Suga&Jungkook yaoi oneshot

Suga POV


Október... október van, de a szupermarketekben már a Karácsonyra készítenek fel. Mindig is utáltam együtt vásárolni mindenkivel. Annyira időpocsékolásnak éreztem, hisz úgyis Jin dönti el, mi kell a konyhába, mit akar megfőzni, vagy mit ehetünk. Fölösleges dolgot tuti nem fog venni, ám most, hogy mind a heten itt kószálunk, plusz a menedzser, tuti rengeteg drága és ehetetlen szart fogunk összeszedni, amit majd szépen elkoboznak, mert hogy nem fér bele a diétába. Ha pedig V meglátja ezt a csokikalendárt tuti meghalunk.
-Gyere már Suga! Lassú vagy, haladjunk! - szólt rám Rapmon, mert én csak azt a hülyeséget bámultam október közepén..... OKTÓBER!
-Mennél mi? - fordultam utána, és követtem a bandát.
-Igen. Van egy csomó dolgom, erre itt tengetjük az időt, mikor nincs is szükség rám.
-Ezzel teljesen egyetértek. Nem lóghatnánk mi most el?
-Nem. Próbáltam.
-Franc.
-Yoongi ezt nézd! - jelent meg Jungkook - Kérsz te is? - mutatott fel nekem egy csokimikulást. Azért az mégis közelebbi, mint egy Karácsony.
-Nem, köszönöm. Úgysem ehetünk.
-Igaza van. - szólt közbe a menedzser.
-Egybe nem fogunk belehalni. - válogatott Jungkook, bár nem tudom miben reménykedett, mindegyik egyforma.
-Már így is annyi édességet vettetek, hogyha egész nap ehetnétek sem fogyna el egy hétig. Elég lesz. - forgolódott Jin, kezében a bevásárló listával.
-De ez a gyerekeknek van. - tért vissza Jimin két nagy csomag csokival és bepakolta a kosárba.
-Juuuuuhj, ezt szeretem. - támadta le az édességet Hopi - Ugye ebből magunknak is veszel?
-Persze, azért hoztam kettőt.
-De te nem ehetsz hyung. - vigyorgott Jungkook - Mi lesz az izmaiddal?
-Hmm.... igazad van.
-Nem, nincs igaza. Most enned kell Jimin. Tél jön, nyugodtan felszedhetsz egy kicsit. Na haladjunk fiúk, mert még sok dolgunk van. - sürgetett minket a menedzser.
-Végre! - sóhajtottunk fel a leaderrel - Menjünk már!

-Suga! Hova mész? - szólt utánam Jin, miközben kinyitották a csomagtartót.
-Fel?
-Na ne szórakozz! Rengeteg cuccunk van, segíts cipekedni!
-Jó-jó. - mentem vissza hozzájuk.
-Jungkookie! - mordult fel újra Jin.
-Mi az?
-Ugye nem csak azt akarod felvinni?
-De..... jó, adj még valamit! - állt meg kezében a kikunyerált halloweeni tökkel.
-Nekem jöhetnek a nehezek. - ajánlotta fel szolgálatait Jimin.
-Elosztjuk. Tessék Yoongi, ha már úgy sietsz. - kaptam is két szatyrot, majd a menedzser felengedett és felcuccoltam, ám már nem terveztem visszamenni.
Elég volt nekem egyszer a kis utam felfelé. Lepakoltam a konyhában, majd végre elindulhattam gépem felé, hogy felvázoljam a vásárlás alatt támadt ötleteimet. Amint szépen átsuhantam a lakáson, a többiek is felértek, élükön a kis maknaeval.
-Tedd már le egy kicsit! - jegyeztem meg.
-Nem. Mindjárt ki is faragom. - vigyorogva dobta le a vásárolt cuccokat a konyhában, majd megkereste a leghatalmasabb kést.
-Nehogy levágd az ujjad! - kezdett aggódni a menedzser.
-Majd vigyázok rá! - pakolt le Taehyung is.
-Már előre látom a végét. - mentem inkább szobámba, mielőtt még ténylegesen végig kellett volna néznem, ahogy Jungkook megcsonkítja magát.
-Fél óra és eszünk! - kiabált utánam Jin.
-Oké hyung. - csuktam be magam mögött az ajtót.
Végre csend..... egy kicsit. A fiúk ugyanis folyton hangosak voltak, így bezárkózva sem volt nyugton teljesen, maximum mikor aludtak. Ennyiben viszont szerencsém volt, mert Jin is hasonlóan nyugodt lélek volt, mint én. Ezért el tudtam bújni odabent és koncentrálni a munkámra, amit igazán szerettem. Végül annyira elmerültem a dalszövegekben, meg a dallamokban, hogy elrepült az a harminc perc.

-Szeretem a főztöd hyung. - szólaltam meg kaja közben.
-Köszönöm. - állt fel, majd kiment, hogy hozzon magának inni.
Szanaszét fetrengtünk a nappaliban vacsora közben. Én a kanapén tunyultam Jinnel és Namjoonnal, míg a többiek Jungkookot, meg a tököt ülték körbe.
-Legyenek fogai is. - javasolta V, amint nézegették a félig kész alkotást.
-Nem. Nem tetszik. - evett Jungkookie.
-Rakjunk neki szeplőket. - kuncogott magában Hopi - Az egyszerű és a többi töknek tuti nem lesz.
-Nem.
-Csináljunk neki kockás hasat. - szólt hozzá Jimin is.
-Gyúrós tök? Menő! - kommentálta V.
-Nem. Nem tetszenek.
-Szerintem kicsit Soul Eateresre csináljátok. - dobtam be saját ötletemet - Azok a félig kerek szemek elég jók lennének.
-Hmmm. Lehet. - rakta le tányérját Kookie, majd kezébe vette a kést.
-Óvatosan Kook. - aggódott V.
-Meglesz. Most támadt egy ötletem.
-Azért egyél is. - tért vissza Jin.
-Úúúú, ez nagyon jó lesz. - lelkesült fel a legkisebb, én pedig további utasításokkal láttam el.
-Ne úgy csináld! Rossz nézni. - szóltam bele.
-Jó-jó. - csitított, de nem igazán fogadta el javaslatomat. Csak folytatta az igen veszélyes mutatványát.
-Bemegyek a szobámba, mielőtt levágod valamidet. - állt fel Hoseok, majd el is tűnt.
-Huh! Ez közel volt. - csúszott meg a kés.
-Na még pár mozdulat és neked be sem kell majd öltöznöd Halloweenkor. - folytattam vacsorámat - De a száját ne úgy kezd.
-Ne szólj bele! Nem te csinálod. - mordult rám.
-Szerintem jobb, ha rád hagyom. Én csak ötletelek, hátha segít, de ha nem akarod, nem fogok.
-Ha te csinálnád Yoongi, már rég a kórházban lennénk. - szólt hozzá Namjoon is a témához.
-És igaza van Kook. - helyeseltem.
-Jó, ez tényleg igaz. De nagyon egyszerű ott ülni és semmit sem csinálni, csak dirigálni. - vágott bele a tökbe.
-Szeretem nézni, ahogy dolgoztok. - vigyorogtam.
-De lusta vagy! - morrant fel Jimin is - Holnap leviszlek a kondiba.
-Na az kéne még csak! - nevettem ki.
-De tényleg. Jössz velem és gyúrsz.
-Maximum alszok a fekvenyomó padon, de hogy én nem edzek, az száz százalék.
-Így jó lesz? - forgatta felénk a tököt Kookie.
-Szerintem ott a másik irányból vágj bele, és csinálj majd neki egy fogat. Az bőven elég lesz. - mutogattam.
-Hmm.... jó. - fogadta meg végre tanácsomat, majd folytatta munkáját.
-Nem igaz, hogy semmi értelmes nincs a tévében. - kapcsolgatott Namjoon.
-Ezért nézek a laptopon sorozatokat. - beszélgetett vele Jin.
-Mostanában sok a hülyeség. - szóltam hozzá.
-Te már csak tudod.
-Azért sokat dolgozok hyung. Ne becsülj le.
-Tudom.
-Nézzünk horrort! - kiáltott fel Jungkook és megállt a tökfaragásban.
-Akkor azt egyedül nézed. - válaszolt neki Jin.
-Jaj, ne már. Ne legyetek nyuszik. Halloween lesz. Fel kell készülnötök.
-Ott hangsúly. Lesz. Nem van. Nagy különbség. - állt fel tányérjával Jin, majd a konyhába indult.
-Én sem szívesen nézek veled ilyesmit. - húzta száját Jimin.
-Nekem dolgoznom kéne már, legalább ma este. - bújt ki a dolog alól Namjoon is.
-V? Mond, hogy te megnézel velem egyet ma! - fordult a másik felé Kookie.
-Hát..... megpróbálhatjuk.
-Ez aaaaaz! Yoongi? - nézett végül rám.
-Nekem tök mindegy. Amíg be nem fejezem a vacsorámat, addig úgyis maradok.
-Akkor keresek gyorsan valamit. - pattant fel, kezeiből pedig minden ott esett ki ahol volt.
-Én meg hozok nasit. - sietett a konyhába V.

-Már csak pár falat. - jegyeztem meg, miközben Jungkook a tévével küzdött.
-Jó. Megvan. Sikerült. - ugrott vissza a laptop elé, majd elindította a filmet.
-Ezt még nem láttam. - nyitott ki V egy nagy zacskó chipset.
-Én se. Most találtam neten.
-Na kíváncsi vagyok. - értem a ténylegesen utolsó falatomhoz.
Végül hiába fejeztem be vacsorámat, ott ragadtam. Érdekelni kezdett, hogy mi lesz belőle, azonban V már nem így állt hozzá. Egy idő után elege lett a fröcsögő vérből, így inkább ő is elvonult, mi pedig kettesben maradtunk a kis maknaeval, aki egy párnát ölelgetve bámulta tovább a tévét.
-Félsz?
-Nem én. Jaj, ne..... tuti meghal.
-Ez egy horror, nyilván meghal. Ezekben még a főszereplő sem szokta túlélni.
-Jaj, ne már.... ajjjj. - kukucskált a párna mögül, én meg csak mosolyogtam. Mekkora szája volt, mikor betette, most meg nézni sem meri.
-Kikapcsoljam?
-Ne! Érdekel a vége.
-Látom.
-Yoongi! - vágta hozzám a puha tárgyat.
-Csak neked akarok jót. - vigyorogtam rá.
-Nem vagyok kicsi. Végig tudom nézni. - pillantott vissza a tévére és zavarba esett.
-Hát ez a rész valóban nem ijesztő. - szólaltam meg, amint feltűnt, hogy épp szexjelenet van a filmben - De tuti közben fognak meghalni.
-Mért? - fordult rám.
-Sosem láttál még horrort?
-De igen. De nem szexelnek mindben.
-Na mindegy. Általában ha ilyen van, az is rosszul sül el. Ők ölnek meg valakit véletlen, mert hupsz, benyomódott a daráló gombja, vagy őket ölik meg közben, vagy a csaj a szörny és felfalja a faszit, vagy fordítva.
-Sok ilyet nézel. - pislogott rám
-Amúgy, egyáltalán nem. Alig párat láttam. De tiszta sablon a legtöbb. - válaszoltam neki, fél szemmel pedig már láttam is, hogy azok is meg fognak halni - Na nézd csak. - mutattam a tévére - Mondtam.
-Tényleg. Ahh! - fintorgott - Csúf halál. Azért ez alattomos. Pont szex közben. A világ legjobb dolga közben. Legalább a végét megvárhatta volna.
-Jah. Várjunk csak! Te még nem is tudod milyen. Mért áradozol róla így?
-Azért hülye nem vagyok.
-...... Le fogom jelszavazni a felnőtt tartalmú oldalakat.
-Héj! - szólt rám - Már nagykorú vagyok, jó?
-Ez igaz. Fene. Olyan gyorsan felnőttél. - könyököltem fel a kanapé karfájára.
-Hehe. - nevetett ki - Jaj ne! - halt meg újra valaki pont akkor, mikor a tévére nézett.
-Ebben a filmben úgy hullanak az emberek, mint a legyek. Amúgy nem leszel attól kevésbé férfi, ha most fogod magad és nem nézed tovább. - nyugtattam meg, mert már én akartam kikapcsolni, hogy ne fejezze be.
-Muszáj megnéznem. - vett magához egy másik párnát és szenvedett, nekem viszont itt betelt a pohár.
-Na ebből elég! - keltem fel, majd ki is nyomtam a filmet.
-Most mééééér?
-Itt haldokolsz. Menjé' fürdeni, meg aludni! - álltam a tévé elé keresztbe tett kezekkel.
-Mert ez után fogok tudni aludni.
-Muszáj lesz.
-Umm..... jó! - állt fel, majd levágta a párnát a kanapéra és morgolódva ment is dolgára.
Engem azonban érdekelt a vége, így mikor hallottam, hogy becsukta maga mögött a fürdő ajtaját, folytattam is.

-Yoongi! - jött ki az éjszaka közepén Jungkook a nappaliba, ugyanis én kint ragadtam.
A film után még erősnek éreztem magam és mivel Jin már lefeküdt, így inkább kicuccoltam, hogy dolgozzak.
-Mi az? - gépeltem a laptopomon.
-Nem tudok aludni.
-Pedig nagyon álmosnak tűnsz. - néztem fel rá, bár nem láttam tisztán, csak hogy kócos a haja és nagyon lazán áll kezében takarójával.
-Jó, de..... a film.
-Ahh! - sóhajtottam - Menj be Vékhez.
-V Hoseokkal alszik.
-Ő is a film miatt?
-Gondolom.
-Akkor Jimin.
-Hason fekve terpeszkedik az ágyában és nem tudtam felkelteni. De mivel te fent vagy, arra gondoltam, hogy mi lenne, ha idefeküdnék melléd?
-Nem tudnál aludni. Dolgozok. - csóváltam fejemet.
-De tudok. És nem fogok zavarni. - győzködött.
-Jó' van, gyere. - csúsztam arrébb - El fogsz férni annyi helyen?
-Igen. - dobálta is le cuccait - Köszönöm. - feküdt le.
-Csak ne horkolj!
-Nem fogok. - takarózott be.
Én hatalmas nyugalommal dolgoztam tovább fülesemet bedugva, mert azért nem akartam felkelteni, miközben ő biztosan mély álomba merült, mert sokáig meg sem moccant. Azonban lassan én is elálmosodtam, ami egy kisebb probléma volt, ugyanis Jungkook teljesen a lábamnak bújva szunyókált mellettem. Bár gondoltam, ha felkelek mellőle, lehet megébred, de azonnal vissza is fog aludni, így mindent messzebbre pakoltam, hogy ne keljen majd zavarnom őt, ha már megmozdultam egyszer. Ám miközben a  gépemet kapcsoltam ki, mocorogni kezdett és csapdába estem. Combomat használta párnának mikor lecsuktam a laptopot és nem tudtam mit tegyek. Istenért sem szerettem volna felkelteni, mert hihetetlenül édesen aludt, de már én is hihetetlenül elfáradt, plusz a zuhany nagyon vonzott. Végül óvatosan mozdultam meg és próbáltam megfogni fejét, majd lassan kimászni alóla, de felébredt.
-Hyung. - dörmögte álmosan - Hova mész?
-Fürdeni, meg aludni. Nem akarsz visszamenni a szobádba a saját ágyadba?
-Nem akarok egyedül aludni. - ült föl.
-Muszáj lesz. - szedtem össze cuccaimat, majd a hálómba mentem.

Zuhanyzás után már nagyon fáradt voltam. Általában fel szokott kelteni, de most csak még álmosabb lettem, így majdhogynem csukott szemmel cammogtam vissza szobámba, ahol egy meglepetés fogadott. Jungkook befészkelte magát az ágyamba, bár hagyott nekem helyet. Mindegy, nem idegeskedtem, nem volt hozzá erőm. Csak el akartam venni a takarómat mellőle, hogy átköltözzek az ő helyére, de nem is aludt még, pedig én azt hittem.
-Engedj el. Aludni szeretnék. - fogtam meg kezét, amivel az én csuklómat szorongatta.
-Ne hagyj egyedül! - húzott be maga mellé, én viszont nem szerettem volna lefeküdni, ezért csak feltérdeltem mellé az ágyra.
-Nem férünk el. Had menjek aludni Jungkook. Álmos vagyok.
-Aludj itt. - fogta továbbra is csuklómat.
Tényleg nagyon fáradt voltam. Nem volt erőm vele küzdeni, így fel is adtam és ledőltem mellé.
-Menj arrébb! - toltam el kicsit, hogy ne érjen hozzám alvás közben.
-Nyeh. - fészkelődött, majd amint hátamra feküdtem, ő gondolt egyet és rám mászott.
-Kook...... Kook. - szólongattam, de szerintem direkt nem akart válaszolni.
Még a lábát is összefonta az enyémmel, így esélyem sem volt menekülni. Inkább csak elfogadtam, mert kényelmesen feküdtem, szóval tudtam aludni, vagyis tudtam volna. Ám mielőtt még teljesen elszundítottam volna, hallottam Jungkook kis csámcsogását. Biztos akkor kezdett álmodni, mert olyankor szokta ezt csinálni. Mikor a fodrász kezei között is elalszik csámcsog egy kicsit mindig. Mondjuk ez aranyos szerintem. Kis cuki maknae. Tényleg ő a csapat legaranyosabb tagja sokszor, amikor nem éppen ördögöt játszik.
Megsimogattam kócos haját, majd rajtafelejtve kezemet én is elaludtam.

Végül egész kényelmesen pihentünk. Ugyan felébredtem, mikor forgolódott, de olyankor én is meg tudtam mozdulni, így elég jól összeegyeztettük dolgainkat.
Reggel viszont Jin ébresztőjére keltünk, utána pedig hüledezése nem hagyott minket szundit tartani.
-Ti együtt aludtatok? - ült ágyán és minket bámult hunyorogva, mert szemüvege nélkül nem sokat látott ilyen korán reggel.
-Jah. Kook félt a horror után, és nem hagyott békén. - fordultam el Jintől és meglepetésére átöleltem Jungkookot, ami számomra is új volt, de akkor jól esett.
-Aha..... még a végén te is bekerülsz a hiperaktív csapatba. - állt fel, majd kisétált a szobából.
-Hyung. - szólalt meg Jungkook és kicsit eltolt magától.
-Bocsánat, csak jól esett. - engedtem el.
-Nem az. - mocorgott - Na most jó. Gyere vissza. - húzott magához pólómnál fogva.
-Te most.... megigazítottad a farkadat? - pislogtam rá kicsit morcosan.
-Igen..... Jól van naaaaa! Reggel van. Nem férek el.
-Tudom, hogy reggel van, de akkor legalább ne ilyen látványosan csináld. - birizgáltam haját, mert nagyon finom puhák voltak mindennap tincsei.
-Beindult a fantáziád?
-Mi?
-Semmi! - kelt fel hirtelen, majd ki is slisszolt a szobából.
Mi van? Milyen fantázia? Én csak megjegyeztem, hogy ne csinálja ilyen látványosan, ha együtt alszunk erre..... hah mindegy. Nagyon korán volt még nekem, mert csak pár órát aludtunk. Viszont szívesen játszottam volna még a hajával. Vajon mit csinál vele, hogy ilyen finom puha? Én is akarok olyat és akkor a sajátomat tapizhatnám.
Mély, fájdalmas sóhajokkal keltem ki ágyamból, majd annak szélén ültem még pár percig. Nem szerettem a reggeli sátorral mászkálni, így minden nap megvártam míg elmúlt és csak utána indultam dolgaim elvégzésére. Azonban a kis reggeli beszólása után Jungkook egész nap furán viselkedett. Elkerült, meg nem is nagyon beszélgetett konkrétan velem. Nem mintha amúgy mi olyan hű de sokat csevegnénk, de azért néha előfordult. Plusz érdekelt is a reggeli dolga, de nem sikerült előrébb jutni az ügyben sajnos. Ám elég forgalmas napunk volt, így hamar elfelejtettem, amit annyira akartam még reggel. Mindenki végezte dolgait. Jungkook persze a többiekkel elment a táncterembe, mi pedig Nammal beültünk a stúdióba. Volt rendesen ihletünk, így muszáj volt összeülnünk és egész nap azzal foglalkoznunk, aminek meg is lett az eredménye.

Este hatalmasat sóhajtva léptünk be a dormba a többiekhez. Jungkook a nappali kellős közepén fejezte be a tököt, őt pedig körbeülték a többiek mobiljukkal.
-Aggódnak érted az ARMYk is. - szólalt meg Hoseok.
-Kiraktátok, ahogy farag? - pakoltam le.
-Ahha. Féltik a kezét Kooknak. - vigyorgott Hopi.
-Hát mi is. - jegyezte meg Jimin - De már felkészültünk mindennel. - mutatta a kis kötszert, amit odakészítettek.
-Elővigyázatosságból. Nem fogja megvágni magát. - nézte a kisebbet V.
-Reménykedjetek csak. Mi lesz a kaja?
-Nem tom, Jin főz. Na, mindjárt végzel! - figyelte Jungkookiet Hoseok.
-Tök jó lesz. - értékelte Jimin - Ügyes vagy Kook.
-Köszönöm.
-Szobámban leszek. Szóljatok, ha eszünk. - sétáltam el laptopommal.
Egyre fáradtabb lettem minden nap, így azt terveztem, hogy vacsoráig alszok, ezért amint becsuktam magam mögött az ajtót bedőltem ágyamba. Nagyon puha volt, mert Jungkook nem vitte vissza cuccait a saját helyére. De nem zavart a sok meleg cucc, csak aludni akartam pár percet legalább, mert a maknaeval mégsem volt olyan pihentető az este.
Azonban nem lehetett nyugtom. Nem sokkal később nyílt az ajtó, bár nem szólalt meg a bejövő, csak becsukta maga után, majd matatott valamit a szobában. Azt hittem Jin, mert ki más jönne be rendet rakni, ám amikor az ágy szabad szélére térdelt és óvatosan próbált bemászni a fal felőli részére rájöttem, hogy Jungkookieval van dolgom.
-Mit csinálsz? - fordultam oldalamra, ő pedig végre befért helyére.
-Jöttem hozzád aludni. - pislogott rám.
-Minek?
-Mert...... csak úgy.
-De nem tudok veled aludni. Nem tudom kipihenni magam. - fúrtam arcomat párnámba - Fogd a cuccodat és vidd vissza, engem meg hagyjál.
-Naaaaa, hyuuuung. - bújt hozzám, mire ránéztem - Had maradjak!
-De akkor legyél csöndben és ne mocorogj!
-Jóóóóóó! - mászott nyakamba, én pedig megtapasztalhattam bőrömnek nyomódó cuki orrát.
Próbáltam nem foglalkozni vele, de éreztem lélegzeteit, így nem tudtam elaludni, azonban lassan már nagyon is készen álltam valami teljesen másra. Felébredtem, aminek nem örültem, de főleg annak nem, hogy mitől keltem fel. A kis maknaetől.... szuper. Olyan rég láttam nőt testközelből, hogy már egy fiatal fiúra is, aki hozzám bújik, feláll. Rosszabb nem is lehetnék!
Ám amint ezzel küzdöttem felmerült egy újabb probléma. Nekem ugyan nem sikerült az, amiért lefeküdtem, de neki összejött, ezzel pedig az járt, hogy csámcsogott amint elaludt. Már csak ez kellett! Megmozdult közben, így még jobban nyakamba bújt és már ajkait is éreztem, ahogy aprókat mozdultak. Na jó. Én ezt nem bírom!
-Ébresztő! - simogattam meg - Jungkook kelj fel!
-Hmm? Mért? - beszélt még mindig engem ölelgetve, ami nem segített, mert egyre forróbb bőrömre lehelte szavait.
-Ki kell mennem mosdóba. - próbáltam szabadulni.
-Így nem fog sikerülni.
-Hát ha engem ölelgetsz, valóban.
-Nem az miatt. - húzta föl térdét és basszus! Nagyon jó pontot ért el.
-Attól még ki kell menjek. - igyekeztem uralkodni magamon, ám nehezen ment, mert nem hagyta nyugalmi pozícióban lábát.
-Mért nem maradsz? - támaszkodott fel - Megoldom neked.
-Mi? Ahh, nem Jungkook. Ezt ne. Most ne szórakozz velem. - csóváltam fejemet.
-Nem viccelek. - ült csípőmre - Tényleg segítek.
-Mit csinálsz?
-Amit szeretnék. - kezdett mozogni és hiába voltunk felöltözve, ettől még éreztem.
-Ezt nem szabad Jungkook. - remegtem meg alatta, mert a testem többi porcikáját cseppet sem érdekelte, hogy az, aki jelenleg lovagol rajtam egy fiú, ráadásul a barátom.
-De igen. Érzem, hogy szeretnéd, és én is. - hajolt le hozzám, hogy megcsókoljon.


Elképesztően jól esett, amit alig akartam elhinni. Jungkook kóstolgatott, én pedig élveztem, de az nem kifejezés. Alig bírtam betelni vele.
-Még a végén kiderül, hogy buzi vagyok. - mordultam fel, amint nyakamba harapott.
-Ez csak egyszeri alkalom. Nem vagy azh. - haladt tovább.
-Épp azért áll fel, mert rajtam..... lovagolsz. Szerintem ez épp elégh.... hozzáh. Hahh... ez nagyon hiányzott. - csókolgatta nyakamat, én pedig lihegni kezdtem.
-Nekem ish. - tűrte fel pólómat és le is vettem.
-De puhák az ajkaid! - hunytam be szemeimet, amint kulcscsontomra csókolt.
-Finom vagy hyungh. - simogatta csupasz bőrömet, majd lejjebb haladt.
-Vetkőzz te ish! - húztam le róla pólóját és nem tudom mért, de meglepődtem - Te ilyen izmos vagyh? - néztem szemeibe, amint egy pillanatra ledermedt.
-Umm.... igen. Nem tetszik?
-De..... nagyon szexi.
-Akkor jó. - támaszkodott mellkasomra és tovább mozgott.
-Hahh.... vedd le! - gomboltam ki farmerját, ám nem segített.
Nekem kellet letolni ameddig csak tudtam, míg ő megemelkedett kicsit. Fel is kellett ülnöm, de hátrébb helyezkedtem, így a támlának dőlve pont kényelmesen feküdtem alatta. Boxerján keresztül megsimítottam merev részét és felnyögött. Tetszett ez az édes hang, ezért folytattam még. Amint a vékony anyagon keresztül fogdostam, Jungkook hajamba markolt és fejemet kicsit meghúzva lopott tőlem újabb csókot. Ezúttal azonban nyelvét is megkaptam, amit visszatessékelve helyére ízlelgettem. Nem kellett sok neki és már ezektől benedvesedett alsója.
-Felizgultál? - mosolyogtam elengedve ajkait.
-Yoongihh. - nyögött, de választ nem kaptam.
Megfogtam alsóját, majd lehúztam róla, míg hozzáfértem fedetlen férfiasságához és azt kezdtem kényeztetni, miközben másik kezemmel fenekébe markoltam. Nagyon élvezte, hogy foglalkoztam vele, ami engem csak felhúzott. Ha akartam volna sem tudtam volna megállni, mert túl édes volt. Abban a pillanatban pedig visszafoghatatlan vágyat éreztem rá, hogy lefeküdjek vele. Ezért fogtam magam és némi helyezkedés után én kerültem felülre. Feltérdeltem és kigomboltam nadrágomat, ő pedig közben teljesen megszabadult ruháitól.
-Ennyire szeretnéd? - néztem rá mosolyogva, míg levettem farmeromat, majd boxeromat is.
-Igenh! - tárta szét lábait nekem - Csináldh! - túrt hajába és homorított alattam, amitől csak még szexibbnek bizonyult. Nem tudtam ellent mondani.
-Úristen Kookh. - igazodtam bejárathoz, de megállított.
-Várjh!
-Hmm? - támaszkodtam meg mellette - Baj van?
-Így nagyon fog fájni. Mm - nyalta meg ujjait - csak egy pillanat. - csúsztatta magába az elsőt pár pillanattal később.
-Ugh Jungkook. - lepődtem meg, de igaza van. Nem is tudom, hogy nem jutott eszembe.
Kicsit szégyelltem magam és kezdtem visszatérni józan eszem, amint néha meghallottam egy-két fájdalmasabb hangját. Már pont szólni akartam mikor szabad kezével lehúzott magához és újból megcsókolt. Akkor megint rá kellett jönnöm, hogy mennyire felizgatott. Hogy ha akartam volna se tudtam volna megállni, mert csak azon járt az eszem, hogy meg akarom dugni. Hallani akarom, ahogyan nyög és látni szeretném, amint elélvez alattam. Igen, ezt szeretném. Látni orgazmusa közben.
-Most jóh! - engedett el, majd lenézett.
-Biztos?
-Igenh! Gyereh! - fogott rám és ő vezetett magába.
-De szűk vagyh! - hajoltam nyakába - Én ezt nem fogom kibírnihh. - lihegtem.
-Mozogjh! - simított végig testemen.
Igyekeztem óvatos lenni, de ezúttal nem miatta. Tényleg nagyon a határon voltam, mikor ő még igen messze járt tőle, így figyelnem kellett. Nem szerettem volna előtte elélvezni, mert akkor nem láthattam volna közben.
-Ne zavard őket! - hallottuk Jin hangját, mire azonnal az ajtóra néztem.
-De mindjárt eszünk, nem? - kérdezett vissza V, aki majdnem a küszöbön állt már, hangja erősségéből ítélve.
Azt hittem, azonnal be fog nyitni, így sarkaimra ültem, gyorsan előkotortam egy takarót, majd lefeküdve Jungkook mellé magunkra terítettem.
-Hát az a mindjárt nem most lesz. Még minimum tíz perc. Majd akkor felkeltem őket, de hagyd most. Suga nagyon sokáig dolgozott.
-Hát jó. De akkor majd tényleg neked kell. - távolodott Taehyung hangja.
-Én fogom, ne aggódj.
-Hyungh! - nyögött fel Jungkook, amint már biztonságban voltunk és kezemet fenekére vezette - Folytasdh!
-Nem Jungkookh. - nyeltem nagyot, mert V hangja felébresztett - Hagyjuk abba.
-Neeeh! - csókolt államra - Folytasd! - ért össze péniszünk.
-Nem igazán szabad Jungkook.
-Nem érdekel. - fordult meg, majd fenekét nekem nyomta és magához igazított.
-Mért nem érzedh, - lihegtem újból - hogy ez nem helyes?
-Mozogjh! - markolt a takaróba, én pedig nem bírtam kihagyni az alkalmat.
Hiába támadt fel pár pillanatra józan eszem, amint megéreztem, hogy mit hagynék ki, visszafeküdt. Csípőjére fogtam és lassan mozogni kezdtem. Lényegesen jobban bírtam, így kicsit megkönnyebbültem, azonban látni szerettem volna arcát, ezért pár perc múlva, mikor már hevesebben lélegzett, feltérdeltem. Szépen hátára fordítottam és lábait karjaimba véve folytattam.
-Yoongiiiih! - simított végig alhasamon, majd visszadőlve az ágyba lehunyta szemeit.
-Jungkookh. - fogtam péniszére és ugyanabban a tempóban mozgattam kezemet, mint amilyenben csípőmet.
-Ahh! Én elfogokh..... ahh! - feszült ívbe háta.
-Gyerünk csakh! - löktem erősebbeket rajta. Nagyon kíváncsi voltam, amint pedig kezembe élvezett megkaptam, amit szerettem volna.
Gyönyörű látvány volt, ahogyan megremegett alattam és minden izma kirajzolódott, miközben hosszan felnyögött.
-Olyan szép vagyh! - folytattam tempómat - És szűkhh! Istenemh!
-Yoongihh! - pillantott rám pillái alól, szemei pedig csillogtak.
Ez elég volt. Néhány mozdulatig bírtam csak ezt a ködös tekintet és máris elélveztem forróságától. Egy pillanatra elállt lélegzetem, amint átfutott egész testemen az a csodálatos érzése. Majd újabb meglepetésben volt részem. Jungkook magától mozgatta tovább csípőjét, ezzel kicsikarva belőlem az utolsó cseppeket is.

-Köszönömh. - szólalt meg, amint fölötte támaszkodtam és igyekeztem magamhoz térni.
-Hát..... nem tudom mit válaszoljak.
-Nem kell semmit. - mozdult meg, én pedig kicsúsztam belőle, amit egy halk nyikkanással jelzett.
-Jól vagy? - pillantottam fel rá.
-Igenh. Vacsora után csináljuk még! - karolt nyakamba.
-Dehogyis! Soha többet! - dermedtem le, amint úgy bújt hozzám, mint az elején.
-De igen. Ha kell, megerőszakollak. - csókolt ajkaimra, de nem viszonoztam ezúttal.
-Te ezt jól meggondoltad?
-Igen. - válaszolt, majd valaki lépteit hallottuk közeledni és újra bebújtunk a takaró alá, mintha aludnánk.
Lassan nyílt az ajtó és abban megállva ébresztgetett Jimin.
-Fiúk! Ébresztő! Vacsora. - szólt normál hangon.
-Hmm.... - kamuztam be, hogy épp most ébredek - Mindjárt.
-Felkeltettem őket! - fordult meg Jimin, az ajtót pedig nyitva hagyva ordibált Jinnek.
-És most hogyan mászunk ki? - érdeklődött Jungkook, aki nekem bújva pislogott fel rám.
-Mindjárt megoldom.
-Vagy.... csináljuk így.
-Mi? - dermedtem le.
-Nyitott ajtónál. Úgy izgalmasabb.
-Felejtsd el! - néztem ki, hogy jár-e valaki éppen arra, vagy be tudom csukni, hogy felöltözzünk.
-Akkor vacsora után, mikor már mindenki lefeküdt, a nappaliban.
-Állj már le! - mordultam vissza rá, majd kiugorva az ágyból, becsuktam az ajtót.
-De én még meg szeretnélek lovagolni. - nyögött mondata végén, mint akinek már a gondolattól is orgazmusa van.
-Pedig nem fogsz. - szedtem össze ruháimat.
-De igenh! Akkor beosonok este és miközben alszol, felizgatlak, majd meglovagollak.
-Mért akarod ennyire? - húztam föl nadrágomat.
-Mert nagyon jó volt. És akarok még. - kelt fel.
-De ezt nem szabad. Nem is helyes.
-Kit érdekel. Nem büntet meg senki. - állt elém teljesen meztelenül - Nekem pedig nagyon tetszik. - karolt nyakamba és megcsókolt.
Ezúttal viszont megengedtem neki. Valahogy túl szép volt ruha nélkül, így kénytelen voltam engedelmeskedni. Nem tudtam ellenállni.
-Akkor majd, - nyeltem egyet, miután elengedtem nyelvét - megbeszéljük ezt még.
-Rendben. - mosolygott.


(Remélem tetszett :D Kommentelni szabad, mert szeretem :3 Plusz játszatok, mert már csak két napig lehet rá jelentkezni. Meglepi menüpont alatt találjátok a kis nyereményjátékunkat! :D)