Nemesis Secret 3. rész~ A lény

 ~N Raiko


Fél órával később meg is jelent a leader. Meg se várta a kérdéseket, rögtön bele is fogott, hogy minél kevesebb idő teljen el. Bár egy órát így is rá számolt a biztonság kedvéért, mert biztos időre lesz szükségük felfogni azt, amit majd mond nekik.
- Srácok… Én nem az vagyok, akinek hittetek.


-Be kell, hogy valljak valamit.. Srácok, ez tényleg nagyon hihetetlenül fog hangzani…. de nem ember vagyok, hanem egy…. varázslény. Igazából egy mágus vagyok és a varázsvilág ahol élek, nagy bajban van. Az édesanyámat elrabolták a sötét oldal lényei. Apám pedig felbontotta a békeszerződést és háborút indít ellenük, de túl kevesen vagyunk és a fekete mágiát használók ellen biztos lenne a bukásunk, ezért van rátok most nagy szükségem, szükségünk.

- Te, akkor most apád valami király ott, vagy mi?- kérdezte értetlenkedve Suga, mivel egyedül ő tudott megszólalni a többiek pedig csak tátott szájjal figyeltek.

- Igen, de nyilván, mint az szokott lenni, valamelyik gyökérnek nem tetszett semmi, amit apám csinált, túl békésnek tartotta a birodalmat és gondolom féltékeny is volt rá rendesen, ezért megalapította a saját kis világát gonoszokból.. A durva az, hogy tényleg nem tudja senki ki a gonoszok vezetője. Rengeteg lényt kihallgattunk, de semmi. Kajak még ők sem tudják.

- Na,én, tisztellek téged sok mindenért... De ilyet még te sem találnál ki, főleg mert a családodról van szó, ami pedig nem játék. Én hiszek neked és veled tartok, segítek neked megmenteni a világodat!- magabiztosan Mone mellém állt és biztatóan nézett a többiekre.

- Én kicsit szkeptikus vagyok még, de egyben rohadtul kíváncsi, imádok kalandozni, arról nem is beszélve, hogy HARC is lesz, szóval alap, hogy benne vagyok.- lelkesedett fel teljesen Jimin, akit a harciszellem hajtott leginkább.

- Mindig azt mondtad nekem varázsvilágban élek, na, majd most! Meg unatkoztam volna, a szünetben ezért mindenképp benne vagyok én is.- mondta V, majd lomhán beállt a sorba mellém.

- Gyerekek, ez nagyon sokat jelent nekem köszönöm, hogy nem tartotok komplett idiótának.- kezdett szipogni a leader, majd jó erősen magához ölelte a fiúkat.

- Nem baj, ha én nem mennék? Kicsit megrémít ez az egész dolog és a szüleim is várnak.

- Ne aggódj Kook, semmi baj egyelőre, ha nem baj csak titeket vinnélek el, ha már magatoktól vállaltátok el. Valakinek itthon is kell, maradnia hisz nem tudhatjuk mi lesz, és mindenre fel kell készülnünk.

- Ne mondj ilyeneket! Biztos nem lesz baj és megoldjátok, ha majd felocsúdunk mi is, akkor már ránk is számíthatsz.- kezdett el Hyungoskodni Jin.

- Majd..... igen.... Mi is...- nem, Hopi teljesen szétesett, neki tényleg kell egy kis idő.

- Rendben van, akkor számítok rátok itthon is. Nagyon köszönöm nektek, tényleg. Akkor mehetünk?

- Vágjunk bele!- lelkesedtek fel mindannyian.

Rapmonster elvezette őket az átjáróhoz, majd mikor átléptek a másik világba tátva maradt három társának a szája, hiszen tényleg nem gondolták volna, még álmaikban sem, hogy ilyen hely létezik, és pont velük történik meg ez a csoda. A szemük elé tárult egy kis rét, tele virágokkal, őzikékkel, szivárványokkal, amik alatt kis manók táncoltak. Igazából ez csak Taehyung fejében játszódott le, direkt csukva tartotta a szemét miközben átlépett a kapun. Ami tényleg körülvette őket az egy szép titokzatos erdő volt. Magasra nyúló fák, amik között a napnak a sugarai bevilágítottak, gyanta illata terjengett a levegőben egy kis virágillattal és friss esővel megspékelve. Maga a nyugalom.. madárcsiripelés.. varázslatos látvány volt. A szemük nem tudott betelni a látvánnyal, hihetetlen érzések kerítették őket magukba, úgy érezték ezeknek az érzéseknek nem szabadna elmúlnia soha.

- Jé, de komoly! Totál olyan az a rész, mintha felgyulladt volna, de akkor miért van ott egy szép piros virág?- kérdezte Suga, majd közelebb akart menni a növényhez megvizsgálni, ám ekkor egy kéz kinyúlt a földből és megragadta a lábát, és elkezdte lefelé húzni, a föld mélye felé.- Úristen mi a szent szar ez??? Bassza meg! Valaki csináljon már valamit!!

Rapmon és V gyorsan a kezei után kaptak és amilyen erősen csak tudták húzták visszafelé. A kézben viszont hihetetlen erő volt, emiatt nagyon küszködtek. Jimin gyorsan kapkodta fejét jobbra-balra, majd megakadt a tekintete a kapu mellett lévő fejszén. Gyorsan megfogta és egy nagy erőteljes csapással levágta a kezet a lábról. Ennek eredményeként a fiúk hátraestek, a kéz pedig porrá lett.

- Na jó, erről nem volt szó. Mi a fene volt ez?- lihegett az ijedtségtől Suga.- De ami a legfontosabb: Jimin honnan szedtél te egy fejszét, te is varázsló lennél titokban?

- Nem, ott volt mellettem- mutatott arra, ahol találta a hasznos kis tárgyat.

- Jah igen, önvédelem szempontjából van ott, ha esetleg mikor átjövünk, és csodálkozás közben átlépnénk a rossz oldalra meg tudjuk védeni magunkat.- mondta nyugodtan és halál természetesen Rapmon.

- Ja jó. Oké tökre nyilvánvaló nem is tudom miért, kérdezek én ilyeneket.- akadt ki teljesen Yoongi.

- Gyerekek, megint én képzelődöm vagy ti is látjátok, ahogy egy hintó ló nélkül idejön?- kerekedett ki V szeme, mert maga sem akarta elhinni, amit éppen mondott.

- Óh nem, dehogy is, ezek a varázslények a thesztrálok, csak mi láthatjuk őket, ember nem.Ez is egy védekező mechanizmus nálunk de a ti állapototokban lehet jobb is, hogy most nem látjátok őket.

- Miért nincsen feje?- kezdett volna poénkodni Jimin ám nem jött neki össze.

- Inkább meghagylak ebben a tudatban és nem árulom el szükségem van  még rátok.- kacsintott a kisebbre, amitől rögtön elment a kedve a viccelődéstől.

Elérkeztek egy kisebb szakadékhoz, viszont a hintóval nem tudtak átkelni így gyalogolniuk kellett a palotáig, ami szerencsére nem volt olyan messze. Útközben nem találkoztak más varázslényekkel, valószínűleg készülődtek a közelgő harcra. Egyszer csak egyre jobban kezdett lemaradni Jimin, izzadt és nehezen vette a levegőt. Suga a látása miatt panaszkodott, hogy kezd elhomályosulni minden körülötte, míg V csak össze-visszabeszélt.

- Rapmon csinálj, valamit mindjárt megfulladok.- kezdett el a földre feküdni hátha jobban kapna levegőt ám nem sok sikerrel járt.- Suga Hyung is bajban van le fog esni a szakadékról, ha homályosan lát, de szerencsére Tae-nak semmi baja.

- Már hogyne lenne, össze visszabeszél- kezdett már nagyon ideges lenni a legidősebb, mert a Leaderjük nem úgy nézett ki, mint aki tudná, mi is történik velük.

- Jó, de ez megszokott, sose tudjuk, hogy miről zagyvál.- kezdtek volna el veszekedni, amikor a varázslónak támadt egy ötlete.

- Várjatok, azt hiszem,tudom, mi lehet a bajotok. A légkör nem embereknek való, ezért nem képes alkalmazkodni a szervezetetek. De tudok egy átmeneti megoldást, körülbelül egy hétig tart a hatása, addigra meg talán rendeződik minden, ha jól mennek a dolgok. Protego totalum!- ezzel a varázsigével egy ideiglenes levegő burkot és egy egyfajta pajzsot varázsolt köréjük.

Pár perccel később  már mindenki jobban volt, így folytathatták útjukat. Mikor beléptek a palotába már várta őket a király. Bemutatkoztak, meséltek kicsit neki milyen az emberi világ vacsora közben, majd mindenkit elszállásoltak egy külön szobába, hogy másnap beavathassák őket a részletekbe.

Eközben a Dormban Hoseok teljesen sokkos állapotban volt, még mindig, szegény Jin nem tudott vele mit kezdeni, egyszerűen csak bevitte a szobájába, vitt neki teát és hagyta, had szedje össze magát egyedül. Kook, ahogy mondta is a fiúknak, elment a szüleihez, kicsit menekült is ettől az egész helyzettől, mert őt is megrémítették a hallottak. Egyedül SeokJin tartotta magát. Kicsit elmélkedett miközben simogatta Dongsaengjének az arcát, hátha gyorsabban elalszik, de végül arra jutott bármi is fog történni mindenképpen ki fog tartani társai mellett. Nem csak nekik nem sikerült valami jól aludniuk, de a másik világban lévő tagoknak sem. Vagy az izgatottság miatt vagy a félelem miatt, de folyton csak forgolódtak. Suga annyira nem bírt már az ágyban maradni, hogy muszáj volt felkelnie. Ki akart menni az erkélyre ám érzett valami vonzást. Nem tudta volna megmondani konkrétan, de tudta, hogy neki most mindenképp ki kell mennie a palotából. Mintha valaki hívogatta volna. Elment egészen az erdő egyik sarkába ahol hatalmas nagy levelek voltak, három ember kényelmesen elfért volna alattuk. Ahogy közelebb ment világítós pillangók repültek fel és a levelek is mindenféle színben pompáztak a sötétben. Messziről csak egy nagy fényáradatot lehetett látni, viszont közelről egészen fantasztikus látvány volt, egyszerűen mesebeli. A nagy álmélkodást azonban megzavarta egy hang. Olyan volt mintha valaki villámgyorsasággal szaladt volna felé nagy zörgéssel. Sugának teljesen földbegyökerezett a lába, el nem tudta képzelni milyen lény törhet az életére, ám a vonzás, amit érzet egyre jobban kezdett felerősödni. Aztán hirtelen a közeledő lény megállt, Yoongi pedig csak a két szemét látta villogni és a kikandikáló farkát az egyik levél mögött.


Na, szóval a BTS egyik fele megismerkedett Mone szülőhelyével :D A következő részben pedig ki fog derülni, vajon ki is akar rátámadni Sugára :3 (De nem biztos a támadás bár valószínű... majd  kiderül ;) )
Természetesen azt se felejtsétek el, hogy indítottunk blog játékot, szóval tessék arra is jelentkezni ha szeretnétek ajándékokat :D (Nem csak yaoikat írunk lehet ám hentaiba is jelentkezni illetve vegyesbe :D )
Plusz fandom projekt még mindig fut és várják a képeket Suga szülinapjához és az 1000. naphoz :D