Suga&Yo 6.rész

-Yoongihh...... - vált el tőlem és továbbra is lihegve kezdte hajamat birizgálni - Zuhanyoznunk kéne.
-Jóhh. - nyeltem egyet - Persze. Csak még egy kicsit maradjunk így. Nem bírok betelni veled. - ettől persze újra zavarba jött, mert kezdett már magához térni - Még mindig aranyos, mikor pirulsz. - vigyorogtam.

-Mit csinálsz? - kérdezett Yo, miközben bezártam a fürdő ajtaját belülről.
-Öhmmm.... - fordultam meg - Bezárom az ajtót, hogy ne nyissanak ránk?
-De.......de..... - kezdett megint elvörösödni.
-Csak nem zavarban leszel? - vigyorogtam - Alig pár perce még szeretkeztünk tök meztelenül, és te most egy egyszerű fürdés miatt zavarban lennél?
-Jó, de az mégiscsak más.
-Ahh. - sétáltam oda hozzá és megfogtam a rajtalógó pólóm alját - Nem foglak... Nem ez nem igaz. Megfoglak bámulni, de rajtam sem lesz ruha. - magyaráztam egyenesen a szemeibe meredve hatalmas mosollyal.
-M..... muszáj? - pislogott
-Igen. Sajnálom. - vettem le róla a felsőmet - Hahhj - sóhajtottam és ledobtam a földre - Nem takargathatod magad végig. - kezdtem vetkőzni én is.
-Majd meglátjuk. - nézett végig rajtam, ahogy az én pólóm is a földre ért.
-Hogy is van ez? - léptem közelebb hozzá - Én nem nézhetlek, de te bámulhatsz engem? Nem érzem igazságosnak. - húztam magamhoz csípőjénél fogva.
-Van ilyen. Az élet nem mindig igazságos. - nézett más irányba egy apró mosoly kíséretében.
-És ha a bugyidat is leveszem, hogy fogsz védekezni, hmm? - bújtattam ujjaimat az említett ruhadarab pántja alá.
-De te is vedd le! - hunyorgott rám.
-Egyszerre csak egy emberről tudom. - vigyorogtam - Viszont segíthetsz. Nincs megtiltva.
-Hmm. Rendben. - nyomult nekem, hogy véletlen se lássak semmit, miközben belekapaszkodott boxeromba.
-Jaj te! Ezen a szégyenlősségen változtatunk.
-Szeretnéd, ha mutogatnám magam?
-Azt azért nem. Max nekem. Na szabaduljunk meg ettől! - húztam le róla a bugyiját, mire újra mellkasára kapta kezeit és lábaival is próbálta takarni magát - Ez várható volt. - kuncogtam.
-Gonosz vagy.
-Persze-persze, tudjuk. Na! - nyúltam be a zuhanycsaphoz - Állítsd be ahogy neked tetszik. - de már be is ugrott a csobogó víz alá, pedig jobban meg akartam nézni magamnak.
-És te meg végig kukkolni fogsz? - bújt a függöny mögé.
-Nem. - vettem le a boxerom - Látod? én nem vagyok szégyenlős.
-Chh. - forgatta szemeit - Várj! - állított meg, mielőtt beléphettem volna mellé a zuhany alá.
-Mi az?
-Nincs egy csatt, vagy valami? Vizes lesz a hajam.
-Jah, uhh. Anyámnak vagy húgomnak tuti van itt valamije. - léptem a szekrényhez.
-Na most kéne a rajztáblám.
-Mért? - találtam pár csatot neki és mentem is vissza hozzá.
-Szexi volt a beállásod. - vette el, mialatt beléptem mellé a víz alá és végre megcsodálhattam - Legalább ne ilyen látványosan! - szólt is rám.
-Jó, na! Mit vártál, ha folyton takargatod magad? - húztam magamhoz - Biztos jó így a víz? Csak mert én melegebben szoktam.
-Jah, akkor nyugodtan. Nem mertem melegebbre, mert a pasik nem bírják.
-Hát látod. Nem vagyunk egyformák. - tekertem kicsit feljebb a hőfokot - Na, így jó lesz. - néztem le rá, ahogy még mindig karajaimban szorongattam.
-Mi az? - pislogott - Nem fürdünk?
-Hány kiló vagy?
-Hogy lehet ilyet kérdezni egy nőtől? - ráncolta szemöldökét.
-Jahj, nem az. Vékony vagy, de hány kiló?
-Én dolgom.
-Akkor majd meglátjuk, meddig bírlak el, ha nem válaszolsz. - karoltam át feneke alatt és felkaptam, majd a falhoz nyomtam, miközben lábait körbekulcsolta derekamom, hogy tudjon kapaszkodni.
-Yoongi az előbb volt! - fonta össze karjait nyakam körül, hogy azzal is megtartsa magát, bár meg tudtam  volna tartani anélkül is.
-Nem tehetek róla. Túl szép vagy. - csókoltam meg.
-És.... semmi előjáték?
-Hmm, várjál! - engedtem el egyik kezemmel és ellenőriztem, hogy van-e szüksége rá - Ahogy érzem, nem kell az neked. - mosolyogtam, ahogy egyre jobban elpirult az ujjaim miatt, amik igen gyenge pontját kezdték simogatni.
-De..... itth? - kezdett aprókat nyögni - Nem bírod ki az ágyig? - harapta be alsó ajkát.
-Hát úgy érzed? - hajoltam füléhez, miközben újra mindkét kezemmel fogtam és éreztettem vele, hogy mennyire kezdek beindulni.
-És méghh..... nekem van hiányom mih? - csókolta meg vállamat, ami alig pár centire volt édes ajkaitól.
-Egy szóval semhh... mondtam, hogy nekem nincsh. - kezdtem lassan nekidörzsölni férfiasságom, hogy teljes méretemmel hatolhassak majd be.
Kezeim viszonylag kevés teret kaptak, de pont jó helyen voltak, így élvezhettem formás fenekét is. Nyakát harapdáltam, miközben ujjai végigsiklottak karjaimon és mindenhol, ahol csak elért. Hiába nem rég váltunk csak el, én már készen voltam a következő menetre. Ez a kis idő éppen elég volt rá.
-Felfallakh Yoh! -  haraptam meg fülcimpáját, miközben feljebb emeltem, és apró nyögés hagyta el ajkait.
-Yoonghiiihhh - tette egyik kezét szája elé, ahogy elkezdtem ráengedni kemény péniszemre.
Szerettem volna hallani hangját, de akkor biztosan felébredt volna mindenki, így inkább csak orrommal elhessegettem ujjait és megcsókoltam, ezzel elnyelve kis nyögdécseléseit. A lehető legbiztosabban igyekeztem a levegőben tartani miközben mozogni kezdtem, ő pedig a hajamat tépte. Egyre gyorsítottam és minden porcikám megfeszült, de segített nekem és megtámaszkodott a vállamon. Megszakította csókunkat, fejét hátravetette és levegő után kapkodott. Egyre jobban igyekezett mindig a lehető legjobb pillanatban összeszorítani izmait, amitől lassan kezdtem megőrülni.
-Yoongihhh..... - markolt vállaimra.
-Elveszed az eszem. - csókoltam meg kulcscsontját, ahogy éreztem , hogy egyre jobban fokozódik bennem az élvezet, amit már nem sokáig bírok.
-Yoongihh - váltott át a hangja egy kicsit aggódóra, és felnéztem szemeibe - Nem kapokhh.... leveghőth. Túl páráshh. - ejtette a mondat végére vállamra fejét, én pedig teljesen el is feledkezve arról, hogy épp minek a közepén tartunk, félrerántottam a zuhanyfüggöny és kiléptem vele a karjaimban a hűvösebb levegőre.
-Így jobb? - terítettem le a szőnyegre és megtámaszkodtam mellette.
-Igenhh. - kapkodott oxigén után - Köszönöm.
-Szólhattál volna korábban is. - keltem fel hogy elzárjam a vizet.
-Azt hittem kibírom és nem kell félbeszakítanom a dolgot. - lihegett.
-Szólj, ha van valami. Velem ne foglalkozz. - fogtam meg törölközőmet és derekam köré tekertem. Jó! Nem mondom, hogy rosszabbkor nem is szakíthatta volna félbe, de nem akarom, hogy megfulladjon, vagy más baja legyen.
-Ez a legnagyobb törülközőnk. - vettem elő a szekrényből egy hatalmas, puha törcsit és ráterítettem.
-De jó puha! Ezzel alszok. - ült fel.
-Nah! Azt hittem velem.
-Veled is. - mosolygott.
-Biztos jól vagy?
-Igen, már semmi bajom.
-Akkor jó. Na gyere! - keltem fel - Aludjunk!
-És veled mi lesz? - jött utánam, miközben körbetekerte maga körül a törülközőt.
-Kibírom reggelig.

-Te Yoongi! - fészkelődött mellettem az ágyban, ahogy nekem háttal feküdt, és átkaroltam.
-Gyorsan mond, mert mindjárt elalszok. - dörmögtem a lehető leghalkabban.
-Biztos kibírod - tolta nekem fenekét - így?
-Ha nem böködöd a seggeddel, akkor igen. - mosolyogtam kicsit, mert valóban nem olyan állapotban voltak odalent a dolgok, mint amilyenben kellett volna lenniük.
-Hát jó. Jó éjt!
-Neked is! - sóhajtottam.
-Yoongiii - suttogott pár perccel később, nekem pedig már nem volt erőm válaszolni, csak hümmögtem egyet, hogy figyelek - Suga lesz a beceneved. Mert olyan kis kedves vagy velem, meg aranyos, meg olyan édesen mosolyogsz. - mivel még mindig nem tudtam válaszolni, annyira hulla voltam, így csak egy hosszabb morgás közben befogtam a kis száját, ezzel rábírva, hogy hallgasson és aludjon.

-Hova mész? - éreztem ahogy kikel mellőlem és résnyire nyitottam szememet.
-Pisilni. Sietek. - kaptam egy puszit, majd hangtalanul próbált kiosonni az ajtón.
Azonnal visszaaludtam, ahogy becsukta maga mögött. Észre se vettem, hogy nem jött vissza, csak amikor egy hatalmas dübörgésre megfordultam és még mindig nem volt ott mellettem. Ránéztem az órámra és láttam, hogy már tíz óra is elmúlt. Nem értettem merre lehet, vagy hogy ki randalírozik a lakásban, ezért felkeltem és egy szál boxerban meg pólóban lecsoszogtam a földszintre. Az ajtót már csak csapódni láttam, majd beszélgetést hallottam a konyhából. Yo és anyám hangja volt, így bementem hozzájuk.
-Jó reggelt kisfiam! Épp rólad beszélgettünk. - mosolygott rám anyám az asztalnál ülve kávéval a kezében.
-Gondoltam. Úristen! - lepődtem meg Yon, hogy arcmaszkot erőszakolt rá anyám - Anya! Mit ettél vele?
-Csak egy arcmaszk Suga. - pislogott Yo és nyelvet öltött.
-Igen. De mindjárt le is kell venni. - nézett édesanyám a falon lógó órára.
-Mióta tart fogságban? - hajoltam füléhez.
-Csak egy órája szorongatom. - válaszolt anyám - Előtte a húgod kínozta. - állt fel és a mosogatóhoz sétált.
-Gyere inkább. - fogtam meg Yo kezét - Feküdjünk vissza.
-És ha nem álmos? Ne kínozd a lustaságoddal, édes fiam!
-Ami azt illeti. Elég későn feküdtünk le. - fordult vissza Yo felé - Köszönöm az arcmaszkot.
-Szívesen. Akkor viszont jó pihenést!
-Köszönjük.
-Kösz anya.
-Neked amúgy ma nincs egyetem?! - kiabált utánunk, miközben már a lépcső felénél jártunk.
-Szabadnapot vettem ki! - vezettem a fürdőbe Yot, ahol azonnal meg is szabadult a kozmetikumoktól - Bocsánat, anyám mániája az ilyesmi.
-Semmi baj. Szeretem ezeket. Viszont én bocsi. Elkaptak mikor kijöttem a mosdóból és nem tudtam menekülni. - törülte meg arcát - Még a hajam is összevissza áll. Nézd meg! - fordult felém.
-Hmm... - néztem végig rajta - Na jó, reggel van! Eddig bírtam. - kaptam el csuklóját és magam után húztam a szobámba.
-Mi?..... Jah... - kuncogott magában.
-Én elmegyek mire felkeltek, úgyhogy sziasztok! - üvöltött fel anyám.
-Oké szia! - csaptam be az ajtót.
-Goromba vagy anyukáddal. - tessékeltem az ágy felé Yot.
-Nem igaz. - löktem le a puha matracra és lekaptam pólómat.
-Na mi az? - harapta be alsó ajkát - Mit álmodtál, hogy pár percig sem bírod ki nélküle?
-Hát csak azt, - hajoltam közel hozzá - hogy valaki pont az előtt szakít félbe, hogy elélveznék. - vigyorogtam és vártam a cuki reakcióját, ami hamar meg is mutatkozott.
-Jó na! - vörösödött el - Nem kaptam levegőt.
-Hát most se fogsz. - fogtam egy kezem be arcát, és vad csókba hívva döntöttem végig az ágyon.


(Folytatjuk a kanos Sugával :D Kicsit hosszabb lesz, mint a Jimin&Iseul, de nem lesz vészes srácok :) )