Three sides of life 11.rész: A tabu

-Ohh! De igen, ő a mérce. Mert azóta se láttalak annyira szerelmesnek. De most, azt hiszem megint olyan vagy és ennek nagyon örülök. - mosolygott anyukája.
-Köszönöm! Szeretlek. - ölelte meg V.
-Én is szeretlek kisfiam. De most már hagyj a konyhában. Vacsorát kell csinálnom. - engedte el.
-Rendben. A szobámban leszek. - indult vissza, de arra gondolt, lehet ez rossz ötlet, így inkább az öccse felé folytatta útját. Remélte akkor nem fog eszébe úgy jutni Jin.

-Ott is kéne enni Namnál. Már rég voltunk. - ültek le az asztalhoz Sugáék vacsorájukkal Jin lakásában.
-Majd ha ott fogok dolgozni, úgyis egész nap bent fogtok ülni.
-Azt nem hiszem. Ott nem tudok játszani. - látott hozzá Jungkook.
-Namjoon irodájában van tévé.
-Akkor tényleg ott leszünk.
-Be ne engedd oda az öcsémet. Nam nem örülne neki. - szólt bele Suga.
-Nem sokat van ott. Nem szereti.
-És nagy tévéje van? - érdeklődött Kook.
-Ne reménykedj öcskös. - csitította le Suga - Jin úgyis másról akart beszélgetni.
-Igen, tényleg. Hallgatunk. - figyeltek az idősebbre kaja közben.
-Hát igazából aggódok.
-És mért? - kezdte Suga a kérdezgetést.
-Mert...... Taetae olyan tapasztalt, én meg nem.
-Most azon aggódsz, hogy milyen leszel az ágyban? Erre eddig nem volt panasz, nem?
-De nem is én voltam a lány.
-Mi? Te leszel alul? - kerekedtek el szemeik és megálltak az evésben.
-Több, mint valószínű. Azok után amit mondott.
-Mit mondott? - kíváncsiskodott Kook.
-Hogy..... addig dugna, míg el nem megy a hangom. - felelt halkan, miközben elmerült a tányérban.
-Akkor tényleg te leszel. Sajnálom hyung. - fintorgott Suga.
-De az is nagyon jó tud lenni, csak rá kell jönnöd a titkára. - kezdte Jungkook.
-Te miről beszélsz? - nézett rá bátyja.
-Csak..... - nem akart többet mondani, mert akkor valószínűleg elkezdett volna aggódni a beállítottsága miatt, ahhoz pedig semmi kedve sem volt, így inkább felhasználta Jin korábban tett megjegyzését - figyeltem bioszon, ott mondta a tanár, hogy a prosztata nagyon érzékeny tud lenni, és hogy a melegek ezt használják ki.
-.....Ahha...... - gyanakodott Suga.
-Szóval.... én nem tudom, hogy ezt tudom-e csinálni.
-Ne hisztizz már, mint egy lány! - szólt rá kivételesen Kook.
-Bár jobb, ha a szerepet megszokod. - fojtatta vacsoráját Suga.
-Kösz.
-Menni fog. Szerintem nem kell aggódnod. Ha tényleg olyan tapasztalt, akkor vigyázni fog rád. Eddig is gyengéd volt nem? - magyarázott ezúttal Kook.
-Hát..... kivéve a csuklómat. De figyelmesnek figyelmes.
-Na látod. Szerintem tényleg ne izgulj.
-De már ott is tartotok, hogy ez téma? - kérdezett újra Suga.
-Nem tudom igazából. Tegnap már lefeküdtünk volna, de nem akarta elsietni szerintem. Kicsit félhet attól, hogyan reagálok a dolgokra.
-Nyilván. Hisz tudja, hogy csak most barátkozol a helyzettel.
-És mikor gondolod a dolgot? - érdeklődött Kook.
-Nem tudom. Ezt még tényleg nem tudom. Viszont egy darabig még nem, mert minél többet szeretnék megtudni a dologról.
-Gyakorolnod is kéne. Én segíthetek. - ajánlotta fel Jungkook.
-Jah, jobb ha felkészülsz. Várj, mi? - lepődött meg Suga.
-Szerintem azt kihagynám, köszi.
-Te öcsi, egyszer komolyabban le kéne ülnünk és beszélgetnünk erről az egészről.
-Ömm.... majd talán egyszer. - evett inkább tovább.
-Vajon nehéz lehet megtalálni a prosztatát? - gondolkozott Jin.
-Hát.... gondolom olyan, mint a G-pont. - válaszolt neki Suga.
-Akkor az. Ahhj, esélyem sincs.
-De van. Először is, neki kell megtalálnia és biztos jó benne. Másodszor, ha aggódsz, tapasztald ki magadnak. - magyarázott a legkisebb.
-Nem fogok felnyúlni magamnak.
-Nem is kell. Rengeteg eszköz van.
-Kezdek aggódni. - nézte Suga - Honnan tudsz ennyi mindent?
-Hát...... amikor mondtátok, hogy nézzek utána, sok érdekességet láttam. Olyan helyre is dugnak dolgokat, ahova csak orvosnak szabadna. - fintorgott és fojtatta vacsoráját.
-Ohh.... - szeppent meg Jin - És olyanokat honnan.....?
-Szex boltból.
-Nem fogok bemenni egy..... mi is kell nekem?

-Prosztata stimulátor. - vágta rá Jungkook.

-Kook, erről majd tényleg beszélgessünk. - tette le az evőeszközöket Suga.

-És az mi? - kérdezett vissza Jin.

-Hát az olyan

-Engem nem érdekel. - állt fel Suga, majd a tévé elé telepedett és felhangosította azt, hogy véletlenül se hallja az asztalnál ülőket.

-Szóval az egy ilyen C-alakú, rezgő cucc. Mint a vibrátor csak pasiknak.

-És te ezt honnan tudod?

-Láttam. Szóval azzal kitapasztalhatod magadnak.

-Hmmm.... és most menjek be egy szex boltba?

-Rendeld meg neten.

-Te nagyon kocka vagy.

-Már mindent el lehet intézni a gép elől. Nem tudom mért lepődsz meg. - habzsolt tovább.

-Mikor akarsz átmenni hozzá? - kérdezte Hopi a telefonban, miközben V az öccsével psezett.
-Hát olyan tíz körül akarok felcsengetni.
-És viszel valamit? Meddig tervezel elmenni? Mikor fekszetek le?
-Huh, őőőő. Várj egy kicsit. Igen..... nem tudom, nem tudom.
-Ahha..... és mit viszel?
-Fagyit!
-Azt tudom, hogy te szereted, de ő is?
-Nem tudom, talán. De ha nem, max én eszem meg.
-Győztem! - ujjongott az öccse - Kérem a csokim!
-Jó, gyere. - indultak meg a konyha felé.
-És mikor fogtok lefeküdni, hogy ne koslass többé Jimin formás hátsója után? - viccelődött Hoseok.
-Haha. Nem tudom amúgy. Szerintem nem mostanában. Legalább is ma nem, mert - adta oda a nyereményét testvérének, majd arrébb sétált - tegnap túlzásba vittem, és ha megdöntöm, nem fogom tudni abbahagyni, attól pedig csak rosszabb lesz.
-Háh! De béna vagy. Megint lesérültél? - mulatott jót Hoseok barátja bénaságán.
-Igen. De ő úgyis fél. Szerintem nem ezen fog múlni holnap.
-De azért megpróbálod?
-Naná! Muszáj szép lassan bevezetni őt a dologba. Kíváncsi leszek, mit reagál.
-Egyszer meg fogja adni magát. Addig is mindennap előrébb fogsz jutni. - biztatta J-Hope.
-Köszönöm, hogy lelkesítesz.
-Muszáj, különben ránk mozdulsz. - nevetett Hopi.
-Hát igen. Kicsit.
V még beszélgetett egy ideig barátjával, míg az öccse nem húzta vissza játszani. Testvérével szemben sohasem mutatta be a győzelmi szériáit, mert nem szereti látni, ahogy a kisebb szomorkodik. Így direkt nem figyelt oda, bár akkor perpillanat nem is tudott volna, ha akart volna se, mert izgult a másnap miatt. Remélte, hogy most messzebbre jut majd, de érezte is, ahogyan a fantáziálgatásai meghozták eredményüket, mért is nem lenne jó, ha Jin most nagyon messzire engedné el. Pedig annyira szerette volna, de muszáj volt várnia.

Másnap hál'istennek nem arra ébredt, amire számított. Még forgolódott ágyában és boldog volt, hogy jobban van. Nem gondolta, hogy ilyen hamar javul majd állapota, de ez feldobta kedvét, így Jin nyugodtan felhúzhatta aznap, mert akkor sem járt volna rosszul. Mosolyogva várta ébresztője második csengését és csak az járt a fejében, hogy nemsokára a másik ajtajában fog várni.
Kinyomta telefonját, majd ugyan olyan vidáman, mint napjának első pillanatában indult meg, hogy reggeli teendőit elvégezze.

-Szia! Ohh.... - nézett végig Jinen V, amint az ajtót nyitott neki - Mióta vagy fent?
-Már egy ideje. Korán kelős típus vagyok. - mosolygott - Gyere be. Reggeliztél?
-Ömm..... ettem egy kicsit, de korán reggel nem tudtam még sokat. - lépett a lakásba.
-Én hoztam reggelit, ha kérsz. - sétált a konyhába - Mit szeretnél?
-Miket hoztál?
-Hát a lényeg már elfogyott. - nevetett - Mert a kedvencemet azonnal felfaltam. De van még egy rántottás szendvics, meg néhány hotteok. Ez a legjobb szendó amit ettem életemben. Nem tudom mit raknak bele, de valami isteni. Még meleg is. - nyújtotta Vnek - Kéred?
-Igen, köszönöm. - vette el.
-Azért nyugodtan pakolj le.
-Jah, a táska. - dobta le a földre és mellé guggolt - Hoztam neked valamit. - kezdte egy kézzel kicipzározni - Öhm... megfognád addig?
-Igen. - vette vissza a reggelit - De mit hoztál nekem?
-Fagyikat! - vett elő két dobozzal.
-Minek? - térdelt le hozzá Jin.
-Mert..... így is itt ettem tegnap, meg ma is itt vagyok. Nem akarlak lehúzni.
-Nem húzol le. - mosolygott Jin, amivel elbűvölte Vt - De cseréljünk! - vette el kezeiből a dobozokat - Milyeneket hoztál? - állt fel és indult meg a hűtő felé.
-Csoki-vanília, meg málna. Szereted? - kelt fel V is a földről.
-El fognak fogyni, ne aggódj. - pakolta el az édességet - Nem eszel? Ki fog hűlni. - mosolygott újra.
-De igen. Eszek. - látott is hozzá, miközben leültek a kanapéra.
-Mit nézzünk? - válogatott Jin a videótárban - Nézd, most ingyenes a Karib-tenger kalózai!
-Akkor nézzük azt. Szeretem.
-Én is. Juhúúúj! - pattant fel - Kérsz pattogatott kukoricát?
-Hát... igen.
-Csinálok neked. - rohant el a konyhába, de félúton visszafordult - Nem ülsz oda? Eltart egy darabig.
-Mért? - fordult hátra.
-Mert én sajátot csinálok. Mindig veszek külön. Van rá technikám és így finomabb, de tovább tart. Gondoltam odaülhetnél..... hogy ne unatkozzak.
-Rendben.
Odahúzott félkézzel egy széket magának V, majd Jin mellé telepedett és figyelt. Végignézte ahogyan az sürög-forog a konyhában, miközben csak gyönyörködött. Miután elfogyott a szendvics végképp csak nézelődött, ami fel is tűnt a másiknak.
-Ne bámulj ennyire! - esett zavarba és kiöntötte a kukoricát egy tálba.
-Mért ne? Tilos?
-Ennyire igen. - állt meg vele szemben Jin - Jössz?
-Szép vagy.
-Omg..... - indult a kanapé felé és elindította a filmet.
-Jaj, ne légy ilyen! - rohant utána vigyorogva, majd bevetette magát mellé a kanapéra - Tényleg szép vagy.
-Ahhj, ne már! - takarta el arcát - Ilyeneket csak lányoknak mondanak.
-De én most rád mondom, mert tényleg az vagy. Nem szoktam ám csak úgy szórni. - bújt a másikhoz.
-Akkor ne is szórd. - pillantott le a kisebbre - Mit csinálsz? - nyelt egyet.
-Sompolygok. - mosolygott.
-Mért? - fordította fejét a közeledő felé.
-Mert édes vagy. És hiányoztál.
-Nem fogjuk látni a filmet.
-Már láttam. - simított az idősebb arcára és megcsókolta.
Jin azonnal nyögött egyet, amint megérezte a másik ajkait. Lerakta maga mellé a hatalmas tálat, miközben V megmarkolta pólóját és egyre jobban húzta maga felé. Lassan sikerült rávennie, hogy újra másszon az ölébe, mint az előző napon. Jin már kicsit magabiztosabb volt és ő is simogatni kezdte Vt, nem úgy, mint legutóbbi alkalmuknál. Taehyung bele is mosolygott csókjukba, mikor megérezte a kis zöldfülűt, ahogy próbálkozik.
-Mi az? Valamit rosszul csinálok? - távolodott el kicsit Jin.
-Dehogyis! - karolta át derekát - Csak aranyos, ahogy ügyetlenkedsz.
-Nézd el nekem. - hajtotta le fejét.
-Úgy nézek ki, mint akit zavar? - puszilta meg a másik arcát - Nagyon édes. Én csak örülök neki.
-Hogy csináljam? Nem akarok bénázni.
-Engedd el magad. Olyan feszült vagy most is. - cirógatta orrával a másikat.
-Mert félek.
-Na! - kapta tekintetét Jinre - Miért? Félsz tőlem? - kezdett aggódni.
-Nem tőled. Hanem..... ettől az egésztől. Mert új és gőzöm sincs, mit kéne tennem.
-Amit szeretnél. Ösztönből csináld kis édes. Vagy ösztönzésre lenne szükséged? - vigyorgott.
-Ezt hogy érted? - mire V fogta és leterítette Jint a kanapéra - Ohh! - nyögött fel.
Majd Tae lecsapott az idősebb nyakára. Hangos sóhajok törtek fel Jin torkából, amint a másik csókolgatta és harapdálta forró bőrét. Maga sem hitt a fülének, mikor elkezdett nyögni egy eddig még számára is ismeretlenül magas hangon. V annyira jól végezte dolgát, hogy Jin feloldódott és ezúttal sokkal természetesebben ért Taehyunghoz.
-Ez azhh. - lihegett V a másik fülébe - Sokkal jobbhh. - harapta meg.
Jint ezzel a pár szavával sikerült újra nagyon zavarba hoznia, ezért az idősebb egy csókba igyekezett menekülni, de megzavarta őket a csengő. Sokadik csörgésére Jin elkezdett felkelni, ami Vnek már nem tetszett annyira.
-Ráér az. Ne menj el! - mászott le róla, de csak mert Jin eltolta.
-Mindjárt jövök. - nyomott egy gyors csókot a másik ajkaira, majd a kaputelefonhoz rohant.
Egy futár hozott neki csomagot, ő pedig beengedte szegény srácot. A szokásos módon kiment elé a liftig, miközben igyekezte rendbe szedni magát, mert V mozzanatai elvették az eszét. Amikor felért a küldemény és átvette, gondolkozott rajta, hogy mit is rendelhetett, majd a lakásba belépve eszébe jutott.
-Gyors volt.
-Mi az? - érdeklődött V.
-Semmi. - válaszolt azonnal és becsukta az ajtót - Semmi fontos, igazad volt. Ráér.
-De, - sétált oda hozzá Taehyung és elvette tőle a csomagot - mi ez?...... Intim Center? - nézett fel az idősebbre és Jin tudta, hogy V ismeri a boltot - Mit rendeltél tőlük?
-Semmit. - vette vissza kezéből a csomagot és hálójába indult.
-Na! Mutasd meg! - rohant utána V.
-Nem. - értek a szobába és Taehyung meglökte Jint, hogy az az ágyra essen, így hátára ülve vette el tőle a dobozt és kezdte el kibontani.
-Ohh! Ez.... - turkált a csomagban.
-Kérlek ne! - bújt a takaróba Jin.
-És nem is egy. De mért vettél ilyeneket? - szállt le az idősebbről, mire az oldalára fordult és Vt nézte, de takaróját magára húzta, hogy csak a szeme látszódjon ki.
-Nem értek ehhez a dologhoz.
-És?
-Nem szeretnék ügyetlenkedni akkor is.
-Jin. - hajolt közelebb az említetthez V - Az első alkalom lesz. Persze, hogy ügyetlen leszel. De ez így van rendjén.
-De fel szeretnék készülni, és Kook azt mondta, így megtehetem.
-Kook...... ő Suga öccse, nem?
-De.
-Ő is meleg? - csodálkozott Taetae.
-Nem. Vagyis nem tudom eldönteni mostanában.
-Aha...... és mondott más hülyeséget is?
-Ha már így kérdezed. De azt nem fogom elmondani.
-Mért nem? - mosolygott V.
-Mert az nagyon zavarba ejtő. Számodra is.
-Na erre kíváncsi vagyok. Mitől esnék zavarba? Ez érdekel.
-Hát...... most mondjam el?
-Igen, kérlek.
-Jó! - sóhajtott Jin - Sajnáltalak, amiért annyira szenvedtél és rád maradt a dolog, ő pedig azt mondta, hogy legközelebb kérjelek meg, hogy előttem csináld, én pedig segítsek be neked.
-Ohh! - egyenesedett ki V - Hmmm.
-Mondtam.
-És te...... mit szeretnél? Ezt? - nyelt egyet, mert ilyet még tényleg nem csinált. Kipróbált már nagyon sok mindent, de valahogy ez tabu volt a számára, pedig nála nagy szó, ha van tabu.
-Hát...... ha belegondolok és elképzellek....... lehet benne lennék. - bújt még jobban a takaró alá Jin.
-És mindezt...... ma? - fészkelődött V.
-Nem tudom.... lehet.
-Akkor...... kanapé....... de ülj az ölembe előtte. - állt fel, majd idegesen elindult a nappali felé. Maga sem hitte el, miket meg nem tesz Jinért, de rávette testét, bár kicsit ideges volt.


(Folytatjuk :D És kezdődik a suli. Kitartás emberek!)