Three sides of life 99. rész: Sötét felhők gyűlnek

-Nem. Nagyon jó, hogy nem maradtál, mert Youngbumnak volt itt randija. Ráadásul azt hiszem az egyik szomszédoddal. Valami Jura, vagy Juka, vagy ilyesmi. Emlékszem, mert összefutottam a lánnyal nálad anno párszor, és mindig annyira odavolt érted, de nem jegyeztem meg a nevét. Mindennek tetejében pedig Youngbum meg akarta köszönni a séfnek, hogy ilyen nagyszerűt főzött. Azaz rád utazott. Tiszta szerencse, hogy hazazavartalak, nem gondolod?



-Youngbum? - kérdezett vissza néhány pillanat után Seokjin, míg lassan kezdte feldolgozni a hallottakat.
-Ja-ja. A helyedben óvatos lennék. Biztos, hogy nem akarod elmondani a dolgokat a fiúknak? - tette fel újra a kérdését Namjoon.
-Nem... nem tudom. - gondolkozott el.
-Pedig szerintem Youngbum most keresztbe akar neked tenni. Különben miért szedné fel hirtelen azt a lányt? Jurat.
-Juna.
-Jah, igen. Őt. Érdekes volt, hogy bejött vele és úgy viselkedett, mintha valami jól nevelt szépfiú lenne. Egyáltalán nem volt önmaga. Légy óvatos!
-El sem hiszem... - támaszkodott meg térdein - Akkor vele volt randija.
-Tudtál Youngbumról?
-Nem. Junaval futottam össze, azt mondta, randira megy. De nem gondoltam volna, hogy pont egy ilyen féreggel.
-Jah, értem! - reggelizett tovább Namjoon - Azért, tényleg légy óvatos. - csámcsogott.
-Igyekszem. - gondolkozott el Jin, hogy mégis mikre nem képes az az ember. Kicsit meg is rémisztette, mennyire nem akadály neki semmi.
-Yoonginak elmondtad, mi volt? Vagy még neki sem? Csak nekem?
-Dehogy mondtam. Ha elmondanám, hogy megcsaltam az öccsét, pépesre verne. Hagyna meghalni a saját küszöbén. - hőkölt hátra Seokjin - Csak te tudsz róla.
-Értem. Akkor őrzöm is titkod. De kezd szorítani  nyakkendő. A helyedben tényleg meggondolnám, hogy elmondom-e a fiúknak ami volt, és megpróbálok az igazság erejével élni, hátha becsülik, vagy rábízom a véletlenre. Elvégre Youngbum akkor mostantól ott fog felétek lézengeni. A fiúkkal is találkozott már, felismeri őket. Nehogy véletlen elkapja egyszer a két fiatalt és menőzésképp elmondja nekik, mert akkor véged. - állt fel asztalától Namjoon kezében tányérjával - Nem akarok neked rosszat Jin. Csupán ezért mondom mindezt. - ment társához és megállt előtte.
-Tudom. - nézett fel rá az idősebb - De... ez nehéz. Még meggondolom. Ez most így... nehéz.
-Tisztában vagyok vele. Viszont ettől még dolgozni kell. Lassan nyitunk. - ment ajtaja felé - Szedd össze magad kicsit és készülődj! Kellesz te is a naphoz.
-Értettem. - bólintott Jin.
Még néhány percig ült ott Namjoon irodájában egymagában. Gondolkozott, próbált feleszmélni a sokkból, hogy Youngbom kitartóan ott flangál körülötte, mialatt mérlegelte a helyzetet. Egy pillanatra hol az igazság, hol pedig a kegyes hazugság felé billent a mérleg. Nem volt biztos néhány másodpercnél tovább egyikben sem, így képtelen volt dönteni. Ezért ezernyi gondolattal, érvvel és ellenérvvel kezdett készülődni a műszakhoz, amit akkor is csinálnia kellett, ha éppen agyilag használhatatlannak bizonyult. De valahogy ezt most jó dolognak látta. Elmerülhetett kedvenc időtöltésében, mely talán ezúttal is egy olyan zen állapotot nyújtott neki, ami majd segít meghozni a helyes döntést, bármi is legyen az.

Míg azonban Seokjin az étterem konyhájában végezte kötelezettségeit, addig a fiatalok is kitaláltak maguknak egy napot. Miután elvitték Jjanggut sétálni összehívtak egy közös programot rég látott barátaikkal, Jiminnel és Hoseokkal. Ám nem akarták Jin lakását terhelni ezzel, főleg a tulajdonos tudta nélkül, így végül Hobiéknál kötöttek ki. Barátjuk tett egy kis bevásárlótúrát, majd felvette őket, így még csak utazniuk sem kellett. A lehető legkényelmesebben oldották meg a találkozást.
-Bátyád? - érdeklődött Hoseok, amint lepakolt néhány üveg üdítőt a kanapé köré.
-Nem tudom, nem írt vissza.
-Nekem sem. - pötyögött telefonján Jimin.
-Te is írtál neki? - nézett rá mindenki.
-Igen. - pillantott fel telefonjáról - Miért? Szoktunk beszélgetni.
-Oh... ahha! - furcsállta kicsit Hoseok.
-De... akkor neked se válaszolt.
-Nem. - rázta fejét Jimin - Biztos elfoglalt. Tegnap itt volt a barátnője megint nála.
-Óóó... én még ezt sem tudtam. - esett kicsit rosszul ez Kooknak. Azt már elfogadta, hogy Jinnel többet chatelnek, az többet tud az ő bátyjáról, mint Kook maga, de ott legalább benne volt a trióban ő is. Most azonban csupán véletlenül derült ki, hogy bátyja mással több információt megosztana, mint vele, az öccsével, neki pedig ez nagyon rosszul esett. Ő a családja, neki kéne mindent elmondania, nem egy úgy ismerősnek
-Biztos vissza fog írni picur. - kócolta össze az ölében ülő Jungkook haját Taehyung - Biztos fog válaszolni.
-Biztos. - dünnyögte, mire párja átkarolta és ölelgetni kezdte.
-Akkor mivel játszunk? - válogatott Hoseok a CD-k között, miközben elkezdte sorolni azok címeit.
Ám eleinte Taehyung és Jungkook nem csatlakoztak be, csupán megfigyelőként vettek részt az eseményekben, ugyanis az idősebb megérezte a kis maknae rossz kedvét, amit szeretett volna mihamarabb eltörölni. Ezért pedig olyanokat is meg mert tenni, amivel cseppet zavarba ejtette. Mikor már az ölelgetés, a fej és váll masszázs nem segített, más fegyverhez fordult. A fiatalabb tarkójára puszilt, rögtön hajvonalának aljába. Kook beleborzongott, annyira jól esett neki. Az egész testén kellemes hideg futott végig, amint társa még néhány lágy csókot nyomott nyakára, miközben azt hitték, a többiek nem látják őket, hiszen a tévét nézik.
-Az én házamban nem dugtok! - szólalt fel egyszer csak Hoseok.
-Nem is a te házad. - vette szájába leplezetlenül Jungkook nyakát Taetae, majd nyelvével kezdte csiklandozni.
-De az én szüleimé, szóval az enyém. - pillantott rájuk egy fél másodpercre - Fúúúj! Ezt ne már itt! Menjetek szobára, vagy valami!
-Hyung, ne itt! - esett zavarba a fiatalabb.
-Jól van, majd este. - engedte el a Kookot, de utolsó csínytevésnek még nyakára fújt, amitől megugrott a másik - Otthon nem menekülsz. - vigyorgott.
-Abbahagynátok? Kezd zavarni! - morgott Hoseok - Most már van párod Tae. Végre nem Jimint hajkurászod. Szóval kérlek, ne előttünk dugd meg az új párodat, mert nem érdekel.
-Értettem. Békén hagyom.
-Köszönjük! - nyilvánította ki egyetértését Jimin.
Mivel pedig Jungkooknak jobb kedve lett, így Taehyung tényleg nem zargatta tovább. Csak ültek egymás ölében, miközben lassan megjelent az a baráti hangulat, ami minden alkalommal, valahányszor összeültek játszani. Egymás ugratása, tanács adás, szurkolás és egyebek. Az egész ház tőlük zengett és jókedvüktől. Hamarosan pedig Taehyung is beszállt párjával a meccsbe. Körmérkőzéseket kezdtek vívni, mikor pedig pont egy ilyen közepén tartottak, megszólalt a csengő.

-Láttam kerestél. - hívta vissza öreg barátját Jin ebédszünetében.
-Csak hogy hol vagy. - felelt Yoongi valami irdatlan hangzavar közepéből - De már nem fontos.
-Ahh, oké. És te hol vagy?
-Hoseoknál. Itt vagy öcsém is, kocka napot tartanak, hívtak engem is. Azt hittem te is itt leszel.
-Én dolgozok. De te hogy-hogy nem? - evett néhány falatot ebédjéből, bár nem volt éhes. Kicsit görcsben volt a gyomra Youngbum jelenléte miatt.
-Ma ment haza Nari. Nem rég raktam fel a vonatára, emiatt pedig cseréltem napot. Szóval ma ráérek.
-Értem. Kérhetek valamit? - temette szemeit szabad kezébe.
-Persze.
-Vigyázz a párjaimra!
-Ezt miért mondod? - lepődött meg Yoongi. Soha nem mondott még neki ilyesmit Jin, most pedig oka sem volt rá. Nem kirándulni mennek, ő sem mozdul sehová, minek mond ilyeneket.
-Csak... ha majd kimozdulnátok és bandáznátok. Vigyázz rájuk!
-Ha elvonulok elmondod, miért?
-Igen. - válaszolt egy hatalmas sóhaj után Seokjin.
Barátja végül otthagyta a hangos csapatot, majd bezárkózva a fürdőbe kérdezett vissza. Jin elmondott neki egy-két dolgot. Hogy Youngbum ugye itt van, ráadásul megint elrángatta bulizni, miközben semmi kedve sem volt hozzá. Még azt is elmondta, hogy tudtán kívül bedrogozta, de azt már nem, hogy utána mi történt. Végül megosztotta vele azt a tényt is, miszerint rettenetesen összeveszett vele és kidobta. Elege lett a régi suhancból, hiányoztak párjai, ezért minden bátorságát összeszedve beolvasott neki, majd kidobta az utcára. Ám ő olyan, mint a kosz. Tapad az emberre. Elmondta neki amit Namtól hallott, végül pedig ehhez fűzte kérését. Yoongi tudott arról, milyen életet is élt anno Youngbum oldalán Seokjin, hiszen még elég jóban voltak, mikor a kapcsolata Jinnel mélyülni kezdett. Ám Yoongi az első pillanattól kezdve gyűlölte az idegent, így mikor Seokjin azt kérte tőle, vigyázzon a fiatalokra, mert nem akarja, hogy olyan dolgokat tudjanak meg róla, amiktől teljesen kiábrándulhatnak belőle, ő azonnal megértette. Így már volt benne logika.
-Az már rég volt és azóta van benned tartás. Én sem szeretném, ha mástól tudná meg az öcsém, aki úgy oda van érted, hogy milyen voltál. Maximum tőled. De ez a hülye pöcs még ráadásul túloz is. Szóval ne aggódj, ha kimozdulunk, vigyázok rájuk, ha pedig az a nyomorék felbukkan, agyonütöm.
-Yoongi... Nagyon hálás vagyok. - sóhajtott újra nagyot - De mi lenne, ha nem mozdulnátok ki?
-Szerintem amúgy nem tervezik.
-Haza hogyan jönnek? Hoseok fogja majd hozni őket?
-Nem tudom. Megkérdezem majd. De írj nekik, biztosan válaszolnak.
-Az lesz, köszönöm.
-Szívesen. Amúgy, nincs sok melód, hogy ennyire ráérsz csevegni?
-De van, rengeteg. Szóval le is teszlek, még picit eszek-iszok, aztán visszaállok. Még egyszer, köszönöm barátom, tartozom neked.
-Szívesen. Elvégre az öcsémről van szó. Na kitartást haver, azt majd beszélünk!
-Jaja! Jó szórakozást! - köszöntek el egymástól.
Seokjin kicsit ezzel megnyugodott a nap hátralévő részében, hogy Yoongi barátja ügyelni fog Youngbumra. Ugyan nem mondta el neki a teljes igazságot, amiért cseppet marcangolta lelkét, de már így is hatalmas előrelépés számára amit tett. Kicsit jobban érezte magát, így néhány újabb falat csúszott le torkán, majd azonban már pattant is fel, mert lassan lejárt ebédszünete, és vissza kellett állnia.

Ezek után végül egész jól telt a napja mindenkinek. Jin csöppet nyugodtabb szívvel dolgozott, mialatt a többiek remekül mulattak Hoseok lakásán. Estig elvoltak ott, észre sem vették, mennyi az idő, csak mikor már hazaértek a házigazda szülei és köszöntek mindenkinek. Jungkook és Taehyung csak akkor kapcsoltak, hány óra is van. Lassan indulniuk kellett, ha még Jin előtt haza szerettek volna érni, ám persze Hoseok mama marasztalt mindenkit egy vacsorára, őt pedig nem lehetett megsérteni. Így mikor Jin már leadta a műszakot, elköszönt Namjoontól és hazaindult, ők még Hoseok lakásán ültek. Az idősebb írt is nekik, hogy mi a helyzet, mire válaszul kapott egy képet a kis csapatról. Ezért nem rohant egyből lakására. Inkább visszafordult az étterembe, hogy vigyen néhány szelet édességet párjainak, hazaérve pedig első dolga volt Jjanggut elvinni esti sétájára, ami igen nagy kihívásnak bizonyult. Jin ugyanis nehezen engedte el a kis szőrcsomót, aki rettenetesen örült neki. Ha pedig egy kutyát nem teszünk le, akkor hogy sétáltassuk?
-Jaj, de cuki! - játszott nem messze otthonától vele Seokjin, mikor Juna rájuk köszönt - Még nem is láttam a kutyusod, csak hallottam róla.
-Tényleg? - pillantott fel rá Seokjin. Ezúttal a lány nem volt kiöltözve, így valószínűleg nem randira készült - Akkor most bemutatom. Ő itt Jjanggu. Egy kis kölyök kutyus aki mostantól boldogít. Igaz-e te picit boldogságbomba? - simogatta meg állatát.
-Nagyon aranyos! - hajolt le Juna hozzá, majd ő kényeztette kicsit a szőrcsomót - Dolgoztál ma? - érdeklődött.
-Persze. Mindig dolgozok, ismersz. De már végeztem.
-Jó lett volna, ha tegnap is dolgozol. Képzeld, ott volt a randim végül nálatok. Annyira szerettem volna, ha te csinálod a vacsorám, de nem voltál bent.
-Igen, a főnököm hazaküldött pihenni. - nézte inkább hempergő kutyusát, miközben fancsali képet vágott - És milyen volt a randi?
-Jó volt. Lehet megismételjük.
-Ezt örömmel hallom. - hazudott. De mégsem mondhatta el az igazat. Akkor milyen fényben tüntette volna fel magát. Ráadásul ha Youngbum ezután rákezd a múltra, akkor még ő is megüthette a bokáját.
-Nagyon jó lenne... Most viszont megyek! Egy barátnőm horror estet tart. Igazi pizsamabuli popcornnal és reszketéssel.
-Jó szórakozást! - pillantott fel rá újra Jin. Ezúttal szívből kívánta azt amit, és a mosolya is igazi volt.
-Köszönöm! Sziasztok! - köszönt el tőlük, melyet Seokjin viszonzott.
Nem igazán örült a hallott ismétlésnek, de sok választása nem volt. Nem szólhat bele más életébe, főleg nem egy lányéba, akit alig ismer. Semmi köze hozzá, még ha pasijáról tud is egy-két dolgot. Nam ugyanis azt mondta, Youngbum eléggé megjátszotta magát, tehát Junanak fogalma sem volt arról, milyen ember. Ezért mondhatott volna bármit. A lány jelenleg kész lovagnak látja az utcai huligánt, akivel abban a pillanatban Seokjin nem küzdhetett meg. Ezért csendben maradt és várt. Jobbat nem tehetett.

Még sétált picit kutyusával, kit félúton inkább kézbe vett, mikor kapott egy üzenetet párjaitól, hogy ők is indulnak. Szerencsére Hoseok nagylelkűnek bizonyult, és mindenkit hazavitt. Persze emögött is volt némi saját érdek, hiszen minél többet vezetett, annál biztosabban kapta meg az autót egy hosszabb útra is akár. Így azonban nem kellett tartania az idősebbnek Youngbumtól, csak maximum attól, hogy a fiatalok előbb érnek haza. Ezért szedni kezdte lábait, melynek hatására pár perccel előbb lépett csak be otthonának ajtaján. Mikor bezárta azt hallotta, a fiúk felengedik magukat, így nyithatta is ki újra, majd a küszöbön megállva várta a liftet a két jómadárral, kik hamarosan fel is bukkantak. Kicsit álmosnak tűntek, biztos elszenderültek a kocsiban, de Seokjinhez még volt egy kis erejük.
-Milyen volt a napod hyung? - lógott nyakában Jungkook, így vele együtt kellett belépkednie a lakásba, majd bezárnia az ajtót, ami így nem volt túl könnyű.
-Fárasztó. És nektek?
-Nekünk is. - dünnyögte nyakába - Álmos vagyok.
-Akkor fürödj le és aludj! - simogatta hátát az idősebb - Bár hoztam süteményt, ha szeretnél még egy kis édességet.
-Milyen süteményt? - engedte el Kook.
-Ott vannak a hűtőben, válogass.
-Oké! - loholt is el. Hirtelen felébredt.
-Szia! - nyomott egy gyors csókot Taehyung Seokjin ajkaira - Hiányoztál.
-Ti is. - mosolygott - Jó volt Hoseoknál?
-Igen, persze. Jó hangulat volt. Kook különösen élvezte, hogy Yoongi is eljött. Bár kicsit szomorú is volt, míg oda nem ért.
-Szereti Yoongit, de az nehezen viseli őt. Viszont örülök, hogy most jól éreztétek magatokat vele. - mentek ők is Kook után.
-Én is. Bár amíg rossz kedve volt majdnem letepertem. - álltak meg az asztalnál, míg a fiatalabb a pulton válogatott az édességekből.
-Olyan lettél, mint ő?
-Nem, csupán fel akartam vidítani. Végül nem csak miatta szerettem volna folytatni... Biztosan fárasztó napod volt? - pillantott fel az idősebbre Taehyung, miközben alsó ajkába harapott.
-Egy kicsit... Hosszú éjszakát tervezel?
-Lehet. Eszembe jutott, mit csináltam vele. Akkor Hoseok rám szólt, de... most magunk vagyunk.
-Én támogatom. - szólalt fel Jungkook, miközben egy süteményt már kiválasztott és enni is kezdett - De csak ha újra a nyakamra harapsz.
-Tetszett? - érdeklődött mosolyogva Tae.
-Igen. Furcsa volt, de jó érzés.
-Akkor már csak Jin beleegyezésére várunk. - néztek mindketten Seokjinre.
-Hmm... had zuhanyozzak le előbb. - indult a fürdő felé.
-És utána? - kérdezte kicsit hangosabban Taehyung, ahogyan a másik távolodott.
-Igen, utána. Addig adjatok enni Jjanggunak. - osztotta ki a feladatot a fiataloknak, míg ő elkezdett lelkiekben készülni az újabb furcsa estére hiszen tudta, két társa biztosan tovább akar lépni, ami a furcsaságokat illette szex terén, ehhez pedig neki ezúttal is kellett egy kis felkészülés. Bár ez még mindig jobb volt, mint mikor egy egész napot görcsölt az este miatt.
-Siess Kook! - sürgette a maknaet Taehyung, míg Jin befoglalta a fürdőt, ő pedig megetette a kutyust.
-Miért?
-Még több cuccot akarok ma használni és azt szeretném, ha csodás látványra érne be a hálóba Jin. Szóval siess, addig kipakolok.
-Oké! - tömte be gyorsan a süteményt Jungkook.


(Folytatjuk! Amikor időm engedi igyekszem írni nektek. Remélem továbbra is szerettek feljárni ide és szívesen fogadtok minden ficit! :)
Facebook oldalunk --> LINK
K.A.R.D rajongók ----> LINK )