100 000 oldalmegjelenítés!!!

Sziasztok!

Nos ezúttal nem ficivel jelentkezek, hanem egy kis köszönettel és bejelentéssel. Na no para, mert csak jót fogok veletek közölni :D

Szóval a blog indulása óta 100 000 oldalmegjelenítésünk volt JUPIIII!!! Ez számomra nagy öröm, bár benne vagyok én is, de már jócskán átléptük a kis kerek számunkat, így ki is vehetem magam :D Köszönöm, hogy ilyen lelkesen olvastak és néztek fel mindennap, hogy van-e új rész. :D Igyekszek még sok-sok ficit hozni segítőimmel az oldalamon. Ezzel pedig el is érkeztünk a következő hírhez :D

Mivel már a kezdetekben is szerettem volna nektek angol ficiket fordítani, így most lesz is ilyesmi :D De nem általam. Van egy kedves barátom, akiről már olvashattatok a leírásban a "Meglepi" menüpont alatt. Ke$men fog nekünk fordítani, de persze nem yaoikat. Ki is égne a szeme szerintem, ha olyat kéne. Viszont szeretjük mi a hentait is és nagyon jó angol hentaiok vannak, így azokhoz lesz szerencsétek. Mivel én csak angol ficiket olvasok szinte (a saját blogomat, meg még egyet kivéve), így van raktáron, hogy mit kéne fordítani :D Szóval készülhettek, mert remélhetőleg egy héten belül már lesz valami kis fordításunk.

Végül pedig köszönöm/jük (ez jobban passzol talán), hogy olvastok és figyeltek minket. Ez nagyon lelkesítő számunkra, főleg a rengeteg kommenttel, így továbbra se hagyjatok fel ezekkel a jó szokásaitokkal. Ugyan suli időben kevesebbet jelentkezünk, de így is lesznek ficik, pánikra semmi ok. Még milliónyi ötletem vár leírásra, és angol fici lefordításra, így semmi remény, hogy egyhamar abbahagyjuk a blogot. :D Kitartást a sulihoz és kövessetek figyelemmel minket!

Utolsó szösszenetek! Vegyetek részt a nyereményjátékunkon! Link itt ----> Játék, BTS cuccért
És továbbra is, aki érez magában írói vénát és ezt szeretné megcsillogtatni egy OneShot keretében, az ne habozzon, küldje el nekünk az oldalra szánt OSt, mi pedig egy kis tárgyalás  és javítgatás után ( ha szükséges) kirakjuk, az író saját blogjának linkjével együtt! Részletek ezzel kapcsolatban ITT! találhatóak a bejegyzés végén!
Várjuk leveleiteket a játékkal és a ficivel kapcsolatban egyaránt bárhol. Csupán annyi kérés lenne, hogyha OSt akartok, hogy kirakjunk, azt mindenféleképpen docban(word) küldjétek el nekünk!

Köszönjük!

J-Hope&Gayoon 3. rész

-Megpróbálod?
-Nem próbálom. Szerzek neked egy plüsst.
-Na azt megnézem.
-Mit kapok, ha sikerül?
-Öhmmm...... Mit szeretnél?
-Ha én döntöm el, nem jársz jól. - mosolyogtam.
-Ameddig boldog vagy, nem is számít. Na mondjad!

-Rendben. Akkor bármi lehet?
-Igen. - mosolygott, én pedig úgy döntöttem, majd ha megnyertem neki a plüsst, ráér felvilágosítani.
-Nem mondod el?
-Nem. - fordultam a tornyok felé és céloztam - Majd utána.
-Ohh... rendben. Hajrá! - biztatott.
-Szerintem ne szurkolj.
-Bármit is szeretnél, az lesz.
-Hát az neked nem fog tetszeni. - hajítottam el az első labdát, amivel le is dobtam rögtön egy egész tornyot - Sima ügy.
-Ügyes vagy! - tapsolt - Menni fog!
A maradék két lehetőséggel pedig esély sem volt rá, hogy kikapok. Ugyan úgy céloztam és minden erőmet belefektettem a második dobásomba is, hogy minél hamarabb megnyerjem neki a játékát, majd az legyen, amit én akarok, ám nem mehetett ilyen könnyen minden. Végül minden labdára szükségem volt, de sikerrel jártam.
-Macit macit macit! - ugrált örömében Gayoon.
-Akkor a maci lesz fiatalember?
-Igen, úgy hallom. - válaszoltam.
-Melyik?
-A nyakkendős, a nyakkendős, azt azt azt! - mutogatott Gayoon, miközben majd átesett a pulton.
-Tessék kisasszony.
-Köszönööööm! - vette el és megölelgette - Anyám! De puha! - szorongatta a plüsst, ami majdnem akkor volt mint ő maga.
-Akkor mehetünk is. - indultam meg.
-Hová?
-Haza. Úgy döntöttem, ha nyerek, hazamegyünk. - fordultam vissza felé.
-De..... - szomorodott el - Haza?
-Igen. Azt mondtad az lesz, amit én akarok.
-Jó, de.... haza?
-Igen. Nem volt kedvem ide se eljönni. Ha akarsz maradhatsz, de ha jössz velem talán hazakísérlek.
-Rendben. Akkor kísérj haza. - sétált szomorúan, én pedig követtem.

Egész úton nem szóltunk egymáshoz. Nekem nem volt kedvem beszélgetni, mint ahogy semmi máshoz sem, ő pedig annyira letört attól, hogy haza akarok menni, hogy nem volt hangulata most velem kommunikálni. Csak ölelgette a macit és bambult lába elé. Egyre jobban kezdtem azt érezni, hogy rossz ötlet volt felajánlani az elkísérést, de akkor is udvarias pasas vagyok, ez pedig nem fog megváltozni csak azért, mert épp nincs kedvem élni se.
-Meg fognád? - értünk egy régi panellakáshoz és kezembe nyomta a plüsst.
Segítettem neki, míg kinyitotta az ajtót, majd mikor visszaadtam volna, ő inkább megfogta karomat és maga után húzott. Gondoltam akkor max elkísérem az ajtajukig és ott elköszönök tőle.
-Ez a lift? - csodálkoztam rá, hogy milyen öreg.
-Igen. Gyere.
-Kicsit félelmetes. - szálltam be mellé.
-Megbízható, ne aggódj. - nyomta meg a gombot.
Felfelé is síri csendben mentünk, egészen az ajtajukig, ahol belekezdtem az elköszönésbe.
-Köszönök mindent. - nyújtottam vissza neki a macit - További szép mindent és..... Gayoon?
-Nem jössz be? - vette le cipőjét.
-Nem, köszi.
-De azt mondtad menjünk haza. Hát hazamentünk.
-Én a saját otthonomra gondoltam.
-Na látod ezt - állt elé mosolyogva - nem mondtad. Ez is otthon, csak az enyém. Gyere be! - húzott a lakásba és becsukta mögöttem az ajtót - Nincs itthon senki.
-Gayoon ne csináld ezt. Haza szeretnék menni pihenni.
-Nem engedhetlek el. Most nem tudnak rád otthon figyelni, így rám vagy bízva. Úgyhogy itt maradsz. Itt is tudsz pihenni. - vette el tőlem a maciját, majd elindult a lakásba, ami nem is volt olyan nagy.
-Felügyelet kell mellém? - lepődtem meg.
-Igen. Anyud ragaszkodott hozzá. Gyere csak be. Egyedül vagyunk a macival.
Beletörődtem és jogosnak véltem, hogy nem akarnak magamra hagyni. Valószínűleg én se hagynám egyedül az exemet, ha öngyilkos hajlamai lennének, mert félteném, de azért ez kicsit zavaró. Bár van valami alapja a dolognak.
-Vedd le a cipőd, és helyezd magad kényelembe. - jelent meg újra - Inni?
-Kérek valamit, köszönöm. - dobtam le cuccaimat.
-És mit szeretnél? Van egy rakat üdítő.
-Nem tudom, valamit.
-Gyere és válassz! - ment a konyhába, én pedig követtem.
Kinyitotta a hűtőt, majd elé állva kezdte felsorolni, hogy miből is választhatok.
-Meg van még milliónyi rágcsa. Bár lehet neked most inkább víz kéne. Hmmm. Egy pohárka nem árthat. Na mit szeretnél?
-Kóla jöhet. De mért van ennyi mindenetek?
-Anyáék mániája. - pakolt elő.
-És hogy telik ennyi mindenre, ha ilyen helyen laktok? Már bocsánat, csak nálunk ritkán van ilyesmi.
-Nem telik. Csak szeretik szórni a pénzt, amit amúgy nem tehetnek meg. Tessék. - nyújtotta a poharat - De aztán csak vizet igyál.
-Köszönöm.
-Na... mit csináljunk? Társas? - támaszkodott meg a konyhapulton.
-Ketten?
-Igen. Mért, mit szeretnél?
-Pihenni otthon az ágyamban.
-De itt, most. - került ki, én pedig követtem.
-Húúú, mekkora tévé! - értünk a nappaliba.
-A banké. - ült le a kanapéra - Akkor nézzük? Hátha van valami.
-Én haza megyek.
-Ne! - pattant fel és elkapta karomat. - Maradj! Aludhatsz itt is. - húzott a tévé elé.
-Engedj haza Gayoon, nem akarok itt lenni.
-Nem mehetsz el. - ült le, de még mindig nem eresztett - Azt mondtad, egyedül nem jó az élet. Most mért akarsz hazamenni a magányba?
-Mert haza akarok menni. Idősebb vagyok, szót kell fogadnod.
-Egy fenéket.
-Gayoon! - mordultam rá, mert kezdett felidegesíteni.
-Nem mész sehova! - ugrott rám és elkezdett csikizni.
Valahogy ügyesebb volt nálam annak ellenére is, hogy én a húgom által már képzett voltam, de úgy tűnt nem eléggé. Egy pillanat alatt ledöntött a kanapéra, miközben alig kaptam levegőt kis ujjaitól.
-Mondtam, hogy maradsz! - vigyorgott és továbbra sem hagyott békén.
-Állj le! Neh, nem kapok levegőth! - nevettem.
-Állíts le! Ohh ohh.....!
-Hagyd abba! - fogtam össze csuklóit, miközben ő rajtam ült.
-Akkor is lenyomlak! - igyekezett megszabadulni szorító ujjaimtól.
-Nyugiiiii. - emeltem fel lábam, Gayoon pedig rám esett, ám szerencséjére elengedtem kezeit, így meg tudott támaszkodni.
Csak néztem arcát olyan közelről, mint még soha, majd mikor szemeire tévedtem megláttam, hogy azok mennyire csillognak.
-Szépek a szemeid.
-Köszönöm.
Ám apró válaszára, csak még eszeveszettebb tempóra kapcsolt a szívem. A kis harcunktól már így is dolgoznia kellett, közelsége pedig valamiért még erőteljesebb munkára ösztönözte. Illata lassan belopta magát orromba, amitől a vattacukor jutott eszembe és valamitől kezdtem nagyon boldog lenni. Ahogy néztem valóban gyönyörű íriszét, egyszer csak elkezdett bekönnyezni, majd hirtelen felülve szája elé kapta kezeit és egy aprót tüsszentett.
-Egészségedre.
-Köszönöm. - pattant fel, majd zsebeiben kezdett turkálni.
-Beteg vagy?
-Nem. - fújta ki orrát.
-Akkor? - ültem fel.
-Maradsz?

-Szia kicsim!
-Csss! Halkan. Szia anya! - hallottam Gayoon hangját, miután felébredtem, de csak kicsit mozdultam meg a kanapén, mert még nagyon álmos voltam.
-Mért suttogunk?
-Mert itt van egy barátom, aki elaludt a kanapén.
-Ohh rendben. Hoztam neked csokit.
-Köszönöm. Mindjárt felkeltem.
-Jaj, hagyd csak kicsim.
-Nem nem. Beviszem a szobámba és kijövök beszélgetni.
-Ahogy gondolod.
Majd lépteit hallottam közeledni, végül pedig mellém térdelt és ébresztgetni kezdett.
-Hoseok. Ébredj!
-Ébren vagyok. - néztem rá és nyújtóztam egyet.
-Ohh. Felkeltettelek?
-Nem. Anyudra ébredtem.
-Bocsánat.
-Semmi gond. Mikor aludtam el?
-Mikor reklám volt a Totoro alatt és kimentem, hogy hozzak neked inni. Mire visszaértem, aludtál. - mosolygott.
-És az mikor volt?
-Nagyjából két órája. Ha akarsz még aludni gyere a szobámba, csak anyuval beszélgetnék.
-Nem mehetek még haza? - ültem fel.
-Ömm.... Mennyi az idő? - nyomott meg valamit a távirányítón, majd meglátva az órát folytatta - Még maradj kicsit.
-Rendben. - törődtem bele és követtem - Ez a te szobád? - lepődtem meg az ajtóban állva - És hol alszol? - néztem körbe.
-Van egy matracom a földön. Erre gyere, de le ne dönts egy tornyot. - tűnt el köztük.
Az egyébként sem nagy szobájában szinte alig volt hely. Hegyekben álltak a különféle könyvek, amelyek között csupán egy kis ösvény volt, ami feltételezhetően az ágyához vezetett. Óvatosan követtem, nehogy romboljak utam során a színes felhőkarcolók között, mint Godzilla, majd elértem az emlegetett matrachoz.
-Nem lenne jobb ágyon aludni?
-Felesleges most ezért venni egy ágyat, ha a matrac tökéletes. Itt aludhatsz tovább. Szólj ha kell valami. - került ki.
-Ennyire szeretsz olvasni? - fordultam utána.
-Igen. Valamivel el kell ütni az unalmas perceket. Na aludj csak. Én addig anyuzok. - tűnt el a tornyok között, majd az ajtó csukódása jelezte, hogy ki is ment.
Letelepedtem az ágynak nem mondható alvóhelyére, de már nem voltam annyira fáradt, így elővettem mobilomat. Barátaimra írtam, akik hihetetlenül boldogak voltak, hogy végre én keresem őket, mert hallották, hogy mi történt. Mindannyian kérdezgettek, majd ide-oda elhívtak, hogy felvidítsanak, de nem volt kedvem kimozdulni velük sem. Elmondtam nekik is, hogy csak otthon akarok lenni és semmit sem csinálni, mire át akartak jönni hozzám. Azonban mikor megtudták, hogy épp Gayoonnál vagyok meglepődtek, de boldogok voltak.




"Óóóóó süti a pite :3"(Kook)
"És volt valami? Megcsókoltad?"(Jin)

"Nem"

"Mért nem?"(Suga)

"Mert nem tetszik"

"Ahha és hol is vagy most?"(Suga)

"....nála?"

"Igen.... teljesen világos már minden"(Suga)
"Mért vagy nála?"(Rapmon)

"Mert nem enged haza mert nem lehetek felügyelet nélkül. Mint kiderült."

"Mondjuk ez érthető. De szólj csak hyung én vigyázok én rád :D"(V)

"Köszönöm de nem kell"

"De velem is eljöhetsz edzőbe ha szeretnél. Egyedül uncsi"(Jimin)

"Nem akarok túlságosan emberek között lenni"

"De mi itt vagyunk ám csak szólj. Kookkal bármikor át tudunk ugrani szórakoztatni"(V)

"Igen :D"(Kook)

"Köszönöm srácok"

"Csak ne csinálj hülyeséget!

Kell melléd valaki ápolni téged?"(Jin)

"Nem kell"

"De mond csak. Ráérek."(Jin)

"Jó-jó"

"Bármi van nekünk elmondhatod"(Rapmon)

"Igen. Kivételesen engem is baszogathatsz"(Suga)
"Uhh! Ezt értékeld!"(Jimin)

"Véssük kőtáblába"

"Szerintem is"(V)

"Mennem kell. Végre hazamehetek! Csá srácok"

 Zártam le a képernyőt és tettem el telefonomat miután Gayoon beszólt, hogy mehetünk. Óvatosan kimásztam szobájából, majd anyukájába botlottam.

-Szép napot asszonyom! - hajoltam meg.

-Szia!

-Jung Hoseok vagyok.

-Hoseok.... júniusban. Ezt megjegyzem.

-Anya! - szólt közbe Gayoon, én pedig tudatlanul néztem rájuk.

-Áhh, nem is tartalak fel titeket. Menjetek csak. Nem kérsz valamit indulás előtt?

-Nem köszönöm.

-Sietek vissza. - öltözködött és felkapta táskámat, miközben meglepetten néztem, hogy milyen gyors most - Te akartál menni, nem? Siess!

-De-de. Viszlát! - rohantam, hogy felvehessem cipőmet.

-Sziasztok!

-Nem kell ám elkísérned. - jegyeztem meg amint leértünk a tömb aljába.

-De igen. Nem hagyhatlak magadra.

-Legalább a táskámat had hozzam.

-Nem kell, elbírom.

-De én vagyok a férfi.

-Ha eddig nem hatott meg, hogy idősebb vagy, szerinted ez mennyire érdekel?

-Nem szoktak téged megütni?

-Nem mindig vagyok ilyen. Na gyerünk! Indulás.

-Furcsa vagy.

-Sokan mondták már.

-Mond csak. - folytattam egy kicsit később - Mért volt olyan érdekes anyukád is?

-Ezt hogy érted? - pillantott fel rám.

-Hát..... A június dolgot nem értettem. - néztem szemeibe, de erre azonnal elfordult.

-Én sem. Vannak dolgai. Itt merre? - torpant meg.

-Ömm.... egyenesen.

Ugyan nem faggattam a tovább, ám nem hittem neki. Ha fogalma sem lett volna, miről van szó, tuti máshogy reagált volna, ellenben akkor rászólt édesanyjára, hogy ne tudja folytatni. Ötletem sem volt, mi lehetett az, de nagyon kíváncsi lettem, így úgy döntöttem, ki fogom deríteni.

(Folytatjuk! :D Végre!!!! Ezt si folytattam :3 Viszont játszatok a nyereményjátékkal! Alig kell csinálni valamit, szóval hajrá!---->Játék!!!)

Three sides of life 28.rész: "Úgy csináld, ahogy te szereted!"

-Majd meglátjuk. De akkor tessék csak. - engedte vissza felsőjét - Rád vár a feladat.

-Köszönöm. - mosolygott és közelebb lépett Kookhoz - Nagyon aranyos vagy. Lehet, - hajolt füléhez - hogy meggondolom magam és inkább felfallak most. - a kisebb pedig ettől a mondattól, miközben a másik kiengedte nadrágját, kezdte elveszíteni az önuralmát, de még volt annyi benne, hogy ne szólja el magát. Elvégre többet akar majd, amit ha most kikotyog, valószínűleg nem fog megkapni.


-Jin illatod van.
-Mert ez az ő pólója. - tekerte le kezéről a kötszert.
-Tudom..... így becsapod az agyam. Azt hiszi őt simogatom és úgy is reagál. - fogott rá a kisebb fenekére.
-Ha így folytatod, szex lesz a vége. - karolt az vigyorogva a másik nyakába, miután eldobta a fehér anyagot, amit a legidősebb tekert még fel kezére.
-Ez az illatod hibája. Vedd le! - engedte el Kookot, majd lehúzta róla pólóját és nyakába borult.
-Na most már picur illatod van... félig.
-Óóóóó.
-De ez is jó. Szeretem az illatotokat. - dugta be ujjait a másik boxerjába.
-Csak Jinétől jobban beindulsz. - simított végig V karjain, mire az szemeibe nézett.
-Eresztek vizet, addig vetkőzz le. - pislogott sűrűn, majd otthagyta a Kookiet.
De nem törte le a kisebb lelkesedését, hisz az úgy volt vele, hogy a kádban sokkal könnyebb dolga lesz. Ott csak rá kell vezetni a lényegre és nem lesz ideje levegőt venni se, míg ha most belemegy addig simán meggondolhatja még magát. Így hamar megszabadult a maradék ruháitól, majd bemászott a kádba.
-Legyen hab is. - turkált a flakonok között, miközben V még mellette állt, de már ő is egyre meztelenebb volt.
-Ahogy szeretnéd. Nincs valami játék? - nézelődött közben - Ha már fürdünk élvezzük ki.
-Elég a hab. Ennek mézes illata van. - szagolta meg az egyik tubus tartalmát - Jó lesz.
-Mennyi cucca van! Még sosem figyeltem. - lépett be a kádba Taehyung is.
-Jin szereti az ilyesmit. De mondjuk ez Suga ajándéka. Szerinte ez a legjobb relax.
-Mondjuk ez igaz. Pont jó a víz. - ült le - Mit vigyorogsz?
-Semmit. - nézett végig az idősebben
-Te sem vagy jobb állapotban. - fröcskölte le a kisebbet.
-Tudom. - nevetett - Csak te nem akarsz szexet, de ezzel nem ért egyet minden részed.
-Van amit nem tudok kontrollálni. - dőlt hátra V.
-Van amit meg sajnos igen. - ült sarkaira Jungkook.
-Mire készülsz?
-Csak el akarom foglalni a szokásos helyemet. - támaszkodott a másik combjaira vigyorogva.
-Te ha csak egy kicsit is gyanús leszel, kiszállok.
-Csak beülök a helyemre.
-Én meg csak az édes mosolyod miatt engedem meg.
-Nézd! Hab.... Hihi. - kezdett nevetni, miután V arcába fújta.
-Milyen rossz vagy! - törölte le.
-Te akartál játékot.
-De olyat, amivel nem tudsz engem megszívatni.
-Mindig van valamid, amivel tudlak húzni. - fogta meg Taehyung férfiasságát.
-Nagyon vicces. - mosolygott - Ereszd el!
-És ha nem?
-Akkor kiszállok.
-Rajtad ülök. Nem tudsz.
-Ne mozgasd a kezed! - nézett le - Ne, ott ne! Kook! - kapta tekintetét a kisebbre.
-Naaaaaa! - fogott magára is - Megígérted.
-De ez milyen már Kookie? Jin kint alszik.
-Igen, alszik. Szóval semmi akadálya. Érzem, hogy akarod hyung. Ne ellenkezz már folyton. - simogatta tovább Taehyung férfiasságát.
-Csak nem akarok később balhét emiatt.
-Nem lesz.
-De most amúgy sem lehet gumi nélkül. Ahh.... ne csináld már ezt! - nézte újra Kook munkálkodó kezét - Ott pont ne simogass! - lélegzett mélyeket.
-De lehet gumi nélkül. Engedd, hogy meglovagoljalak. - támaszkodott meg Taetae vállain, majd annak pénisze fölé helyezkedett.
-Még ne még ne még ne! - nyúlt a fiatalabb fenek alá.
-De!
-Nagyon fájna. Meg is sérülhetnél kis hülye.
-Nem foglak elengedni most, mert akkor meg itt hagysz.
-Ülj vissza a helyedre!
-Nem!
-Folytatjuk, csak ülj vissza. - mosolygott rá V.
-De biztos?
-Igen.
-Nem vágsz át? - ereszkedett vissza előbbi helyzetébe Kookie.
-Nem. Csak féltelek. Úgysem tudnék most megmenekülni, hisz rajtam tehénkedsz. - mosolygott.
-Gondolom legszívesebben errébb raknál és AH! - hagyta félbe mondatát.
-Folytasd. - kuncogott magában Taehyung.
-Ígyh.... elég nehéz.
-De figyelek, mond csak. Ez úgyis eltart egy ideig.
-És közben nem kapokhh.... ah.... semmi mást? - akadozott lélegzete a másik ujja miatt.
-Mi mást szeretnél? - hajolt közelebb a kisebbhez - A csóktól úgyis mindig zavarba esel.
-Nem bajh. - karolt a nyakába Kookie.
-Hát legyen. De nem sóhajthatsz a számba.
-Rendbenh.
-Ez elhamarkodott válasz volt. - kapta el a kisebb ajkait Taetae és könyörtelenül falni kezdte azokat.
Fogaival sem kímélte a fiatalabb puha párnáit, de nem akart ott is foltot látni, így nem vitte túlzásba, szerencsére pedig még uralkodni is tudott magán. Majd bebizonyította, mért is volt olyan túl korai Kook válasza, ugyanis első ujjával azonnal megtalálta annak érzékeny pontját, mire a kisebb megfeszült és nem mert sóhajtani. De csak pár pillanatig jött össze harca, mielőtt elvált az idősebbtől.
-Gonoooooszh! - kapkodta a levegőt.
-Gondoltad volna át, hogy miért mondom. - harapott saját ajkaira, miközben második ujját is behelyezte a picurnak.
-Neeeh! Azt akarodhh..... hogy előbb elélvezzekhh...... és ne keljen szexelnünkhhh! - küzdött magával.
-Nem. Csak többet akarok kihozni belőled.
-Taetaeh! Várj egy kicsith! - emelkedett meg Kook és teljesen Vre támaszkodott.
-Mire?
-El fogokhh.... én így el fogokhhh. Még nehh! - tolta ki fenekét.
-Ne aggódj, nem lesz ennyivel vége.
-Taetaehh! - dőlt a másik homlokának és behunyta szemeit.
-Ezt az arcodat sem láttam még. De édes!
-Ahh...... ne mosthhh. Taetaehhh! - hátrált egy kicsit, majd megremegve élvezkedett a másik ujjától, miközben az idősebb is kapott boldogságából.
-De szép vagy! Ilyenkor mindketten gyönyörűek vagytok.
-Gonoszhh. - csapott a másik mellkasára Kookie.
-Most mi a baj? - állt meg V.
-Tudtad mit akarok és direkt kijátszottad. Nem is figyeltél rám.
-Ez nem igaz. Figyelj csak törpe. Ha át akartalak volna verni, akkor már rég kihúztam volna az ujjaimat, nem pedig a harmadikkal próbálnék behatolni, nem gondolod? - lökdöste orrával a másik buksiját, hogy az végre ránézzen - Igazam van?
-Igen. Umm.
-Csak nyugi. Te akartad, hát megkapod. - mosolygott rá, miközben a kisebb félénken újra nyaka köré fonta karjait - Megcsókolhatlak?
-Mért kell ezt megkérdezni?
-Mert zavarban leszel és ha nem akarod, akkor nem gonoszkodok.
De Kook már ettől is elpirult. V sosem kért engedélyt tőle semmire, most azonban pillanatról pillanatra egyre szelídebb, ami különös, de nagyon örült is neki a kisebb, ezért felbátorodott és ő csókolta meg a másikat, aki ezúttal sokkal lágyabban viszonozta azt. Jungkook hihetetlenül élvezte a helyzetet, mert végre úgy bánt vele Taehyung, mint Jinnel akármikor és nem akarta, hogy elmúljon ez a pillanat.

-Még mindigh, - nyelt egyet V nyelveik harca után - mindig szeretnédh? - látszott tekintetén, hogy csupán figyelmességből kérdez újra, mert ha rajta múlna már rég ott lovagolna az ölében a kisebb.
-Igenh. - emelkedett fel, de egy pillanatig sem veszítették el egymás tekintetét.
-Csak lassan picurh. - érezte meg a másikat Taehyung.
Kook azonban most nem is szeretett volna kapkodni. Annyira vigyázott rá V, hogy ki akarta élvezni a helyzetet, ezért a lehető leglassabban ereszkedett le annak férfiasságára.
-Eddigh..... milyenh? - akadozott végre Taetae lélegzete is, amint Jungkook teljesen elfoglalta helyét.
-Újh! - lihegett - De nagyon jóh. - mozdult meg lassan.
-Te mindig ilyen forró vagyh? - simított végig a másik oldalán.
-Igenh. Ahh! - szisszent fel, amint V már megint ráfogott az egyetlen igazán fájdalmas sérülésére.
-Te jó ég! - kapta el kezét - Folyton elfelejtem.
-Nem baj, csak ne szorítsd meg.
-De én ott fogok rád és irányítalak. Inkább hozzád sem érek. - emelte fel kezeit.
-Ne márh! - ringatózott az idősebb ölében Kook, amit a víz csobbanásai is jól jeleztek már - Ez az első. Így akarodh?
-Tényleg..... hisz mi még sosem csináltuk. - döbbent rá V is.
-Na ez az! Ne merd eljátszani, hogy hozzám sem érsz! - feszítette meg izmait Kookie.
-Hah... haaaah, nem fogomh. És mégh.... énh vagyokh ahh.... gonoszh. Ilyet ne csináljhh! - próbált óvatosan fogást találni a kisebben.
-Akkor úgy csináld, ahogy te is szeretedh. - mozgott lassan, miközben Vt simogatta.
-Azt nem szabad.
-Mért?
-Mert megsérülhetsz.
-De én úgy szeretném. Nem egy idegennel akarok szeretkezni, hanem veled.
-Mit csinálni? - lepődött meg V a picur szóhasználatától.
-Ne tereld! Úgy csináld, ahogy te szereted!
-Biztos ezt szeretnéd?
-Igenh. Ahh! Megtaláltam magamnak. - hunyta be szemeit a kisebb, amik azonban egy pillanattal később ki is pattantak, mikor Taehyung felállt vele, majd kiszállt a kádból és Kookiet leterítette a puha szőnyegre, miközben egy pillanatra sem vált el tőle.
-Biztos? - kérdezte, mielőtt hozzálátott volna.
-Igen. - kezdett félni a fiatalabb.
-Akkor tömj valamit a szádba, hogy csendben legyél. - kezdett erőteljesen és gyorsan mozogni.
-Ahhhh! Hyungh! - nyögött fel a durva stílusra.
-Csendben! Jin felébredh. - támaszkodott meg a másik feje mellett, mire az nyakába karolt, de csak pár másodperc erejéig, mert V hamar felegyenesedett és Kook lábait fogta, hogy számára kényelmes pózban tarthassa a másikat.
Jungkook küzdött, hogy ne adjon ki hangot, de Taetae arra utazott, hogy a lehető legtöbbször érje el a kisebb prosztatáját, amitől ez szinte lehetetlen feladattá vált. Nyögdécselni kezdett, bár igyekezett halkabban, amint pedig ebből V rájött, hogy a picur mindjárt újra elélvez, direkt más szögben folytatta, hogy ez véletlenül se forduljon elő. Rengetegszer eljátszotta ezt a kicsivel, míg az úgy nem döntött, hogy inkább segít magán máshogy, de ezt nem bírja tovább. Már saját nedve csöpögött apró cseppekben péniszéről hasfalára, ami nála igen ritka, mikor magára fogott.
-Nana! - kapta el a kisebb kezeit V és annak feje mellé nyomta azokat - Nem szabadh! - mosolygott.
-Áhh! - nyikkant fel a fájdalom miatt, ami sérült kezébe nyilallt - Kérlekhhh! - kapkodta a levegőt Kook, amint Taetae újra elkezdte érzékeny pontját ingerelni - Engedd meghh. Kérlekhh! - vonaglott az idősebb alatt.
-A-a. - igazított pozícióján, mire Jungkook fájdalmasan felnyüszített.
-Neeeeeeehh! Meghalokh! - nézett a másik szemeibe könyörögve - Kérlekh!
-Szeretnéd? - lassított tempóján, ám olyan keményeket lökött a kisebben, amitől az minden alkalommal felnyögött.
-Igenh! Ahh! Nagyonh!
-De csak mert ez az első, megengedemhh! - lihegett V, majd csípője alá nyúlva megemelte a másikat kicsit és úgy folytatta.
Végigsimított Kook férfiasságán, amitől egy pillanatra megfeszült annak minden izma, így Taehyung elérte azt a hatást, amire számított.
-Ahhh.... hah hah hyungh! Igenh! Kérlekh méééégh! - érezte a kisebb, hogy most nem fogja abbahagyni, ahogyan eddig tette.
-Nem bíromh! - támaszkodott a végén Kook mellé alkarjaira és annak nyakába harapott.
-Áhh! Ez fá jaj Istenem, hyungh! - élvezett el a hirtelen fájdalom ellenére olyan mértékben, mint eddig még soha.
Teljes testében megfeszült és csak sóhajtozott élete eddigi leghosszabb orgazmusának hatására, míg V is követte, így megérezte magában annak nedvét.
-Taetaeeeeeh! - nyögött fel újból, de már enyhült a gyönyör nyújtotta érzés, így képes volt mozogni kicsit saját akaratából is - Hyunghhhh! - simított végig annak testén.
-Ahhhhh, de rég volt részem ilyenbenh. - engedte el a picur nyakát - Imádomh. - mozgott még lassan.
-Hungh ezhh...... hihetetlenh.
-Halott ember vagyokh. - nézte Kookie nyakát V, amin gyönyörű, már abban a pillanatban is látható foltot hagyott - Ha ezt Jin észreveszi..... levágja a szerszámomat.
-Ezt neki is meg kell mutatnodh. Húúúhhh. - feküdt az idősebb alatt mozdulatlanul.
-Majd egyszerh.... talánh. Tetszetth? - mosolygott V.
-Nagyonh. Adj öt percet és csináljuk megint!
-Megmozdulni se tudsz.
-Még.
-Egy alaklom elég elsőre. - húzódott ki a kisebből Taehyung, majd sarkaira ült - Úgysem bírnál többet.
-De de. Csak várj egy kicsit. - simított végig arcán kezeivel.
-Nálad sokkal edzettebbeknek sem ment elsőre kétszer. Gyere picur! - mászott fölé és megpuszilta kulcscsontját - fürödjünk most már rendesen és feküdjünk be Jin mellé.
-Rendben.
-Oké. - akart volna felkelni róla V, de Kook elkapta kezét.
-Várj!
-Mi az?
-Köszönöm.
-Mondanám, hogy szívesen, - mosolygott - de ezt nem neked kellett volna elsőnek tapasztalnod.
-Mért?
-Majd holnap rájössz. Na gyere! - segített a másiknak felülni - Pancsoljunk.

-Nagyon álmos vagyok. - ásított Kook, miután kilépett a fürdőből Jin köntösében.
-El is hiszem. Én is lefáradtam. Te kis rosszaság. - csapott a kisebb fenekére.
-Most mér? - háborodott fel Jungkook.
-Te hergeltél, aztán bedobtad, hogy engedjem el magam. Miattad vagyunk most ilyen hullák. - sétáltak a háló felé.
-Nem tudtam, hogy
-Csss! Jin alszik. - nyitott be V halkan.
-Ilyen vadállat vagy. - fejezte be suttogva mondatát.
-Hagyd az ajtót. Elég a fénye, hogy felöltözzünk. - osont be V, majd ledobta törülközőjét és pizsi után kutatott.
-Én így alszok. - vette le a köntöst Kook.
-Beteg leszel te is. Nesze! - dobott oda neki egy alsót - Legalább ezt vedd fel.
-Jó.
-Fiúk? - szólalt meg Jin álmos hangon.
-Szia édes! - ment oda hozzá V, miközben még nadrágjával küzdött - Aludj csak, mi is azért jöttünk.
-Hangosak voltatok. - fészkelődött.
-Ohh! - kezdett aggódni Taetae, hogy ezért milyen lebaszást fog kapni reggel - Bocsánat szerelmem. Többet, nem hagyunk ki.
-Nem baj, csak felkeltettetek. - fordult felé Jin - Köszönöm.
-Mit? - térdelt az ágy mellé V, az idősebb pedig megölelte.
-Hogy elfogadtad. Köszönöm. Szeretlek.
-Én is nagyon szeretlek. - puszilta meg a másik arcát - Aludj édes. - simogatta annak haját, majd gyorsan még felkapott egy pólót, mielőtt bebújt volna mellé.

-Taetae. - lökdöste reggel Kookie az említettet, mire az nyöszörgött egyet válaszként - Szomjas vagyok.
-Mmmm. - fordult el V és még arrébb is ment az ágyban, mert Jin már nem volt ott, így lett helyük.
-Nyah! Hozz nekem inni.
-Hagyj aludni.
-De szomjas vagyok.
-Akkor igyál.
-De fáj mindenem.
-....... És te még második menetet akartál. - emelte fel fejét Taehyung, hogy körbenézzen - Mindjárt hozok. - kelt fel nehézkesen, majd az ágy szélére ült és ott is maradt pár percig.
-Szomjas vagyok.
-Nem csak neked fáj mindened. De hozom, türelem.
-Köszönöm.
-Jahj, de nem volt ez jó ötlet. - állt fel, majd megmozgatta derekát - Soha többet. - sétált ki a szobából magára hagyva a kisebbet.
Kook addig elgondolkozott, hogy egy második körtől biztos, hogy fel sem ébredt volna még. Nem hitte volna, hogy ennyire ki fogja ütni őt egy ilyen kis akció, de azért örült V fájdalmainak is. Legalább nem csak ő szenvedett, hogy nem elég edzett, mert a másik sem volt eléggé formában ehhez.
-Tessék. - ért vissza egy nagy pohár vízzel és Kooknak nyújtotta.
-Köszönöm. - kelt fel kicsit - Jaj de fááááj. - vette el.
-Te akartad. - dőlt vissza az ágyba V.
-Jin? - érdeklődött Kookie.
-Kaját csinál és kockul. Én meg alszok.
-Hmm..... - kortyolt újra - És lett valami baj?
-Mondom alszok.
-Jó. Bocsánat. - hörpintette ki az utolsó cseppeket is, majd Vhez helyezkedett, mire az mordult egyet - Zavarok?
-Nem. Csak ne számíts semmire. Használhatatlan vagyok. - fordult felé és álmosan pislogott rá.
-Én is. De most csak idejöttem.
-Akkor már normálisan legyünk. - feküdt oldalára és átölelte a kicsit, majd egy hatalmas ásítás után annak hajába bújt - Picur illatod van.
-Felér Jinéhez?
-Fogjuk rá.
-Akkor boldog vagyok.


"Csá! Öcsémet láttad?"

"Igen. Itt aludt."

"....."

"Nyugi nem mi fogjuk megrontani. Így is elég perverz volt az este"

"És...."

"No para haver. Semmi gond"

"Akkor jó"

"Hogy hogy ennyire keresed mostanság?"

"Vásárolni akarok és anyám azt akarja hogy őt is elvigyem"

"Ne hazudj!"

"Csajozni akarok és jó csajmágnes a cuki szarságaival"

"Na azért. Hát még szunyál. Sokáig fent voltak."

"Jó mindegy. Majd ha felkelt hívjon már fel."

"Oké. Mondom majd neki."

"Jól van kössz. Na nem zavarlak titeket. Csácsá"

"Szia"

(Folytatjuk :D De ugye lehet, hogy csak egy hét múlva. De játszatok továbbra is! Aki még nem tette idézzen csak. ---->Link a játékhoz!!!)

Three sides of life 27.rész: Kook Vt akarja

-Igen?
-Öhmm... Helló, Suga vagyok. Jint keresem.
-Szia!.... Taehyung vagyok.
-Ohh.... zavarok?
-Hátőőőőő.... fontos?
-Csak öcsém után érdeklődnék.... de gondolom nincs itt.
-Őőőőő... nincs.- hazudott.
-Megkérdeznéd, hogy tud-e róla valamit.
-Persze. - rohant vissza a hálóba - Jin! Suga az, Kookot keresi.
-Őőőőő.... nem vagy itt ugye? - nézett a kicsire az idősebb.
-Nem. - csóválta fejét.
-Mi legyen? - érdeklődött V.
-Jó kérdés.

-Mond azt, hogy jártam itt, de már elmentem. - ajánlotta a kisebb.
-És hová?

-Haza.

-Nem gondolod, hogy ott keresett először?

-Ja, tényleg. Ez lehet.

-Gyorsan találjatok ki valamit! Lent vár.
-Mond neki azt, - találta fel magát Kook - hogy a haverokhoz mentem.
-Jó! - sietett vissza a kaputelefonhoz V, majd újra felvéve a kagylót hazudott Sugának - Jin azt mondta, haverjaihoz ment.
-Ahh! Mindegy köszi.
-Nem sokat segített?
-Nem igazán. Egyiknek sem tudom a számát.
-Mért nem Kookot hívod?
-Hívtam, de nem veszi fel.
-Ohh.... - hülye kölök - Hát sok sikert. Remélem meglesz, meg semmi baja.
-Jah, én is. Azért köszi és bocs, hogy zavartam. Szia!
-Semmi gond, szia! - tette le a telefont - Jin! - kiabált a hálóba menet.
-Mi az kicsim? - öltözködött ő is, de még csak egy boxerig jutott, mikor Tae visszaért.
-Hívta Suga Kookot.
-Mi? Nem hallottam. - kezdett a kutakodni a még meztelen picur a táskájában.
-Gondoltam. - nézte végig Kookot, amint lemászik az ágyról, majd újra az idősebbre pillantott - Ennyi ruha elég lesz. - mosolygott.
-Nem akarok rosszabbul lenni.
-Jaj, tényleg. Jó, öltözz csak. - mire Jin folytatta.
-Ahh, megvan! Mért van lenémítva?
-A te telefonod, neked kéne tudni. - húzta le a takarót a kisebbre, majd mellé ült a földre - Hányszor keresett? - takargatta be.
-Sokszor. Visszahívom.
-Ne most! - szólt rá Jin - Feltűnő lenne. Várj fél órát minimum. Lebuktatsz itt minket.
-Ohh.... rendben.
-Húúú! Anyáék is kerestek.
-Őket se! Majd egyszerre mindenkit. Öltözz fel picur! - nézett körbe Jin, kis mondandója után - Adjak valamit?
-Umm.... nem fontos. Van ruhám, de ha szeretnéd. - vigyorgott.
-Jó. Kapsz valamit. - kutakodott saját fiókjában.

-Hogy vagy édes? - támaszkodott V a pultra késő délután, mikor Jin a kis gyógyszerét kevergette.
-Egyre jobban. De a kis akciótok lefárasztott. - nézett párjára álmos szemekkel, ám mosolyogva.
-Akkor aludj szerelmem.
-De még korán van. Üljünk le megnézni valami filmet, vagy nem tudom, de nem akarok még aludni. Holnap úgyis dolgozok, és alig voltam veletek. Szeretném a maradék időt köztetek eltölteni.
-Rendben. De akkor laptopról filmezünk és te fekszel.
-Nem dolgozol! - jelent meg Kook kezében telefonjával.
-Mi? - pislogtak rá a többiek.
-Ha már ennyit telefonálgattam, felhívtam Namot is, hogy beteg vagy.
-De már jól vagyok Kook! - mordult rá Jin - Ne intézkedj helyettem!
-Én csak..... segíteni akartam.
-Ahh..... - dörzsölte orrnyergét az idősebb - Jó, nem baj. Mindjárt beszélek Nammal. - emelte fel bögréjét, majd megkereste telefonját.
Kookie kicsit rosszul érezte magát. Tényleg azt hitte, hogy Jin örülni fog a plusz napnak főleg, hogy fáradt, de nem gondolta volna egy pillanatig sem, hogy majd mérges lesz. Így csendben ült le a kanapéra, és nyomkodta kis kütyüjét, míg a legidősebb telefonált.
-Jól van, semmi baj. Akkor filmezzünk. Mit szeretnétek nézni? - indult a hálóba és belekortyolt gőzölgő italába.
-Amit csak szeretnél. - követte V, háta mögött Jungkookkal.
-Hmm. Picur? Valami ötlet? - halászta elő laptopját a szobába érve Jin, majd elkezdte összerakni, hogy ne merüljön le.
-Amit ti szeretnétek.
-Na! - nézett fel rá az idősebb - Mi a baj? - de Kook csak csóválta a fejét - Hogy rád mordultam? - mire a legkisebb összehúzta magát és félrenézett - Ne haragudj, de nem szeretem, ha helyettem intézik a dolgaimat. Ha van valami, inkább szólj.
-Jó. - suttogta.
-Ahh picur! - ölelgette meg V - Mondj valami filmet.
-De olyat nézzünk, amit ti is szerettek. - bújt Taehyunghoz boldogan. Végre ölelgette őt is a másik, ennek pedig nagyon örült.
-Nem nagyon van ötletem és szerintem Taetaenak sem. Mondj csak bármit.
-Nézzünk horrort!
-Őőő. - fagyott le Jin.
-Inkább valami vidámabbat szerintem. - engedte el picit V - Majd amíg nálam vagy nézhetünk horrort, de Jint ne ijesztgessük. - mosolygott rá.
-Jó. Ömm... Zombieland?
-Muszáj ilyen horrort? - kérdezte a legidősebb.
-Nem horror. Inkább vicces. - nézett a földön ölőre a kisebb.

-Biztos Kookie? - szorította magához V csípőjénél fogva.

-Igen. Inkább vicces, maximum gusztustalan néha.

-Na szerelmem. Ha benne vagy, akkor nekem jó. - puszilgatta Jungkook arcát, míg Jin döntött.

-Jó! De én fekszek középre és ha félelmetes lesz, belőletek szorítom ki a lelket. - kezdett pötyögni a gépen.

-De nem az hyung. - élvezte végre V kényeztetését.

-Hogy van a kezed? - hagyta abba a csóközönt Taehyung, majd a kicsi kezét emelte ajkaihoz.

-Hát.... gyógyul. - vigyorgott.

-Na be is kötöm. Ez az a film? - nézett fel rájuk Jin.

-Hmm? - vállt el egy kicsit Vtől - Igen. - térdelt az idősebb mellé.

-Szuper. Maradj itt! - állt fel, majd eltűnt egy pillanatra, de sietett is vissza.

-Muszáj? - nyavajgott a picur.

-Igen. - ült a földre Jin újra és el is kezdte bekötni a kicsi kezét.

-Azt mondtad nem félelmetes! - szorította meg Kook karját Jin.

-Ez hol félelmetes? Tiszta mű az egész, a narrációtól meg még nagyobb poén.

-Mert ezek a zombik tényleg rohadtul viccesek. - förmedt rá az idősebb.

-Csak várd ki. Nem félelmetes.

-Úgyis itt alszunk veled édes. Nem kell félni. Ha pedig én eszlek meg, azt vedd a szeretet jelének. - vigyorgott V.

-Nagyon vicces vagy.

-Tudom. Nyugi édes. - puszilta meg - Tényleg nem olyan félelmetes.

-Utálom az ilyesmit. Legközelebb nem ti választotok.

-Tök vicces na! Csak nézd hyung! - lökdöste meg Jint a kisebb.

-Nem biztos, hogy akarom.

-Ne félj édesem! Biztos jó lesz. - ölelgette V.

A legidősebb igyekezett bátornak tűnni, de egyáltalán nem volt kedve megnézni a filmet, ami zombikkal volt tele. Bár megküzdött vele, végül pedig nevetett is néha, amitől Kook boldog lett, hogy sikerült újból jó filmet választania. Bár sokszor bújt hozzájuk Jin, de csupán az undortól. Egy pillanatig sem félt, mert a kicsinek igaza volt. Nem félelmetes, főleg a narráció miatt, így csak fintorgott nagyrészt. A befejezést szinte végig izgulták, de a happy enden nem lepődtek meg, azon viszont igen, hogy Kook felpattant a stáblista elején, hogy ő bizony éhes.

-Csináljak valami? - nyújtózott Jin.

-Hmm.... nem tudom, mit ennék.

-Te ne csinálj semmit édes. Pihenj, meg legyél jobban. - kelt fel V - Rendelek pizzát.

-Jó. Azt úgyis rég ettem én is.

-Na azt szívesen eszek! - csillogtak Kookie szemei, miközben Taehyung befoglalta a laptopot.

-De menjünk ki. - szólalt meg Jin és kimászott az ágyból, míg V kifizette a rendelt ételt.

-Minek?

-Mert ne az ágyban együnk. Gyere picur.

-Aaaahh! Vigyük a gépet! 

-Minek az kajához?

-Hát, mert.....

-Ne kockulj állandóan. Gyere. - fogta meg a kisebb kezét és maga után húzva sétált a nappaliba, majd azonnal le is ült.

-Jól vagy? - aggódott a kisebb.

-Igen, csak kicsit megszédültem.

-Kérsz valamit?

-Hozol nekem vizet?

-Persze. - állt szolgálatára a nagyobbnak és elkezdett ügyködni a konyhában.

-Kaptunk mellé ajándék üdítőt! - küzdötte be magát az ajtón V a hatalmas pizzával, meg a két literes üveggel.

-Segítek. - pattant fel Jin és elvette tőle a kólát, ám azonnal meg is támaszkodott a legközelebbi szekrényen.

-Baj van szerelmem? - kezdett aggódni V.

-Csak szédülök.

-Ülj le hyung! Add azt ide! - vette el kezéből az üdítőt Kookie.

-Van egy kis lázad. - kísérték az asztalhoz, miközben Taehyung ellenőrizte Jint a szabad kezével.

-Itt a víz hyung.

-Gyorsan együnk és feküdj le. - pakolt le V.

-Jó.

Taetae igyekezte minél hamarabb felszeletelni a pizzát, míg Jin majd elaludt az asztalnál ülve. Körbeugrálták a kicsik és mikor végzett ugyan nem kért segítséget, de akkor is elkísérték az ágyig, amibe befeküdt és azonnal elszundított. Kookie lenyúlta a laptopot, míg V betakargatta párját, majd visszamentek enni.

-Hyung? - majszolta a pizzát a gép előtt ülve és azt bámulva, mire V meglepődött.

-Hyung? - pislogott.

-Igen.... zavar?

-Nem. Csak érdekes. Mit is szeretnél?

-Azt, hogy ez mi? - fordította oda a gépet a másik felé, mire az majdnem félrenyelt.

-Te pornót nézel kaja közben?

-Igen. Baj? - pislogott rá a kisebb, miközben csámcsogott tovább.

-Nem...... fura vagy. Na mutasd csak, mit nem tudsz?

-Azt! - mutatott valami kis kellékre - Az mi? - állította meg a videót és hátrébb dőlt.

-Hát tudod az ilyen kis.... olyan.... és azt úgy szokták használni, - kezdett magyarázni, meg mutogatni V - hogy

-Tudom, hogyan kell használni, de mi a neve?

-Tudod, mire jó?

-Igen. Sok videót láttam.

-Ohh!..... Rendben. Szóval az ilyen... hát...... pénisz katéternek is szokták mondani, meg pénisz plugnak, meg.... sok neve van.

-Óóó. Mondjuk logikus. - fordította vissza maga felé a laptopot Kookie - És ez jó? Próbáltad már?

-Mért érdekel? - vett még egy szeletet Taetae.

-Mert úgy tűnik, hogy nagyon élvezetes.

-Hát kinek mi, de tud az lenni, igen.

-Próbáltad már? - érdeklődött Jungkook.

-Mint ahogy majdnem mindent. - evett tovább V.

-Tényleg! - fordult teljes testével a másik felé Kookie és még lábait is felhúzta a székre - És van is neked ilyened?

-Hát őőőő..... erre most nem tudom, mi lenne a jó válasz. - gyanakodott a kisebbre, hogy az tervez valamit.

-Akkor veszek mielőtt átmegyek egy hétre. - harapott alsó ajkába.

-Ennyire ki akarod próbálni?

-Igen. Először ezt. Szóval van?

-Igazából vannnn..... deeee....... biztos érdekel? Teljesen új érzés ám.

-Érdekel hát. És milyened van? Lyukas, vagy tömör.

-Mindenféle. - evett tovább.

-Tényleg? És más cuccod is van? - mire V bólogatott - Úúúúú! Akkor mindent kipróbálunk abban a hét napban. - de ezúttal Taehyung nemlegesen csóválta fejét - Mért?

-Mert - nyelt egyet - nem.

-De mért? Én szeretném.

-Mert kicsi vagy, kezdő vagy, nem neked való.

-Akkor veszek magamnak olyat, amit ki akarok próbálni.

-Ahh! Nehéz esett vagy!

-Szóval megengeded, hogy kipróbáljuk nálad?

-Istenem, te kis ördög. - sóhajtott V - Jó! De nem mindet, csak néhányat.

-Óóóó szuper! - vett el még egy szeletet a kisebb is, majd folytatta a videónézegetést miközben evett.

-Hyung! - szólalt meg hirtelen Jungkookie, miközben V ölében ülve játszott, míg az mobilján chatelt Hopiékkal.

-Jaaaj! Megijesztettél.

-Bocsánat.

-Mit szeretnél?

-Szexelünk?

-Mi? - kapta a tekintetét a picurra - Ez most hogy jött?

-A kis kellékeken elmélkedtem, úgy. - játszott tovább.

-Miközben kockulsz? Érdekes vagy. - merült vissza telefonjába.

-Igen. Szoktam közben máson gondolkozni. Szóval szexelünk?

-Jin alszik.

-Jó, de nélküle.

-Nélküle? - gondolkozott el V - Úgy, hogy ott alszik mi meg itt?

-Vagy a kádban. Gyerünk! - mozdult meg V ölében a kisebb a játék miatt.

-Kádban? Miről fantáziálgatsz te?

-Ez az! - győzött Kook - Mindenről amúgy. - tette le a kontrollert és szembefordult Taehyunggal - Szóval? Nekem úgyis megígérted, de még nem kaptam meg a részemet.

-Most nem. Majd nálam lehet kettesben, mert ott nem lesz a közelben Jin. - nézte továbbra is a mobil képernyőjét.

-Most mért vagy ilyen? Úgyis mélyen alszik. - simított Taetae mellkasára.

-Nyugalom picur. - fogta meg Jungkook egyik csuklóját V, hogy leállítsa.

-Naaaa! - hajolt a másik füléhez és megharapta azt, majd belenyögött - Kérlekh! - mozdította meg csípőjét.

-Ezt ne, picur. - tette le végre telefonját Taehyung - Ne húzz fel!

-Nem csak felhúzlak. Szexelni is akarok veled. - nézett a másik szemeibe a kisebb, miközben tovább mozgott annak ölében.

-De Jinhh... - fogott Kookie csípőjére V.

-Ott fáj! - nézett Taetae kezére.

-Kis törékeny. - vigyorgott V.

-Nem igaz. Nem az én hibám volt.

-Csak...... legközelebb jobban vigyázz magadra. - húzta fel Kookie pólóját és le egy kicsit nadrágját, hogy lássa a kis foltot - Adjak rá puszit? - nézett vissza a másik szemeibe - Hátha kevésbé fog fájni.

-Igen! - mire V le is döntötte a kanapéra, majd hozzáférve a színes kis felülethez, egy csókot nyomott arra, miközben Jungkook feljebb húzta pólóját.

Taehyung így végig tudott nézni annak foltos bőrén, amit meg is simított.

-Mi a baj? - kérdezte Kookie aggódva.

-Ezek a sebek nagyon fájhattak. - egyenesedett fel Taetae.

-Ááá. Nem vészes.

-Mindig eszembe jut, hogy ez miattam van. Mikor Jin a kezedet köti, vagy csak kikukucskál egy lila kis pötyi a pólód alól. Bárcsak ne történt volna ez veled. - simogatta tovább a kisebbet.

-Ne törd magad emiatt. - ült fel - Rendbe jövök.

-Hál'istennek, hogy nem esett nagyobb bajod. - ölelte magához a picurt - Nagyon vigyázz magadra. - sóhajtott.

-Igyekszek.

-Akkor szeretnél fürdeni? - bújt a kicsi nyakába V.

-De csak ha együtt fürdünk a kádban.

-Rendben. Beülök melléd.

-Végre!

-Nem lesz semmi olyan. - engedte el Taehyung.

-De én szeretném.

-Ha nagyon nem hagysz békén, akkor maximum utána.

-Közben mért nem? - nézte végig Kookie, amint V felkelt a kanapéról.

-Mert ott nem lehet gumit használni.

-Nem is kell az.

-..... De.

-Nem. Ezt Jinnek is mondtam már, hogy érezni akarom.

-De az nem túl biztonságos.

-Nem leszek terhes, nem nő vagyok.

-Azt én is tudom hülye. Nem is azért. Látom csak a szexig jutottál még.

-Akkor legalább most az egyszer had érezzelek. Abból csak nem lehet baj.

-Akadj le a témáról. - indult a fürdő felé V.

-Várj meg hyung! - rohant utána Kookie.

-Csak fürdünk. Vagy..... még lehet valami.

-Éljen!

-De nem az, amire te gondolsz.

-Óóóóó!

-Elégedj meg azzal, vagy nem is fürdök veled. - fordult vissza az ajtóból Taehyung.

-Ümm.... - gondolkodott el a kisebb és arra jutott, hogy most szavakkal úgysem tudná rávenni, de a kádban könnyebb dolga lesz, így majd akkor megküzd az idősebbel - Rendben.

-Szuper. Csak utánad. - nyitott ajtót neki V.

-De tényleg gyere. - lépett be rajta Kook és visszafordult.

-Itt vagyok, ne aggódj már!

-Csak biztosra megyek.

-Jah, ahha. - vigyorgott Taehyung, miközben becsukta maga mögött az ajtót - Várj egy kicsit!

-Mi az? - állt meg a vetkőzésben Jungkook.

-Had csináljam én.

-És te akarod kibírni szex nélkül?

-Ez neked előjáték most, nem nekem.

-Majd meglátjuk. De akkor tessék csak. - engedte vissza felsőjét - Rád vár a feladat.

-Köszönöm. - mosolygott és közelebb lépett Kookhoz - Nagyon aranyos vagy. Lehet, - hajolt füléhez - hogy meggondolom magam és inkább felfallak most. - a kisebb pedig ettől a mondattól, miközben a másik kiengedte nadrágját, kezdte elveszíteni az önuralmát, de még volt annyi benne, hogy ne szólja el magát. Elvégre többet akar majd, amit ha most kikotyog, valószínűleg nem fog megkapni.

(Folytatjuk :D És tessék játszani, aki még nem tette meg. Játék!)

Three sides of life 26.rész: Hármasban

Soha életében nem ölelte még magához így senki, ezért abban a pillanatban úgy vert a szíve, hogy majd kiugrott helyéről. De érezte a másik dobbanásait is, amik egyre csak lassultak. Az övéhez képest Vé szinte megállt, hisz amint elszenderült, az is takarékra kapcsolt, ám így is csupán egy ok miatt vert tovább. Ez pedig a szerelem volt, mint mindig, viszont most életében talán először érezte két ember iránt is egyszerre, akik közül lassan nem tudott volna választani, még ha pisztolyt fognak fejéhez sem.

Mivel a kisebb egyáltalán nem volt álmos, hisz átaludta a napot, csak nézte a tévét, miközben kiélvezte helyét Taehyungon. Ám ezt is meg lehet unni egy idő után, és ez neki sikerült. Nehezen lehet az ő figyelmét lekötni, pár mese pedig nem éppen a legalkalmasabb erre. Viszont nem szerette volna felkelteni Vt, ezért egy kicsit még nyugton maradt a másikon, majd mikor már a nap is éppen felkelt, lemászott az idősebbről, és elindult a háló felé Jinhez. A szobába érve az még aludt, de már ránézésre sem tűnt olyan betegnek, mint az éjszaka közepén. Oldalán fekve szunyókált, ahogyan szokott, Jungkook pedig úgy döntött, bemászik hozzá. Ám amint besüppedt az ágy a legidősebb mellett az felkelt.
-Szia!
-Szia! Ébren vagy? - torpant meg félúton a picur.
-Igen. Csak forgolódtam még kicsit. - feküdt hanyatt és nyújtózkodott néhány szipogás kíséretében.
-Hogy vagy? - ült sarkaira Jungkook.
-Jobban. Köszönöm, hogy ugráltatok az este. Azért tudtatok aludni?
-Én kialudtam magam napközben. Taetae pedig most szunyókál a kanapén...... Kérsz valamit?
-Nem köszi. Épp a zuhanyhoz szedem össze az erőm.
-Mehetek veled?
-Tessék?
-Hát gondolom most még nem akarsz, Taetae meg alszik. Viszont a zuhany alatt bármit lehet.
-Nyugalom Kook.
-De kérlek! - ült a másikra a kisebb - Olyan rég volt már és annyira szeretném.
-Fáradt vagyok még picur. Taetae meg kint alszik. Most nem. Amúgy is hármasban szeretted volna nem? - tette kezeit a kisebb combjaira.
-De nem fog felkelni rá. Naaa, kérlek hyung! - kezdett mozogni, hogy felizgassa az idősebbet.
-Nem. Alig van erőm Kookie. Szállj le rólam és engedj ki zuhanyozni!
-Kérlek! - nyafogott tovább.
-Nem! Kook, fogadj szót!
-Ahhj! És zuhany után?
-Nem tudom. Állj már meg! - próbálta nyugton tartani a kisebb mozgásban lévő csípőjét.
-Zavar?
-Egy kicsit. Na lefelé!
-Jó. - kelt fel a másikról Jungkook - De biztos?
-Biztos. - mászott ki lassan az ágyból Jin, majd a fürdőszobába indult.
Halkan csukta be maga mögött az ajtót, hogy Taehyungot fel ne keltse, Jungkook pedig egyedül maradt a hálószobában. Kicsit feszengett, mert tényleg rég volt alkalma már szexelni, minek hiánya eddig nem ütközött ki rajta, hisz dolgozott és minden nap hulla fáradtan esett be az ágyba, ám most, hogy kipihente magát, már érezte, milyen nagy szüksége is van rá. Ezért úgy döntött, nem várja meg Jint, inkább bepróbálkozik másnál hátha szerencséje lesz. Kiment Vhez a nappaliba, aki továbbra is aludt a kanapén, miközben a tévé cseppet sem zavarta. Óvatosan ült az idősebb csípőjére, aki először azt hitte, újra be akar feküdni mellé, majd mikor Kookie mozogni kezdet, kinyitotta szemeit.
-Mit csinálsz?
-Kérlek V! - támaszkodott meg mellkasán és folytatta ringását.
-Ezt ne! - nyelt egyet Taehyung.
-Deh.... kérleeeeek. - nyafogott - Annyira szeretném már. Szánj meg kérlek!
-Nem...... ahh törpe lassíts! - próbálta leállítani a kisebbet, végül azonban feneke alá nyúlt és felemelte magáról, így Jungkook előre dőlt, miközben máshol keresett támaszt.
-Taetae! Ne már! Naaaa, csak egy kört.
-De..... nem. És ha Jin felébred?
-Már ébren van. Zuhanyzik.
-És így akarsz csak velem az ő lakásán?
-Nem csak veled, de Jin elzavart. Nála kezdtem.
-Milyen vagy! De állj le! Nála csak akkor, ha ő is benne van a dologban.
-Mért fontos az?
-Hát, mert hárman vagyunk. Mért mit csinál addig? Nézi vagy mi?
-Lerendezzük mire végez.
-Olyan gyorsan szeretnéd? Akkor meg mi értelme? Az nem az igazi.
-Naaaaa! Kérlek! - kezdte egy kézzel felhúzni V pólóját.
-Nem. Ne vetkőztess!..... Hagyd abba Kook! Az Istenit! - csapot a kisebb fenekére egy hatalmasat - Állj!
-Umm..... mégh..... - dermedt meg egy pillanatra.
-Ez tetszett neked? - kerekedtek el Taehyung szemei.
-Igenh. Na kérlek! - folytatta az idősebb vetkőztetését, miközben visszaült annak csípőjére.
-Nem! - akadályozta meg Kookot V, hogy levegye róla felsőjét.
-Naaaa! - nyafogott.
-Aaaah! - kapta el a picur pólóját, majd lehúzta magához, hogy megcsókolhassa, hisz attól mindig zavarba esett a fiatalabb - Állj meg!
-Jóh. - nyögte ki halkan, miközben mozdulatlanul pislogtak egymásra.
-Leszállnál kérlek?
-Umm... p-p-persze. - kelt fel Kookie, majd a kanapé mellé ült a földre, háttal Vnek.
-Mért esel ennyire zavarba ettől állandóan? - vigyorgott magában az idősebb.
-Nem esek zavarba.
-Ó, dehogynem. - ült fel Taehyung és összekócolta a kisebb haját.
-Nem igaz.
-Valóban? - telepedett ő is a földre - Gyere csak! - kapta el Kookie állát és újra megcsókolta, de ezúttal sokkal hosszabban, míg a másik fel nem nyögött - Na mi az? - mosolygott V - Tetszik?
-Énh.....
-Figyelek. - nevetett - Szóval, mért is vagy zavarban ettől folyton?
-Én..... - nyelt egyet és próbálta összeszedni gondolatait - Csak szerintem ez..... sokkal.... másabb. Mármint..... nem csókolózol akárkivel.
-Mért? Szexelni viszont bárkivel szoktál? - vigyorgott V.
-Nem, nem úgy értem. Én csak
-Tudom. - szakította félbe Taehyung - Nem hiába kérdeztem Jintől, hogy tudja-e milyen drága megfizetni, ha csak szexet akarsz. Akkor én sem csókoltam meg a másikat. Ez egy olyan dolog, amit csak azzal csinálsz, aki iránt érzel valamit.
-Igen..... Érzel irántam valamit?
-Cuki vagy..... talán.
-Jó reggelt! - jelent meg Jin, egy szál törülközőben.
-Édes! - pattant fel V - Hogy vagy? - sietett hozzá.
-Sokkal jobban, hála neked. Mi a helyzet? - mosolygott rá lágyan.
-Kookkal kellene kezdenünk majd valamit. - bújt az idősebb nyakába.
-Ohh. Veled is eljátszotta?
-Igen.
-Akkor majd kitalálunk valamit.

-Jól van most már add ide a kezed! - állt Jin Kook elé, aki nagyban játszott Vvel.
-Még várj! - dőlt oldalra, hogy lássa a tévét.
-Nem Kook! Egész nap menekültél. Most már bekötöm. - fogta meg a kisebb kezét.
-Neeee, így veszíteni fogok. Hyuuuuung! Ahhj.
-Látod picur? Ha vigyáznál magadra, most akár győzhettél is volna. - dőlt hátra elégedetten V.
-Ez így nem ér. - durcázott, miközben Jin leült elé és elkezdte bebugyolálni kezét.
-De ez neked nem is fáj?
-De igen.
-Akkor mért nem hagyod, hogy bekössem?
-Mert akkor nem tudom használni.
-Nem az a lényeg, hanem az, hogy meggyógyulj.
-Akkor szexeljünk.
-Mi?
-Pardon? - lepődött meg V is.
-Azt olvastam, hogy az ilyesmik segítenek meggyógyulni. Te is azonnal rendbe jönnél hyung. - mosolygott.
-Ömm..... kicsim? - nézett a legidősebb párjára.
-Hát én.... nem is tudom.
-Naaaa! - ült Jin ölébe annak ellenére, hogy az még nem fejezte be kézfejének bekötését - Én nagyon szeretném.
-Ezt tudjuk. - dőlt előre V és térdeire támaszkodott - Jin?
-Hát..... ne-nem tudom.
-Hyung! Kérlek! - karolt nyakába és hozzásimult a másikhoz, miközben egy aprót nyögött.
-Umm..... Taetae? - pillantott rá a legidősebb, mert félt, hogy a másik megint feszült lesz a picur tetteitől.
-Semmi baj. - mosolygott, hisz tényleg nem zavarta most a helyzet, amin ő is meglepődött.
-Hyung.... szeretlek.
-Jaj picur. De édes vagy. - simított végig a legkisebb arcán, majd megtette az első lépést és lágyan megcsókolta.

Jungkook azonnal nyögdécselni kezdett, miközben Jin kezei végigsiklottak izmos testén. V ekkor újra ledöbbent, de már kezdte megszokni az érzést. A másik két fiú nagyon felizgatta, ezért muszáj volt még jobb szögből néznie a történéseket, így leült a földre melléjük és nem hitt a szemének.
-Szépek vagytok. - jegyezte meg halkan, mire a legidősebb elengedte Jungkook ajkait, aki meglehetősen kábultan kapaszkodott a másikba.
-Ohh kicsim. Nem haragszol?
-Nem. Csak ne hagyj ki. - mosolygott.
-Nem akarlak. - csókolták meg egymást, és most Jin olvadozott.
Kookie végig nézte a másik két fiút, miközben egyre jobban tudatosult benne, hogy valóra fog válni az álma, így kezdett magához térni. Hagyta egy kicsit őket, hogy kiélvezzék egymást, majd felkelt és felsegítette a többieket, ezzel pedig szétválasztotta azokat. Maga után húzta Jint és Vt a hálószobába, akik készségesen követték.
-Akkor lehet? - csukta be az ajtót.
-Megpróbálhatjuk. - ült le V.
-Köszönöm. Gyere hyung. - fogta meg a legidősebb kezét és az ágyra vonta a másik mellé.
Elkapta Jin ajkait, miközben teljesen középre helyezkedtek. A legidősebb azonnal elkezdte simogatni a kisebb combjait, majd V is hamar csatlakozott hozzájuk. Kook nyakába csókolt és benyúlt a picur pólója alá. Végig nyalta, harapdálta a kisebb forró bőrét az pedig belenyögött Jin szájába, aki elengedte inkább Jungkook nyelvét és Taehyunggal együtt ledöntötték az ágyra, majd lábai közé helyezkedett. V levette magáról felsőjét, a legidősebb pedig Kookiet kezdte vetkőztetni, miközben a kikukucskáló hasát puszilgatta. A kisebb nagyokat sóhajtozott, amíg Taetae el nem hallgattatta. Újra bevetette hihetetlen csókját, a kicsi pedig már nem tudta, kivel kéne foglalkoznia. Imádta, hogy egyszerre ketten is csak vele törődnek, ám picit zavarban is volt ettől.
-Most - szólalt meg, miközben megszabadították felsőjétől - én leszek a középpontban?
-Te akartad, így igen. - harapta meg újra nyakát V, mire a picur felnyögött.
-Vigyázz rá! - szólt rá Jin és ő is levette pólóját.
-Vigyázok, de így szereti. - emelkedett fel és Kookra mosolygott, az pedig elpirult, hogy titkát megtudja a legidősebb is, aki csak pislogott - Reggel rácsaptam a fenekére és tetszett neki.
-Tényleg?
-Ahh. - temette tenyereibe arcát a legkisebb - Neeeee.
-Kérte, hogy ismételjem meg. Szóval míg veled gyengéd vagyok, addig rajta kiélhetek mindent. - simított végig Kookie testén, majd egyik mellbimbójával kezdett játszadozni és az újra felnyögött.
-Csak óvatosan vele. Így is foltos a picur. - nyomot egy forró csókot a másik bimbóra, majd nyelvéve kényeztette tovább, amitől a kisebb elvette arca elől kezeit.
-Hát azt sajnos nem tudom megígérni. - harapott alsó ajkába V.
-Taetaehh! - nyögött Jungkook, miközben megfogta az említett domborodó nadrágját.
-Hahhh! Mond, mit szeretnél? - sóhajtott.
-Ezt szeretném. - markolászta az idősebbet, majd lehúzta annak sliccét.
V segített neki és levette magáról nadrágját, így csak boxerja maradt fent, ami a kisebbet nagyon izgatta. Fel is kelt, ezzel pedig Jint is felültette, aminek pedig V nagyon örült. Akármennyire is izgatta Jungkook, ő akkor is szeretett volna az eredeti párjával is foglalkozni, így mikor az szabaddá vált, Taehyung azonnal letámadta. Óvatosan vette birtokba ajkait, mialatt elkezdte kiengedni nadrágját. A legkisebbet azonban nem zavarta, hogy most nem vele foglalkoztak. Megszabadult farmerjétől és V férfiasságát kezdte masszírozni boxerján keresztül, ami már igen szűknek bizonyult. Kook megoldotta, hogy legyen hely számára, majd a vékony anyagon keresztül csókolgatta az idősebbet, akinek muszáj volt megbizonyosodnia afelől, hogy amit érez az a valóság, így elengedte szerelme ajkait és lenézett a kisebbre.
-Ohh, Istenemhh! Ezt hol tanultad? - kapkodta a levegőt, de Kookie nem válaszolt.
-Hihetetlenül ügyes kezdő létére. - jegyezte meg Jin, amint lefeküdt az ágyra, hogy ő is messzire dobhassa végre nadrágját.
V el sem hitte, milyen profi a legkisebb, ám amikor az lassan lehúzta róla alsóját, kénytelen volt beismerni. Apró csókokat nyomott Taehyung péniszére, majd hegyét vette először szájába és ütemesen szopogatni kezdte, amitől az idősebb megremegett.
-Ne sokáighh! - figyelmeztette Kookiet V, miközben Jin visszatért.
-Akarlak kicsim. - simított végig testén - Most. Nagyon. - nyúlt saját boxerjébe, és önmagával kezdett játszani.
-Ezt ne! - fogott a másikra Taetae - Majd énhh. Ahh Kookh! Lassíts! - szólt a kisebbre, aki tudatosan úgy kényeztette Vt, hogy az minél hamarabb elélvezzen, ráadásul szájától és ne mástól.
Miközben próbálta türtőztetni magát, hogy ez ne következzen be, Jin férfiasságának gyenge pontját is megtalálta ujjaival, aki ettől hangosan nyögni kezdett. V már nem bírta sokáig, így inkább felhúzta Kookiet, majd a legidősebb bánatára őt elengedte és a legkisebbet ledöntötte az ágyra. Nem játszadozott vele, mielőtt egy mozdulattal levette róla alsóját, meglepődött.
-Huh! Nem is vagy picur. - erre a kijelentésére pedig Kookie végleg elpirult.
Taehyung elővette a vásárolt cuccokat, majd kezére nyomott egy kis síkosítót, miközben a kisebb lábai közé telepedett. Magához vonta Jint is, akit a szokásos gyengéd csókkal fogadott, míg Kookot elkezdte felkészíteni. A fiatalabb lélegzete az enyhe feszítő érzésre szaggatottá vált, de csupán pár perc erejéig, így addig V tudott játszani a legidősebbel is.
-Én ish! - engedte el Taetae ajkait.
-Előbb őt, aztán rád bízom és te jössz. - simogatta ujjaival Jin péniszének hegyét, aki ettől újra felnyögött.
-Neh! Taehh.....taehh én veled szeretnék mosth. - érezte meg magában V második ujját a kisebb.
-Ahh! De népszerű lettem.
-Előbb őh! Majd közben én. Így a legjobb. - simogatta meg Taehyung péniszét Jin.
-Imádom a kezed. Rendben. - mosolygott a legidősebbre, miközben Kook felnyüszített - Ez lenne az? - érte el újra azt a bizonyos pontot.
-Taetaeh! - nyögdécselt, és V tovább kényeztette, de hamar behelyezte harmadik ujját is, hogy a kicsi még ne élvezzen el alatta - Aaaaah! - kapta el az idősebb karját Kookie.
-Nyugalom. Ettől még elérlek. - mosolygott a kisebbre és be is bizonyította igazát, mire az újra vékony hangját hallatta.
-De édes vagy. - hajolt le hozzá Jin és megcsókolta, miközben áttért Jungkook péniszére.
-Hyung! - karolt nyakába, majd tovább nyögdécselt, míg V ki nem húzta ujjait, hogy a vékony gumit elővegye.
Azonban az idősebb kivette azt kezéből és saját magára helyezte fel.
-Sajnálom picur, de kellesz. - helyezkedett lábai közé, Vt kiszorítva helyéről, hogy a kisebb bejáratához igazodhasson.
-Hyunghh! Aaah! - kapta kezeit Jin vállára, miközben megérezte magában annak férfiasságát.
V azonban nem sajnálta a helyzetet. A látvány még jobban felizgatta, ám nem akart fájdalmat okozni szerelmének, így visszafogta magát, míg nyomott még egy kis síkosított ujjaira és elkezdte felkészíteni. Bár sokkal könnyebb dolga volt, mert Jin közben a fiatalabb fölött támaszkodva élvezte annak szűk testét, így a fájdalom nem sokáig uralkodott rajta, ám Taehyungnak ennek ellenére is kellett magával foglalkoznia, mert kezdett fájdalmassá válni, hogy csak nézi a történéseket. Bemelegítette magát, miközben Jint is sikeresen felkészítette, aki egyre nagyobb szinkronban nyögött Kookieval. Nem volt biztos benne, hogy száz százalékos munkát végzett, de már nem bírta a másik nélkül, ezért gyorsan felhúzta a vékony anyagot és végigsimított a másik oldalán, miközben annak füléhez hajolt.
-Lassítsh! - súgta, majd amint ez megtörtént, elfoglalta megszokott helyét a másikban.
-Taetaehh! - szorította ökölbe kezeit Jin - Fájh!
-Sajnálom édesem. Mindjárt jobb lesz. - puszilgatta a legidősebb vállát - Lazítsh! Ott van Kook, élvezd ki.
-Hyunghh. - simított végig Jin testén a legkisebb és megmozdította csípőjét, amitől az idősebb kicsit engedett.
Jungkook nyakába temetkezett, mialatt igyekezte azt tenni, amit Taehyung mondott. Lassan sikerült is teljesen befogadnia a másikat és amint az mozogni kezdett, lassú lökéseit Kookie is megérezte. Jin teste továbbra is szűknek bizonyult, így ez nagy problémát jelentett Vnek, de igyekezett odafigyelni erre. Hozzáértő mozdulataival hamar elérte, hogy a legidősebb újra nyögdécselni kezdjen az élvezettől és csípője is ringatózzon, minek következtében Kook hangját is halhatta. Előrébb dőlt, hogy más szögben tudjon behatolni, ám így látta a picur arcát, amint résnyire nyitotta szájjal és ködös tekintettel pillantott fel rá.
-Ahh Kook, de édes vagy. - harapott ajkába, miközben egy erőteljesebbet lökött szerelmén, amit még Jungkook is megérzett és felnyüszített - Mégh! Had halljam. - ismételte meg mozdulatát és ezúttal már Jin hangját is hallotta.
-Taetaeh! Szeretlek! - feszült ívbe az idősebb és hátraejtette fejét.
-Én is szeretlek. - ismételte meg mozgását, mire a másik két fiú csak egyre hangosabb lett.
-H-hyungh! - szorította magához Jint a kisebb - Mindjárthh! - hunyta be szemeit, majd megérezte kettejük között V kezét, amint az ő péniszére fog, így kicsit enyhített ölelésén - Taetaehhh!
-Gyerünk picur! - kényeztette Kookot, aki nem sokkal később, pár mozdulat után, kezébe is élvezett - Húúú, de sok. - simogatta kisebbet tovább, míg az hosszakat nyögött édes hangján.
-Taeh! Már érzem, mért mondtad! - akadozott Jin lélegzete - Nagyon szorít. Istenemh..... picur! - ejtette fejét az alatta fekvő mellkasára, majd egy hosszú sóhajjal és lassú mozgásaival tudatta a fiúkkal, hogy ő is felért a csúcsra, de nem bírt megállni. Annyira jól esett neki Kookie szűk és forró teste, hogy órákig tudott volna még mozogni benne főleg, hogy annak minden izma meg-megfeszült alatta, amiben csak gyönyörködött az idősebb.
De nem tudott megszólalni, mert V még mindig profi volt, így továbbra is prosztatájával játszott, amit nehezen viselt, ám Taehyung néhány nyögés múlva kihúzódott párjából és maga felé fordította.
-Csak így szeretem. - vonta ölébe Jint, majd amint az elfoglalta helyét folytatták.
V rámarkolt fenekére és segített neki a mozgásban, míg az azt sem tudta, mi történik. Csak fogadta szerelme csókjait, kedves szavait és profi lökéseit, miközben érezte, hogy újra át fogja élni azt a gyönyört, amit legutóbb is érzett, mikor V csak a sokadik menet után hagyta pihenni.
-Óóóóh, Jinh! - hunyta be szemeit Taehyung, mialatt megszorította párja formás hátsóját, felmordult és lelassított, ahogyan elélvezett a másik forróságától.
-Nehh, Taetae! Még egy kicsith! - ringatózott tovább az említett ölében Jin.
-Ahh, bocsánat. - akadozott lélegzete, mert az idősebb mozdulataitól az orgazmus utolsó hullámai futottak végig testén, amitől már lassan remegett.
-Ohh Taetae! Imádom ezth! - nyögött fel Jin és megfeszülve ült szerelme férfiasságába.
-Huuuh! Én meg tégedh. - simított végig az idősebb testén remegő kezekkel V.
-Én is akarok. -  mászott melléjük Jungkook, aki még mindig nem tért teljesen magához.
-Most - nyelt egyet Taehyung - várnod kell kicsith. - döntötte fejét Jin vállára, miközben Kookiet nézte.
-Ahhj! Nem baj, ráérek. - ért magához - Bár.... mmm.
-Ne! - kapta el Jungkook kezét, hogy megálljon - Csak ezt ne.
-Mért?
-Mert többen vagyunk és akkor már ne, ha nem muszáj.
-De
-Ki a franc? - kapta el tekintetét Kookról V, amint meghallották a csengőt.
-Megyekh. - próbált megmozdulni Jin.
-Maradjatok csakh. - tette le öléből az idősebbet V - Majd én. - nyúlt remegő kezekkel nadrágjáért.
-Te sem vagy jobban, mint mi. - pislogott fel rá Kookie.
-De, egy kicsit. Mindjárt jövök. - rohant ki a kaputelefonhoz.

-Igen?
-Öhmm... Helló, Suga vagyok. Jint keresem.
-Szia!.... Taehyung vagyok.
-Ohh.... zavarok?
-Hátőőőőő.... fontos?
-Csak öcsém után érdeklődnék.... de gondolom nincs itt.
-Őőőőő... nincs.- hazudott.
-Megkérdeznéd, hogy tud-e róla valamit.
-Persze. - rohant vissza a hálóba - Jin! Suga az, Kookot keresi.
-Őőőőő.... nem vagy itt ugye? - nézett a kicsire az idősebb.
-Nem. - csóválta fejét.
-Mi legyen? - érdeklődött V.
-Jó kérdés.


(Folytatjuk! :D)

Three sides of life 25.rész: Szent a béke

-Dolgoztam, de többet nem megyek. Taetae megtiltotta.
-Kicsim? - távolodott el a másiktól, mire az megpróbált megszólalni.
-M-m-miattam - kapkodta a levegőt - dolgozik. Merth...... nem szeretemhh.
-Jól van, nyugodj meg. Lélegezz, nincs semmi baj. Ne sírj kincsem. - simogatta Vt.
-Megsérült, hogy pénzt szerezzen. - nyelt egyet és szipogott, miközben könnyeit törölgette - Mert nem voltam vele kedves, de ez többé nem fordul elő. Kedves leszek a picurral.
-Picur..... ezt szeretem. - terült el az ágyon a kisebb mosolyogva.

Míg Vt megnyugtatta szerelme, a kisebb elaludt, akit nem is akartak felkelteni enni, hisz látták rajta, hogy milyen fáradt. Ezért Taehyung könnyes szemekkel mászott vissza hozzá, majd cirógatni kezdte, hogy kicsit felkeltse, mert egy szál törülközőben aludt a takaró tetején, ami miatt aggódott V, hogy a picur is beteg lesz, mint Jin. Végül fel is ébredt kicsit és felmászott a párnáig, majd hason fekve aludt tovább. A legidősebb kihúzta Taetae alól a takarót, amivel bebugyolálta Kookiet, így olyan lett az, mint egy kis hernyó, azután pedig bemászott melléjük ő is. Hanyatt fekve küzdött tovább Jin a levegőért, mert egyre rosszabbul lett a nap folyamán. Végül Taehyung szolgálatba helyezte magát. Szerzett még takarót szerelmének, plusz egy hatalmas csomag zsebkendővel ajándékozta meg az idősebbet.
-Szólj, ha kell valami. - feküdt hátára közöttük és Jin fülébe súgta.
-Köszönöm. - szipogott - Sajnálom.
-Mit?
-Hogy nem olyan ez a pár nap, mint szeretted volna.
-Így is tökéletes, hisz itt vagytok. - puszilta meg párját, majd csukott szemmel bújt hozzá, miközben Kook orra elé rakta másik kezét, így érezte, hogy az még lélegzik.
Ez volt számár a legfontosabb mindig is. A másik szívdobogása, vagy szuszogása, vagy bármije, ami bizonyítja, hogy az még igenis él és semmi baja. Nem tudta, mért akarja ezt állandóan figyelni, de lételeme volt, amely nélkül nem bírt sohasem nyugton lenni egy alvó lélek mellett.

Legközelebb akkor keltek, mikor Kook felült. Ugyan V nem aludt, csak hallgatta Jin horkolását csukott szemmel, de meg nem mozdult mellettük. Mikor pedig a picur felébredt ő felfigyelt rá.
-Mi az? - kérdezte sugdosva - Mit szeretnél?
-Hmm? - nézett vissza a másik két fiúra, akik egymás kezét fogták - Éhes vagyok.
-Idehozom neked, amit Jin csinált. - Mászott ki óvatosan az ágyból Taehyung, hogy az idősebb fel ne ébredjen.
-Köszönöm. - nézte végig a másikat, amint halkan kiosont.
Míg az ételre várt rájött, hogy kicsit fázik, no meg meztelen is, ezért keresett egy boxert és egy pólót táskájában, majd miközben visszatelepedett a takaró alá V megérkezett.
-Jó étvágyat picur! - adta kezébe a teli tálat.
-Köszönöm. - vette el - Finom az illata.
-Mint Jin minden fogásának. - ült mellé az ágyra mosolyogva.
-Taetae. - feküdt oldalára az emlegetett.
-Igen? - fordult azonnal felé.
-Csinálsz nekem megint olyan gyógyszert? - pislogott fel rá kimerülten az idősebb.
-Persze. Azonnal. - pattant fel, majd elrohant a konyhába.
-Beteg vagy? - falatozott Jungkook.
-Igen. Megfáztam.
-Ohhm. Szegény. Gyorsan megeszem és melegítelek. -  habzsolt tovább.
-Ne siess! Csak lassan, nehogy rosszul légy.
-Nem leszek.
-Ízlik? -  kérdezte pár perccel később Jin.
-Nagyon finom. Köszönöm.
-Örülök.
-Itt van édes. - térdelt V az ágy mellé Jin oldalára.
-Kedves vagy, köszönöm. - ült fel, majd elvette a bögrét a kisebbtől.
-Kérsz még valamit?
-Nem. - szippantotta be a forró levegőt - Nem akarsz idejönni?
-Még elviszem a tányért is, meg megvárom, hogy megidd. Mit kérsz? - pillantott Kookra, aki éppen kimászott az ágyból.
-Csak inni állok fel.
-Hozok! - ugrott V, majd el is szaladt.
-Azt hiszem, most nagyon szívén viseli a sorsod. - kortyolt bele gyógyszerébe a legidősebb.
-Lehet. Hmmm..... de csak mert sajnál.
-Fog ez még változni szerintem, ne aggódj.
-Remélem.
-Tessék. Jó lesz? - ért vissza Taehyung.
-Igen. Köszönöm. - vette el a poharat Kook.
-Eszel még?
-Nem. - nyújtotta vissza a tányért, miközben ivott.
Taetae megvárta míg Jin és Kookie befejezték, majd mindent kivitt, hogy elpakoljon. Mikor visszament, egy vizet azért csempészett be a fiúkhoz, azonban az ajtóhoz érve meglátta őket összebújva az ágy közepén és ekkor végleg elfogadta a hármas felállást. A legidősebbet ölelte át Kook, aki még ébren volt, ám a másik már aludt. Lerakta az innivalót Jin mellé az éjjeliszekrényre, miközben mosolygott és Jungkookot nézte.
-Csak melegítem. - pattantak ki hirtelen Kookie szemei.
-Nyugodtan.
-Taetae. Gyere ide! - szólalt meg a legidősebb, miközben kicsit arrébb húzódtak, hogy elférjen az említett.
-Mit szeretnél? - ült háta mögé V és kisimította a másik haját az arcából.
-Csak legyél itt. Ne menj el.
-Nem fogok. Gyógyulj csak. - nyomott egy puszit arcára.
-El fogok aludni. Még álmos vagyok. - jelentette be Kook, miközben már csukódtak le szemei.
-Nyugodtan. Itt leszek, ha kell valami.
-Rendben. - sóhajtott Jungkook, majd V is melléjük feküdt, bár telefonján játszott tovább.

Végül olyan sokat aludtak, hogy a nap is lement, az éjszaka közepére pedig Jin elérte a mélypontot. Felkúszott a láza, amivel nagyon felmelegítette a kisebbet, így az kizökkentette a játékból Vt.
-Hyung! Jin nagyon forró. Nem bírom már. - takarózott ki teljesen.
-Érzem. - tette kezét homlokára - Édesem! - próbálta kicsit felébreszteni, hátha tud neki valami gyógyszert adni, hogy jobban legyen.
-Hmm? - feküdt hanyatt.
-Hogy érzed magad? Tudok hozni valamit?
-Melegem van.
-Tudom, de ne takarózz ki.
-Fája a fejem.
-Keresek neked valamit. Hol tartod a gyógyszereid?
-A fürdőszobában van egy doboz a szekrényben.
-Hozom. - kelt fel V, és rohant is érte.
-Igyál addig hyung! - vette el az éjjeliszekrényről az innivalót a kisebb, Jin pedig kicsit felülve nekitámaszkodott az ágytámlának, miközben Kook próbálta hűteni magát, mert a másik melegétől már folyt róla a víz.
Míg kortyolt párat, Taehyung visszaért. Egy kis kincsesládában turkált és néhány gyógyszert összegyűjtött belőle.
-Mindjárt jövök. - tűnt el újra.
-Kérsz enni hyung?
-Nem vagyok éhes.
-De kell neked az energia. Van csokid itthon?
-Nincs. De nem kell köszönöm. Rendben leszek reggelre. Ahhj. Át kéne öltöznöm. Utálom, hogy csurog rólam a víz.
-Most fölösleges átöltöznöd. Csak aludj, meg izzad ki. - tette az idősebb homlokára kezét Kook - Lázas vagy.
-Na, ezt idd meg! - nyomott egy poharat Jin kezébe V, amint visszaért - Ezt meg vedd be majd vele és pár perc múlva jobban leszel.
-Köszönöm. - fogadott szót a szenvedő, akiért ketten is aggódtak.
-Hozzak borogatást édesem?
-Nem kell. Csak aludni akarok. - adta vissza a poharat, mert gyorsan megitta, hogy visszafeküdhessen.
-Jaj szerelmem, bárcsak segíthetnék. - guggolt le és simogatta meg Jint V.
-Melegítselek még hyung? Bár így is melegebb vagy nálam.
-Nem kell köszönöm. - takarózott be - Add ide még azt is! - nyújtózkodott a pokrócért, amit még Taetae hozott korábban.
-Akkor lezuhanyzok. Kell még valami? - terítette be az idősebbet.
-Most semmi. Köszönöm fiúk. - szenderült vissza álmaiba.

-Nem vagyok álmos Taetae. - mászkált a konyhában, miközben V rendet rakott.
-Én sem.
-Akkor is visszamegyünk Jinhez? - támaszkodott meg a pulton.
-Vissza kéne. Ha valami baj van, tudjon szólni.
-És ha otthagyjuk mellette a telefonját? Csak pihennie kell, én meg forgolódnék unalmamban, amitől nem tudna aludni.
-Megértelek. - nézett rá - Nekem is nehéz volt köztetek mozdulatlanul feküdni. Majd akkor viszünk be neki mindent, meg a telefonját tényleg odakészítjük. - fejezte be a pakolását - Akkor kell minden gyógyszer. - szedte össze azokat kezébe - Meg vigyünk neki poharat. - nyitotta ki a szekrényt, majd kivett egyet.
-Adjad. - vette el tőle Kookie - Telefonja?
-Húúú..... ömm. - nézett körbe V - Pakoljunk le, aztán megkeresem. - kapott föl még egy csomag zsebkendőt és bementek a szobába Jinhez. Óvatosan leraktak mindent a kis éjjeliszekrényre, Taehyung pedig megnézte kezével, hogy még mindig olyan forró-e az idősebb, mint a gyógyszerek előtt - Jobban van picit.
-Megkeresem a mobilját. - rohant ki Kookie.
-Rendben. Jahj, kicsim. - puszilta meg párját, de az arra sem ébredt fel, majd tovább simogatta, míg Jungkook keresgélt. Pár perc múlva csendesen osont be a szobába és letette a mobilt.
-Némítsd le. - nézett fel rá V.
-Megtettem már.
-Szuper. Jobbulást szerelmem. - puszilta meg újra az idősebbet V, majd nehezen bár, de otthagyta a szobában, és kiköltöztek Kookieval a kanapéra.
-Nézünk valami filmet? - kapcsolta be a tévét a kisebb.
-Nézhetünk.
-Mit szeretnél? - keresgélte a videótárban az ingyenes filmeket.
-Nem értek ehhez, úgyhogy nézzünk azt, amit te szeretnél. - dőlt hátra a szófán.
-Jóóóó. Ezt még úgysem láttam. - választotta ki a Mr. Magorium meseboltja című fantasy vígjátékot.
-Én sem.
-Beülhetek az öledbe? - fordult felé Kookie.
-Ezt hogy-hogy megkérdezed? Eddig sosem érdekelt, hogy megengedem-e. - nézett rá értetlenül V.
-Tudom. De..... most megkérdeztem.
-Ülj, ha szeretnél.
-Köszönöm. - mászott kis helyére, és meglepetésére Taehyung magához ölelte egyik kezével, miközben másikkal megtámaszkodott a karfán.
-Engedd el magad. Mér feszengsz? - suttogta fülébe.
-Csak..... nem értem.
-Mit?
-Hogy..... most hirtelen akkor szeretsz? - kérdezte félve.
-Jelenleg nem akarlak szem elől téveszteni. És most nem is vagyok rád mérges. - nyomott egy puszit, Kook füle mögé.
-Mérges szoktál lenni rám?
-Csak akkor, mikor Jinhez érsz, vagy ő hozzád. - bújt egyre jobban a másikhoz és orrával cirógatta.
-De.... mért? - húzta össze magát.
-Mert féltékeny vagyok.
-De megegyeztünk.
-Tudooooom. Ahh! - harapta meg a kisebb fülét.
-Áu! Ne harapdálj! - húzódott el picit.
-Aranyos vagy. - mosolygott V - De hagyjuk ezt a témát. Filmezzünk, jó? - szorította magához Kookiet és kényelmesen elhelyezkedtek.
A hosszú tévézés alatt szinte elfeküdtek a kanapén, a kisebb pedig párnának használta Taehyungot maga alatt, akit nem is zavart a dolog. Meglepetésére nagyon élvezte a közös programot, mert Jungkook is aranyosan viselkedett, ami egyre inkább átcsapott romantikusba, hisz ragaszkodott V simogató kezéhez, ha pedig nem cirógatta egy pár másodpercig, a picur azonnal mocorogni kezdett. Ezért pociján játszadoztak Taetae ujjai a másik pólója alatt, és ezt élvezte az a legjobban. Végül hanyatt feküdt Kook, mellette pedig V az oldalán fejét támasztva simogatta a kicsit.

-Nagyon szereted Jint? - nézett fel az idősebbre Kook a film végén.
-Ez, hogy jön ide? - lepődött meg V.
-Csak érdekel.
-Igen...... nagyon szeretem. Valószínűleg becsavarodtam volna már nélküle.
-Hmmm...... elmenjek?
-Mi?
-Hogy csak ketten legyetek. Akkor nem lennél féltékeny se, meg mérges rám.
-Te most ki akarsz lépni a hármasból, amit te akartál?
-Hát.
-Nehogy már te add fel! Hát hogy küzdesz a vágyaidért?
-Csak nem akarok rosszat neked.
-Ezért inkább te szenvedsz?
-Hát...
-Ne akarj elmenni! Nem szeretném, ha most itt hagynál. Nagyon aggódnék. - puszilta meg a kicsi homlokát - Jin meg megölne engem, hogy hagytalak lelépni.
-Biztos ne menjek? Itt a lehetőség, hogy megszabadulj tőlem. Hisz úgysem szeretsz.
-Ó Istenem, fogd már be! Mi kell, hogy elhallgass?
-Megint mérges vagy.
-Ahh! - nyomott egy csókot Kook ajkaira, majd néhány lágyabb mozdulat után elengedte azokat - Csend legyen! - lehelte pár centire a másik puha párnáitól V, a kisebb pedig meg sem tudott szólalni, bár nem a tiltás miatt.
Erre nem számított. Azt hitte a másik tényleg csak megtűri maga mellett, és most is csak megsajnálta, de nem lesz vele sokáig kedves, vagy túlságosan törődő. Ám ez kellemes meglepetés volt számára. El is olvadt tőle.
-Így jó. - mosolygott V - Megnézem Jint. - mászott ki a kanapéból, Kookie pedig felült, hogy kiférjen.
Jungkook hihetetlenül boldog volt. Úgy érezte, kezdi őt is elfogadni Taetae, és lesz helye Jin mellett az ágyban. Hogy soha többé nem kell egyedül aludnia, vagy elmennie valahova, mert végre mindig lesz mellette valaki. Bár tény, hogy ehhez még kell egy kis idő, de már sokkal kevesebb, mint gondolta.
-Mélyen alszik. Jobban van. - tért vissza V és nyújtózott egyet - Mennyi az idő? - nézett az órára - Ahh! De korán van. De akkor is lefekszek. - sétált vissza a kanapéhoz - Aludhatok itt egy kicsit picur?
-Igen. - pattant föl a kisebb.
-Köszönöm. De nyugodtan tévézz, vagy amit csak akarsz. Nem zavarsz. - dőlt le.
-Umm.... jó. Rád feküdhetek?
-Igen, de ne fészkelődj sokat!
-Oké.
-Mese?
-Igen. A legjobb. - mászott rá az idősebbre, miután átkapcsolt egy másik csatornára és mellkasára feküdve nézte a tévét.
-Hogy van a kezed? - ért óvatosan a Kookie sérüléséhez.
-Jól. Gyógyul.
-Fáj még?
-Kicsit. De amikor veletek vagyok sokkal kevésbé.
-Kis aranyos. - ölelgette meg Kookot, majd lassan elaludt még pár órára.
Jungkook azonban továbbra sem volt álmos, nézte a rajzfilmeket a tévében, miközben ábrándozott. Soha életében nem ölelte még magához így senki, ezért abban a pillanatban úgy vert a szíve, hogy majd kiugrott helyéről. De érezte a másik dobbanásait is, amik egyre csak lassultak. Az övéhez képest Vé szinte megállt, hisz amint elszenderült, az is takarékra kapcsolt, ám így is csupán egy ok miatt vert tovább. Ez pedig a szerelem volt, mint mindig, viszont most életében talán először érezte két ember iránt is egyszerre, akik közül lassan nem tudott volna választani, még ha pisztolyt fognak fejéhez sem.


(Folytatjuk :D És a játékot ne feledjétek el :D)

Nyeremény!!!

Nyereményjátékunk nyereménye

Link a játékhoz: Klikk!

Three sides of life 24.rész: "Picur..... ezt szeretem."

Bár Vnek nem igazán volt kedve a dologhoz, hisz Jin csak az övé, és még ha Kook passzív is lesz, akkor is zavarni fogja, hogyha a párja mást tesz majd magáévá. Ideges lett a gondolattól is, de Jin megmondta. Vagy elfogadja, vagy mindkettejüket elveszíti, így bele volt kényszerítve a helyzetbe. De még volt rá egy napja, hogy ezzel megbarátkozzon, bár biztos volt benne, hogy Jint még meg fogja dönteni addig minimum egyszer, mert más nyugtatót nem tudott hirtelen a helyzetre.

 -Ma hoztam el Namtól, szóval még meleg bááááár, - fogta meg az ételhordót Jin - inkább megmelegítem neked. Jó lesz amúgy? - állt meg az ebéddel Jungkook előtt - Ez ilyen aszalt szilvás-karamellás pulyka. Finom ám. Új. Én rakattam rá az étlapra.
-Jó, bízok benned. Biztos finom. - nézte végig, ahogy Jin szépen előkészíti neki a finomságot, majd berakja a mikróba.
-Amit Jin csinál az mindig finom. - ült le az asztalhoz V.
-Ez igaz. Mikor fogsz megint evős napot tartani hyung?
-Nem tudom. Majd talán..... holnap, vagy utána. Csak nektek. - mosolygott a kisebbre.
-Jóóóóó. - telepedett le ő is - És mi lesz a menü?
-Majd még kitalálom. - kezdett pakolászni a konyhában.
Taehyung közben végig próbálta nem elkapni Jungkookot ott helyben és megfojtani, mert nagyon kikészült a gondolattól, hogy Jin az ágyban közeledik hozzá. Legszívesebben elzavarta volna a kisebbet a lakásból, de nem mert megszólalni párja miatt, mert akkor kapott volna. Különben is. El kell fogadnia, vagy lemondhat Jinről is.
-Rosszat mondtam? - kérdezte halkan Kookie és az asztalra feküdt elbújva karjai mögött.
De V nem válaszolt. Továbbra is gyilkosan nézett a másikra, miközben sóhajtott egyet, Jungkook pedig kezdte nagyon kényelmetlenül érezni magát, ezért kerülte is Taehyung tekintetét.
-Jó étvágyat picur! - jelent meg Jin a késői ebéddel és az asztalról felkelő elé tette le, majd összekócolva annak haját nyomott egy csókot arcára, mielőtt melléjük ült ő is.
-Köszönöm. Nagyon jól néz ki. - látott hozzá.
-Pedig utazott azért egy kicsit. Na? Ízlik?
-Uhum. - habzsolt Kook, hogy válaszolni sem tudott.
-Egyél csak. De ne kapkodj! Félre ne nyelj! - mosolygott az idősebb, mire a picur bólogatott.

A kaja után csak kicsit maradt Kook Jin lakásán. Pont addig, míg megnézték a híreket röviden, ami elég volt arra, hogy ölelgesse egy kicsit a nagyobbat. Bár Taetaet is szerette volna, de tőle nagyon félt nézése miatt. Valahányszor felé mozdult volna, az tekintetével meg tudta ölni és ez egy pillanatra sem változott. Pedig annyira szívesen megölelte volna, főleg azután a csók utána, amiről még álmodott is néha, majd minden egyes alkalommal mikor felébredt, elszomorodott, hogy V nem volt ott.
-Nekem mennem kell. - engedte el Kook Jint.
-Rendben, kikísérlek. - állt fel az idősebb, de Jungkook ott maradt és Vt nézte valami reakciót várva, ám végül neki kellett lépnie.
-Szia Taetae, - puszilta meg a másik arcát, aki a kedvességtő kicsit el is szégyellte magát, hogy ő az idősebb, mégis a másik az érettebb - jó éjszakát majd. - pattant fel a legkisebb és az ajtóhoz rohant, miközben felkapta táskáját - Szia hyung! - állt meg előtte és integetett neki - Neked is majd jó éjt.
-Jó szórakozást Kookie. - nyomott egy gyors csókot a kicsi ajkaira, amitől az rettentően zavarba esett, majd szó nélkül ment dolgára.
-Kim Taehyung! - csukta be az ajtót Jin.
-Mért hívsz a teljes nevemen? - ijedt meg V és félve nézte a másikat, amint visszasétált a kanapéhoz mérgesen.
-Mért vagy ilyen vele?
-Milyen?
-Én majdnem meghaltam, úgy néztél rá. Mért csinálod ezt?
-Én csak....... nem lehetne még várni ezzel a hármassal? - fészkelődött.
-Ő szeretné, de ha téged zavar, hazamehetsz és majd én foglalkozok vele.
-Nem! Nem hagylak titeket kettesben!
-Mért csinálod ezt Taetae? Imádlak titeket, te pedig egy kést forgatsz a szívemben azzal, ahogyan a picurral bánsz. Mért jó ez?
-Én csak...... - szomorodott el V - Jól mondtad. Féltékeny vagyok. És mikor elképzeltem, ahogyan szeretkeztek........ nem akarlak elveszíteni. - nézett fel az idősebbre.
-Hányszor mondjam még el Taetae? Megbeszéltük, hárman vagyunk, mindenkinek szabad mindent. Mért veszítenél el ha lefeküdnék vele, vagy ha hárman lennénk?
-Mert rájössz, hogy ő jobb.
-Kicsim. - ült le mellé - Nem tudok köztetek választani, és akkor sem fogok tudni, ha mindkettőtökkel szeretkezek.
-Megígéred?
-Taetae. Szeretlek és ez nem fog egyik pillanatról a másikra megváltozni. Ezt megígérhetem.
-Szeretkezzünk Jin! - fogta meg a másik kezét és közelebb húzta magához.
-Megint?
-Igen. - csókolta meg az idősebb állát, aki megemelkedett, hogy be tudjon ülni V ölébe - Ameddig csak bírunk. Ameddig ki nem dőlök, vagy le nem törik a farkam.
-Azért annyit ne használjuk egyszerre, hogy letörjön. Szomorú lennék. - karolt a fiatalabb nyakába.
-Akkor majd..... kötözz ki, különben nem hagylak pihenni. - harapott alsó ajkába és megmarkolta Jin fenekét.
-Majd meglátjukh. - nyögött egyet halkan és megcsókolta uralkodó párját.

-Hogy vagy kölök? - mászkált Jihun az öltözőben, miközben üvegéből iszogatott.
-Jól, mért? - vette le pólóját.
-Csak mert azt a kurva! - köpte ki vizét - Biztos jól érzed magad? - lépett Kookhoz.
-Igen, mért? - nézett az idősebbre értetlenül.
-Csupa folt vagy. - tapogatta a kisebb bőrét.
-Hmm? - nézett végig magán - Jéé.
-Te erről nem is tudtál?
-Nem. Nem nézegetem magam. Hm..... színes vagyok.
-Eléggé. Ezek gondolom a bőröndök.
-Az lehet, mert itt a csípőcsontomra tényleg egy nagyon kemény esett, és jó lila is.
-Pihenned kéne, nem dolgozni. - ivott újra.
-Nem pihenhetek. - öltözött fel - Dolgoznom kell.
-Hát jó. De tegnap is a végén már készen volt a kezed.
-Ma jobb. Végig tudom majd használni. - vette le az általa visszaapplikált kötést.
-Azért még meglátjuk. Na menjünk lassan, mert kapni fogunk. - pakolt el saját szekrényébe Jihun, majd mindketten elindultak dolgukra.

Míg Jungkook dolgozott és kezdte megérezni a ráborult bőröndök következményeit, V teljesen megnyugtatta magát Jinnel. Csak azért aludtak el hajnalban, mert már elfogyott szinte minden kellékük, azok nélkül pedig nem akarták folytatni, így Taehyung elfogadta a helyzetet és a teljesen kimerült párjában gyönyörködve szundított el.

Másnap pedig meglepetten tapasztalta, hogy mikor felébredt Jin még mélyen aludt. Amint megmozdult, hogy szembeforduljon a másikkal, az csak szipogott egyet és elhúzódott picit, hogy V elférjen.
-Alszol még? - súgta Taehyung, mert nem akarta felkelteni, csak érdeklődött, de nem kapott választ.
Boldogan nézett párjára, majd pár perc múlva észrevette, hogy az nem kap levegőt csak a száján, ezért odabújt az idősebbhez, mert nem akarta azt, hogy a másik megbetegedjen. Remélte, hogy ez csak a szokásos reggeli orrdugulás, ami neki is szokott lenni, mikor viszont Jin a nyakába bújt, megérezte annak jéghideg orrát, amitől kirázta a hideg.
-Remélem még nem fáztál meg. - ölelte át a másikat és betakarta.
-Nyem tomm. - szipogott.
-Ébren vagy?
-Kicith. De még aludni akarokh.
-Aludj csak édesem. Addig melegítelek.
-Szejetlek.
-Én is, nagyon. - csókolt a másik fejére, majd ő is újra behunyta szemeit és aludt tovább Jinnel.

-Hogy vagy? - törölte meg arcát V a nappaliban állva.
-Csak enyhe. - fújta ki orrát az idősebb - Mindjárt iszok valamit és jobb lesz. - forralt vizet.
-Jaaaaj édesem. Többet nem alszunk így. Neked fel kell öltöznöd, különben kihűlsz.
-Dehogyis.
-De igen. - ért oda az idősebbhez V - Éreztem, milyen hideg vagy.
-De én szeretek így aludni veledh. - lihegett Jin, mert nem kapott rendesen levegőt.
-Majd akkor nálam fogunk. Befűtök neked és nem leszel beteg.
-És ha ránk nyitnak?
-Bezárom az ajtót. - mosolygott Jinre, majd az meghallotta telefonját és visszarohant érte a hálóba.
Míg beszélt mobilján, V megcsinálta neki gyógyszerét.
-Jungkook most indult otthonról. - jelent meg az idősebb - Aaaah. - vette el Taehyung kezéből a forró bögrét - De jóóóó. Köszönöm.
-Szóval jön Kook? - kérdezett vissza V.
-Igen...... viselkedj normálisan!
-Igyekezni fogok. Umm.... nem kéne elmenni cuccokért, ha már a kedvében akarunk járni?
-Ohh tényleg. Kifogytunk. De.... de meg kell őt várni.
-Elugrok egyedül is boltba.
-De én is akarok kaját venni.
-Ja, jó. Akkor megvárjuk.
Ám nem kellett sok időt otthon tölteniük Jungkookie érkezéséig, viszont rájöttek, hogy fölösleges volt azt hinni, hogy az majd menni fog velük. Ugyanis amint bekopogott hozzájuk látták, hogy milyen fáradt is a kisebb. Hiába akart velük menni, végül ráparancsoltak, hogy míg vásárolnak aludjon, mert iszonyatosan karikásak a szemei. Jin a kezébe nyomta a lakáskulcsot és egy hosszú, már majdnem rendes, mély csók után, otthagyták egyedül a lakásban. Egy darabig gondolkozott, hogy mit tegyen, végül arra jutott, hogy tényleg pihenni fog. Le is dobált mindent, majd elterül Jin ágyán és ruhástul el is aludt.

-Jó nagy szatyor. - kerekedtek el Jin szemei.
-Nagy kiszerelés..... és kettő. Sokan vagyunk rá. De te nagyobb szatyrokkal vagy.
-Jó, de én kaját vettem hármunknak. Abból mégis több fogy.
-Fogadjunk? - mosolygott V.
-.... Ne. Hozz egy szatyrot. - nyomta kezébe az egyik nehezebbet.
Együtt sétáltak haza, majd amint már egyre közelebb értek a lakáshoz, Jin elkezdte csörgetni Kook mobilját. Fel kellett kelteni, hisz bezárta az ajtót, amihez egy kulcs van..... másoltatnia kell még, ez már biztos.
-Nem fogja felvenni. Tuti nagyon mélyen alszik. Úgy nézett ki, mint egy zombi.
-Igen. De fiatal. Had bulizzon, most van abban a korban.
-Csak jó lenne, ha bejutnánk a lakásba.
-Bejutunk, ne aggódj kicsim.
Végül így is lett, bár kopogni kellett az ajtón, mert csak arra ébredt fel a legkisebb.
-Húha! - lépett a lakásba Jin - Most azonnal feküdj vissza!
-Jóó. - ásított egyet a pici, majd lassan csoszogott visszafelé a hálóba - Éhes vagyok. - fordult vissza félútról.
-Mindjárt összedobok neked valamit, de nem lesz két perc. - pakolt le az idősebb.
-Ahhj..... addig fürdök.
-Rendben. Ne aludj el a kádban! - szólt a vánszorgó után Jin.
-Zuhanyzok.
-V! - nézett a másikra.
-Hmm? Figyeljek rá?
-Igen, kérlek.
-Jó-jó. Megyek. - rakta le a szatyrokat és Kook után rohant - Várj törpe, állj csak meg! - kapta el a kicsi kezét, amint a fürdő ajtaját nyitotta éppen ki.
-Hmm? - pislogott az idősebbre.
-Van nálad ruha?
-Őőő.... nincs.
-Idehozom neked a táskád jó?
-Jó. - lépett be végül a fürdő ajtaján Kook, míg a másik elugrott annak holmijáért.
-Szedd össze, hogy mit akarsz felvenni. - guggolt a kád szélén ülő elé V - Gondolom kell boxer, meg egy póló minimum. - turkált a kisebb cuccai között.
-Annyi elég. Álmos vagyok. Fürdeni akarok. Éhes vagyok.
-Akkor fürödj gyorsan törpe. Ezeket itt hagyom, a többit kiviszem, mire végzel Jin kész a kajáddal. - magyarázott a majdnem elalvó Kookienak.
-Jó. - kelt fel, V pedig kiment a fürdőből és miután lerakta a másik cuccait, visszasietett a legidősebbhez.
Figyelte, ahogyan az főzöcskézik és beszélgettek arról, hogy végül Kook terveiből mik lettek. Hiszen nem lesz semmi az estéből, mert Jungkook ébren sem bír lenni, Jin pedig a betegsége miatt kicsit fáradt, így pedig V nem akarja kínozni. Csak azt akarja, hogy pihenjen és gyógyuljon.
-Szólsz Kookienak? Kész van neki a kaja. - rakta ki tányérra annak késői ebédjét.
-Persze. - indult meg a háló felé, és elhaladva a fürdő előtt benézett annak ajtaján, ott pedig a kisebb cuccait látta meg, amiket kipakol neki, hogy vegyen fel. Pont ugyan ott voltak érintetlenül, mint ahova ő rakta.

-Törpe? - lépett óvatosan beljebb a hálóba, majd amint megpillantotta a kicsit az ágyon feküdni egy szál törülközőben, ledermedt - ..... picur. - változott át hangja azonnal, miközben óvatosan az ágyhoz lépkedett, majd leült Kookie mellé - Mi történt veled picur? - érintette meg a másik foltos bőrét - Istenem...... mit tettek veled?
-Hmmm? - nyitotta ki szemeit.
-Mi történt picur?
-Picur..... ezt szeretem. - fordította el fejét az ellenkező irányba.
-Nem fáj? - simított végig Kook csípőcsontján pont ott, ahol a legsötétebb folt ékeskedett.
-De..... ott pont nagyon fáj. - sóhajtott.
-De..... ezeket hogy szerezted? Ki bántott téged? Megölöm. - dühödött fel V.
-Senki.... - fordult vissza Taehyung felé - dolgozok. Ott szereztem.
-Dolgozol? Mit dolgozol? Bokszzsák vagy? - aggódott érte az idősebb.
-Nem.... rakodok. - nyújtózott egyet, majd oldalára fordulva lehúzta magához Taetaet, aki pár perce még ellenkezett volna, ám most bármit hajlandó lett volna megtenni a kicsiért.
-Hogy sérültél meg ennyire? - kérdezte a mellette fekvő V.
-Béna vagyok. - nyitotta ki szemeit és pillái alól éppen csak kikukucskálva nézett a másikra.
-Mit rakodsz?
-Csomagokat a reptéren.
-És hogy sérültél meg attól ennyire?
-Rám borultak. Béna vagyok.
-Te nem vagy béna. Nálad ügyesebb embert nem ismerek. - simogatta meg a másik fáradt arcát - És mért dolgozol?
-Miattatok.
-Miattunk? - lábadtak könnybe Taehyung szemei, miközben nagyot nyelt - Mért?
-Mert el akarlak vinni még állatkertbe, meg be akarom pótolni veled a kimaradt vidámparki játékokat. Lesz animecon is, amire el akarok menni veletek, és csoki fesztivál, meg Jin kedvenc bandája ad majd koncertet.
-De ne költsd ránk minden pénzed. Mi is tudunk fizetni. Miattunk ne dolgozz ilyesmit, amitől ennyire megsérülsz.
-De muszáj nekem fizetni. Azt akarom, hogy megkedvelj.
-Hogy megkedveljelek? - gördült le egy könnycsepp V arcán.
-Igen. Nem szeretsz velem lenni. De a vidámparkban jól érezted magad. Azt akarom, hogy olyan jól érezd magad mindig.
-Istenem picur. Olyan buta vagy. - fogta meg a kisebb sérült kezét, mire az fájdalmasan felnyögött, hisz nem volt ereje bekötni fürdés után - Ez mind nem ér ennyit. - kezdett bőgni V - Ne menj többet.
-De kell.
-Mért kéne?
-Mert csak akkor fogsz szeretni.
-Elég! - szorította össze szemeit - Ne mondogasd ezt! Nem a pénzedért foglak megszeretni. De akkor fogalmazok másképp, ha nem fogadsz szót. - pislogott piros szemekkel Kookiera, akit már alig látott könnyeitől - Megtiltom, hogy dolgozni menj.
-Mért utálsz ennyire? - keseredett el a kisebb.
-Nem utállak picur. - ült fel mellé V és megtörölgette kicsit szemeit, bár feleslegesen, mert nem tudta abbahagyni a sírást - Épp ellenkezőleg. Nem akarom, hogy miattam szenvedj. Ezek a foltok..... - nézett végig a fiatalabb szinte csupasz, ám izmos testén - Mintha csak azok a szavak, vagy tettek lennének, amiket ellened vétettem. De én ezt nem akarom. Nem akarom, hogy szenvedj miattam. Egy pillanatig sem. Pihenned kell, itt velünk. Aludnod és enned kell rendesen. Nem dolgozni járnod és mindennap egyre jobban lesérülnöd. Nem, azt nem akarom. - törölte meg újra arcát.
-De akkor el fogsz zavarni egy idő után. - feküdt hanyatt a kisebb.
-Aaaahj! - szipogott - Nem foglak! Tudod mit? Költözz hozzám egy hétre. Csak, hogy megnyugodj, hogy nem foglak elzavarni, én pedig azért, hogy felmondasz.
-Nem vagyok bejelentve.
-Akkor még orvos sem látott? - mire a kisebb csóválta fejét - Istenem!
-Mi a baj, jöttö........ Úristen Kook! Mi történt veled? - tűnt fel Jin is, aki csak megnézni jött, hogy a kisebb mért nem megy ennyi, ha már egyszer olyan éhes volt.
-Jin, én annyira sajnálom. - kezdett bele az egyre jobban zokogó V - Az én hibám.
-Jaj, te jó ég. Mi a baj? - guggolt Kook lábához, és síró párját simogatta.
-Hyung! - ült fel Kook - Vnél fogok lakni egy hétig, jó? - pislogott álmosan.
-Persze, amit csak szeretnél. De mi a baj? Te mért sérültél meg ennyire? - kérdezte a picurt, mire V a nyakába a borult, ám nem tudott beszélni.
-Dolgoztam, de többet nem megyek. Taetae megtiltotta.
-Kicsim? - távolodott el a másiktól, mire az megpróbált megszólalni.
-M-m-miattam - kapkodta a levegőt - dolgozik. Merth...... nem szeretemhh.
-Jól van, nyugodj meg. Lélegezz, nincs semmi baj. Ne sírj kincsem. - simogatta Vt.
-Megsérült, hogy pénzt szerezzen. - nyelt egyet és szipogott, miközben könnyeit törölgette - Mert nem voltam vele kedves, de ez többé nem fordul elő. Kedves leszek a picurral.
-Picur..... ezt szeretem. - terült el az ágyon a kisebb mosolyogva.


(Folytatjuk :D És egy ajtó bezárult, kinyílik egy másik. Vajon most milyen probléma fog felmerülni?)