Three sides of life 58. rész: Eredeti

-Van egy törés a kontaktlencsédben. Az lehet kellemetlen.
-Hahh, a jobb. Alig bírtam kivenni, lehet túlságosan megnyomtam. - hunyta be szemét Soomi - Bocsánat. - állt fel, majd elrohant a mosdóba.
-Szóval neked albínó csajod van. - szólalt meg elsőnek Yoongi halál nyugodtan - Nem semmi.
-Honnan jöttél rá?

-MIIII!? -  nem hitt a fülének senki sem.
-Albínó? Az meg mi, hogy, mi van? - értetlenkedett Hoseok.
-Igen albínó. - válaszolt Nam, miközben mosolyát próbálta leplezni, hisz vicces volt a fiúk kiakadása - De te honnan jöttél rá ilyen hamar Yoongi? - érdeklődött. Még soha, senki nem tudta ilyen gyorsan megmondani, hogy mi van vele.
-Volt egy albínó ismerősöm gimiben. Mivel ő is fura volt, ezért kiközösítették, engem meg alapból nem szeretett senki, aztán beszélgettünk.
-Jah, emlékszem! - szólalt fel Jin - Jaejinnek hívták a srácok ugye?
-Igen, ő volt az.
-Ja ja, valami rémlik róla.
-És most honnan vetted észre? Csak mert nem szereti, ha ennyire feltűnő. - faggatta kicsit társát Namjoon.
-A kontaktlencse. Mindenki azt nézte, mi van a szemében, de amikor a lencse elcsúszott egy picit, láttam, hogy rikító rózsaszín a szeme, és mivel egy lencséje már volt bent kétlem, hogy kettőt rakna be. Főleg, mert lehetetlen.
-De ne szóljatok érte, ha visszajön, oké? Így is épp eleget baszogatják az emberek miatta. - húzta száját a tulaj.
-Nem fogjuk csak... hűűűű. - dőlt hátra a támlának Jimin - Mesélj róla kicsit, mielőtt visszajön.
-Jah, engem is érdekel. - szólalt meg nagyjából másodszor a találka folyamán Jungkook.
-Hófehér a haja is, csak festi, a szeme rózsaszín ugye, mert nincs színanyag a szivárványhártyájában, csak az erekben futó vér színe látszik. Elég félelmetes tud lenni, ha nem csinál semmit a külsejével. Láttam régi képeket.
-De tök menő. Én kipróbálnám. Érdekes lehet. - gondolkozott el Kook.
-Nem hiszem, hogy ő élvezi. - fogott combjára Tae, hogy visszarántsa maguk közé a kisebbet.
-Hát nem túl jó, mert egy csomó bajjal is jár. Nem lát túl jól lencse nélkül, a Napon sokkal gyorsabban leég, mint ahogy mi barnulunk és hajlamosabb a bőrrákra is.
-Viszont gyönyörű a bőre. - jegyezte meg Seokjin.
-Hát nem mindenki van ezzel így. Az emberek érzik, hogy más. Túl fehér. Még az ajkai is teljesen fehérek, ezért mindig van nála rúzs. Meg a szempillái, a szemöldöke. Mindene.
-Azért Jaejinnek nem volt ennyire borzasztó. Neki csak szürkés volt a szeme és látott elég jól. Mondjuk nem tökéletesen, de látott szemüveg nélkül is. - mesélt Suga.
-Több fokozata van. Van, amikor fel sem tűnik, mert hát mi sem vagyunk olyan színesek. De nála azért komoly problémákkal járt.
-Sajnálom. Ettől függetlenül szép és semmi baj nincs vele. - próbálta rábírni társát Jin, hogy ne kerüljék ennyire a témát.
-A mai világban, mikor a külső minden, szegénynek elég sok baja van. - pillantott Nam a mosdó felé.
-Hát szerintem sikerült azt a bandát megtalálnia, akik megtestesítenek minden tabut. - mosolygott és párjaira nézett, kik csak hallgatták a többiek beszélgetését és tátott szájjal forgolódtak.
-Hmm? - pislogott nagyokat Tae.
-Semmi. - dőlt vissza Jin és újra Namjoonra figyelt.
-Attól még őt hagyjuk ki a tabu körből, mikor azokról beszélünk. Főleg te Suga. Ne tegyél bunkó megjegyzéseket. - szólt társára.
-Nem fogok. Megértelek titeket.
-Köszönöm.

A fiúk kedvesek voltak egész végig. Ugyan figyelték Soomit, hogy mennyire észrevehetőek a jelek, amik albínóságáról tanúskodnak, ám csupán a rúzs volt az egyetlen, ami elmosódott, lekopott és egy kis ideig, míg nem igazította meg, látszódtak tényleg hófehér ajkai. Míg a kicsik pedig néha elmerültek a lány bámulásában, Jin szemmel tartotta őket, hisz számított erre, így sokszor meglökve őket térítette magukhoz párjait.
-Vagy mikor Jimin beégett annál a lánynál a parkban. - meséltek egymásról viccesebbnél viccesebb sztorikat, miközben már erősen este felé kúszott az idő, most pedig Hoseok tért ki barátjára.
-Jaaaj, az neeee. - vigyorgott Jimin - Ezt neee.
-Deeee. Na szóval. - látott is hozzá Hoseok.
Az egész ebéd, majd délután a sztorizgatással telt, bár Namnak ott kellett hagynia a társaságot, mert dolgozott, Soomi azonban maradt, viszont csak hallgatott, míg elő nem került az első üveg bor is a konyhából.
-Héj héj héj! - vette ki Jungkook kezéből a poharat Jin - Mi volt a terved picur?
-Csak meg akartam kóstolni.
-Te még nem ihatsz.
-Naaaa. Csak egy kicsit. Múltkor a buliban nem érdekelt.
-De érdekelt, csak kicseleztél és ne emlegessük.
-Naaa hyuuuung! Csak egy kicsit.
-Jaj, hagyjad már neki. - szólalt fel Suga Kook mellett állva, ami igen ritka volt - Nem lesz baja.
-Te a bátyja vagy, neked pont ellenezned kéne.
-Te meg a párja, neked pont itatnod kéne, hogy könnyebb legyen megdönteni.
-Yoongi! - szólt rá Hoseok.
-Mi van?
-Semmi baj. Namjoon már elmondta. - nyugtatta a fiúkat Soomi, aki percek óta csak forgatta a borospoharat, de nem ivott bele.
-Tényleg? - lepődött meg Seokjin, mire bólogatott a lány - Nah, kedves tőle.
-De engem nem zavar. Nem kell titkolózni engedjétek el magatokat. Szép a szerelem mindegy, hogy az milyen természetű. - mosolygott.
-Ezt jó hallani! - húzta magához a legkisebbet Taetae - Akkor most megjegyezném neked picur, hogy ne puszilgass nyilvánosan.
-Mikor puszilgattalak? - lepődött meg Kookie.
-A boltban, mikor csokit vettünk.
-Jah, tényleg. Bocsánat akkor, azt hittem szabad.
-Csak óvatosan picur.
-Sokkal jobb, ha nem titkolóztok. Mellesleg láttam a kis lopózásokat, hogy közeledtek egymáshoz néha. - nyugtatta meg őket Soomi.
-Én nem csak azt. - nézett a trióra Jimin és összefonta mellkasa előtt karjait.
-Titokról jut eszembe, most nincs itt Namjoon. - szólalt meg Yoongi - Szóval kérdezhetek Soomi?
-Ömm.... miről? - kezdett félni a lány. Most ő lesz kifaggatva? Azt nem szereti.
-A rózsaszín szemedről.
-Hát...
-Nam elmondta, míg mosdóban voltál, csak gondoltam megemlítem, hogy ne érezd rosszul magadat közöttünk. Bár megtiltotta Namjoon, hogy ezt felhozzam. - itta ki poharát.
-Ohh. Nem szoktam erről beszélni. - igazgatta haját idegességében szabad kezével.
-Szerintünk szép vagy, félre ne értsd. Csak ne feszengj. - próbált enyhíteni a dolgon Hopi - Még kíváncsiak vagyunk, főleg a kicsik, de majd megszokjuk.
-Úgyis fogunk még találkozni. - mosolygott rá Jimin.
-Hát... nem biztos. Nam nem örült ennek sem túlságosan.
-Jaj ugyan. Már tudunk mindent. Jöhetsz velünk bandázni és akkor Namot is többször láthatod. - legyintett Namjoon tikkjének említésére Yoongi.
-Csak velem nem könnyű. Kitűnök minden tömegből és megtalálnak.
-Akkor majd mi megvédünk. - ajánlotta fel Jimin - Úgyis rég püföltem el bárkit is.
-Szerintem is nyugodtan lógj majd velünk. Lehet kicsit kérdezni fogunk párszor, de az el fog múlni. - mosolygott rá kedvesen Jin is.
-Majd megkérdezem Namjoont.
-Azzal nem fogsz menni semmire. Nem fogja megengedni. Csak jelentsd be neki, hogy ez lesz. - magyarázott tovább Suga - Amúgy azt akartam kérdezni, hogy mennyire erős ez nálad.
-Eléggé. Nagyon erős kontaktlencsét is hordok, így legalább látok, de még így sem túl jól.
-Ezt mondjuk gondoltam. Hallottam, hogy ez velejár aztán Nam mondta, mennyire fehér lennél alapból és gondoltam, hogy akkor a szemed is rossz.
-Igen. Meg ugye a bőröm az nagyon érzékeny. De szedek gyógyszert, meg vitamint, meg nagyon vigyázok.
-Azért a fehér hajad kipróbálnám. - szólalt meg végre Kook is, miközben sunyin nyúlt a pohárért.
-Nem előny.
-Menő lehetsz. Ritka és szerintem szép.
-Ezzel egyedül vagy. Sohasem mondták, hogy szép, bár Nam most nyaggat, hogy ne fessem, mert őt érdekli.
-Nam mindig is az eredetiség híve volt, hogy önmagunk legyünk. A nagyon sminkelt lányokat sem szerette. - magyarázott Jin.
-Akkor velem mellé nyúlt, mert én nagyon sminkelem magam. - forgatta még mindig a poharat.
-De az más. Te a természetesért sminkelsz. Amúgy kétlem, hogy figyelte volna. Szerintem ő is érezte, hogy más vagy, de nem tudta megmondani miért, ezért érdekelted.
-Lehet.
-Biztos. Szóval, ha a kedvére akarsz tenni, akkor ne fesd tovább.
-Majd meglátom még. - simította meg haját és végig követte ujjait tincsei között, miközben elgondolkozott ezen.
-Csak biztatni tudlak. Nam rám is átragasztotta az eredetiség mániáját. Hol a poharam? - kereste borát Seokjin - Kookie! - mordult rá a legfiatalabbra, ki kezében szorongatta.
-Tessék?
-Add vissza! - nyúlt érte, ám Tae köztük ült, a maknae pedig ellene is dolgozott, így nem érte el - Ne csináld ezt.
-Van még pohár, igyál abból!
-Nem az a bajom. Hanem hogy te nem ihatsz.
-Jaj, most ki nézi ezt, nem halsz bele.
-Kook!
-Jó na! Tessék. - adta vissza a legidősebbnek a poharat Kookie.

Végül estig iszogattak, de nem rúgtak be nagyon, csak egy kicsit. Végig sztorizgattak és próbálták bevonni Soomit is a beszélgetésbe több-kevesebb sikerrel, ám a lány akkor is élvezte a társaságot, mikor hosszú percekig meg sem szólalt. Viccesek voltak a fiúk, ez pedig pont elég volt neki. Kezdte megszeretni őket. Talán mégsem bizonyult rossz ötletnek, hogy majd bandázzanak együtt Namjonnál.
-Akkor mi megyünk. - álltak fel Jinék - Taenak még haza kell ugrania ruháért.
-Mert? - pislogott Jimin.
-Egyenesen hozzánk jött a mamától, szóval nincs tiszta ruhája. Hazamegy, beköszön és szerintem jön vissza hozzám.
-Jah értem. Rendben. Akkor majd beszélünk.
-Naná. - vigyorgott Tae.
-Megkeresem még Namjoont, hogy elköszönjünk. - indult a konyhába a legidősebb.
-Na mi az? - jelent meg a tulaj teljesen másik irányból - Mentek?
-Ahha. Jin most ment el megkeresni téged, hogy szóljon. - válaszolt neki Tae és a konyha felé mutatott.
-Jah. Előkerítem akkor. - indult utána Nam.
-Tae lenne kedved egyik nap egy kockulós haveros naphoz? - érdeklődött Hoseok - Rég találkoztunk és bandáztunk utoljára.
-Umm, ja persze, mért is ne.
-Holnap az nem jó viszont nekem, de majd akkor megbeszélünk valamit.
-Szuper.
-Nincs meg Nam. - ért vissza Seokjin.
-Utánad ment. - mondta Kook.
-Nem találkoztam vele.
-Jin! - jelent meg a tulaj - Téged kereslek.
-Én meg téged. Megyünk.
-Rendben. Remélem jól éreztétek magatokat.
-Ez volt a leghülyébb mondat ma, pedig beszélgettünk. - szólalt fel Jimin.
-Itt mindig jó a hangulat. Kösz a meghívást és hogy bemutattad nekünk Soomit.
-Örülök, hogy eljöttetek. Holnap?
-Még nem tudom mit eszünk holnap.
-Rendben. Beosztásod megvan?
-Jah, nem. Még nincs.
-Elküldöm e-mailben.
-Oké, köszi. Sziasztok srácok!
-Hello!
-Sziasztok! - köszöntek el.

A trió először Jinhez ment, hogy összeszedjék Tae cuccait, majd hazakísérték társukat. Ugyan nem akartak bemenni, de végül párjuk győzött, így Seokjin életében másodszor járt nála. Az első alkalom nem volt túl kellemes, ám most azonban kicsit más volt a helyzet. Találkozott Taetae öccsével és anyukájával, apukája azonban még nem volt otthon.
-Te vagy az a Jin? - kérdezett gyermeki ártatlansággal Taehyung öccse.
-Melyik Jin?
-Akibe Tae szerelmes.
-Lehet. - álltak le beszélgetni, míg Kook és a bátyus inkább pakolásztak szobájában.
-Akkor mért nem jössz többet? Kook sokat van itt, te mért nem?
-Sokat dolgozok. - guggolt le hozzá Seokjin.
-Nincsenek szüleid?
-De vannak.
-Akkor mért dolgozol?
-Ez csak gyakorlat az iskolával.
-Milyen gyakorlat?
-Szakács leszek és hogy átmenjek a vizsgákon, gyakorolnom kell.
-Milyen vizsgák?
-Jaj, ne faggasd Minyoong. - jelent meg újból Tae anyukája - Bocsánat. Épp a miért korszakában van.
-Semmi baj.
-Nyugodtan menj a fiúkhoz. Arra van Tae szobája. - mutatta az utat.
-Köszönöm.
-Na gyere kisfiam. - kapta fel Tae öccsét - Ha rendesen vacsorázol kapsz fagyit.
-Éljeeeen!
Seokjintől elvették kis beszélgető partnerét, így egyedül maradva indult párjaihoz, hogy megnézze őket, hogyan is állnak.
-Mi a helyzet? - ért az ajtóhoz, ami nyitva állt.
-Még ruhát válogatok. - pakolászott fiókjaiban Taehyung.
-És te miben kutakodsz picur? - támaszkodott az ajtófélfának Seokjin.
-Ne is kérdezd. - morgott Taetae.
-Ez a kincses doboz. - vigyorgott rá a legkisebb.
-Mért mi van benne?
-Jobb, ha nem tudod. - folytatta rendezkedését Tae.
-Azt el sem tudod képzelni.
-Na mutasd. - ment oda és ült le Kookie mellé az ágyra - Ohh! - esett kicsit zavarba a tartalomtól.
-Ezeket mind ki is fogjuk próbálni. - súgta fülébe Jungkook.
-Ma este?
-Nem. Ma csak párat.
-Épp azt válogatja, mit vigyünk el. - magyarázott Taehyung, de nem akart tudomást venni a dologról. Nem szerette volna kipróbálni rajtuk azokat a kellékeket.
-Hyung.
-Tessék? - nézett rá Jin, mire Kook a füléhez hajolt.
-Majd hátrakötöd a kezem a selyemkendővel és miután leszoptál örömmel meglovagollak.
-Ugh. - nyelt egyet Seokjin ugyanis hiába nem ivott túl sokat, azért megérezte - Kookh. Ne mondj ilyeneket.
-Pedig szívesen ülök bele abba hatalmas, büszkén álló farkadba. - simított végig Jin hasán, majd fülébe harapott a kisebb.
-Kook! - csapta be az ajtót Taehyung, mire az említett eltávolodott párjától - Az öcsém is itthon van, az ajtó meg nyitva. Vegyél vissza!
-De szeretkezni akarooooook.
-Te tényleg nem ihatsz, míg nem leszel nagykorú. Onnantól meg te bajod. - térdelt vissza táskájához a házigazda.
-Azt hiszem, - fogta fejét Seokjin - nekem is most a fejembe szállt.
-Óóóó, nekem nem csak oda. - nézett rá Kook és találkozott tekintetük, miközben beharapta alsó ajkát.
-Gyorsan menjünk! - kapta vállára táskáját Taetae - Mert ha itt estek egymásnak, nem foglak titeket hazacipelni.
-Ezeket vigyüüük! - pattant fel Kookie, és Taehyung kezébe nyomott pár tárgyat.
-Csak rakd el a dobozt és menjünk.
-Oké!


(Folytatjuk :D megint 18+-al és visszatérünk a triónkhoz :D Továbbá Kellemes Húsvétot!
Bangtan Boys Hungary Nyereményjáték --->LINK
Levélküldés --> LINK
Facebook oldalunk --> LINK
Pszt! Yaoi. Olvasni és képet fejteni, meg kommentelni. --> LINK )