2015. április 12., vasárnap

Jimin & Iseul (rövid) 4.

-Mit csinálsz? Azt hittem túl nagy egyedül az ágy? Ezt ne, Iseul! - próbáltam levenni magamról, de újra elkapott.
-Na! Most az lesz amit én mondok! - hajolt közelebb hozzám.


-Nem! Iseul! - elkaptam vállainál fogva és letepertem az ágyra.
-Irányítás mániás vagy? Nekem így is jó. Lehetsz fölül. - karolta át nyakamat.
-Nem! Ááááh te lány! Mit nem értesz azon, hogy nem? - hámoztam le magamról kezeit és az ágyra nyomtam.
-Meg szeretném hálálni a vendéglátásodat. - emelte fel egyik lábát és térdével jó helyen érintett meg.
Nagyokat fújtatva pattantam fel róla és indultam vissza a kanapéhoz, hogy kint töltsem az éjszakát.
-Jimin! Gyere vissza! - ugrott ki ő is az ágyból.
-Te inkább maradj csak odabent. - lépkedtem nagyokat, miközben igyekeztem úrrá lenni a kevésbé kezelhető barátomon.
-De ne mááááár Jim, azt a kúúúúúúúúú! - üvöltött egyet mondata közepén, mire én megtorpantam és visszanéztem a sötétbe.
-Mit csináltál? - hunyorogtam, mert csak egy sötétebb foltot láttam az ajtómban.
-Arrébb ment az ajtóóóóóód! Basszus ez nagyon fáááj! Ahh. - nyavajgott.
-Mi van? - visszamentem hozzá - Te belerúgtál az ajtófélfába? - guggoltam le.
-Bezzeg most érdekellek te gyökér! - mordult rám miközben lábfejét szorongatta.
-Most meg mi bajod? Hogy nem húzlak meg az első adandó alkalommal?
-Mi a faszért nem lehet egyszer az, amit én akarok?
-De...... hisz mindig a kedvedben járok.
-Áhh - fújt egyet és feltápászkodott - Hagyjuk is! - indult vissza az ágyba.
-Most tényleg ez a bajod? Hogy nem döntelek meg?
-Te is csak egy puha pöcs vagy, mint a többi. - szólt vissza mikor az ágyhoz ért.
Ahhj Istenem de idegesítő tud lenni! Hú ezzel, de felhúzott! Na jó! Most egy életre elvszem a kedved az ilyesmitől.
Két hatalmas lépéssel azonnal mellette termettem, miközben még rendezkedett a lefekvéshez és egyetlen mozdulattal letepertem.
-Ezt szeretnéd hmm? - másztam fölé a lehető legfélelmetesebb hangom kíséretében.
Lábait felhúztam, majd erőteljesen nyomtam neki már merev tagomat, miközben dühösen néztem szemeibe. Nagyon meglepődött de folytattam. Elkaptam csuklóit és az ágyra nyomtam azokat.
-Tényleg ezt akarod?! - szorítottam meg, közben pedig még mindig szemeibe néztem gyilkos tekintettel.
Nagyon meglepődött és megijedt. Elértem amit akartam. Már közel sem volt annyira határozott most, hogy nem ő irányít.
-Látod? - enyhültem meg - Ez így nem jó. Még csak ne - viszont nem tudtam befejezni, megcsókolt.
Most nekem kerekedtek el szemeim, de nem akartam hagyni, hogy csalódjon bennem. Enyhén viszonoztam mozgását, ami egy kicsit ügyetlen volt, majd visszaejtette fejét a puha takaróra.
Csak néztük egymást, ő pedig egyre jobban zavarba jött. Nem jutott el tudatomig teljesen, mi is történt.
-Öhm..... á-álmos vagyok Jimin. - nézett oldalra egyik csuklójára és mozgatni kezdte kis kezeit.
-Neked még....... nem is volt senkid. Ugye?
-Dehogynem! Csak..... nem volt tapasztalt na!
-Nézz a szemembe, mikor válaszolsz! - hajoltam közelebb hozzá, de nem fordult felém.
-Jó! Hahhh! Nem volt még barátom. Most már elengednél? - igyekezett szabadulni és hagytam is.
-Iseul! - ültem sarkaimon.
-Mi van? - rendezgette az ágyat nekem háttal.
-Fordulj ide!
-Ahhj már mit akarsz? - fordult meg morcosan.
-Megtanítalak csókolózni, ha az megfelel. De többre ma nem. - pislogott rám és nem válaszolt - Akkor szeretnéd? - másztam oda hozzá, viszont még mindig semmi reakció - Ezt igennek veszem. - mosolyodtam el.
Elővettem legkedvesebb énemet és arcára simítottam. Nagyon megszeppent, de folytattam, így lassan magamhoz húztam. Ajkainál puhábbat még sohasem éreztem, szinte megőrjített ez az új érzés. Amúgy is rég értem nőhöz, most meg egy ilyen gyönyörűséget taníthattam az apró csínyekre. Ahogy mozogni kezdtem, ő lelkesen követett. Lágyan megharaptam alsó ajkát, mire aprót sóhajtott, én meg hatalmas kényszert éreztem, hogy végül megszegjem saját szabályomat, amit nem rég állítottam fel. De nem hagyhattam itt abba! Bebocsájtást kértem ajkai közé és készségesen be is engedett. Lágyan ölelkeztek nyelveink, közben pedig felbátorodott. Kezeit felvezette nyakamba, úgy húzott magához. Viszont mikor újabbat nyögött, megijedtem saját gondoltaimtól, így inkább menekülőre fogtam a dolgot. Lihegve váltam el tőle, de nem eresztett.
-Iseulhhh - hámoztam le nyakamból és még mindig magammal harcoltam.
-Jiminhh... ne menj elh! Nem akarokh....... nélküled aludni. - szomorodott el.
-Fenehh! Nem maradhatok. - túrtam hajamba és szenvedtem, miközben felkeltem.
-De! Maradhatsz. - térdel elém az ágyra, majd újra lehúzott ajkaira. Istenem!
Ezúttal nem bírtam olyan gyengéd lenni, mint az elsőnél. Durván tapadtam rá puha párnáira, nyelvével is hevesebb harcot vívtam és mikor kezei megakadtak pizsamanadrágomban, újra magamhoz tértem, de megszólalni nem bírtam, csak feszültek izmaim.
-Nah! Gyerehhhh. - húzott közelebb magához, miközben ő harapta meg az én ajkamat.
-De gyorsan tanulsz hh! - szenvedtem tovább.
-Mért vagy ilyen kis szende szűz?
-Csak..... ahhj! Nem akarlak kihasználni! Azt meg végképp nem akarom, hogy az elsőd egy olyannal legyen, akivel később lehet nem is találkozol.
-Az nem rajtam fog múlni. De én most veled akarom. Te biztosan vigyázni fogsz rám. - pislogott fel rám nagy szemeivel, amitől elvesztettem utolsó csepp önuralmamat is.
-Szólj, ha valami baj van! - fogtam kezeim közé arcát - Bármi! Máshogy akarod, meggondoltad magad, nem tetszik stb. Jó?
-Jó na, csak gyere már! - kapta el ujjaimat és megcsókolt.
Igyekeztem gyengéd lenni, miközben leterítettem az ágyra, de csókom szerintem hevesebb volt, mint kellett volna. Hajamba túrt, majd kezei lecsúsztak izmos karjaimra, amikkel mellette támaszkodtam. Végig fogdosott és felfedezőútját pólóm alatt folytatta. Hideg ujjacskái megleptek, ahogy hasfalamra simított, ezért fel is szisszentem egy kicsit, megszakítva ezzel csókunkat.
-Mi az? - pislogott rám.
-Csak hideg a kezed. - mosolyogtam.
-Ohhh - zárta ökölbe ujjait - Bocsánat.
-Jaj nehogy már! Csináld ami jól esik. - hajoltam füléhez - Ne hagyd abba. - haraptam meg, mire felnyögött - Az lesz az.
Folytattam utamat nyakán lefelé és bár legszívesebben piros foltokat hagytam volna magam után, inkább csak csókokkal hintettem be puha bőrét. Nem akartam elsőre megmutatni a vadállatot.
Ő viszont szót fogadott, így hideg kezeivel végigjárta testemet, majd mikor már szinte teljesen feltűrte pólómat felemelkedtem, hogy lekapjam magamról. Mielőtt visszadőltem volna rá, őt is megszabadítottam felsőjétől, aminek hatására kicsit zavarba jött. Gyönyörű teste volt, ezért nem hagytam, hogy takargassa magát. Kulcscsontjától folytattam félbehagyott utamat, egészen melleiig. Ahogy számba vettem egyik bimbóját, megremegett alattam és egy aprót nyögött. A lepedőt szorongatta, miközben nyelvemmel játszadoztam vele, de a kis sóhajai és hangjai miatt nem bírtam magammal, így meg is haraptam. Mindkét mellével percekig játszottam és egyre jobban kapkodta a levegőt, majd mikor nevemet is meghallottam sóhajai közt, folytattam utamat lefelé. Oldalán vezettem végig kezeimet, közben apró csókokat leheltem hófehér bőrére. Ujjaimat becsúsztattam rövid kis nadrágja, de még bugyija pántja alá is, ő pedig megemelte kicsit csípőjét, hogy könnyebben le tudjam húzni róla. Megszabadítottam utolsó felesleges ruhadarabjaitól és újra zavarba hoztam. Finoman nyitottam szét lábait, miközben arcomról nem tudtam eltüntetni azt az önelégült vigyort, amit a sötétben persze ő nem látott nagy szerencsémre. Apró csókot nyomtam legérzékenyebb pontjára, mire hatalmasat sóhajtott. Lassan kezdtem nyelvemet is használni ő pedig nyögdécseléseivel követte tempómat. De ezt már én sem bírtam sokáig. Alig foglalkoztam vele felpattantam, hogy megszabaduljak ruháimtól, miközben azon gondolkoztam, hogy hol lehet koton.
-Basszus! - néztem végig Iseulön, miközben egy lehetséges hely sem jutott eszembe.
-Mi azhhh? - nézett rám pillái alól.
-Hát..... nincs koton.
-Táskámban vanhh. Megkeresem. - kelt volna fel.
-Majd én! - rohantam ki a szobából és minden cuccát szétdobáltam, mire megtaláltam a kincset. Ez az!
Ledobtam az ágyra, majd visszamásztam Iseul fölé, hogy visszahozzam azt a vonagló gyönyörűséget, ami ez alatt a pár pillanat alatt lecsendesedett. egyik ujjamat csúsztattam be, miközben nyakát csókolgattam és vállamra kapta kezeit. Lassan mozogtam és sokadik sóhaja után elkapta hajamat, úgy húzott fel magához, hogy most ő vegye birtokba az én nyelvemet. Miután alsó ajkamat is megharapta a heves csata közben, végképp nem bírtam tovább. Feltérdeltem lábai közé, közben pedig feltéptem a gumi csomagolását. Kapkodva húztam fel, majd újra megtámaszkodtam mellette egyik kezemmel. Lassan haladtak fel kezei oldalamon mikor elkezdtem benyomulni, de azonnal belém is karmolt, amint beljebb értem. Fájdalmas felnyögött és megtorpantam.
-Lazíts. - csókolgattam nyakát - Abbahagyjam?
-Nehh! - húzott magához, miközben egyre jobban karmolt.
-Áhh. Érezni, hogy ez az első. Huhh. - remegtem meg, amint teljesen kitöltöttem.
-Mért?
-Nagyon szűk vagy és áhh ne! Ne szoríts! - temetkeztem nyakába - Csak lazíts kérlek.
Erre csak hümmögött egyet, de én megharaptam fülét, hogy másra koncentráljon. Végigcsókoltam állát, de még mindig nem mozdultam meg. Ahogy első élvezetes nyögését eresztette ki, miközben kulcscsontján haladtam végig, lassan mozogni kezdtem. Kezeit nyakamba fonta és ajkaira húzott. Arcára simítottam miközben gyorsítottam, majd hamarosan elszakadt nyelvemtől levegőért kapkodva. Vállamba markolt és egyre kéjesebb nyögéseket hallatott.
Megremegett alattam, miközben elakadt lélegzete, így tudtam, elértem célomat, de nem bírtam már megállni. Annyira felhúzott és úgy megkívántam minden egyes porcikáját, hogy esély nem volt rá, hogy abbahagyjam pont a közepén, mivel már nekem sem kellett sok. Remegő kezekkel simított végig nyakamon, majd mikor először találkozott tekintetünk, mély mordulással élveztem el, arcomat nyakába temetve. Néhány pillanat alatt próbáltam összeszedni magam, miközben csípőjére vezettem egyik kezem. Puha bőre most tűz forró volt, de pont olyan selymes mint eddig.
Lassan felemelkedtem róla és azonnal megakadtam csillogó szemein.
-Akkor nem okoztam csalódást. - váltam el tőle.
-Nemhhh.
-Lehet fürdenünk kéne megint. - hámoztam le magamról a kellemetlen anyagot.
-Majd reggel. Hátha.......
-Hátha mi? Csak nem tervezel valamit? - tértem vissza ajkaihoz.
-Én? - hangsúlyozta - Dehogyis! Miket képzelsz te rólam? - mosolygott végre.
-Hogy egy kis ördög vagy. - puszilgattam.
-Én nem. - persze, hogy nem, hisz ő egy angyal. Az én kis mentő angyalom.
Egy bugyit engedtem csak neki, hogy felvegyen estére és én is egy szál boxerben feküdtem be mellé, az ágyba.
-Milyen jó izmos vagy! Ezt imádom.- bújt hozzám.
-Örülök, hogy tetszik. - öleltem át.
Szuszogását hallgatva aludtam el, miközben egy pillanatra sem eresztettem. Furcsa volt számomra egy kicsit ez a felállás, hisz egy kemény, goromba lánynak ismertem meg, most viszont ott feküdt a karjaim között, mintha egy törékeny porcelán baba lenne, akire éjjel-nappal vigyázni kell. De ez az énje jobban tetszett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése