Three sides of life 44. rész: Majdnem asztal

-Dehogyis. Ennyiben? - pislogott rá Kook.
-Mért? Zavar?
-Ummm... nem. - pirult el.
-Akkor igen. Így nagyobb az esélye, hogy te vesztesz.
-Majd meglátjuk. - vette fel a kesztyűt.
-Te tudod. - ült le a kanapéra Jin - Na gyere! Mutasd mit tudsz!

Egészen hajnalig játszottak, amikor is Kook sokadszorra verte le Jint egyik kedvencében. Ő még bírta volna, hisz hozzá volt szokva a napfelkeltéig tartó kockulásba, ám az idősebb szemei már leragadtak.
-Álmos vagyok picur. - állt fel a kanapéról és a háló felé csoszogott.
-Még egyet! Csak az utolsót! - nyafogott.
-Öt menettel ezelőtt is utolsó volt. Álmos vagyok, lefekszek.
-Ahj jó! - nyomta ki az xboxot - Megyekén is! - állított le sebtében minden elektronikát, majd hatalmas léptekkel utolérte Jint - Akkor győztem?
-Igen. - értek be a szobába.
-És akkor csináljuk az asztalon?
-Most biztos nem. - mászott be lassan takarója alá.
-Jó, de majd holnap? - állt meg a villanykapcsoló mellett a kisebb - Kapcsolhatom?
-Persze.
-Szóval holnap? - ereszkedett teljes sötétség a szobára, Jungkook pedig azonnal befészkelte magát párja mellé az ágyba.
-Nem akarok az asztalon.
-De fogadtunk. - takarózott be.
-Te kikötötted a feltételek, én nem egyeztem bele.
-Bezzeg ha az lenne, hogy játszhatsz velem.
-Mért? Az asztalon való játékot te tervezted velem?
-..... Nem.
-Akkor nem mindegy?
-Nem, mert sohasem fogunk szexelni az asztalon, pedig én akarok!
-Aludni akarj inkább.
-De hyung ez nem ér!
-Alapból egy olyan játékkal játszottunk amivel te már legalább száz órát játszottál, én meg semennyit. Akkor hol ér ez?
-Ahhj hyuuuung!
-Aludj!
-De ígérd meg a konyhaasztalt!
-Mutasd a hátad. - szólt rá Jin, mire Kook megfordult és az idősebb magához húzta.
-Megígéred?
-Hallgass már el! - fogta be a száját - Aludni akarok...... Meg ne merj harapni! Érzem, hogy nyitod a szádat! - szólt rá.
-Mmmm. - morgott a kisebb, majd engedelmeskedett és nem küzdött ellene.
-Akkor jó éjszakát picur.
-Mmmmmmmmm.

Reggel a szokásos módon Jin ébredt elsőnek. Jungkook teljesen rajta aludt a másikon, mintha őt használná matracnak, így az idősebb megmozdulni sem mert. Nem akarta felkelteni, ezért csak feküdt alatta még egy kicsit, miközben a plafont bámulta. Nem gondolt semmire, csupán pislogott és észre sem vette, hogy a picur hajával kezdett játszadozni, ami most is pont olyan puha volt, mint mindig.
-Hyung? - mozdult meg, de csak feljebb mászott az idősebb nyakába.
-Bocsánat. Aludj csak. - ölelte át a kisebbet, mialatt az párnája alá csúsztatta kezeit, így szinte ő is nyakába karolt.
Ezzel Jin végképp csapdába esett, de nem bánta. Szívesen feküdt még ott a picur alatt, hisz olyan kevést időt töltött vele az utóbbi napokban. Boldogan szívta be a legkisebb illatát, miközben hallgatta és érezte is nyakán lélegzetét. Apró levegőket vett és lassan tágult tüdeje, amit az idősebb annyira imádott. Ilyenkor olyan nyugodt volt a másik. Nem ugrált, nem beszélt vissza, csak a cuki oldalát csillogtatta, pedig nem is direkt csinálta.
-Hyungh. - mocorgott hosszú percekkel később.
-Mi az? - kérdezte lágyan Jin.
-Konyhaasztal?
-Ez az első gondolatod korán reggel? - mosolygott.
-Nem ígérted meg. - fordította el fejét.
-Nem is fogom.
-Mmmm. - nyavalygott, majd lemászott Jinről - Mehetsz.
-Nem is érdekel, hogy itt vagyok-e vagy sem? - könyökölt fel az idősebb.
-Mindig korábban kelsz. Álmos vagyok.
-Rendben. Aludj csak. - mászott ki az ágyból egy gyors puszi után, majd csendben elhagyta a hálószobát.

-Még alszik? - kérdezte Tae, amint a számítógép előtt ülve skypeolt Jinnel.
-Gondolom. Nem olyan túl rég hagytam itt. - nyitotta ki frissen szerzett ételét az idősebb - Aaaa, de jól néz ki. Nézd milyen színes. - mutatta a kamerába a doboz tartalmát - És olyan jó illata van.
-Ez a gyümölcsös csirke?
-Igen. Rendeltem egy dobozzal. - pakolt ki, hogy ő most enni fog - Érdekelt. Még sosem ettem.
-Én sem. Biztos finom.
-Mindjárt kiderül. Jaj, kell pohár is. - állt fel egyért a kólához, majd azonnal vissza is huppant.
Amint enni kezdett hümmögött is rögtön. Nagyon ízlett neki korai ebédje, Tae pedig boldogan nézte, ahogyan a másik falatozott, miközben beszélgettek. Mind a három fajta csirkét megmutatta messze lévő párjának, majd megpróbálta leírni, hogy milyen ízűek. De ezt nem lehetett így elmagyarázni. Taetaenak is muszáj lesz egyszer megkóstolnia.
-Szia Kookie! - nézett oldalra Jin, mire megjelent a képben Jungkook is.
-Mit eszel?
-Gyümölcsös csirke. Kérsz?
-Ühüm. - válaszolt, majd azonnal kapott is egy falatot a másiktól szájába.
-Amúgy, ott van Taetae. - mutatott a képernyőre, mire Jungkook odapislogott és mosolyogva integetett.
Lassan bemászott legidősebb társa ölébe még pizsamában, majd miután sikerült végre lenyelni a hatalmas darabot rögtön beszélgetni is kezdtek. Jungkook kisajátította magának a lehetőséget és csak mesélt és mesélt és mesélt, mintha hetek óta nem találkoztak volna. Szinten mindenről elkezdtek beszélgetni, illetve Kookie kezdett el mindenről beszélni, mert Taet nem igazán hagyta szóhoz jutni. Jin próbálta kicsit csendre inteni, ám nem sok sikerrel, végül azonban kajával sikerült elhallgattatni. Egy hatalmas falatot nyomott szájába, amitől nem tudott tovább duruzsolni.
-Szóval hosszú estétek volt. - jutott szóhoz végre V.
-Igen. Játszottunk, míg ki nem dőltem. - válaszolt Jin.
-Igen. - fogta meg az idősebb kézfejét Kookie - Gyenge, nincs hozzászokva. - kezdte lenyalogatni párja ujjait, miközben az evett.
-Édesek vagytok. - jegyezte meg Taetae.
-Kook kéne a kezem.
-De finom.
-De bal kézzel nem tudom használni a pálcikát.
-Akkor egyél kézzel.
-Ahhh! - tett is úgy Jin.
-Nem akarod elengedni Kook? - vetette fel Tae is.
-Mert? - kezdett félni és megállt. Azt hitte a másik féltékeny megint, így nem akarta felhúzni.
-Csak...... vagy lépjetek szintet, vagy hagyjátok abba.
-Mert? - kerekedtek el jobban szemei.
-Mert én egyedül vagyok itt. Nektek könnyű ott párban, de nekem nem igazán.
-Felizgultál?
-Kook! - szólt rá Jin.
-Hát.... sajnos. És nem vagytok itt. Nagyon nehéz ám így.
-Tényleg? - nyalta meg direkt erotikusabban a másik ujjait Jungkook.
-Ezt ne csináld! - sóhajtott V.
-Mért? Csak nem... ettől? - nyalogatta tovább idősebb társát, aki csak ült és figyelt.
-Vagy folytasd, vagy hagyd abba, most! - kezdett magával küzdeni Taehyung.
-Folytatnám. - mocorgott Jin ölében, akire azonnal hatással volt csípőjének ringása.
-Itt? A gép előtth? - nyelt egyet az idősebb.
-Ühüm. - vette szájába társa két ujját, miközben a kamerába nézett.
-Hahh.... Kookh! - sóhajtott fel.
A kisebb azonban folytatta. Nem törődött egyik párjával sem, csak húzta őket egyre jobban, míg Jint sikeresen rá nem vette, hogy kezdje el vetkőztetni. Amint ügyetlenebbik keze becsúszott pólója alá kiengedte ajkai közül annak két nedves ujját. Sietve szabadult meg felsőjétől, majd övét is kicsatolta, amitől végül a legidősebb segített neki megszabadulni. Boxerja is alig ért földet, mikor Jinnek dőlt és az azonnal tágítani kezdte. Magához ölelte szabad kezével, azzal tartotta, míg a legkisebb rendületlenül bámult a kamerába, melynek túlvégén már Taehyung is húzta lefelé sliccét. Kookie feledhetetlen műsort szeretett volna nyújtani másik társának, ehhez pedig lassan közeledett is. Mikor a legidősebb már harmadik ujját vetette be, hangosan felnyögött, amitől még Taetae morranását is meghallották. Jin a fiatalabb nyakába csókolt és ízlelgette annak finom bőrét egészen válláig. Viszont amint elért útjának végre, Kook megmozdult. Felállt majd megtámaszkodott a másik térdein.
-Kár, hogy nem vagy itth. De így Jint fogom duplán élvezni.
-Ha visszamegyek felfallak mindkettőtöket azonnal. - harapott alsó ajkába Taehyung, miközben saját férfiassága köré fonta ujjait.
-Remélem ish. - sóhajtozott a fiatalabb V miatt. Hirtelen nagyon ajkai közé akarta venni péniszét, de most egyáltalán nem volt rá lehetősége, ám megfogadta, hogy majd pótolja.
-Gyereh..... Kookh. - simított lágyan csípőjére Jin, majd visszahúzta ölébe.
A kisebb azonnal megérezte bejáratánál szerelmét és hátraejtve fejét foglalta el helyét. A legidősebb magához ölelte, amint teljesen kitöltötte a másikat, ám Kook nem akart várni. Felhúzta lábait és úgy helyezkedett, hogy a kis helyen is tudjon mozogni párja erőfeszítései nélkül is. Terpeszben sarkaira ült Jin combjain, majd félresöpörve a korai ebédet, az asztalon támaszodva emelkedett fel. Lassan indított, hogy azért legyen egy kis ideje megszokni az idősebbet, de nem is az volt a lényeg. Taehyungot nézte, miközben hosszan felnyögött és sóhajtozott, minden mozdulatnál. Jin a csípőjére simított és mélyeket lélegzett, mert Kookie testét rég érezte utoljára, így azonnal el is vesztette józan eszét. Amint pedig az gyorsított úgy ejtette lassan hátra fejét az élvezettől. Azonban az édes nyögések nem hagyták, hogy ennyire elkülönüljön a picurtól, ezért hamar előre dőlt. Egy csókot nyomott a legkisebb vállára, majd ahol csak elérte nem hagyta szárazon. Végigpuszilgatta egészen nyakáig, miközben mindketten egyre kéjesebb nyögéseket hallgattak. Jin felpillantott a laptop képernyőjére, ott pedig mindent látott amit szeretett volna. Kookot szemből és Taet is, amint őket nézve kényezteti magát, ez pedig elég volt. Visszadőlt a székbe és nem bírta tovább.
-Jungkookh! - mordult fel és bele is élvezett a másikba.
A legkisebb lassított pár mozdulat erejéig, majd kedvenc szögében ült bele újra, meg újra társa férfiasságába. Jin csak sóhajtozott, mialatt a fiatalabb az utolsó cseppeket is kipréselte belőle. Nem tudta, hogyan kéne megállásra bírnia a kisebbet, mert neki már kezdtek rosszul esni annak kényeztető mozdulatai, ám hál'istennek nem kellett ezen sokat gondolkoznia. Amint Kookie egyre többször szorított rá, úgy egyre élvezettel telibb nyögéseket is hallatott, amikből kiderült, nincs már sok hátra neki. De így is a látványért küzdött az ölében lovagló, Tae pedig hálás volt olyannyira,  hogy hamarabb adta meg magát, mint a picur, bár nem sokkal.
-Hyungh! - hallatta édes hangját, a legidősebb pedig még időben kapcsolt és ráfogott Kook büszkén álló péniszére, mielőtt az megremegett volna. Így szerencséjükre a laptop épségben megúszta.
-Picurh! - döntötte homlokát annak hátának és mosolygott - Ez közel volth.
-Taetaeh? - szólalt meg mit sem törődve Jinnel.
-Élek. - válaszolt, de fejét hátradöntötte és egyik kezét szája előtte tartotta, míg másikkal fogta férfiasságát - Egy pillanat.
-Jól vagy kicsim? - húzta magához Kookot és pillantott át annak vállai felett a monitorra Jin, míg a legkisebből minden ereje, ahogyan próbálta rendezni légzését.
-Igenh. - emelte fel fejét és elvette szája elől kézfejét - Ehz..... húúúúúúh.

-De ne szokd meg. - dőlt Seokjin nyakába annak mondata közben a legfiatalabb.
-Hát nem jobb, mint élőben.
-Ennek örülök, mert én így többet nem akarom.
-Pedig szerintem izgalmas volt. - csókolt érzékeny bőrére Jungkook, amin ékeskedtek az általa hagyott lila foltok.
-Neked minden ami szex és nem ágyban történik, izgalmas. - pislogott rá a legidősebb.
-Szeretem kipróbálni új helyeken.
-Új pózban.
-Új eszközökkel. - állt be a felsorolásba Taetae is.
-Nevelésre szorulnál picur.
-Akkor nevelj meg. Fenekelj el. - mosolygott.
-Látod?! - mordult a kamerára Jin - Most lett vége, de máris kezdené az újat.
-Nekem ne mond, tudom milyen. Mindig mindenhol.
-De most mért baj, ha szeretem veletek?
-Fárasztó picur. - szedte rendbe magát Taehyung.
-Ne mondjátok, hogy ti nem gondoltok folyton erre.
-Nem gondolunk ám. - válaszolt Jin.
-Jó, de te öregebb vagy.
-Ne is mond. - fogta fejét - És megrontalak.
-Szerintem ő ront meg téged. - pakolászott V a kamera túloldalán.
-Hát, mondjuk ja. - nézett fel rá az idősebb.
-De én szeretlek titeket. Nem csak a szexet.
-Tudom. - pislogott rá Jin - Na öltözz fel! - segítette ki öléből a kisebbet.
-Rendben. - kereste ruháit.
-Várj! Előbb kell törlő. - ált fel a legidősebb is és a konyhába ment.
-Fiúk, mennem kell. - jelent meg a kamera előtt Tae - Majd jövök estefelé.
-Rendben. - bukkant fel Kookie feje - Szia!
-Sziasztok!
-Szia szerelemem! - ordibált Jin is, majd V megszakította a hívást.

-Remélem örülsz. - szedte össze a földről a kisebb pólóját Seokjin.
-Mert?
-Asztal.
-Jó, de nem rajta.
-De majdnem. Az nem számít?
-Nem. - állt meg az idősebbel szemben és elvette pólóját - Én úgy gondoltam, hogy feldobsz rá és szexelünk. Hogy újra foltosra harapdáljalak. - vigyorgott, miközben teljesen visszaöltözött.
-Úgy nem fogunk. Felejtsd el. Érd be ennyivel. - csinált rendet az asztalon, majd megnyitva a híreket laptopján leült és folytatta az evést.
-De most mért? - erőszakolta vissza magát a másik ölébe Kookie - Mért nem lehet?
-Mert..... itt enni szoktam és utána folyton csak az jutna eszembe. Meg hogy mik kerültek az asztalra.
-Mért, így nem került semmi? - lopott egy falatot a dobozból.
-..... Inkább ne is beszéljünk róla.
-Bezzeg mikor mondtam, hogy nyeld le, akkor semmi bajod nem volt vele.
-Az megint más.
-Ahha, persze. Nem értelek hyung.
-Csak itt nem akarom és kész. Nem megérteni kell, hanem elfogadni. - karolta át a kisebb derekát szabad kezével, majd magához ölelte.
-Hát jó. - ettek tovább, de pár perc múlva Kooknak fel kellett pattannia. Csörgött mobilja.
-Hogy már enni se lehet nyugton. - morgott Jin.
Jungkook előkotorta valahonnan telefonját, mert igazából nem emlékezett, hol hagyta, csak ment a hang után, majd felvéve azt megijedt. Édesanyja hívta aggódva, pánikolva, mert végre elérte célját és láthatta fiát, ám az mégsem telt olyan örömtelien, mint várta.
-Jól van anya. Nem tom mi lehet, de akkor megpróbálunk rájönni. Úgyis Jinnél vagyok, meglátogatjuk Sugat. - sétált ki párjához már teljes nyugalommal. Ő nem aggódott, inkább mérges volt. Bátyja megint kikészítette anyukáját és még a párjával töltött napot is be kellett áldoznia, hogy megoldja a problémát. Megint ő teremt békét, ahogy lenni szokott, de ebből kezd már elege lenni.
-Mi a baj? - pislogott rá Jin, amint meghallotta legjobb barátja nevét, akivel már napok óta nem tudott beszélni.
-Jó-jó. Mindjárt összeszedjük magunkat - legyintett az idősebbnek, hogy nem vészes - és meglátogatjuk. Oké..... Szia anya! - tette le a telefont.
-Mi van Sugaval? - érdeklődött Jin, miközben még az evéssel is megállt.
-Anya ma beugrott hozzá, mert kíváncsi volt, mért kerül minket. Azt hitte, megint velem van baja. Persze arra nem jött rá, mért nem válaszol, de arra igen, hogy mért nem jött el a szülinapra.
-És mért?
-Sugat valaki nagyon csúnyán elverte.
-Mi? - dermedt le az idősebb egy pillanatra. Ő erről mért nem tud? Yoongi mért nem mondta? Mért nem hívta fel? - Azonnal meglátogatjuk. - pattant fel, majd készülődni kezdett - Öltözz!
-De most ne már! - nyafogott a legkisebb - Megint valami baja van és csak azért, mert kicsit megverték, nekem kell lerendezni? Nekem úgysem válaszolt semmire. Mért én menjek?
-Mert az öccse vagy.
-Akit láthatóan szóra sem méltat. Elegem van, hogy mindig az ő bajaival kell foglalkozni. Megérdemli, hogy elverték. Amilyen bunkó volt velem is, meg anyát is sokszor megbántotta, ez már kijárt neki. - ült le inkább a kanapéra.
-Akkor nem jössz? - jelent meg Jin, miközben felvette az óráját.
-Nem. És azt sem szeretném, ha te elmennél hyung.
-Suga a barátom. - nézett rá szúrós szemekkel, mély, tekintélyt parancsoló hangjától pedig a kicsi összehúzta magát - A legjobb barátom. Nem tudom, mért nem válaszol, de nem is érdekel. Ha nem mondja el, az az ő dolga. De én akkor is vigyázok rá. - ment cipőjéhez és sietve felvette - Majd jövök. - lépet ki az ajtón.
-Hyung! - kiabált utána Jungkook.
-Tessék?
-Sajnálom.
-Nem számít. Szia picur!
-Szia!


(Folytatjuk :D És végre Sugaval. Na most mindenki örülhet, lassan kiderül mi is van drága bátyónkkal. :D Ötletelgetni lehet, de szerintem nem fogtok rájönni, bár amilyen okos olvasóink vannak.... ki tudja :D Viszont húzós hetem lesz, így a következő rész nem tudom mikor jön. De igyekszek :D
Kommenteljetek és szavazzatok, aki még nem tette meg, mert nyereményjáték múlik rajta.)