Just watch me 5. rész: Első találkozások

-Mi ez a hangzavar? - pillantottak nem sokkal később az ajtó felé.

-Jó hangosak a fiúk. - mocorgott Europe.

-Azt hiszem ideje felkelned. Mutatkozz be megfelelően! - lökdöste meg Younjoo.

-Mindjárt. - fordult át másik oldalára, az bejárat pedig nyílt is, így munkatársaik lármája már tisztán kivehetővé vált.

A fiúk nevetgélve léptek be a terembe, hol a lányok már felpattanva várták őket, kivéve Europeot. Ő még feküdt a földön táskáján, miközben Youngjoo keltette.

-Kelj már fel!

-Álmos vagyok.

-Leszarom.

-Alszom.

-Europe, nem érdekel honnan származol, Koreában vagy, itt fontos a tisztelet, úgyhogy pattanj fel! Én is álmos vagyok, de ha miattad lesz rossz véleményük rólunk, még beléd is rúgok legközelebb.

-Kelek már. - tápászkodott fel, majd hatalmasat ásítva pillantott a fiúkra.

-Sziasztok! Kérlek bocsássatok meg Europenak, nehezen viseli a nem alvást. - kezdett is bele Youngjoo, aki öregebb volt a fiúknál. A csapat fele ugyanis idősebb volt még Seokjinnél is - Mi vagyunk a Hypnotic. - hajoltak meg mélyebben, mint kellett volna, hiszen régebb óta is voltak az iparban mégis, úgy kezelték a fiúkat, mintha ez fordítva lenne.

-Ohh! - lepődtek is meg, majd miután üdvözölték a lányokat Rap Monster kezdett beszélni, a többiek pedig csendben figyeltek - Üdvözlünk titeket. Azzal ugye tisztában vagytok, hogy ti vagytok a rangidősek, nem mi?

-Igen. Ám rengeteget elértetek önerőtökből, amiért tisztelünk benneteket. Plusz Europe nehezen viseli az újból megjelenő kötelező tisztelet mutatást és modortalansága miatt ezt most kötelezőnek éreztünk.

-De ő is idősebb. Mindannyiunknál idősebb, ha jól tudom.

-Igen.

-Hmm. - sóhajtott az említett - Elpakolok. - fordult meg majd cuccait kezdte összeszedni.

-Mennyire ismeritek a tagjainkat? - érdeklődött RapMon, így Youngjoo nem tudott morogni társának, hogy várjon még.

-Mindenkinek tudjuk a nevét. És ti?

-Mi is áttanulmányoztunk titeket.

-Remek. Akkor mivel kezdünk? Chunghoo szerint játszunk ma, hogy ismerkedjünk.

-Igen, Sejinre várunk éppen. Addig lepakolunk mi is. - indultak a terem másik felébe, messze a lányoktól és folytatták csevejüket, ám jóval halkabban. Normál hangerőn beszéltek, nem üvöltöttek már.

-Europe, tiszteletlen vagy. - ment oda társához a leader.

-Idősebb vagyok, a kultúrátokban ezt nekem szabad. Ne aggódj vezetőm. - állt fel Europe - Nem lesz baj.

-Nem is szeretném. Ez a szerződés neked a legfontosabb. Remélem tisztában vagy vele.

-Igen, ne aggódj. Tudom mi a tét. - ült le a földre, majd hatalmasat ásítva nézte meg telefonját, hátha történt valami.

Csupán néhány percet vártak a BTS menedzserére, aki amint megérkezett a lányokkal kezdett beszélgetni. Kikérdezte őket napjaikról, menedzserükről, hogyan létükről, de még új lakásukról is, mennyire szerették meg. Mindannyian meglepődtek ezen a nagy érdeklődésen és furcsállták, de nem volt idejük ezen kattogni, mert azonnal kezdődtek is a játékok, amire nagyon kellett koncentrálniuk, főleg azért, mert attól, hogy Europe hozzá volt szokva férfiak jelenlétéhez, a lányok még kicsit zavarban voltak, de a srácok is. Ám pont ezért kellett együtt tölteniük egy kis időt, mielőtt elkezdtek dolgozni, így a következő napok programjaiban sok volt a közös foglalkozás.

-Akkor holnap? - vették fel kabátjaikat a lányok, miközben leaderjük érdeklődött.

-Igen, - válaszolt Rap Monster - úgy tudom. Ti nem?

-De igen, csak titeket még sok helyre hívnak, nem tudtam, most mennyire vagytok szabadok. - mosolygott.

-Kötelezően bele vagytok építve a napunkba, szóval mi itt leszünk és ha nektek nem jön közbe semmi, csináljuk.

-Ehettek sütit? - érdeklődött Lovely.

-Sütit?

-Igen. Házi sütit? - mosolygott, miközben Europe még mindig hallgatott, habár leadere mellett úgy állt, mintha bárkit képes lenne megharapni, aki hozzáér és még a maknaeját is úgy követte figyelemmel, mint akit akármelyik pillanatban akárki letámadhat.

-Nem ehetünk édességet. - válaszolt Jin.

-És cukormentes, gluténmentes, mindenmenteset sem? - ment közelebb a fiúkhoz.

-Sejin? - néztek menedzserükre a fiúk.

-Hát.... egy kevés nem árt. De csak egy-két darab.

-Szuper. Akkor sütök holnapra. - vigyorgott a legfiatalabb lány.

-És a táskádat meg én hozzam? - ment oda hozzá Lucky a cuccaival - Tessék!

-Köszönöm. - vette el Lovely - És milyet szeretnétek?

-Közben menjünk! - indult meg a fiúk menedzsere kifelé a teremből, kit követett mindenki.

-Csokis, gyümölcsös, vagy sima? Amerikai süti, vagy puha tésztájú? - sorolta a fiúknak Lovely, hogy mit kérhetnek, bár tartotta a távolságot mögöttük. Úgy tűnt, barátkozni akart, de a lányok inkább másra gondoltak.

-Nem jöhet össze senkivel. - beszélgettek lemaradva Europeék.

-Tudom. Amint hazaérünk beszélek is vele. - válaszolt Youngjoo.

-Oké.

-Viszont megszólalhatsz ám.

-Te mondtad, hogy nem muszáj.

-Jó, de még egy egészségedre se? Azért azt szoktad, a maknaejük pedig sokat tüsszögött és hallgattál. - pillantott társára az utcára érve a leader.

-Van ilyen. - kerülte vezetője tekintetét Europe.

-Ismerkedned kell.

-Tudom.

-Akkor hajrá.

-És bukjak le?

-Nem ezt mondtam.

-Nem jön értetek Chunghoo? - kérdezte a lányokat Sejin, miközben a fiúk beszálltak kisbuszukba.

-Nem. - válaszolt Youngjoo, majd otthagyta Europeot - Egyenlőre sétálunk.

-Nem szabadna este sétálnotok.

-Nem lesz baj. Europe megvéd. De hamarosan kapunk autót szerencsére és akkor majd ő visz haza mindig.

-Az sem a legjobb ötlet. - kezdett aggódni Sejin, hiszen ahogyan a BTS, úgy ők sem fognak sokat aludni, Europe pedig pont ezért álmos lesz, ami nagy kockázat, ha vezetni akar.

-Csupán néhány ritka alkalom lesz. - reagált főszereplőnk, mire mindenki csendben maradt. Senki sem hallotta a fiúk közül túl sokat ma a hangját - Amikor Chunghoo nem ér rá. De ez csak havonta egy-két alkalom maximum. Nem akarom őket megölni. Megnyugodhat.

-Ezt... örömmel hallom. Rendben. De hívjatok, ha hazaértetek.

-Nincs meg a száma. - válaszolt újból a leader, miközben a maknae mosolyogva bújt Europehoz, hogy végre megszólalt, az idősebb pedig láthatóan csak elviselte, de nem szerette ezt - Chunghoot hívjuk, majd ő magát.

-Rendben. Jó éjszakát! Holnap folytatjuk. - köszönt el tőlük a menedzser.

-Jó éjt! - válaszoltak a lányok, majd a fiúk is megismételték ugyan ezt, végül a tolóajtó csapódása után indult is mindenki a maga útján haza.

Másnap ugyancsak korán kezdtek, ám ezúttal más programok voltak. Iskolába kellett menniük, Europenak pedig különórára, ezért időben indultak. Szétszóródtak a városban menedzserük által és így az egész napot egyedül töltötték. Csak a közös chat volt az, amiben kommunikáltak késő délutánig, bár addig Europe bőven felszabadult, kire legfiatalabb társa próbálta áthárítani feladatait.

-De Unnie kérleeeeeeek! Nekem nem lesz időm rá. - nyavalygott rövid szünetében a maknae neki telefonon keresztül.

-Minek vállaltad el akkor? Tudtad jól, mi lesz. - készítette el kávéját otthon Europe.

-Azt hittem este lesz időm. De aztán leálltatok nekem hegyi beszédet tartani.

-Miközben majdnem elaludtál a kanapén.

-Az lényegtelen. Ti tartottatok fel ,szóval segítenetek kell.

-És a "mi" alatt engem értesz? - kortyolt kávéjába, miközben szobájuk felé indult.

-Te érsz rá.

-Hát ez remek.

-De kérhetsz érte valamit. - próbálta meggyőzni társát a kisebb.

-Legközelebb te takarítasz helyettem.

-Oké! - vágta rá azonnal Lovely.

-.... A fene, többet kellett volna kérnem. - állt meg félúton a háló felé Europe.

-Akkor áll az alku?

-Ha ma te viszed le Momot, igen.

-Rendben. Van fagyasztott gyümölcs a fagyasztóban. Puha tésztásat szeretnék. Köszönöm!

-Odas, - fordult vissza a konyhába - még kritériumok is vannak.

-Este találkozunk. Szia!

-Szia! - tették le a telefont, Europe pedig megállt a konyha küszöbén, majd hatalmasat kortyolt kávéjába - Remek. - sóhajtott.
Eltartott néhány percig, míg rávette magát, mozduljon meg és a kisebb helyett süssön estére a fiúknak, mert semmi kedve sem volt hozzá, de választása sem. Ezért szabadidejében kénytelen volt a munka mellett voksolnia, pedig aludni szeretett volna. Ám túl jószívű volt társaival, így míg azok vissza nem értek hosszú napjukról, ő a legfiatalabb ígéretét teljesítette.

-Finom illatok! - vetkőzött Lovely, amint hazaértek.
-Europe sütött? - lepődtek meg a többiek.
-Megkértem, mert nekem nem lett volna időm. - dobta le cipőit, majd a konyhába rohant a legfiatalabb.
-Szegényt már megint ugráltatod. - kiabált utána Lucky - Borzasztó vagy!
-Szívesen csinálta. - válaszolt.
-Siessünk. Gyorsan pakoljatok le és menjünk! - sürgette őket Chunghoo.
-Oké. - reagált a leader, majd már azon is volt, hogy mehessenek tovább, miközben Lovely Europe nyakába csimpaszkodott köszönetképpen.
A csapat legidősebb tagja ám csak sóhajtott, elviselte pár percig a kényszeres ölelést, de azután rohant cuccaiért, hogy indulhassanak a menedzser kívánsága szerint. Csupán a sütemények elcsomagolása vett el néhány percet tőlük, de szaladtak is rögtön utána az autóhoz. Időben szerettek volna érkezni, ám sajnos sikerült késniük, amiben közrejátszott a forgalom is.
-Sziasztok! - léptek be a terembe, élükön a leaderrel és azonnal köszöntek - Sajnáljuk a késést.
-Pakoltak le azonnal.
-Semmi baj. - nyugtatta őket RapMon.
-Hoztam sütit! - kapta is ki táskájából a dobozt a lányok maknaeja.
-Oh! - rohantak hozzá a fiúk legfiatalabbjai - Milyen? - érdeklődött Jimin.
-Gyümölcsdarabkák vannak benne. Sima tészta gyümölccsel, glutén mentes lisztből a lehető legkevesebb cukorral. Vegyetek csak.
-Köszönjük! - hálálkodtak egyesével.
-Sosem értelek ilyenkor. Mért nem zavar, hogy learatjuk a te munkád gyümölcsét? - kérdezett Youngjoo.
-Ennyire nem akarok a középpontban lenni. Jó ez így. - kutakodott táskájában az idősebb.
-Érdekes vagy. - ment a többiekhez a leader.
-Mint mindig. - vette elő vizét és ő is követte társát, ám Europe inkább mást figyelt a falatozó tömeg helyett. Az idősebbeket szúrta ki, kik közül egy láthatóan figyelte, miről beszélgetnek, ám remélhetőleg nem hallotta, hiszen hatalmas hangzavart csaptak a kicsik. - Mi van? - mondta félhangosan, így ez sem jutott el füléig senkinek, de fejmozdulatából, szemöldöke rándulásából leesett annak, akihez szólt, az pedig megrázta fejét, miszerint semmi.
-Én megint megyek lányok! - próbálta túlüvölteni a tömeget Chunghoo.
-Ok. - nyugtázta Europe, az egyetlen, aki figyelt.
-Majd jövök, ahogy Sejin is.
-Rendben. - ment oda hozzá Europe - Meddig maradunk ma?
-Tízig. Addig van program. Youngjoonak és Rap Monsternek is megvannak mik azok.
-Rendben.
-Jók legyetek!
-Azok leszünk. Szia!
-Sziasztok! - lépett is ki az ajtón, Europe pedig megfordult, hogy kezdjenek bele dolgaikba.
Ám a kis csipet csapat inkább elvolt a süteménnyel, meg a beszélgetéssel. A programot nem nagyon akarták csinálni.
-Srácok! - kezdte lassan Europe - Young! - próbálta leaderük figyelmét magára vonni, de nem ment - Csajok!...... Valaki! - tett még néhány kísérletet, majd váltott és elővette nemzetéből hozott tulajdonságát - EMBEREK! - üvöltötte el magát erélyesebb hangon, mire mindenki elhallgatott - Khm. - halkult - Szóval, elkezdjük? Gyorsan végzünk és utána szabad foglalkozás.
-Igen. - válaszolt leadere - Lovely, pakolj el! - fogtak is pakolásba mindannyian, aki pedig eddig is figyelte a fiúktól, az most is és Europe ugyanúgy észrevette ezt.
-Mi van már? - mondta hangosan.
-Semmi. - válaszolt neki.
-Ahhh. Hosszú este lesz. - fordult el tőle, miközben saját nyelvén sóhajtozott halkan.



(Folytatjuk! Csak a suli miatt megint elhavazódtam, ilyen az egyetem, de igyekezni fogok.)
Facebook oldalunk --> LINK )