És még ez is (7)

Jimin kihasználva az alkalmat, szépen végigfogdosta mindkét lábam.Össze kell hasonlítania, hogy mi bajom eshetett.Ahha....jól van perverzke.De azért jól eset ez a kis masszázs.És még 1 puszit is kaptam a bokámra.....és még egyet a lábfejemre....és még egyet...

Elkezdte puszilgatni a lábam és haladt felfelé.Mit csinál itt velem?És...mért a többiek előtt.De főleg...mit csinál Jimin velem?
-Khmmm - hallatszott a medencéből
Én pedig néztem Jiminre, olyan "WUT?" fejjel.Ő felnézett rám egy pillanatra és csak a csillogó szemeit láttam.Valamit mondott, de nem értettem, így a mellettem álló és csodálkozó Taehyungra néztem, ugyan azzal az arccal.
-Csak gyógypuszik - fordított nekem.
De továbbra is ilyen " mi a fenét csinálsz te itt" arccal néztem.
-Köszönöm a puszikat, már sokkal jobb,  de ha már elkezdtetek kimászni a medencéből, akkor lassan induljunk - néztem rá, továbbra is furcsán.

Feltápászkodtam, amikor már mindenki kijött a medencéből és elkezdtem sántikálni az öltözők felé.Akartak segíteni, de nem szerettem volna.Vezetnem is kell még és muszáj rájönnöm, mennyire tudom használni a lábam.Annyira nem is vészes, meg ez amúgy is a bal lábam.Csak a kuplung fog fájni nagyon.
Hajszárítás közben azon gondolkoztam, mennyire jól is estek azok a puszik.Még jó, hogy nem rég gyantáztam.Bár tényleg jó kis csókok voltak, viszont így is fáj a lábam.Hát akkor most egy darabig talonba kerülnek a magassarkúk.Csak ebben még jussak majd haza.
A cuccokat a fiúk cipelték ki a kocsihoz.Én örültem, hogy odáig elértem.Egyre jobban kezdett fájni járás közben, de még így sem volt olyan vészes.Még hideg is volt odakint.A hajamat persze nem sikerült megszárítani ezekkel a gyenge hajszárítókkal, de ők hamarabb elkészültek, így nem is érdekelt.Vezetés közben meg imádkoztam, hogy csak hazáig bírjam ki, aztán pihenek.Nagy nehezen sikerült is.A liftben leültem a földre és Jin aggódóan leguggolt hozzám.A kis törődő eomma.
-Biztos jól vagy?Nem kell orvos?
-Nem kell köszönöm.Csak pihentetni kell.Holnapra jól leszek. - tüsszentettem párat.
Láttam az arcán, hogy nincs megelégedve a válaszommal és továbbra is nagyon aggódik, de elfogadja a döntésemet.
Felfelé menet közben elgondolkodtam, hogy mi dolgom van még.Kaja után, meg kell kérdezzem őket, hogy holnap mihez lenne kedvük és....ennyi.Az lesz az utolsó pihenős nap.Utána próbálnak, szinte minden nap és csinálják az új albumot, meg rádiókba hivatalosak, fotózásokra és egyéb interjúkra.Vége lesz az édes életnek.
Na lassan felérünk, ideje felállni és felkészülni a szenvedés utolsó felvonására.Besántikáltam a lakásba és megkérdeztem mit ennének.Felsoroltam sokféle vacsit, amit hamar össze tudok dobni nekik, de nem fogadták el egyiket sem.Jó akkor vannak mirelit kajáink, ha semmi sem jó.
-Te inkább ülj le!Majd én megcsinálom ezeket a fagyasztott cuccokat. - parancsolt rám Jin.
-Igen ülj le!Mi meg főzünk neked! - lelkesedett fel Jimin.
Sajnos, ezt most nem tudom elutasítani, mert tényleg fáj a lábam bár már nem annyira, mint a magassarkúban, de akkor is jobb ha leülök.
Így hát megvártam míg kiválasztja mindenki, hogy mit szeretne enni és elterültem a már az ágyammá változott kanapéra.Hah mennyivel jobb.
-Megvan! - jött ki Kookie a fürdőből a távirányítót lengetve.
-Hol volt? - érdeklődtem, mert lassan több, mint 1 napja nem volt meg.
-A WC mögött.
Akkor RapMonnál volt utoljára, azon a bizonyos estén.De legalább meglett és semmi baja.Megkerestük a magyar MTV csatornát és a fiúk élvezték a zenéket.Akkor lelkesültek fel a legjobban, amikor a saját klipjüket adta a tv.War of Hormone.Ez volt az utolsó löket és mindenki beállt a táncolásba.Olyan műsort nyomtak nekem, amit színpadon sem szoktak.Majd ment tovább.Jött Taeyung Ringa Lingája és Jimin otthon érezte magát.Majdnem az egészet tudta.A Touch my bodynál az utolsó normális embert is elvesztettük sorainkból.Jimin elkezdte a szexi táncait, ott előttem, és nem kellet sok idő ahhoz, hogy V, Hopei, Jungkook, és nem hiszitek el, de még RapMon is csatlakozzon.Mindenki a maga sajátos módján takarta el a tévét és élő sztriptízt kaptam.Közben rendszeresen, nagyjából 2 percenként megjelent Jin is, aki időközben magára maradt a konyhában, hogy segítsek neki és fordítsam le az elkészítési javaslatokat a zacskókon.Majd kóstolókat hozott és néha ő is beszállt, egy két risza erejéig, a mulatságba.

Megvacsoráztunk, de most nem az asztalnál, hanem mindenki leült körém.Ketten leültek a kanapéra, én meg az ölükbe raktam a lábam, ami pont jó volt arra, hogy rárakják a tányért.Nagyon kedves tőlük, hogy így foglalkoznak velem, pedig én nem vagyok nekik egyéb, csak a gardedámjuk az elkövetkezendő időben.De befogadtak köreikbe és ez jól esik.Általában nem foglalkoznak velem az ügyfelek.
Vacsora közben egyre rosszabbul lettem, de már nem a lábam miatt.Iszonyatosan fájt a fejem és folyt az orrom.Jeeeeej megfáztam!Ez a 'reggel' és a 'vizes haj a hidegben' eredménye lehet.Szuper zseniális vagyok.Azért megkérdeztem őket, hogy mit akarnak másnap csinálni, de most Sugával értettek egyet.Semmit.Ez tömör és nem is engednék, de most semmi sem úgy alakul ahogy kellene.Kénytelen vagyok szót fogadni.
Este még megnéztünk egy hosszú filmet lefekvés előtt, én pedig elhasználtam egy fél csomag zsepit.
-Jól vagy? - kérdezte Suga.
-Nem igaszán.Szajnálom fiúk.Engedtek felállni?Kéne 1-2 gyógyszer.
-Majd én hozok! - felugrott Jin és a konyha felé vette az irányt.
-Nem fogod megtalálni!Engedj máj Hopi! - próbáltam kihúznia a lábam a kezei közül.
-Most tényleg maradsz!Majd Jin hoz neked mindent. - még mindig siralmas az angoljuk, de érthető.
-Igen.Itt az ideje, hogy pihenj.Ha összeszámolom, hány órát aludtál az elmúlt napokban, szerintem a fele se jönne ki annak, amennyit kellett volna. - intett nyugalomra Suga - úgyhogy most maradsz és pihensz.
Kitől, ha nem tőle kaptam volna meg azt, hogy nem vagyok elég lusta.Sajnálom, de ez a munkám.
-Ezek gyógyszerek nem? - hozta oda Jin a gyógyszeres zacskót.
Nagyon ügyes.Megtalálta, pedig én sem szoktam elsőre.
-I-Igen köszönöm.Eszt bele kell önteni fojjóvízbe, esz pedig fájdalom csillapító, esz meg a kjém az ojjomja.
-Máris hozok neked vizet. - fordult meg és ment a konyhába.
Nagyon kedvesen törődtek velem és megnéztünk még egy filmet.A végére már egész jól lettem ahhoz, hogy tudjak aludni.Kértem még takarót, majd bezavartam Jint is a szobába aludni.Fészkelődtem kicsit és már kényelmesen elterültem, mire kijött Suga a takarójával meg a párnájával hozzám.
-Itt alszok veled.Ha kell valami, kelts fel!
-De a föld kényelmetlen.
-A szőnyeg puha.
-De nem fogsz tudni jól aludni.
-És nem fogom hagyni, hogy sunyin felkelj jó korán dolgozni, igen.Sajnálom.Lustálkodni fogsz velem.Jó éjszakát. - terült el a földön.
Hát..... jóóóóó.Akkor alszunk és gyógyulunk.

Reggel hatalmas csörömpölésre ébredtem, majd nagy pusmogásra.Suga szólt oda valamit a konyhába és éreztem, ahogy elengedi a kezemet.Hogy fogta meg, vagy mikor fogta meg?
Megfordultam és felültem.A torkom az este kiszáradt, mert az orromon nem kaptam levegőt, így már az is fájt.A fejem hasogatott és nagyon melegem volt.Jól megfáztam.
A konyhában Jin és Rapmon szerencsétlenkedtek, Suga pedig segített neki.A kávézóasztalnál a földön Jungkook, J-Hope és Jimin néztek valamit a tableten, V pedig One Piece mangát olvasott mellettük.
-Dó jeggelt fiúk!Hád ója van? - köszöntem rájuk jó taknyos hangommal.
Csak V hallott meg.Jiminék nagyon belemerültek a tabletbe, plusz füles volt a fülükben.Olyan elosztót én is akartam már régóta.
-10:37.Jinék épp reggelit csinálnak.Rántottát meg müzlit eszünk ma.
-Kötönöm.Asz One Piece? - mutattam a mangára.
-Igen - csillantak fel V szemei - Ismered?
-Iden. - lihegtem - Én isz olvasztam szokat, mikor kiszebb voltam.Volt já időm.De eszt pont nem vedtem keszembe. -jaj de tele az orrom.Beszélni se tudok rendesen.
-Pedig nagyon jó, én imádom.
-Mit imádsz? - jött vissza Suga.
Itt koreaiul válaszolt V és beszélgettek egy kicsit nélkülem.Jungkook is csatlakozott a beszélgetésbe, mert feleszmélt, hogy felkeltem.Megállította a a filmet és a többiek is felnéztek.Csak integettem a jó reggelt helyett míg beszélgettek.Közben gondolkodtam, hogy mért nem a telefonomra keltem.Biztos csináltak vele valamit.
-Kell gyógyszer? - hallottam meg Namjoon hangját.
-Iden!Aszt a fojróvizeset szejetném, ha jáéjrtek kicsith....Jaaahj!!! - csikarta az orromat valami.
Ezt nagyon utálom.Olyan rossz érzés és nem tehetsz ellene semmit.Próbáltam felkelni, de Suga visszatartott.
-Te ma pihensz!
-Aszért WCje kimehetek?Meg szepiért? - próbáltam vicces arcot vágni, de nagyon szenvedtem az orrom miatt.
-Jó, a fürdőbe elmehetsz.De Zsepit hozok neked.
-Köszönöm. - felkeltem és célba vettem a mosdót.
A lábam már nem is fájt annyira.Tudtam, hogy csak húzódás.Ellenben az orrom nagyon kínzott.
Miután végeztem, és az orrom is jobb lett, sunyin a konyhába mentem.Segíteni akartam a fiúknak.Nagyon gáz, hogy nekem kéne őket kiszolgálni, nem fordítva, és képtelen vagyok rá.
-Mindent megtaláltatok?
-Te mit keresel ott!? - hallottam Suga kiabálását.
-Igen, minden megvan, de tényleg pihenned kéne. - mondta Rapmon.
-Ha megittam a fojjó orvosszágom, szokkal jobban leszek.
-És a lábad? - mutatott le Jin
-Asz isz jól van, máj cak kicit fáj.Köszönöm.
-Na te gyere szépen vissza és feküdj le! - ráncigált Suga.
-De egész jól vagyok.Még megiszom eszt és olyan leszek, mintha nem isz lennék beteg. -mutattam a gyógyszeremre.
-Attól még az vagy. - mondta és felkapott - De ha nem jössz magadtól, majd erőszakkal fogsz.Ma megtanítom neked a mesterségemet.24 óra pihenés. - vitt az ágyamhoz.
-Mit kérsz reggelire?! - kérdezte Jin ahogy távolodtam.
-Jó nekem a müszli isz, báj nem vagyok éhesz.
-De enned azt kell. - tette hozzá Rapmon.

És Sugának igaza lett.Egész nap lazsáltunk, ő meg ott ült mellettem és szórakoztatott.A telefonomat elvette és eldugta valahova, hogy ne dolgozzak.Én pedig szóltam anyámnak, hogy mi a helyzet.Egész nap beszélgettünk és nevetgéltünk.De főleg ők.Az angol még mindig nem az erősségük, így én nagyrészt olvastam.Majd egy hosszabb beszélgetés közben angolra váltottak.
-Mit lehet még megnézni a városban?Szívesen sétálnánk egy kört. - érdeklődött Rapmon.
-Hát szok minden vanh.Felmehetünk mondjuk a szabadszág szobojhoz.
-Csak ők, te meg én nem. - szögezte le Suga.
Hát persze.Ma lustálkodni tanít.
-Nem szíveszen engedlek el titeket egyedül a vájoszba.
-Adj egy térképet és boldogulunk.
Hát ez akkor sem jó ötlet.
-Inkább hívok valakit a cégtől aki jáéj ész elvisz titeket.
-Hát jó. - sóhajtott
Hívtam anyámékat, akik szereztek is valakit, aki még koreaiul is beszélt.A fiúk elmentek, én meg egyedül maradtam Sugaval.
-Ész moszt mit fogunk cinálni?Ülünk cendben ész oktatsz a szemmit tevészje? - kérdeztem a plafont bámulva -Mejt ez nagyon unci, ész máj lassan beleőjülök.
-Nem! - ült a csípőmre - Arra gondoltam mutatok valami újat! - hajolt közelebb hozzám.
Belenéztem azokba a szép, sötét szemekbe és úgy éreztem, teljesen elvesztem bennük.Most nagyon érdekel!Vajon arra készül amire gondolok?

(Folytatjuk! :D Építő kritikákat várjuk szeretettel!)