz is van.De már mindegy.Nem fogom visszakapcsolni az áramot, mert akkor lebukok, hogy én voltam. Szóval.......átmegyünk hozzám és találok még hat ágyat, vagy valamit nekik.Reggel pedig korábban kelek, hogy legyen reggelink.Nem fogok túl sokat aludni az biztos.
-Itt lakom én, amikor nem dolgozok.Szóval évente nagyjából egy hónapot.De akkor már sokat mondtam. - léptünk be hozzám és a fiúk nézelődni kezdtek - Kicsi, de pont elférünk egy estére. - dobtam le a cuccaim.
-Nincs sok holmid! - jegyezte meg J-Hope.
-Nem vagyok itt.Felesleges bármi, ami nem létfontosságú.Most pedig elmegyek fürdeni.Addig kitalálom, hogy hogy fogunk aludni. - tántorogtam be a fürdőbe és gyorsan be is pattantam a zuhany alá.
Hallottam amikor megtalálták a hifit, de szerencsére hamar elhalkultak.Így nem kell majd a szomszédokkal küzdenem.Aztán nem sokkal ezután bejött V, én pedig a zuhanyfüggöny mögé bújtam.
-Mit szeretnél? - hulla fáradt voltam.
-Nincs kakaód? - nézett rám nagy szemekkel, szomorúan.
-Sajnálom.Üres a hűtő.Csak megromlana itt minden.
-Óóóóóóóó.Pedig úgy ittam volna egyet.
-Ha nagyon szeretnél kakaót, akkor van egy éjjel-nappali nem messze innen.Elugorjak hozzávalókért? - kérdeztem kedvesen.Nem akartam, hogy szomorú legyen.
-Igen! - tapsolt izgatottam és felvidult.
-Akkor sietek és elszaladok.De ahhoz ki kell menned. - mosolyogtam egy kicsit.
-Jó jó jó jó. - csukta be az ajtót maga mögött.
Jaj de jó!Pedig már reménykedtem, hogy aludhatok hamarosan.Nem baj!Csak legyen jó kedvük.
Gyorsan lezuhanyoztam és törülközőben kimentem a ruháimért.
-Gyáááááááááá! - vetette rám magát J-Hope és átölelt.
-Ne ne ne! - fogtam meg törülközőmet, ahogy ugrált velem.Nagyon jó kedve volt.
Aztán jött V is, meg Jungkookie is, aki viszont hozta magával Jimint.
-Mi ez a nagy öröm?
-A kakaó! - mondták egyszerre.
-Jó jó!Csak halkan emberek!Meg minél hamarabb elengedtek, annál hamarabb lesz kakaó.
-Oké! - szálltak le rólam azonnal.
-Köszönöm..........Valamit nem felejtettetek el? - fogtam kezembe a melltartóm és vártam.
-Mit? - nézett rám Jungkook.Tényleg nem tudta mit.
-Menjetek ki!
-Minek? - vigyorgott J-Hope.
Nagyot sóhajtottam és szigorúan próbáltam nézni.De nem nagyon akartak megmozdulni.Ekkor megjelent Jin is a hálómban.
-Na menjetek kifelé! - lökdösött ki mindenkit, majd koreaiul mondott nekik valamit.
Én lehuppantam a matracomra és öltözni kezdtem, ahogy becsukódott az ajtó.Jin bent maradt és leült mellém.Engem nézett és lágyan mosolygott.
-Boltba kell mennem.Most nem tudunk semmit. - küzdöttem fel magamra egy farmert, majd az ágyban eldőlve maradtam.De jó puha!!!
-Tudom.Nagyon megörültek, mikor V mondta, hogy csinálsz nekik a jó hírt. - dőlt le mellém.
-Jah......gondoltam. - pihiztem még egy kicsit.
Éreztem, hogy Jin engem néz, de most nem voltam kíváncsi rá.Nem is érzezte gáznak azokat, amiket Grétával csinált.Így nem érdekelt mit akart.Amikor már soknak éreztem a pihit, felkeltem.
-Baj van? - nézett utánam.
-Csak hulla vagyok és még sok dolgom van. - kaptam fel egy pólót és kiindultam a szobából.
Jin nem követett én pedig beledobtam egy nagy, üres táskába a pénztárcámat és az ajtóhoz indultam.
-Ugye nem akarsz egyedül menni? - hallottam Suga hangját.
-Mért? - álltam meg az ajtóban és őt néztem.
-Sötét van a városban.Kétlem, hogy olyan biztonságos lenne.
-És ha kocsival megyek?
-A kulcs a mosogató mellett van, a pulton. - mutatott a konyha felé.Szemfüles.
-Sietek!
-Attól még valaki elkísér.
-Te?
-Akár.
-Akkor gyere!
-Jó! - állt fel és indult felém.Komolyan gondolta.
-Én is megyek!Jól küzdök. - pattant fel Kookie is.
-Csak siessetek már! - sürgettem őket.
Az utcán kapkodtam a lábaimat, ők pedig alig tudtak követni.Az éjjel-nappalin is csak átrohanni akartam, de a fiúk a chipszeknél tántorogtak.
-Hozzátok, amit akartok és menjünk! - szóltam rájuk, de kár volt.
Minimum öt félét hoztak, plusz két nagy tábla csokoládét.
-Nem elég a csokicsodám? - kérdeztem tőlük, ahogy lepakoltak.
-Nem! - vágta rá Kookie.
Kifizettem, és mivel túl sok cuccot vettünk, hoztak valamit kézben is.Nem ilyen mennyiségre terveztem.
Ahogy rohantunk szembejött egy nagy csapat, bár a túloldalt, de így is beszóltak.A fiúkat előre zavartam és csapathajtó lettem hirtelen.Félszemmel figyeltem, ahogy elhagytuk őket, hogy mit reagálnak és láttam, hogy visszaindulnak.Mivel nem kaptak választ a kommentjeikre megsértődtek.
-Fiúk siessetek! - szóltam rájuk és kezdtem felébredni.Ebből még baj lehet.
Rajtuk is láttam, hogy félni kezdenek, de kapkodtál a lábaikat és szinte már futottunk.
-Hé kis anyám nem hallasz? - hallottam szinte a fülem mellől a hangját, és éreztem ahogy elkap egy kéz.
Valahogy utolért.Megfordultam és farkasszemet néztünk.Mikor a fiúk rájöttek, hogy nem hallanak maguk mögött ők is megálltak.
-Nuna!? - hallottam Kookie hangját, ahogy közelednek.Nem akart a nevemen szólítani.
-Menjetek!
-Nem! - szólt Suga is.
-Milyen nyelven karattyolsz itten a kis bevándorlóiddal? - tántorgott a paraszt előttem, a haverjai meg támasztották, másik két csajjal együtt.
-Angolul, tudod?Világ nyelv.
-Ne legyé' ilyen flegma ribanc! - mozdult meg az egyik lány, de a srác visszatartotta.
-Várjá majd én elintézem. - nézett rá, majd felém fordult - Mond meg a barátaidnak, hogy takarodjanak vissza az országukba és többet ne merjenek erre jönni.Egyébként csak azért nem verjük őket laposra most, mert te itt vagy.
-Ohh mily megtisztelő!
-De ha így folytatod, nem fog érdekelni, hogy nő vagy. - mutogatott és közelebb hajolt.
-Épp hazafelé tartunk.Nem akarunk balhét.Szerintem folytassuk utunkat mindketten. - dobogott nagyon a szívem.Nem tudtam mikor mondok rosszat.Csak tőle függ, hogy mit akar most.
-Ne ne, beszélgessünk még. - fogta meg a kezemet.
-Ereszd el! - üvöltött rá Suga angolul, és visszalökte a csávót.
Azonnal dulakodás indult és minden cuccunkat ledobáltuk a földre.
-Ne ne ne, héj! - toltam el a kötözködőt Sugától, de a másik megkerült és Kookie felé indult - Suga! - üvöltöttem, hogy lépjen valamit, de elkéstem.
Kookiet letámadták, bár jól védte magát.Láttam rajta, hogy megrémült, de azért nem fagyott le.Ennyi szerencsém volt.Közben engem a két csaj vett célba és miután rávettem őket, hogy eresszék el a hajamat, a fiúk felé indultak.Mivel az egyik srác eléggé vesztésre állt Kookieval szemben, így úgy döntöttek, hogy szétszedik őket.Én pedig Sugához léptem, akit ketten fogtak közre és be is húztak neki.Ezt tisztán láttam.Mivel nem tudtam a fiúkkal mit kezdeni, ezért az egyiket tökön rúgtam és hál'istennek nem volt olyan részeg, hogy ezt most ne érezze.Az összerogyott, de a haverja továbbra is Sugát akarta elérni.A másik két csaj is megjelent és a fiúk közé álltunk.Közben Kookie is betántorgott mögénk.
-Elég lesz! - szóltam rájuk és a fiaimat védtem.
Az utolsó harcias legény még engem próbált félretolni és fenyegetőzött.
-Álljatok arrébb, vagy megütlek!
-Üssél! - uszítottam.
Ekkor Suga lökött félre és behúzott neki egyet.
-Suga! - kaptam el a grabancát és újabb ütés érte a sráctól, de az utolsót akkor is ő adta.
-Elég legyen már!Mindenki folytassa az útját haza! - értettünk egyet a lányokkal.
-Jó'van gyertek mán! - húzták a fiúkat akik még kötözködtek velem.Legalább Sugáék ezt nem értik.Akkor nem tudnánk megszabadulni tőlük.
-Te imádkozz, hogy ne találkozzunk többet ribanc! - üvöltött a leghangosabb, aki miatt ez az egész kirobbant.
Végignéztem, ahogy biztos távolba kerülnek és a fiúkra fordultam.
-Fáj valamitek?Mennyit kaptatok?
-Semmi bajunk! - bizonygatta Suga, de a szemöldöke fel volt szakadva.
-Ja látom. - kaptam elő zsebkendőt a táskámból és a sebére raktam, majd Kookiera néztem. - Te?
-Semmi komoly.
-Véres a kezed. - néztem az ujjaira.
-Szerintem nem az enyém. - nézegette kézfejét.
-Gyorsan rohanjunk haza, míg pörget az adrenalin, aztán megnézlek titeket jobban. - kapkodtam össze a cuccokat és rohantunk tovább, pont úgy, ahogy előtte.Én innentől nagyon hallgatóztam és figyeltem mindenre.Nem kell még egy bunyó!
(Folytatjuk :D)
-Reggel korán kelünk és rohanunk. - jött oda Rapmon - Inkább Francinál aludnánk, te meg menj csak haza.
Hah, el sem tudod képzelni, hogy ez most mennyire jól jött.Rapmon ezért most sokkal tartozom!
Láttam Grétán, hogy nem tetszik neki a dolog.Nagyon a fiúk közelében akar maradni, de ez, hogy pont a leader küldi el, kicsit felidegesítette.Rájött, hogy még egy ember átlát rajt és ez nem tetszik neki.Lebukott.
-Ha ennyire nem láttok szívesen. - kezdte összeszedni a cuccait és várta, hogy mondatára cáfoljak.
-Pihend csak ki magad, hisz szabad napod lesz. - húzódott mosolyra a szám.Végül elérem célomat?
-Jah.....a szabadnap. - nézett rám és tekintetével ölni tudott volna - Akkor megyek is. - indult az ajtó felé.
-Tudod, hol a lépcső?Lift nincs most. - szóltam utána, de felőlem el is tévedhet.
-Ja láttam valamit. - nyitotta az ajtót - Jaj, majd elfelejtettem! - jött vissza és Jinhez sétált, mondott neki valamit és puszikat adtak egymásnak.
Ne csinálja ezt!Jin meg mit viszonozza itt?!
-Akkor sziasztok! - suhant ki az ajtón és a tűsarkúját sokáig hallottam még.
Nagyon felidegesített.Megint!Pedig már tök boldog voltam, hogy végre eltűnik a színről, erre még egy ilyet benyom.Hát én itt halok meg!
-Te összeszedted már a cuccaid? - kérdezett tőlem egyet Rapmon, és felébredtem.
-A lakásomba megyünk.Csak a laptopom kell innen. - válaszoltam neki, de még az ajtót néztem.
Legszívesebben utána rohantam volna és lelöktem volna a lépcsőn.Akkor a lelkem biztos nyugodtabb lenne.
Inkább nagy levegőt vettem és elraktam a laptopom a táskámba, majd az ajtónál vártam mindenkire. Néztem, ahogy pakolásznak és közben rájöttem, hogy nálam semmi kaja és szerintem még kosz is van.De már mindegy.Nem fogom visszakapcsolni az áramot, mert akkor lebukok, hogy én voltam. Szóval.......átmegyünk hozzám és találok még hat ágyat, vagy valamit nekik.Reggel pedig korábban kelek, hogy legyen reggelink.Nem fogok túl sokat aludni az biztos.
-Itt lakom én, amikor nem dolgozok.Szóval évente nagyjából egy hónapot.De akkor már sokat mondtam. - léptünk be hozzám és a fiúk nézelődni kezdtek - Kicsi, de pont elférünk egy estére. - dobtam le a cuccaim.
-Nincs sok holmid! - jegyezte meg J-Hope.
-Nem vagyok itt.Felesleges bármi, ami nem létfontosságú.Most pedig elmegyek fürdeni.Addig kitalálom, hogy hogy fogunk aludni. - tántorogtam be a fürdőbe és gyorsan be is pattantam a zuhany alá.
Hallottam amikor megtalálták a hifit, de szerencsére hamar elhalkultak.Így nem kell majd a szomszédokkal küzdenem.Aztán nem sokkal ezután bejött V, én pedig a zuhanyfüggöny mögé bújtam.
-Mit szeretnél? - hulla fáradt voltam.
-Nincs kakaód? - nézett rám nagy szemekkel, szomorúan.
-Sajnálom.Üres a hűtő.Csak megromlana itt minden.
-Óóóóóóóó.Pedig úgy ittam volna egyet.
-Ha nagyon szeretnél kakaót, akkor van egy éjjel-nappali nem messze innen.Elugorjak hozzávalókért? - kérdeztem kedvesen.Nem akartam, hogy szomorú legyen.
-Igen! - tapsolt izgatottam és felvidult.
-Akkor sietek és elszaladok.De ahhoz ki kell menned. - mosolyogtam egy kicsit.
-Jó jó jó jó. - csukta be az ajtót maga mögött.
Jaj de jó!Pedig már reménykedtem, hogy aludhatok hamarosan.Nem baj!Csak legyen jó kedvük.
Gyorsan lezuhanyoztam és törülközőben kimentem a ruháimért.
-Gyáááááááááá! - vetette rám magát J-Hope és átölelt.
-Ne ne ne! - fogtam meg törülközőmet, ahogy ugrált velem.Nagyon jó kedve volt.
Aztán jött V is, meg Jungkookie is, aki viszont hozta magával Jimint.
-Mi ez a nagy öröm?
-A kakaó! - mondták egyszerre.
-Jó jó!Csak halkan emberek!Meg minél hamarabb elengedtek, annál hamarabb lesz kakaó.
-Oké! - szálltak le rólam azonnal.
-Köszönöm..........Valamit nem felejtettetek el? - fogtam kezembe a melltartóm és vártam.
-Mit? - nézett rám Jungkook.Tényleg nem tudta mit.
-Menjetek ki!
-Minek? - vigyorgott J-Hope.
Nagyot sóhajtottam és szigorúan próbáltam nézni.De nem nagyon akartak megmozdulni.Ekkor megjelent Jin is a hálómban.
-Na menjetek kifelé! - lökdösött ki mindenkit, majd koreaiul mondott nekik valamit.
Én lehuppantam a matracomra és öltözni kezdtem, ahogy becsukódott az ajtó.Jin bent maradt és leült mellém.Engem nézett és lágyan mosolygott.
-Boltba kell mennem.Most nem tudunk semmit. - küzdöttem fel magamra egy farmert, majd az ágyban eldőlve maradtam.De jó puha!!!
-Tudom.Nagyon megörültek, mikor V mondta, hogy csinálsz nekik a jó hírt. - dőlt le mellém.
-Jah......gondoltam. - pihiztem még egy kicsit.
Éreztem, hogy Jin engem néz, de most nem voltam kíváncsi rá.Nem is érzezte gáznak azokat, amiket Grétával csinált.Így nem érdekelt mit akart.Amikor már soknak éreztem a pihit, felkeltem.
-Baj van? - nézett utánam.
-Csak hulla vagyok és még sok dolgom van. - kaptam fel egy pólót és kiindultam a szobából.
Jin nem követett én pedig beledobtam egy nagy, üres táskába a pénztárcámat és az ajtóhoz indultam.
-Ugye nem akarsz egyedül menni? - hallottam Suga hangját.
-Mért? - álltam meg az ajtóban és őt néztem.
-Sötét van a városban.Kétlem, hogy olyan biztonságos lenne.
-És ha kocsival megyek?
-A kulcs a mosogató mellett van, a pulton. - mutatott a konyha felé.Szemfüles.
-Sietek!
-Attól még valaki elkísér.
-Te?
-Akár.
-Akkor gyere!
-Jó! - állt fel és indult felém.Komolyan gondolta.
-Én is megyek!Jól küzdök. - pattant fel Kookie is.
-Csak siessetek már! - sürgettem őket.
Az utcán kapkodtam a lábaimat, ők pedig alig tudtak követni.Az éjjel-nappalin is csak átrohanni akartam, de a fiúk a chipszeknél tántorogtak.
-Hozzátok, amit akartok és menjünk! - szóltam rájuk, de kár volt.
Minimum öt félét hoztak, plusz két nagy tábla csokoládét.
-Nem elég a csokicsodám? - kérdeztem tőlük, ahogy lepakoltak.
-Nem! - vágta rá Kookie.
Kifizettem, és mivel túl sok cuccot vettünk, hoztak valamit kézben is.Nem ilyen mennyiségre terveztem.
Ahogy rohantunk szembejött egy nagy csapat, bár a túloldalt, de így is beszóltak.A fiúkat előre zavartam és csapathajtó lettem hirtelen.Félszemmel figyeltem, ahogy elhagytuk őket, hogy mit reagálnak és láttam, hogy visszaindulnak.Mivel nem kaptak választ a kommentjeikre megsértődtek.
-Fiúk siessetek! - szóltam rájuk és kezdtem felébredni.Ebből még baj lehet.
Rajtuk is láttam, hogy félni kezdenek, de kapkodtál a lábaikat és szinte már futottunk.
-Hé kis anyám nem hallasz? - hallottam szinte a fülem mellől a hangját, és éreztem ahogy elkap egy kéz.
Valahogy utolért.Megfordultam és farkasszemet néztünk.Mikor a fiúk rájöttek, hogy nem hallanak maguk mögött ők is megálltak.
-Nuna!? - hallottam Kookie hangját, ahogy közelednek.Nem akart a nevemen szólítani.
-Menjetek!
-Nem! - szólt Suga is.
-Milyen nyelven karattyolsz itten a kis bevándorlóiddal? - tántorgott a paraszt előttem, a haverjai meg támasztották, másik két csajjal együtt.
-Angolul, tudod?Világ nyelv.
-Ne legyé' ilyen flegma ribanc! - mozdult meg az egyik lány, de a srác visszatartotta.
-Várjá majd én elintézem. - nézett rá, majd felém fordult - Mond meg a barátaidnak, hogy takarodjanak vissza az országukba és többet ne merjenek erre jönni.Egyébként csak azért nem verjük őket laposra most, mert te itt vagy.
-Ohh mily megtisztelő!
-De ha így folytatod, nem fog érdekelni, hogy nő vagy. - mutogatott és közelebb hajolt.
-Épp hazafelé tartunk.Nem akarunk balhét.Szerintem folytassuk utunkat mindketten. - dobogott nagyon a szívem.Nem tudtam mikor mondok rosszat.Csak tőle függ, hogy mit akar most.
-Ne ne, beszélgessünk még. - fogta meg a kezemet.
-Ereszd el! - üvöltött rá Suga angolul, és visszalökte a csávót.
Azonnal dulakodás indult és minden cuccunkat ledobáltuk a földre.
-Ne ne ne, héj! - toltam el a kötözködőt Sugától, de a másik megkerült és Kookie felé indult - Suga! - üvöltöttem, hogy lépjen valamit, de elkéstem.
Kookiet letámadták, bár jól védte magát.Láttam rajta, hogy megrémült, de azért nem fagyott le.Ennyi szerencsém volt.Közben engem a két csaj vett célba és miután rávettem őket, hogy eresszék el a hajamat, a fiúk felé indultak.Mivel az egyik srác eléggé vesztésre állt Kookieval szemben, így úgy döntöttek, hogy szétszedik őket.Én pedig Sugához léptem, akit ketten fogtak közre és be is húztak neki.Ezt tisztán láttam.Mivel nem tudtam a fiúkkal mit kezdeni, ezért az egyiket tökön rúgtam és hál'istennek nem volt olyan részeg, hogy ezt most ne érezze.Az összerogyott, de a haverja továbbra is Sugát akarta elérni.A másik két csaj is megjelent és a fiúk közé álltunk.Közben Kookie is betántorgott mögénk.
-Elég lesz! - szóltam rájuk és a fiaimat védtem.
Az utolsó harcias legény még engem próbált félretolni és fenyegetőzött.
-Álljatok arrébb, vagy megütlek!
-Üssél! - uszítottam.
Ekkor Suga lökött félre és behúzott neki egyet.
-Suga! - kaptam el a grabancát és újabb ütés érte a sráctól, de az utolsót akkor is ő adta.
-Elég legyen már!Mindenki folytassa az útját haza! - értettünk egyet a lányokkal.
-Jó'van gyertek mán! - húzták a fiúkat akik még kötözködtek velem.Legalább Sugáék ezt nem értik.Akkor nem tudnánk megszabadulni tőlük.
-Te imádkozz, hogy ne találkozzunk többet ribanc! - üvöltött a leghangosabb, aki miatt ez az egész kirobbant.
Végignéztem, ahogy biztos távolba kerülnek és a fiúkra fordultam.
-Fáj valamitek?Mennyit kaptatok?
-Semmi bajunk! - bizonygatta Suga, de a szemöldöke fel volt szakadva.
-Ja látom. - kaptam elő zsebkendőt a táskámból és a sebére raktam, majd Kookiera néztem. - Te?
-Semmi komoly.
-Véres a kezed. - néztem az ujjaira.
-Szerintem nem az enyém. - nézegette kézfejét.
-Gyorsan rohanjunk haza, míg pörget az adrenalin, aztán megnézlek titeket jobban. - kapkodtam össze a cuccokat és rohantunk tovább, pont úgy, ahogy előtte.Én innentől nagyon hallgatóztam és figyeltem mindenre.Nem kell még egy bunyó!
(Folytatjuk :D)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése