Three sides of life 89. rész: Egy zacskó eper

Tae ezért nem állt meg, csak előrehajolt a kisebb lapockáihoz, melyeket összeharapdálva szép is nyomokat hagyott, miközben Kook egy-egy fájdalmasabb nyögést is kieresztett torkából a hegyes fogak miatt.
-Ezt most megúsztadh! Aahh! - merült el a lehető legmélyebben a kisebben és élvezett el végül ő is, miközben tarkójához bújva sugdosott - De legközelebbh... nem marad ki a pálca sem. Hahh! Meg a többih! - csapott erősen Jungkook fenekére, melyet egy hatalmas csattanás és a kisebb nyüszítése jelzett.

Kimerítő éjszaka volt, nem kicsit vette igénybe mind a három fiút az este, így nem is vesződtek sokat a rendrakással, tisztálkodással és öltözködéssel. Teljesen meztelenül aludtak el szanaszét hagyva a kellékeket. Úgy nézett ki Seokjin hálója, mintha egy orgia végigvonult volna rajta, ez pedig nem állt távol a valóságtól. Neki is ez jutott eszébe először, mikor körbe nézett, de számára plusz döbbenet volt párjainak látványa, amint Jungkook a takaróba tekerte Taetaet és úgy ölelgette, így viszont nem csak felsőtestét, de formás fenekét sem takarta semmi, amin egy szép piros tenyérlenyomat díszelgett, mint az előző este árulkodó nyoma. Húzta száját emiatt a legidősebb, mert nem tetszett neki a folt, ám már nem tehetett ellene semmit, így csak betakarta Kookot, majd felöltözött és halkan összepakolta a földről a sok holmit, mielőtt még beengedte volna Jjanggut, ki az ajtó előtt szundizott, amiről az árulkodott, hogy azonnal beesett azon, amint gazdája kinyitotta. Nagyon boldog lett és örömében még ugatni is kezdett a kis szőrgombóc, Jin pedig csitítani próbálta, nehogy felébressze a többieket.
-Ne! Cssss! Jjanggu! Rossz kutya! - csukta be maga mögött az ajtót - Hallgass! - vette fel kezébe kis kedvencét, majd a konyhába indult vele.
Mivel nem volt benne biztos, hogy este adott neki enni, így reggel ezt pótolta, miközben ő is ajszolt valamit a kanapéba süllyedve. A tévét bámulta falatozása közben mialatt visszagondolt az estére. Hogy kikötözték őt a többiek, amitől kicsit kényelmetlenül érezte magát, de aztán teljesen megváltozott a véleménye, amint játszadoztak vele. Azok a csillogó szemek, kéjes nyögések, izgató csókok elfeledtették vele, hogy éppen mi is történik körülötte annyira, hogy még a későbbiekben sem kapcsolt. Akkor sem jutott el tudatáig mikor Kook nyüszített, hiszen végül nem azért húzta ki a rudat, mert megsajnálta, hanem mert rendkívül izgatónak találta a helyzetet. Ez a tudat kicsit megrémítette. Sosem gondolta volna, hogy végül ilyen szexet is élvezni fog, bár Tae azt mondta, legközelebb mást is fognak használni, ettől pedig még mindig félt. Minél több kellék, minél több új póz, annál inkább mennek majd bele a legdurvább helyzetekbe is, melyekről azért volt némi fogalma. Látott egy-két dolgot magányos évei alatt, mellesleg vannak érdekes barátai is, akik előszeretettel tolták szemei elé a furábbnál furább pornóvideókat.

-Jó reggelt édesem! - trappolt ki a nappaliba álmos fejjel Taehyung ádámkosztümben, szemét dörzsölve, Seokjin pedig feleszmélve bambulásából kapta rá tekintetét és majd félrenyelt.

-Jó reggelt! Khm. Nem szeretnél, felöltözni?

-Ááá, nem! Kookienak jöttem valami hidegért. - nyitotta ki a fagyasztót - Ez jó lesz. - vett ki egy csomag fagyasztott epret, majd visszaindult a hálóba.

-Mije fáj?

-A piros tenyerem. - vigyorgott önelégülten álmos párja, amint eltűnt a folyosón nyomában Jjangguval.

Visszafeküdtek aludni a fiatalok, míg Seokjin morcos lett. Tudta, hogy így fog végződni az este, másnapi fájdalommal, de mégis mindannyian belementek. Mint amikor tudjuk jól, másnaposok leszünk és az borzalmas, mégis iszunk. Na Jin ugyanolyan lendülettel, mint a másnaposok, fogadta meg, nem lesz többé ilyen este, nem is érdekli őt semmi további extra, hiszen egy sérüléssel járt az első is, ami egyáltalán nem tetszett neki. Ne érje fájdalom meg egyiküket se, főleg ne Jungkookot, akire már csak azért is vigyáznia kell, mert a bátyja leszedi a fejét, ha nem teszi. Így kis nyom miatt nem csupán morcos volt, de cseppet bántotta lelkiismerete is, ezért nem merte felkelteni társait. Inkább lefoglalta magát amíg fel nem ébredtek, amiben sokat segített kiskutyája, a tévé és az internet. Böngészte a netet receptek, hírek után, vicces képeket keresett és végignézte a közösségi oldalakat, hátha történt valami érdekes az este, mikor egy rég nem látott barátjától kapott e-mailt jelzett telefonja.

Szia Jin!

Olyan rég beszéltünk! Remélem minden okés veled Seoulban, jól mennek dolgaid, van lakásod, párod, munkád. Én most utazgatok, járom a Világot, az országot és olyan emberekkel találkozok akikkel sosem hittem volna, hogy fogok. Nagyon élvezem, de már hiányzik a hülye fejed, a haverok és a csajozás. Majd egyszer, ha már rendesen hazaértem, elmehetnénk beszélgetni. Remélem lesz rám időd!

Üdv,

Youngbum

Nagyon örült igazán régi barátjának,  kit még jóval azelőtt ismert meg, hogy Namjoont és a többieket összeszedte volna. Sok dolgon mentek keresztül ketten, rosszalkodtak és igazi hülyeségeket csináltak míg szét nem váltak útjaik. Bár a kapcsolatot tartották továbbra is, néha-néha váltottak pár szót, már nem töltöttek el annyi időt együtt. Pont ezért lett boldog a levéltől, hogy fussanak össze valamikor, amire szívesen reagált is, így egy helyeslő választ küldött vissza társa megkeresésére. Tényleg szívesen futott volna össze vele, mert rengeteg minden történt, mióta nem találkoztak.

-Jó reggelt Jin! - tért vissza, már majdnem délben, Taetae - Felöltöztem, így jó vagyok? - rágcsált valamit.

-Igen. Mit eszel?

-Epret. - vigyorgott, míg az idősebb csak nagyot sóhajtott - Nagyon finom, bár picit még hideg. - sétált párjához, ki az asztalnál ült laptopja előtt - Tervezel mára valamit?

-Nem gondoltam semmire. Csak valami ebédre, de látom az eperrel jóllaktál.

-Áááá, nem. Csak pár szemet ettünk, de nem olvadt fel az egész. Mit csinálsz? - állt Seokjin mellé és haját kezdte összekócolni.

-Híreket olvasgattam, meg e-maileket néztem. Kipihentétek magatokat? - karolta át a másik derekát.

-Aha. Kook épp öltözik, bár nehezen megy neki picit. De semmi baja, ne aggódj, jó?

-Na jó, többet nem csinálunk ilyet. Maradunk a kis kellemes, szerelmes szexnél. Az a legjobb. - zárta be az oldalakat laptopján Jin, hogy kikapcsolja azt.

-Tegnap a farkad nem ezt mondta. Olyan mereven állt, mint még soha.

-Az... az más miatt volt. Ne mondj ilyeneket! - pirult el egy kicsit, hogy ilyen nyers a másik.

-Ó, hát persze! Én is ezt mondanám. Csinálsz akkor ebédet nekünk?

-Igen. De csak én, egyedül? Gyertek segíteni! Nem vagyok az anyátok. - kelt fel a székről.

-Naaaa!

-Nem! Gyertek, legalább üljetek itt velem. Etetlek titeket, szállásollak titeket. Ennyit tehettek ti is értem. Na! Hívd ki Kookot is! - puszilta meg Taehyung arcát, majd ment is a konyhába főzni.

Végül csak sikerült a fiatalokat is kicsalogatni, kik a konyhapulton ülve társalogtak végig a legidősebbel és csupán annyiban segítettek, hogy egy-egy hozzávalóba beleettek, míg párjuk nem figyelt. A végén már azt kívánta, bárcsak hagyta volna őket lustálkodni, mert csupán zavart okoztak konyhájában, mialatt az ebédjükért küzdött.
-De éhes vagyok! - nézelődött Kook a lábasba.
-De ez még forró. Ne hajolj fölé! Még megégeted magad. - tolta el Jin.
-Volt már ennél rosszabb is.
-Ne is emlegesd. Inkább ülj le valahová és meg se mozdulj! Ne legyen nekem több bajod.
-Most nem jó ülni. - sétálgatott a konyhában.
-Akkor terítsetek meg! - vette végre hasznát a fiataloknak Seokjin, mely végül mégsem volt olyan nagy segítség.
Trehány mód pakoltak ki, sok dolgot el is felejtettek kitenni, de ez nem is csoda, hisz Taehyung inkább Jungkookkal játszadozott közben is ahelyett, hogy figyelt volna feladatára. Így sikerült Seokjint végül kihozni sodrából aminek már egyikük sem örült. Szigorú lett az idősebb és erényesebben szólt rá a fiatalokra, kik meglepettségükben inkább nem is szólaltak az ebéd közben. Jól nevelt gyerekek módjára fogyasztották el a külön nekik készített ételeket, majd illedelmesen megköszönték, mintha csak vendégségben lettek volna, mivel pedig így is érezték, a nap hátralévő részében sem merték elengedni magukat. Csupán csendben ültek Jin mellett a kanapén, míg az filmet keresett maguknak és próbálták kicsit meglágyítani a másik szívét, aki továbbra is cseppet idegesnek bizonyult. Mivel viszont így a beszélgetés lehetősége fel sem merült bennük, ezért csendben meredtek a tévére egymást ölelgetve, míg a ház ura el nem aludt mellettük és ők gondolkozni nem kezdtek. Suttogva ötleteltek, hogyan békíthetnék ki a morcos Seokjint, amiben végül Jjanggu segítségét is kérték. Először őt vitték el fürödni, a kis szőrmókot varázsolták illatossá, hiszen az idősebb odáig volt érte, majd a konyhát foglalták el hatalmas csendben, nehogy felébredjen a kanapén szundikáló házigazda. Valami édességet szerettek volna csinálni neki, pár perc kutakodás után pedig arra is rájöttek, hogy mi lesz az, amit az ő minimális tudásuk még elbír. Így elővették az újból lefagyasztott epret, ami reggel még Kook fájdalmát enyhítette, majd zacskóstul meleg vízbe rakták azt, míg pudingpor után kutakodtak. Reménykedtek benne, találni fognak Jin konyhájában legalább egyet, mert ő igazából saját maga készíti el általában szinte a semmiből a desszertet, hiszen ért hozzá, így nem is szokott otthon tartani ilyesmit. Viszont lebukott a kis sunyi, mert egy jól eldugott csomag csokisat még találtak. Az édességnek elsőre sikerülnie kellett, különben nem lett volna mit adniuk párjuknak, ezért nagyon igyekeztek betartani mindent, amit csak írt a csomagolás. Pontosan mérték ki a tejet és a cukrot is, véletlenül sem tértek el az utasításoktól, majd rendkívüli odafigyeléssel vágtak neki. Taehyung volt az, aki kevergette és szinte pislogás nélkül tartotta szemmel, nehogy odaégjen, míg Jungkook Jjangguval foglalkozott. Keresett neki valami díszítőelemet Jin szekrényeiben, aminek az idősebb nem örült volna, ha tudott volna róla, hogy kutakodnak cuccai között, pont ezért nem szándékozták ezt majd tudtára. Végül egy kis ajándékokra való piros masnit a kutyusnak a legfiatalabb, amit rá is nyomott picike fülére, majd karjába véve az állatot csoszogott vissza a konyhába, mialatt az próbált megszabadulni a felesleges kelléktől, de nem nagyon ment neki.
Sokáig nem maradhattak rejtve a fiatalok, mert a puding illata azonnal átjárta a lakást amint felmelegedett, erre pedig Jin megébredt. Álmos szemekkel pillogott a konyhában tevékenykedőkre, miközben semmi jót sem várt a helyzettől, csak rengeteg mosogatni és takarítani valót.
-Mit csináltok? - ült a kanapén.
-Felébredtél? - fordult meg Jungkook, kezében Jjangguval - Nem akartunk felkelteni. - sietett is társához - Neked csinálunk finomságot. Még Jjanggu is segített. Nézd, milyen tiszta és illatos! - guggolt a kanapé mellé kezében az említettel, kit simogatott.
-Hát... köszönöm szépen. Nem kellett volna. - ült a szófa szélére és odahajolva kutyusához megszagolta azt, miközben arcát megnyalta kis kedvence - Mi van te? - simogatta meg fejét - Nyúznak a kicsik?
-Nem is nyúztuk.
-Akkor mire a masni?
-Csak, hogy egy ajándék neked tőlünk, hogy megmostuk.
-Köszönöm! - vette le az állatka füléről a díszt - És pudingot csináltok?
-Igen. De még maradj itt, pihenj! Majd mi megcsináljuk. - nyomta kezébe Jjanggut és rohant is vissza társához.
-Ne segítsek?
-Nem kell! - intette le Seokjint a legfiatalabb.
Mivel még álmos volt, így nem erőltette meg magát, kényelembe helyezkedett házi kedvencével a kanapén, miközben újra a tévét kezdte bambulni. Eljátszadozott ezalatt Jjangguval is, ki élvezte e törődést és örömmel harapott rá babafogaival gazdája ujjaira. Tökéletesen elfért annak ölében, még így is, hogy mocorgott. Remekül elvoltak az alatt a pár perc alatt, míg Taehyung és Jungkook összedobta a Seokjinnek szánt édességet, amit tálcán tálaltak fel neki.
-Bocsánat hyung, hogy felidegesítettünk.
-Remélem nem leszel morcos már. - folytatta Tae - Nagyon odafigyeltem, hogy jó legyen a puding és bár még forró, én megkóstoltam. Szerintem jó lett, de mond meg te.
-Milyen guszta! Nem szeretnél cukrász lenni Tae? - forgatta a kis tálakat, melyekbe rétegesen öntötték a pudingot az eperdarabokra a fiúk, mit végül sok habbal díszítettek - El is fogyott ezzel?
-Nem. - ültek le a földre párjuk elé - Van még egy tál. Kóstold meg! - biztatta Jungkook.
Seokjin úgy viselkedett, ahogyan egy szakácsnak illik. Megszagolta, megnyomogatta a kis kanállal, tesztelte az állagát, majd gondosan ízlelgette az édességet. Finomnak találta, kifejezetten tetszett neki és nem csak tettette, hanem arca tisztán tükrözte azt, hogy élvezi a desszertet. A fiatalabbak boldogok lettek. Sikerült párjukat felvidítani, aki az alvás után úgy tűnt, már nem mérges rájuk cseppet sem, így újból mertek hülyéskedni és gyömöszölni egymást, mely tényleg nem zavarta most az idősebbet. Csak mosolygott rajtuk, míg 'kicsi a rakásban' nem végezték a kanapén, persze alul Seokjinnel, kit majd összenyomtak. De nem érdekelte, mert örült jókedvüknek és kedvességüknek, amivel meglepték őt.



(Ez ilyen kis cuki rész lett. Remélem senki sem unta, mert kell ilyen is. Nem lehet folyton izgalmas történésekkel tele a sztori, mert mindent fel kell építeni szép lassan. :) Igyekszem valami rendszert újból felmutatni nektek, miközben készülünk némi újdonsággal egy új barát segítségével. Reméljük, tetszeni fog nektek! Addig pedig:
Facebook oldalunk --> LINK
K.A.R.D rajongók ----> LINK )