Másnap reggel (5)

Nem tudom, hogy mi vezérelt. Lehet csak szimplán az alkohol, vagy a férfi hiány, vagy a kettő együtt, de megfogtam a kezét és elrángattam a parkettről.....

-"Csicseregnek a fák, és zöldülnek a madara" Szóval keljél! - üvöltött egy hang a fülembe.

Mi a fene? Magyar szavak a lakásban? Ki beszél hozzám?

-Kelj már édes lányom! Beszélnünk kellene. - felismertem a hangot. Anyám az.

-Ne üvölts anya, felkelted a többieket. - motyogtam vissza neki.

-Suttogok te nagyon hülye! Keljél már! Van vagy harminc nem fogadott hívásod és a lakást is meg kéne magyaráznod. Meg úgy alapjáraton ezt az egészet. - fejtette le rólam a takarót.

-Jó-jó, kelek! - próbáltam kimászni az ágyból.

Ám valami nem engedett. Egy kéz. Ez új! Kinek a keze ez? Hoppá... ez Suga. De, ha Jungkookkal jöttem le a tánctérről, hogy aludhattam Suga mellett? Még a lábunk is össze van gabalyodva. Na ez aztán már csakugyan.

Valahogy kivergődtem magam az ágyból és elindultam anyám után, kifelé a szobából. Mekkora rumli! Ha nem menne előttem tuti felbuknék valamiben. Kifelé menet még megpillantottam Jimin ágyát, amin a tulaja és Jungkook aludt, valami hasonló pózban, mint mi Sugával pár perce. Az ajtón beszűrődő fénytől nem láttam pontosan, milyen pózban, de azt igen, hogy miben. Jiminen boxer, trikó, Kookien pedig csak rövid gatya. Az igen! Húzós este lehetett. Ahogy kiértünk a nappaliba, anyám a bejárati ajtó felé sietett. Követtem, de nem tudta elkerülni a figyelmemet az, hogy valaki a helyemen alszik. Fején takaró és csak 1 kéz meg 1 láb lóg ki a takarÓM alól. Igen, az én takarómmal! Annyi másik van még, mért pont az enyémmel?

A folyosóra kiérve becsuktam az ajtót olyan halkan, ahogy csak tudtam és ráfordultam anyámra. Elég mérges feje volt és ahogy hallotta kattanni a zárat, üvöltve, de suttogva rákezdett. Tudjátok mikor kiabálnál, de csak suttoghatsz.

-Mért nem veszed fel a telefonodat! És egyáltalán mi ez a kupleráj itt?! Egy ügyféllel alszol, így? - mutatott végig rajtam és csak ekkor esett le, hogy csak fehérneműben vagyok - Mégis mi ütött beléd édes lányom?

Kellet egy kis idő, míg az arcát néztem, ami kezdett egyre vörösebb lenni a dühtől. Pár percem volt csak, de ez alatt eszembe jutott, hogy semmire nem emlékszek a Kookieval történt dolgok után. Ez nagyon cink. Én nem vagyok ilyen. De mért is történt ez? Ja igen! Kookie nagyon magányos volt és semmi sem használt.

-Elvittem őket kikapcsolódni, ahogy szoktam. Minden jól is ment, nem ittam túl sokat és őriztem őket. De ugye a vendég az első és hát... Jungkookie nem boldogult, pedig az összes beépített lány bepróbálkozott.

-Mégis Suga mellett ébredtél! Az mégis hogy esett?!

-Hát arra őszintén szólva, nem emlékszek.

-Szuper! Akkor felírhatjuk a szolgáltatásainkhoz, hogy escort ügynökség is vagyunk?! - még mindig suttogva üvöltött.

-No no no! Nem történt semmi olyan. Ebben biztos vagyok. Látod, - mutattam magamra - a fehérneműm még rajtam és ami a legfontosabb, épségben. Ha szex is lett volna szerinted visszaveszem ezeket olyan részegen? Plusz, ha már az egyikkel lefekszek, akkor a másik hatot mért hagynám ki, és hangsúlyozom, ha ilyen részegek vagyunk!? - mordultam vissza, csípőre tett kezekkel.

-Oké, hogy téged szeret mindenki és te vagy a legjobb, de azért ne szállj el magadtól. Szerencséd, hogy erről nem került nyilvánosságra semmi. Szerinted segítene ez a fiúk karrierjén? Nem! Szóval állj le az ilyesmivel. Még akkor is, ha imádod őket. Tudom, most az a válaszod jönne, - kezdett lenyugodni - hogy én is elég csapongó fiatal voltam. Kár volt mesélni róla. És igen, így szereztem kapcsolatokat. De te ezzel elronthatod a nevünket. Úgyhogy csak óvatosan! És ideje felkelni!A telefonod már nagyon magányos.

-Persze, már ébren vagyok, ne aggódj. Azért kösz a megértést. Hidd el, én is szarul érzem magam emiatt.

-Igen elhiszem. - csörgött a telefonja - Rohanok is tovább, csak erre jártam és aggódtam. Szia! - vette fel a telefonját és rohant a lifthez.

Vajon hány óra lehet? Atyám, de fáj a fejem is. Ohh nagyon szarul vagyok. Na jó tántorogjunk vissza, vegyünk be fejfájás csillapítót és kezdjünk rendet rakni. Nem tett jót ez a rohanás és a "suttogós üvöltözés".

Miután bevettem a gyógyszert és ittam, vagy egy liter vizet, szép lassan kezdtem magamhoz térni. Na akkor lássuk csak ki merre van. Jimint, Jungkookot és sajnos Sugat is jól tudom merre fetrengenek. Az ágyamban is fekszik valaki, azzal a  rohadt takarómmal! Annyi volt még, mért nem fogott másikat?! Mindegy is. De ez még mindig csak négy. Hol a másik három? Hát akkor indítsunk egy túrát. Először bementem a kis spájzba, hátha a sok alkoholtól megéheztek, de nem. Ez volt az egyetlen helység, ahol még rend volt. Akkor csak a fürdőszoba maradt. Jackpot!!! Rapmon a WC előtt. Akkor ő nagyon kiütötte magát. V és J-Hope a zuhanykabinban ülnek. V kezében egy félig üres, hű de pesszimista vagyok, whiskys üveg és a vállán alszik Hopi. De cukik ők is, de ez biztosan fájni fog mindenkinek. Viszont így tudom, hogy kizárásos alapon Jin alszik az ágyacskámban, a takarócskámmal. De rendet kéne rakni, meg felöltözni, de akkor felkelnek és ahhj. Mivel kezdjem?Mondjuk a telefonom megkeresésével. Ez egy nagyon fasza ötlet, főleg, hogy anyám harminc hívást tippelt akkor igaza is lehet. De vajon merre lehet?
Letelefonáltam a portára a vezetékessel, hogy csörgessen folyamatosan, mert nem találom és útnak indultam a lakásban. Mindenhol megnéztem, de tényleg mindenhol. Senki nem ébredt fel rá, és sehol sem hallottam rezegni. Biztos ellopták, vagy elhagytam. Nagyon fasza. A fejemet fogva ültem a kanapé mellet, amin Jin aludt és már kezdtem volna leszólni a portára, hogy hagyják, mert a szobában nincs, amikor Jin elkezdett mocorogni. Reméltem nem keltettem fel. A kávézóasztal felé húzódtam és csak reménykedtem, hogy átfordul az egyik oldalára. Ezzel ellentétben, viszont lehúzta a fejéról a takarómat és rám nézett. Nagyon álmosak voltak a szemei és ő is nagyon hullának tűnt.

-Tessék! - nyújtotta oda a telefonom, ami a kezében is rezgett. - A párna alatt volt. Nem tudtam mi zizeg itt.

-Köszönöm! Régóta keresem. - elvettem és tovább bámultam Jin álmos szemeit.

Visszazökkentem a lendületembe, ahogy abbamaradta a rezgés. Megnéztem hány óra, fél tizenkettő, és megnéztem a nem fogadott hívásokat is. Harminchat. Szép szám, de ebbe beletartozik az a három-négy hívás a portától is. Felkaptam a laptopom és kirohantam a folyosóra.

Mivel egy embertől több hívás is volt, viszonylag hamar lerendeztem a dolgot.Még az utolsót intéztem, közben a laptopomon szervezkedtem, mikor kijött mellém Jin és kezdett leülni a hideg kőre.

-Várj egy kicsit! - szóltam a telefonba - Ne ülj le! Nagyon hideg. - mondtam Jinnek majd folytattam a telefont.

De csak vállat rántott és leült. Soha nem hallgat rám senki. Befejeztem a telefont és még laptopoztam, mert muszáj volt.

-Hogy vagy? - kérdeztem, de nem néztem rá.

-Én jól. Keveset ittam. Valakinek vigyázni kellett rátok.

-Akkor... te emlékszel mindenre? - csodálkoztam rá.

-Hát nem mindenre, de arra ott a telefonom. - mutatta felém.

-Juj de jó! Csak egy pillanat, ezt még meg kell csináljam - mutattam a gépemre és siettem.

Miután befejeztem közelebb mentem hozzá.

-Még én sem láttam, csak az első képet. Gondoltam együtt nézzük meg először és utoljára. Biztos vannak eléggé kínos képek is.

-Ohh! Akkor nem baj, ha idebújok hozzád?

Láttam hogy nem érti, ezért széthúztam a kardigánt, amit menet közben felkaptam, hogy ne fázzak meg.

-Hideg a kő.

-Öhm.... - kicsit elakadt a szava, de gyorsan össze is húztam a kardigánt. Hideg volt - Gyere.

Odabújtam hozzá és átkarolt. Ahh, ez a meleg olyan jól esik.

Elkezdtük nézegetni a képeket a legkorábban készülttől. Selfiek a csapattagokkal. Először még egész normális képek készültek és egyiken sem voltam rajta, hál'istennek. De ahogy egyre több körön voltunk túl, meglátszott a képeken is. Huhúúúúúú! Azok aztán fejek! Jókat kuncogtunk is mindenkin. Óha......van itt néhány kép a táncunkról is Jungkookkal. Anyám! Ez durvább, mint gondoltam. De a többiek csajozásáról is volt fotó. Ez azért kicsit megnyugtat. Óha! Képek rólam és a tagokkal egyesével. Ezen Rapmon csaja vagyok, ezen Jiminé meg a kockás hasáé, ezen meg Vé. A kis vadállat fejek azon a képen! A következőn Sugaval feszítünk iszonyat swagesen, swaaaaag. Az utána lévőn pedig J-Hope fogja a bal lábam és kis dívásan pózolunk. Az utolsón pedig Jungkook ölelget. Mit utolsó, van  még egy pár Jungkookos képünk. Minden olyan, mintha mindjárt felfalnánk egymást. Ez biztos az után volt, hogy lerángattam a parkettről. És, ohh! Ez... ez csak én vagyok. Ez de szép kééééép! Csillogott a szemem, a hajam kócos, de szexi. A szám kicsit nyitva és a háttérben a klub fényei. Nagyon szép kép! Ez kell! Na de a következő még jobb. Én és Jin selfie. Váááá de party fotó! Fel sem tűnt, hogy vele nem volt közös kép. A következő megint rólunk. Uhh ez is szép! Ezen meg puszit adok neki és hogy vigyorog! A következőn pedig.... hoppácska! Ezt csak én láttam így, vagy tényleg meg lett örökítve egy ilyen pillanat?

-Ne siess! Lapozz vissza! - nyúltam a telefonja után és visszalapoztam.

Ez a puszi utáni kép. A kamerába nézek, de nem ez a fura. Jin engem csodál. Nem vigyorog ezen a képen, mint a puszison, és nem is játsza meg magát, mint a többiek. Olyan.... egyedien néz. Mintha úgy imádna, ahogy én őket.

-Ez nagyon gyönyörű kép. - suttogtam és Jin ellapozott.

A következőn már megérkezik egy J-Hope az én oldalamról, majd egy Jungkook, Jin oldaláról, nekem pedig már csak a kezem látszik, ahogy kapaszkodok Jinbe. A következő pár kép tök homály, és semmit mondó. Lábak, térdek, plafon. Majd valaki ismeretlen kezébe került a mobil, mert Jin mindkét keze látszott a képeken és a többiké is. Én láthatóan felőle érdeklődök, hogy nem sérült-e meg, ahogy lerántottam, ő pedig felőlem, hogy nem sérültem-e meg, ahogy elvágódtam.

-Erre már emlékszek! - mondta - Azt hittem már kiment a bokád. Jól megijesztettél, egyszer csak eltűnsz és lerántasz. - magyarázott a szegényes kis angolján, de levetem mit akar mondani.

Ez a kép is fura. Érdekesen néz rám, pont mint a másikon.

Az utána következő képeken már szinte mindenki megjelent. A földön ültünk Jinnel, a többiek meg odacsapódtak. Jó kis képek készültek. De főleg az a két-három fotó érdekel.

-Ohh! Egy videó. - csodálkozott Jin

-Ezzel várjuk meg a többieket. - tápászkodtam fel.

-Menjünk be, együnk és keltsünk fel mindenkit.

Összeszedtem a cuccaim és bementünk. Reggeliztünk..... ebédeltünk valami olyat, ami nem járt nagy zajjal, majd sunyiban felöltöztem. Mivel szinte minden szobában volt valaki, nem kockáztathattam. Inkább Jint fordítottam el, hogy ne lessen. Kicsit összeszedtem magam, de tudtam, hogy ma mindenki olyan szarul lesz, hogy semerre sem fogunk menni, így nem csíptem ki magam.

Jin POV

Nagyon hosszú volt az este. Reggel pedig a telefonja kirázta a maradék energiát is belőlem. Direkt nem ittam sokat, de így is fejfájásra keltem. Franciska telefonja. Ahh, lerakom inkább az asztalra, rezegjen ott. Ahogy lehúztam a fejemről a takarót láttam, hogy itt ül a kanapé mellett.

-Tessék! - nyújtottam. Már biztos nagyon kellett neki.

-Köszönöm! Régóta keresem. - bámult még rám egy kicsit, majd ahogy elhallgatott a rezgés, a telefonjára nézett, felkapta a cuccait és kiviharzott. Mindig dolgozik meg rohan. Nem is különbözik olyan sokban az életvitelünk.

Még fetrengtem egy kicsit az ágyban. Elmélkedtem a tegnap estén. Az a tánc, amit Jungkookkal művelt.... Ezt azért nem kellett volna. Ahhj, fene vinné el! Próbáltam vigyázni rájuk, de csak nyomkodta a kezembe az italokat. Inkább felkelek én is. Le kéne ellenőrizni mindenkit, hogy egyáltalán megvannak-e.
Az én telefonom az asztalon volt és megnéztem mi a helyzet rajta. A gallériám volt megnyitva, az pedig tele volt képekkel a tegnap estéről. Ezt egyedül nem lenne érdekes végignézni. Jelenleg viszont, csak Franciska van ébren. Akkor majd vele megnézem.

Felkeltem és kimentem hozzá. Nagyban telefonált meg a laptopját nyomkodta. Ahogy pedig le akartam ülni megszólalt.

-Ne ülj le! Nagyon hideg.

Nem igazán érdekelt, így inkább helyet foglaltam mellette.

Miután letette a telefont, még beszélgettünk. Megkérdezte, hogy vagyok, de biztosan jobban, mint ő. Majd az iránt is érdeklődött, hogy emlékszek-e mindenre, de sajnos nem. Mutattam, hogy vannak képeim és egyedül nem akartam megnézni őket, ezért megvártam míg figyel.

Valami olyasmit mondott, hogy nem baj-e ha hozzám bújik. Nem igazán értettem. Majd széthúzta a pulcsiját és láttam azt a szexi fehérneműt, amiben még este rohangált. Azt már értettem, ahogy azt mondja, hogy hideg a kő, így beleegyeztem, de hogy ne fázzon még át is karoltam. De finom illata volt még így is! Elkezdtük nézegetni a képeket. Húha, jó kis fotók készültek. Jaj, ezek a táncos képek, ahogy Jungkookkal rázta. Kicsit sok volt az. Nem kellett volna. De készült egy nagyon gyönyörű is róla. Csak ő van  rajta. A szeme csillog, a haja rakoncátlan és a szája is nyitva. Nagyon csodálatos! Aztán közös képek következtek. Ohh, kaptam puszit! Aranyos. Juj, ez a következő meg mi? Ne, á, gyorsan el kell lapozzak!

-Ne siess! Lapozz vissza! - nyúlt a telefonomhoz. Na ennyi, nekem végem.

Biztos azt szemléli, ahogyan néztem őt ezen a képen. Erre nem emlékszek, de remélem betudja majd az alkohol hatásának

-Ez nagyon gyönyörű kép. - suttogta a fülembe. Ez kicsit erotikus suttogás volt, de inkább haladjunk

Ohh, itt jönnek az esések. Elmondtam neki, nehezen, de viszonylag érthetően, hogy erre emlékszek és nagyon megijesztett. Remélem ezen most nem szúrja ki azt a bizonyos dolgot. Tovább lapoztam és a végén találtam egy videót is zárásnak. Ezt még én sem láttam, de azt mondta, ezt majd a többiekkel együtt nézzük meg. Hát jó.

Visszamentünk a lakásba és reggeliztünk. Majd megkért, hogy forduljak el, mert öltözni akar, de minden szobában alszik valaki. Hát jó, ezen ne múljék. Nagy volt a csend, így még azt is hallottam ahogy a melltartóját kicsatolja, hogy lecserélje. Ez nagyon érdekelt és nem is bírtam megállni, hogy ne lessek. Bár már láttam fehérneműben, de nem volt alkalmam jobban szemügyre venni. Most viszont volt rá lehetőségem.

Így hát sunyin és lassan megfordultam.....

(Folytatjuk) ;D