Three sides of life 30.rész: Kis kanos

-És megéri? Mert nekem nem. - nézte a sebet a kisebb - Soha többet nem fogsz azzal az énemmel találkozni..... annyira sajnálom. - adott gyengéd puszit a sérülésre.
-Szeretlek kicsim.
-Ezek után is? - nem hitt a fülének, mert ő tuti otthagyta volna önmagát, ha Jin helyében lett volna.
-Igen.
-Egy angyal vagy. Nagyon szeretlek. Soha többé nem foglak bántani. Esküszöm.


-Sziasztok! - ért haza Jungkook.
-Szia kisfiam! Merre jártál? - szólt anyukája a nappaliból, miközben Kookie levette cipőjét, majd beljebb ment köszönni szüleinek.
-Húúú, mindenfelé. Jinnél voltam, meg osztálytársaknál. Jó kis napjaim voltak. Mit néztek? - állt meg a kanapé mögött.
-We got married. Na hogy vagy kicsim? Adj egy puszit. - fordult hátra hozzá édesanyja, Kook meg lehajolt, hogy teljesítse kérését.
-Nem dolgozol most? - nézett fel rá apja.
-Nem. Végül nem megyek többet.
-Nocsak? Mért?
-Hát szegény eléggé megsérült múltkor is. Én csak örülök neki. - dőlt édesanyja az apukájára tévézés közben.
-Jinék megtiltották, pont emiatt.
-Ahh. Rendben. Ahogy szeretnéd. De van pénzed? - karolta át párját.
-Igen van. De megyek is pakolok, mert megyek vissza Jinhez, aztán holnaptól meg Taehyungnál fogok aludni. - indult szobája felé.
-Az ki?
-Jin egy haverja.
-De Jin már nem alapból Suga haverja? Alig ismered őket.
-Jaj ne aggódj. Tök jó fejek. Taehyung tök kocka, csak pses, de így is tudunk majd kockulni. Végre lesz ellenfelem.
-És meddig leszel annál a fiúnál kicsim? - kérdezett anyukája is.
-Hát egy hétre gondoltam.
-Egy teljes hét? - lepődtek meg - Azért annyit ne. Maximum két nap.
-Ne mááár! - lépett vissza a nappaliba nyavalyogva - De ő hívott meg.
-Egy hétre?
-Igen.
-Hagyjad. - nyugtatta meg anyukáját apukája - Messze lakik?
-Nem... tudom. Nem hiszem.
-Azt sem tudod hol lakik? Nem engedlek el. Haneol tiltsd meg neki!
-Majd írd meg hol lakik, meg nézz haza pár naponta.
-Haneol! - mordult rá anyukája.
-Oké apa. Na pakolok is. - tűnt el szobájában, de még hallotta ahogyan lassan összevesznek szülei.

-Tessék itt egy kis pénz, ne edd azért ki őket a vagyonukból.
-Köszi apa, de nem kell.
-Anyád akarja.
-Megsértődött?
-Igen, kicsit. De el fog neki múlni. Csak hívj fel, ha odaértetek hozzá majd.
-Jó, de ma Jinnél alszok még. - pakolt el Kookie az előszobában állva.
-Akkor majd holnap. Vagy egy smst dobj legalább, különben én fogok kapni.
-Rendben. Akkor majd írok.
-Aztán jó szórakozást, csak ne hozzanak haza megint, hogy kiütötted magad.
-Áááá, olyan nem lesz. - húzta fel cipőjét.
-Remélem is. Azt a ricsajt utána nekem kellett hallgatni nem neked.
-Bocs apa. Nem lesz több olyan. - állt fel - Akkor majd jövök.
-Jaj kisfiam! - jelent meg anyukája - Minden este beszéljünk telefonon. - ölelte meg.
-Itt leszek a városban.
-Jó, de egy idegennél. Nem is ismerem, ki tudja milyen. - engedte el.
-Átjöjjünk egyik nap, ha nincs semmi dolgunk?
-Igen! Mutasd be legalább.
-Jó, akkor egyik este beugrunk. - kapta fel hatalmas sporttáskáját Jungkook.
-Na most boldog vagy szívem? - ölelgette anyukáját apukája.
-Igen. Vigyázz magadra kicsim!
-Jól van, sziasztok.
-Szia! - köszöntek el tőle, ő pedig hatalmas léptekkel indult vissza Jinhez.
Borzasztó volt kivárni azt a pár órát otthon, bár szüleivel beszélgetett, de még így sem tudta elterelni gondolatait. Végig csak azon járt az esze, hogy mennyire részt akar venni ő is a dologban. Ezért rohant is Jin lakásához, mert most igazán pontos szeretett volna lenni, ám megakadályozták a futásban, mert bátya felhívta.
-Szevasz! Merre jársz?
-Épp megyek Jinhez.
-Minek?
-Kockulni, meg minden.
-Ahha..... mikor tudnánk vásárolni?
-El akarsz menni vásárolni?
-Nem akarok, de muszáj, és anya azt mondta, vigyelek el téged is, mert neked is kell venni cuccokat, de vele nem akarsz elmenni.
-Hát nem. Szóval akkor veled megyek?
-Jah. Pár óra alatt lerendezzük azt mehetsz ahova akarsz. Mikor érsz rá?
-Hát..... nem tudom. Most azért dolgom van a következő héten, de utána?
-Dolgozol?
-Nem...... Vvel kockulunk, meg remélem el tudom rángatni bulizni meg minden. - félt mesélni terveiről, de Jin a szívére kötötte, hogy ne hazudjon.
-Őőőőő... és Jin nem hisztis emiatt?
-Nem, mert dolgozni fog. - ám érezte, hogy ez kevés lesz és csak saját helyzetén ront, ezért nem bírta tovább, kamuzott valamit - Csak félti Taetaet, így jobban örül, ha ismerősre van bízva.
-Ahh vágesz. Oké. Akkor majd szólsz, ha lesz időd, de azért minél hamarabb. Felőlem ő is jöhet, csak essünk túl rajta tesó.
-Rendben. Akkor még meglátom.
-Oké. Na jó szórakozást! Csáó!
-Köszi, szia! - tette le, majd megpillantva óráját futásnak is eredt.

-Ahh! Tiszta folt vagy. Pont, mint Kook. - nézte végig V, ahogy Jin felöltözött, miközben ő már teljes felszerelésben üldögélt az ágyon.
-Azért annyira nem. Jahaaaj.
-Mi az?
-A szááám. Na az nagyon fáj.
-Aaaaaahj, bocsánat! Én nem akartam..... ahh bassza meg! Nem fogok többet olyat.
-Csak ennyire ne, mert ez tényleg rossz. De amúgy jó volt. Kis szado-mazos. - kuncogott a nagyobb.
-De.... én nem szeretem.
-Mért nem? - pislogott Taehyungra.
-Rossz emlékek.
-Ohh..... megtudhatom, vagy..... nem?
-Hosszú és bonyolult. Csak nem szeretem. Ennyi elég. Sokkal jobban szeretem, mikor az ölemben ülsz és csókolgatlak. - állt fel, majd Jinhez sétált - Amikor máshogy csináljuk és olyan édesen nyögsz. Szeretem nézni, ahogy élvezed. - karolta át derekát.
-De akkor is elengedheted magad.
-Ez nem igaz. Mert akkor fájdalmat okoznék neked direkt, akkor pedig csak szenvednél és még több sérülésed lenne. - simított végig óvatosan Jin sebes ajkán - Azt pedig nem akarom.
-Semmi gond. Rendbe jövök. - csókolta meg V ujjait.
-Remélem.
-Ne aggódj. Kook viszont lehet irigy lesz. Amilyen büszkén mutogatta saját szerzeményét, erre féltékeny lesz.
-Ahh, ne is mond. Őt aztán végképp nem akarom bántani. Így is tele van foltokkal.
-Hát de ismered őt.
-Igen, sajnos ismerem. - mosolygott - Előre félek attól az egy héttől.
-Te hívtad meg. - csöngettek is mondata közben.
-Tudom, de nem hittem volna, hogy ez a dolgom majd kiderül. - engedte el az idősebb derekát és az kézen fogva húzta maga után a kaputelefonig.
-Már mindegy. Igen?
-Jungkook vagyok!
-Szia picuuuuur! Gyere gyere. - engedte be.
-Nem akarom, hogy ezt lássa rajtad. - feszengett V.
-Hát én se, de a számmal nem tudok mit tenni. - fordult szembe vele a másik.
-Tudom..... csókolni tudsz vele?
-Nem tudom. Beszédnél is fáj.
-Lágy leszek esküszöm, ha fáj üss meg.
-Dehogy ütlek. - karolt a másik nyakába - Bolond.
-Csak miattad. Elveszed az eszem. - csókolta meg.
Igyekezett nagyon óvatos lenni, mert néha azért Jin kicsit felnyikkant, amiből tudta, hogy nagyon fájt az ajka, de nem akarta elengedni Vt. Igazán imádta a másikat, egy ilyen kis apróság pedig nem fogja rávenni, hogy eleressze párját. Elmerültek egymásban, már hosszú percek óta élvezték a másikat, mikor kopogtak az ajtón.
-Mmmh. - váltak el egymástól - Kook. - nyúlt a kilincs felé Jin.
-Kis picur. - engedte el az idősebb csípőjét V.
-Sziasztok! - köszönt rájuk hatalmas vigyorral a kicsi - Jin? - pislogott is meglepetten - Mi történt?
-Taetae. Bejössz?
-Persze. Nagyon fáj? - taperolta az idősebbet, miután beljebb lépett.
-Szia picur! - köszönt rá V is, de nem figyelt a kisebb.
-Hát eléggé, de nem veszi el a kedvemet, hogy csókolgassalak titeket. - csukta be az ajtót Jin.
-És milyen volt?
-Nagyon jó, bár tényleg fájdalmas, de azért kipróbálnám még párszor.
-Ugye mondtam?! - csillantak fel szemei - Olyan ahh.
-De nem lesz többé. - jegyezte meg V.
-Méééééért? Én akarok még nagyon. - nézett végre rá a legkisebb.
-Mert én utálom ezt az énemet. Jinnek is mondtam már. Gyűlölöm, de van másfajta, amit imádok, így ezt soha többé nem fogjuk csinálni.
-Ahhhj! Ne már! Én is akarok olyat.
-Ja peeeeersze. Az kéne még. Nem! - tiltotta meg Kookienak.
-Deeeee!
-Elég! Hagyjál ezzel! - indult a kanapé felé Taehyung.
-Hyuuung kérlek! - követte a kisebb.
-Nem!
-Jin szólj rá!
-Nem fogok.
-Gyáááá ne máááár! - nyafogott a kis Kook, majd folytatta az idősebb kérlelését.
Hál'istennek Vt öccse is szokta húzni, így elég türelmes volt ahhoz, hogy elviselje Jungkookot, aki egész este zaklatta ezzel és próbálkozott. Végül azzal sikerült lenyugtatni, hogy nem alhat nála egy hétig, amennyiben folytatja, így a kisebb durcáskodva ám, de csendben maradt a maradék időben. Ugyan beosont Vhez, miközben az zuhanyzott, de az annyira megnyugodott a csobogó víztől, hogy nem bírta rávenni őt Kookie a szexre, még mikor bemászott mellé a zuhany alá sem. Csak mosolygott rá és figyelte a kisebbet, amint az magyarázta gondosan felépítette érveit, mire Taehyung egy határozott nemmel, meg egy puszival megoldotta a helyzetet.

-Naaa Taetae! - ült az idősebb csípőjére azonnal, amint beért Jin előtt a hálóba Jungkook, miközben a másik telefonján chatelt barátaival.
-Nope.
-Deeee, kérlek!
-Ne nyaggasd már. Nyugi van Kookie. - lépett be az ajtón Jin is.
-De. Taetae kérlek! - tolta el kezeit szeme elől, hogy rá figyeljen, ne pedig telefonjára.
-Épp beszélgetek Jungkook. A barátaimért harapok. Nyugodj le! - dühödött fel egy pillanatra, majd ahogy a kisebb kicsit megrémült és elengedte kezét, visszatért a chathez.
-Mondtam, hogy hagyjad. - állított telefonján ébresztőt magának Jin, miközben az ágy szélére ült.
-Bocsánat. Azért idebújhatok? - piszkálta orrával V telefont tartó ujjait.
-De hideg az orrocskád. - kezdte simogatni egy kézzel a kisebb arcát, az pedig csak bújt tenyerébe.
-Ahhhh, de jó ledőlni. - terült el mellett Jin és nyújtózott egyet.
-Nagyon fáj mindened? - pötyögött tovább egy kézzel V, miközben Kookot cirógatta.
-Nem vészes, meg nem minden.
-Az jó......... Na vagyok. Mit csinálunk? - tette le mobilját és Jinre nézett - Alszunk?
-Szex. - válaszolt az idősebb helyett Jungkook.
-Nem téged kérdeztelek picur. - pislogott a kisebbre, aki mint egy cica bújt a másik meleg tenyerébe.
-Hát alvást terveztem. Fáradt vagyok és holnap korán kelek.
-Rendben. Akkor aludjunk.
-Én fekszek középre. - vágódott be kettejük közé Jungkook - Hihi. - vigyorgott.
-Szemtelen. - támaszkodott fel Jin - Kérek puszit alvás előtt. - tartotta arcát a legkisebbnek, aki azonnal nyomott is egyet pofijára, majd kapott is.
-Kicsim? - pillantott Taehyungra, aki csak nézte a másik két fiút és mosolygott.
-Hmm? Ja ja, igen. Jó éjt édes! - kelt fel és egy gyors csókot lehelt az idősebb ajkaira.
-Neked is. - dőlt vissza helyére Jin, majd átölelte Kookot, miközben még Vvel rendezték saját dolgaikat.
-De ugye nálad majd lehet? - faggatta Taehyungot a kicsi, miközben megkapta jó éjt pusziját.
-Másfajtát persze. Na én is kapok? - tartotta oda orcáját.
-De olyan mért nem lehet?
-Adsz puszit, vagy nem?
-De lehet?
-Ahh! - elégelte meg a dolgot és visszafeküdt.
-Ne, várj! Had adjak puszit. Itt vagyok. - emelkedett fel.
-Késő törpe.
-De itt vagyok. Na, engedj oda! - húzta le V arcáróla a takarót és csak azért is bepótolta lemaradását.
-Na de most már jó éjt. Jin korán kel. - intette nyugalomra a kisebbet V.
-Jó-jó. De azért lesz ugye?
-Aludj már picur. - fogta be száját Jin és szorosan magához ölelte, bár az még beszélni akart, de nem tudott.
-Köszönöm szerelmem. - bújt Kookhoz, és megcsókolta Jin kezét.
-Jó éjt kicsim! - simogatta meg a másik haját, a picur pedig végre meg tudott szólalni.
-De de de ígérd meg!
-Aludj már! - pöckölte meg a fejét - Vagy nem is jöhetsz majd.
-..... Jó éjt srácok!
-Végre. Köszönöm. Jó éjt törpe!

Reggel mindannyian felébredtek Jin ébresztőjére, de csupán a legidősebb volt az aki fel is ült, majd kinyomta és elment készülődni. A kisebbek csak összebújtak, mert Kookie Vhez menekült, hisz az éjszaka alatt újból levetkőzött egy boxerra, ahogy szokott, ezért fázott még reggel. Nem volt annyira nyár még, hogy egy szál alsóban alhasson. Így hát egymást ölelgetve szundítottak tovább, míg Jin elkészült.
-Drágák. Megyek dolgozni. - súgta a kicsiknek - Hallotok?
-Hmmm. - morgott egyet V.
-Megyek dolgozni. Majd dobjátok be a kulcsom. Sziasztok. - puszilta meg a kicsiket, majd magukra hagyta a lakásban.
Pár órát aludtak még ezek után, majd Jungkook volt az, aki elsőnek kimászott az ágyból és elment mosdóba, mire V is megébredt. Fetrengett, míg a kicsi elvolt, ám pár perc múlva viszont futva tért vissza és ugrott be mellé a takaró alá.
-Na mi van?
-Hideg.
-Hát még nincs olyan hű de meleg nyár. Fel kéne öltöznöd.
-Majd. Most mást szeretnék. - bújt az idősebbhez.
-Húúúú, de hidegek az ujjaid. - borzongott meg V, ahogy a kisebb lassan átölelte - De most nem.
-Nem ölelhetlek meg?
-Nem azt nem kis sunyi. - nézett Jungkookra - Hanem nincs szex.
-Honnan veszed, hogy azt akartam.
-Állandóan azt akarod. Inkább öltözzünk fel és menjünk át hozzám. - ült fel lassan Taehyung.
-És ott lehet majd? - csillantak fel Kookie szemei.
-Majd igen. Na gyere te törpe. - mászott ki az ágyból és nyújtózkodott az mellett állva.
-Mért törpézel megint? Nem szeretem. - húzta magára a takarót.
-Mert olyan kis idegesítő vagy most. Na! - fordult vissza felé - Ne takarózz vissza. Kelj fel.
-Jó-jó, mindjárt.
-Adok neked ruhát akkor, hogy ne dideregj. - sétált a kisebb táskájához.
-Köszönöm.

-Hahó! - léptek be V házába, miközben az tesztelte, hogy ki van otthon - Valaki!
-Üres a ház? - osont utána Jungkook.
-Úgy tűnik. Öcsi biztos mamáéknál van. - dobta le táskáját, majd visszafordult, hogy bezárja az ajtót.
-Itt élsz? - nézett körbe a kicsi.
-Aha. Mindjárt körbevezetlek.
-Nem kell, egyedül is körbe tudok nézni. - ment is beljebb lendületesen.
-Ohh persze.... érezd magad otthon. - nézte a kis önállót, ahogy kérdés nélkül felfedezőútra kelt. - Kérsz valamit? - indult inkább a konyhába.
-Inni kérek. Köszi. De jó tévé!
-Apu kapta. LG-nél dolgozik.
-De menő! ...... És hol a te szobád? - toppant hirtelen V mellé.
-Basszus! Ne ijesztgess. Mindjárt megmutatom. - nyújtotta a poharat Kookie felé, majd ahogy az elvette, Taehyung még benézett a hűtőbe - Jó, van kaja, majd eszünk. Na gyere! - csukta is be és Jungkook boldogan követte.
V felvette mindkét táskát az előszobából, majd saját része felé indult, miközben egyre biztosabb volt, hogy tényleg teljesen egyedül vannak. Ügyesen kinyitotta ajtaját tele kezei ellenére is és rögtön a bejárat mellé levágva a cuccokat sétált beljebb.
-Na ez az én helyem.
-Nincs nagy szobád. - ment utána a kisebb.
-Tudom, de nem is kell. - sétált asztalához és bekapcsolta gépét - Keveset vagyok itt, akkor is kockulok.
-Ahh. Értem. - ült V ágyára a kicsi miközben még mindig a poharat szorongatta.
-Kérsz még vizet?
-Hmmm..... aha. Köszi. - nyújtotta Taehyung felé, aki el is vette tőle és visszarohant a konyhába.
Míg Jungkook várt, nézelődött a szobában. Először csak bátortalanul egy helyről, majd rövid idő után már fel is kelt, hogy jobban szemügyre vegye V cuccait. Épp a kis díszeket szemlélte az egyik polcon, amikor beszélgetést hallott. Kicsit meglepődött, mert elvileg egyedül voltak, de annyira kíváncsi volt, hogy végül V után ment a konyhába.
-Van kajátok? - kérdezte egy ismeretlen férfi hang.
-Aha. De ha gondolod hozhatsz valamit. És akkor anyának sem kell főznie este. - válaszolt V, Kook pedig lassan közeledett.
-Jó, majd nézek valamit. Öcséd mamánál van.
-Gondoltam.
-Jó napot kívánok! - ért végül a konyhába és az idősebb férfit észrevéve illedelmesen köszönt, majd meghajolt.
-Ahh szia! Örülök, hogy találkozunk.
-Én is. Jeon Jungkook vagyok. - egyenesedett fel.
-Kim Yuyoung, Taehyung apukája. Tényleg itt fogsz aludni?
-Apu!
-Csak ez új dolog. Képzeld még soha senki nem aludt itt. - magyarázott Jungkooknak.
-Tényleg?
-Igen. Ez lesz az első alkalom. Na de rohanok is. - indult a kijárat felé, V pedig követte a kicsivel nyomában, akinek megfogta kezét.
-Akkor hozol majd valamit?
-Persze. Ha végeztem felhívlak, addig találjátok ki, mit. Ha meg anya is hazaért világosíts fel minket, mert ez zavaros most. Bezárlak titeket. - kapta fel laptoptáskáját.
-Okés. Tessék. - adta közben a pohár vizet Kooknak, aki elengedve a másik kezét elvette, ám annak vállára rakta állát.
-Van nálad pénz? - torpant meg az ajtóban apukája és visszafordult.
-Igen van.
-Jó' van. Na sziasztok! - csukta be az ajtót, miközben a fiúk is elköszöntek.
-Kedves az apukád. - emelte fel fejét Kookie és Vt követve szobájába, inni kezdett.
-Igen, már az. Viszont ki kell találnom, hogy mondom el nekik ezt a kis hármast.
-Hát úgy, hogy megegyeztünk, hárman leszünk, Jin is elfogadta.
-Jah persze. - ült székébe Taehyung, amint visszaértek kis birodalmába.
-Most mér? Így a legegyszerűbb.
-Majd még kitalálom. - kattintgatott gépén - Na mit szeretnél csinálni a szexen kívül?
-Hát azon kívül semmi mást. - foglalt helyet az ágyon a kisebb.
-Ahh..... nehéz eset vagy. - de Jungkook csak vigyorgott - Áthívom Hoseokékat jó? Játszunk kicsit meg minden. Csak rég voltam már velük.
-Azt hittem kettesben leszünk.
-Egy teljes hétig kettesben leszünk. Most ebbe nem fogsz belehalni.
-Hát jó. De akkor este kapok szexet? - vigyorgott.
-Ahh jó! Ha ezen múlik, kapsz.
-Akkor jöhetnek.
-Kis perverz. Ide ülsz az ölembe? - nézett rá V.
-Lehet?
-Persze. Na gyere!


(Folytatjuk :D Játszatok, meg vegyetek részt a magyar fandom programjában, ami kint van a blog Facebook oldalán is!)