Nemesis Secret 4. rész~ Suga

(Író: N Raiko)


A nagy álmélkodást azonban megzavarta egy hang. Olyan volt, mintha valaki villámgyorsasággal szaladt volna felé nagy zörgéssel. Sugának teljesen földbegyökerezett a lába, el sem tudta képzelni, milyen lény törhet az életére, ám a vonzás, amit érzett egyre jobban kezdett felerősödni. Aztán hirtelen a közeledő lény megállt, Yoongi pedig csak a két szemét látta villogni és a kikandikáló farkát az egyik levél mögött.

Suga Pov
Hát ez szuper, még semmi harc nem történik, máris meghalok. Komolyan mondom, jó kilátások elé nézek. Végül is, ha jobban belegondolok, nem kéne elfutnom, vagy halálosan félnem? Inkább, hogy is mondjam, melegség tölt el, megnyugvás, mintha megtaláltam volna a másik felemet. Lesz, ami lesz, közelebb megyek egy kicsit, fene a nagy kíváncsiságomba a sírba viszem saját magam, Istenem. Elindultam a lény felé, ám pár lépés múlva meg is álltam, mert elkezdett mozgolódni. Nem hittem a szememnek, komolyan egy hatalmas félelmetes valamit képzeltem el, de e helyett egy magas vékony, szinte törékeny nőt láttam. Hát vagy is csak félig nő, mert hét farka volt és olyan kis cuki cica füle, testét pedig fehér prém borította, amit egy kis szoknyácskához és egy pánt nélküli melltartóhoz tudtam volna hasonlítani. Aztán hirtelen átváltozott  egy hét farkú hófehér kisebb testű rókává. Komolyan mondom, nagyon cuki volt, ahogyan azokkal a szép nagy szemekkel nézett rám, nekem meg fogalmam sincs hogyan is nézhettem ki, így totál ledöbbenve. Majd hirtelen elindult és picit később visszafordult hozzám, mintha azt akarná, hogy kövessem. Így is tettem, mígnem elértünk egy hatalmas nagy levelekből összerakott kis sátorféléhez. Nyitott volt mindkét oldala, szóval igazából csak egy tető volt néhány levélből összeeszkábálva. Komolyan mondom az ájulás határán voltam, mikor megláttam újból, ismét sima emberként. Nem volt semmilyen plusz testrésze, csak egy sima normális emberi lény volt, mint én. Még mindig egy szót sem szóltunk egymáshoz, ami eléggé idegesített így már nyitottam is szóra a számat, de megelőzött.

- Végre eljött az én párom is. Oly régóta várok már erre a pillanatra és most meg érkeztél.- mondta a lány, miközben lassan közeledett felém, én meg még mindig semmit sem értettem, de legalább tud beszélni, ez is előny, érje be az ember azzal, amije van, nem?

- Bocsi, de egyáltalán nem értem ezt az egész helyzetet, még mindig le vagyok kicsit sokkolva a látványodtól, izé….  ettől az egész helyzettől. Még is mit értesz a "párom" alatt?- teljesen zavarba jöttem, nem szokásom pedig.

- Tudod, a fajtánk mindig megérzi, ha a közelében van a párja. Ám én egyszer sem éreztem még, aztán, bamm! Mikor Nemesisbe jöttetek a herceggel tudtam, hogy itt van a párom. Mondd csak... elfogadnál engem Yoont a társadnak?- hirtelen köpni-nyelni nem tudtam, túl sok az információ, de valahogy azt érzem, benne megbízhatok és... vágyok rá.

- Igen, én Suga elfogadlak téged.- na, ez, de egy fura mondat volt, ami elhagyta a számat, de hát ebben a varázsvilágban semmi sem normális, ha úgy vesszük, szóval nekem sem muszáj normálisan beszélnem.

Annyira szép volt a kék telihold fényében, egyszerűen nem tudtam uralkodni magamon muszáj volt megcsókolnom. Rásimítottam az arcára, ő pedig rám emelte azt a csodálatos nagy szemét, majd lassan hozzá érintettem az ajkam az övére és olyan érzékien csókoltam, mint még soha. Beleremegett az egész testem és még egy halk nyögés is elhagyta a számat. A lány megfogta a kezemet és bevezetett a nagy levelek alá. Levette magáról a felsőt, ami alatt nem volt más akadály, majd rólam is levette. Lágy puszikat nyomott kulcscsontomra, majd szép lassan haladt lejjebb, míg nem elért nadrágomig. Felállt és nyelve átszökött az én számba miközben kapcsolta ki az övemet. Egy rántással lehúzta rólam még a boxert is majd magáról a szoknyácskát. Ledöntött a földre majd az ágaskodó férfiasságomra ült. Miközben élvezkedett rajtam a nagy levélről pár csepp harmat rá esett végig folyt a mellén le a hasáig. Olyan látványt nyújtott, amit még álmaimban sem tudtam volna elképzelni. Imádtam, hogy lágyan, lassan, érzékien csinálja ám én már nem igazán bírtam magammal és kijött belőlem az állat. Úgy fektettem hanyatt, hogy közben ne csússzon ki belőle a férfiasságom majd a feje fölé könyököltem és elkezdtem jó mélyen és erősen mozogni benne. Yoon kieresztette a hangját egyáltalán nem fogta vissza magát, ami csak még jobban felizgatott. Beletúrt a hajamba és szinte már tépte, de nem zavart, csinálja csak. Éreztem, hogy nem soká elélvezek, ezért ki akartam húzni nemességem belőle ám nem engedte így egy hatalmas nyögéssel belé élveztem, mire a testünket mintha egy nagy elektromos kisülés rázta volna meg, ami még nagyobb élvezetet nyújtott nekünk. A gyönyörtől eltelve feküdtem hanyatt Yoon pedig összekuporodva bújt mellettem a nyakamba. Egy kis lyukon pont láttam a kék holdat, ami évente csak kétszer jelenik meg én pedig egy csodálatos éjszakát töltöttem el alatta. Igazán szerencsésnek mondhatom magam. A mellettem elszundított lány hirtelen átváltozott teljesen rókává. Nagyon kis cuki teremtés volt így is ezért megsimogattam. Ám megrázott a farka ezért gyorsan vissza is húztam a kezemet, ami mancs lett. Aham…mi?! Mancs?! Mióta van nekem mancsom? Ekkor vettem észre, hogy én is átváltoztam olyan kis 7 farkú fehér rókává, mint ő. Na de akkor most én még is hogyan változok vissza, vagy ez miért történt? Orrát hozzá érintette az enyémhez és félig visszaváltoztunk, hogy tudjunk kommunikálni rendesen.

- Milyen édes vagy Suga, látom rajtad mennyire összezavartak a dolgok, de már nincs túl sok időnk napfelkeltéig, így ígérem, amint tudok, mindent elmondok neked rendben?

- Rendben én bízok benned! De nem kísérsz vissza?  Egyedül nem biztos, hogy visszatalálnék.

- Hát persze, hihi édes, ahogy zavarban vagy.- mosolygott rám én pedig tudtam, hogy nem vörösödtem el és a hangom sem remegett meg. Biztos ez is valami telepátia.- Nagyon elmélkedsz, minden rendben?

- Mi a ... Hogyan tudod ennyire jól leírni az érzelmeimet, amikor nem mutatom ki őket?

- Különleges képességed van, a füled hegye mutatja az érzelmeidet. Amit érzel olyan színű lesz hihi színváltós füled van.- kezdett el kuncogni én meg totál mérges lettem, hogy miért kell ilyen lányos képességet kapnom.

- Jól áll a fekete.- kacsintott rám majd összekulcsolt ujjakkal indultunk a palota felé.- Óh, jut eszembe, csak arra kell gondolnod, hogy most ember szeretnél lenni és visszaváltozol. Ha pedig róka, akkor gondolj arra ennyi az egész.- majd egy búcsúcsókot nyomott a számra és elfutott vissza az erdőbe én pedig fel a szobámba.

Harmadik fél szemszöge

Mindez idő alatt otthon a Dormban Jin és Hoseok folytatták a saját kis munkájukat. A táncteremben segített a hercegnőnek a lépésekben, azok tökéletesítéseiben. Jin pedig megtanította Hopeot rendesen takarítani. Szerencsére sikerült kibékíteni a helyzettel, miszerint csapattársuk mindezidáig hazudott nekik valódi kilétéről. Nem volt könnyű feladata Seokjinnek, de végül minden próbálkozás meghozta a gyümölcsét. Éppen tévéztek, amikor csörgött a legidősebb tag telefonja.

- Monster! Mi a baj mi történt?- kezdett el rögtön pánikolni.

- Szia! Minden rendben itt, csak szeretnék veletek beszélni. El akarok mindent mondani nektek, mert tudom, hogy sok kérdés kavaroghat most a fejetekben. Kihangosítanál?

- Persze, de Kook nincs itt, tudod, a szüleinél van.

- Hívjátok fel őt is, hogy hallja, nem akarom kétszer elmondani.

- Oké, Hope hívd fel légyszi Kookiet, Rapmon szeretne elmondani nekünk mindent.

- Rendi, már tárcsázom is! Szia Jungkook ráérsz most? A Leader szeretne valami fontosat mondani.

- Persze most épp semmi, dolgom hangosíts ki, hogy én is halljam.

- Oké Monster most már mondhatod, figyelünk.- tájékoztatta Jin.

- Szóval, engem azért küldtek Idolnak, mert így nagyobb eséllyel tudom megfigyelni a társadalmatokat, a viselkedéseteket, szokásotokat. Egyedül én jöhettem át, másoknak ez meg van tiltva. Viszont mivel én herceg vagyok, megtehetem és az az igazság csak bennem bízik a legjobban az apám. A nővérem túl önfejű, hisz ismeritek. Szóval sejtettük, hogy nem lesz mindig béke a két határ között, ezért hát úgy mondd, fel kellett mérni a terepet, hogy tudjuk, kikre lehet majd számítani, ha esetleg bajba kerülnénk. Tudom, nagyon nagyon undorító dolog volt ez tőlem és nem érdemeltétek meg, hogy ilyen csúnyán átverjelek titeket. Ezért kérlek titeket, ne haragudjatok rám... Mélységesen sajnálom srácok.- ezután nem nagyon tudtak megszólalni a többiek csak próbálták értelmezni, amiket hallottak.- Most mennem kell, nemsokára megint felhívlak titeket. Sziasztok!- azzal letette a telefont, hiszen nem várhatta el, hogy bárki megszólaljon vagy akár életjelet adjon, mivel elég megdöbbentő hírt közölt velük.
Elsőként Kook törte meg a csendet, akinek el kellett mennie, segíteni a szüleinek, azzal magára hagyva a két Hyungját.

- Hope, miért vagy ennyire elkenődve, hiszen mindent elmondott nekünk, amit csak tudnunk kellett.

- Igen tudom, csak én annyira gonosz dolgokat gondoltam róla és nem kellett volna, hiszen nem is tudtam mi állt mindennek a háta mögött.

- Semmi baj, hiszen neked mindenben az igazság az első, így nem csoda, ha rosszul esett neked. Hidd, el tudja, hogy ha baj van, rád is számíthat és megérti a te érzéseidet is, hiszen ez egyszerre nagy kalap volt mindenkinek, ne aggódj.- majd megölelte Hoseokot, ezzel erőt adva neki, hogy lenyugtassa.

                                                          *                    *                   *

Másnap reggel a király összehívott egy tanácsot, csakis a fiúkkal. Természetesen a leghatásosabb felkeltési stílust választotta, Morellát, hát ki mást. Mindenkihez egyenként "bekopogott" lábbal és kihúzta alóluk a matracot mire a földre estek, így kénytelenek voltak felkelni. Szépen körül ülték a nagy kerek asztalt ahol mindenki jól látott mindenkit, ám Sugán nagyon lehetett látni a kialvatlanság nyomát, hiszen az éjszaka a mennyekben járt. Mikor fáradt nagyon nagy hangulat ingadozásai szoktak lenni, ezt mindenki megtanulta az évek során, így nem is nagyon faggatóztak vagy elmondja, ami általában történni szokott, vagy kiderítik.

- Először is szeretném megköszönni mindenkinek, hogy segítetek nekünk, ez nagyon sokat jelent mindannyiunknak. Igazság szerint hátsó szándékkal küldtem el hozzátok a fiam, ezt szégyellem is. Amikor megemlítette nekem, hogy ti mindannyian idejöttök, egyáltalán nem örültem ennek a döntésének, ám már megbarátkoztam ezzel a helyzettel és örülök neki, hogy így tettem.- a király barátságosan mosolygott a fiúkra, ami nagyon jól esett nekik.

Viszont egy valaki az egész megható beszédet végig aludta és az álma kihatott a testére így félig átváltozott. Mindenkinek tátva maradt a szája, nem hitték volna, hogy ez egyáltalán lehetséges e. Nagy nehezen felkeltették Sugát és mikor elmondta hogyan is történt, persze a pikáns részt nem részletezte, Rapmonnak összeállt a kép.

- Ezek szerint mindannyian át tudtok változni, csak meg kell találnotok a lelki társatokat, akik majd segítenek nektek átváltozni és elmondani mindent mi hogyan is zajlik. Ez egyszerűen nagyszerű, így már biztos lesz a győzelmünk, ti lesztek a titkos fegyvereink és így talán sikerül megmenteni anyámat.- lelkesedett be teljesen.

- És ezt még is honnan tudod, hogy mi is meg tudjuk azt csinálni, mint Suga?- kérdezte Jimin.

- Hát, elég nagy a valószínűsége, ha egy emberi lénnyel ilyen történt, akkor a többiekkel is ez fog…. csak meg kell találnotok a párotokat, ahogyan ő is tette.

- De menőő, mekkora farkad van és olyan szőrös meg puha, nagyon tetszik.- csillogtak Tae szemei miközben simogatta azt.

- Ugye tudod, hogy ez rohadtul félreérthető volt és kurvára ne simogasd a farkamat, egyiket se!- jelentette ki Suga emelkedő hangnemben.

- Hallod totál piros a füled hegye, színváltós? De szaaar. - röhögött jóízűen Jimin, ám büntetésképpen jól megrázta Yoongi mind a hét farkával a kisebbet.- Baszki, te ilyet is tudsz? Jesszusom, még félelmetesebb vagy nem tudsz visszaváltozni kevésbé veszélyesebbé?- nyafogott miközben dörzsölte a karját fájdalmában.

- Még ereje is van? Meg különleges képessége? Ez már biztos el van döntve, a csatát mi fogjuk megnyerni! És azonnal támadást is fogunk indítani mihelyst mindenki átalakult. Erre biztosan nem számítanak majd.- ezzel a király fel is oszlatta a gyűlést.

                                               *                                    *                            *

Füst gomolygott a barlangban, a gonoszok vezetője pedig egy tükör előtt állt és nézte a jók gyülekezetét. Mindent látott és tudott a varázstükör segítségével, így semmi nem maradt titok előtte. Tudta a tervet és ismerte a tagokat is.

- Mi lesz a következő lépésünk ó Gonoszsága?- hajolt meg a bizalmasa.

- Hívj össze egy aránylag gyengébb csapatot és mérjük fel a helyzetet. Hamarosan mindent elpusztítunk és miénk lesz Nemesis csakis a miénk!- majd egy sátáni kacajjal felült a trónjára és várta az első hadüzenet végkifejletét.

Oh micsoda időzítés XD Ez tényleg csak véletlenül jött így ki, hogy pont Sugáról fog szólni ez a rész :D Hát akkor Boldogat  Min Yoongi :D

Nyereményjáték!  Túúúúúl sok yaoi kategóriás versenyzőnk van.  ------> LINK
Aztán van a kis oldal szervezte event, amit végül a Fandom is ezer örömmel támogat, viszont most már Kyara a főszervező.  A fanlevél küldés. Itt  a link hozzá! ----> LINK

ÉÉÉÉÉS OLVASSATOK PSZT!YAOIT! MI NAGYON SZERETJÜK A FICIJEIT TELJESEN ELVARÁZSOL MINKET ÉRDEMES ŐT IS KÖVETNI! :D A KOMMENTEK VISZONT MINT MINDIG NAGYON FONTOSAK! KOMMENTELJETEK NEKI IS :D
LINK: http://sukiyaoikpop.blogspot.hu/2016/03/65-bts-vizum-fold-legtereben.html

Rapmon&Taehyung yaoi OS (fétis)

Kommentből jött ötlet alapján. A fiúk pedig már egy párt alkotnak a bandában, így az összemelegedést nem fogom kifejteni, mert akkor órákig olvashatnátok ezt a kis elmém szülte sztorit.

Író: Mayu


Harmadik fél szemszöge

-Nam? - rohant Jin és Suga szobájába Tae, majd ajtójukban megtántorodva érdeklődött párja felől.
-Fürdik a szerelmed. - pislogott fel rá ágyából Jin - Milyen volt a próba?
-Fárasztó. Mikor végez?
-Nem tudjuk, most ment be. - válaszolt neki ezúttal Suga, aki csendet szeretett volna, hisz épp feljegyezte ötleteit.
-Szuper. - rohant is a fürdőbe társához, beérve hozzá pedig rekord sebességgel szabadult meg ruháitól.
-Milyen volt a tánc? - érdeklődött Rapmon a zuhany alatt állva.
-Fárasztó. - dobta le boxerját Tae, majd a kabin felé ugrálva szabadult meg egyik zoknijától és a másiktól is - Hosszú. Túl hosszú nélküled. - húzta félre az ajtót miközben hatalmas vigyort villantott párjára.
-Itt nem szexelünk. - fordult felé az idősebb és gyorsan ki is jelentette a tényt, ami mindig elszomorította a kisebbet.
-De mért!? - mászott be mellé.
-Mert ez még mindig közös. De nem fogom elmondani ezredszerre. - tusolt tovább a leader.
-Aaa, Nam kérlek! Olyan rég volt már! - bújt szerelméhez.
-Tudom. Nem csak te szenvedsz emiatt, nehogy azt hidd. - ölelte át a kisebbet - De itt nem fogunk akkor sem. Majd megoldjuk. Keresünk időt, meg lehetőséget is.
-Rendben. - sóhajtott nagyot - Akkor viszont sietek.
-Siess csak. - engedte el párját Nam - Ha tovább maradsz csak rosszabb lesz.
-Tudom. - kapott a tusfürdő után Tae, majd neki is látott a gyors mosakodásnak.
-Mindig olyan gyorsan letudod. - jegyezte meg Namjoon, amint ő még élvezte a zuhanyt.
-Nem szeretek itt ácsorogni melletted, ha nem kaphatom meg azt, amit szeretnék.
-Kezdesz nagyon akaratos lenni.
-Csodálkozol? - förmedt rá az idősebbre - Már egy hónapja csak látlak, de még veled sem aludhattam. - mosta le magáról a habokat.
-Jó hát, - vakara tarkóját idegességében Rapmon - van ilyen.
-Együtt élünk Nam! Nem kéne, hogy legyen. - morgott a kisebb.
-Tudom, sajnálom. De jó ez így egyenlőre. Kell egy kis távolság még.
-Jah, ezt hallottam már. Na végeztem. - zárta el reflexből a vizet Taehyung - Siess!
-Sietek, de én még nem végeztem. - nyitotta meg újra Nam a zuhanyt.
-Bocsánat! - lépett ki és kapta fel törülközőjét a kisebb.
Gondosan elpakolta ruháit, majd visszaindult szobájába, hogy felöltözzön, ugyanis elfelejtett vinni váltóruhát. Még szerencse, hogy nem voltak túlságosan szégyenlősek a fiúk, hisz sokszor öltöztek egymás előtt.
-Ugye nem sikerült? - érdeklődött Jungkook.
-Nem.
-Tudod jól, hogy sohasem sikerül neki. - jegyezte meg Jimin.
-Köszi. - pakolászott Tae.
-De jobb is. Hogyan zuhanyozhatnék egy olyan helyen, ahol a barátaim szexeltek.
-És mond csak Tae szeretnéd, ha itt aludnék? - folytatta Kook.
-Én mindig szeretném, ha cserélnénk, de kérdezd meg Namot.
-Mért én? Te szeretnéd.
-Tudod, hogy soha nem engedi meg nekem. - állt szomorúan társa előtt, kezében ruháival - Mindig nemet mond nekem. - fordult vissza szekrénye felé és pakolt.
-Hmmm.... Gyere Hopi. - kelt fel Jungkook.
-Mért én? - ment utána Hoseok.
-Mert te idősebb vagy. - sétáltak a fürdő felé.
Míg erőteljesen érveltek társuk mellett, aki már hetek óta szenvedett és ezt nekik kellett hallgatni, addig Taehyung bevonult Rapmon szobájába, ahogy minden este szokott, míg le nem feküdtek aludni. Nam laptopja szerencsére be volt kapcsolva, így sajátját nem kellett cipelnie, a lehetőséget kihasználva pedig társa gépéről kezdett szörfölni a neten. Utána nézett a róluk felkerült videóknak és még FanCafeba is belesett. Mikor pedig végzett esti kutakodásával vissza akart keresni egy játékot, amivel két napja játszott Rapmon és az ő érdeklődést is felkeltette, de nem tudta a nevét, ezért az előzményekben kezdett turkálni, ahol érdekes oldalakra lelt. Tudta jól, hogy minden társa szokott pornót nézni, de nem igazán volt tisztában vele, hogy ki milyet. Végül abban a reményben, hogy majd megtud valamit párjáról nézett bele az ő videóiba. Talán majd eme információk birtokában el tudja csábítani és nem kell tovább szenvednie miatta. Ám olyanba futott amire nem számított. Szurkolt valami édes kis fétisért, na de ilyesmiről nem is álmodott még.

-Taet már nagyon régóta hallgatjuk hyung. J-Hopenak és Jiminnek pedig még rosszabb. - érvelt a legkisebb, amint a konyhában ivott a leader egy szál törülközővel derekán.
-De nem szeretnélek titeket ilyen mélyen beavatni a magánéletünkbe, hogy a túlsó szobában csináljuk.
-Taeból úgyis kiszedek mindent. Szerinted nem tudom, hogyan csináltátok legutóbb? - fonta össze karjait mellkasa előtt a maknae.
-Mondjuk erre valóban csak Kookie kíváncsi. Viszont Taehyung nagyon szenved. Töltsd vele az estét. Kook szívesen alszik velünk.
-És ha szex lesz szívesen hallgatjátok?
-Majd csendben lesztek, vagy párnát húzunk a fejünkre. - magyarázott Hoseok.
-Múltkor is csendben voltatok mikor a falhoz préselted. - jegyezte meg Jungkook.
-Tényleg mindent elmond. - grimaszolt Nam. Azért reménykedett benne, hogy ezt nem tudják a többiek.
-Jah, tényleg. - jutott eszébe J-Hopenak is az eset - Abból se hallottunk semmit.
-Hahhh. Jó! Kook, akkor aludj Hopiékkal.
-Végre! Köszönöm hyung!
-Semmi. Tae merre jár? Nálatok van?
-Nem hiszem. Tudod jól, hogy mindig bemegy hozzád míg fürdesz és ott vár rád. - válaszolt Hopi, míg Jungkook már rohant is Jiminhez.
-Rendben. - tette le poharát Rapmon és indult szobájába párjához, aki meglehetősen elmerült a videókban, amiket talált - Van egy jó hírem. - nyitott be a szobába, majd csukta is be azonnal az ajtót, amint meghallotta a hangokat - Mit nézel? - kerekedtek el szemei, míg még mindig egy helyben állt a bejáratban.
-A videóid.Téged csak a lányok izgatnak fel? - nézett párjára V a monitorról - Én nem is?
-Dehogynem! - rohant oda hatalmas léptekkel a kisebbhez - Mért mondod ezt? - ült le mellé, majd a laptopra pillantott - És mért nézed ezt?! Mért turkálsz a laptopomban? - vette ki kezéből a gépet.
-Csak játszani akartam, aztán megtaláltam az előzményekben ezt. Naaaa hyung!
-Ne turkálj! - zárta be az oldalt azonnal.
-De engem érdekel, hogy mit szeretsz.
-Téged szeretlek, nem a lányokat. - csukta le a laptopot.
-Akkor mért nézel ilyeneket?
-Erre nem akarok válaszolni. - tette le a kütyüt a földre.
-Én viszont szeretném, ha válaszolnál. - mászott párjához a kisebb és nyakába csókolt - Kérlek! Te nőkre gondolsz helyettem szex közben?
-Dehogyis. Csak rád gondolok. - puszilta meg a kisebb homlokát.
-Akkor? - ült sarkaira Taehyung.
-Hmmm.... - sóhajtott nagyot a leader, miközben elgondolkozott - Ha elmondom, nem fogsz elkerülni és szakítani ugye? - fürkészte a kisebb arcát, hogy eldöntse, vajon jó ötlet-e megosztani párjával vágyait.
-Nem fogok. Én soha! - válaszolt hevesen V.
-Jó. De nem mondhatod el senkinek! Kooknak sem! - kötötte ki a feltételeket, miközben párja felé fordult, egyik lábát pedig felvette maga elé az ágyra.
-Jó! Nem fogom.
-Hahh.... szóval nem azért nézek ilyen videót, mert csajok vannak benne. Hanem mert..... szeretem az olyan szexet.
-Amikor..... - gondolkozott el Tae, hogy mit is látott - megkötözik az egyiket és a másik irányít?
-Igen. Szex közben pedig sokszor gondolok ilyesmire. Azért húzom néha a hajad.
-Én szeretem, ha húzod a hajam. Olyankor érzem, hogy kívánsz. - harapott alsó ajkába a fiatalabb.
-Tényleg? - lepődött meg Rapmon - De az csak a kezdet. Viszont amit én szeretnék, az már sokkal keményebb.
-Csináljuk! - lelkesült fel Taehyung.
-Tessék? - kerekedtek el Namjoon szemei a lelkesedére.
-Csináljuk! Fenekelj el, kötözz ki bármi, nekem tök mindegy. Ha téged felizgat, nyugodtan. - mosolygott a kisebb.
-Komolyan?
-Igen! Már ha van hozzá kelléked, mert kétlem, hogy kötél lenne itthon.
-Már rég van mindenem, csak féltem megosztani veled. Kerestem a lehetőséget. - nyelt nagyot Rapmon - De most.... Kook sem alszik itt.
-Óóóó! Akkor aludhatok én?!
-Hát.... ha nagyon aludni akarsz. - húzta száját a leader miközben félrenézett.
-Nem úgy értem aaaaahj! - nyavalygott Taehyung és párjára csapott - Tudod te.
-Persze, hogy tudom. - fogta meg szerelme csuklóit - Akkor kipróbáljuk? Benne vagy? De először csak lightosan.
-Naná! - vigyorgott V - Tégy velem, ami csak jól esik.
-De azért találjunk ki valamit. Mond, hogy Bangtan, ha nem bírod, jó? Akkor leállok és elengedlek.
-Nem kellenek ilyen hülye szavak. - rázta fejét a fiatalabb.
-De hidd el, hogy kellenek. Csak jegyezd meg. Rendben?
-Rendben.
-Jó fiú. - engedte el Tae csuklóit egy édes mosoly kíséretében, majd felkelve az ágyról az elé térdelt és kihúzott egy dobozt alóla.
-Ebben vannak a cuccaid? - érdeklődött V.
-Igen. Minden. - pakolt ki belőle rengeteg dolgot.
-Ezt mind használni is akarod? Azt sem tudom mire jók. - nézelődött Taehyung.
-Van ami benned lesz, van ami meg rajtad. - rakott ki még egy-két kelléket, majd visszatolta a dobozt a helyére.
-Nincs is ennyi lyuk rajtam, ha azok, amikre gondolok, oda mennek, ahova gondolom.
-Majd ezt én eldöntöm, rendben? - állt fel Rapmon egy lovagló pálcával kezében, amivel a fiatalabb arcát kezdte cirógatni.
-Ott nem szabad. - pislogott hatalmas, csillogó szemeivel párjára - Nyoma marad. Látszik.
-Tudom. Ezért simogatlak csak. - tért át nyakára - Vetkőzz!
-Rendben. - kezdett pólójától megszabadulni V.
-Rendben, leader! Ezt jegyezd meg.
-Értettem. - vette le pizsama nadrágját is.
-Értettem mi?
-Értettem, leader.
-Menni fog ez. - nézte végig, amint Taehyung önként vált meg ruháitól.

A már meztelen testet kezdte simogatni a pálcával, de főleg egy helyre irányult figyelme, míg a kicsi csak ült az ágy szélén és egyre jobban alávetette magát Namjoon akaratának. Nem is mert felnézni rá, ezért inkább azt követte tekintetével, hogy hol jár a másik és nyelt egyet aggodalmában, amint az péniszét kezdte simogatni.
-Még nem az igazi, de mindjárt az lesz. - játszott a kisebb férfiasságával, majd aprót csapott rá, mire Tae összerezzent. Csak egy leheletnyit esett rosszul, de most kifejezetten élvezte a fájdalmat, Nam pedig megismételte néhányszor tettét - Egyre szebb is. - hagyta abba a fiatalabb cirógatását, majd lehajolt egy selyemkendőért - Most aztán érezhetsz, - csókolta meg a kisebbet és lassan ledöntötte az ágyra, miközben fülét kezdte harapdálni - mert látni nem fogsz. - emelkedett fel, végül pedig bekötötte Taehyung szemét - Szólj nyugodtan, ha nem jó! - tájékoztatta még utoljára társát a leader.
-Rendben. - ért a kendőhöz a fiatalabb.
-Nem veheted le! Most csak érezni fogsz és hallani. - haladt lefelé csókjaival Nam.
V azonnal el is engedte a sötét anyagot, ami alól nem látott ki egyáltalán, majd párja hajába túrt, ám azonnal megkapta a parancsot, hogy tegye le karjait feje mellé és nem mozdulhat meg, míg nem engedi meg neki párja. Azonnal belement a játékba, hiszen épp megkapta, amire vágyott, Namjoon játéka pedig eddig még tetszett is neki, ezért nem akart szembeszegülni. Élvezte, ahogyan párja végignyalja szinte testét, majd ágaskodó nemességéhez érve szájába veszi azt. Tae azonnal felsóhajtott, kezeit pedig ökölbe szorította, hisz legszívesebben a leader hajába túrt volna és nyomta volna lefelé, mert már nagyon vágyott a másikra, ám türtőztette magát. Igyekezett szót fogadni, lassan pedig nyögdécselnie kellett, hogy tettek nélkül viselje a történéseket.
-Ahhh! Nam! - kapkodta a levegőt, míg az említett kiengedte egy pillanatra ajkai közül a kisebbet.
-Neked leader és csendben.
-Mmmmm! - nyafogott, de igyekezett eleget tenni a parancsnak, ám amikor tövig merült párja szájában nem bírta már tovább.
Felnyögés helyett azonban kezeit vetette be. Mikor Namjoon kicsit felemelkedett, hogy újra szóljon, Tae nem hagyta. Tincsei közé vezette ujjait és lenyomta a másikat, hogy újra érezhesse annak forró, nedves nyelvét és torkát. A leader viszont igazán kedvesnek bizonyult. Hagyta a kisebbnek, hogy ezt tegye vele, míg el nem kezdte érezni néhány hasonló mozdulat utána péniszének lüktetését. V nagyon kapkodta a levegőt és újra kezdett nyögdécselni, bár csak aprókat, így nyilvánvalóvá vált, hogy túl jó munkát végzett. Megfogta a fiatalabb csuklóit és eltolta magától azokat, miközben felegyenesedett.
-Megszegted a parancsom. - kezdett bele a leader.
-Namh.... kérlekh! - lihegett Tae tátott szájjal.
-Leader. Ejnye-ejnye. Ezért büntetés jár. - engedte el a törékeny kezeket Rapmon, majd újabb kellékért nyúlt - Előbb ez. - húzott egy kis szilikon gyűrűt Taera, amit a kisebb nem láthatott, majd rendesen megfeszítette - Így jó is lesz. Most tehetek bármit, csak akkor tudsz elélvezni, ha én is azt akarom. - nyalta meg Taehyung péniszét a leader, aki felnyögött szinte azonnal, majd mintha látna valamit, lenézett párjára és megsimította saját férfiasságát.
-Ez mih? - ejtette vissza a párnára fejét, miközben ujjaival az új eszközt simogatta - Szorít.
-Az a lényege. - puszilgatta makkját Nam - Még ha ki is verném neked, - fogott bele abba, amiről épp beszélt, Tae pedig azonnal érezni kezdte hatását - Akkor sem lesz végeredmény. - folytatta munkáját és beharapta alsó ajkát, miközben V figyelte, aki vállaiba kapaszkodott és élvezte, hogy kényeztetik.
-Ahh..... Namh! - zárta össze kicsit térdeit, de lábai között elhelyezkedő társától nem tudta nagyon - Ahh..... nem megy! Istenemh!..... Akarom...... kérlekh! - könyörgött.
-Még mindig leader. - engedte el Taet és újabb kellék után nyúlt, míg a kisebb ujjaival fedezte fel, hogy milyen nagy is már mérete, de mennyire szoros az a valami tövében - Ülj fel! - utasította újból a kisebbet Nam, az pedig néhány pillanattal később reagált és tette is, amire utasították.
Rapmon először háta mögé kötötte a kisebb csuklóit, majd egész testét kezdte körbefonni a kötelekkel, hogy egy aprónyit se tudja mozgatni kezeit. Lassan teljesen kiszolgáltatottá vált és kezdett félni. Mire számítson még párjától? Most ki fogja vinni és minden társa előtt teszi magáévá, ahogyan az egyik videóban a férfi a nőt?
-Most már nem fogod megszegni a szabályokat. - csókolt a kisebb vállára Nam - Most már csak engedelmeskedni fogsz.
-Leader, szeretlekh. - fordult felé Tae és végre kapott egy csókot is, amiben igyekezett elmerülni amennyire csak lehetett. Közelebb mászott párjához, az pedig egyre távolodott míg az ágyról fel nem állt.
-Gyere! - segítette le Vt is, majd maga elé térdeltette miközben megszabadult a zavaró törülközőtől - Csak ügyesen. - söpörte ki a kusza tincseket Tae szeméből és irányította ajkait férfiasságához.
A fiatalabb készségesen nyitotta nagyra száját, majd örömmel nyalt végig társa hosszán. Csókolgatta annak hatalmas péniszét, végül pedig kis segítséget kapva vette nyelve mellé méretét. Igyekezett gyengéd lenni, mértékletes, ezért lassú tempóval indított, ám minden alkalommal erőset szívott nemességén, amit Nam annyira imádott. Élvezte a kisebb hozzáértő munkáját, mialatt végig figyelte a szabadságától megfosztottat, hogyan is térdel előtte. Gyönyörködött a látványban, hogy álmai valóra válnak, mikor pedig gyorsításba fogott a fiatalabb, csak még jobban elmerült a kellemes érzésben. Már ő is lihegett, mélyeket sóhajtozott, ám a fiatalabb állkapcsa fájni kezdett, ezért óhatatlanul érték fogai párja péniszét, mire az meglepődött. Új élmény volt, de tetszett neki, ám csupán az első. Mikor Tae már sokadszorra vesztett a küzdelemben és karcolták végig fogai szerelme gyenge pontját Namjoon döntött. Elengedte a kisebbet, majd új eszköz után nyúlt, míg V csak lihegve térdelt a földön megkötözve előtte.
-Elsőre jó volt, de - nyelt egyet - sokadszorra már ellenkező hatást érsz el. Nyisd ki a szád! - adott újabb utasítást a fiatalabbnak, az pedig követte. Amint megtette, amit parancsoltak neki, egy fémdarab került szájába. Hatalmas  karika, mint kiderült, ahogy Nam már teljesen felhelyezte rá a kelléket, majd összekapcsolta a pántokat - Így nem fogsz megharapni. - puszilt arcára az idősebb - Ohh - simította meg Tae péniszét - Már nem olyan szép nagy. Nem baj. - nyúl még egy eszközért, Taehyung pedig már bele sem mert gondolni, hogy mi jön még, mikor meghallotta Nam újabb keresgélését - Ez még egy kisebb, de legalább bemelegítesz. - helyezte fel lassan a fiatalabba a valóban vékony, de még így is kicsit fájó hideg, csúszós rudat - És ez még tud mást is. - hallott egy kattanást Tae, majd megremegett az új érzéstől. Namjoon játékszere rezgett, ami igazán kellemesnek bizonyult számára, a szájpeceknek hála pedig nem bírta visszafogni nyögéseit, így hangot adott élvezetének. - Halkan! - állt újra elé a leader és folytatásra bírta kisebbet.
Már nem kellett aggódnia, hogy véletlen megsérti őt a kisebb, ezért teljesen ki is használta az alkalmat. Tae morgásai új élményt nyújtottak számára, mialatt tincseit szorongatta, hogy megfelelő legyen a tempó. Ám rajta nem volt semmilyen gyűrű, így óvatosnak kellett lennie. Igyekezett is, hisz a lényeget nem akarta elrontani. Ezért még gyönyörködött a fiatalabban, aki készségesen szót fogadott és nyújtott élvezetet párjának, mialatt maga sem bírta már sokáig, bár az a fránya szilikon nem hagyta érvényesülni, csak szenvedni, de semmit sem tehetett. Viszont mikor lassan már apró nyálcseppek folytak ki szájából, amiket nem tudott visszatartani, Nam újból döntött. Felhúzta magához párját és megszabadította azt a kényelmetlen szájpecektől, így meg tudta csókolni, ennek pedig nagyon örültek mind a ketten. Ugyan Taehyung lábai remegtek, hisz a kis játékszer még mindig az ő kedvére tett, ettől még az idősebb tartotta társát, míg kiélvezte annak édes nyelvét.

Végül visszavezette a fiatalabbat az ágyhoz, feltérdeltette rá, mögé helyezkedett, majd átkarolva annak péniszére fogott.
-Csak még ezth! - harapta meg szerelme fülét Nam és egy hideg rudat tolt fel Tae férfiasságába, mire az áldozat nyüszített egyet.
-Namh!
-Leader.
-Leaderh! Hidegh.... hideghh. - lihegett V, míg a fémdarabkát Namjoon teljesen fel nem helyezte.
-Mindjárt felmelegíted, nem igaz? - rögzítette a kis eszközt, így nem tudott kicsúszni helyéről - Tudod mit kell mondj, ha nem tetszik. - csókolt a kisebb tarkójára, majd eltávolodva kicsit tőle szabadította meg végre a rezgő játékszertől is Taet.
V hosszat sóhajtva ült sarkaira és hajtotta le fejét, miközben csak hallotta, hogy Rapmon rendezkedik, ezért pedig készült is már a következő újdonságra. Végül azonban csak szerelmét érezte meg maga mögött, mire megkönnyebbült. Végre nem valami élettelen tárgy töltötte ki, hanem lassan Nam férfiassága, ami a nem megfelelő felkészülés miatt igen nagy fájdalom volt számára.
-Leaderh! - nyögött föl és akadozott lélegzete - Leaderh.... állj!
-Ha azt szeretnéd, hogy leálljak, mást kell mondanod. - fogott Tae állára és kicsit oldalra fordította fejét - Tudod mit kell. - nyomult tovább, míg teljesen ki nem töltötte a kisebb testét.
-Deh..... - lihegett V - Akkor végehh.
-Pontosanh. - próbálta légzésével kontrollálni érzéseit, hogy ne élvezzen el azonnal.
-Csak lassítsh! - nyitotta szét ujjait, így Nam hasához ért, hogy kicsit megtartsa kezeivel, amik még mindig hátra voltak kötve azzal a rengeteg kötéllel.
-Egy kicsit. - engedte el Tae állát, aki azonnal vissza is ejtette fejét és levegő után kapott - Míg ettől megválunk. - lazította meg a gumit Vn, majd le is vette róla - Milyen kis nyoma maradt. Jah...te nem látod. - simogatta a gyűrű helyét Nam - Nem baj. Majd fogod még. - csókolt a kisebb fülébe, míg annak heréit is bevonta ujjai cirógatásába, majd mozogni kezdett.
-Leaderh.... lassanhh! - kért egy kis odafigyelést Tae és talán még ezt meg is kapta pár pillanatig, ám nem túl sokáig.
Rapmon hamar gyorsított a tempón, amit V nehezen viselt. Ugyan az idősebb elérte azt a bizonyos pontot, de ez most nem segített. Túlságosan fájt neki ezek ellenére is, a rudat pedig nem sikerült megszoknia, így kis kínlódás után, nem bírta tovább.
-Bangtanh! - nyögte ki végre, mire Namjoon azonnal megállt. Hiába élvezte, V fontosabb volt.
-Sajnálomh. - hagyta el rögtön a kisebb testét, mire az oldalára feküdt - Így nem tudlak eloldozni.
-Nem kellh. - lihegett - Csak.... melegítsünk beh. Kérlekh ahh. - lazított a szemkendőn Nam, ami így nyakára csúszott és Taehyung meglepődött.
-Nem foglak kínozni. Elég volt ez, egy életreh. - kapták el egymás tekintetét, mialatt Namjoon keze a rúdhoz ért.
-Neh! - tolta el magától lábával Tae - Csak melegíts be! Kérlekh! - feküdt hátára és kezeire is egyaránt, majd terpeszbe nyitotta lábait lehetőséget adva ezzel az idősebbnek.
-Biztos ne hagyjuk abba? - érdeklődött Namjoon, mert aggódott.
-Biztos. - felelt a fiatalabb.
A leader sem szívesen fejezte volna be a közepén a dolgot, így elfogadta párja válaszát. Benedvesített ujjait az átlátszó folyadékkal, majd szinte egyszerre vette szájába Tae péniszét és használta ujjait. Rögtön kettővel indított, hisz annyira már kitágult szerelme, miközben nyelvével izgatta fel újra, lassan hárommal, végül pedig néggyel is munkálkodott. Vegyfolytában azon volt, hogy V kéjes nyögéseit hallhassa, mert akkor belefogott volna a szexbe is, így míg ezt el nem érte, csak játszadozott párjával. Mikor pedig már vonaglott alatta a fiatalabb és izmai is kellően ellazultak Nam fogai közé vette a fémrúd végét. Kicsit kihúzta, majd kérdezett.
-Maradhat?
-Umm... - pislogott le Taehyung és gondolkozni próbált, de nem ment neki - Igenh. - ejtette vissza fejét a párnára, Nam pedig visszanyomta a kis fémdarabot, mire V megremegett.
A leader feltérdelt párja lábai közé, majd akadálytalanul siklott vissza helyére és a fiatalabb csak elégedetten felsóhajtott. Végre az idősebb is megnyugodott, így folytatta ott, ahol abbahagyta. Taehyung nyögdécselve pislogott fel rá, pár pillanat múlva azonban önként csukta be szemeit és hagyatkozott inkább arra, hogy majd érez ő mindent, nem kell látnia is, ám Nam mellé támaszkodott, majd meghúzta nyakán a kis kendőt, mire megijedt, tekintetét pedig az idősebbre kapta két sóhaja között.
-Kis nyakörv. - engedte is el a fekete anyagot a leader - Kiscicámh! - lökött egy erőteljesebbet Taehyungon, aki újra behunyta szemeit és visszarakta fejét a puha párnába, miközben párja tempójára lihegett már.
Namjoon továbbra is tudta, hol keresse érzékeny pontját és mindannyiszor el is érte azt, most azonban már nem volt rajta a szoros gyűrű, mi útját állta volna orgazmusának, ami lassan épült újjá benne. Egyre mélyebb sóhajok hagyták el torkát, egyre jobban küzdött és nyögdécselt, végül pedig a heves tempó meghozta eredményét. Jól esően és hosszan engedte ki az egy pillanatra tüdejében rekedt levegőt. Épp megkönnyebbült, mikor feleszmélt, hogy most más állja útját. A rúd, az a fránya fémrúd, pont útban van, ami nem engedi, hogy teljes mértékben élvezhessen, ettől pedig kínlódni kezdett.
-Ahh.... leaderh! - pillantott fel társára, aki továbbra sem lassított.
-Éreztemh. Hahhh! Csodálatos, mikor megfeszülszh!
-A rúdh!
-Maradh! Te mondtadh! - vette vállaira Tae lábait, majd előrébb hajolt, hogy még durvábban tudjon mozogni, amitől V érzékeny pontját erőteljesebben érte el - Hahh.... feszülj mégh! - morgott, mert a kisebb izmai valóban ráfeszültek nagyságára, így már neki sem volt sok hátra, ám Taehyungnak azonban rég vége volt, így nagyon nyögdécselt.
-Leaderh! Ahh! Engedd megh. Áhh! - lovagolt orgazmusa hullámain, mialatt a rúd meg sem mozdult, hála a kis gyűrűnek a végén, amivel rögzíteni lehetett.
A fiatalabb már nagyon küzdött és új érzése támadt lassan, amint Namjoon még mindig csak hevesen mozgott benne. Azt a bizonyost sem tudta visszatartani, de nem is kellett, hisz a rúd megtette ezt helyette is.
-Taeh! Nézz rám! - szólt Namjoon, Taehyung pedig eleget tett az idősebb kérésének. Felpillantott szerelme szemeibe, kinek tekintetét alig látta és az lángolt. Még sosem érezte ennyire tüzesnek, utolsó lökésénél pedig szinte szemtanúja volt, ahogyan lelke mélyén is kielégült a leader teljes mértékben.
-Namh!
-Édesemh! - vette le vállairól a remegő lábakat és a kisebb ajkai után kapott. Azonnal elmerült annak szájában, heves csókjában pedig érezhető volt a hála, amiért ezt Tae megengedte neki.
Lassan folytattatni szerette volna mozgását, ám a fiatalabb elszakadt tőle.
-Neh! Ahh. - érte el az érzékeny pontot benne Rapmon.
-Mérth?
-A rúdh! Hahh. - hunyta szemeit és mocorgott kicsit párja alatt - Kérlekh.
-Ha élvezni akarsz, az ráér még kicsith. - harapott alsó ajkába Namjoon és folytatta.
-Nem csak azh! Neh... kérlekh!
-Hanem?
-Csakh... hagyd abbah. - kapkodta a levegőt.
-Ha nem mondod meg mért, nem hagyom abbah. - fogott a rúdra és levéve a kis gyűrűt makkjáról kezdte forgatni azt, majd ki-be mozgatta kicsit Nam.
-Hahh! Namhh..... pisilnem kell. Hagyd abbah! - szorította össze szemeit és lábait is próbálta, de nem tudta, miközben teljesen elpirult kínos kijelentésétől, ami sajnos igaz volt.
-Óóóó. Sikerült elérnem. - mosolygott Nam és újra lassan mozgott.
-Neh!
-Deh. Nyugodtan. De nézz engem, ha azt akarod hogy kihúzzamh.
-Hahh! - vette rá magát nagy nehezen és Namjoonra szegezte tekintetét Tae - Vedd kih!
-Veszem márh. - vigyorgott tovább Rapmon, majd csigalassúsággal váltak meg a rúdtól, melyet Taehyung nyögései végigkísértek. Végül egy hosszú sóhaj kíséretében lassan folyt saját nedve hasára, szemei pedig majd lecsukódtak, mikor a leader újra megmozdult.
-Most a másikat ish!
-Nehh! Ahh.... álljh! - igyekezte lábaival távol tartani párját de nem sikerült - Bepisilek hyungh!
-Engem nem zavar? Téged igen?
-Hyungh! - zárta be szemeit, majd újabb nyögés kíséretében lett végül igaza a kisebbnek.
-De cuki vagy. Eláztatsz itt mindent. - mosolygott Rapmon.
-Neh!
-Úszni fogunk itt a nedveidben. - hajolt közelebb arcához a leader.
-Ne mond ezt!
-Ez olyan aranyos!
-Csend! - rázta fejét Tae.
-És intim.
-Namjooooooon! - pattantak ki szemei.
-Tessék? - vigyorgott érdeklődve az említett.
-Bangtan! Oldozz el!
-Ohmm.... - szomorodott el a leader - Hát jó!

-Még fent vagytok hyung? - érdeklődött Jungkook Taetól, mikor összefutott vele pizsamában a konyhában. Taehyung épp egy hatalmas pohár vizet ivott meg pillanatok alatt - Nam mondta, hogy ma aludhatsz vele?
-Igen. - töltött újra inni magának.
-Mi az? Kiszáradtál?
-Mondhatni. - pislogott zavarában.
-Óóóó! - vigyorgott Kookie - Akkor már ki is használtátok a lehetőséget. És milyen volt?
-Néha.... olyan, mint egy állat.
-Ki olyan, mint egy állat? - jelent meg Hoseok.
-Namjoon. - válaszolt neki a legfiatalabb - Képzeld máris megvolt az első menet.
-Nam olyan, mint egy állat? De azt mondtad kedves.
-De most - nyelt nagyot Tae - úgy csináltuk, ahogy tényleg szereti.
-És az milyen? - pislogott Jungkook.
-Hát... állatias. - kezdett újra inni.
-Biztos, mint a nyulak. - tippelt Hopi, amint megtámaszkodott a pulton.
-Mi olyan, mint a nyulak? - jelent meg a leader.
-Semmi. - zárta le lazán Hoseok a dolgot, de Jungkook bátrabb volt.
-Az a szex, amit szeretsz. - köpte vissza Kookie válaszra a vizet Tae a pohárba.
-T....tessék? - nem hitt a fülének RM.
-Tae azt mondta, néha olyan vagy, mint egy állat. Szex téren, persze. - pirult bele J-Hope is Jungkook faggatózásába - Ez igaz? Én eddig azt hallottam, kedves vagy.
-Őőőő..... - pillantott szerelmére Nam, aki igyekezett úgy tenni, mintha ott sem lenne, mialatt lassan megtörölte száját és lerakta a poharat - Tényleg állatias vagyok. Tudok lenni inkább. Most is kifulladásig döngettem a haverodat. De ő sem jobb ám. Mint egy kutya. Megjelölte a területét. - vette kezébe a vizes flakont és beleivott, miközben Taehyung vérvörös lett, szemei pedig elkerekedtek.
-Megjelölte a területét? - álltak értetlenkedve a dolgok előtt Hoseokék, mikor megjelent Suga is.
-Nagy a tömeg. Bazzeg Nam! NE igyál már bele folyton az üvegbe. Mi is abból iszunk. - vett elő egy újat és nyitotta ki.
-Igen. - válaszolt a leader, mint aki meg sem hallotta Sugát - Annyira jó voltam, hogy szó szerint, bepisilt az örömtől.
-MI?! - lepődtek meg a fiúk.
-Hát ez nem az én témám! - hagyta a vesződést a poharakkal Yoongi és inkább eltűnt gyorsan az üveggel.
-Ez igaz?! - faggatózott Jungkook.
-Látod kincsem. - hajolt V füléhez RM - Így mesélj a maknaenak. Na jó éjt srácok! - indult vissza szobájába Nam - Te pedig majd gyere Tae, ha kikérdeztek és elmondtad nekik, mennyire könyörögtél.
-Kajak?! - vigyorgott Jungkook - Úúú ezt el kell mesélned.
-NEM! - szorította össze szemeit.
-Mondjuk engem alapból nem érdekel, - magyarázott Hopi - de ez most más téma. Szal hallgatlak.
-Nem nem nem! - hessegette el társait Tae - Nem mondok semmit! - ment párja után, de a többiek követték.
-Akkor majd Nam. - fenyegette meg Kookie.
-Nem! - tűnt el az ajtó mögött, amit be is csapott maga után V - Ezt mért kellett?
-Ne csak rólam tudjanak mindent. - húzta le az ágyneműt Namjoon - Rólad sem árt néha infó. - vigyorgott.
-Szóval! - nyitottak be Kookék - Wáow! Te tényleg
-NE! - fogta be fülét Taehyung, mire Nam nevetni kezdett.
-Jól van! Hagyjátok!
-Úúúúú ez tök menő!
-Kifelé! - próbálta kitessékelni a fiatalokat Rapmon, miközben Tae már lángolt.
Szinte elsüllyedt szégyenében, mialatt Jungkook tovább kérdezgette RMet, aki csak hosszas küzdelem után tudott megszabadulni társaitól.
-Nah! Huh! - zárta be az ajtót - Pihi.
-Ne mond ezt többször, meg se említsd! Úgy szégyenlem magam. - takarta el végül szemeit a fiatalabb.
-Nekem tetszett. Felizgatott, csak már nem tudtam még egy menetet. De mondom, tetszett. - állt előtte Nam.
-Tényleg? - pislogott rá félve Tae.
-Igen. Szóval szokd meg..... Umm... még nem cseréltem le teljesen. Új kör?
-Ilyen? - kérdezett.
-Hát... reménykedtem benne, de ha nem akarod, az se baj. Kihagyhatjuk.
-Jó, mert a rúd nagyon hideg volt.
-Ohh... a rúd! - mosolygott Nam, mialatt V a nyakába karolt.
-Igen. Hideg.
-Értettem. Akkor kimarad. - csókolta meg a leader párját, majd bele is fogtak az újabb menet előkészületeibe, ami most a földre ledobált ágyneműn zajlott egy kis csilingelő nyakörvvel kiegészítve.


(Vége :D Na az előző RM&Taehoz jött komment onnan meg ihlet, remélem aki írt oda az olvassa majd ezt és meg lesz elégedve :D Nos szokásos linkjeink következnek!
Nyereményjáték! Elmondanám, hogy túúúúúl sok yaoi kategóriás versenyzőnk van. Szóval csináljatok mást is! ------> LINK
Aztán van a kis oldal szervezte event, amit végül a Fandom is ezer örömmel támogat, viszont most már Kyara a főszervező. Bizonyos okok miatt. A fanlevél küldés. Itt is a link hozzá! ----> LINK

Rapmon&Taehyung yaoi twoshots 2. rész (vége)

(Író: Mayu)

Ha bármi rosszul sülne el, az nem csak a lelkének ártana, hanem a bandának is. Ám erre nem csak ő gondolt. Namnak már napközben is sokszor megfordult ez fejében, de az is, hogy ha így marad minden sem lesz jó a csapatnak, így ez volt az egyetlen lehetőség, amivel változtathattak a felálláson valamilyen irányba, de azt, hogy milyen irányba, még ők sem tudták. Rapmon épp saját ágyában aludt el ezekhez hasonló gondolatokkal, míg Tae nem bírt álomba merülni, aztán világossá vált számára, hogy már nem is fog. Felemelte fejét, mert majd megsüketült és morcosan nézte a szundító leadert.
-Horkolsz. - jegyezte meg, de az meg sem hallotta. Fáradt volt - Megint.


Reggel viszont, mintha nem is történt volna meg a kis horkolás, ami az egész estére kiterjedt, ébredezett leaderünk. A szokásos módon fogott nyújtózkodásába, ám mikor akadályba ütközött eszmélt csak fel, hogy nincs egyedül. Meg is feledkezett az előző estéről, így a megszokott reggeli menetrendére készült, amit a kisebb azonban felborított, bár ennek RM nagyon is örült, viszont mérges volt magára. Nem az a lágyan ébredő lélek, így sikerült felkeltenie társát.
-Hyuuung. - nyöszörgött Tae azon a mély, rekedt hangján, mert Rapmon könyökével megütötte véletlenül, ezért a fiatalabb igyekezett inkább jobban a másikhoz bújni, hogy ne tudja bántani.
-Bocsánat. Megfeledkeztem rólad, ne haragudj!
-Mmmmmmh. - morgott, mialatt szorosan magához ölelte párját átdugva karját alatta.
-Mennyi az idő? - fordult V felé RM és az órára nézett - Nem kéne már sokáig aludnod. - fogott a másik simogatásába, míg az az álla alatt bujkált.
-Horkoltál. - dörmögte álmosan.
-Tényleg? Bocsánat. Azért tudtál aludni?
-Fogjuk rá.
-Basszus, szegényem. Azt hiszem az együtt alvást már most hanyagolhatjuk is.
-Neeeee. - köszörülte meg torkát Tae - Mikor elfordultál abbahagytad.
-Akkor majd forgass. Vagy kelts fel nyugodtan.
-Mmmmm jó.
-Viszont most tényleg kelni kéne. Neked még vissza is kell menned Jungkookhoz. Ott vannak a cuccaid.
-Minnyá. - mocorgott még, RM pedig hagyta egy kicsit pihizni. Ha már tényleg miatta nem tudott rendesen aludni, akkor nem akarta a reggelét is tönkretenni azzal, hogy idegesíti a keléssel.
Azonban simogatása megtette hatását és V élvezni akarta, ezért felkelt, majd bújt is a másik ujjai alá. Végül beismerte, mennie kell készülődni, mert mégiscsak dolgoznak, ám indulása előtt beszéltek kettejük dolgáról. Megvitatták az egész helyzetet, közben pedig Tae arca végig piroslott, és megegyeztek, hogy nem viszik túlzásba. A többiek előtt semmi, továbbra is kerüljék egymást, ha lehet, de ne annyira, mint eddig, kis magánéletüket pedig akkor fogják intézni mikor már minden kötelességüket teljesítették és senki sem figyel rájuk. Ez persze nagyon beszűkítette lehetőségeiket, ami Taehyungot zavarta a legjobban, ellenben Rapmon nagyon is jól tűrte, túlságosan is.

A nyaralás utolsó napján már mindenki meg is nyugodott, mert V lazult, aminek örültek és a sikert a leadernek tudták be. Végre visszaállt a rend többé-kevésbé ám Jungkook tudott mindenről, ezt pedig hatalmas mosolyával tudatta RMel, viszont a többieket kezdte lassan zavarni, így rá is kérdeztek, de csupán a vakációra fogta. Utána meg mindig másra próbálta. Ahogy teltek a napok a leader és Taehyung mindig igyekeztek pár percet együtt tölteni, ami néha sikerült, néha nem, ilyenkor pedig Kook rendesen kifaggatta társát, aki mindannyiszor pirosló arccal mesélte a történéseket, holott nem is haladtak olyan gyorsan. Rapmon nem akart kapkodni, mert igazán érdekes volt számára a felállás valahányszor elmerengett, de annyira boldog lett társától, hogy inkább nem pörgött a gondokon, csak örült Taenak. Ám valahogy bele sem gondolt, hogy a fiatalabb lassan többet akar, így annak kellett kierőszakolnia a csókot egy váratlan pillanatban, ami olyan helyen sikerült, ahol nem szabadott volna, de mákja volt. Nem kellett mesélnie a maknaenak, aki szemtanú volt és megmentő is egyszmélyben, hisz iszonyatosan nagy szerencsének bizonyult, hogy ő járt feléjük elsőnek, nem valamelyik másik tag. Így Jungkook kapta rajta a szerelmes párt az öltözőben, mire hangosan terelte el a többiek figyelmét, míg azok csak épp megérkeztek, hogy visszarántsa két társát a valóságba, RMet pedig el is érte a zaj.
A húzós eset utána persze a maknae szemtelenkedett tudván, most igazán hálásak lehetnek neki, ezért szabad. Ám a többi alkalommal már résen voltak a fiúk. Elvonultak, elbújtak minden szabad percükben, csókjaik pedig egyre hosszabbra nyúltak. Megannyiszor kényszerítette Tae az idősebbet, hogy üljön le, így ölébe tudott mászni. Lassan már reflex szerűvé vált Rapmon számára, így előre helyet foglalt és várta szerelmét karjaiba, aki mindig meg is érkezett. Egyik este pedig kettesben maradtak a stúdióban, ahol eljátszották a szokásost, de Taehyung tovább akart menni. Újból ő akart szintet lépni.

-Mit csinálsz? - engedte el a fiatalabb ajkait, míg az pólójától igyekezte megfosztani.
-Umm..... - nézett Rapmon szemeibe és megállt, mert az nem szándékozott közreműködni a dologban, ezért Tae reménykedett, hogy majd pillantásából rájön a helyzetre az idősebb, kinek fejében hamar tisztává vált, mit is szeretne a kisebb. Hiszen már rég volt utoljára, mikor elpirult Taetae, most azonban újból vörösödni kezdett.
-Itt? - pislogott RM, de nem kapott választ. V csak lesütötte szemeit, majd lassan megigazította az idősebb felsőjét - Nem akarnád kényelmesebb helyen?
-Mmm.... - grimaszolt és gondolkodott. De, lehet. Csak nincs lehetőségük.
-Ott a kanapé. - csapott enyhén a másik fenekére Rapmon, mert látta, hogy elszomorodott a kisebb, ezért belement. Ő is tudta, máshol nem lesz alkalmuk és csupán azért nem kezdeményezett eddig, hogy ne érezze Tae a kényszerítést. Viszont most megmozdult, ő kéri azokkal a gyönyörű szemeivel. Hogy mondhatna nemet? - Csak veled nem tudok felállni. - mosolygott, Taehyung pedig elképesztően boldog lett.
Azonnal felpattant szó nélkül, majd ledobta magát a kanapéra, ami nem messze várta őket. Elterült és végignézte amint Namjoon felé sétált, miközben levette pólóját. Hatalmas vigyort villantott az idősebb, hisz Tae hihetetlenül aranyos volt ahogyan csak rá várt. RM fölé támaszkodott, egyből lábai közé helyezkedve, hogy később ne kelljen ezzel vesződniük, majd mikor Taehyung nyakába fonta karjait egy újabb csók reményében, ő inkább füléhez hajolt. Nem szólt egy szót sem, pedig megfordult a fejében, hogy megkérdezi biztos-e dolgában, de nem tette. Már várt erre a pillanatra, így csak ízlelgette az édes bőrt, mialatt a fiatalabb sóhajtozott, kezei pedig simogatni kezdték a csupasz felsőtestet. Amint Rapmon haladt nyakán forró csókjaival, úgy ő egyre hevesebben lélegzett. Mikor megérezte társai ujjait pólója alatt pedig segített neki vetkőztetésében, így már az ő felsője is a földön hevert és az idősebb haladt tovább lefelé, majd nadrágját kezdte kigombolni, amitől Tae lassan hangját hallatta. Ezzel biztosította, hogy Nam majd ne torpanjon meg, bár annak esze ágában sem volt, hisz már hihetetlenül régóta szerette volna felfalni a kisebbet. Így mikor újból felemelkedett, hogy megfossza a fiatalabbat nadrágjától, annak lábai a magasba emelkedtek, majd RM nem is hagyta azokat letenni, hanem vállaira vette, úgy nézett le Taehyungra alsó ajkát beharapva, aki olyan zavarban volt, mint vallomása közben a nyaralás alatt. Namjoon végigsimított lábain és közben azt figyelte, hogyan is fog reagálni a fiatalabb, de az nem mert megmozdulni. Hagyta a leader ujjait kúszni egészen boxerjáig, mikor pedig lassan kezdték megfosztani attól, arcát tenyereibe temette. Rapmon csak kuncogott egyet a másik szégyenlősségén, hiszen korábban ez sem volt, ám az is tény, hogy merev nemességét sem látta még soha, ezért mikor minden ruhájától megszabadulva feküdt a lehető legkiszolgáltatottabb pozícióban, teljesen jogosnak bizonyultak tettei. Nam pedig folytatta azt, amibe belekezdett. Végigcsókolt Taehyung lábán és belsőcombjához érve V lélegzete akadozott. Érezte, hogy közeledik társa forró nyelve, mikor pedig legnemesebb részén nyalt végig, hosszan, hangosan felsóhajtott. Szemeit behunyta, körmeit a kanapéba vájta, fejét pedig hátrahajtotta, mialatt Namjoon egyre jobban kényeztette. A leader csak gyönyörködött Tae hevesen emelkedő mellkasában és édes hangjaiban, amiket csókjaival idézett elő, majd férfiasságát szájába véve újra fület gyönyörködtető szólamok hangzottak az énekes torkából. Az idősebb érezte társa rezdüléseit, miközben azon volt, hogy Taetae minél nagyobb méretében feküdjön majd alatta. Ahogy újra és újra elmerült szájában a kisebb, olyan ütemben nyögött az minden alkalommal, végül levegő után kapkodva feszült meg teste számtalanszor, mikor makkja elért az idősebb torkáig. Azt hitte ilyenkor, azonnal elélvez, annyira kellemes érzés volt számára, ám az a bizonyos még csak közeledett, mikor Rapmon felkelt róla és a kanapéról is, hogy saját ruháit se kelljen tovább elviselnie. Taehyung csupán lihegve, alig látva valamit pislogott rá, de hamar elhatározta magát. Nem sok erővel testében lemászott a kanapéról, míg a leader épp alsójától vált meg, majd elé térdelve lepte meg a másikat. Nem szólt egyikük sem semmit, mert most már RM is kicsit zavarba esett, hogy V önként vállalja fel ezt a helyzetet, így mikor közelebb helyezkedett hozzá, ráfogott a leader férfiasságára, végül pedig szájába vette minden habozás nélkül, az idősebb nagyot nyelt. Taetae minden előzetes nélkül fogott heves munkába, mintha ez lenne lételeme, amihez már nagyon régóta nem jutott hozzá, így nem is lassított. Rapmon lihegni kezdet hamarabb, mint szerette volna, hisz nem csak lendületes volt a kisebb, de nagyon ügyes is, ebből kifolyólag pedig mindig tökéletesen mozdult. A nyelve sosem pihent, egy pillanatra sem, ajkaira odafigyelt, kezei pedig csak követték tetteit, amitől Nam szája tátva maradt. A puha tincsek közé vezette ujjait, majd rákényszerítette Vt, hogy legalább egy pillanatra pislogjon fel rá, amit el is ért. A kisebb kérdően nézett hatalmas, csillogó szemeivel, mialatt nyelve még mindig kilógott szájából, így szusszanásnyira sem engedte el a másikat, majd azonnal folytatta is azt, aminek épp közepén járt. Rapmon a nevét nyögte és nem tudta mihez kezdjen. Erőltetni egy röpke percre sem szerette volna, hogy hagyja abba, ám már nem bírt magával. Az a puha nyelv..... és a morgások, melyek válaszok voltak a leader sóhajaira, lassan az őrületbe kergették. Ám Tae, hallva nevét, sóvárogni kezdett valami egészen mást iránt, így lassított, egyik kezét felszabadította, kiengedte szájából társát, megnyalta ujjait, majd saját maga felkészítésébe fogott, mialatt újra ajkai közé fogta a merev péniszt. RM agyáig azonban nem jutott el ebből túl sok csupán annyi, hogy pihenő tempóba kapcsoltak, így hátraejtve fejét csukta be szemeit és igyekezte rendezni légzését, míg Tae megfontoltan dolgozott. Hiába csinálta saját magának, még így is fájt, de egy dolog vezérelte csak. Szerette volna, ha az álom valósággá válik, ha Namjoon alatt feküdhetne és érezhetné magában annak termetes méretét, amitől valószínűleg még nagyobb fájdalmai lesznek, akármennyire is tisztességesen melegít be. Ám igyekezett, mikor pedig nem nagyon bírt már a kellemetlen érzéssel, inkább a leader csókolgatásába kezdett, ezzel is több levegőhöz jutva, de az sajnos magához tért. Csupán pár pillanatig hagyta Taehyungnak a pihenést és le is hajolt, benyúlt karjai alá, majd a kanapéra rakta fel.
-Nyeh... ummhh... - tette kezét pont RM hegére, de egyiküknek sem tűnt fel, nedves ujjait pedig újra magába vezette, mert még érezte, hogy nem volt elég - Hahhh..... - hunyta be szemeit, amint Nam végignézett rajta, majd tekintete arcán állapodott meg. Kicsit szégyenkezett, amiért ilyen helyzetben kellett mutatkoznia a leader előtt, de igyekezett hamar túllendülni rajta.
Viszont az idősebb máshogy gondolta. Örült, amiért Tae ennyire felkészült és figyel mindenre, ám valóban nem bírt már magával, így míg tudta, addig csókkal próbálta fegyelmezni magát. Nyelveik összefonódtak, mialatt nyögtek válaszul egymás hangjaira. Taetae nem érte el, de nem is kereste azt a bizonyos pontot, csupán izmai ellazításával foglalkozott, majd mikor úgy érezte, elég lesz, Nam ajkait el nem engedve fogott annak férfiasságára és igazította magához. Namjoon ugyan eltávolodott volna kicsit, de nyakába karolva Taehyung ezt nem hagyta. Szorította magához, miközben a leader óvatosan mozdította meg csípőjét, hogy lassan elmerülhessen a kisebben. Viszont néhány centi után már a fiatalabb volt az, aki elengedte társa nyelvét és nyüszítve kapott levegő után. Ám Rapmont nem hatotta meg. Hiába látta rajta, hogy fáj neki, érezte, amint megfeszül, tenyerei pedig mellkasára nyomódtak, de nem állt meg. Tudta mit akar és azt is, hogy Tae mit, a fájdalmat pedig nem szerette volna, ha visszatartó tényezőként könyveli el a kisebb, ezért nem engedte neki. Addig nyomult míg teljesen el nem merült forróságában, majd lassan kezdett mozogni.
-Neh, neh, neh. - csempészett szavakat lihegésébe a fiatalabb, de Rapmon meg sem hallotta.
Csinálni akarta, ha már belekezdtek és lehetett is. Hiába szenvedett annyira V, nem foglalkozott vele, pedig látványosan nem élvezte, de az idősebb reménykedett benne, hogy ezen segíthet. Bár sajnos nem volt profi. Lassan mozgott, mégsem sikerült rábírnia társát az újabb, kéjes nyögésekre, viszont hamarosan már nem fájt neki. Megszokta az érzést, ekkor pedig RM döntött. Felemelkedett és ölébe vette a másikat.
-Te érzedh. - ültette le Taet, aki csak aprót nyögött, amint teljesen helyet foglalt - Te csináldh. - adta át az irányítást a fiatalabbnak és nézett szemeibe.
Elengedte csípőjét, csupán combját simogatta, majd mikor már elég erőt gyűjtött ebből Taehyung, mozogni is kezdett. Rapmon vállaiba kapaszkodott, hogy biztosabb legyen és gyönyörűen ringatózott a másik kezei között. Behunyta pilláit, mert kicsit zavarta, hogy az idősebb ennyire bámulja, majd lehajtva kicsit fejét igyekezett tökéletes tempót biztosítani mindkettejük számára. Míg RM kezei hátát simogatták, ő mellkasát cirógatta, majd amint egy ujjával végigsimított gerincén szerelme, úgy feszült meg és ejtette hátra fejét. Kellemes borzongás járta át testét, íves tartásának köszönhetően pedig úgy ült vissza, hogy hangosan felnyögött. Meg is állt egy pillanatra, szemei pedig kipattantak, majd mikor újra mozdult megremegett. Tényleg megtalálta, mint álmába neki Rapmon és valóban olyan jó érzés volt, ha nem jobb. Igyekezett már csak abban a pozícióban mozogni, csak olyan mélyre ülni, miközben izmai egyre jobban az idősebbre feszültek, aki a lassú tempótól is megőrült, bár még sohasem fordult elő vele ilyesmi, hogy ennyitől elveszti a kontrollt. Végigvezette kezeit Tae oldalain többször megtéve útját, majd csípőjére fogott, de nem merte irányítani. Csak gyönyörködött annak testében, mialatt egyre nagyobb levegőket vett, hátha segítenek majd rajta, de nem így lett. Taehyung szűk teste túl kellemesnek bizonyult, így mikor sokadszorra ült vissza helyére és feszült meg egy pillanatra, Nam már tudta, az utolsók között volt tette. Kezeit fenekére vezette, majd még jobban magára húzva a kisebbet akadt el lélegzete, Tae pedig megérezte magában szerelme nedvét, mire hosszan nyögött. Nagyon boldog lett, de ő is akart élvezni. Nem tudott megállni, ösztönei vitték előre, hogy még ringassa csípőjét, amitől az idősebb fogai között csak sziszegett a levegő. Láthatóan már nem volt olyan kellemes neki, de Taehyungot figyelve próbált uralkodni magán, míg az sóhajtozott és nyögdécselt. Gyönyörű látvány volt, így sikerült neki, mindaddig míg a kisebb utoljára ült mélyen péniszébe és kicsit eltávolodva tőle nézett le, amint merev péniszén végigfolytak cseppjei hatalmas sóhajok kíséretében. Mozgatta még csípőjét édes, vékony hangok törtek fel torkából, ám Nam már nem bírta tovább. A negyedik, ötödik csípőkörzés körül megszorította Taet, hogy álljon le, aki megijedt. Nem tudta mire vélni a hirtelen erőt és tekintetét társára kapta.

-Egy kicsithh...... pihenjh. - küzdött magával RM, mert ettől még meg-megfeszültek Taehyung izmai, amik ellen nem nagyon tudott mit tenni - Ahhhh, inkább szállj leh! - akadt el lélegzete, míg felemelte kicsit a fiatalabbat, de nagyot sóhajtott, mikor elhagyta annak testét és el is engedte párját. Erőtlenül hulltak kezei a kanapéra, majd a támlának dőlt, Tae pedig lábaira ült.
-Rossz..... volth? - kérdezte félve V és saját férfiasságát kezdte simogatni.
-Túl jóh! - lihegett Nam - Csak így a végénh. Vagyis utánah. - nyelt egyet - Kiszáradtam.
-Umm... - nézett végig magán, majd mikor elért pillantása péniszéig, új és furcsa érzés fogta el - A-ahhhh. - nyikkant fel.
-Mi azh? - de nem mert válaszolni, csak újból pirulni kezdett. Inkább felkelt társa öléből majd sietve kezdett kutatni táskájában - Baj van? - kezdett aggódni Nam. Egyáltalán nem értette a helyzetet, míg V elő nem kapott egy zsebkendőt, majd szembe fordulva Namjoonnal sarkaira ült és törölgetni kezdte magát úgy, hogy társa azt ne lássa. El is gondolkozott a leader, de hamar koppant a nyögés és kapkodás miértje - O-ohhh...... le-legközelebb...... kitalálunk valamit. Sajnálom. - mire Tae zavarában megrázta fejét, hogy nem baj, de kerülte párja pillantását - De..... de. - váltott határozottabbra végül RM.

-Jó későn. - jegyezte meg Jin, miután hazaértek - Mit szenvedtetek ennyire a stúdióban?
-Elnyúlt a munka. - pakolt le a leader.
-Nem találtátok a megfelelő hangot?
-Mondhatjuk így is. - nyelt egyet Nam, de mielőtt még Jin rákérdezhetett volna, másba kezdett - Van kaja?
-Van hát. Szokásos diétás. Csirke meg saláta. Osszátok be. - fordult szobája felé.
-Menő. De ugye van dugi édességed?
-Az attól függ. Ha rendesen esztek, lehet akad. - szólt még vissza, majd el is tűnt. Közben Tae már észrevétlenül elslisszolt szobájába.
-Szia hyung! - üdvözölte a maknae.
-Na merre jártál? - kérdezte Jimin.
-Csak... csak a stúdióban. - ült le saját ágyára Jungkook mellé.
-Mi a baj hyung? - érdeklődött a kisebb.
-Semmi. - rántott vállat.
-De látom van valami. Suga már nagyon... nagyon rég visszaért. Sokat voltatok kettesben.
-Ne most Kook! - súgta oda neki, nem szerette volna, ha a többiek megtudják.
-Szóval mi történt? - szólalt fel Jimin.
-Igen! Minket is érdekel. - meredtek rájuk Hoseokék.
-Eeeee.... he? - pislogott V.
-Mondtam nekik, mert sokáig voltál el és le akartak már menni hozzátok.
-Gye... de..... me? - akadtak torkában szavai, miközben Kookot nézte kérdően.
-Nem most mondta. Már... nagyon régen. - köpte be Hoseok a kisebbet.
-Ahh, Hopiiiii. - nyafogott a maknae.
-Megérdemled. Szóval mi volt? - vigyorgott Jimin.
-Ehh...... ummm. - hajtotta le fejét Tae és teljesen elvörösödött.
-Már nem fog válaszolni. Nem tud. De kiszedem belőle. Dugtatok, igaz? - vágott a közepébe Kook.
-He..... pfffff....... hah. - harapott alsó ajkába.
-Óóóóóóó! - zengett az egész szoba társaitól.
-Ceh ce ce. - aggódott, hogy Nam meghallja.
-Ez most komoly? - nem hitt a fülének Jimin, miközben Tae ágya elé térdeltek.
-Háeeeeee.... - pillantott oldalra.
-Huhúúú, de még mennyire. - jegyezte meg Hoseok - Ő téged?
-Mehh.
-Igen, ennyire nyilvánvaló. - szólta le Taet Kook, míg Hopi csak tapsolt örömében.
-És élvezted? Milyen volt? Kedves a leader, vagy inkább egy szörny.
-Háhh....... - gondolkozott el, bár nem kellett - Hmmmm.
-Tudtam én, hogy a zord külső, lágy belsőt takar. - fonta össze büszkén karjait mellkasa előtt Jungkook.
-Ez de menő! - vigyorgott Jimin - Akkor most együtt vagytok? - de Tae csak pislogott rá. Szerinte eddig is együtt voltak.
-Ugyan már törpe. Ez nem kérdés. - bökte oldalba Hoseok.
-Csak érdeklődtem.
-Taehyung! - kopogott, majd nyitott be RM - Eszel te is? - kérdezett, de V nem tudott válaszolni, amikor pedig a leader észlelte, hogy Tae mennyire vörös, a többiek pedig milyen nagy vigyorral néznek fel rá, becsukta maga mögött az ajtót - Mi az? - érdeklődött.
-Semmi. - ment inkább cuccai között kutatni Hoseok, pedig semmi dolga nem volt.
-Aranyos, hogy aggódsz érte.
-Jimin! - mordult rá Jungkook.
-Tae? - pillantott a most legcsendesebb tagra, kinek még fülei is lángoltak és összehúzta magát a leader tekintete elől menekülve - Kook!
-Csak kiszedték belőlem. - kezdte menteni magát - Most hagytam volna lemenni őket hozzátok? Akkor meg rátok nyitnak.
-Máris tudsz róla? - kelt ki magából RM.
-Rákérdeztem a hosszú időre, Tae full vörös lett, jobban mint most. Szerinted mire gondoltam egyből?
-Rosszabbak vagytok, mint a nők!
-Ez nem igaz! - mutatta fel ujját Jungkook - A nők pletykálnak. Ellenben Tae meg sem szólalt.
-Igaza van. - bólogatott Jimin.
-Ne akadj ki Nam. - állt fel hozzá Hoseok és vállára tette kezét - Semmi bajunk vele, csak érdekelnek a részletek. Hogy csináltátok? - kérdezte vigyorogva.
-Elmentek ti a! - nyitotta ki az ajtót és rohant is volna el.
-Na ne máááár! Ha te nem mondod el, majd kihúzzuk Taeból. Tudod, hogy Kook jól fordít.
-Chhh! - fordult vissza és elkapta Vt, hogy magával vigye, és ne faggathassák.
-Le sem tagadhatják! - csóválta lassan fejét Kook, amint az ajtót nézte.
-Hát ezt nem. Nam átvette Tae szokását. - mászott vissza Hope ágyára Jimin.
-Jah. Na most már két embert is fordíthatsz majd. - csukta be az ajtót J-Hope.
-Nem olyan könnyű ám az! Taehyung sem ment elsőre.
-Akkor kezdj el gyúrni rá! - ült vissza ő is.
-Ne már! Mindent nekem kell! - fogott panaszkodásba a maknae.
-Te fecsegtél, viseld a terhét! - förmedt rá Jimin, majd hosszú vitába fogtak, ami hajnalig is elhúzódott, de nem volt baj. Így legalább együtt aludhattak azok, akiknek igazán nagy szüksége volt erre és senki sem faggatta őket.... reggelig.


(Vége :D Tök jó kis 18+-os jelenetünk lett. Tiszta büszke vagyok :D A többit is próblom folytatni, Francit is Three sides-ot is. Remélem már lesz időm, meg ihletem mindre, mert nagyon szeretném folytatni őket, írtatok si rengetegen emiatt, szóval igyekszek valamit kitalálni. Továbbá sorry, tudom tegnapra ígértem, de Raiko rakott ki és rengeteg dolgom volt, így nem raktam fel. Pedig vasárnap óta csak ellenőrzésre várt :) De most jöjjenek is a linkjeink, ahogyan már megszokhattátok! :D
Nyereményjáték! Elmondanám, hogy túúúúúl sok yaoi kategóriás versenyzőnk van. Szóval csináljatok mást is! ------> LINK
Aztán ugyan Suganak most vége, de van a kis oldal szervezte event, amit végül a Fandom is ezer örömmel támogat, de mi szervezzük teljes mértékben :D A fanlevél küldésünk. Itt is a link hozzá! ----> LINK
Végül pedig köszönjük, hogy vagytok. Fandomba már írtam, de ide is megírom nektek. Az utóbbi időben sok köszönet nyilvánításotok elért hozzánk. Ez hatalmas erőt ad folytatni és új eventeket kitalálni nektek, szóval nagyon hálásak vagyunk. A munkánk, a Fandom és a blog is, miattatok van. Értetek dolgozunk és a fiúkért, nem magunkért. Köszönjük a kedves szavakat, nagyon szeretünk titeket!)

J-Hope OS~ A virtuális valóság

~N Raiko 

Harmadik fél szemszöge.

Rapmonster és J-Hope mint minden hétvégén most is a játékteremben kockultak a kedvenc játékukkal a Mortal Kombattal. A jövő heti versenyre gyakoroltak, ahol a világ legjobbjai gyűlnek össze megmérkőzni egymással, amire ők is meghívást kaptak. Két kategóriában neveztek, a jó és a gonosz. Mivel Monsternek a karaktere Scorpion, Hopé pedig Sub-Zero. Érdekes felállás, viszont így tudnak egymás ellen játszani, ami természetesen igen jó gyakorlásnak bizonyult, mivel úgy tűnt elismerték őket. Éppen befejezték a játszmát, amikor észrevették, hogy egy hatalmas hangoskodó csapat körüláll egy játékost. Felkeltette az érdeklődésüket ez a nagy tömeg, így ők is odaindultak szemügyre venni mi történhet ott. Mikor sikerült kicsit közelebb férkőzniük a játékoshoz, kikerekedett a szemük. Egy lány, aki még a profikat is megszégyenítően játszott a Mortal Kombattal. Fején egy sapka volt, tele kitűzőkkel, az arcát pedig egy fekete maszk rejtette így senki nem ismerhette fel. Mikor az ellenfelét csúnyán lealázta, felállt, majd mintha semmi sem történt volna, fogta magát és kisétált az ajtón, majd a tömeg szépen lassan feloszlott.

- Menjünk utána, tudni akarom ki ez a lány!- mondta izgatottan Rapmon és már utána is iramodott. - Hé! Bocsi a zavarásért, de láttuk, ahogy játszol, és csak azt szeretném kérdezni, hogy a hétvégén te is részt veszel a versenyen?

- Sziasztok! Igen, én is kaptam meghívót és szeretnék minél többet gyakorolni, de úgy látom itt senki sem olyan szintű játékos, mint én, ami egy kicsit elszomorító.

- Igazából mi is profi szinten vagyunk, ha gondolod, velünk gyakorolhatsz.- kacsintott a lányra Hope.

- Ez igazán jól hangzik, én benne vagyok. Egyébként a nevem Kitana, örülök a találkozásnak.

- Mármint, ez az igazi neved?- kérdezték egyszerre a srácok.

- Igen, nem véletlenül kezdtem el ezzel játszani és lettem ilyen profi benne. Legyek hű a karakterhez.

- Ez nagyon menő, Hoseok vagyok, de hívj csak Hope-nak.

- Én pedig Rapmonster, de nyugodtan hívhatsz Rapmonnak.

- Rendben, nos, nekem mennem kell, de holnap suli után átjöttök gyakorolni?

- Naná!- és ezzel el is köszöntek egymástól.

Este beszélgetett még egymással a két barát, majd szépen álomba merültek. Másnap alig bírták ki, hogy vége legyen a napnak és nekiessenek játszani, vagyis segíteni az újdonsült barátjuknak. Útközben folyamatosan arról beszéltek, vajon milyen lesz az egész szituáció, meg nem lesz-e furcsa, persze rögtön ki is nevették magukat, mert elvégre nem egy randira készülődtek, mégis úgy érezték magukat.

- De jó hogy itt vagytok, gyertek beljebb. Egyedül vagyok itthon, szóval nyugodtan beleélhetjük magunkat.- erre a mondatra a két fiú fülig elvörösödött, de a lány nem igazán zavartatta magát, inkább csak kuncogott.

- Na, akkor kezdjük is el, én leszek, az első lássuk…- ám Rapmon oly annyira ideges volt a lány közelségétől és szépségétől, hogy egyszerűen nem tudott koncentrálni így rövid időn belül fel is adta és átadta a helyét.

- Na, mi van haver, nem szoktál te ennyit bénázni, jól érzed magad?- kérdezte aggódva barátja.

- Hozzak vizet, vagy valami kaját? De haza is mehettek, ha gondoljátok.

- Nem nem semmi baj, csak húzós volt ma a suli s kicsit kimerültem, de ti játszatok csak nyugodtan, majd figyellek benneteket.

Egész délután játszottak, hol Hope győzött hol Kitana. Mikor Monster már nagyon elfáradt, így elkezdett készülődni, hogy hazamenjen, így a két vetélytárs kiegyezett egy döntetlenben. Megbeszélték, hogy holnap is átmennek a fiúk, majd elindultak.

- Mi történt veled ma?

- Semmi bajom nem volt, csak egyszerűen nem tudtam koncentrálni, mert Kitanára figyeltem folyton.

- Tetszik neked?

- Igen, és jobban össze akarok vele ismerkedni, segítesz nekem?

- Szívesen segítenék neked, de nem lehet… nekem is.

- Ne csináld már, neked annyi csajod lehet, hisz népszerű vagy, rám viszont a kutya se figyel, de ő igen.

- Lehet, hogy népszerű vagyok, de ha nem vetted volna észre, eddig az összes csaj csak játszott velem, de ő nem plázacica.

- Nem hiszem el, nekem sose lehet jó, csak neked? Ha így állunk, rendben, a tiéd lehet, én nem fogok veled harcolni egy lány miatt... majd a versenyen lerendezzük addig pedig jó szórakozást.-azzal befordult a sarkon és otthagyta a barátját, aki köpni-nyelni nem tudott.

Ezt jól elintézte, magára haragította a legjobb barátját, nem is értette miért kapta fel rá így hirtelen a vizet, hisz természetes dolog egy lány miatt versengeni. Aznap este nem aludt valami jól, sőt nem is aludt csak forgolódott, de megnyugtatta magát, hogy idővel majd minden rendeződni fog és megbékélnek majd. Egészen péntekig minden délután átment a lányhoz és gyakoroltak. Szomorúan hallotta a hírt ugyan Kitana, hogy Mone többet nem tud jönni, mert szobafogságot kapott. Természetesen ez nem volt igaz, de mégsem mondhatta azt neki, hogy miatta történt mindez. Szépen összemelegedtek a hétvégére, nagyon megkedvelték egymást, jókat beszélgettek, nevettek és csak remélni tudták, hogy nem egymás ellen kell majd játszaniuk a döntőben, ha esetleg odáig eljutnak. Mindenesetre azt megbeszélték, bármi is fog történni, szurkolnak majd egymásnak. Elérkezett a várva várt nap. Hatalmas tömeg gyűlt össze a nézőtéren, hogy szemtanúi lehessenek ennek a legendás mérkőzésnek. Természetesen rögtön kiszúrták Rapmonstert. Kitana kíváncsi volt rá, mi is történhetett igazából a két fiú között, de inkább nem firtatta a dolgot. Viszont ha a mérkőzés után sem állnak szóba egymással cselekedni fog mindenféleképpen. Lezajlott az első kör, már felállt a következő két versenyző, amikor hirtelen elment az áram. Mindenki megijedt, de szerencsére hamar vissza is jött. Ám a kimaradástól zárlatos lett a gép így nem tudtak vele játszani, mert folyamatosan sercegett, csattogott, füstölgött. Hope megfogta Kitana kezét és gyorsan kihúzta az utcára, mert nagyon rossz előérzete lett, így biztos, ami biztos alapon kijöttek. Sajnos beigazolódott előérzete, hirtelen a gépből egy csőszerű valami nyúlt ki, ami az összes embert, aki bent volt beszippantotta. Hoseokék kintről mindent láttak mégsem akarták elhinni, ezért bementek és közelebbről meg akarták vizsgálni, ám ami beszippantotta a többieket nem jött ki a gépből...tudták, hogy valamit tenniük kell, ezért fogták magukat és beleugrottak a gépbe. Hirtelen minden elsötétült körülöttük, majd egyetlen fény rájuk világított és egy hang megszólította őket.

- Üdvözöllek benneteket a saját kis játékomban. Elmondom nektek a játékszabályokat. Én begyűjtöttem egy kis helyre az összes embert, így a feladatotok az, hogy ki kell őket szabadítanotok. Ám három nehézségi fokozatot kell túlélnetek ahhoz, hogy nyerjetek, de ha nem sikerül, nem csak ti fogtok meghalni.

- Még is ki a fenevagy te, és mi értelme van ennek az egésznek?- kezdett el kiabálni Hope a hang irányába. Majd az árnyékből előlépett...Quanchi a leggonoszabb teremtmény az egész Mortal Kombatban.

- Kezdődjék a játék!

Ezzel pedig belecsöppentek Kitanáék a virtuális játékba. Hirtelen azt sem tudták mi legyen, csak néztek ki a fejükből és próbálták felfogni a történteket. Elindultak egyenesen előre, mivel mást nagyon ne tudtak tenni így reménykedtek benne hamar túl lesznek ezen az egészen. Miközben futottak, találtak egy térképet az egész helyről és be volt rajta jelölve egy hatalmas épület. Így azt feltételezték, biztosan ott lehetnek a többiek és oda kell eljutniuk. Ám ekkor hirtelen szembe is találták magukat az első akadállyal, mégpedig Ermaccal. Hope úgy döntött, egyedül győzi le, mivel csak ő a férfi. Az ellenség meglóbálta előtte a fejszét majd nekiiramodott. Hope, vagy is most Sub-zero, pedig elővette a jégkardját és szépen ki is védte. Szerencsére az elmúlt héten való mindennapi gyakorlás meghozta a gyümölcsét, ugyanis nem csak erősebb lett, de a technikája is jócskán megváltozott, illetve jobban koncentrált, mint valaha. Ennek eredményeképp viszonylag gyorsan, sérülés nélkül megúszta a csatát.

- Még szerencse, hogy ez csak egy első szintű csata volt. Élőben azért bonyolultabb ez az egész. Veled minden rendben?

- Igen, csak megijedtem, ez az egész annyira félelmetes. Én ezt nem akarom Hopie, kérlek, siessünk és vessünk véget ennek az egésznek.

- Ne félj, majd én, megvédelek!- majd jó szorosan megölelték egymást és futottak az ösvényen végig, míg meg nem látták a hegyen azt a laktanyát ahol valószínűleg a többiek raboskodnak.

Majd meg is jelent a második ellenség, aki nem más volt, mint D'vorah. Sajnos róla nem igazán tudtak semmit, mert nem nagyon kerültek össze a játék során. Hope jégereje nem hatott rá egyáltalán, így Kitanán volt a világ szeme rajtamúlt minden. Valami isteni sugallat megszállhatta a lányt, ugyanis támadt, elsőre bevetve a Saskarom- stílusát. Rögtön telibe is találta, ám a másiknak is éppen olyan jó volt a reflexe, így vissza is ütött. Sajnos Kitana többször került a földre és az ereje is fogytán volt, ám nem adta fel. Az is segített neki, hogy Hope folyamatosan biztatta és számított rá. Így minden bátorságát és maradék erejét összeszedve egy utolsó mindent eldöntő csapással végzett az ellenféllel, majd fáradtan és karcolásokkal a földre rogyott. Hope gyorsan kézbe vette, és mivel kezdett sötétedni, menedékután kezdett el kutatni. Hirtelen a bokrok mögött rátalált egy barlangra, amiben volt egy kisebb forrás. Szépen a víz mellé ültette majd lassan elkezdte tisztogatni a sebeit.

- Hope, én annyira félek mi lesz a vége ennek az egésznek. Nem akarok meghalni, még nem. SZ auauau.

- Bocsánat, de szerencsére csak karcolások, semmi komoly. Én is félek, de ne aggódj, itt leszek veled a végéig és megvédelek téged bármi áron.- nézett mélyen a szemébe majd pici apró puszikat nyomott a sebekre.

- Mi-mit csinálsz?- kezdett el vörösödni.

- Gyógy puszik, hamarabb meggyógyulnak.- mosolygott fel rá majd lassan megcsókolta.

Egy pillanatra elvált a lány ajkaitól, hogy megbizonyosodjon róla folytathatja-e ám nagy meglepetésére Kitana megfogta a pólója nyakát így közelebb húzva magához, hogy el tudjon mélyedni csókjukba. Közben a nyakába karolt míg Hoseok lassan kezdett felé mászni, de közben nem engedték el egymás nyelvét inkább még jobban összefonódtak azok. Az egyik keze alányúlt a lány felsőjének és szép lassan gyűrte fel az anyagot majd gyorsan le is vette róla a melltartóval együtt.

- Te aztánh nem aprózod el a dolgoth.

- Neked sem kéneh.

Erre a mondatára felült és egy rántással lehúzta róla a farmert és a boxert. Erre csak annyi volt a fiú válasza, hogy ugyan azt megcsinálta, majd saját magáról is levette pólóját. Kitana a nyakától lefelé elkezdte csókolgatni majd Hoseok nemességénél megállt és nagy szemekkel felnézett rá majd hirtelen bekapta azt. Hopeot olyan érzés járta át, amit még nem érzett sose azelőtt. Lassan kezdte majd fokozatosan felgyorsult miközben nyelvét is használta. Egyre jobban kezdte érezni, hogy a végéhez jár annyira jól munkálkodtak rajta így felhúzta magához, felemelte és szépen magára ültette. Lassan óvatosan amitől Kitana hallatta a hangját. Hopenak annyira tetszett, hogy amennyiszer csak tudta hallani akarta így beleharapott a finom bőrbe. A lány megállás nélkül hallatta hangját ami Hoseokot arra ösztönözte, hogy gyorsítson tempóján. A lány megharapta a szája szélét mire felmordult. Egy hirtelen lökéstől mindketten egyszerre élveztek el, hosszan elnyújtott nyögéssel és egy mély, de annál érzékibb morgással, de nem engedte kicsusszanni magából inkább úgy együtt feküdtek le a ruhákra a forrásvíz mellett, még mindig remegve az élvezettől és felhevült testtel egymáshoz bújva.

- Nem hittem volna, hogy egy ilyen helyen fog megtörténni...kicsit romantikusabbra terveztem volna, ha már jobban megismerjük egymást, de nem bírtam magammal.

- Hát lehet, hogy ki fognak nyírni minket, de akkor utolsó éjszakán had szexeljek már, ha nem ehetek egy jót.

- Milyen igaz milyen igaz.- kezdett el kicsit elszomorodni.

- De tudod nagyon megkedveltelek és nagyon jól el tudunk beszélgetni. Én tényleg nagyon jól érzem magam a közeledben és felvidítasz, emellett biztonságérzetet nyújtasz nekem. Örülök, hogy veled lehetek, ha ilyen helyzetben is, ugyan de veled vagyok.

Ezzel egy gyors puszi és mindketten álomba merültek. Másnap hajnalban keltek fel, hogy minél előbb véget vethessenek ennek a rossz rémálomnak és kiszabadítsanak mindenkit. Amilyen gyorsan csak tudtak felfutottak a hegyre és elérték a laktanya kapuját.

- Látom szépen teljesítettétek a két feladatot, be kell, valljam azt hittem gyengébbek vagytok, de tévedtem. Ez esetben velem kell megküzdenetek.

Majd elővette a szöges buzogányát másik kezében pedig a kardját. Hope a jégbuzogányát Kitana pedig az acél kardját.

- Szinte lehetetlennek tűnik legyőzni egy közel százkilencven centis Onit.- kezdett el pánikolni.

- Itt vagyok, együtt legyőzzük, ne félj, megoldjuk!- ezzel Hope már arrébb is lökte barátnőjét hiszem QuanChi egy hatalmas nagyot csapott a buzogányával, amitől meg is repedt a föld. Látták ketten semmiképp sem tudják legyőzni így kellett egy terv. Miközben volt egy levegőnyi szünetük megbeszélték, hogy Sub-Zero megpróbál eljátszadozni az ellenséggel míg Kitana amilyen gyorsan csak tudja, kiszabadítja a többieket. Így is történt sikeresen kinyitotta a zárat így mindenki egyszerre tudott neki menni a fő gonoszra. Közös erővel elpusztították így mindenki visszakerült az emberi életbe. Senki, nem mert meg sem szólalni ám egyetértettek abban, hogy erről a dologról soha senkinek nem fognak beszélni. A két hőst megünnepelték majd hazamentek és boldogok voltak annak, hogy még élnek. Két nappal később, mikor megtudta Kitana mi is történt Rapmon és Hope között, a fejébe vette, hogy mindenképpen ki fogja békíteni őket. Ezért el is hívta egy találkára ahol majd szépen le tudják rendezni egymás között a vitát. Persze nem volt olyan könnyű meggyőzni az érintett személyeket, de egy kis női bájjal és persze egy kis zsarolással miszerint többször is porig alázta őket egy lány megtette a hatást. Mikor megérkeztek a kávézóba magukra is hagyta őket és a pulthoz ült, hogy had tudják maguk között lerendezni az ügyeiket.

- Hope én nagyon sajnálom, hogy így összevesztem veled. Nem volt egy bölcs döntés.

- Én sajnálom, hogy kockára tettem a barátságunkat meg kellett volna értenem a te érzelmeidet is ám csak magammal foglalkoztam, meg tudsz nekem bocsátani?

- Persze már csak azért is, mert a fél kockatársadalmat te mentetted meg.

- Na, erről nem beszélünk soha többet.- mosolygott barátjára majd hárman elindultak a játékterem felé egy újabb játék kipróbálásához.


És első Oneshotom :D A Blog játék még tart szóval tessék jelentkezni :D Plusz BTS fanlevél küldésre is van lehetőségetek :D  https://www.facebook.com/events/216346262048178/