Three sides of life 40. rész: Csak ugrattalak...

-Majd ha végeztem és lesz időm még kiülök hozzátok.

-Jól van.

-Sietek. - fordult is vissza a konyhába.

-Nagyon fáradt. - jegyezte meg V, amint a legkisebb újra helyet foglalt.

-Tudom. De holnaptól pihenhet. - érezte rosszul magát Nam - Sajnálom. Nem volt a terveim között, hogy ennyire meghajtjuk a konyhát. De kap pihenőt. Több napot is.

-Rendben. - dőlt az asztalra Taetae - Majd ügyelek rá, hogy pihenjen is.

-Jimin milyen volt a randi? - érdeklődött Hoseok.
-Randi? - pislogott Tae - Én mért nem tudok erről? Nem is mondtátok.
-De mondtuk. Csak nem figyelsz.
-Bocsánat.
-Legalább már a seggemet sem bámulja, nézzük a jó oldalát. - vigasztalta Taehyungot Jimin, mert az láthatóan most nagyon maga alatt volt. Főleg Jin fáradtsága miatt, de az sem segített, hogy nem emlékezett ilyen fontos dolgokra sem.
-Egy élmény köztetek ülni. - vigyorgott Nam.
-Ugye? Filmet lehetne rólunk forgatni, de minimum könyvet írni. Na mesélj csak, mi volt? - faggatta tovább a másikat J-Hope.
-Semmi. Aranyos lány, de nem hiszem hogy lesz valami.
-Mért nem?
-Olyan..... érdekes. Egy csomó férfi fölismerte a plázában is. Meg akartam hívni fagyira, erre ingyen volt. Így nem lehet rendesen udvarolni. Meg.... különben is honnan és mért ismeri őt ennyi pasas?
-Lehet olyan a családja. Ne mond már, hogy pont emiatt nem akarsz vele járni! - háborodott fel Hoseok.
-Én is sok lányt ismerek Jimin. Pedig nincs semmi rossza  háttérben. - szólt közbe Namjoon is.
-De az más. Te sokakat alkalmazták, mert gyakornokok is vannak nálad, meg üzlet meg minden. De ő iskolába jár, és ha jól hallottam a családja sem az igazi. Anyujával él, azt mesélte, ám ő is alig van otthon.
-Akkor egy csomó ideje van rád. Próbáld meg ne legyél már ilyen! - mordult rá Hoseok.
-Igaza van. - szólalt meg Jungkook is, mire mindenki meglepődve pislogott rá - Mi van? Ha szép, meg kedves akkor egy próbát megér.
-Neked még nem is volt barátnőd.
-Az lehet, de a szerelem az szerelem nem? És ha valaki tetszik akkor ilyen kis hülyeségek miatt kár lenne kihagyni a lehetőséget.
-Okos kis kölyök. - mosolygott Nam.
-El sem hinnéd mennyire. - egyenesedett fel végre V is az asztalról. Kicsit büszkének érezte magát, amiért a picur ilyen komoly és bölcs tud lenni, kora és tapasztalatlansága ellenére.
-Hát nem tudom. Lehet megpróbálom még egyszer.
-Ez a beszéd. - vidult fel Hopi - Szép, meg kedves nem? Akkor nagy baj nem lehet vele. Ismerd meg és utána dönts.
-Jó, még egyre elhívom, de ne várjatok többet, ha megint bajom lesz. Bár az tény, hogy gyönyörű fekete a haja. - kezdett játszani poharán lefelé kúszó cseppekkel - És okos. Rengeteg érdekességet mondott. Mellette butának érzem magam. - szomorodott el.
-Pedig nem vagy az, csak másban vagy jobb.
-Például izmos vagy..... Mi van? - kezdett félni Jungkook, amint megint mindenki rá bámult, kivéve Taet, aki mosolyogva nézett le a földre egy pillanatra.
-Nekünk nem szabad a külsejüket dicsérni picur. - kuncogott V.
-Mért?
-Ez kedves tőled Jungkook, - kezdett magyarázni Jimin - de ti tényleg ne. Elég volt nekem, hogy formás a seggem.
-De most mi van? Csak kedves akartam lenni.
-Az ő fatájuknak a mienk nem mondhat olyat, hogy jól nézel ki, mert azonnal félni kezdenek. Nekem udvarolj, ha ilyen késztetést érzel. - világosította fel Taehyung.
-Jó. Megjegyeztem.
-Mellesleg egem nem zavarna. - fonta össze karjait Nam és hátradőlt a támlának, miközben gondolkozott - Szerintem.
-Szexi a nyakad tigrisem. - húzatta V és rákacsintott amint a tulaj rápillantott.
-Jó, persze. - kezdett hozzá Nam, a többiek pedig hangosan felnevettek - Ha így mondod, nyilván elkezdek félni. - társalogtak tovább.
Ám hamar témát váltottak, de nem is baj. Beszélgettek, mint a jó barátok, és még Jungkook is úgy érezte, tényleg jó körbe ül. Ugyan nem ismerte a másik két fiút olyan régóta, nem voltak közös élményeik és magát nem lett volna ilyen közvetlen, de Taeval az oldalán nem félt. A fiúkat úgy könyvelte el lelke mélyén, mintha évek óta ismerné őket.

-Imádom, mikor Jin főz. Ezt meg tudnám szokni. - nyújtózott egyet Hoseok, amint végül ő is befejezte.
-Nam azt mondta, szerinte ki tud jönni Jin. Merre jár ilyen sokáig?
-Dolgozik Tae. Majd este úgyis találkoztok.
-Biztos. Haza is kísérem.
-Jó neked! - nyafogott Kookie.
-Te is jössz majd.
-De nektek lesz egy napotok külön. Aaaaaj, nem akarok otthon lenni.
-Hogy-hogy nem leszel velük? - érdeklődött Jimin.
-Anyának szülinapja van. Családi banzájra megyünk.
-Ohh. Boldog szülinapot neki!
-Ja, boldog szülinapot majd. - mosolygott Hoseok - De nyugalom, szerintem nem maradsz le semmiről. Jin valószínűleg aludni fog egész nap.
-Hát remélem, hogy nem hagynak ki semmiből.
-Majd kiderül. - támasztotta fejét V - Nem terveztem semmit még.
-Na kijöttem kicsit. - ült le Jin, hozzájuk.
-Szia édes. - mosolygott rá Tae - Van szüneted.
-Fogjuk rá. Nam kizavart.
-Nagyon fáradtnak tűnsz. - jegyezte meg Taehyung.
-Igen eléggé. Mi is látjuk. - szólalt meg Hoseok, hogy Jin ne higgye azt, hogy csak párjai látják rajta, mert azok már nagyon jól ismerik.
-Köszönöm.
-Nem azért mondtam. - ijedt meg Hopi - Csak, pihenned kéne. Tényleg nyúzott vagy. Kezdek én is aggódni.
-Holnap pihenek. Addig kibírom.
-De ha már nincs rád szükség akkor nem akarsz hazajönni velünk? - próbált a legkisebb egy kis időt magának is kicsikarni, mielőtt haza kellett volna mennie.
-Végig vagyok picur. Este sokan lesznek. Lassan meg is indul az egész. - nézett a bejárat felé - De anyudnak majd boldog szülinapot.
-Így emlékszel rá? - lepődött meg Jungkook.
-Megjegyzek ilyeneket. - mosolygott - De szerintem megyek is inkább vissza.
-Rendben. Jövök érted este. - nézte végig V, amint Jin felállt.
-De ha hazaérek alszok.
-Tudom. Csak féltelek.
-Akkor este. Sziasztok fiúk! - rohant vissza a konyhába.

Mivel azonban este Jungkooknak semmi kedve sem volt hazamenni, így Taehyungnak kellett elkísérnie, mielőtt Jin felé vette volna az irányt. Hoseok már nem fuvarozta őket, mert az étteremből ő is egyenesen haza ment. Ezért sokkal hamarabb kellett indulniuk és este mászkáltak a városban.
-Írjatok majd este! - torpant meg saját épülettömbjük előtt Jungkook, mielőtt felment volna.
-Írok majd, de Jin aludni fog.
-Tudom, csak írjatok valamit.
-Küldök majd képet.
-Jóóóóó. Majd mikor lefeküdt, hogy alszik. Az olyan aranyos! - mosolygott Kookie.
-Rendben. Jó éjszakát picur.
-Jó éjt! -  rohant fel, V pedig az étterem felé vette az irányt.
Gyorsan szedte lábait, hogy minél hamarabb szerelme közelében lehessen, útja végén pedig már majdhogynem szaladt. Célját elérve lassított, majd néhány kopogás után felhívta Jint, hogy eressze be. A bejárat ugyanis zárva volt, ám a villany bent égett és nem látott senkit, majd felbukkant párja.
-Mehetünk. - lépett ki Vhez az utcára - Mi az?
-Semmi. - nézte mosolyogva az idősebbet - Menjünk! Siessünk, hogy pihenhess. - indult is az idősebb otthona felé.
Végig beszélgettek, bár inkább csak Taehyung mesélt, Jin meg hallgatott. Érdekelte, hogy mikről maradt le, V pedig szívesen mesélte el még azt is, hogyan menekültek meg öccse elől reggel. Nagyon boldog volt és lépten-nyomon megcsókolta volna a másikat, ám nem merte az utcán. Igaz sötét volt, de akkor is féltette a másikat. Ezért inkább csak udvariasan előre engedte még a házban is, majd csak a liftben merte megfogni párja kezét, miközben csak bambultak egymás szemeibe. A legidősebb álmosan pislogott csak, mire Taetae elmosolyodott.
-Ha felértünk feküdj le azonnal.
-Még fürdeni akarok és éhes vagyok.
-Összedobok neked valamit míg fürdesz. Így jó?
-Csak meg kell melegíteni. De ahogy szeretnéd. Nincs erőm ellenkezni.
-Akkor tényleg nem szexelünk ma. - bújt hozzá Taehyung.
-Hát nekem nincs erőm hozzá, szóval nem hiszem. Hacsaknem jó az neked, ha én csak fekszek.
-Nem. Pihenned kell. Különben is szeretem, mikor karmolgatsz, fogdosol, meg az ölemben lovagolsz. Úgyhogy majd holnap. - puszilt az idősebb nyakába.
-Rendben. - értek is fel, majd ahogy nyílt az ajtó, elengedték egymást. Nem akartak lebukni továbbra sem.

Amint beértek a lakásba Taehyung elkezdte Jinnek előpakolni a vacsoráját, míg az elment és beült a kádba. Ám mint előző este, most is elaludt a forró vízben, így V keltette.
-Édesem. Feküdj be az ágyba inkább. - simogatta haját a kád mellett térdelve.
-Mindjárt. Még enni akarok. - törölte meg szemét, hogy nyitva tudja tartani - Megyek már. - állt fel, Tae pedig vigyázott rá. Félt hogy az álmos Jin könnyebben elesik, mint az izgatott Jungkook és ő is hatalmasat zuhant előző este.
-Nem vagyok mozgás képtelen csak fáradt. - állt az idősebb a fürdőszobában, V pedig elvéve tőle törülközőjét kezdte megszabadítani a cseppektől.
-Tudom. - folytatta cselekedetét, Jin pedig tűrte. Elég fáradt volt, így csak becsukta szemeit.
-Ne aludj el állva. - vette le a fogasról az idősebb köntösét és feladta rá - Feküdj le.
-Eszek kicsit. - kötötte azt meg a másik, majd kisétáltak a konyhába.
Nem fogyott sok vacsorájából, csak pár falat, majd bemászott ágyába a puha takaró alá.
-Jó éjszakát! - nyomott egy gyors csókot a fáradt ajkakra.
-Nem jössz? - pislogta az utolsókat Jin.
-De, majd jövök csak még fürdök én is.
-Rendben. Jó éjszakát majd! - hunyta be szemeit.
-Szép álmokat édesem. - simogatta meg fejét V és az idősebb azonnal el is aludt.
Taetae még elintézte saját esti dolgait, miközben igyekezett csendben lenni. Ahogy megígérte a picurnak, írt neki és még képet is küldött. A legkisebb boldogan fogadta a törődést, de V lelkére kötötte, hogy gyorsan befekszik Jin mellé. Ha már neki egyedül kell töltenie az estéjét, legalább a másik két fiúnak ne keljen.

Reggel kivételesen Taehyung kelt elsőnek, ami meg is lepte. Jin valahogy mindig korábban ébredt, ám most valószínűleg a kimerültség miatt még javában aludt, mikor a nap már sokadikat nyújtózta fényes sugaraival. Taetaenak nem volt szíve megzavarni szerelmét, ezért csak bebújt annak álla alá és kiélvezte édes illatát, ami már úgy hiányzott.
-Kicsim. - nyammogott Jin.
-Aludj még. - sugdolózott V.
-Szeretlek. - karolta át a legidősebb és nem kellett kétszer mondani neki, visszamerült álmaiba.
Tae jót mosolygott az édes tetten, ám ő már nem tudott tovább aludni, így csak feküdt ott párja szorításában, de ez egyáltalán nem zavarta. Végre vele lehetett, ez pedig már nagyon hiányzott neki.
Még legalább egy órát feküdtek abban a pózban, mikor Jin újra megmozdult és nyújtózott egyet hátára fordulva.
-Jó reggelt! - üdvözölte hatalmas mosollyal Tae.
-Jó reggelt!
-Kialudtad magad?
-Fogjuk rá. De jó, hogy itt vagy. - ölelte magához a kisebbet és megcsókolta homlokát.
-Én is örülök.
-Reggelizünk valamit?
-Ahha!
-Akkor öltözzünk és menjünk.
-Jah, hogy menjünk el? - könyökölt fel Tae.
-Igen. Nem akarsz?
-De, csak azt hittem pihennél.
-Pihenek így is. Na menjünk! - kelt föl, majd Tae után kimászva az ágyból sétált a nappaliba. Inni akart, míg Taehyung befoglalta a fürdőszobát.
-Cuki rózsaszín a fogkeféd. - jelent meg pár pillanat múlva táskájával kezében, amit le is dobott a kanapéra, hogy keressen magának ruhát benne.
-Nagyon szép színe van.
-Így nem keverjük össze majd legalább.
-Látod? Zseni vagyok. - tette le poharát, majd újra nyújtózott - Hahh... fáj mindenem.
-Te is elestél?
-Én is?
-Igen. Mint Kook. - pislogott rá kettőt V, majd folytatta a pakolászást - Tegnap mondtam.
-Hogy elesett? - lepődött meg Jin. Ő erre nem is emlékszik.
-Igen. Meséltem neked mi volt míg nem voltál. Hogy az öcsém is ránk nyitott, meg Kook is elesett.
-Rátok nyitott?
-Igen. Hogy figyelsz te ránk? - kezdett viccelődni - Itt mesélek neked, aztán nem is figyelsz. Tudtam én, hogy csak szexre kellünk. Na majd elmondom a picurnak is.
-Nagyon megsérült? - kérdezett vissza halkan Jin miközben megtámaszkodott a pulton és lesütötte tekintetét.
-Foltos lett kicsit, de nem érdekelte. Bár te azt se vennéd észre, ha eltörne valamije. - nevetett Tae - Ejnye hyung. Jobban kéne figyelned. - egyenesedett fel vigyorogva, de az azonnal le is fagyott az arcáról - Jin?
-De... észrevenném.
-Jin. Én csak vicceltem. - dobta le előszedett ruháit a kanapéra és odasietett párjához - Csak ugrattalak? - próbálta elkapni az idősebb tekintetét, de az kerülte, amennyire csak tudta. Rosszul estek neki Tae szavai, még ha csak viccelt is. Igaznak érezte, mert nem figyelt oda eléggé a kisebbre, sem rá - Édesem ne csináld ezt. Tudod, hogy csak vicceltem. Nálad jobban senki sem figyel ránk. - fogta Jin arcát kezeibe, de az elkapta csuklóit, és nem engedte, hogy felemelje lesütött pillantásait - Nagyon szeretlek és Jungkook is. Te voltál az aki foglalkozott vele, hogy ne otthon üljön, meg ne is viselkedjek vele úgy. Főztél nekünk és mindig vendégül látsz az otthonodban, még ha hulla fáradt is vagy. Jin nézz rám kérlek. - és végre, az idősebb szót fogadott. A másik szavai kezdték elérni céljukat - Nálad jobban senki sem törődik velünk. Most dolgoztál, túl sokat is, persze hogy kevesebb időd volt ránk. Mi nem figyelünk eléggé rád. Már rég itt kéne lennünk és lesnünk minden kívánságodat. Sajnálom, hogy olyan hülyeségeket mondtam. Csak ugrattalak.
-Semmi baj. Igazad van ám.
-Nincs igazam. Te vagy a világ legjobb társa. És örülök, hogy részben az enyém vagy. - karolt a másik nyakába - És Jungkooknak is örülök. Így tökéletes.
-Szeretlek kicsim. - ölelte át a fiatalabb derekát.
-Meg sem érdemellek. Olyan kedves vagy, én meg annyira bunkó. Mostantól nagyon fogok figyelni, mit mondok.
-Jaj, ne kezd ezt. Így is épp elég volt ez reggelre. Menjünk enni.
-Rendben. - engedte el párja nyakát - De ne gondolkodj ilyeneken, jó?
-De igazad van. Alig foglalkoztam veletek. Be kell pótolnom.
-Dehogy kell. Csak menjünk el reggelizni. - mosolygott Tae.
-Oké. - villantott egy halványat ő is, mire V kicsit megnyugodott és megcsókolta a másikat.
Rég érezhették már a másik nyelvét, így a reggeli üdvözlés elcsúszva bár, de megérkezett. Szinte ennyivel jól laktak, hisz percekig nem is tudták elengedni a másikat. Végül Taehyung kapott először levegő után.
-Gyorsan felöltözök és mehetünk. - rohant vissza a fürdőszobába, miután felkapta ruháit.
Jin boldogan nézte amint a kisebb lelkesen siet dolgára, ám nem hagyták nyugodni szavai. Tényleg nem figyelt rájuk. Csak dolgozott és elhanyagolta őt is és a picurt is. Viszont ezt muszáj valahogy helyrehoznia, különben nem fogja hagyni a lelkiismerete.


(Folytatjuk :D És fontos kis dolgaink az, hogy szavazzatok! Másik meg, hogy KOMMENTELJETEK! Azt szeretem! Meg olvassátok is, mert szoktam válaszolni. De nagyon szeretem, ha kommenteltek. Az erőt ad újra írni :D)