-De Kook, ez nem normális amit mi csinálunk Taetaeval. Így sokkal
nehezebb is lesz számunkra minden. Mért nem próbálod meg legalább
egyszer egy lánnyal?
-Mert nem akarom. Nem is tetszik egy se.
Hozzájuk se tudok szólni. Taehyung pedig pont olyan kocka, mint én, te
pedig idősebb vagy nálam sokkal, mégis kedves vagy. Én mért nem lehetek
azokkal akikkel szeretnék, más meg mért lehet? - ült le a
kávézóasztalra.
-Kook. Meg kell próbálnod normálisnak lenni. - dőlt előre Jin és az említett combjára helyezte kezeit, hogy megnyugtassa.
-De nem akarok. - kapta el az idősebbet és visszanyomta azt a kanapéba - Én ezt akarom!
-Kook ezt nem.... de erős vagy. - próbált szabadulni, de a kisebb úgy szorította csuklóit, hogy nem tudott megmozdulni - Kook leszállnál kérlek? Áhh ne! - próbált elhúzódni a kisebb csókjai elől, amik így nyakán csattantak - Jungkook hagyj! Ahhh..... - hunyta be szemeit a sokadik édes puszi után - Nekem..... nekem barátom van. Engedj el!
-Hívjuk át őt is! - súgta Jin fülébe, miközben karjaira ült.
-Ne! Csak szállj ki az ölemből! Mért nem tudlak megemelni?
-Mert erős vagyok! - vigyorgott Kook és szemeibe nézett.
-Most meg akarsz erőszakolni egy férfit? Jól átgondoltad ezt?
-Igen. Mit kellett volna átgondolnom ezen?
-Mégis hogy tervezed kivitelezni?
-Úgy, hogy te leszel alul.
-Ö..... mi? - pislogott Jin - Mi van?
-Jól hallottad. Készülj fel!
-Ne Komm - fogta meg Jin arcát Jungkookie, majd megcsókolta.
Az idősebb nem akarta beengedni a másik nyelvét szájába, ám az annyira erőszakos volt, hogy még harapdálta is alsó ajkát, így kénytelen volt szabad utat engedni a kisebbnek. Viszont a folytatáson Jin nagyon meglepődött. Kook hihetetlenül gyengéden igyekezett csókolni, ami egy idő után kellemessé vált az idősebb számára, ezért már nem is ellenkezett, csak visszatessékelte az apró nyelvet helyére, majd átdugta sajátját.
-Hyunghh? - távolodott el tőle Kookie.
-Mi az? - nézett rá ködös tekintettel.
-Hahhh..... semmi! - kapott újra a másik ajkai után Jungkook.
Egy álma vált valóra azzal, hogy Jin visszacsókolt, és nem is érdekelte a dolog miértje, csak szerette volna kiélvezni a másikat, ezért már el is engedte annak arcát, hogy teljesen más felé járhassanak kezei. Egyre hevesebben lélegezve simított végig az idősebb nyakán, majd mellkasán végül pedig övénél állapodtak meg ujjai.
-Hálóh? - kapkodta a levegőt Jin, amint Kook újra elengedte egy pillanatra.
A kisebb nem is válaszolt csak felpattant, majd a másik kezét elkapva rohant a hálószobába.
-Nem, ezt mégsem kéne. - dőlt az ágyra Jin illetve, döntötték.
-De!
-Nemh! - nyúlt Kook a pólója alá, hogy az éppen beszélőről levegye azt - Nekem van barátom.
-Azt akarod, hogy egy idegen vezessen be engem ebbe? - torpant meg a kisebb - És azt tegyen velem amit csak akar? Van elég pénzem bárkire, ha ezt szeretnéd.
-Hű....... jól felkészültél. - lepődött meg Jin.
-Majd felajánljuk Taehyungnak is, hogy lefekhet velem és akkor nem lesz mérges. Úgyis engem szemelt ki. - ült a másik csípőjére, pont a legjobb helyre és mozogni kezdett - Így mindenki boldog lesz.
-Elképesztő vagy! - fogta meg Kook fenekét, hogy segítsen neki a ringatózásban, miközben fejét hátravetette.
-Tudomhh! - sóhajtozott a kisebb amint látta, hogy Jinnek mennyire jól esik.
Tovább simogatta az idősebbet pólója alatt, majd le is vetette vele a felesleges ruhadarabot. Jin felült, hogy Kookot is levetkőztesse, majd elcsodálkozott annak izmos felsőtestén, kockás hasáról pedig nem is beszélve.
-Húúú, de jól nézel ki! - simogatta a kisebb izmait.
-Köszönömhh. - markolt az idősebb hajába és meghúzva puha tincseit késztette arra, hogy felnézzen rá, így újra meg tudta csókolni.
Szabad kezével simogatta Jin forró bőrét, mialatt az továbbra sem bírt betelni a kisebb feszes testével. Hasfalát ellenőrizte le újra és újra az ölében ülő fehérségnek, de ujjai hamar megtalálták annak övét és elkezdték kiengedni nadrágját. Kook már nem volt olyan erőszakos, mint a kezdetekkor, így az idősebb simán le tudta dönteni az ágyra, hogy lehúzhassa róla farmerjét. A kisebb türelmesen, várt míg Jin újra vissza nem tért hozzá, majd amikor ez megtörtént és fölé helyezkedett, folytatta az ő vetkőztetését is. Hosszas csókjuk közben az idősebb ügyesen szabadult meg nadrágjától, így már csak egy-egy alsó választotta el őket attól, hogy tényleg betanítsa a kisebbet, vagy legalább is elkezdje azt. Kook szinte kérés nélkül nyitotta szét lábait, amik között Jin azonnal elhelyezkedett és a kisebb csípőjét enyhén megemelve éreztette vele, mennyire fel is húzta őt ezzel.
-Ahh.... akkorhh - lihegett, miközben az idősebb már kulcscsontját csókolgatta - én leszekhh alul?
-Igen. - harapta meg Jungkookie mellbimbóját, mire az felnyögött.
Jin mosolyogva emelkedett kicsit fel, majd fészkelődése közben megszabadította a kisebbet alsónadrágjától, amitől az enyhén zavarba esett, ugyanis Jin újra végignézett testén. Össze is zárta kicsit lábait, mialatt a másik is tovább vetkőzött.
-Mi az? - simított végig Kook merev férfiasságán - Zavarban vagy? - mosolygott.
-Egy kicsith. - hunyta be szemeit, hogy ne lássa Jin arcát, de ki is nyitotta azokat azonnal, amint érezte, hogy az idősebb arrébb megy.
Azt hitte, ott akarja hagyni, ám kicsit felkönyökölve látta, hogy csak a fiókban turkál, majd vissza is tér kezében egy tubussal és egy kis csomaggal. Bekente ujjait a csillogó folyadékkal, majd mindent arrébb dobva egy kézzel könyökölt a kisebb fölé.
-Hidegh! - rezzent össze Kook, amint Jin a bejáratát kezdte simogatni.
-Gondolom már sok ilyet láttál. - mire bólogatott a kisebb - Akkor tudod jól, hogy most lazítanod kell. - csúsztatta lassan egyik ujját be a másiknak.
-Aaaah! - nyögött fel hosszan Kook és az idősebb vállaiba kapaszkodott - Hi.... hideghh! - kapkodta a levegőt.
-Nyugi. - kezdte puszilgatni Kookiet - Most el kéne vennem a kedved ettől örökre, - súgta a fülébe - de nem tudlak bántani.
-Ahh... Ne is! - ölelte magához Jint, amint az lassan mozogni kezdett.
Pár percig játszadozott vele, miközben tovább csókolgatta a kisebb izmos vállait, majd mikor második ujját is becsúsztatta, kicsit megemelkedett, így láthatta, ahogyan Kook beleremegett a feszítő érzésbe, miközben Jin nyakában lógott. Már sokkal kevésbé tűnt határozottnak és uralkodónak a kisebb, mint a kezdetekkor, Jin pedig jót mosolygott a kiszolgáltatotton. Miközben újra mozogni kezdett, Kook már vállát szorongatta és hátravette fejét. Igyekezte megszokni a benne munkálkodó ujjakat, az idősebb pedig segíteni szeretett volna rajta, így a pirosló ajkak után kapott, mire Jungkook újra nyakába karolt és magához szorította. Hosszú pillanatokig ízlelgették egymást, míg a kisebb élvezettel teli nyögésekbe nem kezdett, ami jelzés volt Jin számára, hogy az utolsó mozzanatra is készen áll. Harmadik ujját is társította a már bent lévő kettőhöz, Kook pedig újra fájdalmas hangokat hallatott, de nem akarta elengedni a másikat. Az idősebb hajába túrt és csak még jobban tapadt a felette támaszkodóra, miközben az egyre jobban tágította, bár már igen türelmetlenül. A kisebb ugyanis csak hevesebb és hevesebb lett, amit már Jin is nehezen bírt, ám tényleg nem akart neki fájdalmat okozni, ezért igyekezett uralkodni magán. Így sokáig játszadozott az utolsó ujja után Jungkookkal, hogy teljesen hozzászokjon, de annyira elnyújtotta, hogy végül a kisebb szólalt fel a folytatásért.
-Jinhh! - engedte el végre a másik nyelvét - Kérlekhh.
-Biztos? - nézett ködös szemeibe Jin.
-Igenhh! - sóhajtozott.
Jin sarkaira ült, majd kezébe vette kis tasakot, miközben végig a lihegő és továbbra is nyögdécselő Jungkookot figyelte. Felhelyezte magának a vékony gumit, majd a hideg folyadékkal kezdte bekenni a kisebbet, hogy tényleg ne okozzon neki semmi sérülést.
-Huhh! - rándult meg a Kook férfiassága, amint Jin rácsepegtette a síkosítót - Nagyon hidegh.
-Bocsánat. - simogatta forró kezeivel Jungkookot, mire a kisebb hosszabbakat kezdett nyögni.
Az idősebb alsó ajkát beharapva nézte, amint Kookie az ágyneműt kezdte markolni és belemozgatta csípőjét Jin markába, de ezt már nem bírta tovább. A kisebb csípője alá nyúlt, majd magához húzta és fölé támaszkodva igazodott az előkészített bejárathoz. Kook felhúzta lábait, hogy minél könnyebb dolga legyen az idősebbnek, pár pillanattal később pedig meg is érezte Jin péniszét, ahogyan óvatosan nyomult beljebb. Azonban a kisebb türelmetlen volt, ezért lábait körbefonta a másik körül és magába húzta.
-Kookhh!
-Aaaaahhh Jiiinh! - feszült meg egy pillanatra - Ezt nem hittem volna, - lihegett - hogy ilyen jóóóóh! Csináld!
-Biztos?
-Csináld! - parancsolt rá újra a kisebb, mire engedelmesen mozogni kezdett, ahogy Kookie elengedte.
Két oldalán támaszkodva gyorsított fokozatosan tempóján, miközben a másik csak nyögdécselt alatt és simogatta forró bőrét, ami csak egyre jobban feltüzelte. Jungkook hideg ujjaitól libabőrös lett, amikor pedig gerince vonalán húzta végig mutatóujját Jin teljes testében megremegett. Sarkaira ült és a kisebb csípőjét fogva mozgott immár teljesen más szögben behatolva, aminek azonnal meg is lett az eredménye, már a második mozdulatnál.
-Aaah! - feszült meg Kook - Mééééég!
-Jungkookiehh! - ismételte meg mozzanatát Jin.
-Igeeeenh! - tépte a lepedőt.
-Bírod még egy kicsith? - fogott egyik kezével a másik férfiasságára.
-Aaaaaah! Így nem tudomhh. Ohh.... Jinhh! - akadozott lélegzete.
Az idősebb azonban nem bírt betelni az élvezkedővel alatta, így nem is érdekelte, hogy maximum még kétszer tud úgy megmozdulni, hogy a kisebb is bírja. Gyönyörködve kényeztette Jungkookot, aki pár pillanattal később valóban saját testére élvezett, amit akadozó lélegzete követett.
-Húú, de sok! - lepődött meg Jin, amint a kisebb nedve sokadjára is hasára folyt.
-Nghh..... mindigh. - körzött csípőjével Kook - Élvezz belém!
-Mi?
-Gyerünk! - nyavajgott édes hangján - Élvezz belém! - simított végig Jin testén ameddig elért.
-Jungkookie! - támaszkodott vissza mellé, amint az karjánál fogva magához húzta.
-Kérlekhh! - pislogott rá csillogó szemekkel, Jin pedig határozottabban kezdett mozogni.
Végül csak magára koncentrált, amiben Kook nyögdécselése segítették. A kisebb összeszűkülő teste hihetetlen élményt nyújtott számára, amitől mély hangokat hallatva ért végül a csúcsra. Sóhajtozva lassított, miközben Jungkook belemozgott csípőjével, ám nem volt elég óvatos.
-Hahh! - dermedt meg Jin és elkapta a másikat, hogy megálljon - Így nem mozogjh! - akadt el lélegzete.
-Mérth?
-Mert eltörsz. Hohhh! - húzódott ki lassan Kookieból.
-Ohh..... volt rajtad gumi? - lepődött meg.
-Igen. Itt vettem fel előtted. - nézelődött zsebkendő után.
-Aaaaahj! Legközelebb ne legyen.
-Milyen legközelebb? - pislogott a kisebbre Jin - Nem lesz legközelebb.
-Akkor fizetek valakinek.
-Omg, Kook!
-De ezt nem mondhatod el senkinek? - kötötte a lelkére Jin, miközben pólóját vette már csak föl.
-Nem akartam. - mászott egy szál boxerban át az ágyon, pont úgy, hogy az idősebb rendesen szemügyre vehesse formás fenekét.
-Ohh. - nyelt egyet.
-Mi az? - vette fel a földről nadrágját, majd felkelt.
-Semmi. De tényleg senkinek nem mondhatod el. - folytatta gondolatmenetét Jin.
-És Taehyung? - nézett rá Kookie.
-Vele majd ketten leülünk és megtárgyaljuk.
-Neki el akarod mondani?
-Igen. Ő a párom. És én nem szoktam megcsalni senkit sem.
-De most megtetted.
-Ne is mond! - fogta fejét Jin - Muszáj vele megbeszélnem! - rohant ki a szobából.
-Jin! - ment utána Kook - Nem muszáj megtudnia. És ha mérges lesz rád? Megint elveszíted.
-Most miattam aggódsz? - fordult felé az idősebb.
-Miattatok. - hajtotta le fejét - Hiába tetszetek nekem mindketten, ti akkor is együtt vagytok, nekem pedig semmi keresnivalóm köztetek.
-Először is. Gondoltál volna erre akkor, mikor ránk másztál. Másodszor. Tényleg szerelmes vagy belénk? - lépett közelebb a másikhoz.
-A-azt hiszem. Mindennap csak arra gondolok, hogy milyen jó lenne, ha köztetek ébredhetnék, ha mondjuk a te öledben ülve játszhatnék Taehyung ellen, majd a nyakába ugorva vigasztalhatnám miután legyőztem. Olyan jó lenne! Mint egy kis család és sosem lenne egyedül senki! - nézett fel Jinre - Én szeretlek titeket, te szereted őt, ő szeret téged és én is tetszettem neki. Simán megoldható lenne.
-Kook ez nem az a nép, ahol a poligámia elfogadott.
-Mért, talán a homoszexualitás az?
-Ahhj, de ügyes vagy.
-Tudom. - mosolygott - Kérlek! Csak dobd be Taehyungnak, hátha belemegy.
-De ez....... ennél furább dolgot nem akarsz még kitalálni?
-Mért?
-Nem elég, hogy egy hete sem vagyok benne biztos, hogy meleg vagyok
-Nekem nagyon is annak tűntél. - mosolygott a kisebb.
-Ne szakíts félbe.
-Bocsánat. - húzta össze magát.
-De most még arra is kérsz, hogy menjek bele egy szerelmi háromszögbe?
-De éjjel-nappal együtt lennénk, nem lenne semmi baj.
-Jaaaahj Kook. - vakarta fejét Jin - És ha a bátyád megtudja. Nem jó ötlet ez egyáltalán.
-Ha nem akarod, akkor majd elköltöm a pénzem olyanra, aki akarja.
-Jaaaj Istenem! Ne mond ezt! Te komolyan elmennél egy vadidegenhez, hogy dugjon meg, csak mert velünk nem tudsz szexelni?
-Igen.
-Kook!
-Mi van? Az én pénzem. Azt teszek vele amit akarok.
-De hogy lehetsz ennyire felelőtlen?
-Egyedül vagyok Jin. Nekem soha nem volt rendes párom. Tudod milyen rossz mindennap egyedül ücsörögni otthon? - szomorodott el Kook.
-.... Sajnos ezt tényleg nem tudom. De..... ez akkor is milyen már Kook? - kínlódott Jin.
-Milyen? Olyan nagy kérés, hogy legalább próbáljuk meg?
-De ez - csörgött a kaputelefon - ahhj! Várj! - rohant oda hozzá Jin - Igen?
-Szia Jin! Képzeld, nem kellettem otthon egész délután, ezért átjöttem!
-Taetae?
-Beengedsz? Ja várj, nem kell! Mindjárt fent vagyok.
-Na! Meg is oldódik most a dolog. - jegyezte meg Kook.
-Öltözz fel! - parancsolt rá Jin, mire a kisebb visszarohant a hálóba pólójáért.
Az idősebb, ahogy szokta, kiállt a folyosóra és Vt várta. Mikor felbukkant a lift ajtó mögül, Kook is megjelent egy hatalmas vigyorral, hogy üdvözölje a másikat.
-Jungkook? - torpant meg egy pillanatra Taetae.
-Igen! És van egy ötletem! - kapta el a másik csuklóját - Gyere be! - húzta be az ajtón, de egy pillanat erejéig így is meg tudtak állni.
-Szia édes! - nyomott egy puszit Jin arcára.
-Szia kicsim! - mosolygott rá az idősebb, mert hihetetlen boldog volt az elkövetkezendő kínos beszélgetés ellenére is, hogy Vt láthatta, pedig nem telt el sok idő.
-Üllj le! - nyomta a kanapéba Taehyungot Kook.
-Jin! - félt a folytatástól a másik.
-Jön ő is, ugye? - nézett izgatott a legidősebbre.
-Igen. - válaszolt Jin - Itt vagyok. - telepedett le V mellé.
-Szóval! - kezdte kicsit idegesen Kookie - Jin nagyon szeret téged Taehyung! Szóval amit most elmondok, azért ne haragudj meg rá, mert én vettem rá.
-Mi?
-Majd ha befejezte, elmondom. - fogta fejét az idősebb.
-Rendben.
-Szóval Taehyung. Benne lennél egy hármasban? Nem csak egy estére, hanem hosszú távon. Nem lenne semmi rossz benne, mert én nagyon szeretlek titeket, és minden napot tölthetnénk együtt. Meg minden estét is és szexelhetnénk hármasban, meg játszhatnál velem a konzolon, meg ölelgethetnéd Jint meg minden. Na?
-Tessék? - pislogott V.
-Elmagyarázom, mert kicsi és nem tud magyarázni. - fordult felé Jin.
(Folytatjuk :D Bár suli hetem jön, így lehet, hogy csak szombaton :D Kitartás) Szavazzatok!
És huhúúúúúúúúúú harminc, 30, HARMINC feliratkozott követő :D Köszönjük!
2015. szeptember 6., vasárnap
2015. szeptember 5., szombat
Three sides of life 16.rész: Jungkook problémája
-Már attól is fáj, hogy ekkora. Nehh! - nyüszített újból és eltolta as idősebb kezét - Ez nagyon rossz!
-Jaj kicsim! - támaszkodott fölé - Ne menjünk el orvoshoz?
-Neh! Majd elmúlikhh. Csak pihentetni kell.
-Biztos? Jégkocka? Legalább azt, ha segít.
-Hát..... nem tudom. - nézett végig magán.
-Mindjárt hozok! - kelt fel Jin.
-Itt is vagyok. - jelent meg egy jéggel tele pohárral, plusz egye kockával kezében - Betakaróztál? - torpant meg a küszöbön.
-Te meg még meztelenebb vagy. Azt hittem fel is kapsz valamit nem csak le. - pislogott rá nagy szemekkel.
-Gondoltam, majd. - sétált az ágy mellé és lepakolt a kis éjjeliszekrényre, majd leguggolt - Na mutasd! - tartotta ujjai között az olvadó kockát.
Taehyung felkelt és az ágy szélére ült Jinnel szembe, öléből pedig kivette a takarót. Még mindig állt férfiassága, bár már nem olyan mértékben, mint pár perccel előtte, ám a piros folt továbbra is jól látszott, így Jin azonnal ráhelyezte a hideg megváltást. V jólesően felsóhajtott, majd kicsit elpirult, amint kezdett újra teljes méretében startra készen állni.
-Ez ez ez nem direkt van ám. Csak az ujjaid miatt. - esett zavarba a kisebb.
-Így is fáj? - nézett fel Vre Jin.
-Igen.
-Tényleg el kéne mennünk dokihoz.
-Mennünk?
-Igen.
-És mit mondunk? Túl sokat szexeltünk és elhasználódott? Hogy fog ránk nézni?
-Nem kell tudnia, hogy velem. Kint úgyis megvárnálak. Majd a barátnődre fogod, ha nem akarod neki elmondani, hogy mi is a helyzet.
-De úgysem tudna segíteni. - ellenkezett nagyon.
-Ő orvos, Taetae. Biztos tud valamit.
-Nem. Nem akarok menni. Csak pihentetem és elmúlik.
-Sem a pihentetés, sem az elmúlás nem sikerül. - mosolygott Jin.
-Elég nehéz pihentetni, ha előttem guggolsz meztelenül, közben pedig kényes helyen járnak az ujjaid.
-Jó na! Fogd meg! Felöltözök. - kelt fel és V kezébe nyomta a már félig elolvadt jégkockát.
-De azért köszönöm. - mosolygott fel rá a kisebb - Kedves, hogy aggódsz. - nézte végig ahogy az idősebb magára kapta levetett boxerjét.
-Érted mindig aggódok. Na de nem öltözök fel jobban.
-Mért?
-Mert fürdenem kell. Meg neked is. El is megyek míg rendbe jössz. - kutatott ruha után.
-Nélkülem?
-Igen..... mert? - egyenesedett fel és egyetlen boxerral a kezében indult a fürdő felé.
-Gondoltam majd együtt fürdünk. - esett zavarba V.
-Egyszer lehet. De most még rosszabb lenne, nem? - mosolygott vissza rá Jin az ajtóból.
-Ohh... de. - nézett le érzékeny pontjára.
-Mindjárt jövök. Sietek. - tűnt el.
Míg Jin fürdött, Taehyung végig gondolta utóbbi pár napját és el sem hitte milyen sok dolog történt vele ilyen rövid idő alatt. Kook rámászott, Jin kidobta, majd összejöttek, mint egy pár. Tényleg! Akkor most ők egy pár és együtt járnak? Vajon Jin mit gondol erről?
Elmélkedett V, miközben a jégkockának már nyoma veszett, teste pedig szinte teljesen visszaállt normálisra.
-Kész vagyok! - tért vissza Jin vizes hajjal félmeztelenül, és Taehyung rákapta tekintetét.
-Akkor mi most járunk? - dobta fel legfontosabb kérdését.
-Ömm..... mért kérdezed?
-Csak..... gondolkoztam ezen. - ült fel az ágyra Jin felé fordulva - Vagy csak futókaland vagyok?
-Dehogyis! - telepedett mellé az idősebb - Hogy mondhatsz ilyet?
-Akkor a pasid vagyok?
-Hát.... jelenleg a párom vagy. Azt hiszem.... ezek után muszáj annak lenned.
-Tényleg? - csillantak fel V szemei - A párod vagyok? - mosolygott.
-Igen. Mért?
-Jaj, ez annyira jó! Nagyon örülök neked. - ugrott a másik nyakába - Köszönöm.
-Én köszönöm neked, hogy végül beérted velem is.
-Senki mást nem fogadnék el. Ahh, ez annyira jóóóó! Végre, nem alszok többé egyedül. - szorította magához a másikat.
-Nem szeretsz egyedül aludni?
-Nem. - engedte el Jint - Olyan rossz egyedül ébredni.
-Megértelek. - mosolygott rá fáradtan az idősebb - Mész fürdeni?
-Jah, igen. - kelt fel, majd a táskájához ment és egy alsó után kutatott - Én is sietek. - rohant a fürdőbe.
-A szekrényből válassz törülközőt! És óvatosan! - kiabált utána Jin.
-Rendben. - csapta be az ajtót V, majd az idősebb csak ledobta a "használt" takarót a földre és kidőlt a másikon.
V a párja. Igen, ez biztos, hisz el sem tudja képzelni, hogy Taetae mást ölelget és nem őt. Nem is hiszi el, hogy hogy lehetett olyan gonosz szegénnyel, de mikor meglátta és rádöbbent, hogy mennyire bántotta a kisebbet, szíve szakadt meg. Azelőtt még nem tudta, hogy mennyire szereti a másikat, de akkor rájött erre. Igen, szereti teljes szívéből, és bár sosem gondolta volna, hogy egyszer barátja, nem pedig barátnője lesz, mégis boldogabb vele, mint eddig bármelyik másik lánnyal.
Miközben ezen gondolkozott lassan elaludt puha ágyában, így a visszatérő V csak egy szétterült Jint látott, kinek arca olyan nyugodt volt, mint addig még soha. Hihetetlen aranyosnak találta a másikat, és bár egy normálisan alvó embernek nem lett volna hely mellette, V azonban lekapcsolta a villanyt, majd bemászott hozzá. A szokásos módon ölelte át, ahogyan párnáját is szokta, mire az idősebb kicsit megébredt.
-Végeztél? - kérdezte Jin picit megmozdulva álmos hangon.
-Igen. - bújt hozzá V.
-Várj! - kelt fel - Takarózzunk be! - húzta ki maga alól az ágyneműt fáradtan, miközben Taehyung sokkal több energiával segített neki.
Jin erőtlenül dőlt be a matracra V felé fordulva, majd a kisebb betakargatta magukat és az idősebbet magához szorítva szenderült álomba, miközben érezte annak minden lélegzetét nyakán, ahogyan az megszokta helyét Taetae álla alatt.
-Hmm? - sóhajtott Taehyung, mikor Jin reggel megmozdult mellette, hogy felkeljen.
-Aludj csak. - puszilta meg Vt.
-Neeehh. Maradj itt! - nyitotta ki álmos szemeit a kisebb.
-Már nem tudok aludni.
-Várj, míg felébredek. - kapta el a másikat és még igencsak erőtlenül próbálta maradásra bírni.
-Vissza fogsz aludni. - mosolygott rá Jin, miközben átölelte a kisebbet és homlokára csókolt.
-Ne hagyj akkor. - dörmögte V.
-És mégis mit csináljak, hogy ne aludj vissza? - ölelgette a kisebbet.
-Beszélgessünk még.
-Miről?
-Nem tudom.
-Nem segítesz. Aludj még akkor. - távolodott el Jin Vtől és felkelt.
-Ne! - ült fel Taehyung - Még csak... - nézett az órára - nyolc óra.
-Tudom. - vett fel egy pólót Jin - És?
-Korán van.
-Akkor aludj még.
-Nem akarok nélküled.
-De nyugodtan. - mászott vissza hozzá Jin és egy apró puszit nyomott V ajkaira - Aludj csak.
-Nem tudok.
-Mért? Hisz álmos vagy.
-De..... fáj.
-Ahhj! Ma elmegyünk orvoshoz! - kelt fel Jin, majd elindult a konyhába.
-Nem akarok! - mászott ki az ágyból V is az idősebb után indulva.
-De! Ma elmegyünk, mert szenvedsz. - nyitotta ki a hűtőt az idősebb.
-Nemmmm. - sétált Taehyung a kanapéhoz és elterült azon.
-De igen. Nem akarom, hogy komolyabb bajod legyen. - töltött magának tejet Jin.
-De nincs, ne aggódj már.
-Érted mindig aggódok. - kortyolt poharába és V felé fordult.
-Aranyos vagy! - támaszkodott fel Taehyung, hogy lássa Jint a kanapé támlája felett.
-Kérsz valamit?
-Valami reggelit.
-Elmenjünk enni valahova? Vagy inkább csináljak?
-Menjünk el! Együtt. - mosolygott V.
-Rendben. De az utcán csak normálisan viselkedni. - pakolt vissza a hűtőbe.
A viszonylag korai kelés után szinte az egész délelőttöt együtt töltötték, Taehyung pedig úgy viselkedett, ahogyan azt illik. Ha bárki rájuk nézett volna, csak két havert lát, ám hosszabb megfigyelés után elcsípte volna azokat a pillantásokat és mozzanatokat, amiket a szerelmesek még meg-megengedtek maguknak. Ám mindkettőjüknek hiányzott már egy idő utána másik csókja, így siettek vissza az idősebbhez, hogy bepótolhassák a kihagyást, mielőtt Vnek haza kell mennie, ehhez pedig már a liftben hozzá is láttak. Ilyen helyzetben mindig más felállás mutatkozott, mint az ágyban. Jin bújt a kisebbhez és csimpaszkodott nyakába, míg az átölelte a másik derekát, így inkább ő bizonyult a dominánsabb félnek, nem Jin. Azonban nem élvezhették sokáig a lift nyújtotta magányt, mert megálltak egy szinten még Jiné előtt, ezért szét kellett válniuk, amit sietve meg is tettek és a kis kabin két oldalába húzódtak.
-Szia Jin! - ugrott be egy fiatal lány, kezében egy szatyorral - Felfelé mentek? - nézett a gombokra.
-Igen. - lépett inkább V felé.
-Én is. Csak leugrottam nagyihoz, mert csinált sütit. - nyomta meg saját emeltének gombját - És ki a barátod? - dőlt a falnak a fiúk felé fordulva.
-Ő Taehyung. Nem rég találkoztam vele Namnál. Az ő haverja. - köszörülte meg torkát.
-Szia! - köszönt V.
-Szióka! A nevem Juna. Örülök, hogy találkoztunk.
-Én is.
-Ha van kedvetek ugorjatok föl és kóstoljátok meg a sütit. Egyedül vagyok ma. - mosolygott Vre, így rájöttek, hogy ez a meghívás főleg csak az ő számára szólt.
-Most nem érek rá, köszönöm. Csak beugrottam valamiért Jinhez.
-Ohh! De kár. De majd ha - értek saját szintjükre, de a lány folytatta, miközben a fiúk kiszálltak és udvariasan még végighallgatták - jössz még szívesen látlak titeket.
-Köszönöm. Szia! - köszönt el tőle V, majd Jin is, ám Juna hangja kicsit elnyomta az idősebbet.
-Sziasztok! Majd gyertek! - csukódott a lift ajtó, a fiúk pedig elindultak a lakás felé.
-Nem akarok vele többet találkozni. - jegyezte meg Taehyung, miközben Jin kinyitotta az ajtót.
-Pedig itt lakik. Lehet még összefuttok.
-De mért ilyen nyomulós minden lány? Idegesítő. - lépett beljebb V majd visszafordult Jin felé.
-Minden lány? Akkor neked nagyon jó dolgod volt. - mosolygott Jin, miközben becsukta maguk mögött az ajtót és Taehyung felé fordult.
-Ez nekem nem olyan nagy öröm, mint nektek. - nézte inkább a földet a kisebb - Főleg, ha az én pasimra nyomulnak. - fintorgott.
-Fordult már elő ilyesmi? - lépett hozzá Jin.
-Igen. - nézett fel rá a kisebb - Nem is egyszer. És nem tehetek semmit, mert akkor rájönnek a dologra, azt meg nem akarom. Úgyhogy el kell viselnem, hogy ott flörtölnek az én párjaimmal.
-Jaj, szegénykém.
-Sugáéknál is rád akartak mozdulni. - magyarázott tovább a kisebb.
-Sugánál? Mikor?
-Amikor segítettem a vacsival. Volt a liftben két lány és utána rólad kérdezgettek. Alig bírtam lerázni őket.
-Versenytársaknak érezted őket?
-Igen. Főleg nálad.
-Mért?
-Mert te mindkét irányba húzol és téged könnyebben elvesznek tőlem. De nem adlak. - ölelte meg a másikat.
-Nem vesznek el tőled, ne aggódj. Most csak te vagy. Engem más nem érdekel. - szívta magába V illatát Jin.
-Akkor kérek még a csókodból, mert lassan mennem kell. - távolodott el tőle picit Taehyung.
-Hiányozni fogsz. - tapadtak végül egymás ajkaira és percekig el sem engedték a másik nyelvét, mialatt kezük sem tétlenkedett.
Annyira belelendültek a dologba, hogy végül alig bírták abbahagyni, azt is csupán azért tették, mert Jin levegő után kapott, majd ő volt az egyetlen, aki tudott magán uralkodni kettejük közül.
Miután V hazament, hogy vigyázzon az öccsére, Jin otthon maradt, és kihasználta szabadnapja maradék részét, amit Namjoontól kapott Vre, hogy pihenés közben bepótolhassa kedvenc sorozatából lemaradását. Így notebookja elé gubózva az asztalnál némi nassolni való mellett kezdett bele. Összesen két részt tudott csak megnézni, mikor csöngettek és a harmadik elejénél félbeszakította lazítását. Az ajtóhoz sétálva gondolkozott, hogy vajon ki lehet az, ám mikor kinyitotta, a nem várt vendég azonnal beljebb is engedte magát.
-Szia hyung! - köszönt rá Jungkook.
-Szia! Mit keresel itt? Hogy jöttél fel?
-Pont mentek ki lent, így be tudtam jönni. Amm Sugát keresem, nem láttad? - nézelődött a lakásban, mialatt Jin becsukta az ajtót, majd visszaindult laptopja felé.
-Nem. Nincs otthon?
-Nincs. Ott kezdtem.
-Érdekes. Nem az a kimozdulós típus. Hívtad a mobilján? - ült le székére.
-Még nem. - ért elé Kook és csak mosolygott Jinre.
-Akkor talán hívd fel. Úgy tuti meglesz. - furcsállta a kisebbet.
-Á, nem fontos. Inkább maradok.
-Ömm..... Nincs jobb dolgod?
-Nincs. Mit csinálsz? - lépett Jin háta mögé és a laptopot nézte.
-Sorozatozok. Ha akarod nézni, ülj le. - fogadta el, hogy a kisebb ottmarad, hisz mondta Yoonginak, hogy foglalkozni fog vele, ha kell.
-Jó itt nekem még.
-Hát jó. - fordult vissza laptopja felé Jin.
Kicsit továbbjutott a harmadik részben, ám nem sokkal. Jungkook ugyanis vállára támaszkodott, ami még nem lett volna annyira zavaró, de kezei kis idő múlva elindultak lefelé Jin felsőtestén.
-Mit csinálsz Kook? - állította meg a lejátszót.
-Gondoltam átköltözhetnék a hálóba nézni. - hajolt Jin füléhez - Onnan kényelmesebb.
-Nem akarsz hazamenni? - pattant fel az idősebb lerázva magáról Jungkook kezeit.
-Nem. Elküldesz? - lépett felé Kook.
-Hát..... lehet jobb lenne, ha elmennél. - hátrált Jin.
-Had maradjak! Csak.... az ágyból kényelmesebb. - pislogott az idősebbre, mintha tényleg minden hátsó szándék nélkül csinálta volna azt amit.
-Maximum a tévére rákötöm, ha kényelemre vágysz.
-Jó nekem az is. - mosolygott.
Jin végül belement, hogy maradjon a kisebb, de azt is elhatározta, hogy még egy hasonló megmozdulás és hazazavarja. Épp elég baj neki, hogy elvileg ő is olyan, mint V, de azért még megpróbálja a jó úton tartani, így nem kéne hagyni, hogy rámásszon, pont úgy ahogy Taetaera is azon a bizonyos napon reggel.
Jin megcsinálta a laptopot és a tévét, így nagy képernyőn folytatta a harmadik részt újra. A lehető legtávolabbi pontjára próbált ülni a kanapénak, de Kook direkt mellé huppant le, és tettette a kis aranyos gyereket, aki csak társaságra vágyik. Az idősebb azonban továbbra is tartott tőle, miközben felkészülve várta, mit fog most lépni a másik. Ám nem kellett sokáig figyelnie, mert Jungkook pár perccel később meg is mozdult.
-Mit csinálsz? - nézte Jin, ahogy a kisebb bemászik ölébe, ezzel őt törökülésbe kényszerítve.
-Így kényelmesebb. - dőlt neki Jin mellkasának és úgy nézte tovább a tévét, miközben még az idősebb egyik kezét magához ölelte, ezzel egy párnát biztosítva fejének.
-Ahha..... khöm. Biztos érdekel ez a sorozat? Nem is tudod miről szól.
-De igen. Láttam már az új részeket is. - fészkelődött tovább.
-Valóban? Nem tudtam, hogy ilyesmiket is nézel.
-Ráértem. - mászott egyre feljebb, míg nem Jin nyakához ért - Csak egyedül vagyok, így korlátozottak a lehetőségeim. - lehelte egyenesen a másik nyakára szavait, amitől az megborzongott.
-Most már tényleg haza kell menned. - nyelt egyet Jin, miközben szabadulni próbált, de nem tudott.
-Nem akarok. - nyomott egy forró csókot az idősebb nyakára, majd még egyet és még egyet, miközben lassan megfordult annak ölében a küzdelem ellenére is.
-Kook! Hagyd abba! - fogta meg a kisebbet és eltolta magától - Normális vagy? - mordult rá.
-Kérlek hyung! Csak egyszer legalább! - mocorgott a másik ölében, amitől Jinnek kezdett kellemetlenebbé válni a helyzet.
-Nem. Nekem barátom van, te pedig a legjobb haverom öccse vagy. Különben is, még kicsi vagy.
-És aztán!? Csak egyszer naaa! - próbálta lefejteni magáról az őt visszatartó kezeket.
-Nem Kook. Neked csajozni kéne! El is megyünk most.
-Nem! Ahhj! - kelt fel mérgesen Jin öléből - Mért nem érti meg senki, hogy nem érdekelnek a lányok? - csattant fel.
-Kook? - lepődött meg Jin a hirtelen haragossá válón.
-Mért kéne mindenkinek olyannak lennie! Engem nem vonzanak a lányok. Nem szeretem őket. Ti sokkal jobban vonzotok ruhában Taehyunggal, mint bármelyik másik meztelen lány. - fortyogott.
-Tessék?
-Inkább gondolok rátok, hogy velem is foglalkoztok, mint egy háremnyi nőre akik csak velem foglalkoznak. Mért olyan nehéz ezt elfogadni!?
-De Kook, ez nem normális amit mi csinálunk Taetaeval. Így sokkal nehezebb is lesz számunkra minden. Mért nem próbálod meg legalább egyszer egy lánnyal?
-Mert nem akarom. Nem is tetszik egy se. Hozzájuk se tudok szólni. Taehyung pedig pont olyan kocka, mint én, te pedig idősebb vagy nálam sokkal, mégis kedves vagy. Én mért nem lehetek azokkal akikkel szeretnék, más meg mért lehet? - ült le a kávézóasztalra.
(Folytatjuk :D remélhetőleg még ma :D Mostantól pedig tényleg számítsatok kevesebb részre, mert most is majd elalszok ><)
-Jaj kicsim! - támaszkodott fölé - Ne menjünk el orvoshoz?
-Neh! Majd elmúlikhh. Csak pihentetni kell.
-Biztos? Jégkocka? Legalább azt, ha segít.
-Hát..... nem tudom. - nézett végig magán.
-Mindjárt hozok! - kelt fel Jin.
-Itt is vagyok. - jelent meg egy jéggel tele pohárral, plusz egye kockával kezében - Betakaróztál? - torpant meg a küszöbön.
-Te meg még meztelenebb vagy. Azt hittem fel is kapsz valamit nem csak le. - pislogott rá nagy szemekkel.
-Gondoltam, majd. - sétált az ágy mellé és lepakolt a kis éjjeliszekrényre, majd leguggolt - Na mutasd! - tartotta ujjai között az olvadó kockát.
Taehyung felkelt és az ágy szélére ült Jinnel szembe, öléből pedig kivette a takarót. Még mindig állt férfiassága, bár már nem olyan mértékben, mint pár perccel előtte, ám a piros folt továbbra is jól látszott, így Jin azonnal ráhelyezte a hideg megváltást. V jólesően felsóhajtott, majd kicsit elpirult, amint kezdett újra teljes méretében startra készen állni.
-Ez ez ez nem direkt van ám. Csak az ujjaid miatt. - esett zavarba a kisebb.
-Így is fáj? - nézett fel Vre Jin.
-Igen.
-Tényleg el kéne mennünk dokihoz.
-Mennünk?
-Igen.
-És mit mondunk? Túl sokat szexeltünk és elhasználódott? Hogy fog ránk nézni?
-Nem kell tudnia, hogy velem. Kint úgyis megvárnálak. Majd a barátnődre fogod, ha nem akarod neki elmondani, hogy mi is a helyzet.
-De úgysem tudna segíteni. - ellenkezett nagyon.
-Ő orvos, Taetae. Biztos tud valamit.
-Nem. Nem akarok menni. Csak pihentetem és elmúlik.
-Sem a pihentetés, sem az elmúlás nem sikerül. - mosolygott Jin.
-Elég nehéz pihentetni, ha előttem guggolsz meztelenül, közben pedig kényes helyen járnak az ujjaid.
-Jó na! Fogd meg! Felöltözök. - kelt fel és V kezébe nyomta a már félig elolvadt jégkockát.
-De azért köszönöm. - mosolygott fel rá a kisebb - Kedves, hogy aggódsz. - nézte végig ahogy az idősebb magára kapta levetett boxerjét.
-Érted mindig aggódok. Na de nem öltözök fel jobban.
-Mért?
-Mert fürdenem kell. Meg neked is. El is megyek míg rendbe jössz. - kutatott ruha után.
-Nélkülem?
-Igen..... mert? - egyenesedett fel és egyetlen boxerral a kezében indult a fürdő felé.
-Gondoltam majd együtt fürdünk. - esett zavarba V.
-Egyszer lehet. De most még rosszabb lenne, nem? - mosolygott vissza rá Jin az ajtóból.
-Ohh... de. - nézett le érzékeny pontjára.
-Mindjárt jövök. Sietek. - tűnt el.
Míg Jin fürdött, Taehyung végig gondolta utóbbi pár napját és el sem hitte milyen sok dolog történt vele ilyen rövid idő alatt. Kook rámászott, Jin kidobta, majd összejöttek, mint egy pár. Tényleg! Akkor most ők egy pár és együtt járnak? Vajon Jin mit gondol erről?
Elmélkedett V, miközben a jégkockának már nyoma veszett, teste pedig szinte teljesen visszaállt normálisra.
-Kész vagyok! - tért vissza Jin vizes hajjal félmeztelenül, és Taehyung rákapta tekintetét.
-Akkor mi most járunk? - dobta fel legfontosabb kérdését.
-Ömm..... mért kérdezed?
-Csak..... gondolkoztam ezen. - ült fel az ágyra Jin felé fordulva - Vagy csak futókaland vagyok?
-Dehogyis! - telepedett mellé az idősebb - Hogy mondhatsz ilyet?
-Akkor a pasid vagyok?
-Hát.... jelenleg a párom vagy. Azt hiszem.... ezek után muszáj annak lenned.
-Tényleg? - csillantak fel V szemei - A párod vagyok? - mosolygott.
-Igen. Mért?
-Jaj, ez annyira jó! Nagyon örülök neked. - ugrott a másik nyakába - Köszönöm.
-Én köszönöm neked, hogy végül beérted velem is.
-Senki mást nem fogadnék el. Ahh, ez annyira jóóóó! Végre, nem alszok többé egyedül. - szorította magához a másikat.
-Nem szeretsz egyedül aludni?
-Nem. - engedte el Jint - Olyan rossz egyedül ébredni.
-Megértelek. - mosolygott rá fáradtan az idősebb - Mész fürdeni?
-Jah, igen. - kelt fel, majd a táskájához ment és egy alsó után kutatott - Én is sietek. - rohant a fürdőbe.
-A szekrényből válassz törülközőt! És óvatosan! - kiabált utána Jin.
-Rendben. - csapta be az ajtót V, majd az idősebb csak ledobta a "használt" takarót a földre és kidőlt a másikon.
V a párja. Igen, ez biztos, hisz el sem tudja képzelni, hogy Taetae mást ölelget és nem őt. Nem is hiszi el, hogy hogy lehetett olyan gonosz szegénnyel, de mikor meglátta és rádöbbent, hogy mennyire bántotta a kisebbet, szíve szakadt meg. Azelőtt még nem tudta, hogy mennyire szereti a másikat, de akkor rájött erre. Igen, szereti teljes szívéből, és bár sosem gondolta volna, hogy egyszer barátja, nem pedig barátnője lesz, mégis boldogabb vele, mint eddig bármelyik másik lánnyal.
Miközben ezen gondolkozott lassan elaludt puha ágyában, így a visszatérő V csak egy szétterült Jint látott, kinek arca olyan nyugodt volt, mint addig még soha. Hihetetlen aranyosnak találta a másikat, és bár egy normálisan alvó embernek nem lett volna hely mellette, V azonban lekapcsolta a villanyt, majd bemászott hozzá. A szokásos módon ölelte át, ahogyan párnáját is szokta, mire az idősebb kicsit megébredt.
-Végeztél? - kérdezte Jin picit megmozdulva álmos hangon.
-Igen. - bújt hozzá V.
-Várj! - kelt fel - Takarózzunk be! - húzta ki maga alól az ágyneműt fáradtan, miközben Taehyung sokkal több energiával segített neki.
Jin erőtlenül dőlt be a matracra V felé fordulva, majd a kisebb betakargatta magukat és az idősebbet magához szorítva szenderült álomba, miközben érezte annak minden lélegzetét nyakán, ahogyan az megszokta helyét Taetae álla alatt.
-Hmm? - sóhajtott Taehyung, mikor Jin reggel megmozdult mellette, hogy felkeljen.
-Aludj csak. - puszilta meg Vt.
-Neeehh. Maradj itt! - nyitotta ki álmos szemeit a kisebb.
-Már nem tudok aludni.
-Várj, míg felébredek. - kapta el a másikat és még igencsak erőtlenül próbálta maradásra bírni.
-Vissza fogsz aludni. - mosolygott rá Jin, miközben átölelte a kisebbet és homlokára csókolt.
-Ne hagyj akkor. - dörmögte V.
-És mégis mit csináljak, hogy ne aludj vissza? - ölelgette a kisebbet.
-Beszélgessünk még.
-Miről?
-Nem tudom.
-Nem segítesz. Aludj még akkor. - távolodott el Jin Vtől és felkelt.
-Ne! - ült fel Taehyung - Még csak... - nézett az órára - nyolc óra.
-Tudom. - vett fel egy pólót Jin - És?
-Korán van.
-Akkor aludj még.
-Nem akarok nélküled.
-De nyugodtan. - mászott vissza hozzá Jin és egy apró puszit nyomott V ajkaira - Aludj csak.
-Nem tudok.
-Mért? Hisz álmos vagy.
-De..... fáj.
-Ahhj! Ma elmegyünk orvoshoz! - kelt fel Jin, majd elindult a konyhába.
-Nem akarok! - mászott ki az ágyból V is az idősebb után indulva.
-De! Ma elmegyünk, mert szenvedsz. - nyitotta ki a hűtőt az idősebb.
-Nemmmm. - sétált Taehyung a kanapéhoz és elterült azon.
-De igen. Nem akarom, hogy komolyabb bajod legyen. - töltött magának tejet Jin.
-De nincs, ne aggódj már.
-Érted mindig aggódok. - kortyolt poharába és V felé fordult.
-Aranyos vagy! - támaszkodott fel Taehyung, hogy lássa Jint a kanapé támlája felett.
-Kérsz valamit?
-Valami reggelit.
-Elmenjünk enni valahova? Vagy inkább csináljak?
-Menjünk el! Együtt. - mosolygott V.
-Rendben. De az utcán csak normálisan viselkedni. - pakolt vissza a hűtőbe.
A viszonylag korai kelés után szinte az egész délelőttöt együtt töltötték, Taehyung pedig úgy viselkedett, ahogyan azt illik. Ha bárki rájuk nézett volna, csak két havert lát, ám hosszabb megfigyelés után elcsípte volna azokat a pillantásokat és mozzanatokat, amiket a szerelmesek még meg-megengedtek maguknak. Ám mindkettőjüknek hiányzott már egy idő utána másik csókja, így siettek vissza az idősebbhez, hogy bepótolhassák a kihagyást, mielőtt Vnek haza kell mennie, ehhez pedig már a liftben hozzá is láttak. Ilyen helyzetben mindig más felállás mutatkozott, mint az ágyban. Jin bújt a kisebbhez és csimpaszkodott nyakába, míg az átölelte a másik derekát, így inkább ő bizonyult a dominánsabb félnek, nem Jin. Azonban nem élvezhették sokáig a lift nyújtotta magányt, mert megálltak egy szinten még Jiné előtt, ezért szét kellett válniuk, amit sietve meg is tettek és a kis kabin két oldalába húzódtak.
-Szia Jin! - ugrott be egy fiatal lány, kezében egy szatyorral - Felfelé mentek? - nézett a gombokra.
-Igen. - lépett inkább V felé.
-Én is. Csak leugrottam nagyihoz, mert csinált sütit. - nyomta meg saját emeltének gombját - És ki a barátod? - dőlt a falnak a fiúk felé fordulva.
-Ő Taehyung. Nem rég találkoztam vele Namnál. Az ő haverja. - köszörülte meg torkát.
-Szia! - köszönt V.
-Szióka! A nevem Juna. Örülök, hogy találkoztunk.
-Én is.
-Ha van kedvetek ugorjatok föl és kóstoljátok meg a sütit. Egyedül vagyok ma. - mosolygott Vre, így rájöttek, hogy ez a meghívás főleg csak az ő számára szólt.
-Most nem érek rá, köszönöm. Csak beugrottam valamiért Jinhez.
-Ohh! De kár. De majd ha - értek saját szintjükre, de a lány folytatta, miközben a fiúk kiszálltak és udvariasan még végighallgatták - jössz még szívesen látlak titeket.
-Köszönöm. Szia! - köszönt el tőle V, majd Jin is, ám Juna hangja kicsit elnyomta az idősebbet.
-Sziasztok! Majd gyertek! - csukódott a lift ajtó, a fiúk pedig elindultak a lakás felé.
-Nem akarok vele többet találkozni. - jegyezte meg Taehyung, miközben Jin kinyitotta az ajtót.
-Pedig itt lakik. Lehet még összefuttok.
-De mért ilyen nyomulós minden lány? Idegesítő. - lépett beljebb V majd visszafordult Jin felé.
-Minden lány? Akkor neked nagyon jó dolgod volt. - mosolygott Jin, miközben becsukta maguk mögött az ajtót és Taehyung felé fordult.
-Ez nekem nem olyan nagy öröm, mint nektek. - nézte inkább a földet a kisebb - Főleg, ha az én pasimra nyomulnak. - fintorgott.
-Fordult már elő ilyesmi? - lépett hozzá Jin.
-Igen. - nézett fel rá a kisebb - Nem is egyszer. És nem tehetek semmit, mert akkor rájönnek a dologra, azt meg nem akarom. Úgyhogy el kell viselnem, hogy ott flörtölnek az én párjaimmal.
-Jaj, szegénykém.
-Sugáéknál is rád akartak mozdulni. - magyarázott tovább a kisebb.
-Sugánál? Mikor?
-Amikor segítettem a vacsival. Volt a liftben két lány és utána rólad kérdezgettek. Alig bírtam lerázni őket.
-Versenytársaknak érezted őket?
-Igen. Főleg nálad.
-Mért?
-Mert te mindkét irányba húzol és téged könnyebben elvesznek tőlem. De nem adlak. - ölelte meg a másikat.
-Nem vesznek el tőled, ne aggódj. Most csak te vagy. Engem más nem érdekel. - szívta magába V illatát Jin.
-Akkor kérek még a csókodból, mert lassan mennem kell. - távolodott el tőle picit Taehyung.
-Hiányozni fogsz. - tapadtak végül egymás ajkaira és percekig el sem engedték a másik nyelvét, mialatt kezük sem tétlenkedett.
Annyira belelendültek a dologba, hogy végül alig bírták abbahagyni, azt is csupán azért tették, mert Jin levegő után kapott, majd ő volt az egyetlen, aki tudott magán uralkodni kettejük közül.
Miután V hazament, hogy vigyázzon az öccsére, Jin otthon maradt, és kihasználta szabadnapja maradék részét, amit Namjoontól kapott Vre, hogy pihenés közben bepótolhassa kedvenc sorozatából lemaradását. Így notebookja elé gubózva az asztalnál némi nassolni való mellett kezdett bele. Összesen két részt tudott csak megnézni, mikor csöngettek és a harmadik elejénél félbeszakította lazítását. Az ajtóhoz sétálva gondolkozott, hogy vajon ki lehet az, ám mikor kinyitotta, a nem várt vendég azonnal beljebb is engedte magát.
-Szia hyung! - köszönt rá Jungkook.
-Szia! Mit keresel itt? Hogy jöttél fel?
-Pont mentek ki lent, így be tudtam jönni. Amm Sugát keresem, nem láttad? - nézelődött a lakásban, mialatt Jin becsukta az ajtót, majd visszaindult laptopja felé.
-Nem. Nincs otthon?
-Nincs. Ott kezdtem.
-Érdekes. Nem az a kimozdulós típus. Hívtad a mobilján? - ült le székére.
-Még nem. - ért elé Kook és csak mosolygott Jinre.
-Akkor talán hívd fel. Úgy tuti meglesz. - furcsállta a kisebbet.
-Á, nem fontos. Inkább maradok.
-Ömm..... Nincs jobb dolgod?
-Nincs. Mit csinálsz? - lépett Jin háta mögé és a laptopot nézte.
-Sorozatozok. Ha akarod nézni, ülj le. - fogadta el, hogy a kisebb ottmarad, hisz mondta Yoonginak, hogy foglalkozni fog vele, ha kell.
-Jó itt nekem még.
-Hát jó. - fordult vissza laptopja felé Jin.
Kicsit továbbjutott a harmadik részben, ám nem sokkal. Jungkook ugyanis vállára támaszkodott, ami még nem lett volna annyira zavaró, de kezei kis idő múlva elindultak lefelé Jin felsőtestén.
-Mit csinálsz Kook? - állította meg a lejátszót.
-Gondoltam átköltözhetnék a hálóba nézni. - hajolt Jin füléhez - Onnan kényelmesebb.
-Nem akarsz hazamenni? - pattant fel az idősebb lerázva magáról Jungkook kezeit.
-Nem. Elküldesz? - lépett felé Kook.
-Hát..... lehet jobb lenne, ha elmennél. - hátrált Jin.
-Had maradjak! Csak.... az ágyból kényelmesebb. - pislogott az idősebbre, mintha tényleg minden hátsó szándék nélkül csinálta volna azt amit.
-Maximum a tévére rákötöm, ha kényelemre vágysz.
-Jó nekem az is. - mosolygott.
Jin végül belement, hogy maradjon a kisebb, de azt is elhatározta, hogy még egy hasonló megmozdulás és hazazavarja. Épp elég baj neki, hogy elvileg ő is olyan, mint V, de azért még megpróbálja a jó úton tartani, így nem kéne hagyni, hogy rámásszon, pont úgy ahogy Taetaera is azon a bizonyos napon reggel.
Jin megcsinálta a laptopot és a tévét, így nagy képernyőn folytatta a harmadik részt újra. A lehető legtávolabbi pontjára próbált ülni a kanapénak, de Kook direkt mellé huppant le, és tettette a kis aranyos gyereket, aki csak társaságra vágyik. Az idősebb azonban továbbra is tartott tőle, miközben felkészülve várta, mit fog most lépni a másik. Ám nem kellett sokáig figyelnie, mert Jungkook pár perccel később meg is mozdult.
-Mit csinálsz? - nézte Jin, ahogy a kisebb bemászik ölébe, ezzel őt törökülésbe kényszerítve.
-Így kényelmesebb. - dőlt neki Jin mellkasának és úgy nézte tovább a tévét, miközben még az idősebb egyik kezét magához ölelte, ezzel egy párnát biztosítva fejének.
-Ahha..... khöm. Biztos érdekel ez a sorozat? Nem is tudod miről szól.
-De igen. Láttam már az új részeket is. - fészkelődött tovább.
-Valóban? Nem tudtam, hogy ilyesmiket is nézel.
-Ráértem. - mászott egyre feljebb, míg nem Jin nyakához ért - Csak egyedül vagyok, így korlátozottak a lehetőségeim. - lehelte egyenesen a másik nyakára szavait, amitől az megborzongott.
-Most már tényleg haza kell menned. - nyelt egyet Jin, miközben szabadulni próbált, de nem tudott.
-Nem akarok. - nyomott egy forró csókot az idősebb nyakára, majd még egyet és még egyet, miközben lassan megfordult annak ölében a küzdelem ellenére is.
-Kook! Hagyd abba! - fogta meg a kisebbet és eltolta magától - Normális vagy? - mordult rá.
-Kérlek hyung! Csak egyszer legalább! - mocorgott a másik ölében, amitől Jinnek kezdett kellemetlenebbé válni a helyzet.
-Nem. Nekem barátom van, te pedig a legjobb haverom öccse vagy. Különben is, még kicsi vagy.
-És aztán!? Csak egyszer naaa! - próbálta lefejteni magáról az őt visszatartó kezeket.
-Nem Kook. Neked csajozni kéne! El is megyünk most.
-Nem! Ahhj! - kelt fel mérgesen Jin öléből - Mért nem érti meg senki, hogy nem érdekelnek a lányok? - csattant fel.
-Kook? - lepődött meg Jin a hirtelen haragossá válón.
-Mért kéne mindenkinek olyannak lennie! Engem nem vonzanak a lányok. Nem szeretem őket. Ti sokkal jobban vonzotok ruhában Taehyunggal, mint bármelyik másik meztelen lány. - fortyogott.
-Tessék?
-Inkább gondolok rátok, hogy velem is foglalkoztok, mint egy háremnyi nőre akik csak velem foglalkoznak. Mért olyan nehéz ezt elfogadni!?
-De Kook, ez nem normális amit mi csinálunk Taetaeval. Így sokkal nehezebb is lesz számunkra minden. Mért nem próbálod meg legalább egyszer egy lánnyal?
-Mert nem akarom. Nem is tetszik egy se. Hozzájuk se tudok szólni. Taehyung pedig pont olyan kocka, mint én, te pedig idősebb vagy nálam sokkal, mégis kedves vagy. Én mért nem lehetek azokkal akikkel szeretnék, más meg mért lehet? - ült le a kávézóasztalra.
(Folytatjuk :D remélhetőleg még ma :D Mostantól pedig tényleg számítsatok kevesebb részre, mert most is majd elalszok ><)
2015. szeptember 3., csütörtök
Three sides of life 15.rész: Szerep csere
-Azt hiszem igen. - próbált biztos lenni dolgában.
-Hát ez nem túl meggyőző.
-Írj be hiányzónak. Szia!
-Tudod egyáltalán hol lakik?! - szólt utána Namjoon.
-Nem. - fordult vissza - Hol?
-Ahh! Elviszlek! De útközben rakd rendbe a hormonjaidat. Sok baj van miattuk.
Hoseok és Jimin csak ültek V ágya mellett, miközben egy pillanatig sem eresztették el a takaróba gubózott Taehyungot. Simogatva próbálták megnyugtatni barátjukat, kinek sírása nem akart enyhülni, pedig próbált magára erőltetni némi nyugalmat, de nem ment neki. Csak Jinre tudott gondolni, ahogy azt mondta, hogy nem számít neki, hogy Vnek csak ő kell és senki más. Hogy ne hívogassa és hagyja békén örökre. Olyan sokszor kapta már ezt, de az mindig sokkal korábban érte el, nem akkor, amikor már ilyen messzire jutottak egymással, így ez sokkal jobban fájt neki, mint eddig bármikor.
-Kicsim! - nyitott be anyukája, mire Taehyung a párnájába temetkezett - Nézd ki jött hozzád!
Hoseok és Jimin ledöbbent azon, amit láttak. Nem igazán akarták elhinni, hogy az, aki belépett az ajtón, Jin volt. Ám J-Hope gyorsan eszmélt és felidegesítette magát, majd felpattanva Jin pólóját kapta el.
-Hogy van képed idejönni?
-Hoseok, ne légy meggondolatlan! - szólt rá V anyukája, majd Jimin is hamar mellettük termett.
-Nincs jogod itt lenni Jin. Menj haza.
-Én Taetaehez jöttem.
-Hogy még jobban bántsd? - mordult rá Hopi.
-Nem. Eszem ágában sincs. Soha többé nem akarom.
-Mi a baj fiúk? - jelent meg V apukája is, amint meghallotta Jimin és Hoseok fenyegető hangját.
-Semmi szívem, hagyjuk rájuk! - tessékelte ki Taehyung anyukája, majd sietve eltűntek a lakásban.
-Akkor mit akarsz? - folytatta Hoseok.
-Én vele akarok beszélni. Engedj el!
-Nem hagyunk többé felügyelet nélkül magatokra. - közölte vele Jimin.
-Taetae, szólj rájuk! - kiabált a másiknak.
-Minek? - dünnyögte V a párnába.
-Mert nem akarlak elveszíteni. Had beszéljek veled, kérlek! - erre mindenki meglepődött.
Nem számítottak ilyesmire Jin szájából, hisz ő volt az, aki elküldte Vt és nem fordítva. Csöppet sem értették a helyzetet, de ezzel nem voltak egyedül. Taehyung ugyan nem tudta mire vélni a hirtelen változást, de annyira csak Jinért dobogott a szíve, hogy hajlandó volt még egyszer kezébe adni azt.
-Engedjétek be. - szólalt meg Tae, majd nagy sóhajai alatt Hoseok erőt vett magán és szót fogadott - Kimennétek? - ült fel V.
-Dehogy megyünk. - háborodott fel Hopi.
-Jimin.
-Gyere Hopi. Majd utána megölöd. - tolta kifelé Jimin.
-De megölöm!
-Megölöd. - csukták be az ajtót.
-Jaj Taetae! - keseredett el Jin is, amint meglátta könnyes, piros szemeit, és hogy törölgeti arcát a másik.
-Mit szeretnél? - szipogott a kisebb - Minek jöttél?
-Érted. - térdelt elé Jin és megfogta kezeit, amint felnézett az ágyon ülőre - Innen tudom, hogy hülye vagyok. Ezt Nam is mondta. Most kéne megkérdeznie, mert most biztos vagyok.
-Miben?
-Hogy mit akarok. - kezdett szipogni ő is - Hogy látlak ilyen szomorúan, meghasad a szívem. Nem akarlak elveszíteni. - emelte a kisebb kezeit arcához - Én csak..... félek nagyon. Mert nem tudom elképzelni magam úgy, ahogyan te.
-Akkor hogyan?
-Pont fordítva. - pislogott fel újra immár könnyes szemekkel - Az sokkal barátibb. De.... de érted megpróbálom, ha ezt szeretnéd.
-Pszt, V! - toppant be Jimin - Szevasz Jin, kimennél? - cibálta az ajtó felé - Öt perc, köszi. - lökte ki rajta.
-Jimin?
-Emlékszel, mit mondtunk Hopival, mit próbálj meg? - guggolt elé és V térdeire rakta kezeit - Hogy engedned kéne neki?
-Igen.
-Engedned kell neki. Ez most olyan. Ha szereted, megengeded neki.
-De...... - sóhajtott.
-Nincs de V. Most választanod kell. Voltál te már abban a helyzetben. Ő viszont még soha egyikben sem. Engedj meg neki mindent, had válasszon...... ahogyan Heesoo is engedett neked.
-És ha majd megint az lesz a vége? - törölte meg szemét Taehyung.
-Meg sem adod az esélyt, hogy más legyen? - igaza volt Jiminnek és ezt V is tudta, így ezt egy sóhajjal adta tudtára barátjának - Akkor visszaengedem. - állt fel Jimin, majd cseréltek Jinnel, így az idősebb maradt bent, mikor újra csukódott az ajtó.
-Sikeresen lebeszélt rólam? - kérdezte félve, miközben visszaült helyére V elé,
-Nem. Pont ellenkezőleg.
-Tényleg? És mit mondott?
-Ha nem megy neked, ne erőltessük.
-Azt hittem nem ellenem szólt.
-Én már voltam mindkét fél. Így ha neked csak más elfogadható, akkor legyen az. De ne küldj el. - gyűrte felsőjét, mialatt ujjait figyelte.
-Soha többet. - fogta meg kezeit és lehúzta ölébe a másikat, hogy megölelhesse.
-Ez érdekes lesz. - bújt hozzá V.
-De izgalmas lesz. - szorította magához Taehyungot.
-Még sosem kértem ilyet, - távolodott el kicsit Jintől, hogy ránézhessen - mert féltettem az öcsémet, de már rég rájöttem, hogy érettebb még nálam is, ezért most téged megkérlek. Itt alszol ma?
-Veled? - kezdett kicsit izgulni az idősebb, mert nem tudta mi lesz belőle.
-Igen. Maradj itt velem. - bújt a másik nyakába.
-Akkor, ha én vagyok az első, akit megkérsz, nem akarsz te nálam aludni? - nyelt egyet - Ott szabadabban lehet...... mindent.
-Mindent? - vágta magát egyenesbe Taehyung.
-I-igen. Ha szeretnéd. - pirult el Jin.
-Pakolok el ruhát. - pattant fel V, majd kirohant a szobából, a kinyíló ajtó pedig lebuktatta a hallgatózó triót.
-Szóval megölhetem? - kérdezte Hoseok.
-Nem. - válaszolt neki Jimin.
-Akkor most mi van Jin? - érdeklődött Namjoon, az este folytatása felől.
-Nálam leszünk. Visszamenjek azért az estére?
-És egyedül hagynád Vt annyi időre? Nem. Hazaviszlek titeket.
-Hozzánk mikor jössz játszani Nam? - fordult felé Hoseok.
-Sok dolgom van az étteremben. De majd hamarosan.
-Bemenjünk?
-Akkor se tudok leülni hozzátok játszani.
-Akkor csak beszélgetni ülsz oda.
-Majd megbeszéljük.
-Mehetünk! - tért vissza V pár ruhadarabbal, amiket belenyomott egy táskába, majd mellédobált még néhányat fiókjaiból és felkapta - Induljunk!
-Rendben. - mosolygott a hatalmas vigyorral előtte álló, még mindig piros szemes Taehyungra, majd felkelt - Örülök, hogy jobban vagy. - puszilta meg arcát Jin.
-Nam nem lesz mérges? - sétált beljebb V.
-Érted jobban aggódik. - zárta be az ajtót Jin - Helyezd kényelembe magad. - fordult V felé, aki erre a mondatra meg is indult a háló felé.
-Jössz? - kérdezett vissza félútról, mire Jin mély levegőt vett és nagyot nyelt.
-Igen. - ment utána, majd a szobába érve megállt az ágy előtt V mellett, aki csak nézte azt - Mi a baj?
-Most be kell tanítsalak? - pislogott rá nagy szemekkel Taehyung.
-Hát..... a lényeg ugyanaz, nem?
-Azért ez nagyon más. - vette le táskáját, majd turkálni kezdett benne - Ezek például fontosabbak. - vett elő egy doboz óvszert és egy tubus síkosítót.
-Ezt mikor raktad el? - csodálkozott Jin.
-A ruháim között tartom. - dobta az ágyra - Hajrá! - karolt az idősebb nyakába és megcsókolta pont ugyan úgy, mint eddig minden alkalommal.
Jin azonban továbbra sem kezdeményezett, így Taehyungra hárult ez a feladat. Lassan végigsimított nyakán, majd mellkasán, végül két oldalán és csípőjénél fogva vezette az ágyhoz. Ledöntötte, majd feljebb másztak, hogy V is kényelmesen a másik fölé térdelhessen, a helyezkedés miatt pedig megszakadt csókjuk, de nem mert egyikük sem megszólalni. Csak bámultak a másik szemébe, azután V újra lecsapott a másik ajkaira. Ekkor azonban már Jin sem tétlenkedett. Végig simított Taetae combjain, miközben sóhajtozni kezdett Taehyung ujjai miatt, amik már pólója alatt kúsztak fel hasfalán, mialatt másik kezén támaszkodott a kisebb. Erre felbátorodott és V oldalain feltűrte annak felsőjét, majd a kezdeményezésre Taehyung felegyenesedett és messzire hajította ruháját. Ekkor Jin szabadon megbámulhatta, míg az ráült csípőjére és igyekezte az idősebbet is rávenni, hogy szabaduljon meg feleslegessé váló pólójától, amit el is ért.
-Szép vagy. - jegyezte meg.
-Megint kezded. - pirult el Jin és V meztelen felsőtestét cirógatta.
-Simogass még! - hajolt a másikhoz - Legalább ezt! - sóhajtott fel.
-Fáj még? - nyúlt Taetae övéhez.
-Eléggé. De még nem annyira. Ne félts. - játszott a másik mellbimbóival.
-Huh! Ez fura. - remegett meg.
-Szólj, ha rossz! Akkor abbahagyom.
-Rendben. - engedte ki V nadrágját, majd azzal a lendülettel bele is nyúlt.
-Ahh! - ejtette fejét Jin vállára - Neh... sokathh!
-Nagyon fáj?
-Így már igenhh! - kapkodta a levegőt, mire Jin abbahagyta, amit csinált, és inkább a boxer és a farmer közé vezette kezeit, egyenesen V fenekére - Köszönömhh. - lihegett.
Az idősebb Taetae nyakát kezdte harapdálni, ahogyan azt a kisebb is tette korábban, mialatt lassan letolta annak nadrágját, az pedig felkelt, hogy levegye magáról. Ezalatt Jin is inkább megszabadult sajátjától, és az ágy támlájának dőlve várta ölébe a másikat, aki bizonytalanul kapaszkodott meg az idősebb vállaiban, hogy odaülhessen.
-Tudod, hogy kell felkészíteni? - kérdezte, amint helyére mászott, Jin legérzékenyebb pontjára, ám még köztük voltak alsónadrágjaik.
-Nem igazán. - fogta meg a másik csípőjét.
-Pont ahogy a lányokat. Meg kell ujjaznod. - karolt nyakába.
-Ohh! - mozdította meg Vt, mire az felsóhajtott - Már értem, mit szeretsz annyira. - csalta ki újra másikból az édes hangokat, amik őt sem hagyták pihenni, mert egyre kényelmetlenebbé vált számára utolsó ruhadarabja is.
Becsúsztatta egyik kezét V boxerjába hátra, majd annak arcát figyelve, bátortalanul kezdett foglalkozni vele. Taetae felnyögött, amint Jin bedugta első ujját, mire az meg is torpant.
-Ne állj meg! Csináld! - mozgott bele V, bár nagyon küzdött magával, mert rég volt utoljára ilyen helyzetben.
Jin továbbra is bizonytalanul játszott Taehyunggal, aki viszont ezt kompenzálta csípőjének ringatózásával. Mikor már kezdte megszokni magában az idősebbet, hosszan megcsókolta, majd megszólalt.
-Még egyeth. - lihegett és egyik kezével Jint kezdte simogatni boxerján keresztül.
Az idősebb félve vezette be a kért másodikat is, mire V hosszan felnyögött.
-Inkább hagyjuk. - aggódott Jin.
-Neh! Fo..... folytasd! - kezdte újra mozgatni csípőjét, miközben egyre kevesebb ritmussal dolgozott a másik férfiasságán.
Az idősebb igyekezett gyengéd lenni, miközben szabad karjával próbált segíteni Vnek a ringatózásában. Lassan a kisebb már nem nyögdécselt, csak sóhajtozott minden mozzanatra, ekkor pedig újabb ujjat kért Jintől, miközben annak fülébe harapott. Amint megkapta azt, a másik vállába kapaszkodott szabad kezével is, majd azon támaszkodva folytatta ritmusát. Jin csak figyelte az ölében szenvedő arcát, mikor egy hirtelen ötlet miatt benyúlt péniszéhez is alsójába.
-Aaaaahh! Ne! - nyüszített fel V, mire el is engedte az érzékeny területet.
-Ennyire? - nézett le - Jaj, de piros! - húzta fel V csípőjét és egy puszit nyomott a "sebre", majd elmélyítette azt.
-A meleg nem segíthh. - nyögdécselt, mire Jin elengedte.
Taetae kimászott annak öléből és levette magáról alsóját. Ahogy meztelenül ült a másik előtt kicsit zavarba esett, így az idősebbnek kellett lépnie. Megszabadult ő is boxerjától, majd sarkaira ült, pont úgy, ahogy V.
Taehyung kezébe vette az általa hozott kellékeket, és egy kotont is kibontott, ám mielőtt felhelyezte volna Jinre, még lehajolt hozzá és szopogatta kicsit az idősebb makkját, hogy valódi méretével dolgozhasson. Amint az is nagyokat kezdett sóhajtozni, V észrevétlenül húzta fel a gumit Jinre, azután kezeire öntött egy kis síkosítót és úgy folytatta munkáját. A másik teljes hosszát kényeztette ujjaival, mialatt annak arcát szemlélte, ahogyan az nyögdécselt és sóhajtozott.
-Gyere idehh! - tárta szét karjait Jin, mire V félve mászott fölé - Imádlak. - ölelte magához Taetae pedig fejére csókolt.
Az idősebb elengedte, majd felnézett rá, mire a fiatalabb lejjebb ereszkedett és elkapta annak ajkait. Így viszont olyan magasságba került, aminek hála, megérezte Jint bejáratánál. V megfogta a másik férfiasságát, majd lassan beleült, amit egy fájdalmas nyögéssel jelzet.
-Jól vagy? - eresztették el egymás nyelvét, az idősebb pedig aggódott érte.
-Igenh... csakhh.... - támaszkodott meg Jin vállain, majd teljesen leereszkedett - Rég volt! - szinte nyüszített mondata végén, majd levegőt kapkodva ült az idősebb ölében.
-Sosem éreztem mégh..... ilyen forróságothh. Huhh Taetae! - fogott annak fenekére - Olyan jó! - sóhajtozott - Mozogj! - bírta rá, hogy csípőjét mozgassa, amitől mindketten egyre hangosabbak lettek - Hogy lehetsz ilyen szűkhhh!? - ejtette hátra fejét.
-Jinhh! Várjh! - fogta meg csuklóit V, majd helyezkedett annak ölében.
-Mit csinál ahhh! - kapta tekintetét a kisebbre, de azonnal vissza is tért előbbi pózába és becsukta szemeit, hogy teljes mértékben élvezhesse a másikat - Nem érdekel! Folytasd! - élvezte Taetae új mozdulatait.
-Valahol itt kéne. Várj csak...... ohhh..... - remegett meg - Ez lesz az. - erre a mondatára Jin újra ránézett, majd alsó ajkát beharapva várta a kisebb reakcióit, amit hamar meg is kapott - Meg...... megvanhhh! Hah~! Csak ez hiányzott. - mozdult újra meg újra ugyanúgy, ezzel pedig hatalmas élvezetet nyújtott magának, de ettől teljes testében meg-megfeszült, amit Jin is érzett.
-Ez... az a pont?
-Igeeenhhh! Ahh! Jinhh! - nyögdécselt V - Olyan jóhh, hogy ekkora vagyh! - fogott reflexből saját péniszére, mire a fájdalomtól sóhajtott fel legközelebb. - Ahhj! - szenvedett és el is engedte magát.
-Gyere! - mozdult meg Jin, majd az ágyra rakta Vt és kicsúszott belőle - Fordulj meg! Hátha úgy jobb.
-De kell méghh...... síkosító. - csinálta amit Jin mondott, és míg az a kis tubussal foglalkozott, Taehyung megkapaszkodott az ágy háttámlájában.
-Szóljhh, ha megtaláltam. - simított végig V bejáratán, majd újra elfoglalta benne helyét.
Taetae azonnal nekinyomta csípőjét és közelebb is húzta magához a másikat.
-Fogdhh össze a kezem, különben mindig el fogom felejtenihh. - egyenesedett kicsit fel.
-Inkábbh... támaszkodott meg ő is a támlában, de V ujjaival összefonta közben sajátjait - Ígyh.
Lassan mozogni kezdett a kisebben, miközben az hangosodott. Jin nagyjából tudta, hogyan kéne mozognia, hogy Tae gyönyörközpontját eltalálja, de nem volt ez olyan könnyű számára. Csak egyre jobban élvezte a másik testét, ám Vnél nem tudta elérni, hogy újra úgy remegjen, ahogyan előbb az ölében, ezért próbált uralkodni magán és lassított.
-Nehh! - szólalt fel Taehyung - Gyorsabban!
-Dehh.... nem találom.
-Nem bajhhh!
-De igenh.
-Ahhj! Nézdh! - emelte fel egyik kezét Jinével együtt, amivel megtámaszkodott a párnán, így kicsit előrébb tudott dőlni, minek hála az idősebb más szögben hatolt be és azonnal meg is találta azt, amit keresett, V pedig nagyot nyögött - Otth! - feszült meg egy pillanatra.
-Haaah! Igen, érzem! - engedte el a másik kezeit - Hogy remegszhhh! - sóhajtott fel!
-Ne! Fogj lehh! Vagy fájni fog. - tette háta mögé csuklóit, amiket Jin össze is fogott.
Lassan mozgott, de erőteljeseket, amitől V prosztatáját szinte minden alkalommal megtalálta, a kisebb pedig csak remegett és nyögdécselt, miközben már a párnán támaszkodott vállaival.
-J... Jinhh! Még pár és..... ahhh! Cserélhetszhh nghh ágyneműthh! - küzdött a beszéddel.
-Nem.... nem érdekelh! Taetae..... én annyirah. Téged annyirahh. - döngette tovább a másikat, mire a kisebb elélvezett erőteljes mozgásától.
-Jiiiiinhh! A....ahh! - akadoztak szavai az idősebb további lökéseire.
-És még szűkebb vagyhh! Nem hiszlek eeeelh! - húzta fel a másikat, hogy vállába haraphasson, miközben mindkét kezével V péniszét simogatta.
-Neeeehh! Fáááááájh! Jinh, neh!
-Milyen szépen áll! És hogy csillog a makkod! - simogatta a piros ponton a másikat, annak nedvét szétkenve rajta.
-Nehh! Jinhh! - szinte sírt hangja, miközben szorította az említett karjait.
-Nghh.... Taetae! - lökött egy utolsót és ő is elélvezett.
Még néhány erőteljesebb mozdulat közben játszadozott Vvel, aki már szabályosan sírt a kínzástól.
-Jinhhh! Könyörgök! Engedj el! - kapkodta a levegőt, mire az idősebb végre azt tette, amit kértek tőle.
Taehyung a párnára zuhant, majd azonnal hátár is fordult, miközben továbbra is alig jutott levegőhöz.
-Szép vagyh. - nézett végig rajta Jin.
-Nehhh.... aaah! Annyira fáj... de így is áll. Nem tudok mit tenni vele. - vörösödött.
-Mindenhol fáj? - kérdezte Jin, és megsimította péniszét.
-Már attól is fáj, hogy ekkora. Nehh! - nyüszített újból és eltolta as idősebb kezét - Ez nagyon rossz!
-Jaj kicsim! - támaszkodott fölé - Ne menjünk el orvoshoz?
-Neh! Majd elmúlikhh. Csak pihentetni kell.
-Biztos? Jégkocka? Legalább azt, ha segít.
-Hát..... nem tudom. - nézett végig magán.
-Mindjárt hozok! - kelt fel Jin.
(Folytatjuk :D És most már tényleg bejön a képbe Kook is. :D )
Szavazzatok!
-Hát ez nem túl meggyőző.
-Írj be hiányzónak. Szia!
-Tudod egyáltalán hol lakik?! - szólt utána Namjoon.
-Nem. - fordult vissza - Hol?
-Ahh! Elviszlek! De útközben rakd rendbe a hormonjaidat. Sok baj van miattuk.
Hoseok és Jimin csak ültek V ágya mellett, miközben egy pillanatig sem eresztették el a takaróba gubózott Taehyungot. Simogatva próbálták megnyugtatni barátjukat, kinek sírása nem akart enyhülni, pedig próbált magára erőltetni némi nyugalmat, de nem ment neki. Csak Jinre tudott gondolni, ahogy azt mondta, hogy nem számít neki, hogy Vnek csak ő kell és senki más. Hogy ne hívogassa és hagyja békén örökre. Olyan sokszor kapta már ezt, de az mindig sokkal korábban érte el, nem akkor, amikor már ilyen messzire jutottak egymással, így ez sokkal jobban fájt neki, mint eddig bármikor.
-Kicsim! - nyitott be anyukája, mire Taehyung a párnájába temetkezett - Nézd ki jött hozzád!
Hoseok és Jimin ledöbbent azon, amit láttak. Nem igazán akarták elhinni, hogy az, aki belépett az ajtón, Jin volt. Ám J-Hope gyorsan eszmélt és felidegesítette magát, majd felpattanva Jin pólóját kapta el.
-Hogy van képed idejönni?
-Hoseok, ne légy meggondolatlan! - szólt rá V anyukája, majd Jimin is hamar mellettük termett.
-Nincs jogod itt lenni Jin. Menj haza.
-Én Taetaehez jöttem.
-Hogy még jobban bántsd? - mordult rá Hopi.
-Nem. Eszem ágában sincs. Soha többé nem akarom.
-Mi a baj fiúk? - jelent meg V apukája is, amint meghallotta Jimin és Hoseok fenyegető hangját.
-Semmi szívem, hagyjuk rájuk! - tessékelte ki Taehyung anyukája, majd sietve eltűntek a lakásban.
-Akkor mit akarsz? - folytatta Hoseok.
-Én vele akarok beszélni. Engedj el!
-Nem hagyunk többé felügyelet nélkül magatokra. - közölte vele Jimin.
-Taetae, szólj rájuk! - kiabált a másiknak.
-Minek? - dünnyögte V a párnába.
-Mert nem akarlak elveszíteni. Had beszéljek veled, kérlek! - erre mindenki meglepődött.
Nem számítottak ilyesmire Jin szájából, hisz ő volt az, aki elküldte Vt és nem fordítva. Csöppet sem értették a helyzetet, de ezzel nem voltak egyedül. Taehyung ugyan nem tudta mire vélni a hirtelen változást, de annyira csak Jinért dobogott a szíve, hogy hajlandó volt még egyszer kezébe adni azt.
-Engedjétek be. - szólalt meg Tae, majd nagy sóhajai alatt Hoseok erőt vett magán és szót fogadott - Kimennétek? - ült fel V.
-Dehogy megyünk. - háborodott fel Hopi.
-Jimin.
-Gyere Hopi. Majd utána megölöd. - tolta kifelé Jimin.
-De megölöm!
-Megölöd. - csukták be az ajtót.
-Jaj Taetae! - keseredett el Jin is, amint meglátta könnyes, piros szemeit, és hogy törölgeti arcát a másik.
-Mit szeretnél? - szipogott a kisebb - Minek jöttél?
-Érted. - térdelt elé Jin és megfogta kezeit, amint felnézett az ágyon ülőre - Innen tudom, hogy hülye vagyok. Ezt Nam is mondta. Most kéne megkérdeznie, mert most biztos vagyok.
-Miben?
-Hogy mit akarok. - kezdett szipogni ő is - Hogy látlak ilyen szomorúan, meghasad a szívem. Nem akarlak elveszíteni. - emelte a kisebb kezeit arcához - Én csak..... félek nagyon. Mert nem tudom elképzelni magam úgy, ahogyan te.
-Akkor hogyan?
-Pont fordítva. - pislogott fel újra immár könnyes szemekkel - Az sokkal barátibb. De.... de érted megpróbálom, ha ezt szeretnéd.
-Pszt, V! - toppant be Jimin - Szevasz Jin, kimennél? - cibálta az ajtó felé - Öt perc, köszi. - lökte ki rajta.
-Jimin?
-Emlékszel, mit mondtunk Hopival, mit próbálj meg? - guggolt elé és V térdeire rakta kezeit - Hogy engedned kéne neki?
-Igen.
-Engedned kell neki. Ez most olyan. Ha szereted, megengeded neki.
-De...... - sóhajtott.
-Nincs de V. Most választanod kell. Voltál te már abban a helyzetben. Ő viszont még soha egyikben sem. Engedj meg neki mindent, had válasszon...... ahogyan Heesoo is engedett neked.
-És ha majd megint az lesz a vége? - törölte meg szemét Taehyung.
-Meg sem adod az esélyt, hogy más legyen? - igaza volt Jiminnek és ezt V is tudta, így ezt egy sóhajjal adta tudtára barátjának - Akkor visszaengedem. - állt fel Jimin, majd cseréltek Jinnel, így az idősebb maradt bent, mikor újra csukódott az ajtó.
-Sikeresen lebeszélt rólam? - kérdezte félve, miközben visszaült helyére V elé,
-Nem. Pont ellenkezőleg.
-Tényleg? És mit mondott?
-Ha nem megy neked, ne erőltessük.
-Azt hittem nem ellenem szólt.
-Én már voltam mindkét fél. Így ha neked csak más elfogadható, akkor legyen az. De ne küldj el. - gyűrte felsőjét, mialatt ujjait figyelte.
-Soha többet. - fogta meg kezeit és lehúzta ölébe a másikat, hogy megölelhesse.
-Ez érdekes lesz. - bújt hozzá V.
-De izgalmas lesz. - szorította magához Taehyungot.
-Még sosem kértem ilyet, - távolodott el kicsit Jintől, hogy ránézhessen - mert féltettem az öcsémet, de már rég rájöttem, hogy érettebb még nálam is, ezért most téged megkérlek. Itt alszol ma?
-Veled? - kezdett kicsit izgulni az idősebb, mert nem tudta mi lesz belőle.
-Igen. Maradj itt velem. - bújt a másik nyakába.
-Akkor, ha én vagyok az első, akit megkérsz, nem akarsz te nálam aludni? - nyelt egyet - Ott szabadabban lehet...... mindent.
-Mindent? - vágta magát egyenesbe Taehyung.
-I-igen. Ha szeretnéd. - pirult el Jin.
-Pakolok el ruhát. - pattant fel V, majd kirohant a szobából, a kinyíló ajtó pedig lebuktatta a hallgatózó triót.
-Szóval megölhetem? - kérdezte Hoseok.
-Nem. - válaszolt neki Jimin.
-Akkor most mi van Jin? - érdeklődött Namjoon, az este folytatása felől.
-Nálam leszünk. Visszamenjek azért az estére?
-És egyedül hagynád Vt annyi időre? Nem. Hazaviszlek titeket.
-Hozzánk mikor jössz játszani Nam? - fordult felé Hoseok.
-Sok dolgom van az étteremben. De majd hamarosan.
-Bemenjünk?
-Akkor se tudok leülni hozzátok játszani.
-Akkor csak beszélgetni ülsz oda.
-Majd megbeszéljük.
-Mehetünk! - tért vissza V pár ruhadarabbal, amiket belenyomott egy táskába, majd mellédobált még néhányat fiókjaiból és felkapta - Induljunk!
-Rendben. - mosolygott a hatalmas vigyorral előtte álló, még mindig piros szemes Taehyungra, majd felkelt - Örülök, hogy jobban vagy. - puszilta meg arcát Jin.
-Nam nem lesz mérges? - sétált beljebb V.
-Érted jobban aggódik. - zárta be az ajtót Jin - Helyezd kényelembe magad. - fordult V felé, aki erre a mondatra meg is indult a háló felé.
-Jössz? - kérdezett vissza félútról, mire Jin mély levegőt vett és nagyot nyelt.
-Igen. - ment utána, majd a szobába érve megállt az ágy előtt V mellett, aki csak nézte azt - Mi a baj?
-Most be kell tanítsalak? - pislogott rá nagy szemekkel Taehyung.
-Hát..... a lényeg ugyanaz, nem?
-Azért ez nagyon más. - vette le táskáját, majd turkálni kezdett benne - Ezek például fontosabbak. - vett elő egy doboz óvszert és egy tubus síkosítót.
-Ezt mikor raktad el? - csodálkozott Jin.
-A ruháim között tartom. - dobta az ágyra - Hajrá! - karolt az idősebb nyakába és megcsókolta pont ugyan úgy, mint eddig minden alkalommal.
Jin azonban továbbra sem kezdeményezett, így Taehyungra hárult ez a feladat. Lassan végigsimított nyakán, majd mellkasán, végül két oldalán és csípőjénél fogva vezette az ágyhoz. Ledöntötte, majd feljebb másztak, hogy V is kényelmesen a másik fölé térdelhessen, a helyezkedés miatt pedig megszakadt csókjuk, de nem mert egyikük sem megszólalni. Csak bámultak a másik szemébe, azután V újra lecsapott a másik ajkaira. Ekkor azonban már Jin sem tétlenkedett. Végig simított Taetae combjain, miközben sóhajtozni kezdett Taehyung ujjai miatt, amik már pólója alatt kúsztak fel hasfalán, mialatt másik kezén támaszkodott a kisebb. Erre felbátorodott és V oldalain feltűrte annak felsőjét, majd a kezdeményezésre Taehyung felegyenesedett és messzire hajította ruháját. Ekkor Jin szabadon megbámulhatta, míg az ráült csípőjére és igyekezte az idősebbet is rávenni, hogy szabaduljon meg feleslegessé váló pólójától, amit el is ért.
-Szép vagy. - jegyezte meg.
-Megint kezded. - pirult el Jin és V meztelen felsőtestét cirógatta.
-Simogass még! - hajolt a másikhoz - Legalább ezt! - sóhajtott fel.
-Fáj még? - nyúlt Taetae övéhez.
-Eléggé. De még nem annyira. Ne félts. - játszott a másik mellbimbóival.
-Huh! Ez fura. - remegett meg.
-Szólj, ha rossz! Akkor abbahagyom.
-Rendben. - engedte ki V nadrágját, majd azzal a lendülettel bele is nyúlt.
-Ahh! - ejtette fejét Jin vállára - Neh... sokathh!
-Nagyon fáj?
-Így már igenhh! - kapkodta a levegőt, mire Jin abbahagyta, amit csinált, és inkább a boxer és a farmer közé vezette kezeit, egyenesen V fenekére - Köszönömhh. - lihegett.
Az idősebb Taetae nyakát kezdte harapdálni, ahogyan azt a kisebb is tette korábban, mialatt lassan letolta annak nadrágját, az pedig felkelt, hogy levegye magáról. Ezalatt Jin is inkább megszabadult sajátjától, és az ágy támlájának dőlve várta ölébe a másikat, aki bizonytalanul kapaszkodott meg az idősebb vállaiban, hogy odaülhessen.
-Tudod, hogy kell felkészíteni? - kérdezte, amint helyére mászott, Jin legérzékenyebb pontjára, ám még köztük voltak alsónadrágjaik.
-Nem igazán. - fogta meg a másik csípőjét.
-Pont ahogy a lányokat. Meg kell ujjaznod. - karolt nyakába.
-Ohh! - mozdította meg Vt, mire az felsóhajtott - Már értem, mit szeretsz annyira. - csalta ki újra másikból az édes hangokat, amik őt sem hagyták pihenni, mert egyre kényelmetlenebbé vált számára utolsó ruhadarabja is.
Becsúsztatta egyik kezét V boxerjába hátra, majd annak arcát figyelve, bátortalanul kezdett foglalkozni vele. Taetae felnyögött, amint Jin bedugta első ujját, mire az meg is torpant.
-Ne állj meg! Csináld! - mozgott bele V, bár nagyon küzdött magával, mert rég volt utoljára ilyen helyzetben.
Jin továbbra is bizonytalanul játszott Taehyunggal, aki viszont ezt kompenzálta csípőjének ringatózásával. Mikor már kezdte megszokni magában az idősebbet, hosszan megcsókolta, majd megszólalt.
-Még egyeth. - lihegett és egyik kezével Jint kezdte simogatni boxerján keresztül.
Az idősebb félve vezette be a kért másodikat is, mire V hosszan felnyögött.
-Inkább hagyjuk. - aggódott Jin.
-Neh! Fo..... folytasd! - kezdte újra mozgatni csípőjét, miközben egyre kevesebb ritmussal dolgozott a másik férfiasságán.
Az idősebb igyekezett gyengéd lenni, miközben szabad karjával próbált segíteni Vnek a ringatózásában. Lassan a kisebb már nem nyögdécselt, csak sóhajtozott minden mozzanatra, ekkor pedig újabb ujjat kért Jintől, miközben annak fülébe harapott. Amint megkapta azt, a másik vállába kapaszkodott szabad kezével is, majd azon támaszkodva folytatta ritmusát. Jin csak figyelte az ölében szenvedő arcát, mikor egy hirtelen ötlet miatt benyúlt péniszéhez is alsójába.
-Aaaaahh! Ne! - nyüszített fel V, mire el is engedte az érzékeny területet.
-Ennyire? - nézett le - Jaj, de piros! - húzta fel V csípőjét és egy puszit nyomott a "sebre", majd elmélyítette azt.
-A meleg nem segíthh. - nyögdécselt, mire Jin elengedte.
Taetae kimászott annak öléből és levette magáról alsóját. Ahogy meztelenül ült a másik előtt kicsit zavarba esett, így az idősebbnek kellett lépnie. Megszabadult ő is boxerjától, majd sarkaira ült, pont úgy, ahogy V.
Taehyung kezébe vette az általa hozott kellékeket, és egy kotont is kibontott, ám mielőtt felhelyezte volna Jinre, még lehajolt hozzá és szopogatta kicsit az idősebb makkját, hogy valódi méretével dolgozhasson. Amint az is nagyokat kezdett sóhajtozni, V észrevétlenül húzta fel a gumit Jinre, azután kezeire öntött egy kis síkosítót és úgy folytatta munkáját. A másik teljes hosszát kényeztette ujjaival, mialatt annak arcát szemlélte, ahogyan az nyögdécselt és sóhajtozott.
-Gyere idehh! - tárta szét karjait Jin, mire V félve mászott fölé - Imádlak. - ölelte magához Taetae pedig fejére csókolt.
Az idősebb elengedte, majd felnézett rá, mire a fiatalabb lejjebb ereszkedett és elkapta annak ajkait. Így viszont olyan magasságba került, aminek hála, megérezte Jint bejáratánál. V megfogta a másik férfiasságát, majd lassan beleült, amit egy fájdalmas nyögéssel jelzet.
-Jól vagy? - eresztették el egymás nyelvét, az idősebb pedig aggódott érte.
-Igenh... csakhh.... - támaszkodott meg Jin vállain, majd teljesen leereszkedett - Rég volt! - szinte nyüszített mondata végén, majd levegőt kapkodva ült az idősebb ölében.
-Sosem éreztem mégh..... ilyen forróságothh. Huhh Taetae! - fogott annak fenekére - Olyan jó! - sóhajtozott - Mozogj! - bírta rá, hogy csípőjét mozgassa, amitől mindketten egyre hangosabbak lettek - Hogy lehetsz ilyen szűkhhh!? - ejtette hátra fejét.
-Jinhh! Várjh! - fogta meg csuklóit V, majd helyezkedett annak ölében.
-Mit csinál ahhh! - kapta tekintetét a kisebbre, de azonnal vissza is tért előbbi pózába és becsukta szemeit, hogy teljes mértékben élvezhesse a másikat - Nem érdekel! Folytasd! - élvezte Taetae új mozdulatait.
-Valahol itt kéne. Várj csak...... ohhh..... - remegett meg - Ez lesz az. - erre a mondatára Jin újra ránézett, majd alsó ajkát beharapva várta a kisebb reakcióit, amit hamar meg is kapott - Meg...... megvanhhh! Hah~! Csak ez hiányzott. - mozdult újra meg újra ugyanúgy, ezzel pedig hatalmas élvezetet nyújtott magának, de ettől teljes testében meg-megfeszült, amit Jin is érzett.
-Ez... az a pont?
-Igeeenhhh! Ahh! Jinhh! - nyögdécselt V - Olyan jóhh, hogy ekkora vagyh! - fogott reflexből saját péniszére, mire a fájdalomtól sóhajtott fel legközelebb. - Ahhj! - szenvedett és el is engedte magát.
-Gyere! - mozdult meg Jin, majd az ágyra rakta Vt és kicsúszott belőle - Fordulj meg! Hátha úgy jobb.
-De kell méghh...... síkosító. - csinálta amit Jin mondott, és míg az a kis tubussal foglalkozott, Taehyung megkapaszkodott az ágy háttámlájában.
-Szóljhh, ha megtaláltam. - simított végig V bejáratán, majd újra elfoglalta benne helyét.
Taetae azonnal nekinyomta csípőjét és közelebb is húzta magához a másikat.
-Fogdhh össze a kezem, különben mindig el fogom felejtenihh. - egyenesedett kicsit fel.
-Inkábbh... támaszkodott meg ő is a támlában, de V ujjaival összefonta közben sajátjait - Ígyh.
Lassan mozogni kezdett a kisebben, miközben az hangosodott. Jin nagyjából tudta, hogyan kéne mozognia, hogy Tae gyönyörközpontját eltalálja, de nem volt ez olyan könnyű számára. Csak egyre jobban élvezte a másik testét, ám Vnél nem tudta elérni, hogy újra úgy remegjen, ahogyan előbb az ölében, ezért próbált uralkodni magán és lassított.
-Nehh! - szólalt fel Taehyung - Gyorsabban!
-Dehh.... nem találom.
-Nem bajhhh!
-De igenh.
-Ahhj! Nézdh! - emelte fel egyik kezét Jinével együtt, amivel megtámaszkodott a párnán, így kicsit előrébb tudott dőlni, minek hála az idősebb más szögben hatolt be és azonnal meg is találta azt, amit keresett, V pedig nagyot nyögött - Otth! - feszült meg egy pillanatra.
-Haaah! Igen, érzem! - engedte el a másik kezeit - Hogy remegszhhh! - sóhajtott fel!
-Ne! Fogj lehh! Vagy fájni fog. - tette háta mögé csuklóit, amiket Jin össze is fogott.
Lassan mozgott, de erőteljeseket, amitől V prosztatáját szinte minden alkalommal megtalálta, a kisebb pedig csak remegett és nyögdécselt, miközben már a párnán támaszkodott vállaival.
-J... Jinhh! Még pár és..... ahhh! Cserélhetszhh nghh ágyneműthh! - küzdött a beszéddel.
-Nem.... nem érdekelh! Taetae..... én annyirah. Téged annyirahh. - döngette tovább a másikat, mire a kisebb elélvezett erőteljes mozgásától.
-Jiiiiinhh! A....ahh! - akadoztak szavai az idősebb további lökéseire.
-És még szűkebb vagyhh! Nem hiszlek eeeelh! - húzta fel a másikat, hogy vállába haraphasson, miközben mindkét kezével V péniszét simogatta.
-Neeeehh! Fáááááájh! Jinh, neh!
-Milyen szépen áll! És hogy csillog a makkod! - simogatta a piros ponton a másikat, annak nedvét szétkenve rajta.
-Nehh! Jinhh! - szinte sírt hangja, miközben szorította az említett karjait.
-Nghh.... Taetae! - lökött egy utolsót és ő is elélvezett.
Még néhány erőteljesebb mozdulat közben játszadozott Vvel, aki már szabályosan sírt a kínzástól.
-Jinhhh! Könyörgök! Engedj el! - kapkodta a levegőt, mire az idősebb végre azt tette, amit kértek tőle.
Taehyung a párnára zuhant, majd azonnal hátár is fordult, miközben továbbra is alig jutott levegőhöz.
-Szép vagyh. - nézett végig rajta Jin.
-Nehhh.... aaah! Annyira fáj... de így is áll. Nem tudok mit tenni vele. - vörösödött.
-Mindenhol fáj? - kérdezte Jin, és megsimította péniszét.
-Már attól is fáj, hogy ekkora. Nehh! - nyüszített újból és eltolta as idősebb kezét - Ez nagyon rossz!
-Jaj kicsim! - támaszkodott fölé - Ne menjünk el orvoshoz?
-Neh! Majd elmúlikhh. Csak pihentetni kell.
-Biztos? Jégkocka? Legalább azt, ha segít.
-Hát..... nem tudom. - nézett végig magán.
-Mindjárt hozok! - kelt fel Jin.
(Folytatjuk :D És most már tényleg bejön a képbe Kook is. :D )
Szavazzatok!
2015. szeptember 2., szerda
Three sides of life 14.rész: Jin olyan, mint egy lány
-Ennyivel tartozol, ha már most miattad kell tepernem. - förmedt rá Taetae.
-Nyehh..... igyekszek. Szia! - indult el Jungkook, V pedig el sem köszönt.
Csak aggódva állt a bejárat előtt és nem hitte el, hogy Jin tényleg haragszik rá valami olyan miatt, amibe nem volt beleszólása. Mért csinálják ezt folyton az emberek? Nem is hitte el. Ő küzdött a dolog ellen, ráadásul sikeresen, erre mégis ő szenved. Ez igazságtalanság!
-Na mi van? - kérdezte Hopi, amint V is odaült melléjük.
-Kook elmondta neki.
-És?
-Jin nem veszi fel a telefont nekem.
-Mondtam, hogy haragudni fog.
-De most mért mérges?
-Ki mérges? - ült melléjük Namjoon, ahogy szokta.
-Jin Vre. - magyarázott Hoseok.
-Mert?
-Mert tegnap V ott aludt, de Kook is aki....... várj, elmondhatom? - nézett J-Hope Vre.
-Ha már így megkérdezed a felénél, mond csak. - rándította meg vállát.
-Szóval V külön aludta és arra ébredt az éjszaka közepén, hogy Kook rámászik.
-.....He? - nézett értetlenül Nam.
-Kook meleg Nam! - csatlakozott be Jimin is.
-Tényleg?.... Ott mindenki? Suga is?
-Nem ő nem. - válaszolt neki Taehyung.
-És Jin mért is haragszik rád?
-Mert Jungkook rám mászott.
-Ezért? De rád mászott és nem fordítva.
-Én se értem. - tárta szét karjait.
-Jin kezd olyan lenni, mint egy nő. Ők csinálják folyton ezt. - merengett el Namjoon - Hülyeségekért megharagszanak.
-Pontosan. - vágta rá V - Pedig ő nem nő. Azt hittem nekem sosem lesznek ilyen problémáim, erre csak kifogtam.
-Ez azért van ,mert te vagy az uralkodó fél mindig. - magyarázta Jimin - Így nyilván a másik fél lányosabb, amivel ezek is járnak.
-Csodás mondhatom. De én nem tudnék más lenni. Nekem csak ez fekszik és kész. Én udvarolok, én kezdeményezek, én irányítok. - forgatta telefonját.
-Egyszer hagynod kéne a másikat is érvényesülni.
-Én szoktam! - háborodott fel.
-A legfontosabb helyen is. - magyarázott Jimin.
-De.... ott mindenkinek megvan a maga szerepe.
-Mi lenne, ha engednél belőle? - javasolta Hoseok.
-Nem tudok. Én csak ezt szoktam meg.
-Te mond csak, hogyan is volt a legelső kapcsolatod? - gondolkozott Jimin.
-Az azért volt, mert az volt az első.
-Jinnek pedig ez. És biztosan nagyon furcsa, hogy most nem ő irányít.
-Engedj neki. - javasolta Hopi.
-Jó, de hogy engedjek neki, ha egyszer utol se tudom érni?
-Hát..... előbb vedd rá, hogy szóba álljon veled, majd engedj neki. - szólt hozzá Namjoon is.
-Mintha az olyan egyszerű lenne.
-Old meg! Kreatív vagy. Találj megoldást! - állt fel a tulaj - Rendeltetek már?
-Igen. - vágta rá Hoseok.
-Tényleg? - lepődött meg V.
-Naná!
-Akkor jó. Majd hozzák. Nekem most mennem kell. De V! Ha valami problémád van, szólj. Megpróbálok hatni Jinre, ha szeretnéd.
-Á, nem. Majd maximum ha már minden kötél szakad. - merült vissza telefonja birizgálásába.
-Jó. De időben szólj. Ne legyen menthetetlen a helyzet, mikor hozzám fordulsz.
-Rendben.
-Mért nem veszed fel neki Jin? Már vagy hatodszorra hív az este. - nyomta le a földre Kookot Suga.
-Ááááá ne! Hyung ne már! Had játsszak! - kapálózott a kisebb, amint bátyja ráült hátára.
-Nincs kedvem hozzá.
-Mit csinált?
-Hát...... nem tartozik rád. - kerülte Suga pillantását.
-Hyung, ne már! Mióta vagyunk barátok? Nekem bármit elmondhatsz.
-Suga engedj felkelni! - szólalt meg Kook.
-Ezt most megtartanám. De ne legyél mérges. Majd idővel megtudsz mindent.
-Tényleg? - kérdezett bele Kook.
-Igen. - nézett a kisebbre Jin - Idővel mindenki megtud mindent.
-Hát jó. De rám mindig számíthatsz. Remélem ezzel tisztában vagy. - ücsörgött továbbra is Jungkookon, ám az már egyáltalán nem kapálózott, csak félt a "mindenki megtud mindent" pillanattól.
-Igen. De most ezt kicsit megtartanám magamnak. Bocsánat.
-Semmi gond. - szólalt meg újra a telefon - De egyszer válaszolhatnál neki. Biztos fontos.
-Hyung, tényleg vedd fel. Akkor abbahagyja. - javasolta a legkisebb.
-Nincs kedvem most hozzá. Inkább játszunk. - némította le telefonját.
-Akkor legalább küld el a fenébe, de ne csörgessen állandóan! - kelt fel öccséről Suga.
-Hah végre! - mászott vissza a kanapéra Kook - Játééééék!
-Nem, most én játszok Jinnel! - vette ki kezéből a kontrollert.
-Nem, mert Jin előbb felveszi a telefont, ugye? - néztek az idősebbre.
-Jó..... csak hagyjatok már ezzel! - állt fel Jin, majd szobájába menet válaszolt a hívásra.
-Jin, ne tedd le kérlek, hallgass meg!
-Nem érdekel Taetae. Csak ne hívogass. Idegesíti a többieket. - csukta be az ajtót maga mögött.
-Kook mászott rám, de leállítottam. Kérlek ne büntess emiatt. Én csak téged akarlak.
-Taetae nem ez a baj. Kook még kicsi, te pedig rossz hatással vagy rá. Meg akarom neki adni az esélyt, hogy normális emberré válhasson.
-Szerinted én nem vagyok normális? - szomorodott el Taehyung.
-Te más vagy. Neked sokkal nehezebb az életed. Nem akarom az övét ezzel is nehezíteni.
-De.... akkor nem kell ott lennie velünk.
-Nem akarok neki rossz példát mutatni. Hagyjuk V. Amúgy sem vagyok olyan, mint te. - dörzsölte szemeit.
-Nem, ne hagyjuk Jin! Megtudjuk oldani. Beszéljük meg! Átmegyek.
-Ne gyere.
-Jin kérlek.
-Nem engedlek be. Ne hívogass! Szia! - nyomta ki a mobilját, amint V kezdte felidegesíteni.
-Na? - érdeklődtek a fiúk, miközben V megállt a járda közepén.
-Azt mondta........ ne hívogassam. - vette el fülétől a mobilt.
-Jaj V! - ment vissza hozzá J-Hope és megölelte - Semmi baj.
-Most mit kéne tennem?
-Menj el hozzá! - sétált oda Jimin is és simogatni kezdte a hátát.
-Nem akarja.
-Kit érdekel, mit akar?! Az eleje sem volt könnyű. - távolodott el kicsit Hoseok - Ne hagyd ennyiben, te nem ilyen vagy.
-Nem tudom, most mit kéne tennem.
-Fordulj Namhoz. - ajánlotta Jimin.
-Még nem. Csak kitalálunk valamit.
-Küldj neki ajándékot! - engedte el Hopi - Virágot.
-Ez jó ötlet. De...... nem ismerek egy helyet sem.
-Nam jó udvarlásban. Forduljunk vissza.
Másnap Jin már ébren volt, és készülődött első munkanapjára Namnjoonhoz, amikor becsöngettek hozzá. Nem tudta ki lehet az, a futáron pedig meg is lepődött, de tudta, hogy V küldött neki valamit. Kezdett már elege lenni a másikból, hogy nem bírja lerázni, és azon gondolkodott, hogy azonnal kidobja a csomagot, legyen az bármi. Ám amikor kinyitotta az ajtót, nem hitte volna, hogy azzal szembesül, ami szeme elé tárult. Egy hatalmas csokor rózsát kapott, amitől azonnal zavarba is esett, de ami még jobban meghatotta, az a közepén, egy hurkapálcikára rögzített, apró, ritka Mario volt. Gondolta, hogy Kooktól, vagy Namtól tudta meg a dolgot V, és nagyon meg is hatotta az ajándék, miközben átvette azt. A futár azonnal eltűnt, Jin pedig egymaga állt a küszöbön és gyönyörködött. Le sem tudta venni a szemét az kis figuráról, így csak akkor találta meg a kártyát, amikor a csokrot vízbe rakta. Ám amint azt elolvasta, visszatért a másik énje, aki nem volt kibékülve Taetae Kookra gyakorolt hatásával........ Különben is, ő a lányokat szereti! Nem is Kook a lényeg, hanem ő! Eddig is barátnői voltak, nem "barátjai", így hamar visszatért abba az állapotába, hogy hiába minden küzdés akkor sem fog engedni. Vnek mást kell keresnie olyat, aki hozzá illik, aki olyan, mint ő és az pedig nem Jin..... Nem ő, mert...... ő nem ilyen bátor.
-Nem írt semmit? - sétáltak Nam étterme felé a fiúk.
-Nem.
-A futárcég? - érdeklődött Jimin is.
-Semmi. Csak átvette.
-Hmmmm. Találjunk ki mást. - kezdett gondolkozni Hoseok.
-Hajrá! Én kezdek kifogyni. Már csak az óriásplakát van az ablakával szembe.
-Előtte még próbáljunk ki valami mást. - folytatta J-Hope.
-Jó lenne, mert azzal a plakáttal óvatosan kell ügyeskedni. Nem mindegy, hogy hogyan fogalmazom meg a feliratot.
-Hát igen. - sétáltak be az étterembe, de senki nem fogadta őket a recepción - Hmm... érdekes.
-Hol van Mina? - kérdezte Jimin.
-Nem tudom. De az asztalunk üres, üljünk le! - indult el J-Hope, majd letelepedtek szokásos helyükre.
-Hol vannak a többiek? Várjatok! Azt nézzétek! Új pincérek! - mutogatott Jimin.
-Jé, tényleg! - csodálkozott el a másik két fiú.
-Akkor elkezdődött a gyakorlat. Jin mikor jön? - kérdezte Vt Jimin.
-Nem tudom. Nem mondta. - nézelődött Taehyung - Biztos ezért nem találtuk Minat. Tuti betanít.
-Jah, biztos. - forgolódott Hoseok.
-Helló srácok! - sétált hozzájuk Nam - Van egy kisebb kavalkád most, de azonnal ki lesztek szolgálva.
-Gondolom az újak miatt. - nézett fel rá J-Hope.
-Jah. A kicsik. Be kell őket vezetni az étterem dolgaiba. Mondjátok, mit kértek! Majd hozom.
-Jin is itt van? - érdeklődött V.
-Igen. Ő kezdett első szakácsként.
-Kihívod?
-Most nem tudom, sok a rendelés. Sikerült vele intézni valamit?
-Nem, azért érdeklődtem. Hátha tudok vele beszélni. - szomorodott el Taehyung.
-Ha megvárod míg lemegy a roham, kihívom.
-Itt leszünk egy darabig. - közölte a többiekkel Taetae.
-Hoztál töltőt Jimin? - kérdezte J-Hope.
-Nem.
-Akkor először az én mobilomon játszunk, hogy kitartson, míg haza nem indulunk.
-Nam? - szólított le az elsuhanó tulajt órákkal később a türelmetlen V.
-Öt perc. - rohant tovább.
-Ahh! - izgult.
-És mit fogsz mondani? - kérdezte Jimin.
-Nem tudom. Mindent.
-Nem gondolod, hogy ezt el kéne tervezni előre?
-Egész este ezen gondolkoztam, de nem vagyok előrébb. Majd ami jön.
-Hát..... sok sikert.
-Merül a mobilom. - jegyezte meg Hopi.
-Itt az enyém. - vette elő Jimin a sajátját.
-Mindjárt jön. - jelent meg egy pillanatra Namjoon, majd el is tűnt.
-Hajrá hyung! - biztatták, miközben V felállt és a konyhaajtót kezdte nézni.
-Köszönöm. - figyelte a sürgő-forgó embereket, és lassan Jin is megjelent, aki meglátva a másikat, megtorpant, nagyot sóhajtott és mérgesen kezdett V felé sétálni - Ha nem érsz rá, visszajöhetek. - hadarta el Taehyung, ahogy kezdett félni az idősebbtől, mikor az elkapta kezét, hogy a kijárat felé vigye.
-Ezt most befejezzük és békén hagysz. - mentek az utcára - Mért nem tudsz leszállni rólam?! - mordult rá, amint már az étterem előtt ácsorogtak.
-Mért vagy ennyire ellenem? És ne mond, hogy Kook miatt. Az az ő dolga.
-De igen, miatta. - kezdtek veszekedni.
-Ez hülyeség! Mond el az igazat. Tudom, hogy más miatt. Mi a baj hirtelen?
-Én....... nem vagyok olyan, mint te.
-Tudtam. - sóhajtott V - De ez eddig nem zavart.
-De igen! Én nem tudok olyan lenni akit te..... Én férfi vagyok.
-Komolyan ez a bajod? Tegnap nem úgy tűnt, hogy ez zavar.
-De..... de amikor Kook mondta, hogy....... mit akart veled..... akkor rájöttem, hogy én azt nem bírnám. Hiába próbáltam, nekem... ez nem menne. Én férfi vagyok. - magyarázott.
-Jó'vanna! Ne mondogasd! - csitította el V - Szóval...... akkor mi legyen?
-Szerintem ez nem kérdés. Ne hívogass.... - nyugodott le Jin, ahogy a szomorú Taehyungot figyelte.
-Értem......
-Így lehetsz Kookkal. - próbálta jobb kedvre deríteni - Úgyis őt szemelted ki elsőre.
-Ezt is elmondta?
-Mindent.
-De attól, hogy ez így volt..... - lépett közelebb a másikhoz - Engem jelenleg csak te érdekelsz. Ez sem számít? - igyekezte megnyerni a másikat, mire az sóhajtott egyet.
-Nem. - hazudott. Nagyon is számított, főleg azok után a csókok után - Sajnálom.
-Jó.... - hátrált - Köszönöm. Sok szerencsét a továbbikban. - fordult vissza az étterembe, Jin pedig kint maradt és utálni kezdte magát. El sem hitte milyen gonosz volt vele, pedig pont ettől tartott. Nem akarta megbántani, de annyira megijedt, amikor Kook azt mesélte, hogy meg akarta lovagolni, hogy inkább kihátrált. Nem tudta elképzelni magát a lányszerepben, túl idegen volt neki ő..... ő ennél férfiasabb.
Ahogy kint állt és saját magával küzdött, V elszelelt mellette, majd J-Hope jelent meg, de ő amint meglátta Jint, inkább felé fordult.
-Mit mondtál neki? - támadta le?
-Én csak
-Ha nem vagy biztos benne, mért kezdesz bele? Ha elkezdesz valamit, csináld rendesen végig!
-Hoseok. - lepődött meg az üvöltözőn Jin.
-Tudod mit meg nem tett csak érted? - folytatta hevességében Hopi - Amikor megkérted arra a faszságra, életében először csinálta valaki kedvéért úgy, most pedig ennyivel letudod? Nézd meg mit tettél! Mire volt jó ez?! Mért nem tudtad már az elején megmondani neki, hogy ez nem fog menni?
-Mert........ én nem tudom.
-Mit nem lehet ezen tudni?
-Hopi. - ért ki hozzájuk Jimin - Nyugi.
-Nem Jimin elegem van! Elegem van, hogy Vt mindenki csak bántja! Mért vagytok ennyire önzőek?! Dögölj meg Jin! - húzta fel magát a végletekig, majd V után eredt.
-Nem úgy értette. Bocsi, szia!
Taehyung hazáig futott. Meg sem akart állni, amíg nem ért szobájába, mert nem akarta, hogy bárki is újra így lássa. Otthon is csak berohant az ajtón, de cipőjét le sem vette a nagy sietségben.
-Szia kicsim, óóóó! Mi a - csattant szobájának ajtaja, amint anyukája megpróbálta üdvözölni - baj?
-Semmi! Alszok. - dőlt be ágyába, majd takaróját magára terítette, miközben könnyei lassan folyni kezdtek.
-Biztos? Nem akarsz mesélni? Segítek kicsim, csak mond el. - állt szobája előtt édesanyja.
-Nem kell. Menj el!
-Mi a baj anya? - hallotta öccsét is.
-Semmi picúr, ne aggódj! Gyere fürdeni! - sétáltak el.
Pár perc múlva azonban V újabb beszélgetőpartnereket kapott ajtaja elé.
-Bemehetükh? - lihegtek.
-Menjetek haza! - szipogott - Nem a ti bajotok.
-De igen. - nyitottak be - Mert a barátunk vagy. - csukták be maguk mögött az ajtót, és leültek V ágya mellé teljes csöndben.
Tudták, hogy Taehyunggal most nem lehet beszélgetni, ahogy ilyenkor sohasem, de mindig kell mellé valaki ha rossz a kedve, mert akkor hamarabb megnyugszik. Ezért csak pihentek ott, miközben lélegzésük helyreállt. V feléjük fordult ágyában, majd Jimint piszkálta orrával, mire az felrakta egyik kezét az ágyra, és a takarón keresztül kezdte simogatni, később pedig Hopi is követte. Taehyung csak becsukta szemeit és élvezte, hogy legalább barátai törődnek vele, mialatt könnyei tovább csorogtak. Nem akarta elhinni, hogy újra kidobták, ráadásul ilyen rövid idő alatt. Lassan pedig kezdte feladni, hogy valaha is lesz valakije.
-Mi van Jin? Gyere már, dolgozol. - jelent meg Namjoon - Baj van?
-Nem tudom. - nyelt egyet - Én.... nem tudom.
-Mi van Vvel.
-Elment.... utál engem, mert szakítottam vele. - bambult
-Hát, ha szakítottál, mit vársz?
-Hogy..... nem hagyja ennyiben.
-Jin, mit vársz tőle? Nem küzdött már így is eleget?
-De.... azt hittem kitartóbb.
-Túlhúztad. Tudod egyáltalán mit akarsz? Jó lenne, ha eldöntenéd, mert ezzel kikészíted szegényt. Amúgy sincs a toppon. Tudod te hányan dobták ki? Hogy mennyire sóvárog valaki iránt?
-Igen..... tudom. Éreztem.... - érintette meg ajkait, amint eszébe jutottak azok a szenvedélyes csókok, amiket kapott - Most mennem kell. - nyomta a sapkáját és köpenyét Nam kezébe.
-Tényleg kezdesz olyan lenni, mint egy nő. De sajnos annyira aggódok Vért, hogy muszáj megkérdeznem. Jól meggondoltad? Mert ez az utolsó lehetőséged.
-Azt hiszem igen. - próbált biztos lenni dolgában.
-Hát ez nem túl meggyőző.
-Írj be hiányzónak. Szia!
-Tudod egyáltalán hol lakik?! - szólt utána Namjoon.
-Nem. - fordult vissza - Hol?
-Ahh! Elviszlek! De útközben rakd rendbe a hormonjaidat. Sok baj van miattuk.
(Folytatjuk :D Sorry, hogy végül nem triózunk most, de hamarosan.)
-Nyehh..... igyekszek. Szia! - indult el Jungkook, V pedig el sem köszönt.
Csak aggódva állt a bejárat előtt és nem hitte el, hogy Jin tényleg haragszik rá valami olyan miatt, amibe nem volt beleszólása. Mért csinálják ezt folyton az emberek? Nem is hitte el. Ő küzdött a dolog ellen, ráadásul sikeresen, erre mégis ő szenved. Ez igazságtalanság!
-Na mi van? - kérdezte Hopi, amint V is odaült melléjük.
-Kook elmondta neki.
-És?
-Jin nem veszi fel a telefont nekem.
-Mondtam, hogy haragudni fog.
-De most mért mérges?
-Ki mérges? - ült melléjük Namjoon, ahogy szokta.
-Jin Vre. - magyarázott Hoseok.
-Mert?
-Mert tegnap V ott aludt, de Kook is aki....... várj, elmondhatom? - nézett J-Hope Vre.
-Ha már így megkérdezed a felénél, mond csak. - rándította meg vállát.
-Szóval V külön aludta és arra ébredt az éjszaka közepén, hogy Kook rámászik.
-.....He? - nézett értetlenül Nam.
-Kook meleg Nam! - csatlakozott be Jimin is.
-Tényleg?.... Ott mindenki? Suga is?
-Nem ő nem. - válaszolt neki Taehyung.
-És Jin mért is haragszik rád?
-Mert Jungkook rám mászott.
-Ezért? De rád mászott és nem fordítva.
-Én se értem. - tárta szét karjait.
-Jin kezd olyan lenni, mint egy nő. Ők csinálják folyton ezt. - merengett el Namjoon - Hülyeségekért megharagszanak.
-Pontosan. - vágta rá V - Pedig ő nem nő. Azt hittem nekem sosem lesznek ilyen problémáim, erre csak kifogtam.
-Ez azért van ,mert te vagy az uralkodó fél mindig. - magyarázta Jimin - Így nyilván a másik fél lányosabb, amivel ezek is járnak.
-Csodás mondhatom. De én nem tudnék más lenni. Nekem csak ez fekszik és kész. Én udvarolok, én kezdeményezek, én irányítok. - forgatta telefonját.
-Egyszer hagynod kéne a másikat is érvényesülni.
-Én szoktam! - háborodott fel.
-A legfontosabb helyen is. - magyarázott Jimin.
-De.... ott mindenkinek megvan a maga szerepe.
-Mi lenne, ha engednél belőle? - javasolta Hoseok.
-Nem tudok. Én csak ezt szoktam meg.
-Te mond csak, hogyan is volt a legelső kapcsolatod? - gondolkozott Jimin.
-Az azért volt, mert az volt az első.
-Jinnek pedig ez. És biztosan nagyon furcsa, hogy most nem ő irányít.
-Engedj neki. - javasolta Hopi.
-Jó, de hogy engedjek neki, ha egyszer utol se tudom érni?
-Hát..... előbb vedd rá, hogy szóba álljon veled, majd engedj neki. - szólt hozzá Namjoon is.
-Mintha az olyan egyszerű lenne.
-Old meg! Kreatív vagy. Találj megoldást! - állt fel a tulaj - Rendeltetek már?
-Igen. - vágta rá Hoseok.
-Tényleg? - lepődött meg V.
-Naná!
-Akkor jó. Majd hozzák. Nekem most mennem kell. De V! Ha valami problémád van, szólj. Megpróbálok hatni Jinre, ha szeretnéd.
-Á, nem. Majd maximum ha már minden kötél szakad. - merült vissza telefonja birizgálásába.
-Jó. De időben szólj. Ne legyen menthetetlen a helyzet, mikor hozzám fordulsz.
-Rendben.
-Mért nem veszed fel neki Jin? Már vagy hatodszorra hív az este. - nyomta le a földre Kookot Suga.
-Ááááá ne! Hyung ne már! Had játsszak! - kapálózott a kisebb, amint bátyja ráült hátára.
-Nincs kedvem hozzá.
-Mit csinált?
-Hát...... nem tartozik rád. - kerülte Suga pillantását.
-Hyung, ne már! Mióta vagyunk barátok? Nekem bármit elmondhatsz.
-Suga engedj felkelni! - szólalt meg Kook.
-Ezt most megtartanám. De ne legyél mérges. Majd idővel megtudsz mindent.
-Tényleg? - kérdezett bele Kook.
-Igen. - nézett a kisebbre Jin - Idővel mindenki megtud mindent.
-Hát jó. De rám mindig számíthatsz. Remélem ezzel tisztában vagy. - ücsörgött továbbra is Jungkookon, ám az már egyáltalán nem kapálózott, csak félt a "mindenki megtud mindent" pillanattól.
-Igen. De most ezt kicsit megtartanám magamnak. Bocsánat.
-Semmi gond. - szólalt meg újra a telefon - De egyszer válaszolhatnál neki. Biztos fontos.
-Hyung, tényleg vedd fel. Akkor abbahagyja. - javasolta a legkisebb.
-Nincs kedvem most hozzá. Inkább játszunk. - némította le telefonját.
-Akkor legalább küld el a fenébe, de ne csörgessen állandóan! - kelt fel öccséről Suga.
-Hah végre! - mászott vissza a kanapéra Kook - Játééééék!
-Nem, most én játszok Jinnel! - vette ki kezéből a kontrollert.
-Nem, mert Jin előbb felveszi a telefont, ugye? - néztek az idősebbre.
-Jó..... csak hagyjatok már ezzel! - állt fel Jin, majd szobájába menet válaszolt a hívásra.
-Jin, ne tedd le kérlek, hallgass meg!
-Nem érdekel Taetae. Csak ne hívogass. Idegesíti a többieket. - csukta be az ajtót maga mögött.
-Kook mászott rám, de leállítottam. Kérlek ne büntess emiatt. Én csak téged akarlak.
-Taetae nem ez a baj. Kook még kicsi, te pedig rossz hatással vagy rá. Meg akarom neki adni az esélyt, hogy normális emberré válhasson.
-Szerinted én nem vagyok normális? - szomorodott el Taehyung.
-Te más vagy. Neked sokkal nehezebb az életed. Nem akarom az övét ezzel is nehezíteni.
-De.... akkor nem kell ott lennie velünk.
-Nem akarok neki rossz példát mutatni. Hagyjuk V. Amúgy sem vagyok olyan, mint te. - dörzsölte szemeit.
-Nem, ne hagyjuk Jin! Megtudjuk oldani. Beszéljük meg! Átmegyek.
-Ne gyere.
-Jin kérlek.
-Nem engedlek be. Ne hívogass! Szia! - nyomta ki a mobilját, amint V kezdte felidegesíteni.
-Na? - érdeklődtek a fiúk, miközben V megállt a járda közepén.
-Azt mondta........ ne hívogassam. - vette el fülétől a mobilt.
-Jaj V! - ment vissza hozzá J-Hope és megölelte - Semmi baj.
-Most mit kéne tennem?
-Menj el hozzá! - sétált oda Jimin is és simogatni kezdte a hátát.
-Nem akarja.
-Kit érdekel, mit akar?! Az eleje sem volt könnyű. - távolodott el kicsit Hoseok - Ne hagyd ennyiben, te nem ilyen vagy.
-Nem tudom, most mit kéne tennem.
-Fordulj Namhoz. - ajánlotta Jimin.
-Még nem. Csak kitalálunk valamit.
-Küldj neki ajándékot! - engedte el Hopi - Virágot.
-Ez jó ötlet. De...... nem ismerek egy helyet sem.
-Nam jó udvarlásban. Forduljunk vissza.
Másnap Jin már ébren volt, és készülődött első munkanapjára Namnjoonhoz, amikor becsöngettek hozzá. Nem tudta ki lehet az, a futáron pedig meg is lepődött, de tudta, hogy V küldött neki valamit. Kezdett már elege lenni a másikból, hogy nem bírja lerázni, és azon gondolkodott, hogy azonnal kidobja a csomagot, legyen az bármi. Ám amikor kinyitotta az ajtót, nem hitte volna, hogy azzal szembesül, ami szeme elé tárult. Egy hatalmas csokor rózsát kapott, amitől azonnal zavarba is esett, de ami még jobban meghatotta, az a közepén, egy hurkapálcikára rögzített, apró, ritka Mario volt. Gondolta, hogy Kooktól, vagy Namtól tudta meg a dolgot V, és nagyon meg is hatotta az ajándék, miközben átvette azt. A futár azonnal eltűnt, Jin pedig egymaga állt a küszöbön és gyönyörködött. Le sem tudta venni a szemét az kis figuráról, így csak akkor találta meg a kártyát, amikor a csokrot vízbe rakta. Ám amint azt elolvasta, visszatért a másik énje, aki nem volt kibékülve Taetae Kookra gyakorolt hatásával........ Különben is, ő a lányokat szereti! Nem is Kook a lényeg, hanem ő! Eddig is barátnői voltak, nem "barátjai", így hamar visszatért abba az állapotába, hogy hiába minden küzdés akkor sem fog engedni. Vnek mást kell keresnie olyat, aki hozzá illik, aki olyan, mint ő és az pedig nem Jin..... Nem ő, mert...... ő nem ilyen bátor.
-Nem írt semmit? - sétáltak Nam étterme felé a fiúk.
-Nem.
-A futárcég? - érdeklődött Jimin is.
-Semmi. Csak átvette.
-Hmmmm. Találjunk ki mást. - kezdett gondolkozni Hoseok.
-Hajrá! Én kezdek kifogyni. Már csak az óriásplakát van az ablakával szembe.
-Előtte még próbáljunk ki valami mást. - folytatta J-Hope.
-Jó lenne, mert azzal a plakáttal óvatosan kell ügyeskedni. Nem mindegy, hogy hogyan fogalmazom meg a feliratot.
-Hát igen. - sétáltak be az étterembe, de senki nem fogadta őket a recepción - Hmm... érdekes.
-Hol van Mina? - kérdezte Jimin.
-Nem tudom. De az asztalunk üres, üljünk le! - indult el J-Hope, majd letelepedtek szokásos helyükre.
-Hol vannak a többiek? Várjatok! Azt nézzétek! Új pincérek! - mutogatott Jimin.
-Jé, tényleg! - csodálkozott el a másik két fiú.
-Akkor elkezdődött a gyakorlat. Jin mikor jön? - kérdezte Vt Jimin.
-Nem tudom. Nem mondta. - nézelődött Taehyung - Biztos ezért nem találtuk Minat. Tuti betanít.
-Jah, biztos. - forgolódott Hoseok.
-Helló srácok! - sétált hozzájuk Nam - Van egy kisebb kavalkád most, de azonnal ki lesztek szolgálva.
-Gondolom az újak miatt. - nézett fel rá J-Hope.
-Jah. A kicsik. Be kell őket vezetni az étterem dolgaiba. Mondjátok, mit kértek! Majd hozom.
-Jin is itt van? - érdeklődött V.
-Igen. Ő kezdett első szakácsként.
-Kihívod?
-Most nem tudom, sok a rendelés. Sikerült vele intézni valamit?
-Nem, azért érdeklődtem. Hátha tudok vele beszélni. - szomorodott el Taehyung.
-Ha megvárod míg lemegy a roham, kihívom.
-Itt leszünk egy darabig. - közölte a többiekkel Taetae.
-Hoztál töltőt Jimin? - kérdezte J-Hope.
-Nem.
-Akkor először az én mobilomon játszunk, hogy kitartson, míg haza nem indulunk.
-Nam? - szólított le az elsuhanó tulajt órákkal később a türelmetlen V.
-Öt perc. - rohant tovább.
-Ahh! - izgult.
-És mit fogsz mondani? - kérdezte Jimin.
-Nem tudom. Mindent.
-Nem gondolod, hogy ezt el kéne tervezni előre?
-Egész este ezen gondolkoztam, de nem vagyok előrébb. Majd ami jön.
-Hát..... sok sikert.
-Merül a mobilom. - jegyezte meg Hopi.
-Itt az enyém. - vette elő Jimin a sajátját.
-Mindjárt jön. - jelent meg egy pillanatra Namjoon, majd el is tűnt.
-Hajrá hyung! - biztatták, miközben V felállt és a konyhaajtót kezdte nézni.
-Köszönöm. - figyelte a sürgő-forgó embereket, és lassan Jin is megjelent, aki meglátva a másikat, megtorpant, nagyot sóhajtott és mérgesen kezdett V felé sétálni - Ha nem érsz rá, visszajöhetek. - hadarta el Taehyung, ahogy kezdett félni az idősebbtől, mikor az elkapta kezét, hogy a kijárat felé vigye.
-Ezt most befejezzük és békén hagysz. - mentek az utcára - Mért nem tudsz leszállni rólam?! - mordult rá, amint már az étterem előtt ácsorogtak.
-Mért vagy ennyire ellenem? És ne mond, hogy Kook miatt. Az az ő dolga.
-De igen, miatta. - kezdtek veszekedni.
-Ez hülyeség! Mond el az igazat. Tudom, hogy más miatt. Mi a baj hirtelen?
-Én....... nem vagyok olyan, mint te.
-Tudtam. - sóhajtott V - De ez eddig nem zavart.
-De igen! Én nem tudok olyan lenni akit te..... Én férfi vagyok.
-Komolyan ez a bajod? Tegnap nem úgy tűnt, hogy ez zavar.
-De..... de amikor Kook mondta, hogy....... mit akart veled..... akkor rájöttem, hogy én azt nem bírnám. Hiába próbáltam, nekem... ez nem menne. Én férfi vagyok. - magyarázott.
-Jó'vanna! Ne mondogasd! - csitította el V - Szóval...... akkor mi legyen?
-Szerintem ez nem kérdés. Ne hívogass.... - nyugodott le Jin, ahogy a szomorú Taehyungot figyelte.
-Értem......
-Így lehetsz Kookkal. - próbálta jobb kedvre deríteni - Úgyis őt szemelted ki elsőre.
-Ezt is elmondta?
-Mindent.
-De attól, hogy ez így volt..... - lépett közelebb a másikhoz - Engem jelenleg csak te érdekelsz. Ez sem számít? - igyekezte megnyerni a másikat, mire az sóhajtott egyet.
-Nem. - hazudott. Nagyon is számított, főleg azok után a csókok után - Sajnálom.
-Jó.... - hátrált - Köszönöm. Sok szerencsét a továbbikban. - fordult vissza az étterembe, Jin pedig kint maradt és utálni kezdte magát. El sem hitte milyen gonosz volt vele, pedig pont ettől tartott. Nem akarta megbántani, de annyira megijedt, amikor Kook azt mesélte, hogy meg akarta lovagolni, hogy inkább kihátrált. Nem tudta elképzelni magát a lányszerepben, túl idegen volt neki ő..... ő ennél férfiasabb.
Ahogy kint állt és saját magával küzdött, V elszelelt mellette, majd J-Hope jelent meg, de ő amint meglátta Jint, inkább felé fordult.
-Mit mondtál neki? - támadta le?
-Én csak
-Ha nem vagy biztos benne, mért kezdesz bele? Ha elkezdesz valamit, csináld rendesen végig!
-Hoseok. - lepődött meg az üvöltözőn Jin.
-Tudod mit meg nem tett csak érted? - folytatta hevességében Hopi - Amikor megkérted arra a faszságra, életében először csinálta valaki kedvéért úgy, most pedig ennyivel letudod? Nézd meg mit tettél! Mire volt jó ez?! Mért nem tudtad már az elején megmondani neki, hogy ez nem fog menni?
-Mert........ én nem tudom.
-Mit nem lehet ezen tudni?
-Hopi. - ért ki hozzájuk Jimin - Nyugi.
-Nem Jimin elegem van! Elegem van, hogy Vt mindenki csak bántja! Mért vagytok ennyire önzőek?! Dögölj meg Jin! - húzta fel magát a végletekig, majd V után eredt.
-Nem úgy értette. Bocsi, szia!
Taehyung hazáig futott. Meg sem akart állni, amíg nem ért szobájába, mert nem akarta, hogy bárki is újra így lássa. Otthon is csak berohant az ajtón, de cipőjét le sem vette a nagy sietségben.
-Szia kicsim, óóóó! Mi a - csattant szobájának ajtaja, amint anyukája megpróbálta üdvözölni - baj?
-Semmi! Alszok. - dőlt be ágyába, majd takaróját magára terítette, miközben könnyei lassan folyni kezdtek.
-Biztos? Nem akarsz mesélni? Segítek kicsim, csak mond el. - állt szobája előtt édesanyja.
-Nem kell. Menj el!
-Mi a baj anya? - hallotta öccsét is.
-Semmi picúr, ne aggódj! Gyere fürdeni! - sétáltak el.
Pár perc múlva azonban V újabb beszélgetőpartnereket kapott ajtaja elé.
-Bemehetükh? - lihegtek.
-Menjetek haza! - szipogott - Nem a ti bajotok.
-De igen. - nyitottak be - Mert a barátunk vagy. - csukták be maguk mögött az ajtót, és leültek V ágya mellé teljes csöndben.
Tudták, hogy Taehyunggal most nem lehet beszélgetni, ahogy ilyenkor sohasem, de mindig kell mellé valaki ha rossz a kedve, mert akkor hamarabb megnyugszik. Ezért csak pihentek ott, miközben lélegzésük helyreállt. V feléjük fordult ágyában, majd Jimint piszkálta orrával, mire az felrakta egyik kezét az ágyra, és a takarón keresztül kezdte simogatni, később pedig Hopi is követte. Taehyung csak becsukta szemeit és élvezte, hogy legalább barátai törődnek vele, mialatt könnyei tovább csorogtak. Nem akarta elhinni, hogy újra kidobták, ráadásul ilyen rövid idő alatt. Lassan pedig kezdte feladni, hogy valaha is lesz valakije.
-Mi van Jin? Gyere már, dolgozol. - jelent meg Namjoon - Baj van?
-Nem tudom. - nyelt egyet - Én.... nem tudom.
-Mi van Vvel.
-Elment.... utál engem, mert szakítottam vele. - bambult
-Hát, ha szakítottál, mit vársz?
-Hogy..... nem hagyja ennyiben.
-Jin, mit vársz tőle? Nem küzdött már így is eleget?
-De.... azt hittem kitartóbb.
-Túlhúztad. Tudod egyáltalán mit akarsz? Jó lenne, ha eldöntenéd, mert ezzel kikészíted szegényt. Amúgy sincs a toppon. Tudod te hányan dobták ki? Hogy mennyire sóvárog valaki iránt?
-Igen..... tudom. Éreztem.... - érintette meg ajkait, amint eszébe jutottak azok a szenvedélyes csókok, amiket kapott - Most mennem kell. - nyomta a sapkáját és köpenyét Nam kezébe.
-Tényleg kezdesz olyan lenni, mint egy nő. De sajnos annyira aggódok Vért, hogy muszáj megkérdeznem. Jól meggondoltad? Mert ez az utolsó lehetőséged.
-Azt hiszem igen. - próbált biztos lenni dolgában.
-Hát ez nem túl meggyőző.
-Írj be hiányzónak. Szia!
-Tudod egyáltalán hol lakik?! - szólt utána Namjoon.
-Nem. - fordult vissza - Hol?
-Ahh! Elviszlek! De útközben rakd rendbe a hormonjaidat. Sok baj van miattuk.
(Folytatjuk :D Sorry, hogy végül nem triózunk most, de hamarosan.)
2015. szeptember 1., kedd
Three sides of life 13.rész: Kook beveti magát
-Minek? A boxer, póló nem jó?
-De, jó lenne, ha lenne.
-....... Jah, persze. - jutott eszébe Jinnek, hogy napközben mit csináltak, és V mért kérhetett ruhát - Adok mindjárt. - sétált el.
-Nem akarsz Jinnel aludni? - hajolt Vhez Kook - Nem fogok zavarni. - mosolygott.
-Hát..... győzd meg őt.
-Rendben! - pattant fel.
-Hyung! - ment Jin után a hálóba.
-Tessék? - dobta le világító telefonját az ágyra, majd a szekrényben kezdett kutakodni ruháért Vnek.
-Elférünk ám hárman az ágyadban.
-Ez francia ágy Kook. Két személyre, nem háromra.
-Akkor alszol csak simán Taehyungal?
-Mi? - húzott ki egy másik fiókot - Veled alszok. Taetaeval még furcsa lenne.
-Ezért mondta, hogy hárman.
-Nem Kook. Jó ez így, ahogy mondtam. - vette kezébe újra telefonját, majd visszaindult V felé a nappaliba.
-De hyung! - ment utána.
-Inkább hozz ágyneműt neki! - szólt vissza, majd Vvel kezdett beszélgetni - Itt van. Remélem jó rád. - nyújtotta neki a pólót és a boxert.
-Biztos. - kelt fel Tae - Szélesebb vagy nálam. Köszönöm. - sétált a fürdőbe egy gyertyával kezében.
-Vele kéne aludnod. - jelent meg Kook is.
-Mért kéne?
-Mert ő a párod és nem én. - dobta le a cuccokat a kisebb.
-De...... nem. Veled alszok. - kezdett beágyazni Vnek, aki pár perc múlva fel is tűnt.
Jungkookra nézett kérdően, hogy mit sikerült intéznie, de az lehajtotta fejét, hogy semmit.
-Ha valamire szükséged van kelts csak fel. - szólalt meg Jin, amint végzett.
-Rendben.
-Jó éjszakát! - állt V elé mosolyogva, majd besétált szobájába.
-Sajnálom. - lépett hozzá Kook is.
-Megpróbáltad. Nem baj. Majd eljön az ideje. - vigyorgott Taehyung - Jó éjszakát! - nyomta kezébe a gyertyát.
-Jó éjt! - sajnálta Vt Kook és Jin után sietett a szobába.
Taetae nagyot nyújtózkodott, majd csupán egy lángot égve hagyva sétált azzal a kanapéhoz. Lerakta a kis asztalra, elfújta és lefeküdt. Jinről kezdett álmodozni, hogy vajon milyen lesz, ha már kicsit feloldódik. Ha már elfogadja a helyzetet meg azt is, hogy Taehyung a párja és ezt fel is vállalja. De kicsit elszomorodott ezen, mert eszébe jutott, ahogyan Jin rászólt, mikor becézni szerette volna. Úgy akarta hívni és ott, ahogyan és ahol akarta. De a másik még nem volt kibékülve a felállással, így nem tehette ezt meg. Tudta, hogy ez el fog múlni majd, ám ettől még rosszul esett számára. Viszont amint elhessegette aggasztó gondolatait és csak a szépekkel foglalkozott, mint például az idősebb levetkőztetésével, lassan elszenderült a hatalmas villámok ellenére is.
Jungkook azonban nem aludt ilyen jól viharban. Ugyan ő is álomba merült, de a hangos csapkodások nem hagyták, hogy nyugodtan pihenjen. Egy igazán hangosra fel is riadt, és felült az ágyban. Jinre nézett, hátha nincs egyedül, de az mélyen szundított mellette tovább. Kook ezért csak sóhajtott egyet, majd kimászott az ágyból, hogy igyon valamit. Szemei már megszokták a sötétet, így nagyjából látta merre tart. Kiosont a konyhába és töltött magának vizet, miközben meghallotta, ahogyan V fészkelődik a kanapén. Azt hitte a másik is felkelt, ezért odasétált hozzá amint beleivott poharába. Azonban odaérve a másik mellé látta, hogy az is mélyen alszik akárcsak Jin.
-Együtt kellene aludnotok. Akkor én most kockulhatnék a mobilomon. - állt a kanapé végében és Taehyungot figyelte.
A villámok néha megvilágították arcát, így Jungkook megpillanthatta milyen nyugodtan is szundikál egymagában. Sokáig állt a másik mellett gyönyörködve, majd úgy döntött, leül mellé a földre. Immár sokkal közelebbről nézhette, ahogyan a másik csendesen pihen. Lassan elgondolkozott azon, hogy most egyedül vannak, hisz Jin hiába kel korán, olyan mélyen szokott aludni, hogy semmi sem ébresztheti fel. Így fantáziája kezdett elszállni, amint elképzelte mennyi lehetősége is van most. A másik ott feküdt előtte védtelenül, ám ez nem tartott sokáig. Kook fejében ugyan elsősorban a szex járt, de mindenféleképpen akart csókolózni, erre pedig ezt a pillanatot találta a legmegfelelőbbnek. Kisimította a rakoncátlan tincseket a másik arcából, majd nagy levegőt véve, lágyan fogta ajkai közé a másikéit. Lassan kezdte ízlelgetni V puha párnáit, mire az idősebb ébredezett. Jungkook még kihasználva Taehyung gyengeségét becsúsztatta nyelvét annak szájába és így csókolta tovább, miközben felmászott a kanapéra, hogy ráüljön a másikra. Tenyerei közé fogta V arcát, ezzel pedig nem hagyta, hogy elváljon tőle. Viszont amikor az felébredt nagyon meglepődött és a kisebbet vállainál fogva próbálta eltolni, ám az erősebb volt. Lefogta Taetae kezeit, miközben tovább ízlelgette a másikat megállás nélkül. V nem tudta hogyan meneküljön, végül azonban azt választotta, hogy megharapja a kisebb nyelvét.
-Aú! - távolodott el Jungkook - Esz fájt.
-Mit csinálsz te itt?
-Hozzád jöttem. - harapott bele a másik nyakába.
-Ahh! - próbált valahogy megszabadulni a kisebbtől, de nem sikerült neki - Ne csináld ezt!
-Dehh! - hajolt V füléhez - Szeretném. Ne csak Jinnek legyen jó dolga. - kezdte mozgatni csípőjét.
-Neh.... neh mozogj! Állj leh! Hagyd abba! - küzdött V, miközben érezte, hogy teste reagál Jungkook tettire, és kezdett ez kicsit fájdalmas lenni.
-De én nagyon szeretném. - csókolgatta az idősebb nyakát - Mutasd meg, milyen aktív vagy! - kapott a másik ajkai után, miközben annak kezeit összefogta feje felett és szabaddá vált karjával elkezdte előkészíteni terepet számukra.
V csak sóhajtozott, de nem tudott meneküli a kicsi elől, mert az túl erős volt hozzá. Végül mikor már csak a boxerjeik álltak köztük, Kook elengedte és lekapta pólóját.
-Ahh! Szállj le rólam! Ohh...... de izmos vagy. - pillantott fel Jungkookra V, miközben fájdalmaival küzdött.
-Még mindig szálljak le? - simított végig az idősebb pólóval fedett mellkasán.
-Ilyennel még nem találkoztam. - tapogatta végig a fiatalabb izmos testén V - De igen, kérlek. Most nagyon fáj. - látszott a kín arcán.
-Mindjárt nem fog. - nyúlt a másik alsójába.
-Ne! Nem a hely miatt fáj. Ahh! - szorította össze szemeit - Kérlekhh!
-Ohh! - engedte el Vt, mire az felsóhajtott - Tényleg fáj? Mit csináltatok ti?
-Nem tartozik rád. Különben is, mit keresel te rajtam!? - próbálta lelökni magáról, de a kisebb nagyon ügyesen helyezkedett, így meg sem tudott mozdulni - Basszus, de erős vagy.
-Csak szexelni akartam veled.
-Velem? Minek? Hisz te hetero vagy.
-Hát én azt erősen kétlem. - pillantott oldalra Kook.
-Tessék?
-Nem hiába faggatlak állandóan. Mióta kiderült, hogy meleg vagy, utána néztem a dolognak. Először csak azt hittem, simán a pornó miatt izgulok fel rá, de........ aztán rájöttem, hogy nem normális miután már mást sem néztem csak azt.
-Te meleg vagy? - csodálkozott el V - Bassza meg! - fogta fejét.
-De nem a te hibád. Magamtól is megtaláltam volna egyszer, és az lettem volna.
-Nem azon vagyok kiakadva. - sóhajtott egyet és Kook combjaira rakta kezeit - Először téged néztelek Namnál. Mert olyan édesen mosolyogtál és annyira gyönyörű voltál, hogy nem tudtalak nem bámulni. De Namjoon azt mondta, nem vagy meleg, így le is tettem rólad.
-Engem választottál elsőnek? - lepődött meg a kicsi.
-Igen. De most Jinnel vagyok, nem veled. Így kérlek, szállj le rólam.
-Nem akarok. - mozdult meg újra.
-Kook! - szorította meg combjait - Már attól is fáj, hogy feláll. Szexelni meg végképp nem tudnék.
-Akkor csak leszoplak. - kelt fel róla a kisebb.
-Hú, de bevállalós vagy! Ez tetszik. - vigyorgott V - De nem! - ült fel és távol tartotta a másikat.
-Kérlek! - telepedett a földre Kook.
-Nem! Én Jinnel vagyok, nem veled.
-De nem kell tudnia róla.
-Mi? Ezt meg hogy gondoltad?
-Csak gyorsan lerendezzük a dolgot, ő pedig sohasem fog rájönni.
-Azt hiszed nem mondom el neki?
-Hát..... mért, elmondod?
-Igen.
-Neee! - emelkedett kicsit fel - Nem tudhatják meg, hogy meleg vagyok.
-Mért?
-Mert a bátyám már így is gyanakszik. Ha kiderülne otthon, kitagadnának.
-Ha szeretnek a szüleid, nem fognak kitagadni.
-De Suga biztosan soha többé nem akarna látni.
-Honnan veszed? Jint is elfogadta nem?
-De..... de ő más. Ő a haverja, akit szeret. Én a féltestvére, akit utál. Szóval nem mondhatod el ezt senkinek.
-Mért utálna.
-Ígérd meg!
-Kook.
-Esküdj!
-Ahhj...... de ezt muszáj elmondanom Jinnek. Nem lesz nyugodt a lelkem, ha ilyesmit nem osztok meg vele. Nem akarok titkolózni előtte. - dőlt hátra a kanapéban.
-De akkor sem mondhatod el neki.
-Akkor mond el te!
-Mi?
-Közöld vele te a dolgot. Akkor tudatod vele azt is, hogy ez hétpecsétes titok.
-Hmmm......
-Vagy tőlem, vagy tőled, de meg fogja tudni.
-Taetae! - nyomott egy puszit a másik arcára Jin - Jó reggelt? - ébresztgette.
-Mmm...... szia! - mozgolódott.
-Hogy aludtál?
-Hát.... éberen. - pillantott a földön ülő Jinre, aki csak mosolygott rá.
-Te is? Kook is.
-Mily meglepő. - jutott eszébe az este.
-Még a fürdőben motoszkál. - hajolt közelebb a másikhoz Jin.
-Ohh.... ez célzás? - mosolygott V.
-Áhh! - csókolta meg lassan a Taetaet Jin.
Valószínűleg most kezdeményezett először eddig az idősebb, de ez Taehyungnak nagyon tetszett, hogy ébredés után ilyen ajándékkal lepik meg.
-Ezt mért kaptam?
-Mert jól bírtad Kookot a napunk helyett.
-Köszönöm.
-Remélem éhes vagy. Csinálok reggelit. - állt fel Jin majd a konyhába ment.
V felült és a támlára támaszkodva figyelte, amint az idősebb neki lát főzőcskézni. Hamarosan Kook is megjelent, de Tae pillantására megtorpant. Tudta jól, hogy azt akarj a másik, hogy mondja el az estét, de neki esze ágában sem volt kitálalni az idősebbnek
Ugyan nem maradtak sokáig Jin lakásán, azonban Kook végig feszült volt V tekintete miatt. Szerencsére Jinnek nem tűnt fel a másik kettő között lezajló néma csata, így különösebb kínos helyzet nélkül tudtak hazaindulni.
-Mért nem mondtad el neki? - támadt rá Kookra Taehyung, ahogy már az utcán sétáltak.
-Vártam a megfelelő pillanatot. Különben is, mért olyan fontos ez? Mért lesz jobb, ha megtudja?
-Mert ő a barátod Kook. Bízik benned. Ha te nem mondod el neki, majd én.
-Ne! Azt ne! Majd.... majd megoldom, de ne mond el neki. Akkor a bátyám is megtudná, azt pedig nem akarom.
-Ma közölheted vele a dolgot, de ha nem sikerül, akkor tőlem fogja megtudni. - fenyegette meg V mielőtt szétváltak volna.
-Jó.
-Szia kicsim! - üdvözölte Vt anyukája - Aggódtam érted.
-Jinnél aludtam. Semmi bajom. - vette le cipőjét.
-Igen, gondoltam. És mi van akkor most köztetek?
-Hát.....nem tudom. Majd kiderül. - indult szobájába.
-Remélem kedves lesz veled. - szólt utána.
-Ebben biztos lehetsz anya. Nincs nála kedvesebb lény a földön. - ment be szobájába.
Összeszedte az aznapi ruháit, mert le akart zuhanyozni, majd be is foglalta a fürdőt. A csobogó víz alatt állva rá kellett jönnie, hogy mostantól kénytelen lesz hanyagolni a szexet és társait egy ideig, mert Jin és Jungkook teljesen tönkretették. Már a fürdés is kellemetlen volt számára, így tudatosult benne, hogy minimum egy hetes szünetre van szüksége, amit viszont fogalma sincs hogy fog véghez vinni, mert valahányszor csak hozzáér az idősebbhez már gondjai szoktak akadni.
Miután végzett a zuhany alatt visszament szobájába, ahol telefonja már nagyon várta a rengeteg üzenettel, amit barátaitól kapott. Mivel nem akart annyit írni, ezért megbeszéltek egy újabb bandázós napot, így alig töltött otthon egy kis időt, máris rohant tovább Hoseokékhoz.
-Jégkocka? - kérdezte Jimin, miközben a másik kettő nagyban játszott - Következő barátnőmet ráveszem erre.
-Ez olyan, mint a kóla, meg a mentosz múltkor. - szólalt meg Hopi.
-Csak azt kizárólag V élvezte hármunk közül. Meg a csajok, hogy kínozhattak.
-Minek próbálgatjátok amiket mesélek? - vigyorgott Taetae.
-Mert mindig élvezettel mondod. - háborodott fel Jimin - Naná, hogy így érdekel.
-Akkor a többi részt is mondjam el, amit a másiknak szoktam csinálni? Kipróbáljátok?
-Azért van egy határ. - csitította le Hoseok.
-De ezek például érdekesek. A parkban szex, meg az ilyesmi. - terült el a puha szőnyegen Jimin.
-Hmmmm... már előre tudom, mit fogok Jinnel először kipróbálni.
-És mit?
-Komolyan érdekel? - pillantott a földön fekvőre.
-Nem.
-Én is így gondoltam.
-Nekem még a kézkötözős is bejött. Édes volt a lány az ölemben. - folytatta Hoseok.
-Én jobban szeretem érezni a pici ujjait.
-Fúúúj, hagyjátok már abba. Csajok chh. - poénkodott V, miközben ő is nevetett.
-Sajnálom haver. Többen vagyunk heterok. - vigyorgott Hopi is.
-Csak aztán nehogy ti is átváltozzatok.
-Nem örülnél neki? - emelte fel fejét Jimin.
-Nem tudom. Amíg nem másztok a pasimra, vagy rám, mint Jungkook, nem zavar.
-Mi van? - lepődtek meg, J-Hope pedig meg is állította a játékot - Mi van Kookkal?
-Kint aludtam a kanapén egyedül, este pedig arra ébredtem, hogy a számban jár.
-És ezt csak most mondod? - vonta kérdőre Hobi - És utána mi történt?
-Erősebb volt nálam. Nem tudtam megszabadulni tőle.
-Lefeküdtetek? - kérdezte Jimin.
-Nem! Csak nagyon akarta, de sikerült leállítani.
-És mit szólt hozzá Jin? - folytatta a kérdezgetést.
-Nem tudom, mert Kook akarja elmondani neki. Vagyis nem akarja, de muszáj lesz, vagy én mondom el.
-Nem félsz, hogy mérges lesz? - dobta fel a legfontosabb kérdést Hoseok.
-Mért lenne mérges?
-Mert a haverjával smároltál.
-De én nem akartam! Ő mászott rám!
-Attól még smároltatok. Ha engem lekapna egy csaj mikor barátnőm van, szerinted nem borulna ki? - magyarázott Jimin.
-Basszus! De... de mért? Én tök békésen aludtam, nem tehetek róla. - keseredett el.
-Szerintem az lenne a legjobb, ha Kookkal együtt állnátok Jin elé. Akkor azonnal rá tudnád venni, hogy megbocsájtson. - javasolta Hoseok.
-Ja, ez jó ötlet. - helyeselt Jimin.
-De én nem érem el Kookot. Nincs meg semmije.
-Akkor kérd meg Jint, hogy hívja el Kookot is valahova. - folytatta az ötletelést J-Hope.
-Akkor jönne a bátyja is.
-Menjünk el Namhoz, hátha ott lesznek és beszélj Kookkal. - javasolta Jimin.
-Na, ez kivitelezhetőbb. Kérjek kocsit? - kérdezte Hoseok.
-Nem kell. Sétáljunk, had gondolkodjak! - állt fel V.
-Rendben.
-Hohóóóó! Szia Mina! - köszönt Jimin, amint beléptek Namjoon éttermébe.
-Sziasztok! Szokásos? - kérdezte a lány mosolyogva.
-Ahha!
-Nézd már! Helló törpe! - jött velük szembe Kook nagy zacskókkal, Jimin pedig összekócolt a haját.
-De hát alacsonyabb vagy nálam.
-Héj! - szólt rá az idősebb.
-Kook! - állt elé V - Beszélhetnénk?
-Öhmmm.... persze. - válaszára Taehyung azonnal megfordult és kisétáltak az étteremből - Ha Jinről van szó, már mondtam neki. - hadarta el gyorsan a kisebb, mire V idegeskedni kezdett.
-Jaj ne! És mit szólt? - ragadta meg Kookot.
-Te mondtad, hogy még ma közöljem vele.
-Tudom. De hogy fogadta? - sürgette V.
-Hát....nem is tudom. Rám nem mérges. Csendben van azóta nagyon. Csak Sugával beszélgetünk.
-Ahhj! - fordult el és elővette telefonját, hogy felhívja Jint, de hiába csörgette az nem vette fel.
-Biztos nem hallja.
-Szerintem meg nagyon is hallja, csak baja van velem. Hozzá mész?
-Igen, viszek vacsorát.
-Vetesd fel vele a telefont! - kötötte lelkére.
-Megpróbálom.
-Ennyivel tartozol, ha már most miattad kell tepernem. - förmedt rá Taetae.
-Nyehh..... igyekszek. Szia! - indult el Jungkook, V pedig el sem köszönt.
Csak aggódva állt a bejárat előtt és nem hitte el, hogy Jin tényleg haragszik rá valami olyan miatt, amibe nem volt beleszólása. Mért csinálják ezt folyton az emberek? Nem is hitte el. Ő küzdött a dolog ellen, ráadásul sikeresen, erre mégis ő szenved. Ez igazságtalanság!
(Folytatjuk :D Továbbra is örülök a sok kominak, de szomorú hírrel kell szolgálnom. Holnap nagyon későn érek haza a sulimból, és mostantól így is lesz, meg tanulnom is kell majd. Szóval nem tudom mikor lesz újra rész, de amint lesz, megy ki a többihez facebookra is :) Viszont van szavazás :D kérlek titeket nyomjatok valamire :) )
-De, jó lenne, ha lenne.
-....... Jah, persze. - jutott eszébe Jinnek, hogy napközben mit csináltak, és V mért kérhetett ruhát - Adok mindjárt. - sétált el.
-Nem akarsz Jinnel aludni? - hajolt Vhez Kook - Nem fogok zavarni. - mosolygott.
-Hát..... győzd meg őt.
-Rendben! - pattant fel.
-Hyung! - ment Jin után a hálóba.
-Tessék? - dobta le világító telefonját az ágyra, majd a szekrényben kezdett kutakodni ruháért Vnek.
-Elférünk ám hárman az ágyadban.
-Ez francia ágy Kook. Két személyre, nem háromra.
-Akkor alszol csak simán Taehyungal?
-Mi? - húzott ki egy másik fiókot - Veled alszok. Taetaeval még furcsa lenne.
-Ezért mondta, hogy hárman.
-Nem Kook. Jó ez így, ahogy mondtam. - vette kezébe újra telefonját, majd visszaindult V felé a nappaliba.
-De hyung! - ment utána.
-Inkább hozz ágyneműt neki! - szólt vissza, majd Vvel kezdett beszélgetni - Itt van. Remélem jó rád. - nyújtotta neki a pólót és a boxert.
-Biztos. - kelt fel Tae - Szélesebb vagy nálam. Köszönöm. - sétált a fürdőbe egy gyertyával kezében.
-Vele kéne aludnod. - jelent meg Kook is.
-Mért kéne?
-Mert ő a párod és nem én. - dobta le a cuccokat a kisebb.
-De...... nem. Veled alszok. - kezdett beágyazni Vnek, aki pár perc múlva fel is tűnt.
Jungkookra nézett kérdően, hogy mit sikerült intéznie, de az lehajtotta fejét, hogy semmit.
-Ha valamire szükséged van kelts csak fel. - szólalt meg Jin, amint végzett.
-Rendben.
-Jó éjszakát! - állt V elé mosolyogva, majd besétált szobájába.
-Sajnálom. - lépett hozzá Kook is.
-Megpróbáltad. Nem baj. Majd eljön az ideje. - vigyorgott Taehyung - Jó éjszakát! - nyomta kezébe a gyertyát.
-Jó éjt! - sajnálta Vt Kook és Jin után sietett a szobába.
Taetae nagyot nyújtózkodott, majd csupán egy lángot égve hagyva sétált azzal a kanapéhoz. Lerakta a kis asztalra, elfújta és lefeküdt. Jinről kezdett álmodozni, hogy vajon milyen lesz, ha már kicsit feloldódik. Ha már elfogadja a helyzetet meg azt is, hogy Taehyung a párja és ezt fel is vállalja. De kicsit elszomorodott ezen, mert eszébe jutott, ahogyan Jin rászólt, mikor becézni szerette volna. Úgy akarta hívni és ott, ahogyan és ahol akarta. De a másik még nem volt kibékülve a felállással, így nem tehette ezt meg. Tudta, hogy ez el fog múlni majd, ám ettől még rosszul esett számára. Viszont amint elhessegette aggasztó gondolatait és csak a szépekkel foglalkozott, mint például az idősebb levetkőztetésével, lassan elszenderült a hatalmas villámok ellenére is.
Jungkook azonban nem aludt ilyen jól viharban. Ugyan ő is álomba merült, de a hangos csapkodások nem hagyták, hogy nyugodtan pihenjen. Egy igazán hangosra fel is riadt, és felült az ágyban. Jinre nézett, hátha nincs egyedül, de az mélyen szundított mellette tovább. Kook ezért csak sóhajtott egyet, majd kimászott az ágyból, hogy igyon valamit. Szemei már megszokták a sötétet, így nagyjából látta merre tart. Kiosont a konyhába és töltött magának vizet, miközben meghallotta, ahogyan V fészkelődik a kanapén. Azt hitte a másik is felkelt, ezért odasétált hozzá amint beleivott poharába. Azonban odaérve a másik mellé látta, hogy az is mélyen alszik akárcsak Jin.
-Együtt kellene aludnotok. Akkor én most kockulhatnék a mobilomon. - állt a kanapé végében és Taehyungot figyelte.
A villámok néha megvilágították arcát, így Jungkook megpillanthatta milyen nyugodtan is szundikál egymagában. Sokáig állt a másik mellett gyönyörködve, majd úgy döntött, leül mellé a földre. Immár sokkal közelebbről nézhette, ahogyan a másik csendesen pihen. Lassan elgondolkozott azon, hogy most egyedül vannak, hisz Jin hiába kel korán, olyan mélyen szokott aludni, hogy semmi sem ébresztheti fel. Így fantáziája kezdett elszállni, amint elképzelte mennyi lehetősége is van most. A másik ott feküdt előtte védtelenül, ám ez nem tartott sokáig. Kook fejében ugyan elsősorban a szex járt, de mindenféleképpen akart csókolózni, erre pedig ezt a pillanatot találta a legmegfelelőbbnek. Kisimította a rakoncátlan tincseket a másik arcából, majd nagy levegőt véve, lágyan fogta ajkai közé a másikéit. Lassan kezdte ízlelgetni V puha párnáit, mire az idősebb ébredezett. Jungkook még kihasználva Taehyung gyengeségét becsúsztatta nyelvét annak szájába és így csókolta tovább, miközben felmászott a kanapéra, hogy ráüljön a másikra. Tenyerei közé fogta V arcát, ezzel pedig nem hagyta, hogy elváljon tőle. Viszont amikor az felébredt nagyon meglepődött és a kisebbet vállainál fogva próbálta eltolni, ám az erősebb volt. Lefogta Taetae kezeit, miközben tovább ízlelgette a másikat megállás nélkül. V nem tudta hogyan meneküljön, végül azonban azt választotta, hogy megharapja a kisebb nyelvét.
-Aú! - távolodott el Jungkook - Esz fájt.
-Mit csinálsz te itt?
-Hozzád jöttem. - harapott bele a másik nyakába.
-Ahh! - próbált valahogy megszabadulni a kisebbtől, de nem sikerült neki - Ne csináld ezt!
-Dehh! - hajolt V füléhez - Szeretném. Ne csak Jinnek legyen jó dolga. - kezdte mozgatni csípőjét.
-Neh.... neh mozogj! Állj leh! Hagyd abba! - küzdött V, miközben érezte, hogy teste reagál Jungkook tettire, és kezdett ez kicsit fájdalmas lenni.
-De én nagyon szeretném. - csókolgatta az idősebb nyakát - Mutasd meg, milyen aktív vagy! - kapott a másik ajkai után, miközben annak kezeit összefogta feje felett és szabaddá vált karjával elkezdte előkészíteni terepet számukra.
V csak sóhajtozott, de nem tudott meneküli a kicsi elől, mert az túl erős volt hozzá. Végül mikor már csak a boxerjeik álltak köztük, Kook elengedte és lekapta pólóját.
-Ahh! Szállj le rólam! Ohh...... de izmos vagy. - pillantott fel Jungkookra V, miközben fájdalmaival küzdött.
-Még mindig szálljak le? - simított végig az idősebb pólóval fedett mellkasán.
-Ilyennel még nem találkoztam. - tapogatta végig a fiatalabb izmos testén V - De igen, kérlek. Most nagyon fáj. - látszott a kín arcán.
-Mindjárt nem fog. - nyúlt a másik alsójába.
-Ne! Nem a hely miatt fáj. Ahh! - szorította össze szemeit - Kérlekhh!
-Ohh! - engedte el Vt, mire az felsóhajtott - Tényleg fáj? Mit csináltatok ti?
-Nem tartozik rád. Különben is, mit keresel te rajtam!? - próbálta lelökni magáról, de a kisebb nagyon ügyesen helyezkedett, így meg sem tudott mozdulni - Basszus, de erős vagy.
-Csak szexelni akartam veled.
-Velem? Minek? Hisz te hetero vagy.
-Hát én azt erősen kétlem. - pillantott oldalra Kook.
-Tessék?
-Nem hiába faggatlak állandóan. Mióta kiderült, hogy meleg vagy, utána néztem a dolognak. Először csak azt hittem, simán a pornó miatt izgulok fel rá, de........ aztán rájöttem, hogy nem normális miután már mást sem néztem csak azt.
-Te meleg vagy? - csodálkozott el V - Bassza meg! - fogta fejét.
-De nem a te hibád. Magamtól is megtaláltam volna egyszer, és az lettem volna.
-Nem azon vagyok kiakadva. - sóhajtott egyet és Kook combjaira rakta kezeit - Először téged néztelek Namnál. Mert olyan édesen mosolyogtál és annyira gyönyörű voltál, hogy nem tudtalak nem bámulni. De Namjoon azt mondta, nem vagy meleg, így le is tettem rólad.
-Engem választottál elsőnek? - lepődött meg a kicsi.
-Igen. De most Jinnel vagyok, nem veled. Így kérlek, szállj le rólam.
-Nem akarok. - mozdult meg újra.
-Kook! - szorította meg combjait - Már attól is fáj, hogy feláll. Szexelni meg végképp nem tudnék.
-Akkor csak leszoplak. - kelt fel róla a kisebb.
-Hú, de bevállalós vagy! Ez tetszik. - vigyorgott V - De nem! - ült fel és távol tartotta a másikat.
-Kérlek! - telepedett a földre Kook.
-Nem! Én Jinnel vagyok, nem veled.
-De nem kell tudnia róla.
-Mi? Ezt meg hogy gondoltad?
-Csak gyorsan lerendezzük a dolgot, ő pedig sohasem fog rájönni.
-Azt hiszed nem mondom el neki?
-Hát..... mért, elmondod?
-Igen.
-Neee! - emelkedett kicsit fel - Nem tudhatják meg, hogy meleg vagyok.
-Mért?
-Mert a bátyám már így is gyanakszik. Ha kiderülne otthon, kitagadnának.
-Ha szeretnek a szüleid, nem fognak kitagadni.
-De Suga biztosan soha többé nem akarna látni.
-Honnan veszed? Jint is elfogadta nem?
-De..... de ő más. Ő a haverja, akit szeret. Én a féltestvére, akit utál. Szóval nem mondhatod el ezt senkinek.
-Mért utálna.
-Ígérd meg!
-Kook.
-Esküdj!
-Ahhj...... de ezt muszáj elmondanom Jinnek. Nem lesz nyugodt a lelkem, ha ilyesmit nem osztok meg vele. Nem akarok titkolózni előtte. - dőlt hátra a kanapéban.
-De akkor sem mondhatod el neki.
-Akkor mond el te!
-Mi?
-Közöld vele te a dolgot. Akkor tudatod vele azt is, hogy ez hétpecsétes titok.
-Hmmm......
-Vagy tőlem, vagy tőled, de meg fogja tudni.
-Taetae! - nyomott egy puszit a másik arcára Jin - Jó reggelt? - ébresztgette.
-Mmm...... szia! - mozgolódott.
-Hogy aludtál?
-Hát.... éberen. - pillantott a földön ülő Jinre, aki csak mosolygott rá.
-Te is? Kook is.
-Mily meglepő. - jutott eszébe az este.
-Még a fürdőben motoszkál. - hajolt közelebb a másikhoz Jin.
-Ohh.... ez célzás? - mosolygott V.
-Áhh! - csókolta meg lassan a Taetaet Jin.
Valószínűleg most kezdeményezett először eddig az idősebb, de ez Taehyungnak nagyon tetszett, hogy ébredés után ilyen ajándékkal lepik meg.
-Ezt mért kaptam?
-Mert jól bírtad Kookot a napunk helyett.
-Köszönöm.
-Remélem éhes vagy. Csinálok reggelit. - állt fel Jin majd a konyhába ment.
V felült és a támlára támaszkodva figyelte, amint az idősebb neki lát főzőcskézni. Hamarosan Kook is megjelent, de Tae pillantására megtorpant. Tudta jól, hogy azt akarj a másik, hogy mondja el az estét, de neki esze ágában sem volt kitálalni az idősebbnek
Ugyan nem maradtak sokáig Jin lakásán, azonban Kook végig feszült volt V tekintete miatt. Szerencsére Jinnek nem tűnt fel a másik kettő között lezajló néma csata, így különösebb kínos helyzet nélkül tudtak hazaindulni.
-Mért nem mondtad el neki? - támadt rá Kookra Taehyung, ahogy már az utcán sétáltak.
-Vártam a megfelelő pillanatot. Különben is, mért olyan fontos ez? Mért lesz jobb, ha megtudja?
-Mert ő a barátod Kook. Bízik benned. Ha te nem mondod el neki, majd én.
-Ne! Azt ne! Majd.... majd megoldom, de ne mond el neki. Akkor a bátyám is megtudná, azt pedig nem akarom.
-Ma közölheted vele a dolgot, de ha nem sikerül, akkor tőlem fogja megtudni. - fenyegette meg V mielőtt szétváltak volna.
-Jó.
-Szia kicsim! - üdvözölte Vt anyukája - Aggódtam érted.
-Jinnél aludtam. Semmi bajom. - vette le cipőjét.
-Igen, gondoltam. És mi van akkor most köztetek?
-Hát.....nem tudom. Majd kiderül. - indult szobájába.
-Remélem kedves lesz veled. - szólt utána.
-Ebben biztos lehetsz anya. Nincs nála kedvesebb lény a földön. - ment be szobájába.
Összeszedte az aznapi ruháit, mert le akart zuhanyozni, majd be is foglalta a fürdőt. A csobogó víz alatt állva rá kellett jönnie, hogy mostantól kénytelen lesz hanyagolni a szexet és társait egy ideig, mert Jin és Jungkook teljesen tönkretették. Már a fürdés is kellemetlen volt számára, így tudatosult benne, hogy minimum egy hetes szünetre van szüksége, amit viszont fogalma sincs hogy fog véghez vinni, mert valahányszor csak hozzáér az idősebbhez már gondjai szoktak akadni.
Miután végzett a zuhany alatt visszament szobájába, ahol telefonja már nagyon várta a rengeteg üzenettel, amit barátaitól kapott. Mivel nem akart annyit írni, ezért megbeszéltek egy újabb bandázós napot, így alig töltött otthon egy kis időt, máris rohant tovább Hoseokékhoz.
-Jégkocka? - kérdezte Jimin, miközben a másik kettő nagyban játszott - Következő barátnőmet ráveszem erre.
-Ez olyan, mint a kóla, meg a mentosz múltkor. - szólalt meg Hopi.
-Csak azt kizárólag V élvezte hármunk közül. Meg a csajok, hogy kínozhattak.
-Minek próbálgatjátok amiket mesélek? - vigyorgott Taetae.
-Mert mindig élvezettel mondod. - háborodott fel Jimin - Naná, hogy így érdekel.
-Akkor a többi részt is mondjam el, amit a másiknak szoktam csinálni? Kipróbáljátok?
-Azért van egy határ. - csitította le Hoseok.
-De ezek például érdekesek. A parkban szex, meg az ilyesmi. - terült el a puha szőnyegen Jimin.
-Hmmmm... már előre tudom, mit fogok Jinnel először kipróbálni.
-És mit?
-Komolyan érdekel? - pillantott a földön fekvőre.
-Nem.
-Én is így gondoltam.
-Nekem még a kézkötözős is bejött. Édes volt a lány az ölemben. - folytatta Hoseok.
-Én jobban szeretem érezni a pici ujjait.
-Fúúúj, hagyjátok már abba. Csajok chh. - poénkodott V, miközben ő is nevetett.
-Sajnálom haver. Többen vagyunk heterok. - vigyorgott Hopi is.
-Csak aztán nehogy ti is átváltozzatok.
-Nem örülnél neki? - emelte fel fejét Jimin.
-Nem tudom. Amíg nem másztok a pasimra, vagy rám, mint Jungkook, nem zavar.
-Mi van? - lepődtek meg, J-Hope pedig meg is állította a játékot - Mi van Kookkal?
-Kint aludtam a kanapén egyedül, este pedig arra ébredtem, hogy a számban jár.
-És ezt csak most mondod? - vonta kérdőre Hobi - És utána mi történt?
-Erősebb volt nálam. Nem tudtam megszabadulni tőle.
-Lefeküdtetek? - kérdezte Jimin.
-Nem! Csak nagyon akarta, de sikerült leállítani.
-És mit szólt hozzá Jin? - folytatta a kérdezgetést.
-Nem tudom, mert Kook akarja elmondani neki. Vagyis nem akarja, de muszáj lesz, vagy én mondom el.
-Nem félsz, hogy mérges lesz? - dobta fel a legfontosabb kérdést Hoseok.
-Mért lenne mérges?
-Mert a haverjával smároltál.
-De én nem akartam! Ő mászott rám!
-Attól még smároltatok. Ha engem lekapna egy csaj mikor barátnőm van, szerinted nem borulna ki? - magyarázott Jimin.
-Basszus! De... de mért? Én tök békésen aludtam, nem tehetek róla. - keseredett el.
-Szerintem az lenne a legjobb, ha Kookkal együtt állnátok Jin elé. Akkor azonnal rá tudnád venni, hogy megbocsájtson. - javasolta Hoseok.
-Ja, ez jó ötlet. - helyeselt Jimin.
-De én nem érem el Kookot. Nincs meg semmije.
-Akkor kérd meg Jint, hogy hívja el Kookot is valahova. - folytatta az ötletelést J-Hope.
-Akkor jönne a bátyja is.
-Menjünk el Namhoz, hátha ott lesznek és beszélj Kookkal. - javasolta Jimin.
-Na, ez kivitelezhetőbb. Kérjek kocsit? - kérdezte Hoseok.
-Nem kell. Sétáljunk, had gondolkodjak! - állt fel V.
-Rendben.
-Hohóóóó! Szia Mina! - köszönt Jimin, amint beléptek Namjoon éttermébe.
-Sziasztok! Szokásos? - kérdezte a lány mosolyogva.
-Ahha!
-Nézd már! Helló törpe! - jött velük szembe Kook nagy zacskókkal, Jimin pedig összekócolt a haját.
-De hát alacsonyabb vagy nálam.
-Héj! - szólt rá az idősebb.
-Kook! - állt elé V - Beszélhetnénk?
-Öhmmm.... persze. - válaszára Taehyung azonnal megfordult és kisétáltak az étteremből - Ha Jinről van szó, már mondtam neki. - hadarta el gyorsan a kisebb, mire V idegeskedni kezdett.
-Jaj ne! És mit szólt? - ragadta meg Kookot.
-Te mondtad, hogy még ma közöljem vele.
-Tudom. De hogy fogadta? - sürgette V.
-Hát....nem is tudom. Rám nem mérges. Csendben van azóta nagyon. Csak Sugával beszélgetünk.
-Ahhj! - fordult el és elővette telefonját, hogy felhívja Jint, de hiába csörgette az nem vette fel.
-Biztos nem hallja.
-Szerintem meg nagyon is hallja, csak baja van velem. Hozzá mész?
-Igen, viszek vacsorát.
-Vetesd fel vele a telefont! - kötötte lelkére.
-Megpróbálom.
-Ennyivel tartozol, ha már most miattad kell tepernem. - förmedt rá Taetae.
-Nyehh..... igyekszek. Szia! - indult el Jungkook, V pedig el sem köszönt.
Csak aggódva állt a bejárat előtt és nem hitte el, hogy Jin tényleg haragszik rá valami olyan miatt, amibe nem volt beleszólása. Mért csinálják ezt folyton az emberek? Nem is hitte el. Ő küzdött a dolog ellen, ráadásul sikeresen, erre mégis ő szenved. Ez igazságtalanság!
(Folytatjuk :D Továbbra is örülök a sok kominak, de szomorú hírrel kell szolgálnom. Holnap nagyon későn érek haza a sulimból, és mostantól így is lesz, meg tanulnom is kell majd. Szóval nem tudom mikor lesz újra rész, de amint lesz, megy ki a többihez facebookra is :) Viszont van szavazás :D kérlek titeket nyomjatok valamire :) )
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)