Rapmon POV
Holnap lesz az utolsó fellépésünk a félévben, ezután vár
ránk egy jó hónapnyi pihenő. De jó is lesz már végre, nagyon zsúfolt volt ez a
pár hónap, igazán kijár már nekünk ez a szabi. Nem tudok elaludni... Most mit
csináljak? Ha nem pihenem ki magam, nem fogom bírni a hajtást, ez így nem jó,
túlpörgött az agyam és valami nyomaszt is. Jó, nem bírom, inkább kimegyek,
iszom egy kis tejet és sétálgatok a kertben hátha attól elálmosodom picit.
Halkan kimásztam ágyamból, hogy Sugát fel ne keltsem, bár esélytelen lett volna, amilyen mélyen aludt. Elkezdtem sétálni a tejecskémmel mikor hangokat hallottam a garázsból.
Halkan kimásztam ágyamból, hogy Sugát fel ne keltsem, bár esélytelen lett volna, amilyen mélyen aludt. Elkezdtem sétálni a tejecskémmel mikor hangokat hallottam a garázsból.
- Ez az-az anime amiről Kook beszélt nem? Aztaaa nagyon jó
története van, lehet el kéne kezdenünk megnézni.
- Én benne vagyok, vannak benne harcolós jelenetek is, áááá
imádom, indítsd el.
- Jimin,V még is mi a fenének néztek ti meséket hajnalban,
amikor aludnotok kéne? Holnap programunk van és ti még fent kukorékoltok. Nem
fogjátok bírni, menjetek aludni, most! - nem értettem őket hisz egész nap azt
mondták fáradtak, mégsem aludtak.
- Hyung, nem tudunk aludni, rossz a közérzetünk. - mondták
egyszerre bűnbánó arckifejezéssel.
- A kilencvenötös duóval mindig csak a baj van... Gyertek, kaptok ti
is jó langyos tejet, attól majd elalszotok jó? - lágyultam meg egy kicsit.
Bekísértem őket a szobájukba, majd én is bebújtam az
ágyamba. Milyen különös, ilyen kifogást még sosem hallottam tőlük... biztos
csak idegesek.
Majd álomba szenderültem.
Másnap arra keltem, hogy kedves hálótársam jól oldalba rúg és azzal a lendülettel le is zakóztam az ágyról.
Majd álomba szenderültem.
Másnap arra keltem, hogy kedves hálótársam jól oldalba rúg és azzal a lendülettel le is zakóztam az ágyról.
- Basszus Yoongi, mi bajod van? Nekem ne most keljél fel bal
lábbal.
- Hah, mi-mi történt? Te meg mit keresel a földön?
- Semmi hagyjuk, inkább gyere reggelizni, öt perc múlva úgy
is megszólalna az ébresztő. - sétáltam az ajtóhoz.
- Dehogy kelek, most mondtad még van öt percem, nem
pazarolhatom el a drága alvási időmet. - majd magára húzta a takaróját és
visszaaludt.
Hihetetlen, minden alkalmat megragad a lustálkodásra... bár
lehet ő csinálja jól, végül is mindegy, addig sem lesz morcos. Kiértem az
étkezőbe és nem lepődtem meg Jin láttán, aki mindig korábban kel nálunk, hogy tudjon nekünk kaját csinálni. A nappaliban
pedig Kook….. Dance padozik? Ki fog fáradni, mi van most a kicsikkel?
- Hyung, miért van így felpörögve? Mondd, hogy most kelt fel
és nem ezt csinálta egész este. - kezdtem pánikolni.
- Nyugi, én keltettem fel és csak bemelegít. Minden rendben
van veled Rapmon? Elég megviseltnek tűnsz.
- Nem tudtam valami sokat aludni az este, túl sokat
gondolkoztam, de nem lesz gond, csak talán kicsit ideges vagyok.
- Ne legyél, tudod, hogy jók leszünk és holnaptól már
pihenhetünk, ez lebegjen a szemed előtt. - majd a kezembe nyomott egy tál
palacsintát, méghozzá juharsziruposat, a kedvencemet, nyammi.
- Úúúúú köszönöm, már is jobb lett a kedvem. - majd szépen az
asztalhoz sétáltam megenni a finom reggelimet.
- Mindenki keljen fel, palacsintát csináltam! - kiabált fel
az emeletre Jin, nagyon hangos tud lenni, senki nem gondolná, egy igazi sárkány,
ha nincs rend, fegyelem, és tisztaság.
Amint ezt kimondta, nem vicc számoltam, három másodperc alatt leértek a kicsik. Suga meg szééép lassan vánszorgott lefele, a takarójába bugyolálva. Gyorsan megkajáltunk és már mehettünk is a fellépésre, közben a kocsiban elkezdtem felvázolni a menetrendet.
Amint ezt kimondta, nem vicc számoltam, három másodperc alatt leértek a kicsik. Suga meg szééép lassan vánszorgott lefele, a takarójába bugyolálva. Gyorsan megkajáltunk és már mehettünk is a fellépésre, közben a kocsiban elkezdtem felvázolni a menetrendet.
- Szóval ezután megyünk találkozni a rajongóinkkal, majd
pedig.... - ám nem tudtam befejezni mondandómat, mert V hatalmas ordítása
félbeszakított.
- ÁÁÁÁÁÁLJ!! - kiabálta, amitől a sofőrünk egy hatalmas
satuféket nyomott, mi meg kis híján a szélvédőn landoltunk.
- Mi a fenét csinálsz már, kiszakad a dobhártyám itt
melletted, mi bajod van!? - kérdezte Jimin pattanásig feszülő idegekkel.
- Hoseok, nincs itt!!!! - és tényleg, fel sem tűnt senkinek
sem.
- Ne aggódjatok biztos a Dormban maradt. Kook hívd fel
Hopeot, én pedig a managert fogom.
- Nem veszi fel! - mondtuk egyszerre, és ezzel hivatalosan
is bepánikolt mindenki. - Kérem, forduljon vissza, meg kell keresnünk a
csapattársunkat.
Mikor felértünk, azonnal benyitottunk a szobájába, ám nem
volt ott. Mindenki elkezdett nyomozni a házban, hátha találunk valami jelet.
- Srácok találtam egy cetlit a TV mögött. Azt írja, hogy a
managerrel hamarabb elment egy megbeszélésre a rappjével kapcsolatban. -
mondta nyugodtabban Jin, viszont ezzel vagy tíz perc eltelt minimum így
késésben voltunk.
- Te Kook, reggel nem te játszottál a Dance padon? Nem
vetted észre, hogy ott van a cetli? - kérdezte Suga halál nyugodtsággal.
- Hát én nem is tudom, biztos miközben játszottam leesett
.... Ne haragudjatok srácok.
Mikor a helyszínhez értünk J-Hope már ott várt minket az
ajtóban. Gyorsan elmeséltünk neki mindent, majd találkoztunk az ARMYkkal.
Mindenki nagyon lelkes volt, magunkra öltöttük az aegyos stílust, ami látszólag minden
rajongónknak tetszett. A backstageben felvettünk pár bomb részt, egy gyors
lelkesítő beszéd, nyugtatgatás, a hivatalos csapatkiáltásunk és már
indulhatunk is fel a színpadra. Mindenki ujjongott, tapsolt, kiabált,
hihetetlen volt az egész színpadot elárasztották a rajongók boldogsága még
érezhetővé is vált. Nagyon élveztük mi is, mindent beleadtunk, elképesztő mennyiségű adrenalin gyűlt össze bennünk. A
meghajlás közben körbenéztem a nézőtéren, ám megakadt a szemem egy magas fehér
hajú lányon, milyen különleges. Lementünk a színpadról és végre kajához
juthattunk, amikor szóltak nekem a biztonsági őrök, hogy valaki keres. Kíváncsi
voltam ki az hiszen nem szoktak engem a manageren, meg a bandának kívül
keresni senki. Kimentem egy ilyen kis társalgó szerű részhez, nagyon
elszigetelt helyen volt. Mikor közelebb értem megláttam azt a lányt, akit már a
fellépés közben is kiszúrtam. Nagy boldogsággal megfogtam a vállát, ő
megfordult, nekem pedig a szívem is megállt. Nem hittem a szememnek még is mit
kereshet itt, mi történt? Teljesen lesokkoltam.
(Éééés ezzel elkezdtem a hosszú történetemet a következő már sokkal
izgalmasabb lesz, de hát valamivel fel kell vezetni, nem igaz? ;)
Nemsokára kiderül, ki is ez a rejtélyes lány, aki miatt sokkot kapott
Rap Monster.)
Wow.. ez nagyon jó.. mihamarabb folytasd
VálaszTörlésKöszönöm ^^ Igyekszek már folyamatban van :D
TörlésJuuj ez nagyon jó^^ siess a folytatással
VálaszTörlésKöszönöm szépen :D Sietek :)
TörlésOMG ♡_♡ nagyon király.. mindenképpen folytasd
VálaszTörlésÓ nagyon szépen köszönöm *.*
TörlésSzégyellem magam hogy csak most írok, de teljesen el vagyok havazva >< Nagyon tetszik a történet, és alig várom a folytatást c: Annak meg még jobban örülök, hogy végre írsz egy hosszabb sztorit is ^^
VálaszTörlésOMO Nagyon szépen köszönöm :D Most nagyon boldog lettem :D Nagyon örülök neki, hogy tetszik meg minden :D Köszönöm szépen :D
Törlés