Jimin & Jungkook (hard oneshot)

Warning: Hard yaoi

Jimin POV

-Jimiiiiiiin! - hallom a kis maknae kiabálását a szobjából - Hozz nekem kakaót!
-Hol marad a hyung és a kérlek? - kiabálok vissza neki a nappaliból.
-Kakaóóóóóóó!
-Kérd szépen!
Ezek után viszont nem hallottam több nyöszörgést. Pár pillanat múlva azonban megjelent előttem és felnéztem rá, ahogy elsétált a konyhába. Morcosan pillantott vissza mikor befordult a sarkon, de ha nem mutat egy kis tiszteletet, nem fogok anyukát játszani.
-Jimin! - hallottam Jin hangját mellőlem - Én elmegyek boltba most Hoseokkal és Vvel, Rapmonék pedig már a stúdióban ülnek. Ugye nem fogod megölni a kicsi maknaet amíg vissza nem érünk?
-Nem. Mért tenném? - pislogtam rá.
-Csak mert az utóbbi időben elég szemtelen lett veled, ami egyre jobban fel tud idegesíteni téged.
-Nem lesz baj, ne aggódj!
-Azért izgulni szabad. Na rohanok. - kapta fel kabátját - J-Hope már biztos morcos, hogy rám kell várniuk. Sziasztok! - lépett ki az ajtón.
Tovább nyomkodtam telefonomat, közben pedig kezdtem rávenni magam, hogy bezárjak minden programot és elmenjek mosakodni, amikor újra megszólalt Jungkook.
-Jimiiiiiiin! Hol van tej? - minden tisztelet nélkül, mire forgattam szemeimet.
-Nem tudom. Szerintem nincs, elvégre most mentek boltba a többiek. - játszottam tovább.
-Aaaaaahj, de Jimin! - jött ki és megállt előttem - Csinálj valamit!
-És mit? - néztem fel rá - Adjak, szüljek, izzadjak, vagy szopjak neked tejet a kisujjamból? Várd meg míg visszaérnek! - folytattam szórakozásom mobilomon.
-Goromba vagy!
-Te kezdted.
Erre csak fújtatott egyet és hatalmas léptekkel visszaindult szobájába. Eszembe jutott, hogy valószínűleg ő is a fürdőbe készül, szóval gyorsan felpattantam és a cuccaimért rohantam közös hálónkba.
-Basszus Kookie! Néha tarthatnál egy kis rendet!
-Rakj rendet, ha ennyire zavar! - kutatott valami ruha után.
-Ne légy ennyire szemtelen, mert megbánod! Inkább varázsolj ide valami rendszert, míg mosakodok. - indultam a fürdő felé.
-Na nem! - kapta el a vállam és elsuhant mellettem - Most én megyek!
-Te mit képzelsz!? - kiabáltam utána, de a fürdő ajtaja azonnal becsapódott.
-Azt, hogy gyorsabb vagyok! - tompán hallottam hangját, ami most már végképp felidegesített.
Nem hiszem el! Mit gondol ez? Ugráltatna, majd nyavajog nekem, aztán még pofátlanul vissza is beszél?! Hát ez..... aaaaaahv! Na csak gyere ki onnan! Kőkövön nem marad az biztos.
Ledobtam ruháimat ott ahol álltam, majd mérgemben elkezdtem valamiféle rendet teremteni abban a kuplerájban. Csoda, hogy nem húztam elő valahonnan egy csajt, vagy egy laptopot. Viszont megtaláltam néhány pólómat, amit még Jungkook hordott el azzal az ígérettel, hogy persze Jimin kimosom és visszakapod. Már akkor tudtam, hogy ebből semmi sem lesz.
Összegyűjtöttem a szennyesét a fürdő ajtaja elé és lényegesen több hely lett a szobánkban. Gondolhattam volna, hogy csak az ő cuccai hevernek szanaszét. Mikor nagyjából végeztem, felkaptam ruháit és vártam, hogy kijöjjön a mosdóból. Nem kellett sokat álldogálnom, nyílt is az ajtó, én pedig azonnal az arcába dobtam az összes holmiját.
-Na mi a? - méltatlankodott.
-Rendet raktam te ördögfióka. - mordultam rá, de próbáltam azért nem megverni.
-Na végre! Egész héten ezt vártam. Olyan nehéz volt? - lépett át a földön heverő ruhákon.
Ezzel végleg kiütötte a normál énemet és felszabadult a vadállat.
-Jeon Jungkook! - kiabáltam rá, és elkaptam a kezét - Most elfenekellek! - rángattam magammal a nappaliba.
-Jah persze! - nevetett miközben próbált szabadulni, de nem engedtem.
-Nem viccelek! - ültem le a kanapéra és odarántottam magamhoz.
Nagy küzdelem árán, de sikerül lenyomni, hogy mint egy kisgyereket elfenekelhessem, aminek azonnal neki is láttam.
-Jimináááááá! Mit csinálsz?!
-Mondtam, hogy nem viccelek, gonosz kölök! - csaptam seggére.
-De Jimin ez fáááj! - nyivákolt és kapálózott, így sikerült kiszabadulnia.
-Gyere vissza te ördögfajzat! - kaptam el a pólóját és visszarántottam.
Az ölembe érkezett vissza, a kanapéra nekem háttal, majd csuklóit egy kézzel fogtam össze az ölében.
-Engedj el! Beköplek Jin-hyungnak! - próbált szabadulni szorításomból.
-Bezzeg őt hyungozod, de engem nem! Mért vagy ilyen gonosz? - üvöltve kezdtem, ám a végére elhalkultam. Szinte alig hallotta utolsó szavaimat, amikben a szomorúság tisztán kivehető volt.
-Ennyire zavar? De én csak szivatlak Jimin! - hagyta abba a ficánkolást - Nem azért nem hyungozlak, mert nem tisztellek, hanem azért mert sokkal közelibb barátnak tartalak, mint a többieket. - fordította oldalra a fejét, hogy szeme sarkából láthasson.
-Mégis sokkal kegyetlenebb vagy velem, mint velük. - döntöttem hátának homlokomat.
-Tényleg így érzed?
-Hát most is..... Hagyjuk! Menjél, nem bántalak. - eresztettem el és hátradőltem a támlának.
-De Jimin! - megfordult és most szemben velem ült rajtam - Én..... én nem tudtam, hogy ennyire rosszul esik neked. Csak..... vicceltem. - hajolt közelebb hozzám.
-Jól van, értettem, menjél már! - néztem fel szemeibe, de ettől csak még szomorúbb voltam.
-Nem! Ne legyél már ilyen hisztis ribanc! - förmedt rám.
-Te meg hogy beszélsz? - kerekedtek el szemeim - Ha azért nem is verlek el jobban, hogy velem milyen vagy, attól még befenyítelek, ha káromkodsz.
-Ó igen? - virult fel - Hát azt megnézem. Úgyis csak nagy a szád, mint egy pornósztárnak.
-Te..... ezeket honnan a.... honnan? - mutogattam.
-Tőled te törpe! Buzi, ribanc, picsaaaa! - üvöltözött az ölemben ülve várva, hogy mikor dühödöm be megint, de nem kellett tovább sorolnia.
-Hallgass te kis hülye! - fogtam be a száját - Na gyere csak teeeee! - döntöttem el a kanapén.
Ráültem és birtokba vettem egyik kezét. Kinyújtott karjára készültem hatalmas büntetést mérni két ujjammal, ahogy szoktuk, ő pedig nevetve várta a fejleményeket. De nem tudtam rendesen hozzáférni, így igen enyhített csapásban volt része.
-Ne hidd, hogy ennyivel menekülsz. - hajoltam közelebb arcához, hogy már csak pár centire voltam tőle, közben bemásztam pólója alá - Te...... - álltam meg - Szívtál valamit?
-Nem! - pislogott és meghökkent kérdésemen - Mért?
-Hatalmasak a pupilláid.
-Ó az nem....... attól biztos nem lehet. - nézett oldalra.
-Akkooooooor... Ittál te kis sunyi? - kezdtem csikizni, mire hatalmas nevetésben tört föl és igyekezett elkapni, de nem jött össze neki.
-Neheheheeeem! - kezdtek már könnyei is folyni - Neh! Jih háhá Jimin! Hagyh ááááá! Megfulladok Jim - próbált küzdeni, ám amikor előrébb csúsztam csípőjére, mindketten elkomolyodtunk.
-Öhm....... - nem tudtam mit tegyek. Ez valóban az amire gondolok?
-Izé.... - pirult el és kerülte tekintetem - Az csak a........ telefonom! Igen, a telefonom! - nézett le a kritikus pontra.
-Ott nincs is zsebed. - na! Ehhez a mondathoz igazán nagy pöcsnek kellett lennem most. Baszki!
Erre Kookie csak hebegett habogott. Egy normális érvet sem tudott kitalálni, de nem is értettem, minek próbál mentegetőzni. Mindketten tisztában vagyunk vele, hogy mi ez. Közelebb hajoltam hozzá és szemeibe néztem, közben ajkaim csak egy-két centire voltak övéitől.
-M-Mi az? - szólalt meg halkan.
-Csak teszteltem valamit. De sajnos lebuktál. - hunyorogtam.
-É-Én? M-Mért is? - dadogott tovább.
-Rájöttem mitől van - mozdultam meg, mire kicsit eltátotta száját - ez.
-I-Igen? De... nekem most izé. Mennem kell. - próbált kibújni alólam.
-Óóóó nem nem! - szorítottam le kezeit feje mellett - Ez érdekel. - haraptam nyakába és fájdalmasan nyögött egyet.
-Neh! Hahh~..... ez.... fáj Jimin! - téptem fogaimmal érzékeny bőrét.
Lehet, hogy a szája nemet mondott, de még az éppen pizsamának használt nadrágján keresztül is tisztán éreztem, ahogy egyre keményebb lesz. Ezért lejjebb haladtam. Több helyen is megharaptam, szívtam nyakát, majd a vállait sem hagytam ki, végül pedig a kulcscsontját vettem fogaim alá, de ott már jobban vigyáztam szegénykére. Közben végig ellenkezett, bár csak szavakban. Szabadulásnak álcázott mozdulatain még én is átláttam.
-Nem lehetsz ilyen gyenge Kookie! Képes vagy te többre is! - néztem szemeibe.
Erre a mondatomra elő is kapta erejét valahonnan és kicsit kapálózott, de összefogtam kezeit feje felett, majd le is tepertem.
-Na, ezt már szeretem.
-Jhi... Jimin neh! - sóhajtozott
-Ha ellenkezel, csak jobban felizgatsz. - ezen nagyon meglepődött, mire abba is hagyta a küzdelmet.
Kicsit felemelkedtem róla, hogy egyik kezemmel rászoríthassak férfiasságára, közben pedig megharaptam alsó ajkát. Újabb fájdalmas nyögést hallatott, de tekintete ködös volt, pénisze pedig hihetetlenül kemény, ezért nem aggódtam.
Miután rendesen megmasszíroztam nadrágján keresztül, kezem becsúszott pólója alá, majd mellbimbójával kezdtem játszadozni.
-Á-áh. Jim......
-Hyung! Tudod..... hyung!
De nem fogadott szót, inkább nem szólalt meg, minthogy hyungnak hívjon. Hát jó! Így is játszhatjuk.
Addig izgattam pólója alatt, míg kéjes nyögéseket nem hallatott. Elengedtem kezeit és gyorsan megszabadítottam felsőjétől, de amikor kapcsolt, kicsit megnehezítette a dolgomat, viszont ennek ellenére, sikerrel jártam.
-Nyughass! - szorítottam le kezeit térdeimmel.
Végre szabad voltam, így elkezdtem rendesen foglalkozni vele. Téptem fülét fogaimmal, mire elfordította fejét, hogy ne férjek hozzá, de belemarkoltam hajába, ezzel kényszerítve számomra kényelmesebb pozícióba.
-Fááájhhh! - nyögött.
-Nem érdekel. - de nagyon is érdekelt. Minden fájdalmas hangja csak tovább hergelt engem. Azt tudva és érezve pedig, hogy ettől ő is beindul, még jobban felbátorodtam.
Ugyan nem nagyon volt körmöm, ám azt a kicsit is mélyen bőrébe vájva húztam végig oldalán. Vékony hangot hallatott, mint valami kiskutya, aki nyüszít, ettől pedig végképp elszállt minden józan eszem.
-Úgy megduglak, hogy járni sem fogsz tudni, nem hogy visszabeszélni nekem. - egyenesedtem fel, hogy levegyem pólóm, majd leszálltam kezeiről és nadrágjától kezdtem megszabadítani.
Nem tudott ellenkezni, mert nagyon fájtak csuklói a súlyomtól, ami eddig rajta pihent, lábaival pedig igen csekély akadályt nyújtott. Magamról is lekaptam a fölösleges ruhadarabot, így már csak boxerjeink voltak útban, az övét azonban rögtön megfogtam és húztam is volna lefelé.
-Neeeeeeh - nyavalygott - Állítsd már leh - lihegett - magad!
-Biztos? - fogtam ajkaim közé, immár hatalmas péniszét a vékony ruhadarabon keresztül.
Ezúttal élvezettel teli hangját hallatta és lehunyt szemekkel hátradöntötte kicsit fejét. Hamar el is vesztette alsóját, így lábai közé férkőztem és fölé támaszkodtam, majd egyik térdemet felcsúsztattam, ezzel ingerelve leggyengébb pontját. Miközben kedvességem utolsó cseppjeit tapasztalta, fogaimmal vettem kezelésbe érzékeny bimbóját, amit az előbb már eléggé meggyötörtem. Hajamba markolt és igyekezett úgy irányítani engem, ahogy én az előbb őt, de nem törődtem vele, hogy tépi tincseimet. Inkább egy határozott mozdulattal, feljebb húztam térdemet, mire másik kezével vállamra kapott. Péniszét kezdtem szorongatni egyik markomban, közben pedig csuklóját is birtokba vettem, amivel éppen kopasztott.
-Ezh...... - feszült kis ívbe háta - Fáááájh...... Ji
-Ha nem élvezed, csak egy szavadba kerül leállítani. Tudod. - pihentettem kicsit fogaimat, míg áttértem másik mellbimbójára.
De igazából nem akarta, hogy abbahagyjam, mert mikor felpillantottam rá, beharapta alsó ajkát. Nyögése fájdalmas élvezettel volt megtöltve és a kanapéba markolt alattunk, miközben harapdáltam és erősen dolgoztam péniszén.
-Az Istenit! - keltem fel róla, majd levettem boxeromat, őt pedig a földre térdepeltettem - Nyisd ki a szád.
-M-Mi? - nézett fel rám, de kis is használtam óvatlanságát.
Ráhúztam azokat a gyönyörű piros ajkait kőkemény férfiasságomra és combjaimra kapta kezeit. Hajába markolva mozgattam fejét, figyelve arra, hogy levegőhöz is jusson.
-Hah! - nyögtem fel, ahogy megéreztem egy pillanatra fogait - Ezt még egyszer! De óvatosan! - utasítottam, mire lehunyta szemeit és eleget tett parancsomnak.
Sosem gondoltam volna, hogy erre fogom kérni, de most kifejezetten jól esett, péniszem pedig lüktetni kezdett szájában. Levegő után kapkodtam minden egyes alkalommal, mikor ezt eljátszotta, majd mikor már végképp nem bírtam magammal, felrántottam ölembe. Be sem melegítettem, még csak nem is foglalkoztam vele eleget, azonnal beleültettem kemény részembe, mire hatalmas fájdalmas sikollyal válaszolt.
-Neeeeee ááááááh! Ji..... aa...- szenvedett karjaimban és félúton megálltam.
-Tudod mit kell mondani. - néztem szemeibe, de azonnal összeszorította azokat és ajkait is, így nyögött és kapkodott levegő után.
Tartottam még egy kicsit, abban a magasságban ahol megállt pihenni, majd lassan engedtem tovább. Nem is akart sietni, én viszont a szűk résen való behatolástól már teljesen megőrültem, így ráfogtam csípőjére és lenyomtam, amit újabb fájdalmas hangokkal kísért. Itt is vártam egy ideig, hogy megszokjon, de hamar meguntam. Olyan szűk volt és annyira zihált...... Nem bírtam, hogy nem mozoghatok.
Lassan kezdtem, közben el nem engedve csípőjét.
-Neeehh! Meghalokhh! - nyelt nagyot a végén és menekülni próbált rólam.
Sikerült is lemásznia, de elkaptam egyik karját, amit azonnal háta mögé csavartam, majd feltérdelve újra megtöltöttem. Rekedt nyögést hallatott, én pedig előre hajoltam füléhez.
-Csak egy szó. - löktem egy erőteljeset, mire könnyek folytak végig arcán, de nem mondta ki.
Ha annyira szenvedne, már rég hallottam volna, így nem aggódtam. Úgy kezdtem mozogni, hogy még hátra volt tekerve keze, így nem tudott küzdeni ellenem. Szűk forróságától a mennyekben éreztem magam és megszántam. Elengedtem, így már kétoldalt tudott támaszkodni. Fájdalmas nyögései fokozatosan teltek meg mámorral, miközben egyre jobban lüktettem benne.
Hajába markoltam, fejét hátrahúzva, közben füléhez hajoltam és péniszére vándorolt szabad kezem. Megharaptam fülcimpáját, majd dolgozni kezdtem rajta is.
-Csak egyszer mond khi! Kérlekhh - lihegtem.
De tovább nyögött összeszorított szemekkel.
Mikor már a csúcs közelében jártam, férfiasságát pumpáló kezemre kapott és nevemet lihegte.
-Jiminnehhh! Aaaahhh! - tátotta el száját, mire hatalmasat mordultam, majd a legközelebbi mozdulatomnál újra hallatta hangját - Mééééééégh! - karmolt alkaromba - Ott!
Erőteljesebbeket löktem rajta, közben mindkét oldalt csípőjét kezdtem szorongatni. Ahogy folyton eltaláltam érzékeny pontját, egyre jobban rám feszült, majd nevét nyögve élveztem el, de nem álltam meg. Még néhányszor hatoltam be teljes méretemmel, újra és újra elérve gyönyörközpontját.
-Hyuuuuuungh! - nyögte végre azt, amire eddig vártam.
Erre reagálva minden eddiginél erősebben és mélyebben hatoltam be, amitől ő is a csúcsra ért. A kanapéra akart rogyni, de újra elkaptam tincseit.
-Mégh......a végén piszkos leszelh....... kicsi maknaeh. - lihegtem, miközben felhúztam magamhoz, majd vállába haraptam - Finom vagyh. - karoltam át.
Ő csak kábultan lihegett, és ha én nem tartottam volna, valószínűleg a kanapéról is lesett volna.

-Haza jöttünk! - hallottam Jin hangját, miközben berontott az ajtón.
-Na végre! Hoztatok tejet? - jelent meg Jungkook előttük.
-Igen, persze te...... veled meg mi történt? - ráncolta szemöldökét Jin.
-Mért kérdezed?
-Furcsán jársz. Jimin bántott? - nézett rám, aki a kanapén ült, én pedig feltettem kezeimet mutatva, hogy én ugyan hozzá sem értem, ami persze nem volt igaz.
-Dehogyis! Hyung nem bántott. Pedig megérdemeltem volna. - kapta fel a tejet és a konyhába sietett.
-Akkor jó..... Várjunk csak!!! Hyung!? - förmedt rám Jin - Mit tettél Jimin!

Sorry a tört lelkekért, de elengedtem magam.... XD Jó hosszú lett, azért is bocsánat. De én amúgy előre szóltam mindkettő miatt. Szóval reklamációt nem fogadok el. Kommenteket viszont igen. :D
Nincs átolvasva és hajnali fél kettő van. Szóval lehetnek hibák.