Második díjunk!

Sajnos nem sikerült utána járni, mi is a neve, de egy biztos. Közönség díj ezúttal is! :D Mi pedig ennek nagyon örülünk és igyekszünk teljesíteni az ilyenkor felmerülő  kikötéseket, így ezúttal is megtesszük. Mivel Raiko nincs a közelben, nem is nagyon lesz szerintem, továbbá nem is nagyon ír már sajnos :( így most csak én válaszolok nektek (Mayu). Aztán ha lesz kedve neki is, akkor kiegészítjük a posztot és szólunk nektek.

Szóval KÖSZÖNJÜK az újabb díjat, amit a Three sides of life miatt kaptunk egy lelkes olvasónktól, aki író is. Akitől kaptuk: Zsuzsi.

A díj

Válaszok következnek!

1. Miért kezdtél írni? 



Mert bosszantott, hogy Kacsa nem folytatja a Pszt! Yaoi-t és mert mindig is szerettem írni, ez pedig remek lehetőségnek bizonyult, hogy kipróbáljam magam. Mivel pedig ötlet is volt, Raikoval belevágtunk.

2. Mióta hallgatsz kpop-ot?

Két és fél éve, mely utolsó két évét kizárólag a BTS viszi, mint egyeduralkodók. Sajnos már időm sincs másokra.

3. Mit érzel, mikor írsz?
Mikor írok kikapcsolok és megnyugszok. Akkor végre van időm pihenni és ilyenkor átérzem a karaktereim érzéseit, így sokszor jobban sírok, mint ti, vagy jobban nevetek, mint ti. Sokkal szerelmesebb is vagyok, mikor 18+-os rész jön, mert azt csak miattatok írom olyanra, meg kíváncsiságból, hogy hogyan reagáltok, de igazából nekem ott a szerelem a lényeg, mert az a legfontosabb szerintem mindig.


4. Ha olvasol szoktál hozzáfűzést tenni?

Általában igen. Tudom milyen az, ha csak a számokat látod, de semmi reakciót és nem tudod, érdemes-e írni, így általában írok valami kis véleményt. De mostanában nincs időm olvasni sajnos.


5. Elutaznál Koreába?

Naná! :D


6. Ha igen, miért? Mit csinálnál? Ha nem, miért?

Ez az életcélom, hogy ott éljek, de közben haza dolgozzak. Mind a szakmám terén, legalább úgy, hogy egyetemeink között csereprogramot hozzak létre, mind Kpop téren. Kint biztosan igyekeznék valami sokkal befolyásosabb pozíciót szerezni Kpop ügyben és segíteni a magyar Kpop közösséget ezzel az Idolateren keresztül.

7. Ki a kedvenc bandád és miért? (mi fogott meg bennük)

BTS. Hát hogy miért?...... Hűha, nem tudom. De lehet így van rendjén. Egyszer csak becsapódtak és valamiért magukkal ragadtak, lehúztak a víz alá és még levegőt venni sem adtak időt, nekem meg fel sem tűnt, mit művelnek. Ez a hét fiú magával ragadott, Isten se tudja hogyan és miért, azóta pedig nem tudok szabadulni tőlük, de nem is akarok. Azt hiszem, ha megtudnám mondani, miért szeretem őket, már azt is tudnám, mit nem szeretek bennük, akkor pedig alapból rossz lenne, hibás az egész, elindulnék egy lejtőn és elhagynám őket. Így szerintem így van jól, hogy nem tudom megmondani, mért imádom őket.


8. Mit gondolsz az idolok életéről? Hogy viszonyulsz hozzá?

Iszonyat nehéz, el sem tudjuk képzelni mennyire. Embert próbáló, leamortizálhat a végletekig, ha nem valóban az az álmod, amiért ez megy. Nagyon tisztelem azokat, akik túlélik és sikeresen végzik úgy, hogy megélnek belőle és már nem kell annyira ugrálniuk a kiadójuknak. Mondjuk azért a kiadókkal elbeszélgetnék egy-egy kórházi eset után.


9. Szoktál doramát nézni? Milyeneket? Óóóóó szoktam. Bár nálam a rendszeresség ilyen téren. :( Nincs időm, de ezt már annyiszor mondom, hogy unalmas. Sajnos a Fandom és a suli mindent felemészt, reggel pluszba kelünk mindannyian az oldalt frissíteni, miközben munkából és suliból tájékoztatunk benneteket mindenről, mikor hazaesünk is első a Bangtan és ti és este, mikor végre eljutunk kajálni olyan 10 körül, akkor már hálát adunk az égnek. Ilyenkor lenne időm nekem is talán 1-1 részre, de általában jön a koncertes ügyintézés, így naaaaagyon ritkán van időm egy-egy szerelmes Doramara. Mert nálam azok futnak, de már kiismerhettetek, hogy szerelem dögivel. :D

10. Mit tennél, ha a biasod egy liftben utazna veled?
Felszedném! Biztos, hogy megpróbálnék vele flörtölni és összeszedni, de nem mint fan. Soha nem tudná meg, hogy a rajongója vagyok, max az esküvőn. XD

+1. Lennél idol?
Naná! Mindazok ellenére, hogy mennyire borzalmas a háttere, hogy sokan az öngyilkosságot választják inkább a szenvedés helyett, vagy egy-egy visszautasítás után, amiről sokan nem is tudtok semmit, én bevállalnám. Sajnos a tánc nekem egy olyan dolog, amit szintén fel kellett adnom egy másik álom érdekében és nagyon remélem csak, hogy megérte. De ha lehetőségem lenne és biztosra ígérnék, debütálhatok, mindent feladnék most azonnal.



Mini kis szófosásom után pedig jelöltjeim: (Szokásosak :D )

Kacsaaaaaaa - Pszt! Yaoi

Sáriiiiiiiiiiiiii - A valós élet


Kérdéseim:

1. Gondolkoztál már esetleg más történet írásában, amit kiadnál könyvként?
2. Ha lenne lehetőségetek csak ezzel foglalkozni, akkor lennétek újságírók? Természetesen, mint rendes munka és nem szennylapban.
3. Szintén, ha fizetnének érte, foglalkoznátok itthon csak kpoppal napi szinten? Szervezés, reklám, kommunikáció.
4. Mit szólnátok Pesten egy ficiíórói találkozóhoz? Írók és olvasók, lehetne kérdezni tőlünk. Benne lennétek?
5. Mit gondoltok az olyan írókról, akinek ficijeiben 1 rész alatt megtörténik annyi, amennyi nálunk 20 részben?
6. Szerintetek lenne szükség lektorokra a kezdők blogjain?
7. (Akkor kicsi kpop is.) Melyik bandát látnátok a legszívesebben hazánkban koncerten?
8. Ti kimennétek a reptérre eléjük? És a hotelhoz? Ott szobroznátok órákat reménykedve, hogy talán látjátok majd őket?
9. Mennyire foglalkoztok a koreai kultúrával? Olvastok róla naponta, ismertek pár ünnepet, vagy csak Kpop?
10. Ettetek már koreai ételt? Ha igen, melyik a kedvenc?
11. +1 kérdés: Mit üzentek a kezdő íróknak, mire figyeljenek?

Hajrá csajok! :D

Just watch me 5. rész: Első találkozások

-Mi ez a hangzavar? - pillantottak nem sokkal később az ajtó felé.

-Jó hangosak a fiúk. - mocorgott Europe.

-Azt hiszem ideje felkelned. Mutatkozz be megfelelően! - lökdöste meg Younjoo.

-Mindjárt. - fordult át másik oldalára, az bejárat pedig nyílt is, így munkatársaik lármája már tisztán kivehetővé vált.

A fiúk nevetgélve léptek be a terembe, hol a lányok már felpattanva várták őket, kivéve Europeot. Ő még feküdt a földön táskáján, miközben Youngjoo keltette.

-Kelj már fel!

-Álmos vagyok.

-Leszarom.

-Alszom.

-Europe, nem érdekel honnan származol, Koreában vagy, itt fontos a tisztelet, úgyhogy pattanj fel! Én is álmos vagyok, de ha miattad lesz rossz véleményük rólunk, még beléd is rúgok legközelebb.

-Kelek már. - tápászkodott fel, majd hatalmasat ásítva pillantott a fiúkra.

-Sziasztok! Kérlek bocsássatok meg Europenak, nehezen viseli a nem alvást. - kezdett is bele Youngjoo, aki öregebb volt a fiúknál. A csapat fele ugyanis idősebb volt még Seokjinnél is - Mi vagyunk a Hypnotic. - hajoltak meg mélyebben, mint kellett volna, hiszen régebb óta is voltak az iparban mégis, úgy kezelték a fiúkat, mintha ez fordítva lenne.

-Ohh! - lepődtek is meg, majd miután üdvözölték a lányokat Rap Monster kezdett beszélni, a többiek pedig csendben figyeltek - Üdvözlünk titeket. Azzal ugye tisztában vagytok, hogy ti vagytok a rangidősek, nem mi?

-Igen. Ám rengeteget elértetek önerőtökből, amiért tisztelünk benneteket. Plusz Europe nehezen viseli az újból megjelenő kötelező tisztelet mutatást és modortalansága miatt ezt most kötelezőnek éreztünk.

-De ő is idősebb. Mindannyiunknál idősebb, ha jól tudom.

-Igen.

-Hmm. - sóhajtott az említett - Elpakolok. - fordult meg majd cuccait kezdte összeszedni.

-Mennyire ismeritek a tagjainkat? - érdeklődött RapMon, így Youngjoo nem tudott morogni társának, hogy várjon még.

-Mindenkinek tudjuk a nevét. És ti?

-Mi is áttanulmányoztunk titeket.

-Remek. Akkor mivel kezdünk? Chunghoo szerint játszunk ma, hogy ismerkedjünk.

-Igen, Sejinre várunk éppen. Addig lepakolunk mi is. - indultak a terem másik felébe, messze a lányoktól és folytatták csevejüket, ám jóval halkabban. Normál hangerőn beszéltek, nem üvöltöttek már.

-Europe, tiszteletlen vagy. - ment oda társához a leader.

-Idősebb vagyok, a kultúrátokban ezt nekem szabad. Ne aggódj vezetőm. - állt fel Europe - Nem lesz baj.

-Nem is szeretném. Ez a szerződés neked a legfontosabb. Remélem tisztában vagy vele.

-Igen, ne aggódj. Tudom mi a tét. - ült le a földre, majd hatalmasat ásítva nézte meg telefonját, hátha történt valami.

Csupán néhány percet vártak a BTS menedzserére, aki amint megérkezett a lányokkal kezdett beszélgetni. Kikérdezte őket napjaikról, menedzserükről, hogyan létükről, de még új lakásukról is, mennyire szerették meg. Mindannyian meglepődtek ezen a nagy érdeklődésen és furcsállták, de nem volt idejük ezen kattogni, mert azonnal kezdődtek is a játékok, amire nagyon kellett koncentrálniuk, főleg azért, mert attól, hogy Europe hozzá volt szokva férfiak jelenlétéhez, a lányok még kicsit zavarban voltak, de a srácok is. Ám pont ezért kellett együtt tölteniük egy kis időt, mielőtt elkezdtek dolgozni, így a következő napok programjaiban sok volt a közös foglalkozás.

-Akkor holnap? - vették fel kabátjaikat a lányok, miközben leaderjük érdeklődött.

-Igen, - válaszolt Rap Monster - úgy tudom. Ti nem?

-De igen, csak titeket még sok helyre hívnak, nem tudtam, most mennyire vagytok szabadok. - mosolygott.

-Kötelezően bele vagytok építve a napunkba, szóval mi itt leszünk és ha nektek nem jön közbe semmi, csináljuk.

-Ehettek sütit? - érdeklődött Lovely.

-Sütit?

-Igen. Házi sütit? - mosolygott, miközben Europe még mindig hallgatott, habár leadere mellett úgy állt, mintha bárkit képes lenne megharapni, aki hozzáér és még a maknaeját is úgy követte figyelemmel, mint akit akármelyik pillanatban akárki letámadhat.

-Nem ehetünk édességet. - válaszolt Jin.

-És cukormentes, gluténmentes, mindenmenteset sem? - ment közelebb a fiúkhoz.

-Sejin? - néztek menedzserükre a fiúk.

-Hát.... egy kevés nem árt. De csak egy-két darab.

-Szuper. Akkor sütök holnapra. - vigyorgott a legfiatalabb lány.

-És a táskádat meg én hozzam? - ment oda hozzá Lucky a cuccaival - Tessék!

-Köszönöm. - vette el Lovely - És milyet szeretnétek?

-Közben menjünk! - indult meg a fiúk menedzsere kifelé a teremből, kit követett mindenki.

-Csokis, gyümölcsös, vagy sima? Amerikai süti, vagy puha tésztájú? - sorolta a fiúknak Lovely, hogy mit kérhetnek, bár tartotta a távolságot mögöttük. Úgy tűnt, barátkozni akart, de a lányok inkább másra gondoltak.

-Nem jöhet össze senkivel. - beszélgettek lemaradva Europeék.

-Tudom. Amint hazaérünk beszélek is vele. - válaszolt Youngjoo.

-Oké.

-Viszont megszólalhatsz ám.

-Te mondtad, hogy nem muszáj.

-Jó, de még egy egészségedre se? Azért azt szoktad, a maknaejük pedig sokat tüsszögött és hallgattál. - pillantott társára az utcára érve a leader.

-Van ilyen. - kerülte vezetője tekintetét Europe.

-Ismerkedned kell.

-Tudom.

-Akkor hajrá.

-És bukjak le?

-Nem ezt mondtam.

-Nem jön értetek Chunghoo? - kérdezte a lányokat Sejin, miközben a fiúk beszálltak kisbuszukba.

-Nem. - válaszolt Youngjoo, majd otthagyta Europeot - Egyenlőre sétálunk.

-Nem szabadna este sétálnotok.

-Nem lesz baj. Europe megvéd. De hamarosan kapunk autót szerencsére és akkor majd ő visz haza mindig.

-Az sem a legjobb ötlet. - kezdett aggódni Sejin, hiszen ahogyan a BTS, úgy ők sem fognak sokat aludni, Europe pedig pont ezért álmos lesz, ami nagy kockázat, ha vezetni akar.

-Csupán néhány ritka alkalom lesz. - reagált főszereplőnk, mire mindenki csendben maradt. Senki sem hallotta a fiúk közül túl sokat ma a hangját - Amikor Chunghoo nem ér rá. De ez csak havonta egy-két alkalom maximum. Nem akarom őket megölni. Megnyugodhat.

-Ezt... örömmel hallom. Rendben. De hívjatok, ha hazaértetek.

-Nincs meg a száma. - válaszolt újból a leader, miközben a maknae mosolyogva bújt Europehoz, hogy végre megszólalt, az idősebb pedig láthatóan csak elviselte, de nem szerette ezt - Chunghoot hívjuk, majd ő magát.

-Rendben. Jó éjszakát! Holnap folytatjuk. - köszönt el tőlük a menedzser.

-Jó éjt! - válaszoltak a lányok, majd a fiúk is megismételték ugyan ezt, végül a tolóajtó csapódása után indult is mindenki a maga útján haza.

Másnap ugyancsak korán kezdtek, ám ezúttal más programok voltak. Iskolába kellett menniük, Europenak pedig különórára, ezért időben indultak. Szétszóródtak a városban menedzserük által és így az egész napot egyedül töltötték. Csak a közös chat volt az, amiben kommunikáltak késő délutánig, bár addig Europe bőven felszabadult, kire legfiatalabb társa próbálta áthárítani feladatait.

-De Unnie kérleeeeeeek! Nekem nem lesz időm rá. - nyavalygott rövid szünetében a maknae neki telefonon keresztül.

-Minek vállaltad el akkor? Tudtad jól, mi lesz. - készítette el kávéját otthon Europe.

-Azt hittem este lesz időm. De aztán leálltatok nekem hegyi beszédet tartani.

-Miközben majdnem elaludtál a kanapén.

-Az lényegtelen. Ti tartottatok fel ,szóval segítenetek kell.

-És a "mi" alatt engem értesz? - kortyolt kávéjába, miközben szobájuk felé indult.

-Te érsz rá.

-Hát ez remek.

-De kérhetsz érte valamit. - próbálta meggyőzni társát a kisebb.

-Legközelebb te takarítasz helyettem.

-Oké! - vágta rá azonnal Lovely.

-.... A fene, többet kellett volna kérnem. - állt meg félúton a háló felé Europe.

-Akkor áll az alku?

-Ha ma te viszed le Momot, igen.

-Rendben. Van fagyasztott gyümölcs a fagyasztóban. Puha tésztásat szeretnék. Köszönöm!

-Odas, - fordult vissza a konyhába - még kritériumok is vannak.

-Este találkozunk. Szia!

-Szia! - tették le a telefont, Europe pedig megállt a konyha küszöbén, majd hatalmasat kortyolt kávéjába - Remek. - sóhajtott.
Eltartott néhány percig, míg rávette magát, mozduljon meg és a kisebb helyett süssön estére a fiúknak, mert semmi kedve sem volt hozzá, de választása sem. Ezért szabadidejében kénytelen volt a munka mellett voksolnia, pedig aludni szeretett volna. Ám túl jószívű volt társaival, így míg azok vissza nem értek hosszú napjukról, ő a legfiatalabb ígéretét teljesítette.

-Finom illatok! - vetkőzött Lovely, amint hazaértek.
-Europe sütött? - lepődtek meg a többiek.
-Megkértem, mert nekem nem lett volna időm. - dobta le cipőit, majd a konyhába rohant a legfiatalabb.
-Szegényt már megint ugráltatod. - kiabált utána Lucky - Borzasztó vagy!
-Szívesen csinálta. - válaszolt.
-Siessünk. Gyorsan pakoljatok le és menjünk! - sürgette őket Chunghoo.
-Oké. - reagált a leader, majd már azon is volt, hogy mehessenek tovább, miközben Lovely Europe nyakába csimpaszkodott köszönetképpen.
A csapat legidősebb tagja ám csak sóhajtott, elviselte pár percig a kényszeres ölelést, de azután rohant cuccaiért, hogy indulhassanak a menedzser kívánsága szerint. Csupán a sütemények elcsomagolása vett el néhány percet tőlük, de szaladtak is rögtön utána az autóhoz. Időben szerettek volna érkezni, ám sajnos sikerült késniük, amiben közrejátszott a forgalom is.
-Sziasztok! - léptek be a terembe, élükön a leaderrel és azonnal köszöntek - Sajnáljuk a késést.
-Pakoltak le azonnal.
-Semmi baj. - nyugtatta őket RapMon.
-Hoztam sütit! - kapta is ki táskájából a dobozt a lányok maknaeja.
-Oh! - rohantak hozzá a fiúk legfiatalabbjai - Milyen? - érdeklődött Jimin.
-Gyümölcsdarabkák vannak benne. Sima tészta gyümölccsel, glutén mentes lisztből a lehető legkevesebb cukorral. Vegyetek csak.
-Köszönjük! - hálálkodtak egyesével.
-Sosem értelek ilyenkor. Mért nem zavar, hogy learatjuk a te munkád gyümölcsét? - kérdezett Youngjoo.
-Ennyire nem akarok a középpontban lenni. Jó ez így. - kutakodott táskájában az idősebb.
-Érdekes vagy. - ment a többiekhez a leader.
-Mint mindig. - vette elő vizét és ő is követte társát, ám Europe inkább mást figyelt a falatozó tömeg helyett. Az idősebbeket szúrta ki, kik közül egy láthatóan figyelte, miről beszélgetnek, ám remélhetőleg nem hallotta, hiszen hatalmas hangzavart csaptak a kicsik. - Mi van? - mondta félhangosan, így ez sem jutott el füléig senkinek, de fejmozdulatából, szemöldöke rándulásából leesett annak, akihez szólt, az pedig megrázta fejét, miszerint semmi.
-Én megint megyek lányok! - próbálta túlüvölteni a tömeget Chunghoo.
-Ok. - nyugtázta Europe, az egyetlen, aki figyelt.
-Majd jövök, ahogy Sejin is.
-Rendben. - ment oda hozzá Europe - Meddig maradunk ma?
-Tízig. Addig van program. Youngjoonak és Rap Monsternek is megvannak mik azok.
-Rendben.
-Jók legyetek!
-Azok leszünk. Szia!
-Sziasztok! - lépett is ki az ajtón, Europe pedig megfordult, hogy kezdjenek bele dolgaikba.
Ám a kis csipet csapat inkább elvolt a süteménnyel, meg a beszélgetéssel. A programot nem nagyon akarták csinálni.
-Srácok! - kezdte lassan Europe - Young! - próbálta leaderük figyelmét magára vonni, de nem ment - Csajok!...... Valaki! - tett még néhány kísérletet, majd váltott és elővette nemzetéből hozott tulajdonságát - EMBEREK! - üvöltötte el magát erélyesebb hangon, mire mindenki elhallgatott - Khm. - halkult - Szóval, elkezdjük? Gyorsan végzünk és utána szabad foglalkozás.
-Igen. - válaszolt leadere - Lovely, pakolj el! - fogtak is pakolásba mindannyian, aki pedig eddig is figyelte a fiúktól, az most is és Europe ugyanúgy észrevette ezt.
-Mi van már? - mondta hangosan.
-Semmi. - válaszolt neki.
-Ahhh. Hosszú este lesz. - fordult el tőle, miközben saját nyelvén sóhajtozott halkan.



(Folytatjuk! Csak a suli miatt megint elhavazódtam, ilyen az egyetem, de igyekezni fogok.)
Facebook oldalunk --> LINK )

Just watch me 4. rész: Előkészületek

-Rendben. - követte őt az említett és a többieket sem zavarta meg ez a kis kitérő. Nyilván való volt, hogy ez fog következni, hiszen az előző kiadónál sem tudta néhány emberen kívül senki, mikor született, hol, vagy mi a neve, ezt pedig szerették volna megtartani. Ez volt az, amivel rajongókat csábítottak magukhoz, így minél kevesebben tudta róla, annál biztosabb volt, nem derül ki véletlenül sem majd semmi.

Miután megírtak ők is rendesen mindent, még a titoktartási szerződést is tökéletesen összeállították, Europe csatlakozott a többiekhez. Mivel vele mindig külön papírmunka volt, így megszokottá vált a plusz várakozás a csapat részéről.
-Minden simán ment? - érdeklődött a leader?
-Igen. Minden rendben ment. Kiemelten fog kezelni. Csak ő és a titkárnője tudják a személyazonosságomat és komoly titoktartásit kötöttünk azonnali hatállyal, ami addig érvényes, míg én önként fel nem fedem arcomat.
-Remek. Ennek örülök. Akkor mehetünk ebédelni ezek szerint, nem? - nézett a többiekre.
-De igen! Juhéééé! - örült magának Lovely - Végre sínen vagyunk. - ment is előre.
-Ne olyan hangosan. Még pár napig ne híreszteld! - kiabált utána Youngjoo.
-Úgyis még ma megírják a szennylapok, szóval tök mindegy.
-Azért ne rögtön azzal kezdjük a munkánkat, hogy mi szivárogtatunk ki titkos információkat.
-Jó-jó. De siessetek, éhes vagyok! - sétált tempósan a metró felé, hogy kedvenc éttermében ehessen végre hosszú idő után először.
-Nem csak neked kopognak a szemeid. - szólt utána Europe.
-Mert az enyémek csengetnek. Szeretem a nemzeted szólásait Europe. - maradt le, hogy beszélgetésbe kezdjen unniejával - Viccesek.
-Az angolban sokkal viccesebbek vannak. Azoknak néha semmi értelme, csak megtanulod mire mondják és mit akarnak vele.
-Például? - kérdezett vissza a kisebb és ezúttal a legidősebb tag önként vette ki részét a maknae lekötéséből.
Türelmesen hallgatta, válaszolt kérdéseire, míg a többiek egymással beszélgettek, vagy telefonjukat nyomkodták. Felvette a nagy testvér szerepét és foglalkozott törpéjükkel, hogy a lányok pihenhessenek.

-Imádom ezt a csirkét. Köszönöm! - nézett fel a pincérre Lovely.
-Nagyon szívesen hölgyem. Esetleg készíthetek önnel egy közös képet?
-Persze! - állt fel a maknae, miközben a többiek forgatták szemüket.
-Nem értem mire számítottatok. - vette kezébe pálcikáit Lucky - Én mondtam.
-Csak nem hittem el. - pillantott rá Youngjoo.
-Megint csupa kaja lesz a maszkom. - nézte tálját Europe.
-Húzd fel az orrodra.
-Azt szoktam minden falatnál, tudod jól.
-Amúgy nagy szerencséd van, hogy alig vannak és be tudtunk ülni a sarokba.
-Jahp. Na, jó étvágyat!
-Neked is Unnie. - látott is hozzá Lucky.
-Jó kép lett, köszönöm. - ült vissza a maknae.
-Én is köszönöm. Jó étvágyat hölgyeim! - ment el a pincér.
-Köszikeeee. Haaah! Még az illata is mennyei. - vett mély levegőt a fiatalabb.
-Egyél. Az előbb még farkas éhes voltál, most meg fotózkodsz és szagolgatod a kajád. - nézett rá a leader.
-Mindjárt. Csak kiélvezem. - kezdett lassan hozzá ebédjéhez.
Hosszú idő óta először tudtak kedvenc éttermükben enni, ugyanis a turné kezdete óta nem jártak ott. Mivel sajnos a kiadóval folyó viták miatt spórolniuk kellett, így otthon főztek maguknak, nem mentek sehová enni. Ezért is mondták azt, ezzel fognak ünnepelni. Étkezésüket pedig némi süteménnyel koronázták, amit valószínűleg megint majd jó darabig nem ehetnek és pont emiatt akarták kihasználni az utolsó alkalmat

-Akkor igazából pakolhatok, mintha mennék haza. - léptek be lakásukba délután, miközben Europe beszélt - Csak ti is pakoltok velem.
-Hát a költözés az ilyen. - dobta le kulcsát a bejárat mellett álló kis asztalra Youngjoo.
-Kelleni fog sooook sok doboz. - huppant le a kanapéra Lovely.
-Meg erős kar. - ült mellé Lucky és ölelgetni kezdték egymást.
-Jönnek majd költöztetők, emiatt nem kell aggódnunk. - nyugtatta őket a leader.
-Azért pár dolgot ki is dobhatnánk. Ha már új kezdet, új lakás. - simogatta nekik örülő kutyájukat Europe, miközben javaslatot tett a többieknek.
-Jah, minden kacatot én sem szándékoztam elvinni. - ment a konyhába Youngjoo.
-De a fanok ajándékait nem dobhatjuk ki! - aggódott a maknae.
-Nem is fogjuk!
-Oh! Oké. - fészkelte magát vissza kényelembe társa mellé a legfiatalabb.
Lassan, ahogy mindenki lepihent otthon, elkezdett foglalkozni saját kis dolgával és haladtak némileg az idősebbek a pakolással is, úgy a maknae line két tagja elaludt a kanapén a tévé előtt. Persze emiatt nem lehetett porszívózni, de nem volt baj. Rengeteg más dolga akad még az idősebbeknek.

Amint telt az a néhány nap, míg nem jelent meg hivatalos közlemény arról, tényleg a BigHithez mennek, ők csomagoltak és átköltöztek az új kiadójuk által szerzett lakásba, ami csupán néhány utcányira állt a központtól. Ez idő alatt rengeteg teória reppent fel, mi is történt velük, mikor pedig elfoglalták új helyüket az újságírók kezdtek beletalálni a pontos információkban. Hamarosan meg is erősítette őket kiadójuk néhány részlettel kapcsolatban és belefogtak az új munkálatokba. Előbb kaptak menedzsert, akinek segítségével új napirendet állítottak össze, egy olyat, ami a fiúkéhoz is klappolt. Kaptak némi oktatást a BigHit saját kiképzőitől, hogy az ő bandáik miként szoktak nyilatkozni, hogyan zajlanak belső ügyeik és milyen koncepciót szeretnének nagyjából létrehozni a két korántsem mindennapi bandával. A lányok persze jó diák módjára hallgattak, figyeltek, majd szintén ötletelésbe fogtak. Hamarosan megkapták angol tanáraikat is, Europe pedig új koreai oktatóját, mert még mindig nem volt tökéletes nyelvezete. Előző cégük ugyanis elhanyagolta taníttatását, mert nem szerették, ha sokat beszélt. Ezzel próbálták megelőzni azt, hogy akcentusából bárki is rájöjjön, hova valósi, viszont ennek rengeteg hátránya is adódott. A Fansign-okon nem tudott úgy kommunikálni rajongóival, az interjúk alatt nehezen adott sokszor választ és nem tudta kisegíteni társait a dalszövegek terén sem. Ám a BigHit nem szerette volna, ha ez folytatódik. Arra hajtottak, hogy szerves része legyen a bandának lassan és a lányok is maguknak alkossák meg albumjaikat, slágereiket, de ehhez az kellett, hogy ő is beszélje a lehető legtökéletesebben a nyelvet, ne keljen angollal váltakozva kommunikálnia. Ezért az első egy-két hétben igazából az ő nyelvezetét húzták fel és az egész banda kondícióját, mert a fiúk erőnléte messze jobbnak bizonyult a felmérések alapján, mint az övéké.

-Holnap találkozunk először a Bangtan fiúkkal. - vacsoráztak együtt otthon - Remélem felkészültetek. - folytatta falatozását a leader.
-Ha az annak számít, hogy sajog mindenem, akkor igen.  - nyafogott Lucky.
-Nem is te vagy a legidősebb. - nyelte le falatját Europe - Nekem kéne fájjon mindenem.
-Mert, most neked nem fáj?
-De igen. Csak nem mondom.
-Akkor joggal hoztam fel.
-Mindenkinek fáj mindene. - tette le pálcikáit Youngjoo - De muszáj kicsit megközelítenünk a fiúkat, különben nem fogunk tudni lépést tartani. Elméletben Son nagyon erős tempót diktál nekik, nekünk pedig muszáj lesz bírnunk. Bár Europe térdei nem tudom, mennyire fogják bírni a tempót.

-Jelenleg még megy. Majd, ha hidegebb lesz, fog fájni mindenem, de szerzek gyógyszert. - evett tovább.
-Szerintem nem lesz baj. Nekem tetszik ez a hajsza. - mondta el véleményét Lovely - Mi van? - kérdezett vissza, ahogy mindenki őt nézte.
-Tetszik, hogy fáj? - érdeklődött a leader.
-Érzem, hogy élek.
-Ahh, értem. Szóval holnap a srácok jönnek. Ezért pihenjétek ki magatokat. Remek formában kell lennünk, nem írhatnak le bennünket.
-Nem fognak. Minden rendben lesz. - falatozott Europe.
-Próféta szóljon belőled.
A hosszú nap után nagyjából ez volt az össz amit beszélgettek. Többre nem maradt energiájuk, egy gyors zuhanyt letudva pedig úgy zuhantak be az ágyba, mintha mázsás kövekből lett volna testük. Lassan talán kezdték megbánni, hogy minden feltételt elfogadtak, de muszáj volt. Ezen múlott jövőjük.

Másnap nagyon korán reggel keltek és kezdtek visszaszokni ahhoz, hogy sosem képesek eleget aludni. Már elfelejtették a kényszer szabadság alatt, de könnyebben ment az alkalmazkodás, mint gondolták.
-Mindenetek megvan? - zárt be menedzserük, Chunghoo.
-Igen. - ásított a maknae.
-Nem jövünk vissza estig. Rengeteg dolgotok van.
-Tudjuk. De mehetünk. - indult álmosan a lifthez a leader.
Hullák voltak, csak csinálták azt, amit mondtak nekik addig, míg meg nem itták első kávéjukat. Ekkor muszáj is volt felébredniük, mert interjúra mentek Korea egyik legnépszerűbb újságjához és oda kellett figyelniük mit válaszolnak. Persze legszívesebben minden kommunikációt a vezetőre hagytak volna, ám voltak olyan kérdések amik konkrétan egy-egy taghoz szóltak, ekkor pedig muszáj volt másnak is beszélnie. Viszont nagyon jól sikerült a kis interjú, mely után fotózásra is kellett menniük a cikk miatt, hisz külön fotósorozatot szeretett volna velük kiadni a magazin. Meglepő volt ugyan számukra, hogy annyi lehúzás után ilyen nagy felhajtást kaptak, de amit elértek az tényleg nem volt kis szó. Csúnyán váltottak kiadót, nehezen, de sikerült. Ezzel pedig példát mutattak más bandáknak akik hasonló gondokkal küzdöttek és rengeteg bántalmazott fiatalnak is.
Miután ezt a délelőtti programot letudták volt egy kis idejük késői ebédjükre, ám ettől még rohantak tovább a próbaterembe, hogy találkozzanak új munkatársaikkal, vagy ha jobban tetszik, új csapattársaikkal, bár közös nevet nem készültek felvenni.
-Meg is jöttünk. - léptek be a táncterembe - A fiúk kicsit később jönnek, de addig be tudjátok fejezni az ebédet, meg el tudtok menni mosdóba. - engedte be őket a menedzser - Pihenjetek kicsit, mert utána jönnek a fiúk és játszotok. Össze kell ismerkednetek.
-Rendben. Köszi Chunghoo.
-Milyen szép! - nézelődött Lovely.

-Szívesen. Én pedig megyek vissza a céghez. Van egy kis papír munkám. Szóljatok, ha baj van.
-Rendben. Szia! - köszöntek el tőle.
-Sziasztok! - hagyta ott őket.
-Máris játszunk? Én azt hittem kicsit cseverészünk és megyünk megint kondizni. - telepedett le Lovely.
-Nem. - ment utána a leader - Ma ismerkedünk. Holnap meg kezdünk dolgozni az új számokon a fiúkkal.
-Jah, igen. Arra már írtam egy két dolgot. Vannak ötleteim, remélem majd össze tudjuk hozni velük. - ült le egy székre Lucky.
-Reméljük minden zökkenőmentesen fog zajlani.
-Én nem sokat beszélnék, ha nem gond. - szólt közbe Europe, mialatt kezdte otthon érezni magát. Rég jártak utoljára kifejezetten próbateremben.
-Nem. Ez csak természetes. A maszkod se kell levenned, amíg te nem akarod. Ezt beszéltük meg Chunghooval is.
-Szuper köszönöm.
-Igazából én azt hallottam, hogy pont a dalszövegírójuk és zeneszerzőjük az, akivel nehéz összebarátkozni. - ette a maradék ebédjét Lovely - Suga elméletben egy igazi tahó.
-Igen, - válaszolt neki Lucky - én is így tudom, de remélem azért elfogad. Van mögöttünk sok dolog, egy minimális tiszteletet remélek tőle.
-Hát hamarosan kiderül. Megyek mosdóba. - indult kifelé Youngjoo - Remélem megtalálom.
-Oksa.

-Jó újra itthon. - sóhajtott Europe közben.
Még volt pár percük és azt pont úgy, ahogyan menedzserük mondta kihasználták. Europe kivételével mindenki ébren maradt, csak a legidősebb tag volt az aki kidőlt. Táskáját párnának használva aludt társai mellett, míg azok elfoglalták magukat.

-Mi ez a hangzavar? - pillantottak nem sokkal később az ajtó felé.

-Jó hangosak a fiúk. - mocorgott Europe.

-Azt hiszem ideje felkelned. Mutatkozz be megfelelően! - lökdöste meg Younjoo.

-Mindjárt. - fordult át másik oldalára, a bejárat pedig nyílt is, így munkatársaik lármája már tisztán kivehetővé vált.

(Folytatjuk :) Ezeket a részeket előre írtam meg nektek, szóval mikor ezt olvassátok majd én valószínűleg tanulni fogok épp, ezért szurkoljatok :D mert nagyon szenvedek. :D
Facebook oldalunk --> LINK )

Just watch me 3. rész: Fúziós terv

Ment is ki a szobából a leader, majd beszélt a többiekkel is. Mindenkiben tudatosítani akarta, ha tényleg felveszik őket akkor másokat fog sok támadás érni, amiért ők lesznek a hibásak és ezért mindenkire, aki velük, vagy körülöttük fog dolgozni vigyázniuk kell. Sokkal keményebb lesz a munka, mint eddig, de tudta, képesek megcsinálni, csak rá kell készülni. Így mind a négyen úgy feküdtek be ágyukba, hogy hosszú idő után talán először hoz reményt az új nap.

Alig aludtak valamit aznap este, az első ébresztőre pedig ki is pattant mindannyiuk szeme, holott Europe még javában forgolódni szokott legalább félóráig. Viszont most ő sem tudott. Ideges volt és félt, mi lesz a nap végén, vajon boldogan ülhetnek-e majd le a kanapéra az este, vagy újból összetörik az álmuk ezúttal végleg és kezdhet pakolni bőröndjébe.
-Mindenki kész? - állt meg az ajtóban Youngjoo és végignézett társain.
-Mind kicsíptük magunkat. - válaszolt a maknae.
-Jah, - küzdött fel magára maszkot Europe, mert sminkelt teljes egészében, így vigyáznia kellett - az egész képemet vakolat fedi, még a maszkom alatt is. Remélem örülsz.
-Tökéleteseknek kell lennünk. Akkor mehetünk. - nyitott ajtót - Momo, te most maradsz. - hessegette arrébb a banda kutyusát, aki ment volna most velük, de ez alkalommal nem tudott - Ha sikerrel járunk, hazafelé beülünk valahova enni.
-Jippiiii! Akkor sikerrel kell járnunk. - örült a maknae - Rég ettem már olyan isteni sült csirkét amit tizenkettes út sarkán árulnak.
-Reméljük most tényleg lesz alkalmunk jól megebédelni. - csatlakozott Lucky is a beszélgetéshez, amint már az ajtó másik felén álltak és várták leaderüket, hogy bezárjon - Az a hínár leves valami eszméletlenül finom. Jó lenne megint enni.
-Úgy beszéltek, mintha üres lenne a hűtő itthon. - indultak is a kiadó felé, amint Youngjoo elrakta kulcsát.
Míg lefelé haladtak a liftben is végig csak ételekről beszéltek, bár tényleg nem volt okuk így áradozni azokról. A dormban a hűtő így is tele volt, hogy meg kellett húzniuk magukat, de úgy tűnt, valamiért a házi kosztot nem preferálják annyira, mint az éttermieket. Pedig a leader mindent megtett, hogy ugyan olyan ízeket varázsoljon kis lakásukba, mint amilyet nagyszüleitől tanult éttermükben, ezek szerint azonban mégsem jött be nekik annyira, mint szerette volna.
-Lehet akkor Youngnak nem is kéne főznie rátok. Szegényt nem becsülitek. - sétáltak a metró felé, miközben Europe rávilágított szokásához híven, hogy lehet észre sem veszik, de valakinek rosszul esnek szavaik.
-Deeee. Mi szeretjük a leader főztjét. - ellenkezett Lovely.
-Jah, ahha. Inkább hagyjuk ezt. - legyintett csak Youngjoo a kisebben. Mindig ezt csinálta, ha érezte, valami vita fog kerekedni a beszélgetésből. Erősen kerülte a konfliktust ami így sokszor Europera hárult. Valahogy mindig ő vitte a dolgok oroszlán részét, amikor nem tetszésüket kellett kifejezni, vagy egy véleményt, mert Youngjoo ezt sem viselte jól. Inkább befogta a száját, ha másokról vagy mások munkájáról faggatták.
-De tényleg. Csak egy étteremnek más a feelingje. - magyarázott a maknae.
-Úgy érti azt szereti, hogy felismerik. - vágott közbe Lucky.
-Jah, így értem! - nyugtázta a leader az infót.
-Igen, azt is, de
-A kicsinek megszállta az agyát a hírnév. - kuncogott Europe.
-Ez nem igaz. Csak tényleg szeretek étteremben ücsörögni.
-Főleg azért, mert a pincér selfizni akar veled. - mosolygott már Lucky is.
-Nem! Ez nem igaz! Ne már! Hogy lehettek ilyenek? - morgott.
-Fáj az igazság törpe? - érdeklődött Europe.
-Hányszor mondtam, ne törpizz! Young, szólj rá!
-Nem lehet. Ő az idősebb.
-Szopááááááás! - vigyorgott tovább.
-Tudjátok mit? Meg sem szólalok mostantól. - fonta össze karjait mellkasa előtt a legfiatalabb.
-Hahh végre! - könnyebbültek meg mindannyian - Csend lesz, hell yeah! - tette hozzá Europe.
-Bunkók vagytok.
-Csak azért, mert szeretünk.
-Hmm. - fújt egyet, majd pár percig tényleg el is hallgatott, ám nem tartott sokáig. A metrón már újra járt a szája, a többiek pedig csak hallgatták mondandóját.
Megszokták a szóáradatot és felosztották mindig, hogy éppen ki hallgat, ki válaszol, amiből Europe sokszor kiesett, mert nem beszélte olyan magas szinten a nyelvüket. Ez főleg akkor történt, mikor Lovely lassan átváltott tájszólásra, ami annyira nem tért el a szöulitól, mit Europe tanult, mégsem értette meg. Legalább is nem akarta, így pedig ügyesen kibújt eme kötelezettsége alól.

-Izgulok. - álltak a BigHit előtt és Lovely végignézett az épületen.
-Mindannyian. - jegyezte meg Youngjoo - Innentől én beszélek. - indultak a bejárat felé.
-Nincs ellenvetésünk szerintem. - nyugtázta Lucky, hogy mindannyian megértették azt a szabályt, amit mindig is követtek. Általában a leadert hagyták hivatalos ügyekben beszélni, albumot és koncepciót bemutatni, így ezúttal sem akartak beleszólni ebbe a jól bevált tervbe.
A leader ment elől, mögötte a két fiatalabb tag és csak utolsóként kullogott Europe, mint minden alkalommal. A korosztály és érettség ugyan mást követelt volna, de sajnos ezt fel kellett rúgniuk a fanok miatt és inkább a borult sorrendet voltak kénytelenek tartani.
Amint beléptek az épületbe odaléptek portához és útbaigazítást kértek. Kaptak maguk mellé egy kis hölgyet aki bekísérte őket a tárgyalóba, de még várniuk kellett pár percet, mert a nagyfőnöknek dolga akadt. Türelmesen ültek ott, mialatt Youngjoo gondolkodott, miket kellene majd talán bevállalniuk. Sok dolgot felsorakoztatott magában és sikerült meghúznia azt a határt, aminél többet már nem fogadnak el annak ellenére sem, hogy ezen múlik álmuk.
Néhány percet ültek csak ott mire megérkezett a főnök, kit tisztelettudóan köszöntöttek. Egy asztalhoz ültek vele és néhány aktakukaccal, majd elkezdtek tárgyalni. Youngjoo volt az aki a lányok közül beszélt, ő egyedül, a többiek pedig csak hallgattak, mialatt folyt a tárgyalás. Igazából nem nagyon volt olyan kritérium, amit ne fogadtak volna el. Minden amit mondtak nekik megérte számukra, egy szabály és követelmény sem volt olyan, amit ne tudtak volna teljesíteni. Viszont a nagy durranást csak a megbeszélés végén mondták nekik, mikor már a főnök kezében fogta a szerződéseket.
-Örülök, hogy elfogadják ezeket a feltételeket, viszont a nagy hater részlegre való tekintettel sajnos kénytelenek vagyunk önöket egybe promotálni egy másik csapatunkkal.
-Valóban? Kikről lenne szó?
-Mivel a maguk csapata már így is egyedi, hogy egy európai taggal rendelkezik, akiről szinte semmi konkrét információt nem tud senki, ezért arra a marketing fogásra gondolt a cég, hogy egy másik, igazán különleges csapattal szeretnénk önöket néhány album erejéig összehozni. Ez a kezdeti időszakban lenne fontos, így mindkét banda szerezne plusz támogatókat és segítenék a másik fanbázisát. Ez a csapat pedig a Bangtan sonyeondan lenne. Ha jól tudom, ismerik a fiúkat.
-Igen, már találkoztunk velük. - döbbent le Youngjoo - Megengedi, hogy megvitassuk ezt a folyosón a csapat többi tagjával?
-Természetesen, de sietnem kell, így kérem önöket, csak pár percig tartson a megbeszélés.
-Rendben, köszönjük. - álltak fel, majd kilépve az irodából kezdtek bele.
-Egy fiú bandával egybe? - kérdezett is azonnal Lovely - Ezt hogy képzelik?
-Ha az ő szemszögükből indulok ki, akkor az alapból hatalmas külföldi fanbázist a mi koreai fandomunkkal dobnák meg, mi pedig élvezhetnénk az övékét. Mármint a többi fant a Világon. - vonta le a következtetést Europe.
-Ha pedig rosszul sül el, akkor ők is vesztenek fandomot miattunk. Mi a hatereket is visszük magunkkal. Ez eszükbe sem jutott? - vetette fel az állandóan ott lebegő problémát Lucky.
-De ezek a srácok mindig szembe mennek a szabályokkal. Szerintem a fandomuk sokkal elfogadóbb, nem lesz baj. - érvelt ellene a maknae.
-Ebben igaza van, ha pedig nem sül el jól, akkor önként kilépünk. Ezt szerintem mond a főnöknek. - beszélt Youngjoohoz Europe.
-És akkor újra kiadó nélkül maradunk. - hozta fel azt a problémát, amivel jelenleg is küzdenek, Lucky.
-Nem kockáztathatjuk mások álmát a sajátjaink miatt.
-Éppen ezért nem is kéne elfogadni ezt.
-Nem igazán van más lehetőségünk Lucky. Ha most ezt visszamondjuk, a BigHitnek nemet mondunk, akkor mégis ki venne fel minket? Ők az egyetlenek akik a tehetségre figyelnek és pozitívan állnak hozzánk. Ők már felvállalták a hátulütőit is annak, ha szerződtetnek minket, átgondoltak mindent alaposan. Csak a mi válaszunkra várnak.
-Igaza van. - szólalt meg végre a leader is - A kiadó nem hülye. Valószínűleg mindent figyelembe vettek, elvégre sokat voltunk most emiatt a középpontban, hogy kiadótól kiadóig jártunk. Ezt fogjuk alkalmazni. Megpróbáljuk, de ha túl nagy károkat okoz a Bangtannak, akkor önként továbbállunk.
-Veszélyes lesz ez így. - húzta száját Lucky.
-Tudom, de mást nem tehetünk. Ha most nem írjuk alá akkor pár nap múlva Europe otthon lesz a saját országában, úgy pedig szinte biztos, hogy nem fogunk kiadót találni. Most kockáztatnunk kell. Mindent, vagy semmit. Nincs más választásunk. - fejezték be a gyors megbeszélést, amit végül mindenki elfogadott. Sajnos jelenleg tényleg olyan helyzetben voltak, hogy mindenre igent kellett mondaniuk, vagy feladhatták álmaikat - Elnézést a megszakításért. - ültek vissza - Úgy döntöttünk, elfogadjuk.
-Ezt örömmel hallom, akkor itt is vannak a szerződések. - nyújtottá át a leadernek a papírokat.
-Szeretném, ha tisztáznánk előtte valamit.
-Hallgatom.
-A csapatunk sajnos az előző kiadó miatti botrány következtében szép kis hater sereget szedett össze. Ugye ezzel ön tisztában van.
-Igen. Mindent figyelembe vettünk mikor önök képbe kerültek, emiatt nem kell aggódniuk.
-Ezt örömmel hallom. Azonban szeretnénk felmondani majd abban az esetben, ha a másik bandának nem várt visszaesést hoznánk.
-Sajnos ez a kezdeti időszakban elkerülhetetlen, de számításaink szerint nem lesz vészes, azonban díjazzuk önfeláldozásukat.
-Reméljük nem lesz rá szükség. - nézte át a szerződéseket Youngjoo, hogy melyik kié.
-Reméljük. Europe szerződése a leghiányosabb. Megkérném a hölgyet hogy jöjjön velem és töltsük ki együtt, hogy legalább én ismerjem az alkalmazottamat. - állt fel a főnök.
-Rendben. - követte őt az említett és a többieket sem zavarta meg ez a kis kitérő. Nyilván való volt, hogy ez fog következni, hiszen az előző kiadónál sem tudta néhány emberen kívül senki, mikor született, hol, vagy mi a neve, ezt pedig szerették volna megtartani. Ez volt az, amivel rajongókat csábítottak magukhoz, így minél kevesebben tudtak róla, annál biztosabb volt, nem derül ki véletlenül sem majd semmi.


(Folytatjuk :D Most kezdődik az, hogy el vagyok havazva a suli miatt. :( De igyekszem, ha lesz időm írok nektek. A hétvégén még 2 rész lesz, azaz ma ez, meg holnap egy, de jövőhéttől ebből csak 1 rész lesz hetente szombaton. Közbe próbálok nektek mást is írni.
Facebook oldalunk --> LINK )

Just watch me 2. rész: A semmiből hirtelen

Végül minden meglett és bár nem szokott Europe senkihez sem nagyon érni, még a bandából sem, most megengedte leaderének, hogy a vállára dőljön és úgy nézze a filmet. Tudta, ez megnyugtatja, ő pedig nem pusztult bele. Így legalább pár órára megfeledkezett a munkáról, az aggódásról olyannyira, hogy el is aludt. Ráfért a pihenés, mert a turné mindannyiukból sokat kivett, ám valamiért Europe nem bírt álomba merülni. Talán jobban görcsben volt a gyomra, mint addig bármikor, ami csak fokozódott mikor talpa újra érintette hőn szeretett országa földjét.

Nehéz időszak következett valóban, tele megpróbáltatással és rengeteg támadással. Ha valamelyik kiadó kicsit is hajlott az ötletre, hogy szerződteti őket, akkor azonnal kapta más bandájuk a fizetett haterek támadásait, így inkább visszaléptek. A lányok lassan hatalmas bajban voltak ezért és sorban húzták le a kiadókat listájukról, miközben kezdett apró darabokra törni mindannyiuk álma.
-Esélytelen. Mindenkit meggyőznek, ne vegyenek fel. - dobta le a telefont Youngjoo a kanapéra, amint hazaért.
-Most is? - jelent meg Lucky, a csapat második legfiatalabb tagja, kezében egy tál tésztával.
-Igen. Visszaléptek.
-Lehet inkább munka után kéne néznünk, nem kiadó után. - ült le és hozzálátott késői ebédjéhez.
-Na visszaértél? - tűnt fel Lovely - Mi volt?
-Semmi jó. Nem nyert ez sem. - vetkőzött le a leader, majd felakasztva kabátját és ledobva csizmáit ment beljebb a lakásba - Iszok egy kávét.
-Hmm. - szomorodott el a maknae - Majd legközelebb.
-Már nem sok legközelebbre van esélyünk Lovely.
-Tudom.
-Semmi baj. - szólalt meg Lucky - Kérsz a kajámból?
-Igen. - huppant le mellé.
-Europe?! - érdeklődött a konyhából a leader.
-Alszik! - válaszolt Lucky.
-Megint? Sírba visz a szundijaival. - töltötte meg a kávéfőzőt, majd ment is közös szobájukba, hogy beszéljen társával - Europe, alszol? - nyitott be óvatosan ám feleslegesen, barátja épp a laptopon pötyögött - Azt hittem alszol.
-Már nem. - válaszolt maszkja alól, amit otthon is sokszor viselt az utóbbi időben, mióta nem őrizték őket annyira.
-Látom. Nem jött össze ezúttal sem.
-Visszaléptek? - pillantott fel leaderére.
-Igen. Rossz hírnévre való tekintettel. Nem tom honnan lenne rossz hírnevünk, ha a rajongóink ennyire mozgolódnak, mint mostanában. - ült le mellé.
-Kiadók. Egymást fenyítik. - folytatta egy e-mail írását Europe.
-Jah, tudom. Kinek írsz?
-Egy barátomnak. Lehet tud segíteni. Vagyis nagyon úgy tűnik. Elküldöm nekik a fontosabb dolgainkat, jövőbeli terveinket és konkrét számadatokat és este ír, hogy holnap mi lesz.
-A hátam mögött szervezkedsz?
-Meg akartalak lepni. Túl sok kudarc ért, már nincs benned hit. - küldte el az üzenetet.
-Kihal az emberből, ha folyton falba ütközik. - sóhajtott nagyot majd elterült az ágyon - Elfáradtam Europe. Ez a sok "nem" kikészít.
-Akkor szoríts ezért az egy igenért. Ne aggódj! Menni fog.
-Te mért nem aggódsz? Pár nap múlva lejár a vízumod. Ha addig nem szerződtet le minket valaki azonnal, akkor mehetsz haza és vége mindennek.
-Tudom, hidd el, más sem foglalkoztat. De nem ülhetek tétlenül aggódva, mert az nem segít. Inkább megpróbálok tenni érte. Inkább így bukjak el, minthogy meg sem mozdulok. - csukta össze laptopját - Kell egy kávé. - mászott ki az ágyból.
-Én is épp azt főzök.
-Akkor majd utánad én is csinálok. - sétált ki a szobából.
-Euroooooope. Van egy tök jó film a mozikban. Elmegyünk? - kiabáltak a legfiatalabbak a nappaliból.
-Momonak kaját venni sincs rendesen pénzünk a spórolás mellett, nem megyünk. - válaszolt.
-Óóóóó!
-Majd, ha lesz kiadó, lesz mozi. - ment oda hozzájuk a nappaliba.
-Nem, akkor munka lesz. - jegyezte meg Lucky.
-Hát... az is. De majd bepótoljuk a mozit, no para. - nézte a fiatalabbak tabletjét, amin éppen a neten szörföltek.
Lassan áttértek a hírportálok a közösségi oldalakra, miután pedig körbenéztek ismerőseik profiljain átvándoroltak saját oldalukra. Érdekelte őket, mennyire vannak oda értük a rajongók, így mindent leellenőriztek, titkos profiljaikkal pedig még a különböző csoportokba is bekukkantottak, vajon éppen miről beszélgetnek fanjaik velük kapcsolatban.
-Én ma néztem az én országomét, egyre kevesebb like, meg komment jön a posztokra.
-Kezdenek elfelejteni. - szomorkodott Lucky.
-Ezért kéne sürgősen új MV és album. De előbb kiadó. Az a legfontosabb. - iszogatta kávéját Youngjoo.
-Hát reméljük, lassan lesz. - kortyolt bele saját forró, koffein tartalmú italába Europe is - De azért egy-két megszállott rajongónk van. Ők próbálják fenntartani az érdeklődést irántunk, csak tényleg nehéz így, hogy nem történik semmi.
-Pedig posztolunk Twitterre is, Instára is, még a Weibot is megtanultam. - sorolta a közösségi oldalakat Lovely.
-Fancaféról meg ne is beszéljünk. Van amikor annyit írtok oda, hogy sajnálom őket. - csóválta fejét Europe.
-Legalább megkapják azt, amiért fizettek. - vigyorgott Lucky.
-Jah, az tuti. - fogyott el a leader kávéja.
Még jó pár percig olvasták a rajongók posztjait és kommentjeit, amikor találtak egy támogatói taget. Nem tudták, mire fel megy a tagelés, azért rákattintottak és rákerestek. Hosszú percek után azonban kiderült, haterek támadták be őket megint, hogy hiába küzdenek, az engedetlenségük elfogadhatatlan és rossz példát mutatnak a fiatalságnak, ezért jobb is, ha inkább nem küzdenek és feladják. Ez nagyon elszomorította őket, hiszen lázadásukkal pont azt hangsúlyozták ki, senki se hagyja magát elnyomni más által, pláne egy olyan személy által aki még bántalmazza is őket. Szíven ütötte a csapatot ez a poszt és hiába küzdöttek a fanok annyira, sajnos elgondolkodtak rajta a lányok, lehet jobb lenne tényleg feladni. Itt abba is hagyták az olvasgatást és mindenki elvonult magányába, hogy feldolgozza ezt. Kicsit magukba zuhantak, talán még a leader is elkezdett jobban arra hajlani, adják fel, ám a legmélyebb ponton érkezett a leglelkesítőbb üzenet.

-Fel a fejjel emberek! - jelent meg a nappaliban Europe - Holnap meghallgatás!
-Mi? - pislogott rá Lucky.
-Egy újabb nemért? Kellünk oda mindannyian? - sétált el mellette Lovely.
-Igen kellünk és biztosan felvesznek.
-Ezt honnan veszed? - kérdezett vissza társa, ki eddig is figyelte.
-Mert egy ismerősöm juttatott be és ma kinyomtatott négy szerződést, de csak minket várnak a közeljövőben ergo, felvesznek.
-Ezt hogy intézted el? - esett le Lucky álla.
-Ügyesen.
-És melyik kiadó? - tért vissza Lovely.
-Szerintem a legtökéletesebb.
-BigHit. - jelent meg a leader - Nekik írtad azt az e-mailt mikor hazaértem.
-Igen. A lány akivel beszéltem elintézte. Beszélt a főnökkel és pár perce nyomtatta a szerződéseket. Csípjétek ki magatokat holnapra, új kiadónk lesz! - loholt vissza szobájába Europe, majd boldogan zuhant ágyába. El sem hitte, hogy sikerült.
-Mégis mennyire vagy biztos magadban? - állt meg a küszöbön a leader.
-Eléggé.
-Ugye tudod, hogy a szerződés nyomtatás nem jelent biztosat?
-Tudom. De muszáj összehoznunk.
-És a BigHittel mi lesz? Hatalmas támadások fogják érni őket.
-Hiszek PD-ben, hogy képes lesz ezt megoldani. Az ismerősöm is hisz. Szerinte az az ember bármire képes.
-Nem bízhatsz vakon valakiben akit még csak nem is láttál közelről.
-Most kénytelen leszek.
-És a lelkiismereteddel mi lesz? Másoknak fájdalmat fogunk okozni.
-Tudom, de helyrehozok majd mindent. Csak adj esélyt.
-Én mindig is szabad kezet adtam neked. Akármennyire is én vagyok a leader, sokszor bizonyítottál, tudnád vinni a posztom.
-De nem akarom elvenni. - ült fel Europe.
-Tudom ezt is. Egyetlen egyszer fogtalak vissza és megbántam. Pedig ha akkor szólunk lehet, még lenne kiadónk.
-Nem a te hibád.
-De igen. Miattam veszélyben forog mindannyiunk álma, mert gyáva voltam kiállni értetek. De többé nem leszek az. Ha meg tudsz birkózni a gondolattal, hogy miattunk mások szenvedni fognak, akkor holnap kiállok magunkért és felvetetem magunkat oda.
-Megbirkózok vele.
-Rendben. Akkor holnap. Pihend ki magad! Kelleni fog minden tudásunk és vonzerőnk.
-Elég ha tehetségesek vagyunk. Ez a BigHit, nem egy SM.
-Szerencsére. Köszönöm. - hajolt meg előtte Youngjoo.
-Én is, hogy szabad kezet adsz.
-Ha egyszer megtiltanám, szólj rám! - egyenesedett fel.
-Oké!
Ment is ki a szobából a leader, majd beszélt a többiekkel is. Mindenkiben tudatosítani akarta, ha tényleg felveszik őket akkor másokat fog sok támadás érni, amiért ők lesznek a hibásak és ezért mindenkire, aki velük, vagy körülöttük fog dolgozni vigyázniuk kell. Sokkal keményebb lesz a munka, mint eddig, de tudta, képesek megcsinálni, csak rá kell készülni. Így mind a négyen úgy feküdtek be ágyukba, hogy hosszú idő után talán először hoz reményt az új nap.

(Folytatjuk :D Ma pedig megint 2 rész jön ki, esetleg három, nem tudom. Ugye az első 5-ben (0.-al együtt) csak említik a srácokat ezért ezek előbb jönnek, de utána már marad a heti egy. Szóval ha szeretnétek ma 3-at, vagyis még 2-őt akkor komment!
Facebook oldalunk --> LINK )