Three sides of life 35. rész: Újra hárman

Viszont mikor a gyűrű megcsillant a világítás alatt, kicsit megnyugodott. Hiába beszélgettek mellette Sugáék, ő csak Vre tudott gondolni és már nem is volt cseppet sem ideges. Még hogy el sem olvasta a feliratot. De! Nem is egyszer, a nap szinte majdnem minden percében, ha nem volt vele legalább az egyikük. Ám erről most az is eszébe jutott, hogy jobb, ha sietnek és gyorsan lerendezik ezt a kis vásárlást, mert ma Jinnel aludhat, mivel az idősebb pedig nagyon fáradt lesz, a kedvében akar majd járni. Még azonban nem tudta hogyan, de valahogy meg akarta könnyíteni az estéjét, mert maximum egy valamit csinálhat majd a másik, az pedig nem holmi vacsora készítés, vagy rendrakás lesz.

-Akkor mindened megvan? Mást nem akarsz? - sétáltak ki a plázából Yoongi legnagyobb örömére.
-Nem, köszi. De ha szeretnél még vásárolni
-Nem! - szakította félbe a kisebbet - Isten ments. Elég volt most minimum egy évre.
-Még amiatt a lány miatt sem mennél vissza? - érdeklődött Jungkook, mert elég szépen összemelegedtek, míg ő válogattam.
-Hmm... nem.
-Na mi az? Nem tetszik? - lepődött meg, mert nem úgy tűnt neki.
-De, de megvan a száma, így nem kell visszajönnöm.
-És a randi?
-Az máshol lesz. Hahh... de jó. Friss levegő, napsütés, szabadság. - könnyebbült meg az idősebb - Mész haza? - nézett testvérére, amint megállt a pláza előtt.
-Nem. Taehyunghoz megyek.
-Hogy-hogy nála vagy? Ennyire jóban lettetek? - gondolkodott el.
-Fogjuk rá. Így legalább nem vagyok egyedül, van kivel játszani, meg kimozdul, így anya örülhet. Nem a szobában ülök egész nap.
-Hmm.... jah. Azért ne lopd el Jintől a...... pasiját. Ahh ez nagyon fura. Sokáig fog tartani mire megszokom.
-Nem lopom, vigyázok rá tudod.
-Jah.... igen. Jó' van akko'. Szép napot meg mindent.
-Köszi. Szia! - indult is vissza Vhez, kezében szatyraival, ám Suga még utána kiabált.
-Aztán ne hozzon haza egy buliból se, hogy kész vagy.
-Nem fog. Szia!
-Szia!

-Taetae! Itt van Jungkook! - rontott be az idősebb szobájába öccse, miközben az ágyban aludt.
-Hmm? Kookie? - dörmögte álmos hangon és nyújtózkodni kezdett.
-Igen, anya beengedte. - ugrált Vn, akit csak takarója védett meg egy kicsit Minyoongtól.
-Nyugi öcsi! Ahh! Az a hasam volt. Szállj már le! - szorult be levegője, amint a legkisebb jól gyomron térdelte.
-Hahó! - nyitotta ki lassan a szobaajtót Jungkook halk jelzéssel, hogy itt van - Zavarok?
-Dehogyis. Menj már ki Minyoong!
-Jungkook, te játszol velem ugye? - állt fel és elkapta a másik fiú kezét.
-Hát.... nem tudom. Eléggé lefárasztott ez a nap és...... - nem tudta, hogy mondhatja-e, ezért inkább Vre nézett.
-Kettesben akarunk lenni öcsi. Menj és idegesítsd anyát.
-De játszatok veleeeeem!
-Nem. Mindjárt megyünk is el, nem is leszünk itthon. Játssz a gép ellen. - hessegette kifele kistestvérét, ám az ágyból nem volt hajlandó kimászni, csak kezével jelezte, hogy kint jelenleg tágasabb.
-Hova mentek?
-Jinhez.
-Mehetek én is?
-Ahhh! - kelt fel V, majd ki is szelelt a szobából - Anyaaaa!
-Hyuuuuung! Neeee! - ment utána öccse nyavalyogva, Jungkookot pedig otthagyták a szobában egyedül, aminek kicsit örült, mert kivételesen biztonságban érezte magát az oroszlán barlangjában.
Leült a földre, majd elkezdte kipakolni amiket vettek, hogy megmutassa majd párjának, mikor ráköszöntek.
-Szia! - hallatszott be Taehyung édesapjának hangja, aki éppen csak behajolt üdvözölni őt, mert meglátta.
-Umm.. - nézett fel meglepetten Jungkook - Jó napot! - kelt volna fel.
-Ó, maradj csak! Hagyjad! - ment is tovább.
-Szia apa! Hát te? - hallatszott amint Vvel is összefutott, aki nagyon meglepődött.
-Helló álomszuszék. Papírokért jöttem. De már megyek is.
-Azt hittem már végeztél.
-Háh, álmodban. Na szia!
-Este nem leszünk itt.
-Jó, de halkan gyertek majd megint haza.
-Másnap jövünk. Jinnél leszünk.
-Rendben.
-Na szia! - lépett be végül a szobába Taetae, amint befejezték a gyors csevejt édesapjával - Hú mennyi mindent vettél. - csukta be maga mögött az ajtót.
-Szia! Ümm.... ja, igen. - pakolászott.
-Baj van? - térdelt le elé V.
-Nem... csak.... sok család egyszerre. - pislogott zavarában.
-Még nem szoktad meg. Majd menni fog. - mosolygott az idősebb és megpuszilta a másikat - Jobb?
-Egy nagyon kicsit.
-Kis telhetetlen. - csókolták végül meg egymást, V pedig félve támaszkodott az újonnan vásárolt cuccokra, mert nem akarta egyből mindet összegyűrni - És most? - engedte el néhány perccel később a kisebb ajkait.
-Jobb.
-Na mutasd, miket vettél! - ült mosolyogva sarkaira Taehyung.
-Huh jó. Őőőőő. Vettem egy csomó pólót. Meg sikerült találnom az egyikhez boxert is. Bár Suga nem akarta, hogy megvegyük, de nekem nagyon tetszik. Nézd! Supermanes. - rakta egymás mellé a két darabot.
-Már csak fel kell húznod ezt egy nadrágra és te leszel Superman.
-És Superman kap szexet? - érdeklődött vigyorogva.
-Még mindig ez megy?
-Igen. Naaa!
-Ahh.... majd meglátjuk, jó?
-Fáradt vagy?
-Egy kicsit.
-Mikor megyünk Jinhez?
-Nem tudom. Majd ha végez hív. - sóhajtott V.
-Akkor addig feküdj vissza.
-De te nem vagy álmos. Nem kell picur, majd Jinnél alszok.
-Ott ne aludj! - állt fel Kook felhúzva magával Taehyungot - Gyere! Most pihend ki magad.
-Mért ne? - nézte végig V, amint Jungkookie bedől ágyába, majd rendezkedni kezd.
-Mert..... Hiányzik Jin és..... Ott ne aludj, na! Gyere! - kapta el kezét és berángatta magához a puha takaró alá.
-Miben mesterkedsz? - feküdt le mellé nagyot nyújtózva.
-Semmiben. - vigyorgott, de nem bírta leplezni, hogy hazudik.
-Nekem ne kamuzz picur. - kócolta össze a kicsi haját - Perverz gondolataid vannak megint? - mosolygott V is.
-Talán. - ölelte át a másik Jungkoook - Baj?
-Hát.... majd ha magamhoz tértem megmondom, jó? - ásított V.
-Rendben.
-De kelts fel nyugodtan. Neked szabad. Ne unatkozz. - helyezkedett kényelembe és behunyta szemeit.
-Nem fogok.
-Szép álmokat picur.
-Neked is...... bébi.
-Mi? - lepődött meg V és kipattantak szemei.
-Mindenkinek van neve a másikra, én is akarok.
-.... Ooookéééé. - kucogott Taehyung - Ahogy szeretnéd. - puszilta meg a kisebb fejét.


-Jin? - vette fel V telefonját Kookie.
-Picur? Na mi a helyzet? Baj van? - szólt boldogan Jin a vonal másik végéről.
-Nem, mért?
-Olyan fáradt a hangod.
-Jah. - nézett vissza Taetaera akin keresztbe fekve beszélt épp a legidősebbel, mert ő gyorsabban pattant a hívásra - Aludtunk. Fárasztó napunk volt és későn is feküdtünk le.
-Ohh.... nekem is.
-Végeztél hyung?
-Igen. Azért is hívtalak titeket. De ha fáradtak vagytok, pihenjetek csak.
-Nem! Megyünk. - ült fel azonnal Kook, majd Vt kezdte ébresztgetni - Bae! Kelj! Megyünk Jinhez.
-Bae? - lepődött meg Jin, miközben Taehyung már csak mosolygott. Ő tudta, mire fel ez a kis becézgetést.
-Igen..... én nem találhatok ki ilyesmiket? - dermedt le egy pillanatra.
-De... csak meglepett. Na gyertek, bár én is most sétálok hazafelé, de gyertek csak.
-Rendben. Rohanunk! Baeeee! Kelj már feeel!
-Csssss picur. - pisszegte le továbbra is vidáman a kisebbet V.
-Na várlak titeket. Sziasztok! - köszönt el Jin.
-Szia! - tette le a telefont Kookie - Taetae kelj már fel. Jin végzett. - pattant ki az ágyból és pakolni kezdte ruháit táskájába.
-Akarod hozni azt a nagy bőröndöt Jinhez? - nyújtózott V.
-Mért, miben vigyem a ruháimat? - ült le a földre és Taehyungra pillantott kérdően.
-Van táskám, abban elférünk.
-Mindketten?
-Mért ne. - könyökölt föl - Vagy.... rejtegetsz valamit?
-Nem, csak meglepődtem. És akkor melyikben megyünk? - nézelődött Jungkook.
-Mindjárt előkeresem.

Jinnek nagyon fárasztó napja volt, ahogy mindig, mikor dolgozott. Ez pedig, hogy egyhuzamban több napot is teljesen végig toporgott, kezdte kikészíteni. Azért az egyetem is durva, de nem ennyire. Így amikor hazaért és leült a kanapéra, ott helyben el is aludt. Csak a telefonjára ébredt fel, ami zsebében rezgett.
-Igen? - dörmögte bele álmosan.
-Itt vagyunk a kapuban. Fürdesz szerelmem? - szólt bele V.
-Nem. Megyek már. - kelt fel gyorsan és az ajtóhoz sietett.
-Aludtál? - kérdezte Taehyung, miközben behallatszott a beszélgetésbe, hogy ki is nyílt az ajtó.
-Csak elszundítottam. - dörzsölte szemeit az idősebb.
-Na mindjárt felérünk és aludhatsz.
-Nem. Veletek akarok lenni egy kicsit. Meséljetek. - támaszkodott a falnak szabad kezével.
-Majd délelőtt. Na mindjárt fent vagyunk. Leteszem, jó?
-Rendben. - nyomta ki telefonját, majd ki is nyitotta az ajtót és a keretnek dőlve várta szerelmeit.
Amint látta már, hogy a lift közeledik, egyre szélesebben mosolygott, amikor pedig kinyílt, a fiúkat meglátva majd kiugrott bőréből, bár annyira fáradt volt, hogy nem mutatta ki, csak mosolygott magában, mint egy hülye.
-Oké, de ömm..... Jin most nagyon fáradt, meg dolgozik, meg minden. - magyarázott V Junának, miközben Kook már rég Jin felé futott.
-Hyuuuung! - ugrott a legidősebb nyakába a legkisebb.
-Jó, de majd szóljatok. Szívesen látlak titeket. - tartotta az ajtót, hogy tudjon még beszélgetni a fiúkkal, közben pedig integetett Jinnek.
-Rendben, szia! - próbálta lerázni V és hátrált tőle.
-Sziasztok! - hagyta végre becsukódni a liftet Juna.
-Haaaaahhhh. - könnyebbült meg Taetae, majd irányba fordulva sétált a másik két fiúhoz - Nem szeretem ezt a lányt. - ért oda hozzájuk.
-Pedig kedves. Ne légy ilyen. - mosolygott rá Jin, miközben Kookie még mindig a nyakában lógott.
-Jó! De csak miattad.
-Köszönöm.
-Menjünk be! - engedte el hirtelen az idősebbet Jungkookie és karját elkapva húzta be a lakásba - Te pihenj le, - rángatta a hálóba - mi meg csinálunk vacsit.
-Jungkook én
-Nem! - döntötte le az ágyra az idősebbet - Pihenj! - fordult sarkon, majd sietett is Vhez.
-De Kook! - kiabált utána Jin.
-Hagyjad. - jelent meg a folyosó végén Taehyung, vállán táskájával amibe ketten pakoltak - Nem fog lenyugodni, de nem is akarom. Tényleg pihenj. - dobta le a szobába érve cuccát - Szia édesem! - mászott az ágyon fekvő fölé, majd az mellédőlve könyökölt fel, hogy lássa a hanyatt pihenő arcát.
-Szia kicsim.  - pislogott mosolygó szemekkel fel rá Jin - Milyen napod volt?
-Fárasztó. És neked? - simogatta a másik arcát.
-Nekem is. De örülök, hogy itt vagytok. - sóhajtott.
-Aludni szeretnél?
-Nem! Nem akarok. Mesélj valamit. Milyen volt ez a pár nap? - pislogott fel újra, fáradtan.
-Heh, - kuncogott fel egy kicsit - jó volt. Elvittem bulizni.
-És minden rendben volt? - kezdett aggódni Jin, elvégre legutóbb úgy kellett hazavinni a kisebbet.
-Igen igen, ne aggódj. Nem tévesztettem szem elől egy pillanatra sem.
-Már megijedtem.
-Ne félj. Vigyáztam rá. Bár nem egyszerű vele. Ha nálunk vagyunk, jön utánam.
-Tényleg? - nevetett.
-Igen. Sosem volt még senkinél elvileg és fél........ elvileg.
-Nagyon kis zárkózott amúgy, csak velünk mozdult ki egész életében.
-Észrevettem..... - játszott Jin tincseivel már - Hiányoztál.
-Te is nekem.
Majd V aprót mosolyogva hajolt le párja ajkaira és a rég látott párnákat óvatosan vette sajátjai közé, mert még mindig foltos volt a másik. Ám annyira vágytak már egymásra, hogy ezt nem hagyhatták ki.
-Nagyon fáj? - kérdezte pár centire elválva a másiktól Taehyung.
-Nem, ha te csókolsz.
-Hmm, - mosolyodott el - azért nem zargatlak. Gyógyulgass. - tapogatta meg óvatosan a sebes pontot.
-Nem zargatsz. Van időm gyógyulni. Most itt vagytok, most ti kelletek.
-Édes vagy.
-Jin! Mit kérsz enni? - rohant a szoba ajtajához Kook - Ohh! Lemaradtam.
-Gyere ide picur! - emelte fel fejét az idősebb, hogy lássa a kis hiperaktív fiút.
-Hyuuung! Álmos vagy? - férkőzött oda Jin arcához, V pedig hátrált kicsit, de maradt azért mellette a helyén.
-Kicsit. Milyen napod volt?
-Jó volt. Kaptam sok cuccot. Hoztam is belőle.
-Tényleg?
-Igen. Úgyhogy majd láthatod az egyik új boxeremet. - mosolygott.
-De, majd csak reggel. - szólt bele V.
-Jó! Nah! De akkor mond gyorsan, mit kérsz enni hyung!
-Hoztam haza az étteremből magunknak. De nem vagyok éhes, köszönöm.
-Akkor eresszek vizet neked? - ajánlotta fel szolgálatait a legfiatalabb.
-Nem kell. - mosolygott Jin - Mi ez a nagy segítőkészség hirtelen?
-Csak azt akarom, hogy pihenj.
-Fogok. - puszilta meg a kicsit, miközben felkelt - Ne aggódj. Gyorsan lezuhanyzok jó? - mászott ki az ágyból.
-Rendben! Addig csináljak valamit? - érdeklődött Jungkook.
-Nem kell. Nyugi van. Ti is pihenjetek. - szedte össze pizsamáját - Sietek. - suhant ki az ajtón.
-Te éhes vagy? - nézett Jungkook Vre.
-Nem. És te?
-A-a. Hmmm... mit csináljunk? - nézett Jin után, majd az el is tűnt a fürdőben.
-Pakoljunk elő, hogy hamar végezzünk a fürdéssel. - kelt fel Taehyung, majd a táskát magához véve kezdett benne turkálni - Akkor Superman?
-Igeeeeeen! - vigyorgott Kook örömében.
-Tessék. De a címkét vágd le! - adta kezébe a pólót és a boxert.
-Okééé! - rohant is ki a szobából.

-És ha itt lennénk mindennap mikor hazaérsz és csinálnák helyetted mindent? - faggatta Kookie Jint, mikor V is végzett utolsóként a zuhanyzással, majd a szobába érve lepakolt.
-Van hogy hazaérek és alszok picur. - válaszolt neki félálomban Jin, amint az középen feküdt, az idősebb pedig felé fordulva pihent a takaró alatt.
-De de de..... néha csak van pihid.
-Igen, van, és olyankor át is hívlak titeket.
-Hagyd aludni Jungkook. - kapcsolta le a lámpát V - Ohh..... nem látok.
-Várja! - szólt a kicsi.
-Ahh Kookie! - mordult fel Jin, mert rajta mászott át a kisebb telefonjáért, hogy világítson a másiknak.
-Bocsánat. - mondta vigyorogva, majd a legidősebb szemeibe világítva nevetett.
-De kis szemtelen lettél! Na csak keljek fel!
-Nyeeeem. Csak szeretlek. - puszilta meg Jint és a plafon felé fordította mobilját.
-Jól van, köszönöm. - mászott be hozzájuk V a szabad oldalra - Elteheted. Ú! Miénk a nagy takaró? Akkor nekünk kell osztozni?
-Igeeeeen. - fészkelődött a kisebb - Most te melegíted Supermant.
-Milyen béna Superman, hogy melegítenem kell. Ejnye.
-Naaaa! - morrant fel Jungkook, mire Jin kinevette - Ne nevess! - fordult vissza felé a legfiatalabb és V kuncogását is meghallotta - Ajj, ne már! Gonoszak vagytok! - mocorgott.
-Ne fészkelődj picur!  - fogta le Jin - Had aludjak.
-De nem hallottad? Lebénázott!
-De igen. Nyugi kis dalmata. Aludjunk. - mosolygott Jin egyre jobban, amint próbálta visszafojtani nevetését.
-Most már az is vagyok?! - morrant fel a legkisebb.
-Ez milyen találó! - jegyezte meg V - Kreatív vagy édes.
-Tudom.
-És egoista! - szólt bele a kicsi, akit lassan már Taehyung is próbált nyugalomra bírni.
-Pihenj már egy pöppet törpe! - harapta meg annak fülét - Vagy ha ennyi erőd van, fuss néhány kört.
-Nem......... gonoszak vagytok.
-Dehogyis. Csak szeretünk. - puszilta meg a kicsit Jin.
-Furcsán mutatjátok ki.
-Ez az egész helyzet furcsa. Nem tudom miben reménykedsz.
-Jó éjt édes! - váltottak volna egy gyors csókot Jungkook fölött Taetaeval, ám a legfiatalabb csak bámult fel a két sötét alakra.
-Én is kaphatok ilyet? - szólt közbe, mert V és Jin nem nagyon akarták abbahagyni, ám erre már kénytelenek voltak elengedni egymás ajkait.
-Pont ugyan ilyet? - néztek le rá.
-Igen. Mindkettőtöktől.
-Persze picur.


(Folytatjuk :D nem sok időm van, de szeretem ezt a ficit, szóval mindig lesz folytatás. Viszont indultunk Múzsával egy írói versenyen és ha az lement, akkor.... lehet tippelni milyen OS-el jelentkezünk majd :3 bár ez elég félrevezető XD)