Namjoon
|
*Felébred.*
Kabát? *Furcsállja, hogy került rá egy. Feláll, leporolja magát. Rendet rak a
tűzrakó hely körül, karjára teríti a kabátot. Nem ismerős neki. Elviszi a
tisztítóba, úgy véli, ráér utána megkeresni a gazdáját. Azután haza megy.*
|
Suga
|
*Most
egy vér vörös kabátban sétálgat, arcát fekete sáljával takarja. Leül arra a
padra, melyen tegnap is helyet foglalt. Kesztyűit levette és gyógytapaszokat
ragasztott sebeire. Ujjain pár gyűrűt lecserélt, de lényegében ugyan azok
maradtak rajta. Leheletével próbálja mindkét kezét felmelegíteni, melyek a
hideg miatt bepirosodtak.*
|
Namjoon
|
*Besétál.*
Üdv! *Megáll a fiú előtt. Rémlik, hogy őt látta tegnap.*
|
Suga
|
*Sokat
pislogva néz cipőjére, aztán az előtte állóra pillant.*
Mit akarsz? |
Namjoon
|
Nem
tudod, kié ez a kabát? *A karján lógó, tisztítóból hozott ruhadarabra mutat,
amit reggel magán talált. Átlátszó fóliában van.*
|
Suga
|
*Kabátjára
pillant. Undorodva néz újból a fiúra.*
Nem, mást fárassz ezzel. *Hazudja rezzenéstelen arccal.* |
Namjoon
|
*Meghajol,
távozik.*
|
Suga
|
*Gúnyosan
mosolyodik el, kíváncsi meddig fog még azzal szerencsétlenkedni.*
|
Egy kis
ideig még csendben ücsörög a padon, majd nézelődve megpillant egy párt.
|
Suga
*Unottan
néz az előtte elhaladóra a köszönést mellőzve. Undorodva fordítja el inkább
fejét, hogy ne lássa, ahogy ölelkeznek. Nem azzal van a baja, hogy két férfi
teszi. Kirázza a hideg arra a gondolatra, mi lenne, ha őt is megölelné
valaki. Hitetlenkedve sóhajt fel és inkább a támlának dől, gyűrűivel
játszadozva.*
|
Kook
|
*Fülhallgatóval
a fején sétál, célirányosan az udvarba majd megtámaszkodik a fa törzsének és
telefonján kezd el intézkedni közben.*
|
Suga
|
*A
fülhallgatós fiúra összpontosít. Csak bámulja, megszólítani viszont nem
akarja.*
|
Kook
|
*Mint
mindig most is megérzi, ha valaki nagyon figyeli így féloldalasan
elmosolyodik majd anélkül, hogy felnézne, direkt eltűnik Suga látóteréből,
majd egy kis idő után megjelenik a fiú mellett a pad másik végén ülve.*
|
Suga
|
*Azt
hiszi, hogy káprázik a szeme. Ijedtében levegőt is elfelejt venni, amint
érzékeli, hogy leült valaki mellé.*
Idióta. *Morogja oda neki, köszönés helyett.* |
Kook
|
Félős.
*Vigyorog rá, ahogy látta a fiú reakcióját és kicsit oldalra fordul, hogy
teljesen rá tudjon nézni* Micsoda kabát... ez igen... Sokkal jobb, mint a
tegnapi. *Méri végig. *
|
Suga
|
Nem
vagyok félős, pusztán csak benned nem bízom. *Kihívóan méregeti.*
Igen, ez jobban tetszik nekem is. *Simít végig a selymes, puha anyagon.* Nem is olyan rég, az, aki itt kint aludt, elém állt a kabátommal. *Elhúzza száját.* Remélem, egészségben fogja hordani. *Nem mondja el, hogy hazudott neki.* Utálom a betegségem, bárcsak gyorsabban gyógyulnék. *Sóhajt lemondóan.* Bízok benne, hogy használni fogja, mert ha nem, kifizettetem vele. *Tisztában van azzal, hogy önszántából adta oda neki, de nem akarja, hogy kárba vesszen.* |
Kook
|
Ne is.
Hisz nem ismersz. Megbízni emberekben vakon pedig hülyeség. Csak magadban
bízhatsz meg teljesen. *Bólint, majd kihívóan néz vissza rá.* Nahát, tényleg
adakozó lelkű vagy. *Vigyorog.* Bár ha azt nézzük nem hordtad volna, már úgy sem
nyilván neki adod nem de? *Néz rá.* Ennek is időre van szüksége, mint oly sok
mindennek légy türelmes és akard. De szerintem az is jó hogy a padon
ücsörögsz. *Mondja.* Valós hogy ki is fizesse neked, főleg ha odaadtad neki.
*Nevet.*
|
Suga
|
Még sem
vagy annyira féleszű, mint hittem. *Gúnyosan néz rá.*
Adakozó, de készültem mára. *Leveszi meleg sálját.* Ez használható pokrócnak is, tehát nem fogok több kabátot elpazarolni. *Visszahelyezi nyakába és ízlésesen nyakaköré csavarja.* Áá, igen. *Előveszi a fertőtlenítőt és a fiú felé nyújtja.* Most megtapasztalhatod, mennyivel jobb az én hajam tapintása, mint a tiéd. *Megvillannak szemei, biztosra veszi győzelmét, ebben is.* |
Kook
|
Meglepő
mi? Nem nézted volna ki belőlem... Ne legyél naiv Suga. *Kacsint.* Helyes,
tanulékony vagy egy sállal sokra mennek majd. *Vigyorog és megpillantja a fiú
kezét.* Betapaszoztad? Még mindig nem mondod el mi lett a kezeddel? *Dönti
oldalra a fejét.* Látom új gyűrűk is kerültek ujjaidra. *Vigyorog, szeret
minden részletet észrevenni és megemlíteni.* Nah lássuk a medvét. *Fogja meg
a tubust és rendesen lefertőtleníti a kezét.* Utána a hajamat is lefertőtleníted,
hogy megérintsd vagy mi? Csak mert ez kettőn múlik. *Vigyorog, majd közelebb
csúszik hozzá egy kicsit és azonnal beletúr a fiú rózsaszín tincseibe.*
|
Suga
|
Nem
vagyok naiv. *Vágja rá egyből.* Pusztán azt akartam kifejezni, mennyire
butának nézlek. *Elfordítja fejét, enyhén durcásan.*
Nem csak helyes, de eszméletlen is. *Tetőzi dicséreteit. Újból ránéz és kelletlenül simít végig kézfején.* Eltaláltad, nem fogok róla egy idegennek beszámolni erről, hiszen még a nevedet sem tudom. *Válaszolja egyszerűen.* Igen, ezek különleges darabok. *Csillannak fel szemei, ahogy a fiú észrevette új ékszereit.* Szerettem volna valami karkötőt is, de az már túlzás lett volna. Lehetséges, de előtte meg kellene várnom, míg megszárad a hajad. *Nem zavarja, hogy közelebb csusszant hozzá, kissé hátra dől a hevességtől, de mosolyogva tűri, hogy kiélvezze haja okozta selymességet.* |
Kook
|
Akkor
ezek szerint te is buta vagy. Hiszen elég rendesen tudunk kommunikálni
egymással. *Vigyorodik el gúnyosan.* Nem kell elszállni, vannak helyesebbek
is körülötted példának okáért én. *Mutat magán végig.* Érdekel a nevem?
Mellesleg nem vagyunk már teljesen vad idegenek egymásnak. *Keresztezi lábát
ültében.* Csak nem saját magad hibájából történt a dolog? *Kérdezgeti.*
Látom... nem is nagyon láttam még hasonlókat... *Figyelgeti az ékszereket.*
Azért csak csinnyán ezekkel is a kevesebb néha több. *Vigyorog.* Hm... *Hümmög
egyet mély hangján és továbbra is a fiú haját piszkálja tarkójánál is.*
|
Suga
|
Beteg
vagy, szent igaz, de ez nem vonatkozik rám is. *Vág vissza.*
Persze, akkor inkább a fát hoztad volna fel példaként. *Folytatja a csipkelődést.* Te is tudod már az enyémet, tehát illene elmondanod, nemde? Mondhatjuk úgy is... *Kezét nézi. Tegnap orvosa véletlen hozzáért, így miközben durván dörzsölgette a víz alatt mancsát, kikarmolta kézfejét.* Tudom, ezért nem vettem... *Morran fel.* *Amint meghallja a fiú hangját, nem tétovázik a kérdéssel.* Szeretném, ha majd felénekelnél nekem valamit, egy lánnyal.
Időközben
a nem messze lévő pár tőlük hangos vitába kezdtek.
Suga
*Megriad a kiabálás miatt, és az előttük elhaladó fiú után pillant. Kíváncsi természete miatt tudni szeretné mi történhetett, de úgy van vele, nem ismeri őket így felesleges lenne, pont, mint anno Lisa-nál.* |
Kook
|
Elég
beteg elméd van neked is megnyugtatlak. *Pillant rá.* Akkor menj és
beszélgess inkább azzal a szép fával. *Forgatja meg szemeit unottan.* De én
megmondtam az okát is miért nem lenne jó, ha tudnád. De felőlem aztán.
JungKook vagyok *Mondja. Elgondolkodva nézi, hosszasan a fiú kezét majd
becsukja szemeit és felsóhajt.* Sajnálom *Mondja alig hallgatóan inkább csak
maga elé mintsem a másiknak.* Nahát, nem mondod. *Pislog, rá nagyokat majd felröhög.*
Hogy mi? *Lepődik, meg és hátra hőköl egy kicsit.* Fejtsd, ki kérlek mi volt
ez hirtelen. *Mutogat és érdeklődve néz rá. Utalva a felkérésre.* Hoppááá
zajlik az élet a szerelmeseknél... vagy is.... valóban azok lennének? *Nézi
merengve az elrohanó fiút ő is.*
|
Suga
|
Köszönöm,
ezt sokan mondták már. Elmehetek, de akkor még mindig te lennél a klinikai
eset, mert a levegőnek bókolnál folyamatosan. *Gúnyosan mosolyodik el.*
Nem emlékszem az okára, szóval kérlek, magyarázd el még egyszer. *Valójában nem érti az okát.* JungKook... *Ejti ki a fiú nevét lassan és elgondolkodva.* Jól hallottad, szeretném, ha felénekelnéd a dalom egy lánnyal. *Bólint komolyan.* Ha az meg lesz, és felvettem, akkor békén hagylak vele. *Elszántan néz Kook szemeibe.* Zajlik, de végtére is nem minket érint. *Tesz úgy mintha nem érdekelené.* |
Kook
|
Még is
ki bókol folyamatosan? *Emeli fel szemöldökét.* Ha én bókolok az nem ilyen..
és más fajta az teljesen. *Fonja össze maga körül karjait és elfordítja fejét.*
Ahhoz lusta vagyok most. Majd talán máskor. Vagy majd megtapasztalod. *Von
vállat.* Bár nem kell téged félteni, ahogy elnézem. *Fintorodik, el majd
elmosolyodik.* Hát őőőő okkéééé miért is ne. *Von vállat.* Milyen dalról
lenne szó és ki az a lány? *Kérdezősködik fejét megtámasztva, tartva a
szemkontaktust.* Hát nem minket attól függetlenül kíváncsiak vagyunk mi is
történhetett... *Vigyorog.* Bár könnyen össze lehet rakni a dolgokat, már ha
füleltél is hozzá. *Nevet.*
|
Suga
|
Te
bókolsz. *Mutat a szemben ülő mellkasára.* Nem is tudom, talán most hazudsz,
hogy másképp bókolsz. Nem bízok benned, te babo. *Gúnyosan mosolyog rá.*
Én most szeretném, ne legyél lusta. *Komolyan szeretné tudni, miért nem akarta elmondani a nevét.* Mi az, hogy félteni? Engem? *Hitetlenkedve fújja ki a levegőt.* Egy ujjal lenyomlak, te ropi. *Fenyegetően mutatja fel mutatóujját.* Yuna a lány neve, tehetséges. Egy szomorú dalt írtam, melyet zongora hangja kísér. *Teljesen lelkes lesz a témától.* A telefonomban meg van a szöveg, de majd csak akkor adom oda, ha kinyomtattam. *Ő is tartja a szemkontaktust, versenyre véve a helyzetet. Az utolsó mondatára inkább nem mondd semmit, nem akar vele egyetérteni.* |
Kook
|
Talán-talán.
Eléggé bizonytalan vagy. *Vigyorodik el ugyan úgy kihívóan.* Ne is...
*Mosolyodik el féloldalasa és beharapja saját ajkát egy pillanatra.* De én
meg nem most akarom majd máskor. *Válaszolja higgadtan.* Ahhoz előbb hozzám
kéne érned. És a látszat sokszor csal Suga. *Vigyorog magabiztosan és kitárja
karjait jelezvén jöhet úgy is lenyomja.* Yuna? *Lepődik meg.* Sikeresen
megtaláltad azt a személyt, akit még ismerek is. *Nevet.* Vele szívesen
dolgozok. *Bólint.* Rendben kíváncsian várom majd. *Mosolyodik el és
könnyedén tartja a szemkontaktust pislogás nélkül.* Nehezedre esik veszíteni
bármiben is nem de?
|
Suga
|
Sose
vagyok bizonytalan... *Néz rá szúrósan. Ahogy a fiú beharapja, alsó ajkát
gúnyosan szólal meg.* Most te csábítani akarsz?
Igaz, de ne hidd azt, hogy nincs több fertőtlenítő nálam. *Gonoszan vigyorodik el és úgy csinál, mintha leakarná lökni, de egy ujjal sem ér hozzá.* Tehát akkor jó lányt választottam hozzád, nemde? *Önelégülten dől a pad háttámlának.* *Erősen koncentrál, nehogy pislogjon. Szemei egyre kezdenek kiszáradni, végül elfordítja fejét és sokat pislog.* Utálom ezt a játékot. |
Kook
|
Hát
persze hagyjuk a dumát. *Legyinti le.* Nem csak száraz a szám kifújta a szél.
*Mondja könnyedén és végig nyal ajkain.* Én nem csábítgatok, én támadok. *Vigyorog.*
Hűűű most aztán a szívem is megállt úgy megijedtem. *Forgatja meg szemeit
unottan egyáltalán nem ijedt meg.* Úgy tűnik. Végre valami értékelhető. *Nevet
fel gonoszan.* Jah mert nem te nyertél ettől függetlenül csak tesztelni
akartál. *Vigyorog, majd becsukja szemeit és felnéz az égre.* Én nyertem. *Nyújtja
ki a nyelvét.*
|
Suga
|
*Szinte
már megverte szemével, úgy méregeti. Nem szólal meg, bosszantja, hogy nem
tudott nyerni. Hirtelen ötlettől vezérelve felveszi kesztyűit, melyeket
zsebeibe rejtett. Erősen meglöki a fiút mellkasánál, de csak annyira, hogy
hátra dőljön.*
Most ki a vesztes? *Néz rá önelégülten.* |
Kook
|
*Meglepődik
erre tényleg nem számított és félig le is csúszik a padról, de megtartja
magát még időben. Nagy szemekkel pislog, a fiúra majd elvigyorodik.* Ügyes
vagy.... *Vigyorog diadalittasan, hiszen pontosan erre ment ki a játék.*
|
Suga
|
Ügyes?
*Néz rá villámokat szóró szemekkel.* Mi az, hogy ügyes? *Nyársalja fel
szemeivel.*
Nyertem, hát nem látod? *Mutat végig magán hevesen.* |
Kook
|
Ember
most vagy háromszor kinyírtál a szemeiddel. *Röhög fel.* Igen nyertél...
bizony *Vigyorog, majd feláll és zsebre dugja kezeit úgy áll meg előtte.*
|
Suga
|
Pedig jó
pár dolog megfordult a fejemben, hogy filézzelek ki. *Néz rá, és ahogy feláll
Kook, felkészül arra, hogy a fiútól elköszönjön.*
|
Kook
|
Pedig
csak segítettem neked. *Vigyorog és lehajol hozzá.*
|
Suga
|
*Tányér
méretű szemekkel veti hátát a pad támlájának, ezzel valamennyire eltávolodva
tőle. Össze van zavarodva, azt hitte, hogy elmegy.*
|
Kook
|
Bocs. *Egyenesedik
ki újra és csak rá mosolyog.* Béke van nyuga. *Mutat peace-t.* Nem megyek,
még csak felálltam még mielőtt megint lelöknél. *Nevet.* Tegnap jól
elviharzottál.
|
Suga
|
Mit
akartál csinálni? *Kérdezi teljesen őszinte kíváncsisággal.*
Igen, mert az orvosom fuvaroz, és nem illik megváratni. *Nem mondja el, hogy csak heccből tett úgy, ahogy.* |
Kook
|
Aha...
na persze. Bunkó. *Vigyorog, nem hisz a fiúnak.*
Semmit. Csak az arcvonásaidat néztem. Miért azt hitted meg akarlak csókolni? *Néz rá gúnyosan.* |
Suga
|
Bunkó?
*Hitetlenkedve mered rá.* Te vagy az! Tudod jól, hogy nem szeretem, ha közel
vannak hozzám az emberek! *Hangja nyugodt, de legbelül már forr a méregtől.*
Pff. *Elfordítja fejét és úgy csinál, mintha Kook ott se lenne.* |
Kook
|
Még is
te értél hozzám gondolkodás nélkül. *Vigyorodik el.* És nem voltam ám olyan
közel hozzád figyeltem rád. *Mondja sóhajtva.* Ne durcázzál nem történt semmi.
*Fordítja el a fejét.*
|
Suga
|
Azért,
mert kihoztad belőlem. Ja, és kesztyűvel értem hozzád. *Néz rá újból. Az
utolsó két mondatra nem reagál.*
|
Kook
|
Nem kesztyűvel.
*Rázza meg a fejét.* Igen direkt volt és ezért mondtam, hogy ügyes vagy ahhoz
képest haladás. *Kacsint.*
|
Suga
|
Kesztyűvel
volt... és ne kacsintgass, nem vagyok tinilány, akinél ez működne. *Fonja össze
karjait mellkasa előtt.* Nem löklek meg, de biztos jobb ott állni? Így
rosszabbat is tudok veled csinálni. *Bök a lába közötti részre, utána saját
lábára.*
|
Kook
|
Még is
mi okod lenne impotensé tenni? Mit ártottam neked? *Húzza, fel szemöldökét
majd leül inkább a fiú mellé a távolságot tartva.* Akkor legyen kesztyűvel a
lényeg ugyan az. *Von vállat.* Ember nekem nem tudsz megtiltani semmit ha,
akarok veled csinálni valamit meg teszem, nem kell a beleegyezésed. *Morog,
rá majd elfordítja fejét puffogva.*
|
Suga
|
Az okom
a következő: olyan dolgot csináltál, amit nem szeretek.
Pff. *Méri végig a mellé ülőt és csendben hallgat. Nem tudja, ilyenkor mit kéne tennie.* Kellene a beleegyezésem, mivel az én testem, lelkem. *Teszi hozzá nem azért, hogy cukkolja.* |
Kook
|
Mi nem tetszett,
amit csináltam az előbb, hogy ágyékon rúgj ha? *Mered rá kissé idegesen.*
Normál esetben más lenne a helyzet természetesen. De mivel klinikai eset vagyok és nem mellesleg rosszmájú... *Vonja fel szemöldökét.* |
Suga
|
*Nem
mondd semmit, inkább feláll.*
Tudod, nagyon megköszönném, ha nem állnál be így elém. *Ugyan azt csinálja, mint azelőtt Kook.* Másrészt ezt is mellőzhetnéd. *Hajol a képébe, erősen koncentrálva, ne húzódjon el.* Megértetted, hogy miért vagyok mérges? |
Kook
|
*Nagy
szemekkel néz Suga-ra. Ugyan nem zavarja a közelsége még is hátrébb húzódik
kicsit.*
Ne haragudj. *Csak ennyit mondd, miközben le sem veszi róla szemeit.* |
Suga
|
*Halványan
elmosolyodik és felegyenesedik.*
Nem kell bocsánatot kérned, elvégre én gyaláztalak egész este. *Visszaül mellé.* Bocsánat. *Ezt kivételesen őszintén mondja.* |
Kook
|
*Vállat
von.* Igazából már megszoktam... de azért kösz. *Hajtja le fejét mosolyogva.
Jól esik neki azért a bocsánat kérés. Nem sűrűn hall ilyet. Általában mindig
ő kér mindenért, még ha nem is ő a hibás bár most kicsit ő is annak érezte magát,
így hogy kölcsönösen beszéltek egymással őszintén jobban tetszett neki.*
|
Suga
|
Megszoktad?
*Kíváncsian pillant rá.* Hogy-hogy?
|
Kook
|
Mindig
mindent elvártak tőlem. És ha nem volt tökéletes, amit csináltam rendesen
kaptam a beszólásokat és a lelki verést. *Mondja.* Iskolában is mindig piszkáltak,
mert színes volt a hajam, mert szeretem a színeket. *Mutat piros hajára
példaként.* Meg hát az utcai kölykök persze. *Nevet fel gúnyosan, ahogy rájuk
gondol.* Szóval érted. *Von vállat.*
|
Suga
|
Meg
kellett felelned mindenkinek... Miért? *Tényleg nagyon kíváncsi a fiú
múltjára.*
Igaz, észre sem vettem. Jól áll neked. *Bólint elismerően.* Utcai kölykök? *Kíváncsian fürkészi arcát.* Nekem nem volt szerencsém olyanokhoz... |
Kook
|
*A fiúra
néz, és csak csendben nézi.* Én nem... vagy is... *Kissé gyorsabban kezdi el
venni a levegőt.* M-még is miért akarod te tudni? Semmi közöd hozzá idegen vagy.
*Mondja bár egyáltalán nem határozottan, de próbálja úgy mondani, ahogy Suga
mondta neki ezt a mondatot.*
|
Suga
|
*Nyugodtan
vizslatja arcát és végül szemeibe néz.*
Nem akarsz róla beszélni? *Teszi fel a kérdést még mindig nyugodtan nézve rá.* Talán ez egy olyan emlék, amelyre nem szívesen emlékszel vissza... *Bólint egyet jelezve, hogy megértette a célzást. Megnyugtatgatná, de sajnos fránya betegsége ellenezné. Ennek ellenére kesztyűs kezét vállára helyezi.* Ha nem akarsz valamiről mesélni, csak mondd el. *Megveregeti vállát és elveszi onnan kezét.* |
Kook
|
*Még
mindig kissé zaklatott és a vállán lévő kézre néz majd vissza a fiúra.* Majd
talán máskor elmondom... *Mondja halkan rá nézve.*
|
Suga
|
Rendben,
akkor nem erőltetem. *Mosolyogva nézi tovább.*
Tényleg jól áll neked ez a hajszín. |
Kook
|
Hőh? *Pislog
fel hajára és kicsit megpiszkálja vörös tincseit.* Valóban? *Vigyorodik el.*
|
Suga
|
Igen.
*Bólint.* Ha gondolod, a kabátomat neked adom, és te leszel a Mikulás.
|
Kook
|
Jaaah *Röhög
fel.*
Bár rohadtul tetszik, a kabátod nem kell. De a sálat adhatod. Kicsit fázok. *Nevet.* Ne vegyél azért megint egy újabb kabátot. A héten már sokat elfogyasztottál úgy tűnik. *Vigyorog.* |
Suga
|
*Leveszi
sálját és a kezébe nyomja.*
A kabátot is szívesen odaadom, tudod te más vagy mit azok, akik csak úgy elalszanak előttem. *Komolyan és őszintén mondja.* Plusz, ez lehetne a farsangi jelmezed is. Csak kitömöd magad hastájékon, és egy kis szakáll sem ártana. *Elemezgeti mosolyogva a fiút.* |
Kook
|
Köszönöm.
*Veszi el a sálat és a nyaka köré tekeri, majd az arcába húzza így csak a
szeme látszik ki.* Még is miben lennék én más? *Dönti oldalra a fejét.* Hagyjál,
már látod? Ezért nem kell a kabátod. *Nevet.* Akkor már inkább vörös démonnak
öltöznék pf. *Vigyorog, de mivel a sál eltakarja száját így csak a szemén
látszik.*
|
Suga
|
*Egyszeriben
csak felnevet. Rettentően aranyosnak találja őt így.*
Ne haragudj, de aranyos vagy így. *Mondja ki azt, amire gondolt.* Akkor legyél démon, szerintem tudnánk szerezni még vasvillát is… *Teszi keresztbe az egyik lábát és a térdére támasztva könyökét, tenyerébe helyezi állát. Úgy néz még mindig Kook-ra.* |
Kook
|
*Meglepetten
pislog, ahogy hirtelen felnevet a fiú és értetlenül néz magán végig. Köhint egyet,
ahogy learanyosozta a fiú és sokat pislog egyszerre.* Naah rendben szerezzünk
meg kell egy vagány szarv és én lennék a legszexibb vörös démon. Jó kis
cosplay lenne. *Nevet.* Most mit nézel ennyire? *Pislog rá kíváncsian.*
Összepiszkoltam magam?
|
Suga
|
Talán
még azt is szerezhetünk. *Bólogat egyetértően.*
Csak azt, hogy mikor mosolyogsz és az arcodat a sál takarja, mennyire aranyos így az összkép. *Válaszolja egyszerűen.* |
Kook
|
Nah..
majd ha megnyerem, az első díjat majd megemlítelek, mint segítőm. *Nevet.*
Őőő kösz.... asszem... *Pislog rá zavartan és pír jelenik meg arcán közben.* |
Suga
|
Segítő?
Ez olyan... *Nem jön a szájára a megfelelő szó.*
Így lefényképeznélek. *A piruló arctól újból felakarna nevetni, de még sem teszi.* Vagy szimplán lehetnél egy pirulós, nem szexi démon... *Játszik el a gondolattal és erősen koncentrál, nehogy elnevesse magát.* |
Kook
|
Jó
hagyjál. Kímélj meg a szivatásaidtól most. *Sóhajt fel és felhúzza lábait törökülésbe.*
Mintha te sose pirultál volna el. *Forgatja meg szemeit.*
|
Suga
|
*Úgy
tesz, mintha nagyon törné fejét arról, hogy ő valaha el pirult-e.*
Talán kétszer, de az is csak azért, mert anyám spontán mutogatta a kiskori képeim a vendégeknek, valamelyik party-n. *Kezdenek benne az emlékek egyre jobban felelevenedni.* Borzalmas egy este volt. *Azután az est után, vagy hat lány akarta megtudni a számát. Nem is érti, mit szeretnek ezen a nők. Hirtelen egy dudaszót hall meg. Orvosa autója parkol a kapun kívül.* |
Kook
|
Komolyan?
Megnéztem volna az arcodat. *Nevet fel majd a távolba néz.* Ez az orvosod
autója ugye? *Néz ki majd vissza a fiúra.*
|
Suga
|
Nincs
azaz Isten, hogy én megint elpiruljak. *Nevet fel újból és csak bólint. Feláll,
és a fiúra néz.*
Használd. *Bök ujjával a sálra.* Ha nem használod, halott vagy. Oh, majd beszerzek mindent farsangra, ne aggódj. *Hecceli egy kicsit, majd meghajol.* Jó éjt. *Mosolyog rá és elsiet. Beszáll az anyósülésre, és elhajtanak.* |
Kook
|
Majd
meglátjuk. *Nevet.* Igenis értettem. *Vágja haptákba magát szórakozottan.*
Kösz-kösz számítok rád. *Vigyorog, majd ő is meghajol a fiú előtt.* Neked is.
*Integet, majd sarkon fordul és elmegy*
Facebook oldalunk-->LINK
K.A.R.D rajongók-->LINK
|
2017. február 26., vasárnap
Suga X Kook Yaoi 2. rész ~ Ismerkedés
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Szia, nagyon tetszik a sztori. Imadom a SugaKook párost. Szeretném megkérdezni, hogy a Suli és szerelmekből lesz folytatás? :) :)
VálaszTörlésSzia, nagyon örülök neki, hogy tetszik! :D És nem tudom, melyik ficire gondolsz, de én ilyen címmel nem írtam. ><
Törlés