Jin&J-Hope

Jin POV

Egyedül voltam a dormban, úgyhogy eldöntöttem, hogy rendet varázsolok. Végre nincs itt senki, hogy akadályozzon, így tudok haladni. Rengeteg mindent szétdobálnak. Még a játékokat is szanaszét hagyják, pedig már nem abban a korban vannak, hogy babákkal játszadozzanak. Hihetetlenek!
A konyhában mosogattam éppen mikor hallottam egy ajtócsattanást.
-Ki az? - kérdeztem, de választ nem kaptam.
Csak egy síró hangot kezdtem el hallani a hátam mögül, ahogy közeledett. Hátrapillantottam és Hoseok jött felém. Ömlöttek könnyei és átölelt, de nem tudtam megfordulni.
-Mi a baj? - de megint semmi válasz.
Megmostam és megtöröltem kezeimet, majd szembefordultam vele, hogy tudjam viszonozni ölelését. Simogattam a fejét, a hátát, még puszikat is kapott, de alig csillapodott.
-Jaj Hoseok mi történt? Annyira rossz látni, hogy így sírsz. Mond el mi a baj! Hátha tudok segíteni.
Erőt vett magán és bár még zokogott, de lassan kinyögte mi rosszkedvének oka.
-Egy saeseng - szipogott - telefonáltam és és és elvitte a telefonomat - tört ki újra könnyekben, de gyorsan összeszedte magát egy pillanatra - és meg is ütött. - folytatta zokogását.
-Jaj szegénykém. - öleltem szorosabban magamhoz - Ne foglalkozz vele!
-De én annyira kedves vagyok velük. - nyögte ki nehezen - Akkor ők mért ilyenek velem? - szorongatott.
-Csak nagyon imádnak téged. - simogattam tovább - Jaj istenem, nyugodj meg! Nem bírom látni, hogy így szenvedsz! - toltam el magamtól és tekintetét kerestem könnyei között.
Nagyon szipogott, miközben úgy tűnt, hogy vigasztalhatatlan. Ohh, de cuki. Még sosem láttam ennyire sírni. De nagyon cukorfalatka ilyenkor. Olyan sebezhető.... Áhh, nem bírom. Nem tudom megvigasztalni egyszerű ölelésekkel. Mást kell kitalálnom.
-Hoseok! Nézz rám! - fogtam meg állát és felemeltem fejét.
Szemei nagyon pirosan voltak és még mindig folytak könnyei. Mindjárt felzabálom, annyira aranyos!
Egy pillanatig néztem, miközben arra várt, hogy mondjak valamit, de én inkább cselekedtem. Lágyan megcsókoltam, remélve, hogy ezzel le tudom csillapítani. Ahogy eltávolodtam láttam, hogy abbahagyta a szomorkodást és most inkább meglepett.
-Örülök, hogy jobban vagy! - törölgettem le utolsó könnycseppjeit.
-Hyung! - szipogta még az utolsókat.
Kicsit félek mit fog mondani, de nagyon kíváncsi vagyok. Annyira édes, hogy nem tudnám elviselni, ha ő máshogy állna a dolgokhoz, mint én.
-Azért még egy kicsit rossz kedvem van. - pislogott rám.
Ez meglepett. Nem ezt vártam volna, de nagyon örülök neki. Áhítozik még egy csókra. Az én csókomra! Hatalmas boldogsággal töltött el ez a tudat és reméltem, meg tudom vele osztani ezt az örömöt.
Újra ajkaira tapasztottam az enyémeket, ő pedig átkarolt és nem eresztett. Viszonozta mozgásomat, majd kérés nélkül is beengedett szájába. Te jó ég milyen finom! Az elsőnél is nagyot dobbant szívem, na de ennél!
Ám Hoseok hirtelen megtörte csókunkat, de nyakamat nem eresztette. Levegőért kapkodott. Jaj szegénykém! Hisz az előbb sírt. Biztosan el van dugulva az orra.
-Engedj el egy kicsit és hozok neked zsebkendőt! - küzdöttem ki magamat kezei közül, de így is kapaszkodott pólómba és jött utánam - Remélem már tényleg jobban vagy. - nyújtottam neki a zsepiket.
-Hát...... - nézett rám piros szemeivel.
Hoh! Még mindig szeretne csókjaimból? Ez az este nem is lehetne jobb!
-Nagyon boldoggá teszel, ugye tisztában vagy vele!? - mosolyogtam rá.
-Én téged? - mutogatott - Te vagy az aki visszaadja az életkedvemet.
-Jaj Hoseok! - csókoltam meg újra, és megint a nyakamba csimpaszkodott.
Hozzám simult, miközben nyelveink egyre jobban összefonódtak. Teste melege felhevített és éreztem, hogy ha most nem állunk le, akkor nem fogok bírni magammal. Márpedig ebben a pillanatban nagyon sebezhető, és ezt nem akarom kihasználni. Azért akarja, mert ő is szeret, ne azért mert szomorú!
-Neh! - lihegtem - Meg kell állnunk!
-Mért? - kapkodta a levegőt ő is - Akarlak!
"Akarlak!" Ez az egy szó mire nem képes! Éreztem, ahogy szűkké vált ettől a nadrágom és óriásit dobbant szívem.
-De most szomorú és sebezhető vagy. Nem akarom, hogy ezért feküdj le velem.
-Nem csak azért! Jin-hyung én imádlak! Olyan szép vagy folyton és aranyos. Kérlek ne állj meg! - húzott magához egy újabb csókra.
Na de ki tudna ennek ellenállni? Hát én biztos nem.

-Akkor kapaszkodj! - törtem meg egy pillanatra csókunkat, majd felkaptam.
Lábaival átkulcsolta derekamat és erősen szorított. Így vittem be a szobámba, miközben egy pillanatra se eresztettem el nyelvét. Nagyon vigyáztam rá, ezért óvatosan terítettem le ágyamra. Vissza akartam menni bezárni az ajtót, de elkapta a kezemet. Nagy, a könnytől még csillogó szemeivel nézett rám, és a tőle megszokott fura hangon nyüszített, akárcsak egy kiskutya. Istenem! Ezt már büntetni kéne annyira cuki.
-Csak bezárom az ajtót, hogy senki se zavarjon minket. - adtam neki egy gyors csókot - Egy pillanat az egész és itt vagyok.
Nagy nehezen elengedett, én pedig ahogy ígértem, rohantam. Visszafordultam felé és a pólója már a földön hevert.
-Gyors vagy. - jegyeztem meg miközben nadrágját gombolta kifelé - Azért hagyj nekem is! Kell az előjáték! - másztam vissza rá mosolyogva.
Feje mellett támaszkodtam és úgy csókoltam. Már ez is annyira nagy boldogsággal töltött el, hogy nem tudtam másra figyelni. Viszont mikor megéreztem kezeit pólóm alatt........akkor elpattant valami. Megvadultam és megharaptam alsó ajkát, miközben egyre feljebb kúszott ujjaival.
-Ahh Jin, ez fáj! - nyöszörgött.
Jaj! Teljesen megfeledkeztem magamról!
-Ne haragudj! - súgtam a fülébe - Csak......annyira édes vagy.
-Ennek megmarad a nyoma.
-Ne mond ezt! - néztem szemeibe és megsimogattam arcát - Szívem szakad meg. Nem akarlak bántani.
-Tudom! Ne aggódj miattam. Csak kicsit óvatosabban. Azért ne egyél meg! - mosolygott.
Megkarmolta oldalamat rövid körmeivel, mire felnyögtem az új érzéstől.
-Pedig pont ezt terveztem. - csókoltam meg újra. Megőrjít ez a férfi itt alattam!
Lekaptam gyorsan pólómat és nyakát kezdtem csókolgatni, harapdálni, apró kis nyögései pedig még jobban beindítottak!
-Ááááá! - tértem vissza füléhez - Vedd ezt le! - kaptam nadrágjához és megszabadítottam tőle.
Ahogy ott térdeltem lábai között már csak egy boxerben volt, én pedig kiélveztem a látványt. Nagyon zavarba esett ettől, de muszáj volt megjegyeznem ezt a pillanatot. Egyik kezemet domborodó alsónadrágjára tettem és finoman simogatni kezdtem. Kíváncsi voltam reakciójára. Aprót nyögött, majd elakadt lélegzete, miközben beleremegett kezem mozdulataiba. Én pedig csak mosolyogtam, mert jó volt így látni. Mikor megunta, hogy mozizok, felült és nadrágomat kezdte kigombolni. Nagyon lihegett, én pedig csak pirben úszó arcát néztem, ahogy küzdött a gombokkal.
-Segíts már egy kicsit! Vagy legalább addig pihenj míg kigombolom. - nyögdécselt.
Kicsit kuncogtam és levettem nadrágomat, majd visszamásztam rá, miközben becsúsztattam kezem a boxerjába. Tátva maradt a szája, ahogy elkaptam, most már minden akadály nélkül. Puszilgatni kezdtem ahol csak elértem, kezemmel pedig kényeztettem. Átkarolta nyakamat és a fülembe lihegett amitől
viszont még szűkebbnek éreztem alsónadrágomat. Már én kapkodtam a levegőt és kínzó volt, hogy ő nem érint meg úgy, ahogy én őt. Mindkét kezemmel megtámaszkodtam mellette és hozzá dögöltem alsó felemet, hogy érezze, mennyire kívánom már. Karjait kivette nyakamból, majd végigsimított rajtam. Lefelé nézett közöttünk. Személt engem, én pedig őt. Vártam a reakcióját. Mikor már kínzóan közel voltak kis kezei, de megálltak a boxerem előtt, elkaptam és nadrágomba vezettem, egy kis káromkodás kíséretében. Hatalmasat sóhajtottam, ahogy megéreztem és fejem hátrabicsaklott. Isteni érzés! Ahogy felbátorodott, eleresztettem csuklóját. Mozgásától egyre kevésbé bírtam magammal, így az ágyneműt téptem, fogaimat csikorgattam és a párnába temettem arcomat feje mellett. Egyik kezével fenekembe markolt, majd a fülembe nyögött.
-Egyre nagyobb vagy Jin-hyung.
-Mert már nem sokáig bírom így. Főleg, ha a fülembe nyögsz. - néztem fel rá szenvedve.
Feltápászkodtam, lekaptam utolsó ruhadarabjainkat is és visszadőltem rá. Ahogy összeért férfiasságunk megremegett. Szeretem, ha remeg alattam, mert ilyenkor tudom, hogy élvezi.
Megcsókoltam, közben pedig hozzá igazodtam. Nem engedtem el nyelvét, mikor elkezdtem behatolni. Nagyot nyögött csókunkba és jól tűrte, de nem tudta végig kibírni. Elváltak ajkaink, amit egy hatalmas sóhaja jelzett. Szemeibe újra könnycseppek gyűltek, én pedig nagyon gonosznak éreztem magamat. Megálltam és úgy döntöttem, inkább máshogy juttatom a fellegekbe, de nem engedte, hogy elváljak tőle.
-Neh! - szakította meg egy nyögéssel mondatát - Ne aggódj! - kapkodta a levegőt - Folytasd! - törülgette le könnyeit.
-Így nem tudom, hogy szenvedni látlak.
-Nem szenvedek! Folytasd! - parancsolt rám.
Hát jó. Ő kéri, ő az aki most irányít. Ha ezt szeretné megteszem, de nagyon rossz látni, hogy fáj neki.
Teljes méretemet belecsúsztattam és megfeszült. Arcára tettem kezemet, hogy letörölgessem könnyeit és nagyon fájdalmasan néztem rá. Megsimogatta kezemet, majd magára húzott, hogy megcsókoljam. Tényleg élvezi. Ez a heves csók amivel megajándékozott is ezt támasztotta alá, amely hosszú percekig tartott. Ahogy azonban kicsit csillapodott lihegése, elkezdtem mozogni benne. Ritmusra nyögdécselt és vette a levegőt. Erősen szorított, miközben már egyáltalán nem sírt. Ahogy döngettem, csak egyre jobban érezte magát a benne lüktető tagomtól, én pedig közeledtem a csúcshoz, amire rátett egy lapáttal az is, hogy láttam és hallottam ezt az élvezetet. Nem akartam önző lenni, ezért kezemmel segítettem rajta, hogy ne maradjon le ő sem. Hosszan felnyögött, ahogy elkezdtem simogatni. Egyre keményebb lett és már én sem bírtam magammal, de neki kell előbb elélvezni. Sikerült is ezt elérnem, és háta hamarosan ívbe feszült. Elakadt lélegzete, szája tátva maradt, miközben meg-megremegett. Egész testét átjárta az élvezet, melynek minden hullámját tisztán éreztem én is. Elképesztő látvány tárult szemem elé és ez volt a vég számomra. Ahogy összeszűkült miután elélvezett nem bírtam tovább, követtem őt, egy erőteljes lökés eredményeként. Hangosan sóhajtottam, mialatt az forróság öntött el, majd végigsimítottam rajta és még mozogtam kicsit. Ki akartam élvezni testét, ezt a szűk, édes testet ami közrefog.

-Jin! - nézett rám kábultan és magához húzott.
Megálltam mozgásommal és megcsókoltam.
-Remélem már nem szomorkodsz. - puszilgattam arcát.
Ő csak csóválta fejét, mert válaszolni nem volt képes. Nevemet is éppen hogy ki tudta ejteni.
Ahogy ott kényeztettem és nyugtatgattam a dolog után, kiabálásra lettünk figyelmesek.
-Jin! Hoseok! Itthon vagytok! - Jungkookie volt az.
-Gyorsan! - hagytam el óvatosan testét, mire megint felnyögött - Öltözzünk fel! - pattantam ki az ágyból és kerestem ruháinkat.
-Még nem tudok. - suttogta halkan.
-Akkor takarózz be, te kis aranyos. - terítettem rá takarómat, miközben boxeremet szorongattam.
-Ha lerendezted Kookiet gyere vissza. - dörmögte a vastag ágynemű alól.
-Mi? - lepődtem meg, miközben már nadrágomat is félig felvettem.
-Még mindig rossz kedvem van kicsit.
-Ohh! - mosolyogtam - Akkor sietek, hogy felvidítsalak. - vettem fel pólómat, majd kimentem a srácokhoz, hogy minél hamarabb befekhessek immár cseppet sem üres ágyamba egy gyönyörűség mellé, aki csak engem vár, én pedig nem fogom hagyni, hogy hiányoljon. De azt sem, hogy valaha az életben mégegyszer szomorú legyen.

Party állatok! (26)

-Na gatyákat felkötni és maradjanak is fent! - indultunk bele az éjszakába.
Most nem szabad innom, vagy nagy bajok lesznek.Megint......

A portához érve találkoztunk Fannival.Imádom mikor ilyen dögösre kicsípi magát.Ritkán szokta pedig jól áll neki.Menet közben tettem egy fordulatot, hogy leellenőrizzem a fiúkat.Széles mosoly jelent meg az arcomon, ahogy megláttam, hogy máris levetkőztették a szemükkel.Férfiak.Csak csóváltam a fejemet amikor odaértünk Fannihoz, aki épp a portást próbálta felszedni.
-Korán kezded nem gondolod? - köszöntöttem.
-Dehogyis!Csak arról beszélgettünk, hogy mikor van szabadnapja. - nézett továbbra is Andrásra.
-Mellékesen megjegyezném kisasszony, hogy ugyan fiatalnak tűnök, de van barátnőm.
-Ahh fene!Ezt mért nem mondta korábban! - szomorodott el, majd felém fordult - Akkor itt nincs is több dolgom. - nevette el magát - Mehetünk!
András is jót kuncogott ezen és a monitorokat kezdte pásztázni.
-Jó éjszakát! - köszöntem el.
-Maguknak is! - hallottam a hátam mögül, ahogy kiléptünk az utcára.
Természetesen most nem vezetek, hisz én is fogok inni, így taxikat rendeltem.Sajnos egybe nem férünk be, de lehet, hogy most ez kivételesen jó.Én így is középre szorultam és ahogy elnéztem a másik taxiban Fannit is megpróbálták beszorítani, de a hét személyes autónak az az óriási előnye, hogy nincs ilyesmire szükség.Így ő megmenekült.
-Hopei!A kezed! - vettem le combomról a mancsát sokadszorra - Eddig csak azért nem szóltam, mert nem akartam, hogy ha odaérünk majd Jin elverjen, de kezd frusztrálni a dolog.Szóval állj le!
-Mit csinálsz te Hoseok!? - kiáltott fel a mellettem ülő Jin.
-Ááá ne üvölts!Itt ülök melletted. - kaptam fülemhez kezemet.
-Jaj bocsánat! - fogta meg kezemet - Szóval figyelek Hoseok! - hajolt előre J-Hope pillantását keresve és most ő fogta meg a combom.De Hopei csak nevetett, én pedig kezdtem átkozni a pillanatot, amikor úgy döntöttem, hogy koktélruhát veszek fel.Csak érjünk már oda!
-Jin! - csaptam rá kezére, ami egyre feljebb kúszott a combomon.
Most ős is nevetett és láttam, hogy már a taxisofőr is leskelődik a visszapillantóban.Keresztbe tettem lábaimat és mindentudó pillantással néztem szemeibe a tükör segítségével.
-Hazafelé te ülsz hátul Suga!
-Szerintem nem lennél előrébb vele. - vigyorgott ő is ahogy hátrafordult válaszolni.
-Akkor külön taxival megyek Fannival, ti meg szenvedhettek együtt kanok egy taxiban. - vágtam unott fejet.
-He? - fordult rám J-Hope.Nem értette mit mondtam.
-Hagyjuk! - legyintettem - Nem fontos.
-De mond csak, hogy értsem is! - kezdett csikizni.
-Ne! - röhögve dőltem Jinre.
-Ne taperold! - nyúlt át rajtam Jin J-Hope felé, hogy elkapja, de az nyúl cipőt húzott.
-Suga! - kiáltottam segítségért, de csak nevetett és nézett minket, ahogy szenvedünk.

Fanni POV

-És, ha én is itt élnék? - nézett még mindig hátra V és érdeklődött.
-Akkor talán.
-De akkor várjunk!Hogy választanál közülünk? - nézett rám Jungkookie is, aki mellettem ült.
-Ja, hogy van még jelentkező?Háremet nem tarthatnék? - néztem rájuk kérdően.
-Nem!Egyet kell választanod! - válaszolt V.
-És azt muszáj most?
-Igen!De mivel én voltam az utolsó, engem kell választanod! - szólt bele Jimin is.
-Jah persze!De akkor inkább Rapmonstert szeretném.
-Mért pont engem? - hallottam a hangját az első ülésről.
-Mert csak téged nem érdekellek és ez idegesítő.
-Pedig ha hallottad volna mit mondott a lakásban! - árulkodott Kookie.
-Na mit mondott!Ez érdekel.
-Nem kis maknae!Neked most csend a neved. - szólt rá Rapmon.
-Túl messze vagy Hyung!Nem félek. - üvöltött előre. - Szóval azt mondta, mikor meglátta Franciskát
-Csak Franci!Igen figyelek. - javítottam ki.Nem szeretem a teljes nevét.
-Szóval Francit igen.Hogy ha mindketten így fogtok kinézni, mint ő akkor, akkor inkább kötözzük ki.Vagy valami hasonló.De a lénye megvan. - magyarázott.
-Óóóóóóó.Akkor semmi kihívás és nem tudom kit válasszak!Szóval tessék teperni ma este fiúk! - dőltem hátra kényelmesen az ülésbe.
-Akkor én kezdeném.Ha már kéznél vagyok. - tette kezét combomra a kis maknae.
-Nyugodtan! - néztem rá és kacsintottam, majd megharaptam a számat. - De tudjad a határokat!
-Pár kör és nincsenek! - vigyorgott.
Na ezen nagyot nevettem.Végül is igaza van, de pont ő az akinek nem szabadna innia.Ha jól tudom, akkor még nem nagykorú.De persze ez csak pénztől függ.Amiben most dúskálunk.De csak mert Franciska is itt van meg én is.Különben meghúzhatnák a nadrágszíjat az este.

Odaértünk és mikor kiszálltunk a taxiból láttam, hogy Franciska nem is lehetne boldogabb, hogy kiszállhatott.
-Na mi van, hogy így örülsz?Nem volt elég levegő? - érdeklődtem.
-Nem az.Túl sok kéz egy helyen. - húzkodta lejjebb a szoknyáját jelzésképpen - Ehhez nem ittam ma még eleget.
Jól kinevetem, de nem osztozott örömömben.
-Na jó'van!Hazafelé csere van! - fenyegetőzött, de továbbra is kinevettem.
-Álmodozz csak!
Nyelvet öltött és elindultunk a szórakozóhely felé.Kicsit korábban raktak ki minket, mert volt egy kis nyüzsgés a bejáratnál, és ebben a buliban tuti fel fogják ismerni a srácokat.
-Ma este nem vagy a pasim. - szólt Franci Jinnek aki csak szomorúan nézett vissza rá.
-Nem azért mondja!Csak itt ismernek titeket.De majd beszélünk a szervezőkkel. - nyugtattam meg.
Így is lett.Franciska bájait és befolyását használva, no meg hitelkártyáját lengetve, rávette a rendezőket, hogy kobozzák el a telefonokat és mindent, amivel képet lehet készíteni.Ezzel hatalmas felfordulást okozott, de a fiúk így mulathatnak.Persze mindenki megutált minket azonnal, de ahogy meglátták kiket hoztunk ez el volt felejtve.Csak a buli fotósai készíthettek képet, és azokat is csak ellenőrzés után használhatják majd fel.
Ahogy kezdtek lepihenni a rajongók és kicsit hagyták a srácokat el is mentünk az első körért.
-Imádom, hogy kpop szól! - üvöltött a fülembe a pultnál.
-Egész jó zenék! - válaszoltam és láttam hogy furcsán néz.
-De majd ha a fiúk jönnek ne ezt mond! - markolt fel annyi felest amennyit elbírt és visszaindult a tömegben.

Nagyon jól ment a buli.Egyre jobb zenéket nyomtak be én pedig váltogattam partnereimet.Bár ahogy elnéztem Franci is.De a lány wcben még mikor bejöttünk elmondta, hogy ma este kikészíti Jint.Úgyhogy nem meglepő a szajhasága.
Én először Kookieval kezdtem a táncot, mer tő volt az első aki odafurakodott, de hamar akadt jelentkező a következő táncára, így új párt kaptam én is.Illetve párokat.J-Hope és V fogtak közre, én pedig nem tudtam merre forduljak.Jól van fiúk tényleg megküzdötök rendesen.
Teltek a számok és már majdnem mindenki sorra került amikor Franci megragadta a kezem és a pult felé rángatott.
-Emlékszel a macskás számra amit a pihi időkben nyomatta? - üvöltött fülembe.
-Ahha.Mért?
-Csak mert az jön és miénk a pult. - vigyorgott és kecsesen felpattant a pultra, keresztbe tette lábait és várta a zenét.
Követtem példáját és a fiúkat néztük míg el nem indult a zene.Ahogy elkezdődött hozzáláttunk a külön számunkhoz.Franci nagyon élvezte, ahogy lekapkodták előle a poharakat nehogy összetörje.Én inkább nem álltam fel, másztam a pulton az elején majd Franciska fölém mászott.Most nagyon kitesz magáért.Már hiányzott az ilyen bulis, laza énje.Nagy ujjongás hallatszott a tánctérről és mindenki minket nézett.Tapsoltak és fütyültek.Felálltunk és az egyetlen mozdulatsort amit tudunk szinkronban eltáncoltunk.Na akkor most én is visszahozom régi bulis, vad énemet, aki valahol útközben elveszett.Most én mentem közelebb Francihoz és szinte összeért arcunk, ahogy énekeltünk.Oldalra pillantottam és láttam, hogy a fiúk majd megőrülnek, úgyhogy nincs mit tenni.Akkor őrüljenek!Csak egy kis szájra puszi volt, de mivel már sokszor megesett, tudtuk, hogy leplezzük és tüntessük fel úgy, mintha igazi nyelves lett volna.Ezután táncoltunk tovább a szám végéig és a közönség nagyon megvadult.A kis műsorunkért pedig kaptunk egy ingyen kört.Ohh már megérte!
Lemászva a pultról Franciska fogott magának egy másik pasit, én pedig egy Monstert!Egy rappelő monstert, aki most nagyon be volt indulva.Élveztem is a táncot és csak szemem sarkából láttam, ahogy Franci elviharzik utána pedig Jin.Nem tudtam mire vélni, de gondoltam csak meg tudják oldani.Bajuk meg nem lesz, mert most ketten vannak, így nem aggódtam annyira.Csak átkaroltam Rapmon nyakát és élveztük a jó zenéket.
Egyszer csak megjelent Jimin iszonyat elázva.Ellökte tőlem Rapmont és valamit magyarázott, de nem hallottam a zajtól.Inkább kettejük közé furakodtam, mert úgy tűnt, hogy a leaderrel van baja a kis énekesnek.Most rajtam keresztül magyarázott, de annyira elharapta a szavait és összecsomozódott a nyelve hogy nem értettem semmit.Rapmon félretolt és nyugodtan próbált válaszolni neki, de Jimin meglendült. Jobb egyenessel nyitott a leader felé.Mivel részeg volt, könnyű volt elkerülni a kezdeményezését, de elvesztette az egyensúlyát és én kaptam el.Hahhh ISTENEM!Többet nem iszik senki!
Szavak nélkül is megértettük egymást Rapmonnal, hogy nagyon gyorsan ki kell vinnünk levegőzi a kis borsócskát.A folyosón sétálva megtaláltuk Franciékat.Franciska angolul üvöltött Jinnel, aki szintén nagyon ideges volt és a fogait csikorgatta.Ha jól vettem le a lényeget arról beszélgette...beszélgettek hülye vagyok, vitatkoztak, hogy Jin egy másik lánnyal táncolt, de sajnos nem csak táncolt.
-Én csak a barátnőmmel voltam, te meg egy vadidegen csajjal aki rajong érted és még a szádba is beengedted!
-Ezt meg honnan veszed!A meg csak a barátnőddel táncoltál elég fura!Akkor minden itt lévő pasi a barátnőd! - üvöltött vissza rá Jin, de nagyon kereste az angol szavakat amiket egymás mögé dobált a nyelvtanra ügyet sem vetve.
-Mi a!Tudod jól, hogy téged imádlak! - hadonászott mérgében Franci majd észrevett minket ahogy közeledünk - Mi történt? - váltott nyelvet és odarohant hozzánk.
Jin nagyot sóhajtott és ideges megfordult.Azonnal megváltozott.Inkább aggódni kezdett és elveszett mérge egy pillanatra.
-Semmi-semmi elintézzük, maradjatok! - intettem le őket - Ahogy elnézem, úgyis van mit megbeszélnetek!
-Hát lenne mit! - szólalt meg újra dühösen Jin.
-Most ne idegesíts ezzel! - fordult rá Franci - Vannak nagyobb gondjaink is! - mutatott felénk.
-Elintézik!Mi meg ezt! - üvöltött továbbra is Jin.
Távolodtunk és már csak azt hallottam, ahogy az egyik ordítja le a másik fejét, majd fordítva.

Kiértünk a friss levegőre és Jimint leültettük egy padra.
-Lehet mentőt kéne hívnom.Eléggé rosszul néz ki. - vakartam a fejemet.

Bécs! (25)

-Nyugi, nem duglak meg itt.Viszont felhúzlak, hogy érezd milyen volt a napom. - csúszott le keze olyan helyre, ahol még pont csak az nem járt.....

Vállaira kaptam kezemet és morcosan néztem rá.Azért is, mert nekinyomott a hideg csempének és ez egyáltalán nem kellemes.Viszont a keze az maradhat.
-Ezt még visszakapod. - nyögdécseltem.
-Mi?Hisz most törlesztek. - nevetgélt rajtam, ahogy látta, hogy szenvedek.
-Na kifelé! - toltam el magamtól.
Csak arrébb állt és sunyin mosolyogva szemlélt tovább.Nagyon szexi volt így, elázott ruhában.Most még jobban kirajzolódott az a tökéletes teste, én pedig siettem, hogy végezzek.
-Na gyere! - ragadtam meg és kihúztam magam után a zuhany alól.
Felkaptam a törülközőmet és rohantam a másik szobába.
-Nem! - szólt utána.
Mi van?Megfordultam és értetlenül néztem rá.Ezt most komolyan gondolta?
-Érd el, hogy utánad menjek! - tette keresztbe karjait.
Hát jó.Challenge Accepted!Van egy viszonylag egyszerű, ám csudálatos ötletem.Ledobtam magamról a törülközőt, miután megbizonyosodtam, hogy senki nincs már a szobában, és megemeltem bal szemöldökömet egy csábos tekintet kíséretében.Láttam, hogy nagyot nyel majd összeszorítja állkapcsát.
-Naaaaaa.Látom, hogy szenvedsz. - mosolyogtam.
-Ez........akkor sem elég. - küzdött nagyon magával.
Nagyot sóhajtottam, megnyaltam számat és visszasétáltam hozzá.Belekapaszkodtam pólójába majd megharaptam a fülét.Elindultam kifelé és most már jött utánam.A törülközőmet felkaptam, mert a folyosó be van kamerázva és nem szeretném, ha lent bennem gyönyörködnének.A szobába érve most én tepertem le és kifejezetten élvezte.Ráültem csípőjére és éreztem, hogy készen áll.Kezei cikáztak testemen és egy pillanatra sem engedte, hogy megszakítsam csókunkat.Majd mikor már megelégelte, hogy nem haladunk tovább, fordult a kocka.Most ő került felülre és lekapkodta magáról a vizes ruhákat.Beletúrtam nedves hajába és visszahúztam még egy csókra.Ám egyik kezemet elkapta és legmerevebb részére vezette.Ekkor megtörte csókunkat és heves lihegés közepette áttért a nyakamra.Elkezdtem ütemesen mozogni rajta, ő pedig már nyögdécselni kezdett és néha-néha elakadt lélegzete egy pillanatra.Egyre keményebb lett a kezem alatt.Úgy döntöttem, most én fogok játszani vele.Felültem és az ágytámlához vezettem.
-Szólj ha nem bírod! - csókolgattam végig testét.
Ahogy egyre lejjebb értem, ő egyre mélyebbeket nyögött és hatalmasabbakat sóhajtott.Amikor pedig nyelvemmel megnyaltam férfiassága hegyét, visszatartotta lélegzetét és láttam szemében, hogy már ezerszer lejátszotta ezt a fejében.Lassan a számba vettem és hatalmasat nyögött.Ahogy játszottam vele, egyre szabálytalanabbul lélegzet.Nagy ajkai elváltak egymástól és hátradöntötte olykor fejét az élvezettől.Nem sokáig bírt magával.Megfogta az arcomat és felhúzott magához.Hozzásimulva kúsztam fel rajta, ezzel még nagyobb szenvedést okozva neki, ugyanis pénisze hegye végigsimította testemet.Teljesen elvesztette az eszét, úgyhogy szerencse, hogy nekem eszembe jutott a koton.Gyorsan kikotortam egyet a szekrényből és el is intéztem, hogy folytassuk a dolgokat.Egy pillanatig sem tudott várni, azonnal ráültetett férfiasságára.Most én nyögtem nagyot, ő pedig mordult egyet válaszul.Fenekemre rakta kezeit és úgy irányított.Végig karmoltam közben testét és újabbat nyögött.Izmai egyre jobban megfeszültek és ez a látvány kikészített.Ott nyögdécseltem hatalmas péniszétől, de nem akartam én lenni az első.Rászorítottam és hatalmasat sóhajtott. Erősen markolta fenekemet és az utolsókat mozogtam rajta.Szeretem, ha egyszerre végzünk.Ráfeküdtem és apró csókokkal kényeztettem még a nyakát.Továbbra is megfeszült, de már nem annyira, mint pár pillanattal ezelőtt.
-Megőrjítesz. - lihegte a fülembe.
Én pedig csak mosolyogtam és büszke voltam magamra, hogy elértem célomat.

Reggel megint az ébresztőre keltem és kezdtem örülni, hogy nem telefonhívásra.Kimásztam az ágyból és Jint néztem, de nagyon fáradt volt.Fel sem ébredt a zajra.Nem is baj.Had aludjon még.
Elkezdtem dolgozni, meg reggelit szerezni és rendbe szedni magam.Ma hosszú napunk lesz.Mivel Budapesten lesz koncertjük majd, így a környező országokból ide kell csalnunk az embereket.Ezért ma Bécsben lesz fansignjuk.
Mikor összeszedtem magam, meg a reggelit is, felkeltettem mindenkit.Jint hagytam utoljára, de nehezen ébredt fel.Úgy látszik túlságosan lefárasztottam az este.Viszont most muszáj volt felkelni.Majd a kocsiban alszik.

Persze igazam lett.De nem csak ő aludt el.Mindenki a szemhéján keresztül szemlélte a tájat.Szegénykék!Én viszont unatkoztam, szóval átállítottam a hangszórókat, hogy csak elől szóljanak és beraktam az általam szerkesztett cdmet.Jó kis zenék és nem tudtam megállni, hogy ne daloljak.Persze próbáltam halkan, nehogy felkeltsem őket, de Jin így is felébredt mellettem.Csak nézett azokkal a nagy, álmos szemekkel, én pedig nem énekeltem tovább.Ám amikor az ő számuk következett, a Just one day, elkezdett énekelni és beszálltam mellé.Nagyon szép hangja van és élveztem, hogy végre nem egyedül kornyikálok.Végigénekeltünk pár számot és amikor a Danger következett meghallottam V hangját hátulról.Kiderült, hogy egy ideje már mindannyian fent vannak és hallgatóztak.Most mindenki a saját szövegét kezdte énekelni és igazi party hangulat lett a kisbuszban.Ezért az út második fele nagyon jól telt.

Gyorsan odaértünk a helyszínre és a hosszú sor, amit megláttunk a buszból, kicsit megrettentett engem. Mennyien eljöttek!Sokáig fog tartani ez a nap.Leparkoltam hátul és a legeldugottabb bejáraton beslisszoltak a srácok.Innentől nekem nem sok dolgom volt, mert volt helyettem más aki koordinálja az autogram osztást, így dolgozhattam tovább.
Telt az idő és közben megérkeztek a csajok is.Elbújtunk egy kis öltözőben és átöltöztünk a táncunkhoz.Sajnos nem lesz tökéletes a dolog, mert nem tudtunk gyakorolni legutóbb, de csak menni fog.Egyre még volt időnk az öltözőben és ki is használtuk majd megindultunk a cél felé.Nagyon izgultunk és reménykedtünk, hogy Jungkookie semmit sem kotyogott ki.A fiúk már a beszélgetésnél és hülyülésnél tartottak, mi pedig felvettük maszkjainkat.Nem akartuk, hogy bárki is lássa az arcunkat, így erre szükség volt.Persze fel fognak ismerni minket a fiúk, de csak a fiúk és ez a lényeg.
Tűkön ülve vártuk, hogy végre végezzenek és mikor mentek volna le, magához ragadt a szót a koordinátor. Most konferált fel minket és a szívünk majd kiugrott a helyéről.Fények le és mi jövünk.Gyorsan elfoglaltuk helyünket, aztán imádkoztunk, hogy semmi baj se legyen.Ahogy elkezdődött a zene igyekeztem koncentrálni, de érdekelt a fiúk arca is.Kookie nagyon vigyorgott, mert tudta mi ez, és a többiek is boldogok voltak. Sikerült meglepni őket!Még tetszett is nekik, de nem csak nekik, hanem a rajongóknak is. Nagyon lihegtünk, de gyorsan elmenekültünk a színpadról ahogy végeztünk.

-Jeeeeeej jók voltunk! - ölelkeztünk a kis öltözőnkben.
-Tudtam, hogy nem fogja kikotyogni, látod!?Igazam lett. - vettem le a maszkom.
-Szerencséd. - lihegett Sári.
-Láttátok az arcukat? - nevetett Fanni  - Ez mindent megért.
-Igen igen! - csatlakoztam és Sári is kuncogott velünk.
Nagyon boldogok voltunk, de sietnünk kellett, mert azonnal indulunk vissza Budapestre.
-Nem jöttök át este?Biztos örülnének a srácok. - hívtam meg a csajok.
-Dolgozok ma még. - utasított vissza Sári - De azért köszi.
-Én ráérek.Úgyis rég buliztunk együtt.
-Akkor már menjünk is el valahova.Talán lesz valami ázsiai buli az este. - dobtam fel az újabb ötletemet.
-Kiiiiirály! - nyugtázta Fanni.
-Nohát akkor majd jó szórakozást lányok.Legközelebb én is megyek.
-Csak szólj és már úton is vagyunk. - válaszolt neki Fanni.
-Útról jut eszembe.Sietnünk kéne.Nekem minimum. - néztem az órámra.

Siettem a hátsó kijárathoz, ahol a fiúk már vártak.Elsuhantam mellettük és rohantam a buszhoz.Azonnal beszálltunk és indultunk is.
-Nagyon jó volt Franciska! - hallottam Suga hangját - Bár én lusta lettem volna ehhez.
-Ezt rögtön gondoltuk és köszönöm.
-Látod!Nem mondtam el nekik. - hallottam Kookie hangját.
-Igen  - vigyorogtam - Ügyes vagy.
Elkezdtek koreaiul beszélgetni és megint nem értettem semmit.Biztos most szidják le, amiért nem osztotta meg velük ezt a titkot.
Jahj viszont elfáradtam, nem tudom hogy fogom így bírni az estét.
Ahogy elkezdtek elcsendesedni, egyszer csak Kookie hangját hallottam.Énekelni kezdett.Aztán Suga rappelt és megint mindenki belejött.Nekem most nem volt kedvem.Már a korábbit is megbántam.
-Naaaa! - jött oda Jimin - Énekelj! - és kezdett rá ő is.
-Minek?
-Mert délelőtt jó hangod volt! - hallottam Rapmont - És kíváncsiak lennénk rá megint, mert ez lehet az a hang, ami kell a számunkba.
Ez kedves volt, de nem hiszem, hogy olyan nagyon szuper hangom lenne.Nem nagyon akartam énekelni, úgyhogy csak elzavartam őket.Végül Jin volt az aki rávett.
-You're my chocolate, my sweetest chocolate, I relly wanna have youuuuuuu - és mosolygott.
-Utálod a csokit.
-De téged nem.
Jaj istenem, de aranyos tud lenni!Nem bánom!Énekeljünk.
-Na akkor olyat válasszatok amit tudok is.
-És mit tudsz? - érdeklődött Suga.
-Coffee!Az a kedvencem.
Ki is keresték a cdről és berakták, én pedig rázendítettem.
-Baby baby geudaeneun Caramel Macchiato - daloltam és csendben hallgattak.
Tényleg imádom ezt a számot.Mindig felvidít.Ilyenkor még én is érzem, hogy csillog a szemem. Felhangosítottam a zenét és a fiúk kísértek a háttérből.A végén pedig megtapsoltak.
-Na jó!Azért ennyire nem volt jó! - intettem csendre őket.
-De igen.És megvan a hangod.Ez kell nekünk! - szólt rám Suga és kezdett összeállni a közös munkánk.

Az út hátralevő részében inkább nem énekeltem, csak hallgattam az ingyen koncertet.Ennyi tökéletes hang egy helyen!Egy álom vált valóra.Kezd rendszeressé válni ez a dolog, de nem zavar.
Ahogy hazaértünk, közöltem velük, hogy ma még bulizni megyünk, csak keresnem kell valamit, és hogy Fanni is jön.Örültek, de fáradtak is voltak.Elküldtem őket zuhanyozni még az események előtt és mindegyiknek csináltam zöld teát.Ez majd ébren tartja őket.Bulit is sikerült találnom és gyorsan átöltöztem.
-Na hogy nézek ki? - álltam eléjük és láttam, hogy leesik az álluk.
-Ha Fanni is így fog jönni, akkor kössetek ki minket! - válaszolt kérdésemre Rapmon.
-Ezt bóknak veszem. - kacsintottam rá.
-A hajadat nem engeded le? - kérdezte V.
-M-Mert?......Leengedjem?
-Igen!Úgy szebb vagy! - mosolygott.
-Héj! - bökte meg Jin - Ne udvarolj a csajomnak! - no miket tud angolul Jin.
Jót nevettem rajtuk és eleget tettem a kérésnek.
Pár perc múlva csörgött a telefonom.Fanni volt az, hogy itt van és mehetünk.
-Na gatyákat felkötni és maradjanak is fent! - indultunk bele az éjszakába.
Most nem szabad innom, vagy nagy bajok lesznek.Megint......


(Képzelhetitek milyen bajok lesznek :D)

"Húzos" nap (24)

-Nem vagy fáradt?

-Ha erről van szó, soha! - döntöttem le az ágyra és kezdtem elölről a dolgokat.

Másnap reggel a szokásos ébresztőmre keltem.Még volt pár percünk, úgyhogy csak lenyomtam a szundit és visszabújtam a meztelen Jinhez.Fel kellett valahogy ébresztenem és a leggonoszabb módszert választottam.Elkezdtem puszilgatni és a hideg kis kezemet levezettem férfiasságára.Lassan kinyitotta szemét és még álmosan rám pislogott.Mosolyogva feljebb ült az ágyban, majd megszólalt a reggeli angoljával.

-Jó reggelt! - puszilt meg újra, átkarolt és magára húzott.

-Na!Csak fel akartalak kelteni.A többire most nincs időnk. - támaszkodtam meg mellkasán.

-Nyááááá - szorított magához.

-Nem! - ültem le csípőjére és megéreztem, hogy máris készen áll egy menetre.

Végignézett rajtam és a hajamat kezdte birizgálni.Szeretem ezt a pillantását.Olyan aranyos.Megfogtam kezét és az arcomra tettem.Szeretem, hogy ilyen nagy mancsa van és jó meleg.Másik kezét végighúzta az oldalamon és megállt a tetoválásomon.

-Mesélsz róla? - simogatta.

Nem szeretek erről beszélni.Elég, hogy én tudom, miért van az ott.

-Majd talán.Most keljünk fel! - másztam le róla, ő pedig ráncolta a szemöldökét.

-Rosszat mondtam? - jött utánam.

-Nem!Csak keljünk, jó? - kerestem a törülközőmet, mert ugye csak ennyit hoztam magammal.

Beletörődött a válaszomba és kikelt az ágyból.Felvette köntösét, közben pedig megszólalt a telefonom, amin most ő nyomta ki az ébresztőt.

-Jó a háttered! - kuncogott

-Mi? - fordultam meg, miközben a törülközőt magam köré csavartam.

Odamentem a telefonomhoz és elvörösödtem.Hát persze!Jin a hátterem, amikor a Bulletproffban felhúzza a pólóját.

-Menjünk! - kaptam ki a kezéből és húztam magam után.

Felöltöztem, ő pedig rendbe hozta magát a fürdőben, majd felkeltettük a többieket.Magukra hagytam őket, hogy tudjanak öltözni és addig én foglaltam be a fürdőszobát.Most időben vagyunk, úgyhogy senkinek sem kell rohannia.Mikor végeztem és a konyhába mentem a fiúk már kint voltak, és mindenki csinálta magának a reggelit.J-Hope ahogy észrevett vigyorogva elkezdett bámulni.Először furcsálltam, de nem foglalkoztam vele. Aztán V is ugyan így tett.Ez már kicsit kezdett frusztrálni.Majd nagy meglepetésemre Suga is betévedt a konyhába és ő is megállt engem bámulni.

-Mi van? - sóhajtottam nagyot.

-Tudod te azt. - vigyorgott továbbra is Suga.

Jinre néztem a vállai felett és találkozott tekintetünk.Mikor nem figyelte senki a hátára mutogatott és leesett. Kiszúrták a karmolás nyomait rajta, amíg öltözött.

-Mért bámuljátok egymást öltözködés közben?Mi van, buzik vagytok? - grimaszoltam ott miközben folytattam a dolgaim.

-Ha nem láttuk volna a hátát akkor is rájöttünk volna. - lépett közelebb hozzám és a nyakamat simogatta Suga.

Jahj Jin!El is felejtettem lesminkelni az általa hagyott sebeket.Odakaptam a kezem és rájuk szóltam.

-Ne stíröljetek!

-Mit ne csináljunk? - ráncolta a homlokát V.

-Ne bámuljatok!

-Ez elég nehéz kérés, nem gondolod? - nevetett J-Hope és nagyot kortyolt a reggeli italába.

Jól indult a reggel.Előbb Jin kérdezett rá a tetkómra, aztán Sugáék kezdtek szekálni a sebek miatt.Mi jöhet még?

Odaértünk a stúdióhoz és rájöttem, hogy kihívtam magam ellen a sorsot.A stúdió....elázott.Csőtörés lehetett az éjjel és 3 centi vastagon áll a víz az egész stúdióban.Minden elázott.Használhatatlan az egész.Gyorsan telefonáltam a tulajnak és ledöbbent.Nagyon megsajnáltam, mert ő ebből él, és most elúszott mindene. Szó szerint!Én folytattam a telefonokat és szabad stúdiót kerestem, de nem nagyon volt.Kifogytam az ötletekből és leültem a bejárat mellet a földre gondolkozni.Kellet pár perc, és nem is tudom mért nem jutott előbb eszembe.

-Fanni!Ahh imádlak!Apudat mért nem lehet elérni?

-Auditorok vannak nála.Vizsgázik.Mit tehetek érted?

-Kellene a stúdiótok!

-Mi lett a másikkal?

-Elázott!Szóval szabad a tietek?

-Nem tudom.Mindjárt körbetelefonálok és visszahívlak jó?

-Persze!Tűkön ülve várom hívásodat! - tettem le a telefonom -Most aztán imádkozzatok az utolsó helyért! - néztem fel a fiúkra.

-Mert? - kérdezett vissza Rapmon.

-Mert ha ez nem jön be, akkor nem tudom hol fogtok albumot csinálni.

Keresztbetett mindennel vártam a mindenható hívását.Csörgött a telefon és megállt bennem az ütő.Kérlek, kérlek, kérlek mondd, hogy szabad.Léccike.Nagy levegőt vettem és hallgattam Fanni hangját.

-Mond, hogy

-Igen?Akkor azt mondom.Gyertek csak, én öt perc múlva ott vagyok!

-Ááááááá!Imádlak baby! - ugrottam fel és pattogtam örömömben.

Kinyomtam a telefonom és mint valami hős, beálltam és a buszra mutattam.

-A végtelenbe és tövább!Induljunk! - indultam el lendületesen.

-He? - nézett rám J-Hope, de nem válaszoltam.

-Hah imádlak csajszi! - ölelgettem Fannit.

-Csak az a szerencséd, hogy nem fizették ki az előleget sem, azok akik lefoglalták, így megkaphatod.

-Király!

Körbevezetett minket és a fiúk azonnal munkához láttak.Én leültem dolgozni és hallgattam, ahogy elkezdik felvenni a dalokat.Mikor belemerültem a munkámba, egyszer csak Jin odabújt hozzám, személyes teret nem ismerve.Megharapta a fülemet én pedig aggódva néztem körül, hogy ki lát minket.

-Most ne!

-De!Biztos van itt valami eldugott kis hely. - nyalta végig a fülcimpámat - Gyors leszek, ígérem.

-Most dolgozok.És te is!Odafigyelj!

-De nem bírok így! - kapta el az egyik kezem és a nadrágjára nyomta.

Elvörösödtem, de itt akkor sem lehet.Főleg azért nem, mert ez Fanniék stúdiója.

-Ereszd el a kezem!Még lebukunk! - de nem engedett - Előre közlöm, hogy estig nem lesz semmi.

-Biztos vagy te benne? - adott egy csókot a nyakamra.Tudja, hogy ez a gyengém.

-Igen!Egészen biztos! - markoltam rá.

Erre összerezzent és elengedte a kezem.Kicsit vigyorogtam magamban és dolgoztam tovább, ahogy eltávolodott.

Egész nap ilyen volt.Minden szabad percében hozzám bújt és kérlelt, hogy vonuljunk el.Kezdtem élvezni, hogy így húzhatom az agyát és eléggé belejöttem.

Stúdió után a tánc terembe mentünk, mert folytatták a próbákat.Most nem tudtam menni gyakorolni, mert Sári a saját csapatát oktatta, Fanni meg dolgozott, úgyhogy a sarokba ültem és csináltam a saját munkámat, ahogy szoktam.Néha felpillantottam Jinre, ő pedig szexis arckifejezésekkel vissza-vissza kacsingatott.Csak nevetgéltem rajta, hogy mennyire szenved és úgy döntöttem kínzom még.Mintha meleg lett volna, lehúztam a vállamról a blúzt és láttam azt a döbbenetet, ami elfogta.Na ott halt meg, abban a pillanatban, én pedig jót nevettem azon az arcon.Már a többiek is nevetgéltek, ahogy egymással játszadoztunk.Azért nem vak egyik sem.V már oda jött hozzám és úgy, hogy Jin ne lássa leguggolt, hogy mondjon valamit.

-Ha szeretnéd még húzni, én és Hoseok szívesen segítünk. - vigyorgott.

-Jaaaahj - nevettem el magam - Azt nem lehet.Tudja, hogy szeretem.

-Nem kell ténylegesen megtennünk semmit sem.Elég ha csak ő hiszi azt. - lett egyre ördögibb.

-Én is segíthetek. - jött oda Jungkook is.

Nagyon vigyorogtam rájuk és úgy döntöttem, hogy legyen.

-Csináljunk úgy mintha lesmárolnátok!

-Mintha mit csinálnák? - nézett rám Kookie.

-Smár, csók.Angol szleng. - magyaráztam - Na ki lesz az első.

-Én! - hajolt oda hozzám V.

-De ne merd átdugni a nyelved!

-Persze persze.Na! - hajolt oda és kapott egy puszit a szájára,amit elnyújtottunk.

Majd jött Kookie is és mindketten diadalittasan távoztak.Láttam Jin arcán a féltékenységet, de nem vette be teljesen.Fene!Kell valami jobb!

Gyakoroltak még és legközelebb Hopei jött oda.

-Én is kaphatok valamit?

-Valami jobb kell, mert az előzőeket nem vette be. - gondolkoztam kicsit, majd bevillant az ötlet - Menjünk ki egy kicsit és kifelé menet húzd le a blúzom! - álltam fel.

-Hóóóó, okéééé. - jött utánam és úgy tett ahogy mondtam.

Kiérve nagyon nevettünk, de próbáltuk visszafojtani.Felöltöztem és még egy darabig fetrengtünk a földön.Amikor eltelt pár perc visszamentünk és láttam, hogy ezt most bevette.Direkt összeharapdáltam a számat és letöröltem a sminket a nyakamról, hogy azt higgye tényleg volt valami.Nagyon idegesnek tűnt, de nem akart odajönni.Ahogy leültem és már csak ő nézett rám, megharaptam alsó ajkamat és hűtöttem magam a blúzomat mozgatva, miközben még kacsintottam is egyet.Ezzel nagyon felhúztam.Azt hiszem kikapok még az este, de élveztem a helyzetet.

A buszhoz sétálva Jin fogta a kezemet és direkt lemaradtunk.

-Ezt a mai napot nagyon megbánod. - suttogta a fülembe némi koreai nyelv kíséretében.

-Mit mondtál?

-Csak azt, hogy mit fogok tenni veled.Ugye milyen idegesítő, ha nem tudsz valamit? - eresztett el és előre ment a többiekhez.

Na jó!Most kezdek kicsit félni.Nem tudom mit mondott, de nagyon durva szavak voltak.Márpedig ha a saját nyelvemből indulok ki, akkor ez nagyon mozgalmas este lesz.

Ma este nekem meg sem kellett szólalnom.Jin helyettem zavart el mindenkit aludni.Mikor végre szabaddá vált a zuhany, bementem és neki álltam fürödni.Megint bejött valaki, de most nem állt meg az ajtóban.Bemászott hozzám a zuhany alá és letámadott.Jin már nem bírta tovább.Pizsama volt rajta és teljesen elázott a zuhany alatt, de nem érdekelte.

-Várj - nyögtem két csók között - Had......zuhanyozzak.......le.....

-Nem!

-De.........várj.......nyááááá!

-Nyugi, nem duglak meg itt.Viszont felhúzlak, hogy érezd milyen volt a napom. - csúszott le keze olyan helyre, ahol még pont csak az nem járt.....

(Folytatjuuuuk.......és nem hagyunk ki semmit :3)

V&Jungkook

Jungkook POV

A mai fotózás hosszúra fog nyúlni.Már a nap elején fáradt mindenki.Mi lesz, ha a végére érünk?Legalább a sminkelés és öltözködés közben még éber mindenki.Hoseok persze táncol minden számra amit csak meghall.V meg örömmel csatlakozik hozzá.Kár, hogy én még nem állhatok fel a székből, pedig imádok táncolni.Még jó, hogy nem velem kezdték a fotózást, így beszálhattam a fiúk mellé, ahogy elkészültem. Még a Something is volt, amit imádok és talán én tudom a legjobban a bandából.Ez volt az utolsó amit még hárman lenyomtunk, aztán Hoseoknak mennie is kellett, mi pedig leültünk Vvel és nem tartott sokáig, már el is aludtam.
Arra keltem, hogy valami zene szól a fülembe.Kinyitottam a szememet és V meg Jimin fogdosott.A tablet V kezében és valami zenét csinált rajta, Jimin pedig a hajammal játszott, majd a pólómat birizgálta.
-Mért pont én?! - nevetgéltem, miközben próbáltam elzavarni őket.
-Mert te vagy kéznél Jungkookie. - csapott egy kicsit az arcomra Jimin.
Próbáltam elkapni a kezét, de túl lassú voltam még.Inkább a gurulós székkel akartam menekülni, de V az utamba állt.Nem tudtam velük mit kezdeni, csak reméltem, hogy mindjárt továbbállnak.Hál'istennek igazam lett és vissza is aludhattam volna, ha nem engem szólítanak.

Fotózás után visszamentem a közös pihenő szobába és mindenki aludt.Persze csak engem nem hagytak a többiek.De most vissza adom a kedvességet.Kezdjük is Vvel!Egyedül feküdt az egész kanapén és ott szunyókált.A hasa pont kilátszott a pólója alól és nem hagyhattam kihasználatlanul a helyzetet.Elkezdtem felfelé mászni az ujjaimmal a pólója alatt.Erre felébredt és eltolta a kezemet, de még nagyon kómás volt.Nagyon vigyorogtam és megint benyúltam a pólója alá.Elkapta a kezemet és rám nézett álmos szemeivel.
-Hagyj aludni Kookie!
-Te se hagytál engem! - folytattam a fogdosását.
Még a haját is összekócoltam, de azonnal visszaállt az eredeti állapotába.Hogy neki mindig ilyen szép haja van.Majd megpöcköltem az orrát is.
-Most már elég lesz! - mordult rám még mindig fáradtan.
Én csak nevettem és tovább folytattam.Megcsíptem az arcát és elkezdtem gyömöszölni.Nagyon vicces volt vele játszani, de nem engedte sokáig.Rácsapott a kezemre és felült.
-Kookie!
Megpöcköltem a homlokát és felpattant.Tudtam, hogy most kikapok ha keze közé kerülök, ezért elkezdtem rohanni.Nagyon nevettem miközben ő a nyomomban volt.Sajnos a stúdió folyosói nem végtelen hosszúak és zsákutcába érkeztem.Berohantam az egyik ajtón és egy kis raktárhelyiségbe értem.Csak ruhák voltak mindenhová felakasztva én pedig elbújtam gyorsan a sarokban.Sajnos V látta hova szaladtam be, így jött utánam.Csak reménykedtem, hogy nem fog észrevenni, de hamar kiszúrt.Ott térdeltem előtte, nevettem és megfogtam kezeit, hogy ne tudjon megbüntetni.
-Ugye tudod, hogy ezért megtorlás jár Jungkookie?! - kuncogott ő is.
-Dehogyis!Hisz te kezdted!Könyörülj Hyung! - vigyorogtam rá.
-Na be is kaphatod, ha már pont egy szintben vagytok! - komolyodott meg.
Mosolyogtam még egy kicsit, de láttam, hogy komolyan gondolta.
-Miről beszélsz? - ráncoltam a szemöldököm.
-Csak arról, - emelt fel és a falhoz nyomott - hogy ha már nem üthetlek meg, akkor más lesz a büntetésed. - csókolt meg.
Erőszakos volt, de el tudtam tolni magamtól egy kicsit.Csuklóimat a fejem felett összefogta, és szabadon maradt kezével megfogta az államat.
-Na de Hyung! - szóltam rá mielőtt újra megcsókolt volna.
Szerencsére én is elég erős vagyok, így nagy harcba kezdtünk és most én kaptam el a kezét, de nem tudtam hova elhúzódni a csókja elől.Mikor végre sikerült ellöknöm magamtól a földre esett és kicsit felnyögött, ahogy a fenekére érkezett-
-Jaj bocs Hyung, vagyis izé.Mégis mit jelentsen el? - vontam kérdőre ahogy a földön ült.
-Most még jobban meg kell hogy büntesselek! - nézett fel rám tüzes szemekkel.
-Ja persze!Álmodozz csak! - indultam ki a szobából, de elgáncsolt és én is elestem - Áá!Normális vagy?
-Hát most nem, mert megőrjítesz. - tepert le újra, és most a lábaival fogta le kezeimet.
Nem tudtam szabadulni, de nem engedtem be a számba, ám befogta az orromat és muszáj volt kinyitnom.Épphogy hagyott levegőt venni, majd bedugta a nyelvét.Nem menekülhettem, csak tűrhettem amit velem művel.
-Ne ellenkezz!Így is úgy is megduglak, szóval választhatsz, hogy együttműködsz és élvezed, vagy ellenállsz és szenvedsz - nézett rám ördögien gonosz tekintettel.
Elkerekedtek szemeim és nem tudtam mit szóljak.Teljesen ledöbbentem.Elhiszem, hogy rég volt nővel, mint mindannyian.De hogy ennyire hiányozzon neki!Ezt nem gondoltam volna.
-Na?Eldöntötted?Ígérem megtalálom azt a pontodat is amitől majd könyörögni fogsz, hogy dugjalak meg máskor is.És vigyázok a cuki kis pofidra, meg az izmos kis testedre. - mászott be a pólóm alá.
-Ez nem biztos, hogy jó ötlet V!
-Ó, már V?Nem Hyung?Találj nekem jobb becenevet! - nyalt bele a fülembe.
-Áhhh, ne! - húzódtam el, de erre végignyalta a nyakamat.
Ökölbe szorítottam kezeimet, mert túl jó volt.Nem élvezhetem ennyire, hisz ő egy másik férfi.Hah!De még is.A nyelve olyan jó meleg és a nyoma hűsítő.Nem bírtam megállni, hogy ne nyögjek egyet, ahogy végigcsókolta a kulcscsontomat.
-Hoh!Na mégiscsak élvezed. - vigyorgott rám önelégülten.
-Nem Hyung!Engedj el!
-Na arról ne is álmodj!
Megharapta a felső ajkamat és megnyalta.Közben kezeivel lejjebb kúszott, de nem érte el a nadrágomat, így leszállt kezeimről.Kihasználtam a lehetőséget és letepertem.Meglepődött kicsit, de elkezdte kigombolni a nadrágomat.Próbáltam megakadályozni ám elkapta a kezeimet úgy ahogy az elején.
-Ne!Kérlek Hyung! - próbáltam kiszabadulni a szorításából, de nem ment.
Hamar bejutott a nadrágomba és azzal a lendülettel a boxerembe is.Eltátottam a számat ahogy ráfogott a farkamra.
-Na!Azért megmozgattam benned valamit kis maknae. - vigyorgott gonoszan, majd beleharapott alsó ajkába.
-Kérlek Tae - szakítottam meg egy apró nyögéssel mondandómat, ahogy elkezdett mozogni - Ne tedd ezt velem. - remegtek meg pilláim.
-Ohh tényleg!Hiszen neked még nem nagyon fogta meg más.Na mond milyen érzés?Nagyon jó ugye?
Nem tudtam válaszolni.Csak becsuktam szemeimet és elképzelni sem tudtam, hogy mért izgulok fel ennyire tőle.Nagyon ügyes a keze és sajnos igaza van.Ezek a tények pedig megnehezítik a dolgomat.
-Megmutatom először, hogy melyik pontot kell eltalálnod, majd megengedem, hogy kipróbáld.Na mit gondolsz? - rántott egy nagyot rajtam, nekem pedig végleg elakadt a lélegzetem.
Elengedte a kezemet, mert már nem ellenkeztem, én pedig megtámaszkodtam a feje mellett.Uramisten!Nagyon lihegtem, ahogy megtalált minden gyenge pontot rajtam.Megfordított és lerántotta rólam a nadrágot.Nem voltam már magamnál, hogy ellenálljak.Csak ködös tekintettel néztem mit csinál és kezeim a földön pihentek.Megállt csípőm felett és engem nézett, ahogy lassan lehúzta boxeremet.Vajon most mivel akar kikészíteni?Mi jön még?
Ahogy megszabadultam az alsómtól merev részem a nyakához ért, és én megborzongtam az érzéstől.
-Most megmutatom, hogy mit várj el egy nőtől majd.
Végignyalt, mint egy fagyit, én pedig nagyot nyögtem.Próbáltam elhúzódni, de jött utánam, és beláttam, hogy nem menekülhetek.A szájába vett és tövig bekapott.Azt hittem abban a pillanatban elélvezek, ahogy megéreztem torka kezdetét.Szívem egyre hevesebben dobogott, és mikor elkezdett mozogni rajtam, nem tudtam mit tegyek.Nagyokat nyögtem, ő pedig hol lassított, hol gyorsított a tempón.Minden egyes alkalommal majd meghaltam alatta.Gondolkodni már nem tudtam.Erőm már nem volt, hogy eltoljam, így kezeimet csak a szám elé kaptam, ahogy egyre hangosabb lettem.
Egyszer csak abbahagyta és elkezdte kigombolni a nadrágját.Én csak lihegtem és figyeltem, hogy mi következik.
-Na most megmutatom, mit kell eltalálnod majd bennem.Aztán te jössz. - mászott vissza rám.
Megcsókolt és hirtelen erős fájdalmat éreztem.Ettől kicsit magamhoz tértem és megpróbáltam eltolni, de nem ment.Még mindig nem tért vissza az erőm.Ahogy teljesen belém hatolt befejezte csókunkat és hagyott felnyögni.
-Ez fáj te vadállat! - kiáltottam.
-Lesz ez sokkal jobb még.De ahh Jungkookie!Milyen jó meleg és szűk vagy.Menten elélvezek benned.
Elkezdett mozogni bennem, én pedig elsírtam magam.Letörölgette könnyeimet és keményen megcsókolt. Ekkor megéreztem valamit.Valami hihetetlen jót és szájába nyögtem.Ő eltávolodott egy kicsit és megállt.
-Jól jegyezd meg ezt.Mert ezt kell bennem is elérned! - lökött rajtam egy keményet, én pedig megszorítottam karjait.
Hatalmasat sóhajtottam ettől az egy mozzanattól is.
-Még egyszer utoljára megmutatom, és te jössz. - húzódott ki belőlem, majdnem teljesen, majd újra meglökte azt a pontomat.
Ezután teljesen kihúzódott belőlem és fordult a felállás.Most én voltam felül, de alig voltam magamnál.Egyik kezével ráfogott a fenekemre, másikkal pedig a farkamra.Magába húzott és mindketten nagyot sóhajtottunk. Ahogy belenéztem szemeibe láttam, hogy nagyon csillognak, és már ő is elvesztette az eszét.
-Gyerünk Jungkookie!Gyakorolj csak rajtam! - lihegett és ős elkezdett könnyezni.
Tudom mit érez, mert az előbb én is átéltem.De azt is tudom, hogy utána mit érintett meg bennem.Kíváncsi vagyok, vajon nekem is sikerülni fog-e.
Elkezdtem mozogni benne és nagyon küzdöttem magammal.Annyira szűk volt és meleg.Ez a mennyország!Már éreztem, hogy nem sokáig bírom, és elkezdtem aggódni, hogy nem vagyok olyan ügyes mint ő.Ekkor rámarkolt a fenekemre és mélyen magába húzott.Most ő nyögött nagyot miközben rám szorított.Hah igen!Megtaláltam.És ez az arc!Úristen.Ezt nem bírom!Egyik kezével az oldalamra tért át, másikkal pedig saját péniszére.Már csak néhányat tudtam lökni rajta és mindketten nagyokat nyögtünk.Utolsó lökésemnél beleélveztem, ettől pedig hatalmasat sóhajtott és megállt keze.Mindketten remegtünk, de ahogy körbeölelte a farkamat, remegése számomra még kínzóbb volt.
-Hah Hyung! - lihegtem fülébe - Megőrülök.
Nem válaszolt, csak elkapta kezemet és a farkához tette, majd elengedte saját péniszét, és éreztem ahogy kifolyik nedve a hasára.Még csak ez kellett!Érezni ahogy elmegy.Rászorítottam nedves kezemmel a még mindig kemény részérem, és tátva maradt szája.Nem hitte el amit teszek.Csak néztem szemeit és láttam, hogy most bármit tehetnék vele.Ha már így kioktatott ma, akkor kipróbálom azokat, amiket mutatott. Kihúzódtam belőle, ő pedig hosszút nyögött.Lejjebb másztam és megnyaltam.Ettől még jobban megremegett.
-Ne Kookie!Ilyenkor már nem szabad!
-Mért nem? - kaptam be én is őt, ahogy velem tette az elején.
Nem tudott válaszolni csak remegett alattam.Majd felpattant és leterített.
-El sem hiszed, hogy ez milyen kínzó tud lenni utána.Csak előtte szabad!
-Hát jó.Csak kíváncsi voltam.
-Öltözz fel - lihegett - és menjünk vissza!
-Csak így?
-Mért mit gondoltál, majd udvarolok itt neked utána? - kelt fel rólam és a ruháit kereste.
-Hát..... nem is tudom.

(Huh ez brutál lett ><)