Three sides of life 7.rész: Vacsora

-Meghívott minket ebédre.
-És mért minket? - érdeklődött Jimin.
-Hogy..... jobban legyek. Ott lesznek a többiek is, ő pedig mintha nem is lenne ott. Legalábbis azt mondta.
-Szóval akkor megyünk? - kérdezett még Jimin.
-Meghívott...... és visszacsókolt. - nézett mosolyogva a srácokra V - Egy próbát megér.
-Na végre. Ez az! Küzdj! - lelkesítette Hoseok.

-De jóóóóó! Ki tudom játszani ma este! - örült a fejének Jungkook, amint sétáltak hazafelé a vacsorájukkal.
-Jah király. - lelkesedett Suga is - Mért hívtad meg magadhoz? Most azt hiszi, van esélye.
-Ugyan. Tudja, hogy nem lesz semmi, ez kiderült. - válaszolt Jin - Csak azért csinálom, hogy mosolyogjon.
-Jah persze, mert a gyere át főzök nekedből nem arra fog gondolni, hogy van esélye.
-....Nem.... Ne legyél ilyen. Tudja, hogy nem vagyok meleg.
-Ahha. - hitetlenkedett Suga.
-Nekem viszont rohannom kell. Még nyitva vannak a boltok és szeretnék holnapra bevásárolni, hogy ne reggel keljen.
-Jól van, menjél csak. Csak ne habcsókot csinálj. - álltak meg.
-Szellemes.
-Tudom.
-Játék, játék, játék. - sulykolta Kook.
-Jó, megyünk. Rosszabb, mint egy kutya.
-Holnap gyertek korábban, kérlek.
-Vigyünk valamit? - érdeklődött Suga.
-Alkoholt.
-Mit? - lepődött meg Yoongi, de hasonló hangot adott ki Kook is, aki abbahagyta a nyaggatást.
-Ideges leszek. Hozz.... alkoholt.
-Jó..... viszek bort. De mi ez hirtelen.
-Csak azt akarom, hogy jó kedve legyen. Mindennek tökéletesnek kell lennie.
-Te izgulsz. - kezdett vigyorogni Yoongi.
-Naná. A barátaimnak főzök.
-Nem azért. Úgy izgulsz, mint egy kislány az első randi előtt.
-Ez nem igaz.
-Óóóó, de igeeeeen. - nevetett Suga.
-Nem.
-De-de. - vigyorgott a háttérben Kook is.
-Nem.... sziasztok! - ment el, de még egyszer visszafordult - Nem.
-Hát persze. - vigyorogtak a többiek, majd ők is hazaindultak.
Jin persze ezek után ki sem tudta verni a fejéből azt, amit Suga mondott. Azt gondolta, hogy valóban csak a kaja miatt izgul, elvégre az összes barátja ott lesz, kitűnően kell főznie. De.... valahogy nem győzte meg saját magát. Volt már rosszabb helyzetben is a vizsgákon, amikor sokkal nagyobb volt a tét. Itt mi történhet, ha valamit elszúr? Maximum rendelnek egy pizzát, de nem bukik meg. Legutóbb is csak Suga volt az, aki lehúzta, de ő mindig bunkó, így Jint meg sem hatotta. Ám amikor belegondolt, hogy majd V fog fintorogni, pánikba esett. A legjobb formáját kellett hoznia, ezért hosszasan válogatott a boltban is, mire eldöntötte mi lesz a másnapi menü.

-Biztos, hogy így jössz? - kérdezte Hopi Vék bejárati ajtajában állva.
-Igen.
-Biztos?
-Most öltözz át, nem fordulunk vissza. - javasolta Jimin.
-Szerintetek másban kéne menjek?
-Nem nem nem. Én csak kérdeztem, hogy végül ezt választod-e. - nyugtatta Hoseok.
-Hát.... nem is tudom.
-Már az összes felsőd volt rajtad. Jó lesz ez. - húzta az ajtó felé Hopi.
-Biztos? Nem sok? Vagy talán kevés?
-Jó leszel így. - tolta Jimin is.
-Jó de
-Viszlát! - köszöntek el a fiúk.
V a kocsiig vezető út alatt vagy ötször meggondolta magát, de a srácok nem hagyták visszafordulni. Elegük volt már a várakozásból, hisz így is egy órája ültek már és segítettek neki készülődni. Örültek, hogy a küzdés mellett döntött, de ezt nem bírták megszokni. Nem is volt barátnőjük, de a csajokkal járó majdnem minden problémával szembesülniük kellet olykor-olykor.
-És pontosan fogunk odaérni? - kérdezte V a hátsóülésről.
-Igen, ne aggódj. - válaszolt Hopi, miközben Jimin a rádiót kapcsolgatta.
-Én csak gondolkodtam. Lehet késnünk kéne.
-Ki akarsz szállni, hogy késs?
-Akkor, hogy találtok oda?
-Majd megoldjuk. - vigyorgott Hopi a visszapillantóba.
-Nem, amúgy nem. Csak eszembe jutott.
-Figyelj V. Örülünk, hogy boldog vagy, csak azért ezeket a csajos szarságokat elhagyhatnád lassan. - fordult hátra hozzá Jimin.
-De.... ennek most össze kell jönnie.
-Ha azon fog múlni, hogy milyen felső van rajtad, vagy hogy hogy érkezünk, már alapból rossz.
-Tudom.
-Most azon fog múlni, hogy mikor, mit lépsz. Nem azon, hogy mi van rajtad, vagy mikor érünk oda. - magyarázott Hoseok is.
-És ha nem jön össze? - aggódott V.
-Akkor az a sors. - válaszolt Jimin - Ha nem hát nem. De jelenleg még semmi sincs eldöntve. Szóval vedd fel a normális.... pasizós énedet, Istenem ez még mindig furán hangzik, és adj bele mindent.
-Rendben. - mosolygott kicsit Taehyung - De nem erős az illatom?
-Aaaahj! - sóhajtottak.
-Most mi van? Csak kérdeztem.

-Lassan kész a Ramen és már a csirke is fő. Szépen haladok. A süti is szépen sül, a tésztája nagyon finom volt, így eddig minden tökéletes. - sétált a kanapéhoz - Ti jól mulattok? - törölgette kezét.
-Igen. Van még csipsz? - érdeklődött Kook, de szemüket továbbra sem vették le a tévéről.
-Nem kaptok nasit ebéd előtt.
-De rágcsa nélkül nem az igazi a kockulás.
-Majd ebéd után ehettek.
-Ugye ide kapjuk az ebédet?
-Mi? Mért itt ennénk?
-Csak, mert az asztalnál nem férünk, de ha mégis bezsúfolnál oda minket az eléggé......... fura lenne. - magyarázott Suga.
-Mért?
-Mert csak ti vagytok jóban, és játszani hívtad őket. - állította meg a játékot és Jinnek folytatta - Ha leülnénk enni az olyan lenne, mintha..... valamiféle család lennénk.
-Szóval cink lenne az asztalnál enni?
-Szerintem kérdezd majd meg őket, hogy mit szeretnének. Majd az alapján döntünk. - javasolta Kookie.
-De az milyen már?
-Haveros. - bólogattak.
-Ömm..... meglátom.
-Úgysem férünk el sehol sem mindannyian.
-A kicsinek igaza van. - értettek egyet a testvérek.
-Nem vagyok kicsi!
-Nálunk kisebb vagy. - reagált Suga, közben pedig felcsöngettek.
-Ezek ők. - sietett a kaputelefonhoz Jin - Kook, ne kötekedj! - fordult vissza egy pillanatra.
-De ha elkezdi, megvédem magam.
-Befogod a szádat. Eddig csak te veszekedtél. - csitította Suga.
-Igen? - szólt a kaputelefonba Jin.
-Szia! Mi vagyunk.
-Tudod melyik emelet?
-Persze.
-Akkor gyertek csak. - tette le Jin - Legyetek kedvesek, jó? - fordult barátaira - Elég, hogy én bántom Taetaet.
-Igyekszünk. - kezdtek újra játszani.
-Szuper. - forgolódott a lakásban, hogy mit csinálhatna még, mielőtt felérnek.
-Nyugodj már meg hercegnő. - szólt rá Suga, hátrafordulva.
-Mondtam, hogy ne hívj így! - mordult rá.
-Most jobb?
-Kicsit, talán, igen. - ment az ajtóhoz, hogy a liftnél üdvözölhesse a többieket, Suga pedig elégedetten ült vissza helyére.
-Még egy menet? - kérdezte a kisebb.
-De mindjárt jönnek.
-Igaz........ akkor csak egy egyest.
-Naná.

-Sziasztok! Könnyen idetaláltatok?
-Igen. - válaszolt V mosolyogva - Emlékeztem.
-Bár jártunk pár mellékutcában. - tette hozzá Hopi.
-Az egész útra emlékeztem.
-Mondtam, hogy maradj.
-Na igen, mert az pont ideális lett volna. - válaszolt V és hatalmas csend uralkodott el a folyosón.
-Milyen finom illatok, te is érzed Jimin?
-Jah, igen. Gondolom a nyitott ajtó. - mentek el Jinék mellett, majd ők is követték a két kívülállót.
-Helló srácok! - köszöntek rá Sugáékra.
-Sziasztok!
-Egy pillanat. - válaszolt Kookie.
-Illik köszönni, meg meghajolni, tudod öcsi?
-Te se keltél fel.
-Igen, de én vesztésre állok. - kapott ki abban a pillanatban, amint befejezte mondatát.
-Szóval sziasztok! - köszönt végük Jungkook is.
-Pár perc és kész a leves. - foglalta be a konyhát Jin - Hol akartok enni? Mert sehol sem férünk el kényelmesen, de a srácok azt javasolták, hogy mindenki ott, ahol akar.
-Ez jó ötlet. Nekem tuti az.... xboxnál lesz a helyem. Be kell bizonyítanom, hogy a ps jobb.
-Kookie, csönd! - szólt rá azonnal Suga, amint látta, hogy az mondani akar valamit.
-De ő kezdte! - háborodott fel.
-Kész is a Ramen. Ki hogy kéri? - mire mindenki köré gyűlt - De ha rám másztok, nem tudom megcsinálni. - zavarta kicsit arrébb a srácokat.

-Akkor csak én eszek az asztalnál? - ült le Jin.
-Nem. Én is. De csak mert ott már tényleg nem férünk el. - pakolt le Hopi is.
-Ez a kedvenced? - kérdezte V, amint a földre telepedett.
-Igen.
-Kookieeeee. - figyelmeztette Suga.
-Csak válaszoltam.
-Psen jobb. - látott hozzá ebédjéhez V.
-Szerintem meg xboxon.
-Nem játszok ezen, de tuti itt is legyőznélek, mert ez egy szar.
-Ja persze!
-Tűzbe nyúltál fiú. - kommentálta Suga.
-Ő is olyan győztes típus? - kérdezte Jimin.
-Sokkal rosszabb. Megszállott győztes.
-V se bírja abbahagyni. - ettek tovább, a két kisebb pedig vitatkozni kezdett.
Rengeteg érthetetlen információ röpködött a levegőben, de míg nem emelték fel a hangjukat, a többiek nem akartak beleszólni. Élvezték az ebédhez járó műsort, ám Taehyung és Jungkookie megelégelte a vitát.
-Na jó tudod mit? Játszunk! - kapta fel az egyik kontrollert Kook.
-Jó! Engedj oda Jimin! - tolakodott a kanapéra.
-Húúúú menj arrébb! - hessegette el Sugát, hogy a két kisebb kényelmesen versenghessen egymással.
Persze egy menetnél nem álltak meg. Minimum hármat akartak játszani, ám elfogadták a két pontos szabályt, miszerint az a győztes, aki kettővel lehagyja a másikat, de ez nem úgy tűnt, mint ami hamar be is teljesült. Már rég befejezték a többiek a főfogást is, amikor a két kisebb még mindig nem mozdult a tévé elől.
-Browniet? - kérdezte Jin.
-Nem, kösz. Játszunk. - válaszolt Kook.
-Igen.... azt látom. - fintorgott - Többiek?
-Tele vagyok köszi. - fetrengett Suga a földön.
-Én is. - támaszkodott Jimin a kis asztalra - Eljön az a pillanat, amikor majd mi is játszhatunk?
-Szerintem előbb lesznek gyerekeink, minthogy kontroller kerülne a kezünkbe. - fogalmazta meg legjobban Suga a lehetőségeiket.
-Fiúk, nem akartok pihenni? - kérdezte a legidősebb.
-Ha azt akarod, hogy abbahagyják, kénytelenek leszünk valamelyiket kizökkenteni, hogy veszítsen. - javasolta Hopi.
-És hogyan? Kook hozzá van szokva a zavaró tényezőkhöz.
-Most győzni fogok! Mindjárt! - kezdett izgulni a legkisebb mire mindenki felpattant.
-Mi? Vt legyőzik? - rohant hozzájuk Hoseok.
-Nem mondod, hogy neked ő sem ellenséged? - ült fel Suga.
-Gyerünk V! Nem győzhet! - szurkolt Jimin is.
-Mindjárt!.... Neeeeee! - csalódott Kookie.
-Háh! Tovább! - örült V.
-Ez aaaaaaaaaaaz! - éljeneztek barátai.
-Gyerünk öcsi, ne hagyd magad! - biztatta Suga, amint új játékba kezdtek, Jin pedig kezdte megelégelni, hogy pont V az, aki nem evett rendesen, pedig neki csinált mindent.
Bosszúsan állt a fiúk mögött és gondolkodott, vajon mit is tehetne, majd feladat. A hűtőhöz sétált és a nagy drukk közben, amit a srácok lenyomtak, kinyitott egy üveg bort. Töltött magának, miközben már azon volt, hogy kinyomja a tévét, ha hamarosan nem lesz vége a játéknak.
-Na megint vezetek! - szólalt meg Kook.
-Nem sokáig. - kommentálta V.
Jin mélyen a pohár fenekére nézett, majd ahogy lerakta azt, remek ötlete támadt. Vagyis akkor remeknek tűnt. Apró mosollyal és üres kézzel indult meg a srácok felé, akik el is feledkeztek róla. V mögött megtámaszkodott a kanapé támláján, de így sem szúrták ki. Várt a pillanatra, ami minden menetben elérkezett és mikor egy hajszálon múlott a győzelem, bevetette magát. Taehyung füléhez hajolt, majd lágyan megharapta, pár pillanatig ajkai között szorongatta, végül pedig elengedte, mintha mi sem történt volna. Gyorsan felegyenesedett és mosolyogva nézte a menet végét sunyi kis tette után.

V nagyon el volt merülve a játékban, de amikor megérezte a másik leheletét, elakadt lélegzete és lefagyott. Az a pár pillanat, míg a Jin vele játszott, a mennyország volt számára. Még egy halk nyögés is elhagyta torkát, amit azonban senki sem hallott.
-Igeeeeeen! - állt fel Kook.
-Neeeeeem! - döbbent le Jimin és Hoseok.
-El sem hiszem, hogy V kikapott. - csodálkozott Hopi.
-Jah......... ez hihetetlen.
-Ügyes vagy öcskös! - ölelgette meg a kicsit Suga.
-Mi történt V? - néztek rá barátai.
-A kontroller...... - hazudott, miközben kezdett kiszállni a vér a fejéből.
-De ez így nem is ér. Nem rajta múlt. - reklamált Jimin.
-Desszert? - szólalt meg Jin.
-Kérek! - indult a konyhába Kook.
-De neeeem! Visszavágót akarunk! - vitatkoztak a fiúk Sugával.
-Merre van a mosdó? - kelt fel Tae, majd kiosont a viaskodó srácok között.
-Gyere, megmutatom. - indult meg Jin és V követte.
-Nagy lakásod van.
-Jah.... anyámék akarták. Ez a mosdó. - állt meg egy ajtó előtt, ám mikor megfordult V a falnak nyomta.
-Ezt mért csináltad?
-M-mit?
-A fülem. Mért? - mordult rá még jobban.
-Csak... én csak. - izgult Jin. Nem tudta, mit kéne válaszolnia - Annyira elmerültél benne. Meg se kóstoltad a sütit. - hadarta el.
-A sütid? - csodálkozott V.
-Igen. Neked csináltam. Hogy jobb kedved legyen. De most vesztettél. Biztos szomorú vagy. Csak azt akartam, hogy rám figyelj. - lepődött meg ő is mondatán, majd tovább hadart - Biztos a bor volt. Sajnálom, most megyek. Majd egyél sütit.
-Dehogyis. - kapta el a másik felsőjét V és megcsókolta.
Ezúttal azonban Jin sokkal hamarabb viszonozta, amin ő is ledöbbent. Nem értette mért reagál így a másikra, és próbálta magát meggyőzni, hogy ez csak az alkohol hatása.
-Amennyit ettél, ez nem a bor volt. - vigyorgott V.

(Folytatjuk :D Muszáj kiemelnem, hogy jelenleg 2:20 van és mivel ilyen nyolc körül nyitottam meg a szerkesztőt, eddig nem láttam a komikat az előzőnél, de amikor ezt lementettem leesett az állam. Nagyon örültem, hogy ennyien írtatok és nem sajnáltátok koptatni sem az ujjaitokat az előző résznél. Nagyon jól esett srácok T-T. Bár ezt csak reggel fogjátok olvasni, mert még nincs ellenőrizve, azért muszáj volt külön megemlítenem. Még sosem érkezett ilyen gyorsan ennyi komi.)