Three sides of life 91. rész: Szentfazék, csak a füle kormos

-Hol van törülköződ haver?
-Mindjárt adok. - indult segítségére Jin.
Ezzel régi ismerőse egyik pillanatról a másikra állította feje tetejére Seokjin lakását, amiben a mostanában ott lakók rendesen aggódni kezdtek. Óvatosnak kellett innentől lenniük, nehogy lebukjanak, de ezt könnyű mondani, hiszen ha az ember valamihez hozzászokik, akkor azon nagyon nehezen tud csak változtatni. Éppen ezért volt olyan veszélyes Youngbum jelenléte a titkukra nézve és ki tudja, meddig is marad majd ez a drága barát.



Jin egészen addig nem feküdt vissza párjai mellé, míg a régi ismerős el nem terült a kanapén. Ezzel próbálta csökkenteni a lebukás veszélyét legalább estére, aminek a kisebbek nem igazán örültek, de elfogadták. Kénytelenek voltak, ahogyan azt is, hogy ezúttal minden alkalommal, mikor átkarolta volna őket, megébredt és inkább a másik oldalára fordult, hogy véletlenül se kapják rajta őt semmin. Ez már jobban zavarta a két fiút, ám muszáj volt elfogadniuk, hiszen ha közösségbe mentek sem mutatták ki egymás iránt érzett vonzalmukat, egymás szülei előtt sem estek túlzásba, pedig Taehyungnál képben voltak otthon... vagyis majdnem mindenki.
Ezért kicsit kényelmetlenül telt estéjük, de még másnap reggelük is, mert Seokjin sokkal korábban kelt a megszokottnál. Az idegesség ébresztette és vitte ki a nappaliba, hogy ellenőrizze barátját ki megkönnyebbülésére még mindig aludt, akárcsak a házban majdnem mindenki, kivéve Jjanggut. Nem tudott semmit sem csinálni, hiszen csendben kellett maradnia, ezért inkább fogta is a lakás egyetlen éber tagját és elvitte sétálni, hátha lenyugszik kicsit a friss levegő hatására. Csöppet segített is neki a mozgás, mialatt kiszellőztette fejét, a szerzett reggeli pedig, ha csak egy másodpercre is, de elterelte figyelmét. Így a nagyjából egy órás séta könnyített elméjén, ám mikor hatalmas csendben belépett lakásának ajtaján Taehyung már az asztalnál ülve beszélgetett Youngbummal és az elhessegetett aggodalom azonnal vissza is tért.
-Felkeltetek? - kérdezte meg a nyilvánvalót.
-Igen. Azt hittem többet fogok majd aludni, de kipattant a szemem és nem tudtam tovább. - válaszolt a régi ismerős.
-Értem. Látom Tae adott kávét. - pakolt le Seokjin.
-Igen. Magamnak akartam csak, de fent volt és nem akartam goromba lenni.
-És miről beszélgettetek? - állt meg Taetae oldalán.
-Csak Youngbum mesélt az útjáról. Igazán izgalmas.
-Azt elhiszem. Kértek reggelit? Hoztam rántottás szendvicseket a kedvenc helyemről. - indult a konyhába némileg megkönnyebbülve, hogy párja nem mondott róluk semmit.
-Persze. Éhen halok. - válaszolt Youngbum.
Taehyung tovább beszélgetett vele míg az idősebb kipakolt, lassan pedig áttért arra a kérdésre is, hogy nincs-e párja. Mint kiderült, Youngbum a sok utazgatás miatt nem volt a monogámia híve, sem a kapcsolaté, így leginkább egyéjszakás kalandjai voltak, ám többet is mondott, mint Seokjin szerette volna. Úgy tűnt, mindkét fél birtokában van olyan információknak, amit a ház ura szívesebben tartott volna titokban egyik-másik barátja előtt.
-És a barátaid soha nem néztek rád furcsán emiatt? - érdeklődött Taehyung.
-Szerintem hagyjuk ezt a témát. - tett javaslatot Seokjin.
-Egyáltalán nem. Azt hiszem, engem így szoktak meg. Sőt a legelején még majdnem mindenki csatlakozott is hozzám. Seokjin tudna is mit mesélni azokról az estékről, miket is csináltunk, mert vannak sztorik rendesen. Azok a filmbeillő "ilyen nincs" történetek. Mikor kiderül, a lánynak van pasija, vagy van ikre, esetleg leszbikus, de ki akarják próbálni milyen egy férfival hármasban. Azok voltak csak a szép idők. Bár a koreai lányoknál vannak bevállalósabbak, de egyedül sosem sikerült olyan numerákat összehozni, mint Jinnel. - dicsekedett azzal, amivel lehet nem pont Taehyungnak kellett volna.
-Tényleg? Én úgy ismertem meg Seokjint, mint egy hűséges embert, aki pont nem szereti az ilyen jött-ment kalandokat. - pillantott meglepetten párjára Tae, az említett pedig legszívesebben elsüllyedt volna szégyenében. Ő nem örült annyira múltjának ezen részének.
-Egy idő után kiszállt belőle, akkor mentem messzebbre utazgatni. Azt hiszem, kicsit belefáradt és áttért az unalmas monogám életre. Pedig milyen izgalmas volt már, mikor két barátnő találkozott majd kiderült, mindkettővel ő járt sőt, volt egy harmadik is. - nevetett, miközben Seokjin inkább otthagyta őket az asztalnál és a konyhába ment pakolászni, holott semmi dolga nem volt.
-Nem is tudtam, hogy Jin ennyire csapongott.
-Óóóó! Ennél jobban. Mint például az ikreknél, amikor nálam kötöttünk ki-
-Youngbum! - szólt rá társára amint felé fordult, ezzel pedig szerencséjére félbeszakította - Meddig tervezel maradni szerény lakásomban? - támaszkodott meg a pulton.
-Gondoltam, néhány napot. Van mit mesélnem neked és szeretnék veled elmenni bulizni is. Rég voltunk már ketten. Összeállhatna a bomba duo egy este erejéig.
-Ez nem túl jó ötlet. Tudod, már rég nem játszok úgy, ahogyan te. Ráadásul van párom, szóval még annyira sem fekszik nekem ez az ötlet.
-Ó!... Nem baj, nem kell tudnia róla. - kortyolt kávéjába Youngbum, miközben Taehyung csak figyelte a két fél reakcióit.
-Épp elég, hogy én tudok róla. Szóval maximum elmegyek veled, de nem segítek csajozni. Én már nem vagyok ennek a híve.
-Jó. Nem kell velem csajoznod, ha bemutatod nekem a barátnőd.
-Isten ments! Nem mutatom be egy magadfajtának.
-Akkor muszáj csajoznod velem. Máshogy nem hiszem el, hogy létezik.
-Én mesélhetek róla, ha gondolod. - próbált segíteni Jinnek párja, de valahogy ennek nem tudott most örülni a szenvedő alany.
-Neked bemutatta?
-Fogjuk rá. - mosolygott.
-Nekem meg nem meri, pedig sokkal régebb óta vagyunk jóban. Hát így már csak azért is muszáj velem csajoznod Jin.
-Ne is álmodj róla! - morgolódott.
-Jó reggelt! - jelent meg Jungkook is még álmos szemekkel.
-Jungkook! - örült meg Seokjin - Hoztam reggelit, így tudtok enni mielőtt hazamennétek.
-Haza? - lepődött meg a kisebb. Az egy dolog, hogy előző este Youngbum ott aludt, de remélte egyszeri eset és nem kell elmenniük emiatt.
-Igen. Végül nem maradunk ma is egész nap játszani, Kook. Gyere egyél valamit, addig összepakolom a cuccunkat. - állt fel Taehyung, majd ment is a hálóba, hogy elrakja a különböző játékszert, amit jobb, ha senki nem talál meg Jinnél.

-Köszönöm, hogy nem mondtál neki semmit. - kísérte a liftig társait Seokjin.
-Hát szívesen. Bár ezzel hazudtam. - válaszolt Tae.
-Jobb lenne, ha nem minket küldenél haza. - morgott Jungkook.
-Muszáj, még maradni akar pár napot és nem dobhatom ki. Ezer éve nem láttam.
-Hát csak pár napja van, mert utána én jövök és dobom ki tőled. - lépett be a liftbe a legkisebb.
-És mész majd vele bulizni? - érdeklődött még Taetae.
-Nem tudom.
-Értem...
-Az az idő már elmúlt, amit mondott. Nagyon rég volt és nagyon sokat változtam azóta. Nincs miért aggódnod. - próbálta megnyugtatni párját.
-Ezt könnyebb mondani, mint így tenni. Azért majd szólj, hogy mikortól kell féltenem a kapcsolatunkat.
-Nem kell féltened és mindenről tudni fogtok.
-Félteni? Miről maradtam le?
-Hazafelé elmesélem picur. - szállt be mellé Taehyung - Bár Jin örülne, ha nem tenném, de szerintem ilyeneket tudnunk kell egymásról. Ha már az én múltamról is tudtok mindent, ez így fair.
-Jó. - sóhajtott nagyot az idősebb - De ne ess túlzásba!
-Csak azt fogom mondani, amit hallottam.
-Szuper. - grimaszolt - Jó utat haza! Majd írjatok, ha hazaértetek!
-Biztos? Nem veszélyes? - csipkelődött Taehyung.
-Ahhj! - nézett vissza ajtaja felé, majd lefogva a lift érzékelőjét kapaszkodott annak nyitott ajtajába, míg megcsókolta Taetaet - Szeretlek titeket és tudni akarom. A többi az én bajom.
-Én is kérek! - szólalt fel hatalmas szemeit kidüllesztve Jungkook, ki pár pillanattal később meg is kapta aznapi első csókját.
-Írjatok! - engedte el a kisebbet - Legalább te, kis lázadó.
-Rendben!
-Sziasztok! - indult vissza lakásához Seokjin, miközben elköszöntek tőle társai is.
-Szóval, miről maradtam le? - pillantott Taehyungra Kook, ahogyan becsukódott a liftajtó.

A legfiatalabbnak mindent elmondott, amit csak hallott, bár sajnos féltékeny lelke túlzásba esett, így megjegyzései nagyon felkeltették az aggódó Kookot, kit utána egész nap ez foglalkoztatott, mivel pedig egyedül volt otthon senki sem akadt körülötte, hogy elterelje figyelmét. Ugyan leült kicsit játszani, de valahányszor zizegett telefonja mindent eldobott és azonnal kezébe vette azt. Tudni akarta, hogy Seokjin mit csinál. Mikor, hol van és kivel, mert a Taehyungtól kapott információk felkeltették benne azt a vörös szemű szörnyet, ki minden egyes személyt darabokra tépett volna aki csak hozzá mer érni párjához.
Ez pedig Taenál sem volt másképp, csak ő jobban tudta kezelni, hiszen rengetegszer küzdött már meg vele, ám nem egyedül.
-Többel egyszerre. Értitek? Miért nem vagytok ezen úgy kiakadva, mint én? - állt a kanapé mellett, miközben Hoseok nagyban játszott Minyoonggal.
-Egy, mert ismerjük a te múltad is. Kettő, mert az rég volt. - könyökölt a karfán Jimin, amint csak bambult a tévére - Azóta sok dolog történt. Jin se szereti már az epres tejet. Szerintem feleslegesen aggódsz.
-Bár azért Youngbum elég menő. Kár, hogy nem nekünk a legjobb barátunk. Nem utasítanék vissza néhány epres tejet. - szólt hozzá J-Hope.
-Én is kaphatok?
-Nem! Még fiatal vagy Minyoong. - válaszolt Taehyung.
-De, ha ennyire pánikolsz, akkor menj majd le a bulihelyre ahova mennek. - tett javaslatot Jimin.
-Nem akarom, hogy azt érezze, nem bízok benne.
-De hát nem bízol benne.
-Nem! Én nem benne nem bízok. Hanem Youngbumban. Jin szelíd, ha az a srác erőlteti akkor kicsikarhat belőle olyat, amilyet nem szeretne megtenni.
-Azért ne becsüld le Jint szerintem. Felnőtt ember. Tudja, mit akar.
-Hát remélem igazad van. - sóhajtott Taehyung - Na hozok akkor fagyit.
-Végre! - örült meg öccse.

-Akkor már ma este akarsz menni bulizni? - érdeklődött a délután közepe felé Seokjin, miközben leült a kanapé szabad végébe otthonában.
-Nem. Ma még nem akarok kirúgni a hámból. Holnap lesz egy buli, amit kiszemeltem. Most csak menjünk el karaokézni, meg kicsit bemelegedni. Holnap pedig mehet élesben.
-Maximum neked.
-Ha bemutatnád a barátnőd, nem vinnélek el csajozni. De még csak a nevét sem mondod meg.
-Öhm... Minji! Minjinek hívják. - hazudott.
-És hol lakik?
-Hát őőő.... Szöul másik felében. Még tömeggel is eltart egy ideig mire ideér.
-Egyetem?
-Szakács lesz, mint én. Így ismerkedtünk meg Namnál.
-Olyan messze lakik, de Namhoz jár gyakorlatra? - sántított kicsit a sztori.
-Igen, mert valami régi ismerősök.
-Aha... és dugtatok már?
-Naná! Persze, hiszen már egy ideje együtt vagyunk. - válaszolt némi pírrel arcán. Elszokott Youngbum nyersékétől.
-És jó volt? Olyan fergeteges, mint a részeg vad lányok lent a bárban? - érdeklődött flegmán barátja.
-Hát ő... más volt. Attól teljesen eltérő, de nagyon jó. Tudod, szeretem és így minden percet élvezek vele jobban, mint az ismeretlen csajokkal egy estét.
-Na persze. - forgatta szemeit barátja.
-Youngbum, én már nem élek olyan életet, mint akkor. Dolgozok, iskolába járok, van párom. Ilyen a felnőttek élete. Kötelességekkel teli és felelősséggel. Ki kéne próbálnod. - próbálta kicsit jobb életvitelre biztatni barátját.
-El akarod venni?
-Mi?
-Lassan elkezdenek a szüleid baszogatni, hogy vedd el, alapíts családot. Őt akarod elvenni?
-Nem tudom még. Ezen még nem gondolkoztam. - mivel ilyen szempontból kicsit bonyolultabb volt az élete, mint amilyennek a Világ gondolta a látottak alapján.
-Amíg nem vagy házas semmit nem ígértél meg. Azt sem, hogy hűséges vagy.
-Nem fogom megcsalni. Elmegyek veled bulizni, de csak miattad. Viszont nem fogok összeszedni nőt, mert nem akarok. Nem kívánom, nem vonz, nincs kangörcsöm. Nekem csak a párom kell, más nem.
-Kis szentfazék lettél. - morgott Youngbum.
-Változnak az idők.
-Igen, sajnos. Na menjünk akkor, együnk valamit, azt' keressünk egy karaoke bárt. Ettől a szövegtől rosszul lettem. Kell pár csaj, hogy jobban legyek. - állt fel a kanapéról.


(Folytatjuk! Ne felejtsetek el nyomot hagyni magatok után! :)
Facebook oldalunk --> LINK
K.A.R.D rajongók ----> LINK )