2016. március 8., kedd

Nemesis Secret 4. rész~ Suga

(Író: N Raiko)


A nagy álmélkodást azonban megzavarta egy hang. Olyan volt, mintha valaki villámgyorsasággal szaladt volna felé nagy zörgéssel. Sugának teljesen földbegyökerezett a lába, el sem tudta képzelni, milyen lény törhet az életére, ám a vonzás, amit érzett egyre jobban kezdett felerősödni. Aztán hirtelen a közeledő lény megállt, Yoongi pedig csak a két szemét látta villogni és a kikandikáló farkát az egyik levél mögött.

Suga Pov
Hát ez szuper, még semmi harc nem történik, máris meghalok. Komolyan mondom, jó kilátások elé nézek. Végül is, ha jobban belegondolok, nem kéne elfutnom, vagy halálosan félnem? Inkább, hogy is mondjam, melegség tölt el, megnyugvás, mintha megtaláltam volna a másik felemet. Lesz, ami lesz, közelebb megyek egy kicsit, fene a nagy kíváncsiságomba a sírba viszem saját magam, Istenem. Elindultam a lény felé, ám pár lépés múlva meg is álltam, mert elkezdett mozgolódni. Nem hittem a szememnek, komolyan egy hatalmas félelmetes valamit képzeltem el, de e helyett egy magas vékony, szinte törékeny nőt láttam. Hát vagy is csak félig nő, mert hét farka volt és olyan kis cuki cica füle, testét pedig fehér prém borította, amit egy kis szoknyácskához és egy pánt nélküli melltartóhoz tudtam volna hasonlítani. Aztán hirtelen átváltozott  egy hét farkú hófehér kisebb testű rókává. Komolyan mondom, nagyon cuki volt, ahogyan azokkal a szép nagy szemekkel nézett rám, nekem meg fogalmam sincs hogyan is nézhettem ki, így totál ledöbbenve. Majd hirtelen elindult és picit később visszafordult hozzám, mintha azt akarná, hogy kövessem. Így is tettem, mígnem elértünk egy hatalmas nagy levelekből összerakott kis sátorféléhez. Nyitott volt mindkét oldala, szóval igazából csak egy tető volt néhány levélből összeeszkábálva. Komolyan mondom az ájulás határán voltam, mikor megláttam újból, ismét sima emberként. Nem volt semmilyen plusz testrésze, csak egy sima normális emberi lény volt, mint én. Még mindig egy szót sem szóltunk egymáshoz, ami eléggé idegesített így már nyitottam is szóra a számat, de megelőzött.

- Végre eljött az én párom is. Oly régóta várok már erre a pillanatra és most meg érkeztél.- mondta a lány, miközben lassan közeledett felém, én meg még mindig semmit sem értettem, de legalább tud beszélni, ez is előny, érje be az ember azzal, amije van, nem?

- Bocsi, de egyáltalán nem értem ezt az egész helyzetet, még mindig le vagyok kicsit sokkolva a látványodtól, izé….  ettől az egész helyzettől. Még is mit értesz a "párom" alatt?- teljesen zavarba jöttem, nem szokásom pedig.

- Tudod, a fajtánk mindig megérzi, ha a közelében van a párja. Ám én egyszer sem éreztem még, aztán, bamm! Mikor Nemesisbe jöttetek a herceggel tudtam, hogy itt van a párom. Mondd csak... elfogadnál engem Yoont a társadnak?- hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, túl sok az információ, de valahogy azt érzem, benne megbízhatok és... vágyok rá.

- Igen, én Suga elfogadlak téged.- na, ez, de egy fura mondat volt, ami elhagyta a számat, de hát ebben a varázsvilágban semmi sem normális, ha úgy vesszük, szóval nekem sem muszáj normálisan beszélnem.

Annyira szép volt a kék telihold fényében, egyszerűen nem tudtam uralkodni magamon muszáj volt megcsókolnom. Rásimítottam az arcára, ő pedig rám emelte azt a csodálatos nagy szemét, majd lassan hozzá érintettem az ajkam az övére és olyan érzékien csókoltam, mint még soha. Beleremegett az egész testem és még egy halk nyögés is elhagyta a számat. A lány megfogta a kezemet és bevezetett a nagy levelek alá. Levette magáról a felsőt, ami alatt nem volt más akadály, majd rólam is levette. Lágy puszikat nyomott kulcscsontomra, majd szép lassan haladt lejjebb, míg nem elért nadrágomig. Felállt és nyelve átszökött az én számba miközben kapcsolta ki az övemet. Egy rántással lehúzta rólam még a boxert is majd magáról a szoknyácskát. Ledöntött a földre majd az ágaskodó férfiasságomra ült. Miközben élvezkedett rajtam a nagy levélről pár csepp harmat rá esett végig folyt a mellén le a hasáig. Olyan látványt nyújtott, amit még álmaimban sem tudtam volna elképzelni. Imádtam, hogy lágyan, lassan, érzékien csinálja ám én már nem igazán bírtam magammal és kijött belőlem az állat. Úgy fektettem hanyatt, hogy közben ne csússzon ki belőle a férfiasságom majd a feje fölé könyököltem és elkezdtem jó mélyen és erősen mozogni benne. Yoon kieresztette a hangját egyáltalán nem fogta vissza magát, ami csak még jobban felizgatott. Beletúrt a hajamba és szinte már tépte, de nem zavart, csinálja csak. Éreztem, hogy nem soká elélvezek, ezért ki akartam húzni nemességem belőle ám nem engedte így egy hatalmas nyögéssel belé élveztem, mire a testünket mintha egy nagy elektromos kisülés rázta volna meg, ami még nagyobb élvezetet nyújtott nekünk. A gyönyörtől eltelve feküdtem hanyatt Yoon pedig összekuporodva bújt mellettem a nyakamba. Egy kis lyukon pont láttam a kék holdat, ami évente csak kétszer jelenik meg én pedig egy csodálatos éjszakát töltöttem el alatta. Igazán szerencsésnek mondhatom magam. A mellettem elszundított lány hirtelen átváltozott teljesen rókává. Nagyon kis cuki teremtés volt így is ezért megsimogattam. Ám megrázott a farka ezért gyorsan vissza is húztam a kezemet, ami mancs lett. Aham…mi?! Mancs?! Mióta van nekem mancsom? Ekkor vettem észre, hogy én is átváltoztam olyan kis 7 farkú fehér rókává, mint ő. Na de akkor most én még is hogyan változok vissza, vagy ez miért történt? Orrát hozzá érintette az enyémhez és félig visszaváltoztunk, hogy tudjunk kommunikálni rendesen.

- Milyen édes vagy Suga, látom rajtad mennyire összezavartak a dolgok, de már nincs túl sok időnk napfelkeltéig, így ígérem, amint tudok, mindent elmondok neked rendben?

- Rendben én bízok benned! De nem kísérsz vissza?  Egyedül nem biztos, hogy visszatalálnék.

- Hát persze, hihi édes, ahogy zavarban vagy.- mosolygott rám én pedig tudtam, hogy nem vörösödtem el és a hangom sem remegett meg. Biztos ez is valami telepátia.- Nagyon elmélkedsz, minden rendben?

- Mi a ... Hogyan tudod ennyire jól leírni az érzelmeimet, amikor nem mutatom ki őket?

- Különleges képességed van, a füled hegye mutatja az érzelmeidet. Amit érzel olyan színű lesz hihi színváltós füled van.- kezdett el kuncogni én meg totál mérges lettem, hogy miért kell ilyen lányos képességet kapnom.

- Jól áll a fekete.- kacsintott rám majd összekulcsolt ujjakkal indultunk a palota felé.- Óh, jut eszembe, csak arra kell gondolnod, hogy most ember szeretnél lenni és visszaváltozol. Ha pedig róka, akkor gondolj arra ennyi az egész.- majd egy búcsúcsókot nyomott a számra és elfutott vissza az erdőbe én pedig fel a szobámba.

Harmadik fél szemszöge

Mindez idő alatt otthon a Dormban Jin és Hoseok folytatták a saját kis munkájukat. A táncteremben segített a hercegnőnek a lépésekben, azok tökéletesítéseiben. Jin pedig megtanította Hopeot rendesen takarítani. Szerencsére sikerült kibékíteni a helyzettel, miszerint csapattársuk mindezidáig hazudott nekik valódi kilétéről. Nem volt könnyű feladata Seokjinnek, de végül minden próbálkozás meghozta a gyümölcsét. Éppen tévéztek, amikor csörgött a legidősebb tag telefonja.

- Monster! Mi a baj mi történt?- kezdett el rögtön pánikolni.

- Szia! Minden rendben itt, csak szeretnék veletek beszélni. El akarok mindent mondani nektek, mert tudom, hogy sok kérdés kavaroghat most a fejetekben. Kihangosítanál?

- Persze, de Kook nincs itt, tudod, a szüleinél van.

- Hívjátok fel őt is, hogy hallja, nem akarom kétszer elmondani.

- Oké, Hope hívd fel légyszi Kookiet, Rapmon szeretne elmondani nekünk mindent.

- Rendi, már tárcsázom is! Szia Jungkook ráérsz most? A Leader szeretne valami fontosat mondani.

- Persze most épp semmi, dolgom hangosíts ki, hogy én is halljam.

- Oké Monster most már mondhatod, figyelünk.- tájékoztatta Jin.

- Szóval, engem azért küldtek Idolnak, mert így nagyobb eséllyel tudom megfigyelni a társadalmatokat, a viselkedéseteket, szokásotokat. Egyedül én jöhettem át, másoknak ez meg van tiltva. Viszont mivel én herceg vagyok, megtehetem és az az igazság csak bennem bízik a legjobban az apám. A nővérem túl önfejű, hisz ismeritek. Szóval sejtettük, hogy nem lesz mindig béke a két határ között, ezért hát úgy mondd, fel kellett mérni a terepet, hogy tudjuk, kikre lehet majd számítani, ha esetleg bajba kerülnénk. Tudom, nagyon nagyon undorító dolog volt ez tőlem és nem érdemeltétek meg, hogy ilyen csúnyán átverjelek titeket. Ezért kérlek titeket, ne haragudjatok rám... Mélységesen sajnálom srácok.- ezután nem nagyon tudtak megszólalni a többiek csak próbálták értelmezni, amiket hallottak.- Most mennem kell, nemsokára megint felhívlak titeket. Sziasztok!- azzal letette a telefont, hiszen nem várhatta el, hogy bárki megszólaljon vagy akár életjelet adjon, mivel elég megdöbbentő hírt közölt velük.
Elsőként Kook törte meg a csendet, akinek el kellett mennie, segíteni a szüleinek, azzal magára hagyva a két Hyungját.

- Hope, miért vagy ennyire elkenődve, hiszen mindent elmondott nekünk, amit csak tudnunk kellett.

- Igen tudom, csak én annyira gonosz dolgokat gondoltam róla és nem kellett volna, hiszen nem is tudtam mi állt mindennek a háta mögött.

- Semmi baj, hiszen neked mindenben az igazság az első, így nem csoda, ha rosszul esett neked. Hidd, el tudja, hogy ha baj van, rád is számíthat és megérti a te érzéseidet is, hiszen ez egyszerre nagy kalap volt mindenkinek, ne aggódj.- majd megölelte Hoseokot, ezzel erőt adva neki, hogy lenyugtassa.

                                                          *                    *                   *

Másnap reggel a király összehívott egy tanácsot, csakis a fiúkkal. Természetesen a leghatásosabb felkeltési stílust választotta, Morellát, hát ki mást. Mindenkihez egyenként "bekopogott" lábbal és kihúzta alóluk a matracot mire a földre estek, így kénytelenek voltak felkelni. Szépen körül ülték a nagy kerek asztalt ahol mindenki jól látott mindenkit, ám Sugán nagyon lehetett látni a kialvatlanság nyomát, hiszen az éjszaka a mennyekben járt. Mikor fáradt nagyon nagy hangulat ingadozásai szoktak lenni, ezt mindenki megtanulta az évek során, így nem is nagyon faggatóztak vagy elmondja, ami általában történni szokott, vagy kiderítik.

- Először is szeretném megköszönni mindenkinek, hogy segítetek nekünk, ez nagyon sokat jelent mindannyiunknak. Igazság szerint hátsó szándékkal küldtem el hozzátok a fiam, ezt szégyellem is. Amikor megemlítette nekem, hogy ti mindannyian idejöttök, egyáltalán nem örültem ennek a döntésének, ám már megbarátkoztam ezzel a helyzettel és örülök neki, hogy így tettem.- a király barátságosan mosolygott a fiúkra, ami nagyon jól esett nekik.

Viszont egy valaki az egész megható beszédet végig aludta és az álma kihatott a testére így félig átváltozott. Mindenkinek tátva maradt a szája, nem hitték volna, hogy ez egyáltalán lehetséges e. Nagy nehezen felkeltették Sugát és mikor elmondta hogyan is történt, persze a pikáns részt nem részletezte, Rapmonnak összeállt a kép.

- Ezek szerint mindannyian át tudtok változni, csak meg kell találnotok a lelki társatokat, akik majd segítenek nektek átváltozni és elmondani mindent mi hogyan is zajlik. Ez egyszerűen nagyszerű, így már biztos lesz a győzelmünk, ti lesztek a titkos fegyvereink és így talán sikerül megmenteni anyámat.- lelkesedett be teljesen.

- És ezt még is honnan tudod, hogy mi is meg tudjuk azt csinálni, mint Suga?- kérdezte Jimin.

- Hát, elég nagy a valószínűsége, ha egy emberi lénnyel ilyen történt, akkor a többiekkel is ez fog…. csak meg kell találnotok a párotokat, ahogyan ő is tette.

- De menőő, mekkora farkad van és olyan szőrös meg puha, nagyon tetszik.- csillogtak Tae szemei miközben simogatta azt.

- Ugye tudod, hogy ez rohadtul félreérthető volt és kurvára ne simogasd a farkamat, egyiket se!- jelentette ki Suga emelkedő hangnemben.

- Hallod totál piros a füled hegye, színváltós? De szaaar. - röhögött jóízűen Jimin, ám büntetésképpen jól megrázta Yoongi mind a hét farkával a kisebbet.- Baszki, te ilyet is tudsz? Jesszusom, még félelmetesebb vagy nem tudsz visszaváltozni kevésbé veszélyesebbé?- nyafogott miközben dörzsölte a karját fájdalmában.

- Még ereje is van? Meg különleges képessége? Ez már biztos el van döntve, a csatát mi fogjuk megnyerni! És azonnal támadást is fogunk indítani mihelyst mindenki átalakult. Erre biztosan nem számítanak majd.- ezzel a király fel is oszlatta a gyűlést.

                                               *                                    *                            *

Füst gomolygott a barlangban, a gonoszok vezetője pedig egy tükör előtt állt és nézte a jók gyülekezetét. Mindent látott és tudott a varázstükör segítségével, így semmi nem maradt titok előtte. Tudta a tervet és ismerte a tagokat is.

- Mi lesz a következő lépésünk ó Gonoszsága?- hajolt meg a bizalmasa.

- Hívj össze egy aránylag gyengébb csapatot és mérjük fel a helyzetet. Hamarosan mindent elpusztítunk és miénk lesz Nemesis csakis a miénk!- majd egy sátáni kacajjal felült a trónjára és várta az első hadüzenet végkifejletét.

Oh micsoda időzítés XD Ez tényleg csak véletlenül jött így ki, hogy pont Sugáról fog szólni ez a rész :D Hát akkor Boldogat  Min Yoongi :D

Nyereményjáték!  Túúúúúl sok yaoi kategóriás versenyzőnk van.  ------> LINK
Aztán van a kis oldal szervezte event, amit végül a Fandom is ezer örömmel támogat, viszont most már Kyara a főszervező.  A fanlevél küldés. Itt  a link hozzá! ----> LINK

ÉÉÉÉÉS OLVASSATOK PSZT!YAOIT! MI NAGYON SZERETJÜK A FICIJEIT TELJESEN ELVARÁZSOL MINKET ÉRDEMES ŐT IS KÖVETNI! :D A KOMMENTEK VISZONT MINT MINDIG NAGYON FONTOSAK! KOMMENTELJETEK NEKI IS :D
LINK: http://sukiyaoikpop.blogspot.hu/2016/03/65-bts-vizum-fold-legtereben.html



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése